Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
Az Országgyűlés elfogadta azegyesülési és a gyülekezési törvényt (Folytatás a 3. oldalról) rok is itt utazhassanak át. Ezért osztrák területen felépült egy további útsáv, ezáltal létrejött a lehetőség a vámkeie- lést igény lő es a vámkezelést nem igénylő személygépkocsi-forgalom elválasztására. A közeljövőben befejeződik a hegyeshalmi regi közúti határátkelőhelyen azoknak .a feltételeknek a létrehozása, amelyek szükségesek a vámeljárást kérő utasok fogadásara. Ez az intézkedés kedvezőbb helyzetet teremtene, s az új közúti határátkelőhely egészében zöld folyosóvá vájhatna, ami a forgalom gyorsítását eredményezné. Az interpelláló javaslatával megegyezően a miniszter indokoltnak tartotta újravizsgálni a statisztikai lap szükségességét. Az interpelláló képviselő s az Országgyűlés—122 elutasító, 54 elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett — nem fogadta §1 a pénzügyminiszter válaszát. Az elnöklő Vida Miklós ezért az ügy további vizsgálatát a kereskedelmi bizottságnak adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy más, érdekelt bizottságokat is vonjanak be a munkába. A bizottság jelentését a következő ülésszakon nyújtja be az Országgyűlésnek. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), az élelmiszer-gazdaság támogatáscsökkentése tárgyában interpellált'a pénzügyminiszterhez. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában úgy ítélte meg, hogy a szóban kifejtett interpelláció lényegesen különbözik attól, amelyet a képviselő Írásban teijesztetl elő. Erre tekintettel kérte, hogy a választ Írásban, 30 napon belül kaphassa meg a képviselő. A képviselők 7 tartózkodással egyetértésüket fejezték ki. Ezután kérdések következtek: Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), a lakosság devizáért történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést a kereskedelmi úiinisztérhez. A képviselő elmondotta: á jelenlegi körülmények miatt a lakosság arra kényszerül, hogy fontos, tartós használati cikkeket ne Magyarországon, hanem külföldről, devizáért szervizen be. A Magyarországon devizáért árusító üzlethálózat ugyanis nem készült fel á hazai vásárlók fogadására. A forgalom felfutását akadályozza az is, hogy ezekben a boltokban a magyar állampolgárok engedély nélkül csak 4000 forint értékű külföldi valutáért vásárolhatnak termékeket. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a devizával kapcsolatos szabályozás a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe Tartózik. A minisztérium elsősorban annyit tehet, hogy gondoskodik a belföldi — forintért vásárolható termékek — kínálatának számottevő javításáról, s így járul hozzá a bevásárlóturizmus csökkentéséhez. Emellett bővítik a devizáért árusító üzletek választékát is. Jelenleg 350 ilyen bolt működik Magyarországon, s mintegy 30 százalékos ^ igen magas — árréssel dolgoznak. A tárca olyan feltételeket kivan teremtem, hogy ezek a boltok csökkentsék az áraikat. A közeljövőben két, valutáért árusító nagyáruház megnyitását is tervezik. A Skála-Sztrá-.: da Tatabánya közelében — a Huma céggel—vegyes vállalatot alapítva már idén tavasszal megkezdi árusítását konvertibilis valutáért. A másik ilyen áruházat valószínűleg Szegeden nyitják meg. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m.. 13. vk.), a feddhetetlenség követelménye tárgyában az igazságügy-miniszterhez intézett kérdést: mit tartalmaz a feddhetetlenség fogalma, s szükség van-e ennek — a szerinte túlhaladott ^-.politikai kategóriának a fenntartására. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában hangsúlyozta: a feddhetetlenség bizonytalan, túlhaladott intézmény, különösebb jelentősége nincsen, ezért már politikai döntés született arra, hogy ezt a Kategóriát meg kell szüntetni. Villányi Miklós pénzügyminiszter — saját icezdeményezesére—újabb, az előzőt kiegészítő választ adott az októberi ülésszakon Király Zoltán képviselő részéről elhangzott kérdésre a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában. Villányi Miklós elmondta: a fegyelmi vizsgálat megállapításai szerint jogtalanul fizettek ki lakásépítési és ehhez kapcsolódó támogatási összegeket a minisztérium dolgozóinak. A kedvezményezettek jóhi- szeműek voltak, a jogtalan eljárás azonban súlyos károkat okozott a minisztériumnak. Számos fegyelmi felelősségre vonásra — köztük elbocsátásokra került sor. Az adatokat átadták a Legfőbb Ügyészségnek, amely büntetőjogi vizsgálatot folytat. Villányi Miklós a minisztérium vezetése nevében elhatárolta magát a Lóránt utcai lakásépítésekkel kapcsolatos visszaélések elkövetőitől, ugyanakkor leszögezte: kiáll a jóhiszemű, vétlen kedvezményezettek mellett. Ezt követően az elnöklő Vida Miklós bezárta az ülésszakot. A PBTOFl NÉPE AJÁNLATA KÖNYV LAUDE KIADÓ Eddig ritkán jelent meg a könyvpiacon olyan kiadvány, melyben diákok írásai olvashatók. Pedig van a fiatalok között tehetséges „írópalánta”, mint például az utóbbi esztendőkben üstökösként feltűnt egri diáklány, Kishon- thy Edina. Nos a Laude Kiadó újszerű vállalkdzásba kezdett. íródeák Kiskönyvtár címmel sorozatot indított, melyben tematikus összeállításokkal jelentkeznek majd. Kötetekben adják közre a diákhumor „terméseit”, anekdotákat, bemutatják a régi és a mai diákéletet, hagyományokat) tanárok, tanulók verseit, novelláit. Lesz sport, pop-rock témájú kiadvány is. Az első, 160 oldalas könyv Padfir- kák címmel került forgalomba. A középiskolai diáklapok anyagaiból Czip- pán György szerkesztett igen érdekes olvasmányt. Mindjárt az első fejezetben közreadott írásokból kiderült, a fiatalok merészen és izgalmasan fogalmaznak az őket érintő témákról, napi aktualitásokról, úgynevezett „kis ügyekről”, melyek persze lényegi kérdések az iskola életében. A humorban sem ismernek határokat a növendékek, sok-sok friss, hatásos és nem fárasztó poénokkal tűzdelt dolgozat olvasható. Diáklexikon, találós kérdések, aforizmák, szó(félre)magyarázatok tarkítják a fejezeteket. Á Múzsa-puszi című részben verseknek jutott hely. A Padfirkák utolsó lapjain található az a felsorolás, melyből megtudhatjuk, honnan „ollózták” az íráspkat, a rajzokat, - a karikatúrákat. Sajnos, Bács- Kiskun megyei kiadványra nem bukkantunk. Pedig szűkebb pátriánkban is szép számmal jelentek és jelennek meg iskolai kiadványok, diáklapok. Talán majd egy következő könyvben, gyűjteményben felfedezhetünk ezekből is „mazsolákat”. Bízhatunk benne, hiszen a Laude Kiadó vátja az ötleteket, a kéziratokat — éppen a fiataloktól, a diákoktól! ÚJSÁG Zenebarátoknak A Ritmus—nagyjából — úgy foglalkozik a zeneélettel és a közélettel a zenevilág nézőpontjából, ahogy az ÉS az irodalmi élettel, illetve a közélettel az írók nézőpontjából. A ZENE fontos jelzéseket szolgáltat az emberek tudati, mentális és főleg érzelmi-indulati beállítottságáról, állapotáról és „belső” működéséről. Az egyénről is, a társadalomról is. Olyan információkat, amelyek semmilyen más forrásból, semmilyen más csatornákon, úton, módon nem szerezhetők be, de amelyek nélkül életünk és világunk lényeges részei nem érthetők meg. Ezekre a jelenségekre nincsenek pontos fogalmaink, azért szavakba nem önthetők, konkrét képet sem festhetünk róluk. De mindennel összefüggenek. Az élet mai égető problémáival elsősorban. A lap már első számában élesen vet vfej társadalmi kérdéseket (legkeményebben a Kocsis Zoltán zongoraművésszel készített interjúban), az önmagát 25 év óta leghitelesebben a beat- rock zenékben kifejező ifjúság (Hungarian blues) és az oktatás („Az üyen zeneoktatás — bűntény”) zenén túlmutató problémáit. Ugyanakkor a bő képanyag magazin jellegűvé teszi a Ritmust, s ezt a vonását erősítik a hazai és nemzetközi zeneélet érdekes eseményeiről szóló tarka riportok, kishírek és — horribile dictu — sztárpletykák Minden szempontból kettős profilú. Janus-arcú tehát a Ritmus. Egyszerre aktuális és általános, komoly- és könv- nyűzenéi, problémákkal terhelt és magazin, a művészi és a szórakozási kultúra széles pólusai feszítik egymást a tartalmában. FILM Háborús játékok A közelmúltban két thrillerben is főszerepet kapott a megőrült, ellenőrizhetetlenné vált technika. A Kék villáin című produkció után John Badham ezekben a hetekben egy másik munkájával is .bemutatkozik a hazai mozikban. A Háborús játékok elsősorban a tizenévesek számara jelent maradéktalan szórakozást. Badham, a kiválóan képzett amerikai rendező úgy tartja, „nem az a lényeg, hogy megismerjék, ki is vagy, hanem hogy jó munkát végezz”. Á legújabb film komputerekről szól. A forgatókönyv alapanyagául szolgáló incidens közel egy évtizede valóban megtörtént. A hetvenes évek végén az Egyesült Államokban egy orosz rakétatámadást szimuláló szalagot véletlenül bentfelejtettek a számítógépben. Amikor a védelmi emberek bekapcsolták .a rendszert, a képen az Egyesült Államok ellen irányuló szovjet of- fenzívát látták. A központ technikusai közül többen teljes hat percig azt hitték, hogy a rakéták valóban útban vannak az amerikai célpontok felé. A forgatókönyvírók —; némi felderítőmunkával— rátaláltak a főszereplő gimnazista fiú valóságos modelljére is, aki a történetben szereplő másához hasonlóan az iskolában rosszul tanult, és ez nem is igen érdekelte. Aztán egy szép napon, felfedezve a számítógépet, az élete teljesen megváltozott, könnyebbé vált. A Háborús játékok nemzetközi sikere feltehetően a fiatalok körében is egyre népszerűbbé, mindennapivá váló számítógépnek köszönhető. (Képünkön: jelenet a filmből.) A JÓ KÖNYVTÁRBAN ROSSZ A HANGULAT Névnapoztak, politizáltak, összevesztek... I Felmondás MDF-tagság miatt? 1 _ „Alulírott, a mai nappal munkakörömet felmondom a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Indoklás: Munkahelyi vezetőm 1988. december 4-én közölte velem, hogy keressek magamnak munkahelyet, mivel nem hajlandó együtt dolgozni velem, MDF-tagságom miatt. Kiskőrös, 1988. december 8. dr. Gregus Ferencné.” 1 . Ezt a felmondást, még a jelzett napon, egy másik írás követte, amit a könyvtár igazgatója, Izsák László fogalmazott. íme, némi rövidítéssel, anélkül, hogy a lényegen változtatnánk: „Felmondását sajnálom és elhamarkodottnak tartom... Hozzáteszem azt a követelményt, hogy szorgalmasabb és kitartóbb munkát várok, továbbá azt, hogy a december 4-én elhangzott MDF-programban ne vegyen részt. Nem hiszem ugyanis, hogy a Városi Pártbizottság, a Munkásőrség elzavarása, föloszlatása és a felszabaduló épületrész szakrendelő intézetté történő átalakítása helyes program volna. Ennek kiskőrösi népszavazás elé vitelét sem tartom elfogadhatónak... ilyen programban a városi könyvtár dolgozói nem vehetnek részt, ez már túlmegy az állampolgári szabadságon, ez már a rendszer lényegét érintő megnyilvánulás. Az MDF-tagsága ellen csak elvi kifogásaim vannak, mint párttag vezetőnek. Nem igaz tehát felmondólevelének az az indoklása, miszerint,keressek magamnak munkahelyet, mivel nem hajlandó együtt dolgozni velem MDF-tagságom miatt...’ Készségeit a könyvtári munka végzésére a mai napon is elismerem. Javaslom tehát felmondásának meggondolását, mostani távollétét addig is szabadságnak tekintem.” „Maga az első, aki engem is megkérdezett!” Az idézett levelek mellé több is gyűlt azóta. A Magyar Demokrata Fórum kisköröst szervezetének tiltakozása, a megyei tanács illetékeseinek feljegyzése... Mégis úgy gondoltuk, az a legtisztességesebb, ha magukat az érintettéket keressük fel. — Tudom, hogy még a decemberi megyei pártértekezleten is felvetődött ez a téma, s hogy, azóta a megyei,J|4Mics,, jll&gk^s elnökhelyettese Kiskorö|ön;jaft ez ügyben;'’ mégis magé eddig az első, aki az én észrevételeimre, véleményemre is kiváncsi — mondja dr. Gregus Ferencné, amikor bekopogok a kiskőrösi könyvtárba. — Felmondott, mégis itt dolgozik. Miért? — Mert a főnököm rábeszélt. — Mesélje el az egész kalamajka kezdetét! . — Szomszédok vagyunk, s legalább másfél évtizede barátok. Ó hívott ide dolgozni, a könyvtárba, korábban a helyi szakmunkásképzőben voltam iskolatitkár. Átjöttek Ferenc-nápot köszönteni, s akkor közöltük, hogy'beléptünk áz MDF néhány napja megálakult helyi szervezetébe. Izsák László meg kijelentette, hogy akkor a jövőben nem hajlandó velem együtt dolgozni. Régen ismerjük egymást, s politikai kérdésekről, baráti poharazgatás közben, mindig sokat vitáztunk. De eddig ilyen összeütközéssel egyik sem végződött. — A főnöke levelét olvasva, szerintem neki is az volt a véleménye, hogy felejtsék el azt a névnapi, konyakozás közben felhevült vitát. — Persze, miután felmondtam. Mert bár sok mindenben különbözött, sok mindenben egyezett is a véleményünk. De eddig legalább tiszteletben tartottuk, hogy bizonyos dolgokról másképpen is mondhat véleményt az egyik, mint a másik. — Miért nem maradtak ennyiben? v— Mert abban a levélben, amit a felmondásom után írt, olyasmi is van, ami nem igaz! Nem is velem vitatkozott, hanem a férjemmel, azon az estén. Utána meg azt kezdte terjeszteni, hogy rossz munkaerő vagyok. Igaz, a felmondásomat közös megegyezéssel visszavontam, viszont írásban kértem Izsák Lászlótól, hogy írásban vonja vissza a rólam terjesztett vádakat, amik nem felelnek meg a valóságnak ... Ki mit mondott? — Nem örülök ennek a beszélgetésnek, különösen, ha megírja, de a kellemetlen helyzeteket is vállalni kell—jelenti ki Izsák László, amikor irodájába betoppanok. — Dr. Gregus Ferencné szerint, a férjé vetette fel annak lehetőségét, hogy a MDF helyi szervezete programjában egy napon olyan népszavazás is lehetséges lesz talán, ami a kiskőrösi munkásőrség felszámolására, illetve a városi pártbizottság jelenlegi helyéről való elköitözteté- sére vonatkozik. — Ő viszont egyetértett a férjével. Ott ült mellettem. Én azt mondtam, hogy gólt rúgni csak a pályán lehet, a realitásokat nem szabad szem elől téveszteni. S ha ő is úgy vélekedik, mint a férje, jobb ha más állást keres, mert ezt a programot én rendszerellenesnek tartom. _ — Már ne haragúdjon, de tudtommal még a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége sem fogalmazott meg konkrét programot. A néhány hetes kiskőrösi szervezet már igen? — Nem. Ez csak felvetésként, lehetőségként hangzott el konyakozás közben. Ezért is lepődtem meg azon, hogy a válaszként adott esetleges jövőbeli reagálásomat így fogta fel Ica, mármint dr. Gregus Ferencné. . Mert én voltam munkásőr is, ismerem az előnyeit és a hibáit ennek a szervezetnek, de a feloszlatása ellen mindenképpen tiltakozom, ahogy Grósz elvtárs is a jelentőségét hangsúlyozta egyik beszédében... — Alig több, mint fél éve hívta a könyvtárba dolgozni dr. Gregus Fe- rencnét. Időközben jutalmat és fize-. tésemelést is adott neki. Miután a Ferenc névnapból közügy lett, rossz munkaerőnek minősítette. Nem lát ön is „némi” ellentmondást ebben? „Maga nem pártlapnál dolgozik?” r- Tudnia kell, hogy mindenki kapott jutalmat és fizetésemelést, csak a mértékében differenciáltunk. Ráadásul olyan gyengék a fizetések ebben a szakmában ez köztudott —, hogy bármiféle juttatást bárki megérdemel. Egyébként a Gregusnéé nem is rossz, havi 6100 forint bruttója van. De miért kérdez ilyeneket? Én régi párttag vagyok, meggyőződéses. Maga nem pártlapnál dolgozik? — Ez miért zárhatná ki, hogy a való tények iránt érdeklődjem?- A tényeket elmondtam. És higgye el, én nem akartam ezt a kalamajkát. Az efféle magánbeszélgetések, mint a Ferenc-napi, nem is lehetnek hivatkozási alapok. Barátok között különösen nem. Én Ferit régen ismerem, ő is párttag, s mindig támogattam minden téren, ha tehettem. De vannak meggyőződéseim, elveim, véleményeim... — Kinek nincsenek? S attól még különbözhetnek mindezek sokféle tekintetben, hogy ugyanannak a pártnak a tagjai-e a vitatkozók, vagy sem. — Persze ... De ön mit tett volna a helyemben? Én is sajnálom, hogy ebből „ügy” lett... Ha az MDF valami reális, nagyszerű öt-. lettel holnap bekopogna ide, a könyvtárba, s valóban nyilvánvaló volna, hogy a haladást, adott esetben a könyvtár érdekeit szolgálja, amit akarnak a tagjai, minden további nélkül támogatnám őket... — A megye egyik legjobb könyvtáraként emlegetik a kiskőrösit, melynek a lakosság 29 százaléka tagja. Ez Bács-Kiskun településeit nézve a legjobb arány. Önt is felkészült, jó szakembernek tartják. Most azonban, ebben a jó könyvtárban, elég feszült, rossz a hangulat. — Sajnálom, hogy így alakult. . — Dr, Gregus Ferencné írt önnek egy másik levelet azóta. Olvasom: „Az 1988. december 8-án kelt levelét követően, a korábbi beadott felmondásomat közös megegyezéssel hatálytalanítottuk. Az említett levélben azonban olyan MDF-prog- ramnak tulajdonított kijelentéseket tett, amelyek állítólag a Városi Pártbizottság és a Munkásőrség elzavar ásár a irányultak volna... én ilyen kijelentéseket egyáltalán nem tettem, az MDF helyi szervezetének pedig pillanatnyilag semmilyen programja sincs. Tudomásomra jutott, hogy a hivatkozott levelében leírt becsületsértő, illetve hitelrontó rágalmait szélesebb körben is nyilvánosságra hozta. Ezek a tények súlyosan sértik a. személyiségi és munkavállalói jogaimat, illetve érdekeimet, ezért felszólítom, hogy a levelem kézhezvételétől számított 15 napon belül ezen sértő és alaptalan állításait írásban vonja vissza, és azt ugyanolyan körben hozza nyilvánosságra, mint ahogyan a sértő megállapításait tette... különben Munkaügyi Döntőbizottságnál kezdeményezek eljárást az engem ért sérelem orvoslására...” És így tovább. Reagált már erre a levélre? — Nem. És nem is fogok. Csináljon, amit akar, én már torkig vagyok az egésszel... Ki csinált belőle ügyet? Itt tart jelenleg a kiskőrösi ügy. Nehéz eldönteni, hogy ki mit mondott azon a névnapon. Az azonban kétségtelen, hogy felesleges a baráti poharazgatások közben elhangzottakat közüggyé terebélyesíteni, mint ahogyan a' Magyar Demokrata Fórum kiskőrösi helyi szervezete1 tette. . Azt viszont méltán kifogásolta dr. Gregus Ferencné, hogy ha vizsgálnak valamit, miért nem kérdezik meg mindkét felet. Dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy ő nem vizsgálatra kapott utasítást, hanem árra, hogy tájékozódjon Kiskőrösön s ennek során őt meggyőzte az, amit a városi tanács elnöke, illetve a könyvtár igazgatója mondott erről az ügyről... Koloh Elek
