Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

1989. március 20. • PETŐFI NÉPÉ • 3 KECSKEMÉTI MŰVÉSZEK A TAVASZI NAPOK ELSŐ HANGVERSENYEIN Amatőrök és próféták Egy nappal a Tavaszi Fesztivál fővá­rosi megnyitója előtt került sor a kecs­keméti programsorozat nyitányára, ahol -j|v dicséretes kezdeményezésként — az első zenei rendezvényeken hely­béli együttesek és szólisták léptek kö­zönség elé. A bemutatkozást siker ko­ronázta : igazolódott, hogy a város ren­delkezik olyan lehetőségekkel, melyek az itt működő vagy az ide kötődő mu­zsikusok révén méltóvá teszik e nagy­szabású kulturális megmozdulás válla­lására. Jó lenne hinni, hogy a közönség is át- érzi a vállalás felelősségét, és mindvégig kitünteti érdeklődésével és tapsaival a következő napok koncertjeinek szerep­lőit. A nyitó hangverseny ígéretes kez­detnek bizonyult, de a második estén, sajnos már előtűntek az üres székso­rok ... Pedig a fellépők számára a leg­hűségesebb tudósítás, a legdicsérete­sebb kritika sem pótolhatja a közönség akkor és ott megszólaló elismerését... A nyitókoncert első részében a Kecs­keméti Szimfonikus Zenekar játszott, Martos László vezényletével. A közis­merten mostoha körülmények között működő zenekar munkájában új sza­kasz kezdetét jelentette néhány évvel ezelőtt az új karmester munkába állása. A tagság lehetőség szerinti átcsoporto­sítása, a vonóskar megerősítése mellett Martos László eddigi ténykedésének leginkább figyelemre méltó eredménye a repertoár tágítása a barokk és klasszi­kus művek irányába. Ez tükröződött a március 16-ai hangverseny műsorvá­lasztásában (Bach: C-moll versenymű két zongorára, valamint Mozart Sym- phonia concertante K. 364.) és zenei megoldásaiban is. Erre utalt a Bach-mű dallami is ritmikai hangsúlyainak kie­melése, a mindvégig tapasztalható tö­rekvés a zenei nagyforma világos és át­tekinthető, jól követhető tagolására. A Mozart-mu rendkívüli feladat elé állí­totta az együttest, hiszen.az olasz ver­senyművekre való visszautalás mellett formai és érzelmi gazdagsága a késői nagy alkotásokat előlegezi, középső té­telében pedig az operák legmeghittebb áriái visszhangoznak. A szólisták — Hargitai Imre és Kemenes András, illet­ve Keszthelyi Tamás (hegedű) és Sárosi György (mélyhegedű) — az előadás si­kerének méltó letéteményesei voltak. Amennyire kevéssé szerencsés a Ko- dály-iskola dísztermének akusztikája a nagyzenekar számára, olyan előnyös á kórusok megszólaltatásához. A nyitó­koncert második részében fellépő Kecskeméti Pedagógus Énekkar első hangjai fenséges áradással töltötték be a termet. Palestrina mesternek a Szent- háromság eszméjét dicsőítő kétrészes motettája szépséget és dicsőséget sugá­rozva szólalt meg Erdei Péter vezénylé­se nyomán. A némiképp a skandináv kórusművészet legnemesebb hagyomá­nyaira is emlékeztető megformálás ré­vén a mű valamennyi részlete élővé és intenzívvé vált, ugyanakkor egészében nyugalmat és megbékélést árasztott. A közönség pedig ráérzett minderre és — manapság ritka pillanat! — megtör­tént a csoda: egy zenemű erejéig kikap­csolódott a külvilág, csak a mű—elő­adók—közönség „szentháromsága” lé­tezett ... S a záróakkord után a hallga­tóság áhítata csak lassan oldódott vas­tapssá. De hasonlóan magas színvonalú volt az est másik két ciklusának előadása.ís. Monteverdi 6. madrigálkötetéből az el­hagyott Ariadné Théseust sirató, négy­tételes panaszát, majd a nyitó hangver­seny befejezéseként Brahms Op. 52-es Szerelmi dalkeringők cimű sorozatát hallottuk. Egy olyan ciklust, melynek puszta megszólaltatása is élmény elő­adónak és közönségnek egyaránt. Koz­ma Rózsa, Szalezsán Zsuzsa, Mukk Jó­zsef, Szécsi István és a két zongorista remek közreműködéssel járultak hozzá a „sikerdarab” sikeréhez. Az egyértelmű zenei élményen túl­menően azonban más tanulságokkal is szolgált ez a hangverseny: például az­zal, hogy bebizonyította, megfelelő (profi!) irányítással az amatőrök, a szó igazi értelmében műkedvelők is képesek hivatásos együttesek által is megirigyel­hető produkciókra, sőt prófétákká is válhatnak még saját szűkebb hazájuk­ban is. * * * A következő estére hirdetett hang­verseny plakátja és szórólapja a Ko­dály Iskola Leánykarának fellépésére invitálta a közönséget. E sorok írója — s talán mások is — szívesen hallgat­ta volna még több darab erejéig a mél­tán híres együttest Pejtsikné Párdányi Judit vezényletével. A némi hiányérzet ellenére persze Bartók Falun cimű kó­rusművének előadásaiért Kemenes András (zongora) közreműködésével — most is. nagyszerű élményt jelentett. Érdekes volt tapasztalni, hogy a népze­nei hangvétel — a mű nehézségeinek dacára — mennyivel közelebb áll ezek­hez a fiatalokhoz, mint az első részben felhangzó romantikus kórusművek. Kellemes meglepetés és valódi zenei csemege volt azonban Hargitay Imre és Kemenes András szerényen közremű­ködésként hirdetett négykezes zongo­raestje. A Zeneművészeti Szakközépis­kola két fiatal tanára profi, de a szónak nem pusztán a hivatásos, hanem a hi­vatásszerető értelmében. Remekül zon­goráznak, s ráadásul örülnek, ha zon­gorázhatnak, s ezzel örömet szereznek másoknak is. Schubert F-moll fantázi­ája a négykezes zongorairodalom egyik felülmúlhatatlan csúcsa: a hatalmas mű tudatos megformálása, a zárósza­kasz hatalmas fokozása a koncert egyik kiemelkedő pillanata volt. A két fesztiválhangversenyen nyúj­tott egyéni és együttes . teljesítmény alapján külön is értékelhetjük azt a nyilvánvaló szakmai fejlődést, amit a Zeneművészeti Szakközépiskola létesí­tése jelentett Kecskemét zenei életében. Egyúttal azonban azt is reméljük, hogy egyszer — talán a nem túl távoli jövő­ben — e fiatal művészek is prófétákká válhatnak vállalt és/vagy választott(?) jelenlegi hazájukban ... Horváth Ágnes AHOGY A KATONAI ÜGYÉSZ LÁTJA A törvény és az egyenruhások Nemrégiben lapunk rövid hírt közölt arról, hogy a Kalocsai Rendőrkapi­tányság néhány dolgozója ellen eljárás indult. Sokak számára talány, hogy miként nyomozhatnak rendőri ügyekben, milyen büntetést kaphatnak és egy általán,, milyen törvények vonatkoznak rájuk. Egyebek között ezért is kerestük fel a Szegedi Katonai Ügyészség vezetőjét, dr. Pap János alezre­dest. — Mi-köze a rendőrségnek a katonai ügyészséghez? — A fegyveres erők — így a néphad­sereg és a határőrség —, valamint más fegyveres testületek — mint a rendőr­ség, a büntetés-végrehajtás és a mun­kásőrség — a mi hatáskörünkbe tar­toznak. A katonai ügyészség a magyar ügyészi szervezet része. A katonai fő­ügyész a legfőbb ügyész helyettese. — S önök függetlenül végzik munká­jukat a fegyveres testületektől, a fegyve­res erőktől? — Természetesen. — Akkor miért viselnek egyenruhát és rendőri vagy katonai rendfokozatot?-+ A katonai ügyészek hivatásos ka­tonák, illetve rendőrtisztek. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a honvédel­mi, illetve a belügyminisztérium bármi­féle szakmai felügyeletet gyakorolna felettünk. Egyebek között az is a pár­tatlanságunkat erősíti, hogy a nyomo­zást maga a katonai ügyész végzi. Sőt a katonai ügyészség felügyeletet gyako­rol az egyes rendőri intézkedések törvé­nyessége és a sorkatonák jogainak biz­tosítása felett. — S milyen ügyek tartoznak a kato­nai ügyészséghez? — A katonai ügyész a megyei fő­ügyészhez hasonló hatáskörben jár el azzal a sajátossággal, hogy illetékessé­ge például a Szegedi Katonai Ügyész-' ségnek három megyére, Bács-Kiskun- ra, Békésre és Csongrádra terjed ki. Az itt elhelyezett katonai alakulatok, rendőri szervek, határőrség és bünte­tésvégrehajtási testület állományába tartozó személyekkel szemben jár el. Itt vonják felelősségre azokat a polgári személyeket is, akik az említett intéz­ményekben dolgoznak, és munkakö­rükkel kapcsolatosan követtek el bűn­cselekményt. — Milyen törvények, rendelkezések vonatkoznak a katonákra? —•' Ugyanazok, mint a civilekre. Annyi különbséggel, hogy ők még ka­tonai bűncselekményt is el tudhak kö­vetni. — Pontosítom a kérdést: ha például egy rendőr — akinek a feladata éppen az ilyen cselekmények megakadályozá­sa, illetve feltárása — valamilyen bűn- cselekményt követ el, őt ugyanúgy von­ják felelősségre, mint bárki mást?- Igen, hiszen a büntetőjog nem tesz különbséget civil és rendőr között. Az már más kérdés, hogy súlyosbító körülményként értékeli a bíróság, ha tettét mint hivatalos személy követi el. — Leggyakrabban miért indul eljárás rendőrök ellen? — Hivatali bűncselekmények miatt. Ide tartozik a bántalmazás, kényszer- vallatás és hivatali visszaélés. Ez azon­ban az esetek 60 százalékát teszi ki, a többi köztörvényi bűncselekmény. Kü­lönös tekintettel a közlekedési bűntet­tekre. Azt azért előre bocsátanám, hogy mindezek a rendőröknek csak igen kis hányadát érintik. — Általában kik fordulnak önökhöz, kik élnek panasszal? — Ez attól függ, milyen jellegű ügy­ről van szó. A leggyakrabban a sértett, a civil személy, vagy maga a rendőrség. — Milyen eredménnyel zárulnak ezek az eljárások? — Nézze, a rendőri ügyeknél a leg­nagyobb gondunk, hogy rengeteg az alaptalan feljelentés. Márpedig ezek ki­vizsgálása igen hosszadalmas. A prob­léma tulajdonképpen az-, hogy az ilyen panaszok jelentős részéről nem lehet bebizonyítani, hogy jogosak. Csak­hogy — és itt jön a bökkenő — azt sem, hogy alaptalanok. Ezért feltételezik so­kan, hogy mi a rendőröket pártoljuk.' — Ugye, ezekben az esetekben első­sorban hivatali bűncselekményekről van szó? — Igen, általában. Ezek az esemé­nyek többségében négyszemközt ját­szódnak, vagy nem játszódnak le. A másik, hogy sokszor a tanúk félnek a hatóságtól. Persze a dologhoz az is hozzátartozik, hogy az emberek mosta­nában hajlamosak rögtön a katonai ügyészséggel fenyegetőzni. A rendőr pedig joggal követelheti, hogy az alap­talan feljelentő ellen járjunk el. De a civilt^általában nem lehet felelősségre vonni. Mert ugyebár, ha tiltakozik pél­dául a bilincs használata ellen, s szerin­te a jogaiban sértették meg azzal, hogy őt indokolatlanul ilyen helyzetbe hoz­ták, feljelentést tesz. Csakhogy tegyük fel, a rendőr helyesen járt el. Ebben az esetben azonban a feljelentésre kizáró­lag azt mondhatjuk, hogy tévedett. Hi­szen nem kötelessége tisztában lenni a kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos szabályokkal. Ám a rend­őrt ekkor már meggyanúsították. — Áz előbbiekben említette, hogy nem ritkán közlekedési bűncselekmény miatt vonják felelősségre a rend őreit. A leggyakrabban miért? — Közlekedési baleset okozásáért. — Mivel Bács-Kiskun megye az alko­holfogyasztásban élen jár, meg kell hát kérdeznem: szerepet játszik-e ezekben az ügyekben az ittasság? — Igen, nem kevésszer. — Egy egyszerű közúti ellenőrzés so­rán szondáztatok civil ruhás rendőrről, ha kiderül, hogy ittasan vezetett, az em­berek úgy tartják, ezt könnyen megúsz- sza. — No nem, ez nem így van. Számta­lan ilyen ügyet vizsgáltunk és vizsgá­lunk. A rendőrök maguk is küzdenek az ittasság ellen. Általában saját me­gyéjükben érik tetten őket. Egyébként is ezt az ellenőrzést legalább ketten vég­zik, tehát nem tudják csak úgy eltussol­ni. Ha pedig szolgálatban iszik a rend­őr, vele szemben a parancsnoka jár el. — Az önök hatáskörébe három me­gye tartozik, melyik adja a legtöbb mun­kát? — Bács-Kiskun. Nem szabad elfelej­teni, hogy ez a legnagyobb megye, így több a sorkatona, a rendőr és a szovjet katona. Az utóbbiak is a mi hatáskö­rünkbe tartoznak, pontosabban az ál­taluk laktanyán kivül elkövetett bűn- cselekmények. Az önök megyéjére jel­lemzőek leginkább az ittas állapotban elkövetett bűntettek, különös tekintet­tel a sorkatonákra. — Mit tud mondani a Kalocsai Rend­őrkapitányság beosztottjai ügyében? — Még nem sokat. Fehér József és társai ügyében folyik a nyomozás, s várhatóan a hónap végén fejeződik be. Több rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítjuk őket. Bencze Andrea AZ ITT LAKÓK TUDJÁK — ŐK A TULAJDONOSOK Tiszaalpár tavaszra készül Tiszaalpáron szorgos munkával haladnak a tavasz elébe. A csendes délelőttön, távol az úttól, idős házaspár ás a határban. Errébb Kovács Ferencné szomszéd- asszonyával sárgarépa-, gyökér-, salátamagvat, vörös- és fokhagy­mát vet. Amott egy fiatal nő fordít­ja a földet a vasúti töltés közelé­ben. Ásót és lapátot fogtak mások is a faluban. Tisztítják az útpadká­kat. Kiseprik a tavalyi lombot az árkokból. Egy fehér ház előtt Czi- nege József siet facsemetét ültetni. A Táncsics utcában nem tétlenke­dik Papp Gábor és neje sem. Míg belül, az udvarban 12 ezer sárga- és görögdinnye-palánta erősödik fóliasátorban tavaszi kiültetésre, a házuk utcai részén is rendet tesz­nek. Játszótér, összefogással Az utca kínálja most egyébként is a legjobb alkalmat arra, hogy a tiszaalpáriak lakóhelyszeretetük- nek sokféle módon jelét adják. Wj^sLám, Melegdi Sándor nyugdí­jas pedagógus is kijött az utcára, hogy a hagyma és a spenót közül kigereblyézze az avart! — mutatja Novák Lajos tanácselnök, aki ve­lünk tart, hogy a nemzeti zászlós község hétköznapjának bemutatá­sában segítségünkre legyen. A falu másik végében — ahol valamikor vashulladékokat dobál­tak el —, egy téren épülő játszóte­ret pillantunk meg, pávás forgó­val, csikófejes hintával és cölöpös homokozóval. A teret társadalmi munkában hozták rendbe és tették használhatóvá. Sokat segítettek a szülők. Közülük is az egyik fiatal apa, Pásztor Gyula, az MMG Au­tomatikai Művek üzemvezetője nevét említik elsőként a térre néző Esze Tamás utcában, ahol ötven­nél több gyermek lakik. Rajta és szülőtársain kívül elismeréssel be­szélnek azokról a kosárfonó kis­iparosokról is, akik 52 kerítéslapot készítettek — 110 méter hosszú­ságban — a játszótér köré. Az ol­dallapokat, faültetés és parkosítás után, áprilisban állítják fel a téren. A környezet­védelem is hazafias tett Az idei tavasz jócskán ad elfog­laltságot a tiszaalpáriaknak. Előre szeretnének lépni a környezetvéde­lemben. Új szemétlerakó helyeket jelöl ki a tanács a lakosságnak, s 100 méterenként 30 konténert he­lyeznek el az utcákban a hulladé­kok tárolására. A tartályok gyár­tását a Búzakalász Tsz vállalta, 10 százalékkal olcsóbban, mint amennyiért egy barcsi ipari szövet­kezettől megvásárolhatnák. — A környezetvédelem is haza­fias tett—mondja ezzel kapcsolat­ban a tanácselnök M, az óvodás korúaknak és a 80 éves nagypa­páknak egyformán érdekük. A plébánosoktól azt kértük: a hí­veikkel való találkozásaik alkal­mával segítsenek nekünk ebben, 0 A játszótér... • ... és kerítése. Az utóbbr kosár­fonó kisiparosok munkája. 0 Főidbe a ma­got! Kovács Fe- rencnének (elöl) és társának most ez a legfontosabb. (Walter Péter fel­vételei) erősítsék az összefogást a jobb la­kóhelyi környezetért Hiszen a la­kóhely szeretete valahol ott kezdő­dik, hogy a gyerek nem dobja el a karamelláspapírt vagy a tejeszacs­kót, s hogy a felnőtt Hem hagy nejlonzsákban szemetet az utcán. A nemzeti zászlós községben, a decemberi falugyűlés ajánlására, ötszáz család otthonába szeretnék bevezetni a kábeltévét. A tervet be­mutatták a tegnapi tanácsülésen, ahol döntöttek arról is: akik már­cius végéig befizetik a hozzájáru­lást, azoknak a lakását ez évben bekapcsolják a műholdas televízi­ózásba. Községi stúdió létrehozá­sával lehetővé válik majd, hogy :— akárcsak Kecskeméten -4- az emberek odahaza is láthassák, fi­gyelemmel kísérhessék a települé­sükön zajló eseményeket. Útépítés — lakossági ellenőrzéssel Végtére is mindig történik vala­mi. Mint most is. Kovácsné a ha­tarbán az idei'földségfélék magva­it ülteti, Czinege József iparkodik, hogy facsemetéi mihamarább a földbe kerüljenek. A Páva Kör ta­nácstag vezetője jó gazdaként ístá- polja a háza előtti kertet. A kosár­fonó kisiparosok is joggal mond­hatják, hogy tettek valamit a gye­rekekért. S már itt az újabb, nagy tavaszi munka! Ahol évszázadokig poros földúton haladhattak, nyolc utcá­ban — a lakók anyagi tehervállalá­sával — utat építenek. Egy-egy család 6 ezer forintot fizet ezért. De nem csak fizetnek — ellenőrzik is a munkát. A Táncsics, a Munká­csy, a Mikszáth, a Jókai,' a Petőfi utcában és másutt kiállnak a há­zak elé, és figyelik: jókor jön-e, nem késik-e a pótkocsis teherautó Du­naújvárosból a kohósalakkal? Meg- van-e a 20 centiméter vastag terítés az út alapjául? Nekik készül, az övék lesz az új út. Hogyne néznék akkor a tulaj­donos szemével! Kohl Antal FALUGYŰLÉS KUNFEHÉRTÓN Középpontban a környezetvédelem A kunfehértói falugyűlés zajosnak bizonyult. Ütközési pontja a tanács munkastílusa és a tórekonstrukció, a környezetvédelem volt. Ünnepélyes pillanattal kezdődött az 'este. A közel kétszáz megjelent néma tiszteletadással búcsúzott attól a hu­szonhét falubelijétől, akik az elmúlt egy évben meghaltak. Hamóczi Sándor, az új tanácselnök — egy éve választotta meg a tanácsülés — az eltelt időszak alatt végzett mun­káról, a pénzügyi gazdálkodásról adott számot. Beszélt a legnagyobb fejlesz­tésről, a hétmilliós tórekonstrukcióról, ami az Aszály következtében lelassult, ezért a befejezés várat magára. Elszá­molt a településfejlesztési hozzájárulás költségeivel, itt említette meg, hogy a célul kitűzött kereskedelembővítés — főként az áfész hibájából — az előirt időpontra nem történt meg. Nagy taps köszöntötte bejelentését, miszerint a februári tanácsülés ez év januáijától eltörölte a tehót. Javult a község orvosi ellátása, a kereskedelem színvonala — a már jelzett hiány elle­nére is. Az 1118 méter elkészült járda olyan eredmény, amely meghaladta az eddigi évekét. Sorolta a gondokat a környezetvédelem területén, s felvetette az intézményes szemétszállítás beveze­tését, amennyiben a lakosság igényli. Ismertette az 1989. évi költségvetést, amelyben a fejlesztések között ismétel­ten kiemelkedő szerepe van a tó helyre­állításának. Több mint húsz hozzászólás követte az elnöki beszámolót, amelyekben a felmerült gondok között szerepelt a he­lyi borkősavüzem levegőszennyezése, a temető önkényes rendezése — sírokat dózeroltak el —I a szeméttelep környe­zetszennyező állapota — az elhullott állatok temetetlenül bomlanak—s a tó életébe való mesterséges beavatkozás, amit a falubeliek felesleges pénzpazar­lásnak ítéltek. Dr. Bor Gyula értelemre és érzelemre egyaránt ható ellemző hozzászólásá­ban úgy fogalmazott, hogy a tó ügye a helybeliek Bős—Nagymarosa. Felszó­lalt az erdőgazdaság általa környezet- pusztítónak Ítélt erdőtelepitése ellen is. Többekkel együtt bírálta a tanács hiva­talnoki magatartását, a lakossággal va­ló szembenállását. Friebert István kifogásolta az elna­gyolt tanácselnöki beszámolót a pénz­ügyekről, s tételes kimutatást kért. Több hozzászóló fordult a jelenlevő dr. Südi Bertalan országgyűlési képviselő­höz, aki ezt az alkalmat egyfajta beszá­molási lehetőségnek tekintette a válasz­tói előtt. Hozzászólásában a parlament kulisszák mögötti eseményeit igyeke­zett megvilágítani a hallgatóságnak. A falugyűlés ezt zajos tetszésnyilvání­tással fogadta. A válaszadások során Váczi László. az Előre Termelőszövetkezet elnöke is­mertette a napokban kötött megálla­podást az elhullott állatok elszállíttatá­sáról. A tanácselnök elismerte felelősségét a temetői kegyeletsértő eljárásban, s ígéretet tett a helyreállításra. A pénz­ügyi terv tételes ismertetésekor kide­rült, hogy a tórekonstrukció elenyésző költséggel terheli csak a helybelieket, egyébként március 10-én rabontották szerződésüket a lakosság által is kifo­gásolt munkát végző kivitelezővel. Hajós Teréz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom