Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

Lehet A TISZAKÉCSKEI SOLOHOV BIZONYÍTJA: az alaptevékenység is A Tiszakécskei Solohov Termelőszövetkezet az időjárási tényezők kedvezőtlen hatása, vala­mint a szabályozók további, gazdálkodást itéhe- zítő változása — műtrágya- és üzemanyagár* emelés, bérbruttósítás — ellenére is, eredmény­nyél zárta az elmúlt évet Az 1988-as esztendő­ben 2 millió forinttal teljesítették tol a tervezett árbevételt, elérte a 473 millió forintot a várható nyereség 3 millióvá! lesz több a célkitűzésnél. Huszonnyolc százalékkal magasabb kukoricahozam nyereséges A közös gazdaság a szántóföldi növénytermesztés terve­zett árbevételét 61,5 millió forintban állapította meg, ám ezt 72,1 millióra teljesítették, ami 17 százalékkal haladta meg az előírást. Kalászos gabonából 10 100 tonna termést terveztek, ám ténylegesen 10 987 tonnát takarítottak be. Ennél sokkal jobban sikerült a kukorica. A 4603 tonna helyett 5870 ter­mett, ami 28 százalékkal haladta meg az elképzelést. Cukor­répából 22 százalékkal termétt több, de sajnos a napraforgó mintegy 100 tonnával kevesebb lett. Annak ellenére, hogy lucerna kevesebb termett a tervezettnél, több takarmányke­veréket készítettek, s er 2 millió 500 ezer forintnál több árbevételt jelentett. A kertészeti főágazat, annak ellenére, hogy mindent meg­tettek a magasabb hozamok elérése érdekében, a rossz időjá­rás miatt csupán szőlőből tudott 900 ezer forinttal többet produkálni a tervezettnél. Sajnos a téli alma, a kajszi nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. Negyvenmilliós • A fóliasátrak fontos szerepet töltenek be a tsz-ben. (Archív felvételek) beruházás .Az állattenyésztési főágazatban ket­tősség volt tapasztalható az elmúlt év során: a tejtermelésben és a sertéste­nyésztésben lemaradás, a hízómarha­értékesítésben, a juhászaiban és a ka­csanevelésben pedig jelentős előrelépés történt. A tejtermelésben 4, a sertéste­nyésztésben 13, a libanevelésben 7 szá­zalékos a lemaradás, viszont hízómar­hából 18, juhból 32, kacsából 6 száza­lékkal értékésltétfék többet á téHezett- nél. AZ állattenyésztés összességében csupán 300 ezer forinttal maradt el a célkitűzésektől. A Tiszakécskei Solohov termelőszö­vetkezet alaptevékenységét figyelembe véve jó közepes évet zárt, annak ellené­re, hogy az elképzeléseket nem tudták teljes egészében megvalósítani. A közös gazdaságban gondoltak a jövőre; nem kevesebb, mint 40 millió forintot költöttek beruházásra. Ezek közül a legnagyobb összeget a meliorá­ció, az öntözésfejlesztés és a gépbeszer­zés tette ki. Növelni az árbevételt A cseréppipa-készítő 1989. január 12. • PETŐFI NÉPE #Í5 I ij. Galambos Lajos a cseréppipa-készítő mesterséget ap­jától tanulta, de néhány éve önállóan dolgozik. Nyugat- Európában és azáJSA-ban egyre keresettebbek a hazánkban régebben — főként vidéken^- használatos pipák, amelyeket nem csak dekorációnak vásárolnak. így a kézi munkával előállított mintegy 45-féléből évente növekszik a kereslet. (MTI-fotó) • Az elkészült — mázazott és többször égetett — pipákat szárral, díszítéssel látja el. 9 A választék néhány darabja. (Fent) KÖNYVESPOLC Ki nem csodálkozott már el a patak- vagy folyóparton állva: milyen rejtelmesen szép a víztükrön megtörő napsugár, mennyi színben pompázó, milyen változatos is egy-egy vízfo­lyásunk! A víztükör egy pillanatra sem tükör­sima, a szél hol kis fodrokkal borzolja felszí­nét, hol meg tajtékzó, romboló hullámokat verve építi vagy rombolja partjait. A forrástól a torkolatig ugyanannak a folyónak hány arca is van? Hol lomhán szeli át a síkságokat, hol völgyeket mélyítve siklik, majd elvész valame­lyik tenger vizében. Útja során magas hegye­ket tör át, hasadékokat, szurdokokat vés a sziklába, völgyeket mélyít, hatalmas síkságo­kat alakít ki. Hogyan is alakulnak ki a folyók? A száraz­föld erei, a kis patakok hogyan duzzadnak felületalakító folyókká, vízesésekké, zuhata- gokká, tavakká, lefolyástalan területekké? Hogyan tudja az ember megzabolázni, alakí­tani a folyók életét? Csodaszép fekete-fehér és színes fotók segítségével 212 szövegoldalon keresztül E. Czaya mutatja be A Föld folyói­ámű könyvében az öt kontinens legjellegzete­sebb vízi útjait, a vízeséseket, a természet cso­dáit. Megismertet a folyók életével (keletkezé­süktől „halálukig”), természetalakító tényke­désükkel, a folyóvölgyekben kialakított ókori kultúrákkal, régi csatornaépítésekkel, a hajó­zás kialakulásával, a folyószabályozás és a vízi élet régmúltjával. A természetbúvárok, a ter­mészet védelmével foglalkozók, a természetet .féltők szintes, olvasmányos, közérthető, izgal­mas írást fedezhetnek fel a Gondolat Könyvki­adó új kötetében. Külön értéke a magyar nyel­vű kiadásnak, hogy a német megjelenést köve­tően — a Gondolat Kiadó kérésére —- az ere­deti kiadást kiegészítve — a legújabb adatok tükrében vizsgálja a szerző azt, hogy milyen veszéllyel járhat a folyók életébe történő meg­gondolatlan beavatkozás. (K. M.) EBERHARD CZAYA A termelőszövetkezetben már papír­ra kerültek az idei termelési elképzelé­sek. Ennek alapgondolata, hogy a net­tó árbevétel érje el az 500 millió forin­tot, amelyből az alaptevékenység rész­aránya legalább 60 százalék legyen. Ezt esetleges szerkezetmódosítással, az árunövények arányának növelésével és a szabadárformák kedvezőbb alakítá­sával érhetik el. Azt tervezik, hogy őszi búzából 4,5, őszi árpából 3,5, kukori­cából 7, cukorrépából 4, silókukoricá­ból pedig 25 tonnát termelnek egy hek­táron. A kertészeti ágazat 6 ezer tonna almát, 200 tonna kajszi- és 40 tonna őszibarackot, valamint 500 tonna sző­lőt szeretne leszüretelni. A múlt évinél valamivel kevesebb te­jet, hasonló mennyiségű hízómarhát, 2500 sertést, ugyanennyi bárányt, vala­mint 150 tonna pecsenyecsirkét, 930 tonna kacsát és 105 tonna libát értéke­sítenek. SERTÉSEK VÍRUSBETEGSÉGE Az Áujeszky-kór Aujeszky Aladár az Állatorvosi Főiskolán neves profesz- szor, híres mikrobiológus és bakteriológus volt. Nevéhez leginkább egy kór felfedezése kapcsolódik: az Aujeszky-féle betegség (fertőző nyúltvelőbénulás), amely a különféle emlősállatfajok rendszerint idegrendszeri tünetekkel is járó, vírus okozta heveny fertőző betegsége. Ez a kór, sajnos, még ma is pusztít, komoly gazdasági károkat okozva ezzel' az állatállományokban. Dr. Szabó István és dr. Szent-Iványi Tamás akadémikus hazai szakér­tői az említett betegségnek, ők adnak tájékoztatást róla. Aujeszky Aladár 1902-ben ismerte fel ezt a kórt a szarvas- marhában, és bár előbb veszettségre gyanakodott, rájött, hogy más betegségről van szó. A harmincas évektől a nagy létszámú sertéshizlaldákban szaporodott el a kór. Később a sertések tömeges tenyésztésével, forgalmazásával terjedt el még nagyobb mértékben, és csak a hatvanas években sike­rült kissé csökkenteni. Gyengélkedett az ipar Annak ellenére, hogy a Tiszakécskei Solohov Tsz jelentős földterülettel ren­delkezik, nem nélkülözheti a több lá­bon állást, ezért kereskedelmi és ipari főágazata is van. A múlt esztendőben a kereskedelmi'főágazat 106, az ipari ágazat pedig csak 83 százalékra teljesí­tette tervét. A kereskedelmi főágazat — amelyhez boltok, vendéglők, kem­pingek stb. tartoznak — szinte meg­duplázta a nyereségéi. Az ipari főága­zat 900 ezer forinttal.lett deficites. Ebben az évben a kereskedelmi fő­ágazat árbevételét a tavalyi szinten kí­vánják tartani. A kedvezőtlen hatáso­kat úgy akarják ellensúlyozni, hogy a veszteséges savanyítóüzémet nem mű­ködtetik, helyette bértárolással hasz­nosítják az épületet. Tervezik az ás­ványvíz értékesítésének bővítését, eset­leg exportját; Budapesten új vendéglőt, Tiszakécskén pedig éttermet kívánnak építeni./ Tehéntől egérig Az Aujeszky-féle betegség az> egész világon megtalálható. A sertésen kívül a szarvasmarhát, a juhot, a lovat, a kutyát, a macskát, a vadon élő patkányokat és egereket, a mezei nyulakat, á prémes állatokat, a szarvasféléket betegítheti meg. Egész állományok fertőződése általában csak a sertések között fordul elő. Más emlősállatfajok társaikra nem terjesz­tik a betegséget. Fertőzött sertésekből a virus legnagyobb mennyiségben az orr-, garat-, és hörgőváladékkal, valamint a nyállal ürül. A betegség tartama alatt, esetleg már a lappangási idő végén vírust tartalmazhat a vér, a vizelet, az ondó és a tej, kialakult szákaszában pedig — viszonylag tartósan — a központi idegrendszer is. A vírus terjesztésében a bélsárnak alárendelt a szerepe. A sertés a betegség heveny szakaszában két-h^rom hétig üríti a vírust. A betegség heveny szakaszából felgyógyult, vagy a betegséget tünetmentesen átvészelt sertések egy részé­ben a vírus tartósan megtelepedhet, például a nyirokszöve­tekben, valamint egyes idegdúcokban. A sertések általában szájon át vagy belégzéssel fertőződ­nek, és a vírus a toroktájék nyirokszöveteiben, főként a mandulákban szaporodik el. Innen szétszóródik a szervezet­ben, de ezzel egy időben az idegek mentén közvetlenül is juthat vírus a központi idegrendszerbe. Más állatfajokra többnyire szájon át, belégzéssel vagy bőrsérüléseken keresz­tül hat a fertőzés. Gyorsan terjed A betegség lappangási ideje kettő-nyolc nap, de elhúzód­hat két hétig is. Nagy tömegű, nagy virulenciájú vírus felvé­telét követően fiatal állatokban már huszonnégy óra alatt kialakulhatnak az első tünetek. Süldőkorban az Aujeszky- féle betegség az egyes falkákon belül gyorsan teijedő, általá­nos lázas tünetekben nyilvánul meg. Egész falkák lehetnek étvágytalanok, szomjasak, tüsszögnek, több állat omyílásá- ból kevés, híg, vízszerű váladék ürül, a légzés szapora, olykor nehézkes. Később idegrendszeri tünetek ~—r például száj rán- gatódzása — észlelhetők. Az elhullás a felnőtt sertésekből kevesebb, legfeljebb öt-tíz százalék, a szopós malacok között viszont nagyobb arányú. Az Aujeszky-féle betegség általában könnyen és biztosan diagnosztizálható, a sertések megbetegedése viszont a klini­kai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján csak a jellemző esetekben ismerhető fel. Ezért biztos kóijelzés céljá­ból a központi idegrendszer kórszövettani vizsgálata és a vírus kimutatása szükséges. Mivel az Aujeszky-féle betegséget ritka kivételtől eltekint­ve sertésekkel hurcolják be, a nem fertőzött állományokba vérfrissítés és utánpótlás céljából csak fertőzésmentes állo­mányokból szabad sertéseket bevinni. A fertőzött állomá­nyok mentesítése nehéz feladat. Generációváltással a mente­sítés csak akkor kísérelhető meg a siker reményével, ha a hat hónapos életkor elérése után a tenyészsüldők szerológiailag negatívok. . Óvintézkedések A fertőzött sertésállományokban a betegség okozta gaz­dasági kártétel vakcinázással nagymértékben csökkenthető. A nagyüzemi sertésállományok mentességének a megőrzése fokozott elővigyázatot igényel. -Tapasztalat szerint számotte­vő fertőzési veszélyt jelent, ha azonos üzemegységben mentes és fertőzött telepeket tartanak fenn, és ha a mentes telepek két-öt kilométeres körzetében fertőzött nagy- vagy kisüzemi sertésállományok találhatók. Az Aujeszky-féle betegség nálunk bejelentési kötelezettség alá esik. S amit még érdemes röviden megemlíteni: más állatokat (kedvénc kutyákat, macskákat) ne engedjünk a beteg Serté­sek közelébe. Ne adjunk nekik sertéshúst nyersen. S amit sokan elfelejtenek: ha a vágódeszkán késsel tisztogatjuk, vágjuk a sertéshúst,, utána a főtt hús további feldolgozása már lemosott deszkán, lemosott késsel történjen. » Lesz pár bajunk? — Még ma várhatja á segédeimet! —jelentette ki az ügyintéző, miköz­ben lassan felállt a székről. Kalikó Ágost, aki eddig egyfoly­tában verte az íróasztalt, e| szidta a cég felmenő ági közvetlen hozzátar­tozóit, egészen elképedt. I — Szóval mégiscsak kicserélik a kazánt? A tisztviselő mirelit-tekintettel mérte végig. — Ki beszél itt kazánról?! A pár­bajsegédeimet küldöm. Mint kihí­vott, a kedves ügyfél választhatja meg a fegyvert, A magáin részéről csak ahhoz ragaszkodom, hogy leg­alább az első vérig tartson a duellum. Máskor, ha egyáltalán lesz még máskor, majd meggondolja a kedves ügyfél, hogy milyen szavakkal illeti az én szeretett munkahelyemet. Hogy miket mond egy tiszta életű leányvállalatról! \— Na ne marháskodjon! S- szólt Kalikó kissé megszeppenve. — A párbaj rég meg van tiltva. Mint úri csökevény. A másik összevonta a szemöldö­két. — A marháskodás, marháskodni alpári megjegyzéséért kénytelen va­gyok további szigorítást követelni. Bandázs nélkül fogunk megvereked­ni. És önt terhelik az orvosi költsé­gek is. Egyidejűleg kifejezem csodál­kozásomat a kedves ügyfél tájéko­zatlansága miatt. Az új, haladó szel­lemű párbajkódex ugyanis előkészü­let alatt van. Bármelyik percben megjelenhet. De soronkívüliséget él­veznek a súlyos becsületbeli ügyek. Külön kérelem alapján azok máris megoldhatók. A miénk ilyen! Óhajt még valamit a kedves ügyfél? Kalikó Ágost testét tetőtől■ talpig kiverte a hideg veríték. Mélyen elgondolkozott. Pro és kontra. Tényleg, mostanában úgy szület­nek az új törvények, mint a gombák. És annyi mindent újítanak fel, ami azelőtt nem volt szabad. Vegyes vál­lalat. Cserkészet. Egyházi iskolák. Sztrájk. Magánszálloda:És legújab­ban ez a fegyvertartási izé... , §8eI Kérem szépen — mondta —I a szóban forgó kazán tulajdonképpen nincs is olyan pocsék állapotban. Ezen a télen vígan megteszi, kár vol­na bolygatni. Tó, picit füstöl, kor­moz, robbangat, dehát istenem, em­berek vagyunk ... És elnézést, ha keményebben fejeztem volna ki ma­gamat, de a múlt héten elhagyott a feleségem. És akkor még ez a kazán is ráadásnak... Szóval, nem szán­dékosan. % Finom, ironikus mosoly futott át az ügyintéző arcán. 7, fff Mát jó —5vontcumeg a vállát —, de ez volt az utolsó eset. Meg­elégszem egyoldalú jegyzőkönyv fel­vételével. Távozhat a kedves ügyfél. Miután Kalikó kitántorgott, a tisztviselő a gépirónöhöz fordult.-— Mit szól, Ancsika, ez már. a harmadik nyuszi volt ma, akivel visszavonattam a panaszát. Nem rossz ez a párbajtrükk, mi? — Nem —'állapította meg Ancsi­ka —, de kiváncsi vagyok, hogyan végez majd azzal az idős hölggyel, aki a radiátorja miatt jár folyton a nyakunkra. Tudtommal hajdanán világbajnoki aranyérmet nyert tőr­ben. És ezek a mái öregek nemigen felejtenek. .. , Kürti Andrus Gémes Gábor H. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom