Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 • PETŐFI'NÉPE • 1989. március 1. _ Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Magyarországnak, egyúttal megadja a kormánygaranciákat a magyarországi amerikai tőkeberuházásokhoz. Errol beszélt az MTI washingtoni tudósítójá­nak adott nyilatkozatában Charles Va­nik. ' Az ismert demokratapárti politikus hosszú évekig képviselő volt, s az ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi tör­vény 1974-es módosítása: eszerint csak az a szocialista ország kaphatja meg az úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást (azaz a normális kereskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadályozza polgárainak kiván­dorlását. A szocialista országok közül Len­gyelország mellett Kína és — 1978-ban - hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám esetünkben azt even- te hosszabbítani kell. Ez mind a ma­gyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gátolja a hosszú távú gazdasági kapcsolatok építését. Charles Vanik, hajdan az elzárkózás kezdeményezője, most maga szorgal­mazza a korlátozások feloldását, mivel Magyarország kivándorlási politikájá­ban nincs kifogásolni való, ebben a tör­vényhozás mindkét pártja egyetért (a George Bush vezette kormány republi­kánus,’a kongresszus mindkét házában a demokraták vannak többségben). Charles Vanik véleménye szerint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltetheti a magyar igények teljesíté­sét: ha a washingtoni kormány és a törvényhozás’ elsőként a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem normalizá­lását tűzi napirendre. Vanik tapaszta­lata szerint a hangadó amerikai zsidó szervezetekben immár többség alakul ki a Szovjetunióval szembeni korláto­zások feloldása mellett, hiszen az 1987- es 8000-rel szemben tavaly 20 000 zsidó * vándorolt ki, s az idén legalább 50 000- et várnak. Román felszólalás Genfben Heves kirohanást intézett Magyarország ellen és idilli ké­pet festett a romániai állapotok­ról kedden Románia küldötte az ENSZ Emberi Jogok Bizott­ságának genfi-ülésén. Horn Gyula külügyminisztéri- umi államtitkár hétfői felszólalá­sára válaszolva Gheorghe Dolgu nagykövet „irredenta célok kö­vetésével” vádolta Magyaror­szágot, amely IS szerinte — a i Habsburg-birodalom idejére visszanyúló régi politikát követ­ve „viszályt igyekszik szítani a népek között” ésmegpróbáljael- terelni a magyar nép figyelmét a súlyos és bonyolult belső problé­mákról. „A romániai valóság el­torzítása, rágalmak és valótlan­ságok .terjesztése helyett Ma­gyarország küldöttének inkább a'magyarországi román kisebb­ség megsemmisitésére irányuló politikával, a magyar reakciós körök románellenes cselekedete­ivel kellett volna foglalkoznia” —jelentette ki a nagykövet. Ezzel szemben Romániában a gazdasági és a politikai irányí­tás „mélységesen demokratikus alapokon nyúgszik” és az ál­lampolgárok teljesen egyenlő jogokat élveznek, nemzetisége miatt senkit sem különböztet­nek meg hátráqyosan — mon­dotta Gheorghe Dolgu, majd azt bizonygatta, hogy országa kész a párbeszédre és az együtt­működésre minden jóhiszemű partnerrel, de „mint eddig, ez­után sem tűr el belügyeibe való beavatkozást senkitől”. | Az AFP francia hírügynökség szerint az emberi jogi bizottság­ban az a benyomás alakult ki, hogy Románia mindinkább elszi­getelődik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem fog­lalt állást két szövetségesének pél­da nélkül álló nyilvános vitájában —írta az AFP—hírek terjedtek el arról, hogy Bulgária is csatlakoz­ni kíván a svéd kezdeményezés­hez, amely különmegbízott kine­vezését szorgalmazza a romániai jogsértések kivizsgálására. Az indulatok parazsa még izzik A Karabah-hegyvidéki autonóm te­rületen a helyzet nagyjából normalizá­lódott, annak több körzetébe visszatér­nek a menekültek — mondta Arkagyij Volszkij, a terület vezetésével megbí­zott különleges igazgatási bizottság el­nöke. Hozzáfűzte azonban, hogy a ka- rabahi örmény és azerbajdzsán nemze­tiség viszonyát továbbra is kölcsönös gyanakvás és vádaskodás jellemzi. — Az indulatok lángja már nem lobog, de parazsa még izzik — így jellemezte a helyzetet Volszkij, a Krasznaja Zvezda tudósítójának. A