Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 24.

Tehetséggondozás — ahogy az igazgató látja

Színterek és lehetőségek

A Bács-Kiskun Megypi Tanács nemrégiben életre hívott tehetség- gondozói albizottsága legutóbbi ülésén a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban folyó névelő-oktató munkával foglalkozott. A kilenc tagú — szakértőkből álló — bizottság ily módon kíván „első kézből” tájékozódni: hol, milyen körülmények nehezítik vagy segítik a tehetséggondozásban élen járók munkáját.

Brenyó Mihály, az intézmény igazgatója beszámolóját e gondolattal kezdte:- A gimnáziumok egy része olyan vonathoz hasonlít, mely csak a végcélnál áll meg: ha rossz irányba indult is el valaki, kiszállni csak az út végén tud. Nem szeretnénk, ha a Bányai Júlia Gimnázium Bármely tanulója ilyen helyzetbe kerülne — summázta Brenyó Mihály —, éppen ezért intézményünk alapelvének a nyitottságot jelöltük meg.

A tájékoztatóból megtudhattuk azt is, hogy a tanulók 45-46 általános iskolából jönnek, ami az első év feladatát máris meghatározza: tudásuk, ismereteik felmérése, kiegészítése, szintre hozása. A fakultáció — mint a tehetséggondozás egyfajta módszere -— a második évtől működik. A lehetőségek, az erőpróbák számszerű bőségét indokolja ez esetben, hogy 14 éves kor előtt mindössze néhány területen (például sakk, zene, nyelv, matematika) ismerhető fel kétséget kizáróan a tehetség. Másutt legfeljebb csak sejthető a szőkébb értelemben vett rátermettség. Módot kell hát adni mindenkinek, hogy erejét, tudását és érdeklődését ne

csupán egy-két tudományágban mérhesse meg. Hagyni kell, sőt ösztönözni, hogy ki-ki a saját tervét váltsa valóra. Nem válhat uralkodóvá a versenyszemlélet — vallja Brenyó Mihály. — A tanulmányi versenyek csupán lehetőségek, semmiképp sem lehetnek célok.

A gimnáziumok leértékelődése élő folyamat, mely káros hatásait a legrangosabb intézmények között is érezteti. Részben e szemlélet ellensúlyozásaként, égető fontosságúvá vált a régóta hangoztatott elvárás teljesítése: a továbbtanulásra való felkészítés tanórán történjen. Ám hogy a bizalom újra éljen, ahhoz a szülőt is meg kell győzni: külső, fizetett tanárok nélkül is el lehet érni a kitűzött célt, személyre szóló feladatokkal, kiscsoportos foglalkozással, s mindenképp tanári irányítással. Itt érkeztünk el a pedagógiai alapállás, szemlélet fontosságához, melynek fő mozgatórugói a—mostmár növekvő — ösztönzési lehetőségek.

Nem egyértelmű pedagóguskörökben annak a módszernek a megítélése, mely a Bányai Júlia Gimnáziumban már gyakorlattá vált. A kiemelkedő képességű általános iskolások gimnáziumi szervezésű szakköri foglalkoztatásáról van szó. A tiltakozók egy része azzal érvel, hogy e kiemelés, „futtatás” semmiképp sem tesz jót az általános iskolák presztízsének, mint ahogy a gimnáziumok közötti — egyébként is létező — ellentéteket is élezi. Hosszan tartó vitát lehetne erről folytatni, meghallgatva a véleményeket, pro és kontra. A bányaisok mindenesetre esküsznek rá.

A tehetséggondozás kardinális kérdése az objektív feltételek megléte, illetve, hogy mennyire felelnek meg azok a kor követelményeinek. S éz az a tényező — fejtette ki Brenyó Mihály —, mely behozhatatlan lépéselőnyt ad az . újonnan épült tanintézményeknek. A legritkább esetben adnak már át középfokú oktatási intézményt nyelvi labor, sportcsarnok, korszerű berendezések nélkül. Míg a régi, rangjukat, tekintélyüket szerényebb lehetőségek között kivívó iskoláknak változatlan feltételekkel kell állni a versenyt.

Ugyancsak megoszlanak a vélemények a gimnáziumi tudásszintmérések létjogosultsága körül. Pártolói az egyenletes tanulás, a tananyaggal kapcsolatos „fehér foltok” kiküszöbölését, valamint a vizsgaérettség korai kialakulásának feltételét látják meghonosításában, míg ellenzői felszínességének, szubjektivitásának kidombo- ritásával érvelnek.

A nyári szaktáborok gazdasági nehézségekkel küzdenek. Részvételi díjuk fokozatosan közelít a csillagos éghez, mely magában rejti azt a veszélyt, hogy e lehetőség lassan csak egy szűk réteg gyermekeinek számára lesz nyitott.

A tehetséggondozás hazánkban éppen hogy kilépett az oly sokáig

rákényszerítve — hordott gyermekcipőből. Időbe, s főként soksok pénzbe és energiába kerül még, mire nagykorúsíthatjuk. E folyamat egyik részese a tehetséggondozói albizottság, mely a gondok feltárása után önti végső formába költségvetési tervét. S ha e néhány millió forint nem is rengeti majd meg alapjaiban a megyénkben élő folyamatokat, a legfontosabbnak ítélt területeken fejlesztést remélhetünk. „ ______

G

. Tóth Tímea

Megyei zongoraverseny Halason

A szűkös körülmények ellenére színvonalas munkával igyekszik felhívni magára a figyelmet a Kiskunhalasi Állami Zeneiskola. A harmincéves jubileumát ünneplő intézmény jelentős esemény színhelye volt a napokban. A megyei zeneiskolák részére itt rendezték meg az V. Országos Nyíregyházi Zeneiskolai Zongoraverseny Bács-Kiskun megyei válogatóját. Kilenc zeneiskola legjobb huszonkilenc növendéke négy korcsoportban mérte össze tudását, hogy a legjobbak eljuthassanak a tavaszi szünetben megrendezendő országos versenyre.

Korcsoportonként, sorsolás alapján kezdődött meg a verseny. A növendékek magasszintű felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A legnagyobb feladatot a Scarlatti-szonáta előadása jelentette.

Az első korcsoportban két megosztott első díjat adott ki a zsűri, Majer Veronika és Márfi Rita kiskőrösi versenyzőknek.

A második korcsoportban szintén két megosztott első díjas

lett: Bene Béla kiskőrösi és Béke- fi Lilla kiskunhalasi diák.

A harmadik korcsoportban a két megosztott első dijas: Pethő Villő kiskőrösi és Magocsa Judit bajai tanuló lett. A negyedik korcsoportban nem adtak ki díjat.

Végül is az országos versenyen Majer Veronika, Bene Béla és Pethő Villő képviseli megyénket. A zongoraversenyen resztvettek között több díjat kiosztottak, amiket a helyi társadalmi és gazdasági szervezetek ajánlottak fel.

H. T.

Fél évszázad a Nemzetiben

Él Budapesten, Zuglóban egy öregember. Ma már fehér bottal jár, mert megromlott a szeme a suszterszék mellett. De több mint ötven évig dolgozott a kaptafánál — a Nemzeti Színház cipészműhelyében. Idősebb Almásán Gyula élete, ahogy mondani szokták, „kész regény”.

— Verespatakon, Erdélyben születtem éppen nyolcvan éve. Apám bányász volt, de én csizmadia lettem. Abrudbányán tanultam a cipészmesterséget. 1928-ban Nagyváradra mentem a Carmen cipőgyárba,! ahol a többi között az öreg királynő cipőit is készítettem. Két év múlva behívtak katonának, de onnan megszöktem és a kukoricásban kúszva átjutottam Magyarországra. Élt egy nagyné- ném Rákosligeten, hozzá jöttem. Cipészműhelyben dolgoztam, amíg rám nem ragyogott a szerencse: bekerültem a Nemzeti Színházba. Ez 1938-ban történt és a színháznak azóta is — ma már nyugdíjasként — tagja vagyok.

— Milyen volt az akkori Nemzeti Színház? ■

— Tele volt nagy színészekkel. Sose felejtem el, először Uray Tivadarnak és Csortos Gyulának csináltam cipőt. Ez afféle vizsgának számító cúgos cipő volt. Az igazi sztár a felejthetetlen Bajor Gizi \olt. Ma is emlékszem arra az aranyszandálra, amit A kaméliás hölgyhöz készítettem neki. Jávor Pálnál ettem először pirított májat életemben. Volt olyan előadás, amihez 24 pár cipő kellett. Nagyajtay Teréz, „Terka nagysága” volt a jelmeztervező, így a cipők legfőbb felelőse is. Cipészként véglegesítettek, de plusz két pengőért esténként öltöztetést is vállaltam. 1942-ben kivittek a frontra, egyenesen Lemberg- be, innen vitték a Don-kanyarba az embereket: Csodával határos módon nem fagytam meg abban a rettenetes visszavonulásban, 1943 január-februárjában. Március 15- én értem haza. A színházon belül a Major—Gobbi-féle csoporttal rokonszenveztem, bár a pártba csak 1945-ben léptem be. De 1944- ben, amikor Kiss Ferenc ki akarta telepíteni a színházat, azok között voltam, akik meghiúsították ezt az akciót. Erről Gáspár Margit is megemlékezik a Láthatatlan királyság című könyvében. Később épp ezért jó kádernek számítottam, ki akartak emelni pártvonalon, de én a szakmámat fontosabbnak tartottam. A kerek cipészszéket nem lehet megfúrni.

— Hogy alakult a sorsa a felszabadulás után?

— Felejthetetlen napok voltak, amikor 1945 februárjában stráfko- csikon hordtuk ki a törmeléket a régi Nemzetiből. A ruhákat és a bőröket elrejtettük. Szerencsére tudtam románul és oroszul, és volt egy karszalagom Teatru Nációnál felirattal, ez mentett meg a „ma- lenkij robottól”. 1950-ben összevonták a színházi műhelyeket, de éz később megszűnt, és mindenki visszakerült az anyaszínházához. Sokszor hívtak máshová, de el sem tudtam volna képzelni az életemet a Nemzeti nélkül. Ma is mindenkit ismerek a műhelyekben és az öltözőkben. Csak hát rengeteg embert eltemettem az utóbbi években, köztük Gobbi Hildát, akinek személy szerint is sokat köszönhetek. Minden karácsonykor meghívnak a színházba, és ott voltam a Nemzeti 150 éves jubileumán is.' Ez a hűség az életem része: nemcsak ötvenéves szerszámaim vannak, hanem a Nemzetihez való tartozásom is fél évszázados.

Ézsiás Erzsébet

KÖNYVESPOLC

Vlagyimir

Dugyincev

Fehér- § ruhások

Magvető

V

lagyimir Dugyincev Fehérruhások című, most megjelent kötete épp úgy vihart kavar, megdöbbent, mint az 1956-os Nemcsak kenyérrel él az ember című munkája. A Fehérruhások régen íródott, hosszú ideig nem kaphatott

nyilvánosságot. Végre 1987-ben megjelent a Szovjetunióban, egy évvel később pedig már a magyar olvasóhoz is eljutott a Magvető Kiadó jóvoltából, Soproni András fordításában.

A regény krimiszerű szálai 1948 szeptemberéből indulnak. Abból az időszakból, amikor a Lenin Mezőgazdasági Akadémia hírhedt ülésén az emberi észt és minden logikát megcáfolva elfogadták Liszenko nézeteit (az öröklődés nem más, mint a külső körülmények koncentrált ráhatásának effektusa; a biológia története pedig az ideológiai harc színtere). Az öröklődés anyagi jellegének, a Mendel-szabályok, a kromoszómaelmélet vállalásáért száműzetés vagy halál várt a kutatókra.

A regény egy vidéki egyetem nemesítőinek mindennapjain keresztül mutatja be a sztálini évek történéseit. A főszereplő Fjodor Ivanovics Gyezskin tehetséges, fiatal kandidátus; Kasszian Damianovics Rjadko akadémikusnak (a liszenkói tanok első embere) megbízásából „megfigyelőnek, rendte- remtőnek” kerül az egyetemre. A micsurini—liszenkói tanokon hamar-túllépve jiít'el -a mendeli, ‘morgani tézisek/‘a ^kíÓmúszóSásnffiélet vállalásig. Fjodor Iváhovics pályáján kérésiül döbbenetes kép tárul fel: az ötyenés évek elejének tudományos világát ismerhetjük meg, a professzorok, aspiránsok, akadémikusok közt megtalálható a sztálini évek minden jellegzetes típusa, a hatalomra, az uralkodásra vágyó figurákon át az üldözöttek listáján szereplők, az igazságot keresők, a zsenik.

A tudomány etikai kérdésein túl a szereplők állandó morális vívódások áldozatai, s a megrázó írást az emberi érzések magaslatára Fjodor Ivanovics és Jelena Vlagyimirovna lassan kibontakozó tiszta szerelme, kitartásuk és tragédiájuk teszi romantikussá. A kollektív bűnpártolás, a tömegpszichózis, az egyéni vezeklés az ötvenes évek szovjet valóságát, a szovjet biológia katasztrofális lezüllesztését látva jut el az olvasó a következtetéshez: a micsurini—liszenkói tanok több mint fél évszázaddal visszavetették a fejlődést a szovjet növénynemesítésben. És a sorok között olvasva megelevenedik emlékezetünkben a liszenkói elmélet magyarországi hatása, a mi Fjodor Ivanovicsaink sorsa is.

Igényes szépirodalom, izgalmas kutatástörténeti korrajz Dugyincev új kötete.

k. m.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig. 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap Hés ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488). Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C-pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, JakabszáUás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében

látják el:

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszent- miklós:Kunszentmiklós, központi ren-. delő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő, (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér 3. T,: 71-338); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Egészségház. T.: 42-152); Izsák/ dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás'király u. 2. T.: 44-050).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a’bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el

(Pokomy u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsodi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz u. 4. T.: 62- 360. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonóstori, petőfiszállá- si, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje' szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth utca 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Duna- szentbenedek, Öregcsertő-Csoma,

Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék).

Á rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dungegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr/ Szilágyi K. Dusnok T.: 24; Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47).

KISKUNHALAS: a. Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent jászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kis S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke utca

1/A.; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság útja 2.; Tiszakécs- ke: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHAZ: folyamatosan

működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.); Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr, Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482); Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas

L. (Gma, Vörös Hadsereg u. 7/A.); Felsősrentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr, Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2,); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske'F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFÁMI: dr. Simon É. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalk- szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51- 348); Dunavecse, Apostag: dr. Szűts

M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/ A.); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Du- naszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Vörös Hadsereg u. 7.); Szakmár, Oregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Őregcsertő, Kossuth u. 34, T.: 11); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.:

11) ; Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.)

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1-—3. LV/59, T.: 24-168); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725); JakabszáUás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45012) ; Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248); Ti- szakécske: dr. Jeijei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71- 161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Uts- chalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 3. T.: 74-135); - Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.i 53-448); Szabadszállás, FüíöpszáUás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.);

Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá- hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Fekete ' M.

(Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostöra, Petőfiszállás:. dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Be- rényi-F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388); Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31- 942); Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72- 570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Áladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.); Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T;: 415); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35); Bácsalmás, Csiké- ria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39.)