Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Felhöátvonolások lesznek, szórványos záporokkal. A délnyugati, majd nyugati-északnyugati szél időnként megélén­kül, a Dunántúlon átmenetileg megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 fok körül alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 51. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 1., szerda Ülést tartott a Politikai Bizottság Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának terveze­tét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemel­kedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljese­dését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Poütikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommu­nista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a prog­ramtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság ha­zánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja.' Kezdeményezi, hogy a kormáuy tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy áz MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti biza­lom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksé­ge elnökével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tár­gyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk még az országainkban élő nemzetiségi­ek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfej­lesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arcu­lata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között f— hatáskörébe tartozó személyi kérdé­sekben döntött, illetve foglalt állást. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon közöljük.) Átalakuló felvételi rendszer, több hallgató Sajtótájékoztató a Művelődési Misztériumban A hazai egyetemeknek és főisko­láknak — élve az új felvételi jog­szabály adta önállósággal — júni­us 30-áig kell kidolgozniuk saját felvételi követelményeiket, mivel azonban az érdekelteknek e válto- zásbkról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést kö­vető két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor művelődési minisz­ter kedden, a Művelődési Minisz­tériumban a felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékozta­tón, Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, illetve saját erőforrá­saik alapján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. Megszüntették a koráb­ban pontosan meghatározott fel­vételi keretszámokat, helyette az intézmények rugalmasan kezelhe­tő irányszámokkal dolgozhatnak. Ez ázt is jelenti, hogy már ez évtől az egyetem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intézmény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a fel­vételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón elhangzott: a felsőoktatási reformelképzelések szerint — a nemzetközi statisztiká­kat is figyelembe véve — a jövőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakítva egyszersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egységesebb és színvonalasabb középiskolai érett­ségi „belépőként” szolgálhasson a felsőoktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első éveiben érvé­nyesülő szelekcióval, „beválási időszakkal”. Járható útnak tartotta Czibere Tibor az úgynevezett nyitott tago­zati formát, amely a távoktatás és az önképzés módszereit is felhasz­nálva kíván bizonyos területen új felsőoktatási képzési szisztémát megvalósítani. Az újságírók kérdéseire vála­szolva a sajtótájékoztatón elhang­zott: a jövőben változik a sorkato­nai szolgálattal kapcsolatos előfel­vételi rendszer Eszerint — átme­neti három év után — a férfi hall­gatóknak a tanulmányok végén kell letölteniük majd katonai szol­gálatukat, amely csak 12 hónap lesz. (MTI) KETTES SZÁMÚ KELET-EL ROP At DELEGÁCIÓ'' Hazánkban az Európai Parlament küldöttsége Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldött­ség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes Számú Kelet- Európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is fog­lalkoznia kell, de Bukaresttel mindeddig nem .alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik aielnöke Habsburg Ottó, aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. C Az Európai Parlament hazánkban tartózkodó küldöttsége az országgyűlési bizottságok tagjai­val találkozott a Parlament Gobelintermében (jobb oldalon a vendégek). (MTI—telefotó) A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mező- gazdasági bizottság — tagjaival foly­tattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismer­tette velük az országgyűlési bizottsá­gok