szovjet honvédelmi minisztérium lapja keddi számában kö­zölte az Arkagyij Volszkijjal készített interjút. Jaruzelski a szövetségi hovatartozásról Lengyelország szövetségi hovatartozása, a szocialista országokhoz, a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatai, a szovjet és a lengyel hadsereg közötti fegyverbarátság — mindezek a történelem által igazolt értékek, amelyek ma mélyebb tartalmat nyernek, és amelyeket a továbbiakban is védelmezni kell — jelentette ki Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke hétfőn Bydgoszczban, a tengermelléki katonai körzet pártértekeáetén. A központi bizottság 10. plénuma után kialakult belpolitikai helyzetet, a pluralizmus kibontakozását elemezve Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a nemzeti kerékasztalnál kezdett megbeszélések a helyes irányba tett lépés­nek tekinthetők. A kerekasztal nem csodaszer, de kétségkívül lehetőséget nyújt a tartós társadalmi nyugalom biztosítására, az állampolgároknak a reformfolyamatba való széles körű bekapcsolódására. Fontos történel­mi kísérlet, egyszersmind óriási feladat. Jerzy Urban kormányszóvivő hétfőn felszólította a kerekasztal- megbeszélések valamennyi résztvevőjét, hogy ítéljék el a legutóbbi krak­kói és varsói utcai megmozdulásokat. Diplomáciai szakítás * a Sátáni versek miatt Az iráni, parlament kedden nagy többséggel megszavazta azt a törvényja­vaslatot, amely kötelezi a külügyminisztert, bogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával, amennyiben London egy héten belül nem másítja meg Salman Rushdie „Sátáni versek” című könyvével kapcsolatos álláspontját. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a medzslisz ülésén jelen lévő 201 képviselő csaknem teljesen egyhangúlag szavazott, a törvényjavaslat elfogadása mellett. A rádió által egyenes adásban közvetített vitában felszó­lalt Ali Akhar Velajati külügyminiszter is, aki kijelentette, hogy helyesli az indítványt előterjesztő képviselők kezdeményezését A törvényjavaslatot a szavazás után a teológusokból és jogtudósokból álló, vétójoggal felruházott Felügyelő Tanács elé terjesztették végső jóváhagyásra. Az iráni parlament „nem kimondottan váratlan” döntése csakis az egysze­rű iráni állampolgárokat fogja hátrányosan érinteni — jelentette ki a lépést kommentálva Lynda Chalker, a brit külügyminisztérium tisztségviselője. A lépes „természetesen nem változtat azon az álláspontunkon, hogy egyetlen OTsrijnak és egyetlen ország vallási vezetőjének sincs joga egy másik ország területén elkövetendő gyilkosságra bujtogatni” — fűzte hozzá a BBC rádió- ónk adott interjújában Lynda Chalker. SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárá­nak külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. KOSZOVO A sztrájk vége — újabb sztrájk A Koszovo Autonóm Tartomány­ban éhségsztrájkot folytató 1300, alban nemzetiségű bányász kedden reggel fel­jött a nyolc napja elfoglalt'trepcsai bá­nyából, miután egyik követelésüknek engedve lemondott a'JKSZ három tar­tományi vezetője. A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 főnyi cso­portja ugyanakkor a lemondások ellen tiltakozva okkupációs sztrájkot kez­dett egy másik közeli ólom- és cinkbá­nyában. Hétfőn lemondott tisztségéről Rah­man Morina, a tartományi KSZ elnök­ségének elnöke és Ali Sukrija, az elnök­ség tagja, valamint Húsamedin Azemi, a KSZ pristinai városi pártbizottságá­nak elnöke. A bányászok vádja szerint mindhárom albán nemzetiségű vezető „kiszolgálta” a szerb vezetést. A belgrádi szövetségi parlament előtt keddre virradóra 15 ezer egyete­mista tiltakozott-a koszovói albán bá­nyászoknak tett engedmények’miatt. A megmozdulásuk iránti rokonszenvét 100 belgrádi taxisofőr tülköléssel fejez­te ki. Raif Dizdarevics államfő kedden délben fogadta az egyetemisták kül­döttségét. A jugoszláv államelnökség előző nap rendkívüli intézkedéseket vezetett be Koszovóban az alkotmányos rend vé­delmében. A hírügynökségek kedd reggeli jelen­• tései szerint a Szerbiához tartozó auto­nóm tartomány fő útvonalain harcko­csik és csapatszállító járművek vonul­nak, az utak mellett géppisztolyos ka­tonák őrködnek, a tartomány határai­nál úttorlaszokat emeltek. A trepcsai ólom- és cinkbányából kedden reggel először egy beteg bá­nyászt hordágyon hoztak felszínre. Őt követték a több száz méteres mélység­ben eltöltött napok és az éhség okozta kimerültségtől támolygó társai. A bá­nyászokat mentőkocsin kórházakba szállították. A koszovói bányászsztrájk résztve­vői most a fold felett akarják folytatni sztrájkjukat. Folytatódik a 8000 albán egyetemista tiltakozása a pristinai sportközpontban, a szerb és Crna Go­ra-i nemzetiségű diákok pedig ellenren­dezvényeket szerveznek. Az albán egyetemisták — akárcsak a bányászok — azt követelik, hogy Szerbia mond­jon le alkotmányának „Koszovo auto­nómiáját csorbító” módosításáról. Ko­szovo Autonóm Tartománynak 1,7 millió albán és kétszázezer délszláv la1 kosa van. A Tanjug jugoszláv hírügynökség je­lentése szerint Szlovénia tagköztársa­ságban százezren írták alá a rendkívüli intézkedések elrendelése ellen tiltakozó körlevelet.- A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztala­tairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, Valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségé­nek elnökével folytatott megbeszélés­ről, a találkozók hátteréről. Hangsú­lyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlová­kiában és Jugoszláviában is kiegyensú­lyozottan, eredményesen folyjék a szo­cializmus építése. Ugyanakkor érde­künk az is, hogy pontosan, hűen, rész­leteiben is. tájékozódjanak a szomszé­dos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban. A tapasztalatok szerint a meglátoga­tott államokban jól ismerik a magyar- országi folyamatokat, s politikai, gaz­dasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat,, fenntar­tást. Tény azonban — tette hozzá —, hogy mindkét helyütt megfogalmazód­tak kérdések. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kér­dőjelekre választ kapjanak, az esetleges félreértések eloszlódjanak. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irányá­ban készség van arra, hogy a problé­máikat korszerűen, humánusan meg­oldják, elősegítsék, támogassák nemze­ti arculatuk megőrzését, kulturális fej­lődésük biztosítását, művészeti értéke­ik ápolását. Kimmel Emil a Politikai Bizottság előtt szereplő’ napirendekről tájékoz­tatva elmondta: Szabadság, igazságos­ság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalók­ról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szem­benéz a múlttal, vállalja a jelent, s kéz­zel fogható közelségbe hozza egy de­mokratikus szocializmus megteremté­sének lehetőségét, egyúttal hitelesen bi­zonyítja, hogy ez a párt minden meg­egyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bi­zottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is szá­mol. Az akcióterv a következő kong­resszusig terjedő időszak politikai ve­zérfonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette:^ párt vál­lalja a magyar progressziót, azonossá­got vállal a reformeszmékkel, Ugyanak­kor a munkásmozgalom két meghatá­rozó irányzatát, a szocialista demokrá­ciát és a reformkommunista mozgalom Bepótolható az eddigi lemaradás? (Folytatás az 1. oldalról) Léhet-e már készülődni az új in­tézménybeli munkára? Ramháb Máriától, a Katona József Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesétől megtudtam, hogy a napokban kezdték meg a számítógépes fel­dolgozást. Mihamarabb át akar­nak térni a kölcsönzés teljes gépe­sítésére. Az engedélyezési terv 1988. de­cember 20-án elkészült. Már szóba kell hozni azt is, milyen berendezé­sek kerüljenek majd a tágas intéz­ménybe. Mindenki, aki a könyvtárügy mellett áll, bízik ab­ban, hogy 1992 decemberében már az új helyen fogadják a hűséges és a leendő olvasókat. A kölcsönzők, persze, kitartanak a mostani, szű­kös helyen is. Ám azért az mégis­csak elképesztő, hogy hét külső raktárból kell beszerezni azt a könyvet, folyóiratot, melyet azon­nal szeretne kézbe venni az érdek-, lődő. Örvendetes, hogy ilyen kö­rülmények között is növekedett a könyvtári tagok száma. A türelem viszont fogyóban van! Várjuk a történelmi pillanato­kat. Ázt, amikor végre lerakják maid az új megyei könyvtár alapja­it es az ünnepélyes birtokbavétel napját. A kérdést viszont akkor is fel kell majd tenni: bepótolható-e a több évtizedes lemaradás, amit azáltal okoztak (okoztunk?), hogy méltatlan helyre szorult a könyvek birodalma. Addig el kell viselni, hogy az ország mais vidékéről érke­ző vendégek furcsálló kérdéseket tegyenek fel, belépve a jelenlegi megyei könyvtárunk ajtaján. Ne­vezetesen: tessék mondani, ez egy fiókkönyvtár? Borzák Tibor szellemiségét is felvállalja. Javaslatként hangzott el az ülésen, hogy az fylSZMP vallja magáénak áz életszínvonal-csök­kenés megállításának konkrét prog­ramját. Szükséges a rend és a reform viszonyának tisztázása is a terv része­ként. Ki kell munkálni az oktatás prog­ramját, ezen belül a tehetséggondozás kézzel fogható, konkrét megoldásait is, Mindezekről a Központi Bizottság jö­vő heti ülésén a nyilvánosság előtt tár­gyal majd. jk néphadsereg helyzetéről és hosszú Jávú fejlesztéséről szóló jelentés leszö­gezte: a koncepció a katonai enyhülés eddigi eredményeiből indult ki, s ennek további folytatódásával számol. A vi­tában is elhangzott: indokolt, hogy a Magyar Néphadsereg védelmi jellege erősödjön. Eddigi fejlődését, jelenlegi helyzetét az jellemzi, hogy fejlesztése az ország anyagi lehetőségeinek megfele­lően, a szövetségi követelményekkel összhangban ment végbe, s megfelel hazánk politikai, katonai céljainak. A testület minden helyzetben képes volt a rá háruló feladatok ellátására — hangsúlyozta a helyettes szóvivő, hozzátéve: a Politikai Bizottság java­solta, hogy a Központi Bizottság a je­lentés figyelembevételével fogalmazza meg a párt katonapolitikáját. A határőrizet hosszú fávú tennivaló­ival összefüggésben a PB megállapítot­ta: a határőrség kiemelkedő eredmény­nyel és példásan látta el feladatait. A határőrök — különösen az elmúlt esztendőben — emberfeletti munkát végeztek, különösen a nyugati végeken: több mint 62 millió útlevelet kezeltek, s 18 milliónál több jármű haladt át határainkon. Eközben hazánk bizton­ságát, az állam határrendjét is szavatol­ni kellett. Mivel hazánk külkapcsolatá- ban jelentés változások következtek be, nőtt az idegenforgalom,'S világútle­vél új helyzetet teremtett, tarthatatlan­ná vált, hogy a határőrizeti korlátozá­sok a korábbi gyakorlatnak megfelelő­en fennmaradjanak. Ezért a testület ja­vasolta, hogy 1991-ig fokozatosan szűnjék meg a nyugati és déli határain­kon a nyomsáv és az elektromos jelző; rendszer. Ugyanakkor felhívták a fi­gyelmet arra is: nem mindegy, milyen kép alakul ki hazánkról az ide érkezők­ben, illetve milyen körülmények között távozik rövidebb-hosszabb túrára a magyar állampolgár. Ennek komfort­ját is meg kell teremteni a határállomá­sokon. Szakszerűbb, kulturáltabb ha­tárátkelőhely-rendszert kell kialakitá- ni. ' Foglalkozott a testület egyebek kö­zött a párt új folyóiratának koncepció­jával. A március 1-jével induló Új Fó­rum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Ist­vánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként kép­|Folytatás az 1, oldalról)' ben. Elsősorban a hűtőszekrények és a bútorok hibái adtak okot elégedetlen­ségre. A kereskedelmi felügyelők az 1987. évi 9-ceI szemben tavaly 16 bú­torpanaszt vizsgáltak, ami korántsem jelenti a teljes képet, csupán egy töredé­két. A legnagyobb mértékben a keres­kedelemnek ezen a területén csapták be a vásárlókat, egy-egy panaszost 40-60 ezer forinttal. Itt is, mint máshol, hi­ányzik a széles áruválaszték. A piac egyoldalúságában! és a drága­ságban, persze, más tényezők is szere­pet játszanak. Túl nagy apparátus irá­nyítja a kereskedelmet és a vendéglá­tást, és fölözi le a hasznot. Mindenki védi a jó állását és a fizetését, ez viszont akadálya annak, hogy az áruforgalma­zásban meglévő ellentmondások felol­viselje az NJSZMP céljait. Az elképzelé­sek szerint,' — az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlap­jaként — higgadt, nyílt és elvszerű vita­fórum leszj amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését, a döntések előkészíté­sét. A Politikai Bizottság március 15-e megünneplésével kapcsolatban javasla­tot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jö­vőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tarto­zást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem Vonhatja kétségbe —jelentette ki Kim­mel Emilj majd megállapította: a piros betűs ünnep — és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély ér­zelmeket’ felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfo­galmazni saját’felhívását, s csatlakozni a KB-ülest követően — a Hazafias Népfront február 18-ai kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztő-helyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lász- ,lót — a lap korábbi munkatársat, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztra- pák Ferenc’eddigi főszerkesztő-helyet­test, aki egy újonnan induló lap főszer1 kesztője lesz. Ezenkívül, a hatáskörébe tartozód a KB apparátusának átalakí­tásával,1 összefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott vála­szokból kitűnt: Bős—Nagymaros kér­dése politikai értelemben merült fel a magyar—csehszlovák magas szintű ta­lálkozón. A két pártvezető kölcsönös tájékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről, az építkezés körül kiala­kult hangulatról, a tiltakozóhullámról, valamint mindennek nemzetközi fo- gadtatásáról. A megbeszélés a két or­szág parlamenti testületé döntésének szellemében folytatódott. Az MSZMP és a fegyveres testületek viszonyáról érdeklődő felvetésre Thür­mer Gyula elmondta: a párt a jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabb­nak, hogy a fegyveres testületek, a bel­ügyi szervek ne legyenek a pártok kö­zötti viták tárgyai. Kötelességének te­kinti, hogy teljes tekintélyével elősegít­se az e testületekben dolgozók munká­jához szükséges maximális erkölcsi, politikai és anyagi feltételek megterem­tését. Ezért lépnek fél az ellen, hogy a hadsereget és a bélügyi szerveket táma­dás érje, megkérdőjelezzék szükséges­ségüket a mai magyar társadalomban. A főtitkár tanácsadója szólt.arról is, a Központi .Bizottságnak, nines’! olyan szerve, amely beavatkozhatna a fegy­veres testületek közvetlen irányításába. Grósz Károly vezetésével állandó bi­zottság működik, amely javaslatokat terjeszt — egyéb témák mellett — a nemzetbiztonságot érintq kérdésekben ä KB, illetve a Politikai Bizottság elé. (ltoTI) dásával hatékonyabbá váljon a fo­gyasztók érdekeinek védelme. Az egyik nagy ellentmondás, hogy míg egyévi igazgatói fizetés eléri a félmillió forin­tot, egy bolti dolgozóé alig hatvanezer. Abban\js van valami igazság: miként a radírgumi elosztásához sem kell annyi ember, a bécsi szeletet is megkaphatná a vendég 100 helyett 60 forintért, ha a vállalati központokban nem kellene el­tartani több száz fős létszámot! így azonban a gazdálkodók az irányító ap­parátus költségét is a lakosságra hárít­ják át. Holott a fogyasztók érdeke és az ésszerűség is azt kívánná, hogy a válla­lati központok szakmailag jobban fel­készült alkalmazottai inkább az üzle­tekbe, a szakképzetlen eladók helyére mennének dolgozni. K —1 Nyilatkozatok a televízió jelképes lefoglalásáról Változatlanul élni akarnak „törvény adta jogukkal” azok a független szervezetek és csoportok; amelyek március 15-én a Sza­badság térre kívánnak vonulni, hogy „jelképesen lefoglalják” 'a Magyar Televíziót — tűnik ki abból az újabb nyilatkozatból, amelyet 21 független 'szervezet képviselői juttattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint írják: semmiféle erőszakra nem szólítanak fel, a Magyar Televízió épületébe nem kívánnak behatolni, az intézmény munkáját nem akarják zavarni. Elvárják viszont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a független demokrati­kus szervezetek „Mit kíván a magyar nemzet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitátkozik egy -j- ugyancsak hírügynökségi to­vábbításra bízott — másik nyilatkozat, amelyben a Hazafias Nép­front több budapesti, körzeti bizottsága tiltakozik az ellen, hogy a független demokratikus szervezetek képviselői a társadalom ne­vében kívánják lefoglalni a Magyar Televíziót. Rámutatnák: .a társadalom megkérdezése nélkül, a társadalom nevében még jelké­pesen sem foglalhatják le az MTV-t. Felhívásukat is csak saját nevükben adhatják ki. (MTI) Kit tart el a bécsi szelet? i USA Állandósítják hazánknak a legnagyobb kedvezményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom