Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 24. Félmillió szovjet katonát szerelnek le ötezer harckocsit beolvasztanak A Varsói Szerződés tagállamai arra számítanak, hogy a NATO a kölcsönösség elvével válaszol a tavaly december­ben bejelentett egyoldalú csapatcsökkentésre —jelentette ki a T ASZSZ-nak adott inteijújában Nyikolaj Cservov ve­zérezredes, szovjet vezérkari csoportfőnök. Cservov hangsúlyozta, hogy mintegy félmillió szovjet katonát szerelnek le és 10 ezer harckocsit vonnak ki Kelet- Európából. Köztük éppen azokat a modem harckocsikat, amelyek miatt sokan aggódtak Nyugaton. Közel S ezer harckocsit beolvasztanak, a többit pedig polgári szállító- járművé alakítják. Ezenkívül 8500 tüzérségi eszközt és 800 harci repülőt is kivonnak a Szovjetunió európai részéről és a szocialista országokban állomásozó alakulatok közül. „Rendkívüli jelentőségű, hogy a csökkentéssel egyide­jűleg átszervezzük és védelmi jelleget adunk ezeknek az alakulatoknak” — húzta alá Nyikolaj Cservov. A többi, még szövetségeseink területén lévő szovjet hadosztályt is teljesen átszervezzük. Az átszervezés után az ottani had­seregcsoportokból is kivonunk 3 ezer harckocsit, vala­mint több átkelő deszantos és roham-deszantos maga­sabb egységet és egységet — saját felszerelésükkel együtt — mondta Cservov. A szovjet verérkari csoportfőnök külön kitért arra, hogy a Közép-Európából távozó szovjet egységek takti­kai nukleáris fegyvereiket is elszállítják. A KERESKEDŐK VISSZATARTJÁK AZ ÁRUT Élelmiszer Afganisztánnak KABUL Az afgán kormány illetékeseit is okolta a Kabulban kialakult élelmi­szerhiány miatt az afgán fővárosban lévő szovjet katonai parancsnokság egyik vezetője. Lev Szerebrov tábornok Kabulban tartózkodó külföldi újságírókat hívott meg az afgán főváros nemzetközi repülőterére, hogy figyelemmel kísérhessék az odaérkező szovjet élelmiszer-szállítmányok kipakolását. Nyilatkozatában Szerebrov úgy vélekedett: az élelmiszerhiány kiala­kulásában szerepet játszott az is, hogy az afgán hatóságok nem intézked­tek időben a raktárak feltöltéséről. Annak a véleményének adott hangot, hogy van elegendő élelem a városban, csak éppen a kereskedők is felhal­mozzák készleteiket, hogy ilyen módon verjék fel az árakat. Kabulban enyhült valamelyest a hiány, amióta a Szovjetunió rendkí­vüli gabonaszállítmányokat küldött Afganisztánba. Naponta 400-500 tonna liszt érkezik az üzbegisztáni Taskentből és Ferganából 12-15 szállí­tórepülőgép fedélzetén — mondotta Szerebrov. A RUDÉ PRÁVÖ ÍRJA „Dolgukvégezetlenül mentek el" Harc a támadó­képtelenségért Horn Gyula előadása Genfben A Magyar Népköztársaság aktív és kezdeményező szerepet akar vállalni annak érdekében, hogy az európai had­erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről kezdődő megbeszélések minél előbb eredményre vezessenek, s az intézkedések már az első szakaszban kiteijednek Magyarországra is — je­lentette ki Hóm Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, aki hétfőn előadást tartott az ENSZ Leszerelés-Kutatási Intézete (UNIDIR) által Genfben ren­dezett nemzetközi konferencián. Hóm Gyula megállapította: az euró­pai államok polgárai örömmel üdvöz- lik, hogy hamarosan elkezdődnek a ha­gyományos fegyverekről szóló leszere­lési tárgyalások. Remélik, hogy ezek elvezetnek a katonai szembenállástól, a félelem egyensúlyától a politikai együttműködésre, a katonai fenyegetés anyagi alapjainak megszüntetésére épülő valós biztonsághoz, s egyúttal csökkennek a nagy állandó hadseregek fenntartásából eredő politikai, gazda­sági és pszichológiai terhek is. Az államtitkár vázolta a strukturális támadóképtelenség kialakításával ösz- szefüggő elképzeléseket. Hangsúlyoz­ta, hogy a két katonai-politikai szövet­ségi rendszerhez tartozó országoknak közösen kell meghatározniuk az egyes államok és államcsoportok biztonsági érdekeinek megfelelő, a másik felet nem fenyegető katonai potenciál össze­tevőit. Mérsékelni kell a támadó jellegűnek minősülő fegyverek mennyiségét, s megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tani az előretolt állomásoztatású erők támadóképességének csökkentésére. Fontos a fegyveres erők alkalmazására vonatkozó elvek és elképzelések védel­mi jellegű átalakítása, valamint a kato­nai nyitottság fokozása is. Horn Gyula felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az európai katonai egyensúlyt komplex módon kell megközelíteni, fi­gyelembe véve az európai hadseregek egészét, beleértve a szárazföldi és a légi­erőket is. Részletesen szólt arról, hogy nem le­het a katonai erőegyensúlyt kizárólag számokkal mérni, mivel ez, az egyes fegyverrendszerek jelentős minőségi különbsége miatt, hamis következteté­sekre vezetne. Az erőviszonyokat csak a célokkal és a körülményekkel össze­függésben lehet vizsgálni. A tárgyalásokon figyelembe kell venni, hogy léteznek olyan aszimmetri­ák, amelyek aligha szüntethetők meg. A nyugati felet ezek közül talán az nyugtalanítja legjobban, hogy a Szov­jetunió európai állam — ami megköny- nyíti az utánpótlást — míg az Egyesült Államok nem az. Tény ugyanakkor, hogy olyan tényezők, mint a kelet­európai infrastruktúra elmaradottsá­ga, vagy a NATO jelentős haditengeré­szeti fölénye részben kompenzálja ezt a hátrányt. Horn Gyula kifejtette: a tárgyaláso­kon kidolgozandó leszerelési intézke­dések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha már az első ütemben átfogják Kö- zép-Európa egészét. A magyarországi katonai csökkenté­sek nem befolyásolják ugyan közvetle­nül a központi erőviszonyokat, mégis jelentőséggel és szimbólum-értékkel bírnak. Alkalmasak lehetnek annak bemutatására, hogy lehetséges egy szö­vetségi rendszerhez tartozó ország had­erejének a biztonság új felfogására épü­lő, nem támadó jellegűvé való átalakí­tása. A hatóságok megakadályozták, hogy ellenzéki csoportok a hét vé­gén megemlékezést tartsanak Jan Palach sírjánál, a közép-csehorszá­gi Vsetatyban — közölte hétfői szá­mában a Rudé Právo. A CSKP KB lapja „Dolgukvége­zetlenül mentek el” címmel arról tudósított, hogy „a provokációs összejövetelek kezdeményezői” szombaton délután „újabb akciót" próbáltak szervezni a közép­csehországi Vsetatyban. Az újság szerint néhány NATO-ország —- Kanada, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia — nagykövetségei képviselőinek a részvételével de­monstrációra készültek a helyi te­metőben, Jan Palach családjának a sírjánál. Ezért a helyi tanács meg­előző intézkedésekre kérte fel a rendőrséget. A lap szerint szombaton körül­belül kétszáz ember érkezett külön­böző helyekről a faluba. „Az akció kezdeményezőinek a terve nem si­került, nem került sor a rend meg­zavarására” állapította meg az újság. Mint megjegyezte, a tervezett megmozdulás szervezői olyan em­bereket mozgósítottak, akik gya­korlatilag nem sokat tudtak a húsz évvel ezelőtt magát politikai indí­tékból a Vencel téren megégetni próbáló Jan Palachról. A Rudé Právo inteijút készített több, szombaton Vsetatyba elláto­gató emberrel is. Az egyik tizenhét éves fiatal elmondása szerint azért ment el a faluba, mert meg akarta nézni, hogy ott is beavatkozik-e a rendőrség, mint a Vencel téren. Ki­jelentette: úgy véli, Csehszlovákiá­ban nagyobb szabadságnak kellene lennie, mert ha szerepelni akar a televízióban, ehhez engedélyre van szükség. Egy harmincöt éves mun­kás azt mondta: „Tudtam, hogy va­lami készül, sőt azt mondták, hogy tankok lesznek”. Egy vidéki mér­nök azért ment Vsetatyba, hogy vi­rágot helyezzen el Palach sitjánál és megkérdezte a Rudé Právo újság­íróját, mi rossz van ebben, hiszen mindenkinek megvan a maga igaza és lehetőséget kellene kapnia ennek nyilvános kifejezésére. Egy huszon­öt éves fiatalember szerint Cseh­szlovákiában a glasznosztynak mindenre vonatkoznia kellene. „Nálunk cenzúra van, azért vagyok itt, hogy lássam, mi történik" — fűzte hozzá. A Rudé Právo e meg­jegyzéshez zárójelben hozzátette, hogy Csehszlovákiában 1968-ban eltörölték a cenzúrát. A Charta ’77 .nevű csehszlovák polgári jogi mozgalom hétfőn tár­sadalmi párbeszéd megkezdésére szólított fel és követelte azoknak a személyeknek a leváltását, akik —- megfogalmazása szerint — felelő­sek a múlt héten Prágában tartott tüntetések résztvevői elleni „felelőt­len és brutális” rendőri fellépésért. A szervezet mindenekelőtt Frántl- sek Kind belügyminiszternek és Bo- humil Cardának, a prágai körzet rendőrparancsnokának a leváltását követeti. A Charta ’7? képviselői hétfői sajtóértekezletükön kijelentették, hogy a prágai tüntetések békések voltak, ezért „a rendfenntartó erők brutalitása semmivel nem indokol­ható”. Az ellenzéki mozgalom sür­geti, hogy haladéktalanul bocsás­sák szabadon a tüntetések során letartóztatott valamennyi személyt, ejtsék el az ellenük felhozott váda­kat, és tegyék lehetővé a független csoportok és lapok legalizálását és bejegyzését. Nyitás Szöulban és Moszkvában SZÖUL A Szovjetunió és Dél-Korea márciusban kölcsönösen kereske­delmi képviseletet nyit Szöulban illetve Moszkvában —jelentette be hétfői moszkvai sajtóértekezletén Vlagyimir Golanov, a szovjet ke­reskedelmi és ipari kamara elnök- helyettese. Leszögezte, hogy a lépést nem követi szükségszerűen a teljes körű diplomáciai kapcsolatok /elvétele. Golanov ugyanakkor elmondta, hogy a Szovjetunió szöuli képvise­lete konzuli feladatokat is ellát majd. A Szovjetunió lesz az ötödik szocialista ország, amely kereske­delmi képviseletet nyit a dél-koreai fővárosban. Korábban Magyaror­szág, Jugoszlávia, Lengyelország és Bulgária nyitott kereskedelmi képviseletet. FRANCIA KÖZVETÍTÉS AZ IZRAELI—ARAB VISZÁLYBAN A PFSZ „nem partner” JERUZSÁLEM Rolnid Dumas francia külügyi állammi- niszter (külügyminiszter) vasárnap Jeruzsá­lemben nemcsak izraeli vezetőkkel folytatott megbeszélést a közel-keleti rendezésről, ha­nem a helyi palesztin képviselőkkel is. Mind izraeli, mind francia részről „szívélyesnek és barátinak” minősítették Jichak Samir kor­mányfő és Roland Dumas tárgyalását, de az AFP francia hírügynökség megfigyelőkre hi­vatkozva rámutat, hogy a rendezés módját illetően alapvető nézetkülönbség nyilvánult meg: Izrael ellenzi, Franciaország viszont ki­fejezetten szorgalmazza a Közel-Kelet-, konferenciát. Jichak Samir kormányfő a francia külügy­miniszterrel folytatott másfél órás eszmecse­rén megerősítette, hogy Izrael a ciszjordániai és gázai palesztinok képviselőivel kíván köz­vetlen megbeszélést folytatni, illetve Jordá­niával és Egyiptommal akar tárgyalni. Hoz­záfűzte, hogy a nyugat-európai országok­nak, köztük Franciaországnak ezt az irány­vonalat kellene elősegítenie. Samir a megbe­szélésen újfent azt hangoztatta, hogy a PFSZ „nem partner, hanem terrorszervezet, amely végül is Izrael lerombolására, de legalábbis a palesztin állam megteremtésére törekszik”. A francia külügyi államminiszter a Samir- ral folytatott tárgyalás után bejelentette: Mi­chel Rocard miniszterelnök meghívta izraeli kollégáját, hogy február végén tegyen láto­gatást Franciaországban. Emellett javasolta Mose Arensz külügyminiszternek, hogy in­tézményesítsék konzultációikat. Dumas mindamellett leszögezte: Roland Dumas Jasszer Arafat genfi beszédére utalva rámu­tatott, hogy palesztin részről már elismerték Izrael jogát a létezéshez, majd leszögezte: a tartós béke megvalósításának egyetlen esz­köze egy nemzetközi konferencia lenne. Barbara Bush, az „Ezüstróka”, avagy hogyan viselkedjék egy amerikai elnök? Az amerikai elnökök négyévenkénti beiktatása a világon egyedülálló keve­réke az őszinte hazafiasságnak és a giccsnek. Annyi azonban bizohyos: a világhatalom politikusai mindent meg­tesznek, hogy egyszerű, rokonszenves emberként mutatkozzanak választóik előtt — akiktől a sorsuk, függ. Ronald Reagan, a hivatásos színművész meste­re volt ennek a szerepnek is. Sokan vitatták —joggal — felkészültségét, de senki nem vitatta el emberszeretetét, jóindulatát. Előlegezett bizalom övezi George Busht, aki egy női kommentátor sze­rint „olyan, mint a barátnőm férje” — vagyis átlagos, különösebb érdeklő­dést nem keltő férfi. George Bush azon­ban lényeges változáson ment át azóta, hogy győzött a választáson: visszahú­zódó magatartása eltűnt. A 63 éves fér­fi fiatalokat megszégyenítő lendülettel dolgozik azért, hogy vonzó, dinamikus vezetőnek ismerje meg ország-világ. Tükrözte ezt a beiktatási ünnepség is: úton a Fehér Házhoz — egyik előd­je, Jimmy Carter ötletpt kölcsönözve — az elnök többször kiszállt hosszú, fekete, bombabiztos autójából, ahová még belátni sem lehet, hogy integessen, kezet szorítson. Az első, a tv-ben is közvetített ebé­den Bush elmondta, hogy nehezen szokja meg az új megszólítást: „amikor azt mondták, hogy elnök úr, Az Ezüst­rókának kellett vesén döfni, hogy elin­duljak”. Áz „Ezüstróka” Barbara Bush, az elnöknél pár évvel fiatalabb feleség. Hat gyermek anyja, 11 unokával. Telt alakjával, hófehér hajával, ráncaival bizony idősebbnek látszik, mint férje, aki naponta kilométereket fut. A „first lady” mindenesetre máris népszerű sok, már nem fiatal asszony szemében. Nem úgy, mint elődje, Nancy Reagan, az egykori hollywoodi színésznő, aki ugyancsak érett kora ellenére általában pirosban, agyonékszerezve, agyonkoz­metikázva jelent meg, és közismerten sznob. Barbara Bush vállalja magát: „Ilyen vagyok” — mondja vállrántva az interjúkban. Látszik rajta, hogy őszintén beszél, amikor elmondja, hogy népes családja jobban érdekli, mint a ruhák, s csak most, az új hely­zetben szerez be „illő” ruhatárat. (Nan­cy Reagan kinos botrányokat okozott, mert kiderült, hogy híres divatcégek — reklámcélból — titokban tucatszám kölcsönöztek neki ruhakölteményeket, ingyen.) Bush, aki szenvedélyes horgász, gyakran fényképezteti magát csapzott sportöltözetben, derékig vízben. Az egyik beiktatási bálon cifrán varrott te­xasi cowboycsizmát viselt, szmoking­hoz. Az elnök persze sohasem lasszó­zott, apja bankár volt, az északkeleti pénzelit tagja, George Bush azonban texasi olajvállalkozóként szerzett saját vagyont. Politikusként vagy 20 éve Washingtonban él, de texasinak mond­ja magát. „Valódi” amerikai, nem pe­dig holmi elpuhult, a nép pénzéből élő washingtoni puhány, sugallja az öltö­zet, a magatartás. Bush azt is bejelentette, hogy nem kíván biztonsági okokból a Fehér Ház rabja lenni, ezentúl is eljár majd néha a barátaival, például kínai étterembe. A felsőbb körökben járatosak erre elis­merően sóhajtanak: igen, látszik, hogy Bushék régi gazdagok. Tudják, hogy úgy viselkedhetnek, ahogy akarnak, tőlük nem veszik rossz néven. Reaga- nék az újgazdagokat képviselték a Fe­hér Házban, ezért ügyelt Nancy asz- szony mindig annyira arra, hogy „mi illik”. Azaz egy elnökváltozási tanulság tö­mörebben, a CBS hasonlatával: az új­gazdagoknál már beengedik a kutyát a lakásba, de a régóta módosaknál az eb le. is pisilheti a perzsaszőnyeget... Heltai András (Washington)' Meghalt Weöres Sándor Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító, hosszan tartó, súlyos betegség után, január 22-én, életének 76. évében elhunyt. Temeté­séről később intézkednek. A Művelődési Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. * Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. A pécsi tudo­mányegyetemen jogi, földrajzi és törté­nelmi, majd filozófiai, esztétikai tanul­mányokat folytatott. 1941 és 1950 kö­zött Pécsett, Székesfehérváron és Buda­pesten különböző könyvtárakban volt tisztviselő■ -4 40-es években társszer­kesztőként tevékenykedett a pécsi Sor­sunk című lapnál. Első verseivel az 1920-as évek végén, jelentkezett, ame­lyeket az akkori legtekintélyesebb lapok jfs- köztük a Nyugat — is közöltek. 1934-ben jelent meg első verseskötete Hideg van címmel, s a felszabadulásig számos további kötete látott napvilágot.' 1947-ben költözött Budapestre, majd ösztöndíjjal Rómába ment a Collegium Hungaricumba. Hazatérte után, az elle­ne irányuló támadások következtében, 1949-től hét éven át csak gyermekversei és műfordításai jelentek meg. 1956-ban A hallgatás tornya címmel adták közre az plőző évtizedekben irt verseiből össze­állított válogatást. Költészetének már az indulástól kezdve legjellegzetesebb vonása a kivé­teles verbális erő, a képzeletgazdagság volt: nem annyira a külső világ megjele­nítése foglalkoztatta, mint inkább a köl­tészet eszközei, hangzása és dinamikája, * * az elvont gondolatiság. Műfordítói mun­kássága a költészet szinte minden terü­letére és korszakára kiterjedt, de külö­nösen vonzódott az antik kultúrák, a keleti irodalom felé. Gyermekversei és -kötetei köztük a 8 kiadást is megért Bóbita — e műfaj legnagyobb képviselői közé emelték. Első drámáját, a Holdbéli csónakost eredetileg egy bábegyüttes felkérésére írta, de csak sokkal később, a Thália Színházban került közönség elé. Egy másik színművét, a Szent György és a sárkány-t a Nemzeti Szín­házban játszották. A legutóbbi évtized­ben is rendszeresen dolgozott: sorra je­lentek meg új versei. Költészetét, irodalmi munkásságát 1970-ben Kossuth-dijjal ismerték el, s számos kitüntetés mellett 1988-ban a Magyar Népköztársaság Babérkoszorú­val Ékesített Zászlórendjét kapta meg. A Nyilvánosság Klub sajtótájékoztatója A Nyilvánosság Klub tegnapi sajtótájékoz­tatóján bejelentették: megfigyelöbizottságot hoztak létre, amelynek az a feladata, hogy az egyesület szempontjai alapján figyelemmel kí­sérje a sajtónyilvánosságot, feltárja az esetle­ges visszásságokat. Elmondták: az elmúlt héten vizsgálatot folytattak a Reform című lapnál, a lap egyik szerkesztője, Ernőd Pál bejelentése alapján. A bejelentés szerint ugyanis a lap Az év reformembere címet nem a beérkezett szava­zatok nagyságrendje alapján hirdette ki, és szerinte a sorrend sem felelt meg a valóság­nak. Mindezt a klub vizsgálata nyomán az ügyvezetőség etikátlannak, az olvasók félre­vezetésének minősítette. Ugyanakkor hozzá­tették, hogy nem tudják bizonyítani a történ­tek szándékosságát, Illetve véletlenszerűségét. A Reform szerkesztősége a klubhoz eljuttatott levelében úgy fogalmazott, hogy az értékelés­nél kialakított módszer alapján továbbra is érvényesnek tekinti a végeredményt. Elisme­rik, hogy a kiút pályázat nem volt szakszerű közvélemény-kutatás, de ezt nem is állították. A kialakult vitában mindkét fél fenntartotta állásfoglalását. A Nyilvánosság Klub képviselői állásfogla­lást tettek közzé a lapáremelésekkel kapcso­latban is. Szerintük a lapkiadás gazdasági szerkezetén az áremelés nem változtatott, to­vábbra is néhány nagy lapkiadó vállalat uralja a terepet, és továbbra is él a hatalmi érdekeket tükröző dotációs rendszer. A drágítással nem valósult meg az önfinanszírozás. Sürgetik a papírimport liberalizálását, és azt, hogy a lap­gazdák bevételeikből fedezzék az előállítási költségeket. A lapterjesztést véleményük sze­rint versenyhelyzetbe kell hozni. Javasolják, hogy a szaklapok megjelenését alapítványok­kal támogassák, és az újságírók bérezésénél a kormány és az érdekvédelmi szervek csak a minimális bérekben egyezzenek meg, a tényle­ges bért a lap nyeresége határozza meg. A sajtótájékoztatón közölték, hogy meg­kapták az engedélyt az Országgyűlési Tudósí­tások című újság hivatalos indításához. A sajtótájékoztatón bírálat érte az MTI-t és több napilapot, mert egyes szervezetek né­hány felhívását nem közölték az elmúlt idő­szakban. Ami az MTI-t illeti: a közelmúltban nem adott nyilvánosságot egy felhívásnak és egy tiltakozásnak. Előbbi a sztrájktörvény elleni egységes fellépésre és egy Gazdasági Alkot- mányozó Tanács felállítására szólított fel, utóbbi pedig egy rendőri igazoltatás, intézke­dés ellen emelt szót. A Magyar Távirati Iroda ezzel kapcsolat­ban szükségesnek tartja leszögezni: az MTI átérzi az egész magyar tömegtájékoztatás iránti felelősségét. Nem törekszik hírmonopó­liumra. A hírszolgálat hitelessége érdekében elsősorban saját forrásból ad hírt a történé­sekről, s nem vállalkozik arra, hogy a hozzá eljuttatott közleményeke), felhívásokat — mintegy postásként — egyszerűen 'tovibnítsa a szerkesztőségekhez. A beküldött kőkemé­nyeket, felhívásokat — tartalmukat hűen tük­rözve — tömör szerkesztésben közli. Az MTI arra törekszik, hogy a legszélesebb körű hazai és külföldi információs hálózatot felhasználva tárgyilagosan, részlehajlás nél­kül számoljon be az eseményekről, a tények­ről. Ezt tette az utóbbi napokban is, amikor hírt adott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezőbizottságának üléséről, a Kis­gazdapárt ideiglenes vezetőségének tanácsko­zásáról, az MSZMP és az MDF párbeszédé­ről, az Új Márciusi Front kezdeményezéséről, az áremelések elleni fellépésekről, a FIDESZ január 22-ei megemlékezéséről vagy a szegedi alternatív szervezetek tiltakozásáról. Nemzeti hírügynökségként továbbra is hírt ad az alter­natív csoportosulások törekvéseiről éppúgy, mint a hagyományos szervezetek tevékenysé­géről. Ugyanakkor a jövőben is felelősen mér­legelni fogja, hogy a szerkesztőségeibe mind nagyobb számban eljuttatott (s gyakran utcai telefonról bediktált) felhívások, tiltakozások közül melyiknek, s milyen formában ad helyet kiadásában. (MTI) Tűz a Televízió székhazában Hétfőn hajnalban tűz ütött ki a Magyar Televízió Szabadság téri székházában, a Tv-híradó új szerkesztőségi helyisegeiben. A tűz következtében két szoba, valamint a 4. emeleti folyosó egy részé kiégett. Kár keletkezett a dokumentációs anyagban, megszűnt az áramszolgáltatás és működésképtelenné váltak a nemzet­közi nírcserét szolgáló eszközök. A gyors tűzjelzésnek köszönhetően a nagy erőkkel kivonuló tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat, s ezzel több száz millió forintos értéket sikerült megmenteni. Ä Tv-híradó szerkesztőségében a kora délutáni órákra rendbehozták az elektro­mos berendezéseket, megindult az áramszolgáltatás és megszólaltak a hajnal óta elnémult telefonok is. A technikai felszerelést és az elektronikai eszközöket ideigle­nesen a szerkesztőséggel szomszédos, épségben maradt szobákba telepítették át. A tűz okának felderítésére a tűzoltóság vizsgálatot indított. Az MTI-t arról tájékoztatták a tűzoltóság illetékesei, hogy egyelőre csak feltételezéseik vannak a szakértőknek. A hétfő esti órákig nem jutottak olyan kiváltó ok nyomára, amely a tűz keletkezésére magyarázatot adna. Nem tartható a lakóház­felújítás tervezett üteme (Folytatás az 1. oldalról) is folytatódni fog, így az eredetileg megújítani tervezett mintegy 400 tömbnek csak mintegy a fele ké­szül el az ezredfordulóig. A vitában felszólaló képviselők sürgették, hogy a lakóházfenntar­tásban végre kerüljenek élre a mi­nőségi követelmények, a lakásgaz­dálkodásban pedig — ott, ahol megteremthetők — a piaci viszo­nyok érvényesüljenek. Indokolt­nak tartották, hogy a kormányzat és a tanácsi szervek törekedjenek a települési rehabilitáció gyorsításá­ra, s hangolják össze a fejlesztési és az épületfenntartási tevékenységet. A lakóházfelújítás jelentős lemara­dásának mérséklésére szükséges­nek tartották, hogy a belső város­részekben felhalmozódott elmara­dások felszámolására adjon ki­emelt támogatást a költségvetés. E gondolatok mellett — amelyeket a bizottság állásfoglalásban is rög­zített-több képviselő is kulcsfon­tosságúnak tartotta a rehabilitáció előkészítésének meggyorsítását. A képviselők ezután az állami lakások fenntartásának korszerű­sítéséről tárgyaltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom