Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI WERE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évi. 40. szám Arai 4,30 Ft 1989. február 16., csütörtök GRÓSZ—JAKES MEGBESZÉLÉSEK Munkatalálkozók Prágában A CSKP Központi Bizottságá­nak meghívására egynapos baráti munkalátogatásra szerdán Prágába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, akit útjára elkísért Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a KB nemzetközi pártkapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője' és Thürmer Gyula, a főtitkár külpoli­tikai tanácsadója. A Grósz Károlyt és kíséretét szállító különgép a magyar és a csehszlovák nemzeti zászlókkal dí­szített ruzynei repülőtéren landolt. A repülőtéren Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, Jan Fojtik és Jozef Lenárt KB-titkárok, Miroslav Ste- pán, a prágai pártbizottság első tit­kára, Karel Urbanek, a csehországi pártmunkát irányító bizottság el­nöke, a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint Michal Stefanák, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Barity Miidós, Magyarország prágai és Vlastimil Ehrenberger, Csehszlová­kia budapesti nagykövete. Grósz Károly és Milos Jakes a CSKP KB székházában délelőtt megkezdte tárgyalásait. Egyidejű­leg Kótai Géza csehszlovák partne­rével, Michal Stefanakkal tart meg­beszélést. A délelőtti tárgyalások után Milos Jakes ebéden látja ven­dégül Grósz Károlyt, majd délután záró plenáris tárgyalást tartanak. Az MSZMP főtitkára valószínűleg találkozik magyar és csehszlovák újságírókkal. A tárgyalásokat összegző közle­ményt az alábbiakban ismertetjük: A baráti, nyílt légkörű megbeszé­léseken Grósz Károly részletesen szólt az MSZMP KB február 10 —11 -ei üléséről. Kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka, hogy folytatja a gazdasági törvényszerű­ségek érvényesülése alapján haté­konyan működő szocialista piac- gazdaság kialakítását, a politikai intézményrendszer reformját, a többpártrendszerre való áttérés fel­tételeinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechanizmus átalakítá­sával és a társadalmi élet demokra­tizálásával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű feladatokról. Rá­mutatott arra, hogy Csehszlovákia (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása A POLITIKAI RENDSZER REFORMJÁNAK NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉRŐL (tervezet) T Pártunk történelmi jelentősé- gű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, ma­gyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete meg­nyitotta a gazdasági és politikai reformok . átfogó, következetes megvalósításának útját. A politi­kai rendszer mélyreható változásá­ra azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország moderni­zálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évti­zed során fokozatosan gazdasági­politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világ- gazdaság robbanásszerű átalaku­lása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradá­sában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus ed­digi társadalmi-politikai rendsze­rének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyama­tok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az élet­viszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaesés­hez, ebből adódóan növekvő tár­sadalmi feszültségekhez, a vezetés­sel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szó­Afganisztán cialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmus­ra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat el­kerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. 2 Az MSZMP 1988. qiájusi or­* szágos értekezlete új feltétele­ket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kitelje­sedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer de­mokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsa­sággal bontakoztak ki, s teremtet­tek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadal­mi folyamatok és az intézmény- rendszerek átalakításához azon­ban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem vol­tak kielégítőek. A gazdasági re­form új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság sta­bilizálása, a szerkezeti váltás, a ki­bontakozás megalapozása még BRSgrair '• * W Távozott az utolsó szovjet katona I A szovjet hadsereg szerdán befejezte 'az Afganisztánból való kivonnlást. ™ Magyar idő szerint reggel 7 óra 55 perckor átgyalogolt a Hairaton afgán város és a szovjet-üzbég Termez között az Amudarja folyó fölött ívelő hídon Borisz Gromov tábornok, az afganisztáni szovjet erők főparancsnoka. O volt az utolsó szovjet katona, aki távozott az országból. Ezzel véget ért a Szovjetunió számára a 9 éves afganisztáni háború. • A' hazaté­rők. TÖBB ZÖLDSÉG MEGY NYUGAT-EURÓPÁBA Felkészülnek a szezonra a bajai hűtőiparnál A tél a karbantartás, a felkészü­lés időszaka a Bajai Hűtőipari Vál­lalatnál. A tmk-sok ilyenkor ízekre szedik a termelővonalakat, meg­tisztítják a gépeket, kicserélik az el­koptatott alkatrészeket; átvizsgál­ják, ha kell, megjavítják az energia- rendszert. Nagy feladat hárul ezek­ben a napokban a vállalat negyven szerelőjére. Mari Tibor igazgatótól megtud­tuk, hogy az idei karbantartással egy időben két alapvető módosítást is végrehajtanak a szakemberek. A gyorsfagyasztott, morzsolt cse­megekukorica-gyártó kapacitást húsz százalékkal akarják növelni, s javítani kívánják a termék minősé­gét. Ennek érdekében két új mor- zsolót és egy új, úgynevezett flotáci- ós mosót építenek be a feldolgozó­sorba. A másik fontos változtatást a kü­lönböző gyökérzöldségek (zeller, karalábé, sárgarépa) feldolgozásá­nál tervezik. Az eddigi dörzshámo- zással történő tisztítást a lényege­sen korszerűbb gőzhámozással váltják fel. Az új eljárástól azt vár­ják', hogy általa csökken az anyag­veszteség, nő á termelékenység, ja­vul a minőség, s ennek eredménye­ként növelhetik tőkés exportjukat. Mari Tibor elmondta azt is, hogy bár a hazai vásárlóerő csökkent, a Bajai Hűtőipari Vállalat mégis lő százalékos termelékenységnöveke­dést szeretne elérni 1989-ben. A többletet tőkés piacokon akarják értékesíteni. Az igazgató szerint jók a kilátásaik, hiszen a Ny ugat-Euró­pát és Amerikát ért aszály miatt ezekben az országokban kifogytak a zöldség- és gyümölcskészletek. Ezért a bajai hűtőház—élve a piaci lehetőséggel — reálisan számíthat erre az évre 150 millió forint értékű tőkés exportra. G. B. • A gépház a bajai üzem szíve, hiszen itt termelik a • Szűcs Miklós a „hideg energiát" a hütőházaknak. Felvételünkön: Sár- babvonal alkatré- közi István és Végh István szereli a kompresszorokat, szeit javítja. nem mehetett végbe. Mindez hosz- szabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldá­sát szolgáló elgondolások na­gyobbrészt az MSZMP-től indul­tak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos iga­zodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Eb­ben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi ka­pacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazda­ság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, haté­kony, vegyes tulajdonú, a fő ága­zatokban a közösségi, állami tulaj­don meghatározó szerepét fenntar­tó gazdasági rendszeren kell ala­pulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodás­nak feltétele a politikai intézmény- rendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és poli­tikai elemei felerősítik egymást. (Folytatás a 2. oldalon) VITÁK, KOMPROMISSZUMOK UTÁN Átdolgozott törvény­javaslatok Ki kezdeményezhet sztrájkot? Előzetes viták után, kompro­misszumok eredményeként, átdol­gozott tervezetekben kerül a parla­ment márciusi ülése elé a munka törvénykönyve módosítására vo­natkozó javaslat és a sztrájkjogról szóló törvénytervezet A részletek­ről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke szerdán, a Parlamentben tá­jékoztatta az újságírókat. Az elmúlt hónapokban gyakran érzelmektől sem mentes vita folyt mindkét előterjesztésről, pontosab­ban azok múlt év őszén kidolgozott változatairól. Ez vezetett végül is kompromisszumra, a tervezetek át­dolgozására. Az államtitkár szerint a mára megfogalmazott javaslatok alapvetően eltérnek a korábbiaktól. A, következő napokban, hetekben képviselőcsoporti üléseken, bizott­sági vitákon, társadalmi és szakmai fórumokon vitatják meg ezeket az előterjesztéseket. Február 27-ére az ÁBMH meghívta az alternatív szer­vezeteket véleménycserére, elsősor­ban annak a körülbelül 20 csoport­nak a képviselőit, amelyek a közel­múltban akcióegységre szólítottak fel a sztrájktörvény ellen. Halmos Csaba emlékeztetett ar­ra: a munka törvénykönyvét 1967- ben fogadta el az Országgyűlés. A most tervezett módosítások át­menetet jelentenek; jobb lett volna eleve új törvényt kidolgozni, éhhez azonban ismerni kellene a kapcso­lódó jogszabályokat, előterjesztése­ket, törvényeket. A tervezett módosítások közül Halmos Csaba kiemelte a kollektív szerződések megkötésének kérdé­sét, ebben, mint ismeretes, éles vita folyt a kormány és a szakszervezet között. Végül is & Minisztertanács feladta korábbi álláspontját; a ja­vaslat kimondja, hogy mindenütt lehetővé teszik az ilyen szerződések kötését. „Ezzel elismertük, hogy a munkavállalói pozíció érvényesíté­se érdekében átmenetileg még szük­ség van a kollektív szerződésekre” -— hangoztatta az államtitkár. Ami a tervezett sztrájktörvényt illett: sokan kérdezik, miért éppen most vált szükségessé a sztrájk sza­(Folytatás a 2. oldalon) Létrejön-e a Bács-Kiskun Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége? ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG — Nem kevesebb most a tét, mint az életben maradásunk - hangzott el tegnap a KISZ területi titkárokkal bővített megyei bizott­sági ülésén. S hogy ez mennyire igaz, bizonyítja az apparátus válto­zást sürgető hozzáállása is. Kitűnt ez egyebek mellett abból a napiren­di pontból, melynek kapcsán a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának szándéknyilatkozatát vi­tatták meg a jelenlévők. E doku­mentum tervezetében azt javasolják a megyében meglévő szervezeti egy­ségeknek, hogy szakítva az eddigi hagyományokkal, alapvetően más strukturális és működési rendben végezzék ifjúságpolitikai feladatai­kat. A tagszervezet lj§ mondják — viselje a Bács-Kiskun Megyei If­júsági Szervezetek Szövetsége nevet, melyben a megyei szövetség szol­gáltató szerepet vállal (információ, koordináció, tanácsadás...), mű­ködésének alapélve pedig egyebek mellett az alulról építkezés, a de­mokrácia, a nyitottság legyen. A dokumentum végső formája a tegnapi vita alapján kristályosodik ki, melyben szó lesz még az MSZMP—KISZ-viszonyról, vala­mint a politikai programról is. Ez utóbbit a tagcsoportok véleményé­nek ütköztetésével kívánják végle­gesíteni. Az 1989. évi költségvetés megvi­tatása során 20,2 millió forint fel­osztásáról kellett dönteni. Végső megállapodásként a testület — az elfogadott költségvetésen belül — maximális önállóságot biztosított a területeken. A városok közötti elosztás egyébként taglétszám alap­ján történik. A költségvetési vita kapcsán szü­letett meg az a döntés is, mely az apparátus jelentős mértékű — 25 százalékos — csökkentését látta in­dokoltnak. Az arány tekintélyes. Ám mint megtudtuk, a 20.2 millió . forintos .éves keretből , még így is. 12,5 millió lesz a bérköltség. . G. T. T. Élénk és hosszú vita a költség- vetésről Tanácsülés Kiskunhalason A végrehajtó bizottság 1989. évi terv- és költségvetési előterjesztését megvitatni ült össze szerdán dél­után Kiskunhalas V áros T anácsa. A napirendi pontok tárgyalása előtt dr. Vilonya Balázs, a legutób­bi tanácsülés megbízása alapján is­mertette a népfrontbizottság állás- foglalását a tanácselnök-választás­sal kapcsolatban. A tanácsülés egy tartózkodással elfogadta a javasla­tot, hogy a következő tanácsvá­lasztásokig Somogyi Antal tanács­elnök-helyettes lássa el az elnöki teendőket is. Hogy nem volt könnyű dolga az első napirend előterjesztőinek, azt a többórás kérdésözön és vita is bizonyította, ami az írásos anyag és a szóbeli kiegészítés fölött kiala­kult. Az alapvető célok és feladatok megjelölésekor már a bevezetőben megfogalmazódott: „ ... a több­éves felhalmozódott problémák rendezésére 1989-ben sem lehet vállalkozni. A terv a fejlesztési pénzeszközöket a meghatározott prioritások (tanteremépítés, társu­lások támogatása, lakásellátás) megvalósítására összpontosítja.” • (Folytatás a 2. oldalon) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom