Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

t 2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 16. Grósz—Jakes megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) társadalmi életében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szervezetek feladatai. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megállapítot­ta, hogy a két párt együttműködé­se az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalizmus es a marxiz­mus—leninizmus elvei alapján fej­lődik, s szilárd alapot képez a Ma­gyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a két országban élő népek sokrétű kapcsolatainak további gazdagítá­sához. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokban feltáratlan tarta­lékok vannak. Kiemelték, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokban a hosszú távú együttműködést minőségileg ma­f asabb szintre emelő új formákat ell energikusan alkalmazni. A két ország közeledésében fon­tos szerepet játszik a lakossági kapcsolatok bővítése, a kulturális értékek cseréje, a turizmus feltéte­leinek javítása. Az MSZMP és a CSKP a lenini nemzetiségi politika elveiből kiindulva a jövőben is folytatja az együttműködést, előse­gíti a két országban a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, nemzeti arcu­latuk és nyelvük megőrzését, kul­túrájuk gazdagítását. A két párt arra törekszik, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is hozzájáruljon a két ország népei barátságának erősítéséhez. A két főtitkár szorgalmazta a KGST működési mechanizmusá­nak és struktúrájának gyorsabb átalakítását annak érdekében, hogy a szocialista országok sokol­dalú együttműködése a gazdasági fejlődés hatékony eszközévé vál­jon. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycse­re során kifejezésre jutott a nézetek és álláspontok egysége a világpoli­tika fő kérdéseiben. Véleményt cseréltek a kommu­nista* és munkásmozgalom helyze­téről, aláhúzták a haladó erők együttműködésének fontosságát. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy más pártokkal szoros együttműködésben elősegítik a nemzetközi kommunista es mun­kásmozgalom időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseinek korszerű megválaszolását. Grósz Károly és Milos Jakes megbeszélései elmé­lyült, elvtársi és konstruktív lég­körben zajlottak le. Az MSZMP főtitkára magyarországi látogatás­ra hívta meg a CSKP KB főtitká­rát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. * Grósz Károly és kisérete az esti órákban hazaérkezett Prágából. A Ferihegyi repülőtéren fogadásá­ra megjelent Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­ja, a KB titkára. (MTI) Tanácsülés Kiskunhalason (Folytatás az 1. oldalról) A kiadások fejezetében az intéz­ményhálózat működésével, fenn­tartásával kapcsolatosan a szin- tentartás a cél, hozzátéve, hogy a várható áremelkedések ellentétele­zésére nem képes igazán az elő­irányzat. A leromlott állapotú intézmé­nyek közül legsürgősebbnek a szo­ciális otthon felújítása látszik — erre kapott a város 8 millió forin­tos megyei támogatást. A lakásellátás fejlesztésére nyúj­tott 10,4 millió forintos céltámoga­tásból 3 milliót az orvosszálló át­alakítására szánt a tanács, hogy az így nyert 12 garzonlakással is eny­hítse a pályakezdő orvosok lakás­gondját. A szociális lakástámogatás ja­vaslatában 10 millió forint terven felüli hitelfelvétel lehetőségét is megemlítette az előterjesztő. Itt jegyzendő meg, hogy a tanács által korábban felvett hitelek részlettör­lesztése és a kamatok 8,5 millió forintot tesznek ki, ami várhatóan 1990-től tetemesen növekszik. Legelső és legfontosabb fejlesz­tési feladatnak tekinti a tanács a kertvárosi iskola építését, ahol 1990. szeptember l-jével kellene megkezdődni a tanításnak. A vitában kérdésessé vált a költ­ségvetés sorsa is, ezért szavazott a tanácsülés, és egy ellenszavazattal az előterjesztést tárgyalási alapnak elfogadta. Ezt követően tételesen szavazott a kiadások összegéről és sorrendjéről. A módosító javasla­tok között a Halasi Tükör hetilap­pá fejlesztését 400 ezer forinttal tá­mogatják, az iskolaépítésre elő­irányzott összeget 1 millióval meg­faragták. Végül egy ellenszavazattal és egy tartózkodással a tanácsülés jóvá­hagyta az 1989. évi költségvetési tervet. H. T. Átdolgozott törvényjavaslatok (Folytatás az 1. oldalról) bályozása. Talán azért, mert már elő­fordultak munkabeszüntetések? Hal­mos Csaba szerint az igazi okok a mun­kaerőpiac megjelenésében, a tulajdo­nosi reformban, a munkavállalók és munkaadók közötti. érdekellentétek felszínre kerülésében, s a piaci elemek érvényesülésében keresendők. Még né­hány külföldi szakember is felvetette: gazdaságunk a nyugati tőke bevonását akatja, vajon egy ilyen törvény nem lesz-e kedvezőtlen hatással a leendő partnerekre. Mert, amit otthon már megszoktak, az itt talán elriasztja őket. Az ABMH elnöke ezzel kapcsolatban közölte: hazánk 13 éve csatlakozott az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturá­lis Egységökmányához, amely garan­tálja ’a .sztrájkjogot; most az okmány szellemében járunk el. Ezután arról szólt, hogy a törvénytervezet alkotói egyensúlyra törekedtek az alapjogok és a korlátok között; törvényes védelmet kell nyújtani azoknak, akik a végső eszközhöz nyúlnak, de egyúttal kiszá­mítható szankciók szükségesek a jogta­lannak minősített sztrájkok esetében. Erről a bírói gyakorlat dönt majd. Vé­gül ás az átdolgozott törvénytervezet a korábbinál oldottabb, lazább, összesen 7 paragrafust tartalmaz. Figyelembe véve a viták tapasztala­tait, több kérdésben alternatív javasla­tok között dönthetnek majd a hon­atyák. így például abban, hogy ki kez­deményezze a sztrájkot. Az egyik ja­vaslat a szakszervezet, a másik szerint maguk a dolgozók közvetlenül indítvá­nyozhatnak munkabeszüntetést. Ugyancsak több megoldást terjeszte­nek elő a szolidaritási sztrájk lehetősé­géről, illetve annak jogellenességéről. A politikai sztrájk tilalma ugyan nincs paragrafusba szedve, de az a megfogal­mazás, amely szerint a dolgozókat munkaviszonyuk keretében illeti meg a sztrájkjoga, kizárja a politikai jellegű sztrájk jogosságát. A törvénytervezet kétórás figyelmeztető sztrájkot is lehe­tővé tesz, ezt követően hét napon belül a feleknek meg kell állapodniuk a vitás kérdésekben, és ha nem jutnak dűlőre, akkor lehet a sztrájk mellett dönteni. Az államtitkár kérdésekre válaszol­va kifejtette: a sztrájktörvénnyel kap­csolatban vannak bizonyos félelmek a kormányzatban, hogy netán néhány helyen az új sztrájkjoggal nyomban él­ni is akarnak. Pedig a törvény célja éppen az egyeztetés, a tárgyalásos út keresése, az ebbe az irányba- való ösz­tönzés. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Röplabda MNK-htérkőzések: Dutép SC—BVSC 1: 3 (—6, — 4, — 13). Női mérkőzés, Kecskemét Komép SC—Kecskeméti SC 3 : 2 (—11,10, —4,5,15). Férfimérkőzés, Tatabánya. • \ Kosárlabda MNK-mérkőiés: ' Beac-Gépszev—Kecskeméti SC 75—83 (35—38). Női mérkőzés, Bu­dapest. ,* ( * Az Uj Márciusi Front és a Magyarországi Szociál­demokrata Párt megbeszélése Az Új Márciusi Front (ÚMF) javas­lattervezeteiről folytattak megbeszélést szerdán az ÚMF és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) kép­viselői. Az MSZDP is részt kíván venni azo­kon a kerekasztal-beszélgetéseken és tárgyalásokon, amelyeken a politikai szervezetek és érdekképviseleti csopor­tok megfogalmazzák majd konszenzu­son alapuló álláspontjukat a magyar társadalom széles rétegeinek megfelelő kiút lehetőségeiről, a többpártrendszer politikai mechanizmusáról és a valódi politikai demokrácia intézményrend­szerének kiépítéséről. Az MSZDP kép­viselői ugyanakkor rámutattak, hogy a tárgyalásoknak a pártok, szervezetek és politikai csoportosulások teljes au­tonómiájának hangsúlyozásával és őr­zésével kell folyniuk. E tárgyalásoknak nem pusztán ta­nácskozó fórumoknak kellene lenniük; nagyban segítené az átmenetet, ha jo­gosítványuk lenne a lényegi kérdések­ben állásfoglalások meghozatalára is — mutattak rá a szerdai találkozón az ÚMF képviselői. (MTI) AZ ÁLLAMMINISZTER LÁTOGATÁSA TOLNA MEGYÉBEN „Nincs és nem is volt Pozsgay-iigy” Pozsgay Imre, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, állammi­niszter szerdán kétnapos látogatás­ra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei ta­nácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecserére, közvetlen beszélge­tésre került sor a pártszékházban a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Az első titkár Tolna megye kom­munistáinak hangulatáról, a febru­ár 10—11 -ei központi bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kapcso­latos véleményekről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető és az 1956-os események népfelkelés­ként való értékelését vitató észrevé­teleket sem. Pozsgay Imre a KB-ülés jelentő­ségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy si­került elkerülni a pártszakadást, a másik pedig a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalás. Meg­erősítette továbbá, hogy valóban nem volt és ma sincs „Pozsgay- ügy”. A párton belül , senki nem késztette véleményének megváltoz­tatására és maga sem érezte az ön­kritika szükségességét. A népfelke­lés formuláját a forradalom—ellen- forradalom szélsőségei között reá­lis, a nemzet többsége számára elfo­gadható és végső soron egységte­remtő meghatározásnak véli. Ezzel együtt kész elfogadni a Központi Bizottság ülésén kidolgozott komp­romisszumot, mivel annak hátteré­ben a párt egységének megőrzéséről van szó. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagy­gyűlésen találkozott a város lakos­ságának mintegy ezer képviselőjé­vel. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva ré­szint megismételte a Központi Bi­zottság ülésével kapcsolatos véle­ményét, $ részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérel­ték az 1956-tal kapcsolatos kijelen­téseit. Azt a meggyőződését han­goztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk, megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatal­mi mechanizmusától. E nélkül lehe­tetlen továbblépni a politikai, s kö­vetkezésképpen a gazdasági re­formfolyamatban is. A párt csak úgy tudja megőrizni politikai befo­lyását, ha céljaihoz nyílt küzdőté­ren megszerzi a lakosság többségé­nek egyetértését és támogatását. Ehhez — Pozsgay Énre megítélése szerint — az MSZMP-nek minden adottsága és képessége megvan. (MTI) 'mfm. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) J A szocialista társadalom mű­ködésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellené­re sem tudta megteremteni Ma­gyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypárt- fendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döptési alter­natívák kialakítását, ezek megmé­rettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlansá­got szült a kialakult intézmény- rendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai, pluralizmus megteremtését. Ennek útját a poli­tikai intézményrendszer mélyreha­tó átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a külön­böző érdekek intézményes kifeje­zésére, egyeztetésére, politikai aka­rattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fej­lődési folyamatok és a társadalom­ban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy ki­alakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgya­korlás a társadalom által ellenőr­zötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrend­szer keretei között is érvényesül­jön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmá­nyos garanciát kapjanak. ^ A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyama- , tok. eredményeként ménéit végbe. Ezeket nem lehet pontosan meg­tervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja ala­kulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom je­lenleg nincs felkészülve a többpárt­rendszeren alapuló politikai struk­túra gyors és spontán „berobbaná- sára”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizá­lódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősségét érző egyetlen politikai erőnek sem áll­hat érdekében. Fokozatos átme­netre, a politikai folyamatok ki­számíthatóságára, a bizalmatlan­ság oldására van szükség. Egy­aránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent po­litikai mozgalmaknak a helyzet megkivánta felelősséget és önmér­sékletet kell tanúsítaniok. Az or­szág előtt álló feladatok megoldá­sához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mel­lett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érde­kelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidol­gozásában legyen verseny. ^ Az MSZMP kinyilvánítja, * hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hata­lom gyakorlásának új módjáról minden, törvényes keretek között működő, szervezettel. Az együtt­működés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadal­mi fejlődés szocialista útjának elfo­gadása, nemzetközi szövetségi kö­telezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egy­idejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacso­portot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbe­szélések tárgyköréül pedig javasol­ja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemé­nyek egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a vá­lasztásokon való együttműködés­sel kapcsolatos kérdések megvita­tását, valamint a gazdaság stabili­zálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó néze­tek' összehangolását.' A megbeszé­lések elvezethetnek egy' állandó konzultációs' fórum létrehozásá­hoz. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalí­ciós partnerként különböző politi­kai tényezők részt vehessenek a ha­talom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkot­mányos keretek között ellenzék­ként megjelenő mozgalmak, pár­tok. Az MSZMP ezekkel is párbe­szédre törekszik, vitázik, és ami­ben szükséges, politikai harcot folytat. ^ A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadal­munkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus, szocialista fejlődés képviseleté, tár­sadalmi bázisa, történelmi tapasz­talata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meg­győzéssel, tagjai személyes munká­jával, magatartásával kívánja biz­tosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, minde­nekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzet­re való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló straté­giai céljainkat, és ki kell munkál­nunk egy rövidebb időszakot fel­ölelő politikai, választási progra­mot. E program körül kell viták­ban kialakítanunk és megerősíte­nünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. To­vább kell fejlesztenünk a párt mű­ködésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társada­lomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és tör­ténelmi felelőssége tudatában kí­ván szerepet vállalni a nagy hord­erejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. y A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új al­kotmánynak és a választójogi tör­vénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövő­ben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk ér­dekéi, a' kibontakbzáíi íélWÉŐségét, nemzeti céljainkatTfczolgáljáfel'Eb- ben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk fel­hívja tagjait és felkér minden cse­lekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásá­nak. 8« * * Az MSZMP Központi Bizottsá­ga felkéri a párt tagjait és szerveze­teit, hogy vitassák meg az 198$. február 10—11-ei ülésén elfoga­dott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetét. (MTI) Válasz az Új Márciusi Front felhívására "I A Központi Bizottság üdvözli • az Új Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeménye­zését. Egyetért a benne foglalt álta­lános politikai célokkal. Támogat­ja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű4 kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban részt vevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért az­zal is, hogy az MSZMP-nek az ed­digieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokra­tikus átmenet feltételeinek alakítá­sában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártérte­kezlet óta eltelt események is bizo­nyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Új Márciusi Front­nál? azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi /belépőjegyét a képviseleti demok­ráciába. A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluralizmus mel­lett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politi­kai intézményrendszer pluralizáló- dása, a korábbinál összehasonlít­hatatlanul nagyobb a nyilvános­ság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyi­tottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e vál­tozások iránya — a számos nemkí­vánatos kísérőjelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Köz­ponti Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzul­tációs fórum létrehozását, mely­nek alapvető feladata, hogy folya­matos politikai párbeszéddel segít­se az új alkotmány és a választá­sokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az elő­zetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdés­ben. 'i A Központi Bizottság állás- pontja szerint semmi sem in­dokolja az alkotmányozási folya­mat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szük­séges annak intézményes feltétele­it, hogy a társadalmi vita tapaszta­latai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkot­mány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóvá­hagyás után — népszavazás erősít­se meg. I Az Új Márciusi Front felhíyá- ■ • sa szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapod­nak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szerveze­tekkel és mozgalmakkal. A köl­csönös bizalomra építő párbeszé­dek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demok­ratikus és szocialista jogállam ki­építését szolgálják. Budapest, 1989. február 11. (MTI) É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom