Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

4. • PETŐFI NÉPE • 1989. március 24.

NYITNIA KELL A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSNAK

Útkereső gimnáziumok

Megfordult értékrend

Archaikus torzók és organikus formák

MIS

T ÁRLATNAPLO

■ :1't, , V , Sy -É&zfrí

V MMk

/

rm.

, ~'Jt

Ilii

l|J|jj|

• Gaszparjan Jákob (fent), és Fábián Gabriella alkotása (jobbra). Walter Péter felvételei.)

my, m

Március 15-én lezárult a jelentkezési lapok elküldésének határideje. Valamennyi nyolcadikos általános iskolásnak el kellett addig döntenie, milyen oktatási intézményben, mely tagozaton vagy szakmában kívánja tanulmányait folytatni. Hogy e döntést mennyire befolyásolja a társadalom értékítélete, mi sem bizonyítja jobban, mint a továbbtanulás arányainak szemmel látható változásai. Jó néhány évtizeden keresztül a gimnáziumokat ostromolták a pályaválasztók. A bőséges „kínálat” a minőség magas szintjét biztosította ekkor, s nemcsak a városi „nagy gimnáziumokban.” A szakközép- iskola az értéklépcső következő állomása volt, melynek legvégén helyezkedtek el a szakmunkásképzők. így csaknem teljes bizonyossággal^ jelölhették meg pedagógusok és szülők — figyelembe véve a gyermek tanulmányi eredményét

— a továbbtanulás irányát: a jeles gimnáziumba, a jó rendű szakközépbe, a gyenge képességű diák szakmunkásképzőbe ment.

Ma már cseppet sem ilyen egyértelmű a döntés. Az értékrend napjainkra felborult. A gimnáziumok leértékelődésének folyamata is a tudás rangjának folyamatos csökkenését jelzi.

A kalocsai I. István Gimnáziumba néhány évvel ezelőtt például még 106-110 diák jelentkezett, az idén mindössze 76. A demográfiai csúcsból—mely a statisztikai adatok szerint elérte a középiskolákat

— ők mit sem éreznek.

— A gyerekek —‘ ha egyáltalán

akarnak továbbtanulni többnyire valamilyen praktikus, jól fizető szakmát választanak KjP3 mondja Bartek József, az I. István Gimnázium igazgatója.^ Még ennél is súlyosabb gond azonban, hogy az általános iskolák nem is., tudnának több, a gimnáziumi oktatásra alkalmas tanulót küldeni.

— Miben látja a gimnázium leértékelődésének okát?

Úgy vélem, hogy ez elsősorban társadalmi probléma: a motiváció hiányzik. A szülők szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe küldik inkább a gyereket, mert ezt erősíti bennük a társadalom értékítélete. E folyamatot mi megállítani nem tudjuk, hiszen gyökerei mélyre nyúlnak. De mint minden gimnázium, mi is keressük a kiutat. Bővített tantervű matematika és idegen nyelvi osztályok indításával igyekszünk gimnáziumunknak sajátos profilt adni. Jelenleg a német nyelv minél eredményesebb oktatásához keresünk új módszereket.

— Az idén a jelentkezők közül mindössze egyetlen tanulót utasítottak el. Ezek szerint nem túl maximalisták a kiválasztáskor. Eredményeik ennek ellenére nem adnak okot szégyenkezésre: a legutóbbi adatok szerint az egyetemre, főiskolára felvételiző tanulóik 66 százalékát, az összvégzősök 40 százalékát vették fel.

— A környékbeli általános iskolák igazgatóival rendkívül jó a kapcsolatunk, igy biztosak lehetünk abban, hogy akit ők alkalmasnak tartottak a jelentkezésre, az megállja később is a helyét. De az tagadhatatlan, hogy több energiára, másfajta módszerekre van szükségünk, hogy állni tudjuk a versenyt például a megyeszékhely gimnáziumaival.

— Eszerint a kisebb városok oktatási intézményeit még érzékenyebben érintik a változások?

— Azok a gyerekek, akikről már általános iskolában kiderül, hogy tehetségesek, természetesen a legjobb hírű gimnáziumokat válászt- ják. Pedagógust is nehezebben köthetünk le Kalocsán, mint mondjuk a sokkal több kulturális és egyéb lehetőséget kínáló Kecskeméten. E tekintetben tehát hátrányosabb a helyzetünk. De ez nem volt mindig így: míg tagozatunk volt — fizika és biológia —, addig kiváló eredményeket tudtunk elérni. Már az első évben emelt szintű matematikát oktattunk, a gyerekek megtanultak dolgozni, kialakult a kötelességtudatuk. Mire eljutottunk a harmadiknegyedik évig, már teljesen önállóak voltak, szinte követelték a képességeikhez mért feladatokat. Az általános iskolások is szívesen jelentkeztek a tagozatra, hiszen innen csaknem biztos út vezetett az egyetemre, főiskolára. De a minisztérium elitképzésnek minősítette, s mint nem kívánatos jelenséget, megszüntette. Helyébe lépett a fakultáció.

— Ön szerint mit kell, hogy elsődleges feladatának tekintsen egy gimnázium?

— A továbbtanulásra való felkészítést. Ehhez azonban nyitnia kell a középfoknak is. Véleményem szerint minden diákot, aki általános iskolai eredményei és jellemzése alapján alkalmas a gimnáziumi továbbtanulásra, fel kell venni. De kapjon lehetőséget a tisztességes visszavonulásra akkor is, ha a követelményeket mégsem tudja teljesíteni.

G. Tóth Tímea

Az utóbbi években rendszeresen vendégeskedik a kecskeméti alkotóházban a Budapesten élő fiatal művészházaspár: Fábián Gabriella és Gaszparjan Jákob. A múlt esztendő Végén a honvéd kórház épületében megrendezett közös kiállításukon, ezekben a napokban pedig a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kiállító- termében mutatkoznak be a közönségnek. Életrajzukban, szakmai múltjukban több adat is közös: a hetvenes évek közepén mindketten Leningrádban végeztek a Képzőművészeti Akadémián, azóta az érdeklődők számos egyéni és kollektív tárjaton találkozhattak munkáikkal.

Bár mindketten a' festő szakon végeztek — mint azt a jelenlegi válogatás is bizonyítja —, Fábián Gabriella szívesen próbálja ki többféle műfaj egymást termékenyítő lehetőségei között is komponálókedvét. Alkotói egyéniségének sokszínűségére jellemző, hogy a festészettel való kapcsolatát meg nem szakítva, hosszabb ideig grafikai tevékenységet is folytatott: az egyedi rajzban, sőt, a reklámgrafikában is próbára tette tudását. Már pályája kezdetén kitűnt vonzódása a textil iránt: ezekben az években rendszeresen tervezett díszleteket budapesti és vidéki színházak számára. Kapcsolata azóta is eleven maradt a textillel.

Most kiállított munkáinak nagyobb méretű lapokból álló sorozata — a festőművésznő meghatározása szerint design-eredetű: A színházi világba visszanyúló, dekoratív, absztrakt felületek az üveglap alatt nemcsak szín-, hanetn plasztikai hatásúak is. Másik sorozata egy, a korábbiakkal rokonságot mutató, de már minden vonatkozásban eredeti" képi világ „lírai absztrakt” darabjaiból áll. A rövidebb-hosszabb vonalak, sűrűbb-ritkább ecsetnyomok, változó felületű, szabálytalan körök gondosan megszerkesztett foltjai minden

Ismeretlen

ismerős

A gyermekfilmek rendezőjeként ismert Rózsa János új produkciójában igyekezett teljesen „biztosra menni”: főszereplőnek Halász Juditot kérte fel és természetesen elmaradhatatlan gyermekdalait, partneréül pedig — a recept logikus részéként — egy bűbájos fiúcskát választott. De mert Rózsa Jánosagyermekekhezmindenkorsza- kában (Vasárnapi szülők, Gyermek- betegségek, Pókfoci, Csók, anyu!) alapvetően tisztességes maradt, ezúttal sem hagyja a habkönnyű klip-sztorival a felületes megoldások irányába el téríttetni magát, illetve a produkciót.

A Saint-Exupéry népszerű regényéből és a mai sci-fi-klippekből egyaránt merítő Ismeretlen ismerős az összetetképen szinte zenei szerkezetű, és kivétel nélkül harmonikus kompozícióvá állnak össze. Bár Fábián Gabriella ezúttal seih törekszik arra, hogy direkt eszközökkel próbálja irányítani a néző asszociációit, a sorozat egyszerre elvont és érzékletes, az érzelmekhez és a tudatalattihoz egyformán szóló szín- és formavilágával mégis egyneműséget sugall. Külön kuriózumnak számít a képek alapanyagául szolgáló selyem, mely a színek: leggyakrabban kékek, lilák, formateremtő hullámzásának, örvénylésének nélkülözhetetlen eszközévé válik a selyemszálak különös fénytörése által. A kiszámíthatatlanul gazdag, a színek hatását is befolyásoló fényreakciók a néző közreműködésével végül is felerősítik a képek rendkívül festői hatását.

Gaszparjan Jákob festőművész mostani kiállításának anyaga több közvettebb, sokrétűbb Rózsa-alkotásokhoz hasonlóan á mai felnőtt világ tükörké- pe. Hogy milyeniseza világ, tudjukjól,

len szállal is kötődik az elmúlt nyár görögországi élményeihez. A festmények egy részén az egykori vázlatfüzet lapjai öltenek konkrét tájakban, témákban testet. A képek másik csoportjában azok az alkotások láthatók, amelyekben a múlt rekvizitumai elsősorban egy személyes viszony elemeiként vannak jelen. E viszony bensőséges kialakítását, elmélyítését talán még bonyolultabbá, nehezebbé teszik napjaink posztmodernjének művészetelméleti és -gyakorlati kísérletei, hisz napjainkra már alig kiismerhető tárházat hozták

nemis kell részleteznie: taszítóan rideg, szeretet nélküli és agresszív.

Ebbe az ellenséges környezetbe

létre azoknak a módszereknek és lehetőségeknek, amelyekkel, az alkotók megpróbálták körülhatárolni, pontosan rögzíteni a múlthoz, a művészettörténet értékeihez való személyes kötődéseiket, kapcsolataikat. Gaszparjan Jákob festményeit elsősorban indíttatásuk különbözteti meg a manapság oly divatos parafrázisoktól, klasszicizáló idézetekkel játszó kortársaiktól. Legjobb munkái nemcsak gondolati, hanem a személyes benyomásokon alapuló érzelmi, sőt közvetlen tárgyi élmény erejével hatnak. Károlyi Júlia

csöppen a Halász Judit által megéne- kelt„helikofferen” akisjövevény, Szabó Dani alakjában. A nagy esemény szemtanúk jelenlétében, a Városligetben következik be. AFöldviseltdolga- iról mit sem tudó kis földönkívüli ösz- szetalálkozik az ebben a világban majdnem ugyanolyan idegen és majdnem ugyanolyan magányos énekesnővel. Ettől kezdve elvalaszthatatlanok: együtt jámak-kelnek az utcán, otthon és a fellépések helyszínén. Halász Judit kis társa kérésére elénekli a földi gyerekek által is nagyon kedvelt (Bródy János által komponált) dalokat. Közben pedig megajándékozzák egymást figyelemmel, érdeklődéssel, törődéssel, csupa olyan dolgokkal, aminek korábban a hiányát érezték.

Rózsa János legújabb meséje aligha sorolható az életmű „tartópiUefei” közé, a sztorivá bővített koncertfilm azonban mégis kellemes kikapcsolódást ígér — talán legfőbb erényeként — épp annak a tíz éven aluli korosztálynak, amelynek a kínálat ismeretében alig ajánlható jó, ízléssel, mértékkel felzaklató mozidarab. „ .

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: AZ ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 órá- igtart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488).' Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C. pavilon, földszinti ambulancia (T.; 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Órgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szen tmárt on, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.i 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő, (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér

з. T.: 71-338), Lakitelek: dr. Debrecze- ni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005), Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy.

и. 76. T.: 44-086).

Lelki' segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11-244): itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsodi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaijai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. ,

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-755), Soltvádkert: központi rendelő (T. : 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. T.: 62- 360. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállá- si, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton, vasárnap és hétfőn 7—19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKECSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt

látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske Ordas, Dunaszentbe- nedek, Öregcsertő—Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit.

Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék.)

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. ,

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady u.) ,

ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig tart.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vöröshadsereg u. 7/ A.), Felsőszentiván,.Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany

J. u. 37. T.: 29), Bácsborsod, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Makay G. (Dávod, Tol(>u- hin u. 4.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos É. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk- szentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hadseregu. 8/A.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Allampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Péterváry Z. (Solt, Nagymajor 5.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Sü- di I. (Úszód, Mátyás király u. 10.), Szakmár, Oregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homoklnégy, Dózsa u.

1.4. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Csá- • szártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Bitt- mann J. (Fájsz, Árpád u. 13.)

ÁLLATEGÉSZ- Kecskemét. Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (KecsKECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHÁZ: folyamatosan működik.

KECSKEMÉTI SÉGÜGYI KERÜLET:

kémét, Széchenyi tér 1-3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvé1 éia: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani

S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43- 192), Lajosmizse: dr. Cserényi PJ(Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948).

kiskőrösi Állategészségügyi KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (lüskőrös, Vattay u. 10. T.:

12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.

T. : 74-2Ú3), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: ^51 -005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvádkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 52-043)/ Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/1. T.: 25-980).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62- Í15), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fü- löp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr, Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. ú. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csiké- ria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri

J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától kedd reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér L; Baja: Tóth kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth ü. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvádkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7.