tevékenységét, majd szólt a ma­gyar gazdasági reformfolyamat törté­neti alakulásáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetett intézkedéscsomag a hetvenes évek végéig volt képes bizto­sítani az ország fejlődését. Áz „ellen­szél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi időben ismét „hátszelet ka­pott” a megújulási szándék. A vendé­gek érdeklődésére válaszolva Hellner Károly, a kereskedelmi bizottság titká­ra elmondta: A KGST-vel való együtt­működés egyes területeken változatla­nul előnyös Magyarország számára, ám eza kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a ma­gyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttmű­ködést. A nyugat-európai képviselők ismer­tették magyar beszélgetőpartnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politi­káját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták: arra töreked­nek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós világpiaci áraknak. Ezután — szintén a Vadászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyű­lés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképpen élén­kült meg az utóbbi időben a magyar parlament teyékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év leforgása alatt kell bevezetnünk azi, ami más országokban évszázadok so­rán alakult ki. Csak ebben az évben 42 törvényt vagy lényeges törvénymódosí­tást kell elfogadnia a parlamentnek -+- mondta Stadinger István, aki szerint ha korábban pusztán legitimáló, „ama­tőr” parlamentről beszélhettünk Ma­gyarországon, akkor most már „fél- profi”-nak nevezhető törvényhozás működik Budapesten. Kifejezte meg­győződését, hogy a következő ciklus­ban már a hivatásos politikusok parla­mentje lesz a magyar országgyűlés. A Stadinger Istvánnal folytatott be­szélgetésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat bel­ső és külföldi összefüggéseivel kapcso­latban. Szóba került a bős—nagyma­rosi erőmű is. A küldöttségvezető, Paul Staes, aki a belga környezetvédők kép­viselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövő­re. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Ország­gyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament kül­döttsége )líelega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország tavaly együtt­működési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösségek­kel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített mennyi­ségi korlátozó intézkedéseket. (MTI). HA FELÉPÜL VÉGRE A KÖNYVTÁRUNK ... Bepótolható az eddigi lemaradás? Tavaly felgyorsultak az esemé­nyek az új megyei könyvtár létesí­tését illetően. A tervek szerint a megyeszékhely szívében, az Arany János utca és a Luther köz szegle­tében épül fel a bibliotéka. A meg­hívásos tervpályázaton még 1985- ben „győzött” az Ipari Épületter­vező Vállalat kollektívája, Mátrai Péter vezetésével. Nem sokkal ké­sőbb, 1986 októberében letették az asztalra a könyvtárépítés prog­ramtervét. Ekkor kapcsolódott be a Katona József Megyei Könyvtár is a tervek szövögetésébe, vagyis: milyen legyen a leendő intézmény belülről, milyen szakmai kívánal­mak fogalmazódjanak meg. A má­sodik nekifutásra elfogadott épü­letterv (az elsőn lényeges változta­tásokat kellett végrehajtani!) sze­rint mintegy ötezer négyzetméte­ren álmodták meg az új megyei könyvtárat. Első szempont, hogy az olvasói igényeket magas színvonalon elé­gíthessék ki. Ennek érdekében a földszinten azok találnak majd el­foglaltságot, akik csak azért térnek be, hogy a legfrissebb olvasnivalót megkaphassák. Ha megszomjaz­nak, rendelkezésükre áll majd a bü­fé. Az épület másik szárnyában vég­re méltó helyre költözhetnek a gye­rek olvasók, a gyermekkönyvtárrá nem száz négyzetméter jut majd, mint ahogyan jelenleg. A földszin­ten zenei szolgáltatás is lesz. Az első emeleten helyezik el a kölcsönözhe­tő könyveket, hagyományos elren­dezésben, katalógusokkal együtt. A második szint lesz a legcsende­sebb övezet, ott nyitják meg az ol­vasótermet, ahol a helyben hasz­nált dokumentumok között búvár­kodhatnak az érdeklődők. A ko­moly zene barátai, a nyelvtanulók ugyancsak külön helyiséget kap­nak. Méltó helyre kerül a hely törtéi neti gyűjtemény anyaga és a régi vá­rosi könyvtár állománya. (Folytatás a 2. oldalon) Fórum az integrált intézményekről 1981—85 között alakult ki hazánkban a legtöbb álta­lános művelődési központ. S bár a folyamat napjainkra némileg lefékeződött, ma mintegy háromszáz ilyen intéz­mény létezik. Az integrált intézmények részegységei általában óvo­da, iskola, könyvtár és kultúrház. Gondolhatnánk: a lehetőségek kapuit nyitja meg ez a fajta együttélés mind a nevelés-oktatás, mind pedig a közművelődés területén. Hogy ez mégsem ilyen egyértelmű, az kitűnt tegnap, a kunszentmiklósi ÁMK-fórum vitáiból is, ahol népműve­lők, iskolakutatók, pedagógusok vettek részt. A fórum célját Warga Lászlóné, a Kunszentmiklósi Általános Művelődési Központ igazgatója ekképp fogal­mazta meg: — Mint integrált intézmény, gyakorlati tanácsokat szeretnénk kapni a részterületek hatékony együttmükö- 1 ____ ■ . - - - ---­déséhez. V álaszt várunk arra, hogy mitől lesz ez a sokfé­leség ÁMK-s szellemű intézménnyé. Mózes Ernő, a mától város Kunszentmiklós tanácséi-^ nőkének bevezetője után Pőcze Gábor, az Országos Peda­gógiai Intézet munkatársa, iskolakutató, valamint So- morjai Ildikó szociológus a legújabb kutatási eredmé­nyekkel ismertette meg a résztvevőket, elsősorban a helyi társadalom és az általános művelődési központok kap­csolatának témakörében. Ferge József, a Sármelléki Ál­talános Művelődési Központ igazgatója személyes ta­pasztalatai kapcsán a részegységek együttműködéséinek lehetőségeit taglalta. A közművelődés módszereiről és kilátásairól az integrált intézményekben Rendek Sándor népművelő tartott előadást. Bár a fórum véget ért, a vita nem. Számos nyitott kérdés maradt még, melyet megválaszolni talán egy ké­sőbbi, hasonló fórumon fognak. G. T. T. CSALÓK ÉS ÁRDRÁGÍTÓK Kit tart el a bécsi szelet? A jobbára az áruk közvetítésén, sem­mint a bő termelésen alapuló piac kö­rülményei közt tavaly is sok vevő húzta a rövidebbet a kereskedelemben és a vendéglátásban. A mérleg a fogyasztók 1988. évi megkárosításáról riasztó adatokat je­lez. A megyei kereskedelmi felügyelő- . ség 775 vizsgálatából 323 esetben ta­pasztalták a fogyasztók becsapását. A 866 ezer forint helyszíni bírság, a 7 szabálysértési feljelentés, s az a két * bűnügy, amelyben még nincs jogerős bírói ítélet, nagyobb megfontolást kí­ván a jövőben abban a kérdésben: ki való a pult mögé vagy a vendéglátói asz­talok mellé Riadónak, illetve felszolgáló­nak. A legtöbb lakossági panaszt a rossz áruminőség és az árdrágítások miatt kapta a megyei tanács kereskedelmi osztálya. A bejelentések kétharmad ré­sze igaz, bizonyítható volt. Minden ötödik próbavásárlás hibás méréssel és téves árszámítással végződött. Egyes esetekben 2-3, míg más alkalmakkor 30-32,45 és 84 forinttal számoltak töb­bet az eladók. Feltűnően romlott a helyzet a ven­déglátásban. Száztíz helyen a különbö­ző élelmiszereket — köztük a húst és a fagylaltot — nem a higiéniai előírások­nak megfelelően tárolták. Több üzlet­ben visszataszítónak találták a WC-k állapotát s azt a hangnemet, amellyel a felügyelőket fogadták a vendéglátók. Holott nem nekik, mint inkább a fo­gyasztóknak lenne okuk sértődésre azért, mert a pénzükért nem azt kap­ják, ami járna nekik. A borvizezők mellett felelősségre vontak olyanokat is, akik az Országos Borminősítő Intézet szakvéleménye nél­kül,^ ellenőrizetlen házibort is forga­lomba hoztak. Mások a fagylaltvásár­lók bizalmával éltek vissza, amikor Jilk és Eissbinder pasztával habosított ada­gokkal szolgálták ki őket. Azt a látsza­tot keltették ezzel, hogy a gombóccal együtt a súlya is megvan a fagylaltnak. Valójában a vaj, a rostos és az ízesítő- anyagok pasztákkal való pótlása ese­tenként 50 százalékos súlyveszteséget okozott!' Megérdemelték a bírságot a kávé­csalók is. Tavaly több volt a kifogásol-- hatóan gyenge minőségű feketekávé, mint az azt megelőző évben. Pótkávét kevertek példáid az értékesebb fajták­ból készült őrlemény közé, egy alka­lommal pedig' árpakávé-maradványt találtak a mintában a vizsgálatokban részt vevő élelmiszer-ellenőrök. A gyü- mölcsszörpös fröccsökre is gyakran hangzott el panasz. A tartósnak nevezett fogyasztási cik­kek minősége nem javult kellő mérték ­(Folytatás a 2. oldalon) Állandó téma: a megyeszékhelyen mostoha körülmények között végzik ban. Vagyis: nincs olyan székhelyük, birodalmuk, ahol a mai követeimé- nyéknek megfelelően dolgozhatnának, és nem kellene szégyenkezniük ami- att, hogy kevés a helyi szűkös a szolgáltatások köre. A megyei könyvtár építésének gondolata már évtizedekkel ezelőtt felve­tődött Kecskeméten. Most is aktuális a téma, annál inkább, mert végre úgy tűnik, nincs semmi akadályá annak, hogy felépüljön könyvtárunk. Igaz,- mondták ezt már máskor is. Például a hetvenes években, amikor a Kisfalu­dy utcába tervezték az intézményt, és eljutottak a kiviteli tervekig. Az építkezés azonban elmaradt, elúszott a pénz. ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom