Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

* 1989. március 24. • PETŐFI NÉPE 9^5. Új növényház Bábolnán A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer hibridvetőmag- üzeme nemrég új, 200 m2 alapterületű növényházzal bővült. Az új létesít­ményt — amelyhez egy ugyancsak 200 m2 alapterületű kiszolgálóhelyiség is tartozik — egy osztrák cég szerelte. A korszerű, automatikával és számítógéppel is felszerelt növényházban mesterségesen utánozni lehet az év bármelyik időszakát, így az különleges növénytermesztési feladatok elvégzésére i$ lehetőséget nyújt. (MTI-fotó) 0 A felgyorsított technológiával a növényházban a vetéstől szá­mítva 60 nap alatt fejlődik ki a kukorica. 0 A kertészmérnök segítője a számítógép, amely speciális növénytermesztési programokkal van ellátva. 0 A növényház. * 0 A nyár közepének megfelelő az időjárás a növény­házban. TOJÁS Gondoltam, írni kéne valamit a tojás húsvéti jelképességéről, s mit ad isten, elsőnek a tojásfejűek szimbolikája jutott eszembe. Nem tehetek róla. Úgy látszik, már sosem szabadu­lok meg az átkozott politikusi szemlélettől, amivel—ha akar­ja, ha nem — minden újságíró meg van fertőzve. Még az! De ráadásul amerikai vonatkozásban. Arra gondoltam, hogy a Kennedy-éra ideién általános volt Amerika-szerte az a megro­vással teli vélemény, hogy John F. Kennedy nem átallotta me­rő tojásfejűvel körülvenni magát. Azaz lépten-nyomon fel­hányták neki, hogy szereti a nagytudású honatyákat ellipszis alakú „udvarában”. Ebből is kitűnik, hogy okos ember volt. Habár, mint tudjuk, eme értelmiségi bolondériájárá tragiku­san ráfizetett... Na de, ne időzzünk sokat a tojás eme szimbo­likus értelmezésénél. Tudvalevő, hogy a tojásfejűség elleni an- tipátia eléggé ragadós a világ más tájain is... Térjünk rá a jelképesség szigorúan tudományos józanságú megalapozottságára. Legalább is bevezetőként. Elemi fokon mindenki hordoz magában bizonyos ismereteket. Hogy pél­dául a tojás egy óriási élő sejt. Kívül van a különböző szín­árnyalatokat viselő héja, amely egyre inkább mészfehérségü, holott a háziasszonyok a ragyogó barnaságára vadásznak, mind kevesebb sikerrel. Magyarázzák ezt a „tyúk-ész” átme­neti pangásával, hogy tudniillik jobban pártfogolják a tyúktá­pot mostanság, mint a friss zöld gyepet... ők tudják. No de halad junk beljebb a tojás-szimbolikába. Még mindig alapfokon. Bévül van ugye a fehérje, sárgája, csírája. Ezenkí­vül van még a tojásnak — mit tudom én hány lélegző pórusa. Meg rémlik valami felfüggesztő rendszer ... Ahá, a jégzsinór- kák ... Hogy pedig teljes legyen a tojásképünk, egészítsük ki most már tudományos tényekkel is. Milyen is az összetétele? Harminc százalék a már említett sárgája, 58,5 százalék a fehér­je, 11,5 százalék a héja; ez utóbbi alkotórésznek a külső fala a huncut kutikula névre hallgat, a belső — a héjhártya pedig a pergamonhártya hangulatos címet viseli. Menjünk egy lépéssel tovább. Tojás — húsvéti szimbólum. Tudniillik a tavaszünnepek sorába tartozó húsvét á termé­kenység szimbóluma. Ez testesül meg a tojásban, amelynek héja, burka új, fejlődő életet babusgat ott bévül. Sejtettük-e egykoron, hogy midőn az „Én kis kertész legény vagyok ...” kezdetű szavalat után — módjával, hogy masnak is jusson — m'egrózsa vizeztük az iruló-piruló leányzót—a mágikus őshi­tet érvényesítjük, azaz áldást hintünk a vízzel. A viszonzásul kapott piros tojás pedig a gazdag termést jelképezi, ami az ön­tözés nyomán fakad. Tehat a tojás a kezdet, a születés, az eredet. (Omne vivum ab ovo/— minden élet a tojásból —, fordítottam szürkén, költői- etlenül annak idején Szőke tanár úrnak. S ő ezt szememre is hányta. Pedig ő is értette, miről van szó, s én is.) Tojás — megújulás — a tavasz, a születés jelképe. Ezért szimbóluma a húsvétnak is. Hogy miért piros tojás? Mert a iros újabb szimbólum: a legyőzhetetlen elet Színe. Annyira, Hogy ha lila, matyó- vagy kalocsaitarka is az immár hímes to­jás — akkor is piros tojás az. No de miért nyuszitojás is ugyanakkor az a—mondjuk sár­ga-piros tojás? Miért? Miért pont húsvétra tojik a nyúl piros tojást?! Meg egyáltalán:hogy-hogy tojik? Mármint tojást. Itt aztán megáll a tudomány ... Vagy ez ennek az egész szimbolikának a titka? Nem rank tartozik! Tojik a nyuszi és kész... Etettek már bennünket egyéb, felfoghatatlan „tojá­sokkal” is. Mégsem nyitottuk ki a szánkat. Miért ágálnánk most eme szelíd jelképiségek ellen? Egyébként erősen deresédő'halántékkal kellett rájohnöm, mily tudatlanságban töltöttem életem javát. Az ártatlan „Rö­pülj pává”-ban világosodtam fel—annak isjópáréve—, hogy amikor anno dacumal Kónya Zsuska addig maceráit, Alig fi­rnes tojást nem cseréltem vele, soha vissza nein térő fikalmat szalasztottam el. így adta volna értésemre a kisaranyos, hogy jószívvel fogadná udvarlásomat. Ő tudta, mit csinál, de én... Ha járatos lettem volna a húsvéti szimbolikában .. Ebbe már bele kell nyugodnunk, öregfiúk, öreglányok. Már csak csipegetünk a húsvéti jelképekből, innen-onnan, ahogy a sajtótermékek is teszik. Egyik megírja, hogy „A Badacsony környéki községekben meg dívik a pénzdobálós tojásver­seny ...” A másik: „A Bakonyalja falvaiban az iskolás gyer­mekek ... csapatosan vonultak ki a közeli dombokra, ahon­nan —a szabályok értelmében — sértetlenül kellett legurítani a hímestojásokat.” A harmadik arról tudósit, hogy itt-ott szo­kásban volt a fürdéssel, állatfürösztéssel, harmatszedéssel egybekötött húsvéti határjárás. Horribile dictu hangos ének­szóval! Próbálnánk csak ilyesmire vetemedni a mai fürdőszobás korban! Legenyhébb megtorlás az lenne, hogy szánakozó képpel, titkos összenézéssel összeadnának egy vízmelegítő bojlerre való költséget, úvágy egy belépőre valót a városi kád­fürdőbe. Lévén a mai nemzedékek tökéletesen járatlanok a húsvéti szimbolikában. Járatlanok?... A húsvét előtti munkanapok egyikén a lép­csőházban sógorommal ütközöm össze. Kajánul vigyorog, miközben óvatosan megemeli táskáját. — Tojások! — hunyorít jelentőségteljesen a domborula- tokra. ■ — A műhelyben ilyenkor az a szokás, hogy-észrevétlenül egymás homlokához koppintjuk a főtt tojást. Tele a zseb, s mikor a másik félrefordul, elbámészkodik, neki egy tojást a homlokának. Tavaly nekem kettőt koccantottak ugyanarra a helyre, a hegyes végével... Na most visszaadom a kölcsönt. Van a hat tojás közt két nyers is... Még mondja valaki, hogy a népszokások kihalnak... Tóth István Az adósságok leírása Latin-amerikai ország, Venezuela vagy plexiké le­het az első, amelyen kipróbálják az adósságok rende­zésére vonatkozó új amerikai javaslatokat — ismer­tették a hírügynökségek az amerikai pénzügyminisz­térium bejelentését. Hetek óta szenzációként Számol be a gazdasági sajtó az úgynevezett Brady-terwel kapcsolatos újabb fejleményekről, a tervről, amely szerint a bankok egyszerűen leírnák az adós országok tartozásainak egy részét. Chile, amely jól szervezte meg a gazdaságát, nem jön a kedvezményezett nemze­tek közt számításba, de Brazília sem, amely a közel­múltban írt alá a kereskedelmi bankokkal hitelmegál- lapodást1— mondta az egyik amerikai pénzügyi veze- . tp. Venezuela viszont igen, ő az első számú jelölt — a fejlemények ugyanis itt éleződtek ki az elmúlt hetek­ben a leginkább. A gazdasági szigor következménye­ként ezrével mentek az emberek Caracasban az utcára és a „kenyérlázadás” tiltakozói közül több százan vesztették életüket. „Korszakos, újszerű99 Már az országok felsorolásából is érzékelhető, mi­ért érdemelte ki az új amerikai pénzügyminiszter nevét viselő adósságrendezési terv a megkülönböztetett fi­gyelmet és a „korszakos, újszerű” minősítést. Az eddi­gi gyakorlattal szakítva a legélesebb politikai és társa­dalmi bajokkal szembesülő ország hitelgondjait sze­retnék elsősorban orvosolni és nem azokét, akik úgy- ahogy sikerrel szanálták a nemzetgazdaságot. A fő válsággóc Latin-Amerika, amely a harmadik világ összes, 1200 milliárd dollárra rúgó adósságából 400 milliárd dollárnyi terhet visel. Az új elképzelés révén ezt az összeget mintegy 20 százalékkal — vagyis 80 milliárddal lehetne csökkenteni, persze csak akkor, ha a nemzetközi pénzügyi élet valamennyi résztvevője támogatja a javaslatokban foglaltakat. Ha a kereske­delmi bankok hajlandók arra, hogy egyes esetekben a tőketartozások 30-60 százalékát engedjék el, és mondjanak le a következő három évben esedékes kamattörlesztések — 102 milliárd dollár — 20 száza­lékáról is. Helyettük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap lenne az, amely szavatolná a bankoknak a kamatok visszafizetését. Ez az első olyan megoldási javaslat, amelyben az amerikai kormányzat egyáltalán megemlíti az adóssá­gok csökkentésének lehetőségét is. A korábbi wa­shingtoni vezetés programjában, az úgynevezett Ba- ker-tervben az adósságelengedésről, -leírásról szó sem lehetett. Ellenvélemények Érthető, hogy valamennyi „közepesen fejlett és je­lentős tartozással” rendelkező ország kapva kapna az alkalmon és szívesen élne a könnyebb fizetési lehető­séggel. Erre azonban nincs reális esélyük a közeljövő­ben. Egyrészt mert a terv kivitelezéséhez bonyolult pénzügyi technikai problémákat kellene megoldani, másrészt pedig azért, mert a Brady-féle elképzelések ütköznek az adósság keletkezésének és törlesztésének gazdasági logikájával — vallja több vezető pénzügyi szakértő. Ä „kieső” tartozásokat valakinek ki kell fizetni, márpedig egyetlen nemzetközi pénzügyi szervezet sincs jelenleg olyan helyzetben, hogy pótlólagos tőké­vel álljon a bankok rendelkezésére. A Nemzetközi Valutaalapnak fel kellene emelnie a hitelezései alapját képező kvóták összegét, hogy maga léphessen köl­csönzőként a bankok és az adós országok közé. Ez új feladatot jelentene, miközben ahhoz is állítólag 50 százalékkal kellene emelni a nemzetközi pénzügyi szervezetek tőkealapját, hogy hagyományos felada­tukkal meg tudjanak birkózni, nevezetesen hitelekkel tudják támogatni a világ országaiban zajló gazdasági talpraállítási programokat. A Nemzetközi Valutaalap tavaszi értekezletén minden bizonnyal felvetődik a kvótaemelés kérdése és az sincs kizárva, hogy Japán nagyobb szerepvállalálásával még az idén kipróbálják egy-egy mintaországon „áz adósságelengedés” mód­szerét. De ennek ellenére hiba lenne irreális elképzelé­seket fűzni a javaslathoz, amely semmi esetre sem tekinthető „mágikus elixímek” — ahogyan ezt Paul Volcker, az amerikai központi bankrendszer volt ve­zetője mondta. Csak belső átalakítással Ha ma valamelyik ország tárgyalni kezd az adóssá­gok átütemezéséről a hitelező bankokkal, akkor az iránta megmutatkozó bizalom azonnali megingásával kell számolnia. Nemhogy újabb hiteleket nem tudna szerezni, de még azzal is rontaná talpraállási esélyeit, hogy tömegesen menekülne tőle a külföldi tőke és az adott ország még a korábbinál is rosszabb besorolást kapna a nemzetközi megbízhatósági listán. Az adós­ságok leírása tehát nem válhat a válság orvoslásának meghatározó módszerévé. Ezt vezető pénzügyi szak­értők is hangsúlyozzák, kiemelve azt, hogy az adós országok gondját végső soron csak azok az erőfeszíté­sek oldhatják meg, amelyek a gazdaságok belső átala­kítására és a hatékonyság javítására irányulnak. Ezt vallja a Nemzetközi Valutaalap vezetője is, aki a vene­zuelai eseményekre utalt megjegyzésében. Mint mondta: „a kormányok nem késlekedhetnek a gazda­sági reformintézkedésekkel, ha elejét akarják venni a feszültségeknek és hatástalanítani akarják az időzített társadalmi bombát”. Marton János (MTI—Panoráma) Szezon­kezdés A tavaszi időjá­rás a mezőgazda­sági repülőket „előcsalogatta” a hangárokból. Fe­jér megyében a kisapostagi repü­lőtéren megkez­dődött a helikop­terek ellenőrzése, felkészítése a ki­településre és a növényvédelmi munkák elvégzé­sére. (MTI-fotó) Mezőgazdasági könyvhónap A mezőgazdásági könyvkiadás nagy adóssága: réges- régen jelent meg általános mezőgazdasági lexikon. A szak­emberek, a diákok egyaránt nagy, átfogó lexikon kiadására várnak, helyette a Mezőgazdasági kislexikon készült el dr. Gallyas Csaba és Sárossy Istvánné szerkesztésében, népes szerzőgárda közreműködésével. Korszerű, tudományos alapokra épült, a mának szóló a kötet, közérthető, rövid, gyakorlatias tételekkel, az élet gyors változásaihoz igyekezett alkalmazkodni az ismeret- anyag feldolgozása. A mezőgazdaság átalakuló szerepére tekintettel, a megszokott témakörökön túl a legfrissebb köz- gazdasági, adózási, banki szervezeti, szervezési, biotechnoló­giai, környezetvédelmi, biogazdálkodási ismeretek alapfo­galmait is igyekeztek a szerzők az érdeklődő szakemberek­nek, diákoknak feldolgozni. Dicsérendő a kötetben, hogy az összeállításnál tekintettel voltak az egyre nagyobb számú kiskertesek, háztáji gazdál­kodók várható éredeklödésére; címszavaik között szép számmal van olyan, amely miattuk került a kislexikonba. A kötetet különleges függelék zárja: Domokos Enikő ösz- szeállitásában szakirodalmi tájékoztatót adott közre a Me­zőgazdasági Kiadó. A mezőgazdasági kézikönyvek és a fel­sőfokú tankönyvek válogatott jegyzéke a növénytermesztés, állattenyésztés, állategészségügy, műszaki, gazdasági ismere­tek és az alkalmazott tudományok legjelentősebb könyveit, periodikáit sorolja a példamutató gondossággal összeállított bibliográfia. A függelékben veszik sorra a szerkesztők az önálló nevű Sí-egységeket, a metrikus mértékegységek elö- tétszavait, az Sl-n kívüli, de használható néhány mértékegy­séget, illetve a különböző mértékegységeket is. k. m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom