Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
I 1989. március 1. • PETŐFI NÉPE • 3 A kecskeméti tanácsülésen dönteni kell a városi szeméttelep helyéről A Kecskeméti Városi Tanács holnap 13 órakor kezdődő ülésének napirendjén a költségvetési vita mellett látszólag kisebb jelentőségű ügyként szerepel a városi szeméttelep helyének kijelölése. Napjainkban azonban, amikor a környezetvédelem a figyelem előterébe került, egy százezres város nagy tömegű hulladékának kezelése egyáltalán nem periférikus kérdés. A legutóbbi tanácsülés úgy foglalt állást, hogy haladéktalanul új szeméttélep kell, mert a jélenle- gi a jövő évben megtelik. A tanácstagok elé kerülő, több helyszínt is tartalmazó javaslat hosszas'előkészítő munka eredménye. Erről kérdeztem Öveges Lászlót, a műszaki osztály vezetőjét: — Annak idején a Magyar Állami Földtani Intézet megvizsgálta Kecskemét 15 kilométeres körzetét és négy területet jelölt meg a szeméttelep lehetséges helyeként. Ezek közül a szakhatósági egyeztetések során három kiesett, s egyedül maradt a Hetényegyhá- za melletti terület. — Ezt azonban, ha jót tudom, sem a tanácstagok, sem önök nem tekintették megnyugtató megoldásnak. — Valóban, hiszen sűrűn lakott körzetről van szó. Ezért újból hozzáfogtunk a vizsgálódáshoz. Tucatnyi újabb területet tanumányoztünk helyszíni bejárásokon. Hetényegyházán pedig tanácstagi fórumon tájékozódtunk a helybeliek véleményéről. fi,— S a végeredmény? — Hét helyszínt valamilyen kizáró ok miatt el kellett vetnünk, a megmaradt pégyet terjesztjük most a tanácsülés elé megvitatásra. — A részletes, érveket és ellenérveket felsorakoztató javaslatot nincs mód itt közreadni. Kérem, foglalja össze a lényegét. — Röviden összefoglalva: bár a he- tényegyházi elhelyezés mellett sok érv szól, de súlyosák az aggályok is. így például az, hogy a térségben nincs természetes vízzáró réteg. Ezért a műszaki osztály nem javasolja a szeméttelep ide helyezését. Vitatható a másik, Mészöly Gyula úti 17 hektáros terület is, mivel közvetlen mellette működik a Közúti Építő Vállalat telephelye, és a közelben található a Zöldségtermesztési Kutató Intézet is. ' — Azt hiszem, nehéz lenne a város környékén olyan helyet találni, melynek közelében nincs intézmény vagy lakóház. — Szinte az utolsó pillanatban mégis sikerült két kedvező fekvésű helyet feltárnunk. Mindkettő 3 várostól délkeletre, a csongrádi út mentén, a Törekvés Tsz területén található. Viszonylag ritkán lakott a környék, és megfelelő távolságra — több mint egy kilométerre— van a vízműtelep is. Különösen az előterjesztésben D-vel jelölt terület talajmechanikai adottságai rendkívül kedvezőek. Az átlagos szállítási távolság ide kilenc-tíz kilométer lenne. Egyedül a honvédséggel nem zárult még le az egyeztetés, de egyijc terület sem esik bele a repülőtér felszállósávjába. — Ezek szerint holnap megoldódhat a kecskeméti szeméttelep gondja? — A helyszínt illetően igen. A következő nagy kérdés: honnan teremti elő a város azt a mintegy 30 millió forintot, • mely a szeméttelep kialakításához szükséges. L. D. Magyar szabadalom amerikai piacra • A kétszínű utastájékoztató szerelésénél. É Reklámcélokra is alkalmas az új szabadalom. (Jobbra fent) A Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet, a FOG-GYEM saját fejlesztésű és szabadalmaztatott, új, Visinform típusú mátrixtábláját — amely számítógéppel vezérelt és 6 különböző színű grafikus információ megjelenítésére alkalmas - megvásárolta egy amerikai eég. A sorozatgyártást — ami a közeljövőben elkezdődik — a szövetkezet műhelyeiben végeztetik az amerikaiak, így a világszínvonalon álló berendezés eljuthat a világ számos országába. A szövetkezet hagyományos, kétszínű utastájékoztatói is sorozatban készülnek a szocialista és a konvertibilis exportra. Gyülekezési jog törvényességi garanciákkal Az ügyészség az 1972. évi V. törvény 1. § (3)/bekezdése alapján közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Ebből következik, hogy az ügyészség a gyülekezési jogról szóló, 1989. évi III. törvény alkalmazása felett is általános törvényességi felügyeletet gyakorol. Az ügyészi általános törvényességi felügyelet tekintetében ez új feladatként jelentkezik, hiszen a fenti törvényt az Országgyűlés az 1989. január 1 l-ei ülésén, az alkotmány módosítását követő napon fogadta el. Az 1989. január 24-én kihirdetett és még ezen a napon hatályba is lépett törvény 1. §-a kimondja, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ma már Senki előtt sem kétséges, hogy a jogszabályokat nem elég csak megalkotni, és ezekben különféle jogokat deklarálni, kötelezettségeket előírni, hanem meg kell teremteni azokat a garanciákat is, amelyek biztosítják a jogszabályok végrehajtását, a jogok érvényesülését és a kötelezettségek teljesítését. Jelenleg csak a bírósági felülvizsgálat és az ügyészi általános törvényességi felügyelet tekinthető olyan külső törvényességi garanciának, amely feladatszerűen ügyel a törvény rendelkezéseinek betartására és betartatására. A bíróság csak kérelemre (a rendezvény megtiltása ellen), illetve kereset alapján (a rendezvény feloszlatása miatt) járhat el, az ügyészségnek azonban az állampolgárok és szervezetek jelzései, bejelentései stb. nélkül, hivatalból is kötelessége a törvényességi felügyeletet ellátni, és ha netán «jogsértés történt, ennek orvoslására a megfelelő intézkedést megtenni vagy kezdeményezni. Újszerű feladatunk teljesítése során elsősorban a hatóságok és az érintett állampolgárok’szemléletének megfelelő alakítására fordítunk kiemelt figyelmet. Mindenkiben tudatosulnia kell ugyanis, hogy a gyülekezési jog gyakorlása és a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jog, hozzátartozik a szocialista demokrácia érvényesüléséhez. Az államigazgatási (rendőri) szerveknek a feladataik ellátásával a gyülekezési jog gyakorlásának törvényességét és a közrend védelmét kell szölgálniok, a gyülekezési jogukkal élni kívánó személyeknek pedig nemcsak e jog szabad gyakorlását kell szem előtt tartani, hanem kötelezettségeiket is, vagyis azt, hogy tiszteletben kell tartaniok a büntető és egyéb jogszabályokat, valamint mások jogait. Az ügyész a törvénnyel kapcsolatos általános felügyeleti tevékenység körében az ügyészi törvényben meghatározott jogaival élhet. így mindenekelőtt elbírálja azokat az államigazgatási (rendőri) hatósági tevékenységgel kapcsolatos törvényességi kérelmeket, törvénysértésre vagy mulasztásra utaló jelzéseket, amelyeket állampolgárok vagy szervezetek juttatnak el hozzá. Ennél azonban a «következőket is figyelembe kell venni. A rendezvény (békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések) megtartását megtiltó államigazgatási határozat ellen a gyülekezési jogról szóló töryény a fellebbezést kizárja. A szervező azonban a határozat közlésétől számított három napon belül a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. Az ügyészség nem kívánja elvonni a bíróság hatáskörét, ezért ha ilyen kérelem a törvényes határidőn belül érkezik az ügyészséghez, azt azonnal a bírósághoz továbbítjuk. Ezzel elejét kívánjuk venni annak, hogy az érdekeltek megkerüljék a törvény szerinti jogorvoslatot. Hasonló lesz az eljárásunk akkor is, ha a rendezvény feloszlatása jogellenességének megállapítását 15 napon belül nem a bíróságtól, hanem az ügyészségtől kérik. A törvényesség érvényesülését a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságoknál általános felügyeleti vizsgálatok keretében kísérjük figyelemmel és részt veszünk azokon a szabálysértési tárgyalásokon is ji ha ilyenre sor kerül —, amelyek a „gyülekezési joggal visszaélés” szabálysértés elkövetése miatt indulnak. Úgy gondolom, senki sem vitathatja helyességét annak, hogy minden jogot, így a gyülekezési jogot is, csak a törvény keretei között és rendeltetésszerűen lehet gyakorolni, s hogy a törvény csak az ilyen joggyakorlást garantálja. Dr. Bódog János megyei főügyészhelyettes FÓRUM MINTÁRA — FALUGYŰLÉS SOLTVADKERTEN Válasz a kényes kérdésekre — Hazánk politikai, társadalmi, . gazdasági helyzetértékelései napról napra újabb információkkal látnak el bennünket, amellett, hogy a ma emberét az áremelések, az infláció, a bérek is foglalkoztatják. Mindezek két ember párbeszédében már a második mondatban előkerülnek. Pár évvel ezelőtt, 1985-ben viszont ennél kedvezőbb volt a helyzet. Nem csoda, hogy a helyi tanácsvezetés nem kevés tervvel és elképzeléssel indult a köz, a nép szolgálatára. Mit is ígértek akkor és mit teljesítettek, “tartották-e szavukat? Most, e falugyűlés előtt annál is inkább számot kell adhiok, meri ez év őszén, de jövőre minden bizonnyal tanácsválasztások lesznek, és azt szeretnénk, hogy alkalmas emberek álljanak a nép szolgálatában. E vezetésnek itt a lehetőség: győzzön meg« bennünket, hogy jól választottunk 1985-ben. -- A múlt héten e szavakkal nyitotta meg a soltvadkerti falugyűlést Fehér László, a Hazafias Népfront elnöke. De — mint a későbbi hozzászólásokból kiderült ||S ide kívánkozik legelső mondata is: „Csipkó Sándor ország- gyűlési képviselőnk meghívást kapott, de egyéb elfoglaltsága miatt nem jött. el”. A tanácselnök számadása Ezután á művelődési ház nagytermében összegyűltek előtt Berkecz László ianácselnök számadása következett. Elmondta, hogy a nyolcezer lélekszámú nagyközségben tavaly több mint másfél százan igényeltek, de mindössze hetvenketten vásároltak telket. Ennek oka, hogy a kölcsönjogosultak nem azonosak az igénylők számával. — A tanács legfontosabb bevételi forrása a településfejlesztési hozzájárulás, amelynek szervezése jól sikerült, így évente kétmillió forint, a Vadkerti- tóra pedig 300 ezer a lakossági befizetés, amit a piactér kialakítására .és a glóbusz megvalósítására szavaztak. Az eddigi hozzájárulásból a piactérre több mint négymilliót költöttünk, de legalább még ennek fele szükséges ahhoz, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetén már az új piacon lehessen adni-venni — mondta a tanácselnök. A gondok között sorolta a szennyvízelvezetést, aminek megvalósításához 30-50 millió forint kellene. Egyébként ehhez megyei támogatást is ígértek a nagyközségnek. Sürgető az orvosi rendelő bővítése, néhány szakrendelés bevezetése. Folyamatban van az óvodabővítés, az iskolánál pedig befejeződött a hatszáz adagos konyha rendbetétele. Több mint egymilliót költöttek a bölcsőde átalakítására, amit nem véletlenül sürgetett már a Köjál. Útépítésre, -felújításra tavaly 5,3 milliót fordítottak, vízhálózat- bővítésre, az új glóbuszra tízmilliót. Ez utóbbihoz 4,5 millió forintot a tehóból. vettek el. Kritikusan szólt Berkecz László a környezetszennyezőkről, akiknek felderítése, büntetése sem marad el. Ki- emelte viszont az iskolában szervezett ahány gyermek, annyi diófa akciót, amelyből pár év múlva ingyenes facsemeték osztására is sor kerül. Elmondta, hogy az üdülőterület idegenforgalma fellendült, ami a múlt évben először 800 ezer forint tiszta hasznot hozott. Ugyanitt jól sikerült a kútfúrás, viszont a kereskedelmi ellátás hiányos, amit még nem old meg a most épülő ABC. —- A helyi gazdálkodó szervek és a megyei tanács anyagi támogatásával megvalósuló új kultúrház építését 1985-ben itt jelentettem be. Akkor harmincmillió forint ráfordításról beszéltünk, ami ma ötvenmillióra becsülhető. E nagy beruházásra — a különféle pénzforrásokat összeadva — csak« 40 millió áll rendelkezésre. Ebből is következik, hogy csak a VIII. ötéves tervben valósulhat meg. A kisajátítások megtörténtek, a költségvetési üzem megkezdte az építkezést, az alvállalkozók közül pedig igyekszünk a legolcsóbbat kiválasztani — mondta számadása végén a tanácselnök. írásban, szóban Fehér László ezután sorra vette a korábban írásban beérkezett kérdéseket. Ezek szerint a Szőlő utcai lakók sebességkorlátozási táblát hiányolnak. Egy szülő a bölcsődei költségvetésről érdeklődött, többen a teho hovafordí- tásáról. Ugyancsak pénzes témát feszegetett az a levéliró, aki a birkózó- szakosztály és a focisták bevételei, kiadásai iránt érdeklődött. A tanácstitkár válaszában hamar elmondta, hogy hatóság vizsgálja a futballszakosztály. gazdálkodását. Az ügy befejezése két-három hónap múlva .várható. „Miért kapott önálló lakást két független hölgy, vagy az egyik pedagógus százezer forintos tanácsi kölcsönt? Igaz-e, hogy Utassy dr. 300 ezer forint, úgynevezett lelépést kapott?” —■ sorra olvasta a kérdéseket Fehér László. A fórumszerű falugyűlés résztvevői érdeklődéssel várták a választ. A tanácselnök válaszából kiderült, hogy a két szolgálati lakást a gyógyszerész, -illetve egy tanácsi dolgozó kapta. A kölcsönkeret pedig évente kétszázezer forint, amit az igénylők között arányosan osztanak szét. A_ „lelépésből” • 53 ezer forint igaz, amit az orvos a saját költségén történő'átalakítások hozzájárulásaként kapott. „A Szervánszki cukrászdában miért nincs vécé; kell-e a következő tervciklusban téhót fizetni, s ki határozza meg a telekárakat, hogy üyen magasak?” — fejeződött be a levelek felolvasása. A résztvevők közül Sarosdi Sándor a külső utcák járdaépítését sürgette, egy másik felszólaló viszont sokallta a megkezdett beruházásokat, felújításokat. — Bár jobban szerettem volna az országgyűlési képviseld előtt szólni — kezdte Zsikla József —. Ugyanis a szakszövetkezet jogtanácsosának segítségével sokak nevében írtunk neki levelet, de válaszra sem méltatott bennünket. Kérésünk pedig a pótkocsira történő adózással volt kapcsolatos. Ritter Imre energiatakarékossági javaslatával állt elő, hogy a büdös-tói úton szeptembertől májusig le kellene kapcsolni a világítást. Jakó Ferenc szintén tó körüli gondokról szólt: rossz az ellátás, a víz hínáros. Sámel Ferenc szenvedélyes hangon társadal- mimunka-akciót sürgetett, hogy a hőn óhajtott kultúrház mielőbb és minél olcsóbban megépülhessen. Fekete Fe- rencné siralmasnak ítélte az orvosok körülményeit: a berendezések, a bútorok, s talán még az eszközök is megértek a cserére. A falugyűlés végén dr. Utassy Béla, a Vöröskereszt területi elnöke emlékplakettet és jutalmat adott át Zelei Pál ötvenszeres, Farkas Ferenc és Koras M. Mihály harmincszoros véradóknak. Jaksa Antalné és Szalontai Istvánná pedig a véradás szervezéséért kapott elismerést Pulai Sára EMBERI DOLGOK „A” DÉTÁRI Faggatja a riporter a debreceni ügyészt Détári, a „bundaügyben” kihallgatott, de bizonyíték hiányában felelősségre aligha vonható labdarúgó ügyében. Gördülékeny mondatok, meggyőző szavak hangzanak el, csak a stüus, azt tudnám feledni! — A Détári így, a Détári úgy, a Détári ezért, a Détári azért, a Détári, a Détári... Legalább tizenötször „a” Détári. Igen, igen, ez a szokás fociberkekben. így beszélt a hajdani edző is, no nem „a” Mezei, hanem a másik M betűs, aki a kispadon annyit káromkodott. Általában azt mondják, hogy a Détári, a Kocsis, a Törőcsik ... Éppen hiányoztak az iskolából, amikor a magyar nyelvtan tanára a névelők használatáról azt magyarázta, hogy a magukban álló személynevek elé nem rakunk ki névelőt, csak ha jelző is van előttük. Tehát a kispadról nyugodtan be lehet kiabálni névelővel is, hogy az „a” hülye... De hát most az említett beszélgetés nem a kispadon és nem is az edzővel készült. ROSSZ PÉNZ Becsönget hozzánk egy fiatalember. Ablakredőny-, úgynevezett reluxakészitést végeznek, ha van rá igény. Egy pesti kisiparos járt itt vagy öt éve, akivel felszereltettük. El is romlott két ablakon azóta, -f- Javitást nem vállalnak? Ifi kérdezem.- Csak azt, amit a mi cégünk szerelt fel! — hangzik a válasz. Érthető! Az egyik munkával szerzett pénz nem olyan, mint a másik. Csuda, hogy olyan nehezen lábal ki az ország a gazdasági bajokból? KÖSZÖNÉS Régi gyengém a köszönés, bár rossz arcmemóriámmal akad bajom nekem is, nehezen ismerem fel a ritkán látott embereket. Gondolom, hogy sokan vannak így ezzel. De ha már egyszer felismertünk valakit és köszönünk is neki, tegyük azt tisztességesen. Nejemmel együtt megyünk az utcán, jön egy ismerős férfiú, köszön is a maga módján: kalap a fején, keze a zsebben. Következetes ember. A nőkkel sem tesz kivételt. VILÁGÚTLEVÉL Ötször járt Bécsben, amióta megkapta a világútlevelét. De még nem látta a Balatont. Ahova nem kell útlevél, az nem érdekes. ÉLVEZET A néni — meséli két diáklány a buszon, a hátunk mögötti ülésen, kuncogva — amióta hetvenéves lett, mindennap négy-öt órát autóbuszon tölt. Utazgat, közelebbi cél nélkül, kedvtelésből. Már jobban ismeri a várost, mint bármelyik idegen- vezető. Ez az időtöltése, megteheti, nem kerül pénzébe. Végre utazik. Kuncognak a kislányok, nem értik. Jó nekik, még soká lesznek hetvenévesek. F. Tóth Pál Nem lesz párt a Münnich Ferenc Társaságból Herényi Ferenc nyilatkozata A többpártrendszer önmagában nem old meg semmit, az a kérdés, hogy ezek a pártok mit tudnak tenni a gazdasági fellendülés érdekében — mondta az MTI munkatársának Be- rényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság (MFT) ügyvezető titkára. Hozzátette: „az alakuló -pártok már bejelentették, hogy igényt tartanak állami támogatásra, csak azt nem tudjuk, hogy a dolgozók vagy a nyugdíjasok rovására kívánnak-e pénzhez jutni”. Az ügyvezető titkár elmondta, hogy az MFT a február 10—1 l-ei KB-ülés után sem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben — elsősorban á vezetési munkastílust illetően — kritikai észrevételeket tesz. A társaság a jövőben is mozgalomként küzd a marxi ideológiai alapokon nyugvó szocializmus megteremtéséért, illetve fellép a jobboldali, polgári restaurációs törekvések ellen. ' Az MFT munkájáyal azt szeretné elérni, hogy visszanyerjék hitüket azok a tömegek, amelyek a szocializmus hívei, de az' utóbbi tizenöt esztendőben elvesztették bizalmukat. Berényi Ferenc szerint a mai problémák gazdasági alapokon nyugszanak. Az ebből kiindult társadalmi vita nem viszi előre az ügyet, mert a gazdasági irányítás is a napi politikával kénytelen foglalkozni. Pedig a tömegek számára csak, a jól szervezett, gazdaságos, érték- többletet teremtő termelés biztosíthatná a megélhetés alapját. Az ügyvezető titkár arról is szólt, hogy szerinte még túl korai 1956 értékelése, hiszen az akkori események szereplői közül nagyon sokan élnek. Azt a véleményét azonban leszögezte, hogy 1956-ot egyértelműen népfelkelésnek nevezni meggyalázása 1848-nak, s azt mondta: az események jobbító szándékú tüntetéssel kezdődtek, de fokozatosan veres ellen- forradalomba torkollottak. Az 1988 novemberében alakult Münnich Ferenc Társaságnak ma már több mint tízezer tagja van. Szinte valamennyi megyében és sok városban helyi csoportok működnek. A tagság mintegy 65-70 százaléka tagja az MSZMP-nek. Az MFT szoros együttműködést alakított ki a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségével, és keresik a kapcsolatot már szervezetekkel, igy például a SZOT-tál is. A társaság a közeljövőben megtárgyalja a működési szabályzatát és megtartja alakuló közgyűlését. A tervek között lapalapitás is szerepel — mondta befejezésül Berényi Ferenc".
