Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 20. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 24., kedd FIATAL ÜGYVÉDEK HOZTÁK LÉTRE Tanácsadó szolgálat — képviselőknek Dr. Feldmájer Péter, dr. Kalmár Éva és dr. Petróczy Zoltán kecskeméti ügyvédek megalakították a Hazafias Népfront Fiatal Ügyvédek Klubja Képviselői Tanácsadó Szolgálatának Bács-Kiskun megyei szekcióját. — Kinek és milyen tanácsokkal szolgálnak? Dr. Feldmájer Péter: — Az országgyűlési képviselőknek adunk jogi tanácsokat, kifejezetten a parlamenti munkájukhoz kapcsolódóan. Dr. Kalmár Éva: — Amint azt a HNF Fiatal Ügyvédek Klubjának felhívása is tartal­mazza, szolgálatunk jogi szakmai tanácsadást, konzultációs lehetőséget, Írásos állásfoglalások, véleményezések elkészítését jelenti — természete­sen díjazás nélkül. Dr. Petróczy Zoltán: — A képviselők többsége a jog kérdéseiben járatlan, laikus. Őket szeretnénk — mindennapi tapasztalataink alapján — gyakorlati útmuta­tással ellátni.Tudniuk kell, hogy egy általuk elfogadott törvénynek mi­lyen konkrét hatása lesz a való életben. — Hogyan vehetik igénybe szolgálataikat? Dr. Feldmájer Péter: —Az a legegyszerűbb, ha a (62) 27-033-as telefonon megbeszélünk egy időpontot és a problémát személyesen tárgyaljuk meg itt, a Il-es számú Ügyvédi Munkaközösségben, munkahelyünkön, a Klapka utca 4. szám alatt, Kecskeméten. — Jobban informáltak, mint mondjuk a képviselők? Dr. Kalmár Éva: — Nem arról van szó, hanem arról, hogy nekünk gyakorlati tapaszta­lataink is vannak olyan kérdésekről, melyekben a legtöbb képviselő laikus. A HNF Fiatal Ügyvédek Klubját — még a tavaly májusi pártértekez­let előtt—dr. Ruttner György alapította, megnyerve az ügy támogatójá­nak Pozsgay Imrét. Az első — Zamárdiban tartott — tanácskozás óta megvitatták a választási szabályzatot, a gyülekezési és protestálási jogot, a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot, összegezték az erdélyi menekültek segítésére indított akció tapasztalatait, a bírói függetlenség elvi és gyakorlati kérdéseit. A Képviselői Tanácsadó Szolgálat legfrissebb és legfigyelemreméltóbb akóiója a reformkorban Kossuth Lajos által alapított Országgyűlési Tudósítások újraindítása — a hivatalos lapenge­délyt éppen tegnap kapták meg. Ä legutóbbi parlamenti ülésszakon még „tájékoztató” gyanánt adták ki és terjesztették az „újságot” (a „tájékoz­tatóhoz” ugyanis nem kell engedély). Az érdeklődés óriási — a tizennyolc forintos lap szó szerint tartalmaz minden, az ülésszakon elhangzott szót. A Petőfi Népéhez is számos kérdés érkezett ezzel kapcsolatban. Nos, az érdeklődők közvetlenül az 1399 Budapest, Pf. 260 cimre írhatnak Or­szággyűlési Tudósítások címzéssel, vagy pedig a HNF Fiatal Ügyvédek Klubja Képviselői Tanácsadó Szolgálatának Bács-Kiskun megyei szekci­ójától (Klapka u. 4., Kecskemét) kérhetnek bővebb felvilágosítást. Ballai József ELŐKÉSZÜLETEK AZ ÚJ ÁLLAMI CÍMER 1 MEGALKOTÁSÁHOZ Ezeréves nemzeti jelképeink A magyar címer és zászló tör­ténetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, valamint a Ma­gyar Heraldikai és Geneológiai Társaság tegnap az intézmény aulájában. Az eszmecserén tör­ténészek és heraldikusok ismer­tették kutatásaik legújabb ered­ményeit, hogy elősegítsék az or­szágunk új állami címerére vo­natkozó állásfoglalás kialakítá; sát, ezért a tanácskozásra meg­hívták Stadinger Istvánt, az Or­szággyűlés elnökét, Kulcsár Kál- I mán igazságügy-minisztert és Dankó László kalocsai érseket. A kutatók elmondták, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben megmaradt középkori ereklyeegyüttese, s ezeket az államalapító Szent Ist­I ván örökségének tekintik. A ré­gi magyar címer elemei csaknem I ezerévesek. Hangsúlyozták: ■ olyan címerre van szüksége or- I szágunknak, amelyet a nép ma- I gáénak vall, amely nem tartal­I maz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályai- I nak, és a folytonosságot jelké- I pezi. Szóltak arról'is, hogy nem- I zeti jelképeink közül a kereszt már a címer előtti korszakból származó régészeti leleteken is látható. Előadások hangzottak el arról, hogy miként alakult ki I a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbra kettős ke­reszt, amelyet III. Béla hozott I Bizáncból 1190-ben. Az egyházi szimbólum már akkor világi jel­kép volt, a magyar függetlensé­get szimbolizálta. Az úgyneve- I zett hármas halomról szólva fel- ' hívták a figyelmet: a gót irány- I zat térhódításakor a kettős ke­reszt hármas lábú végződése gó­tikus lóherévé vált, ezt a gótikus lóhereívet nevezte el a nép hár­mas halomnak. A kutatások új eredményei bizonyítják, hogy a hármas halom nem hegyeket jelképez, hanem a kettős kereszt stilizált talapzata. A címer má­sik oldalán lévő vörös-ezüst vá­gások 1202-ből származnak, az Árpádok színei, és nem a Du­nát, a Tiszát, a Drávát, illetve a Szávát jelképezik. Az előadók bemutattak 29 európai címert — köztük normann kalózhajók címereit — amelyeken szintén kettős kereszt látható. Ez is bi­zonyítja, hogy e jel már 600-700 ! évvel ezelőtt világi szimbólum volt. A szakemberek középkori vá­rosok címereivel szemléltették, hogy egyes szlovákiai városok ffíjÉv például Besztercebánya, Kassa — megőrizték a magyar uralkodóktól kapott címert. Szorgalmazták, hogy orszá­gunk városai — Nyíregyházá­hoz hasonlóan — állítsák vissza ősi címereiket. Előadás hang­zott el arról is, hogy egy 1848-as jogszabályban kimondták: a ré­gi címert vissza kell állítani jo­gaiba. (MTI) __________________I O RSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG TÁRGYALTA Nem tartható a lakóház- felújítás tervezett üteme FÖLDRENGÉS TÁDZSIKISZTÁNBAN Falut temetett el a hegyomlás \em végleges, becsült adatok szerint mintegy ezer halálos ál­dozata van a 12 fokozatú Mcr- calli-skála szerint hétcs erősségű tádzsikisztáni földrengésnek. Hatszázan hegyomlás következ­tében vesztették életüket; a ren­gés epicentruma közelében fekvő Sarpra településre ugyanis a kö­zeli hegyről egymilliárd köbmé­ter föld zúdult, és maga alá te- mettiva falu nagy részét; mintegy 60 ház van a leomlott földtöipcg alatt — közölte az MTI moszk­vai irodájával a TÁDZSIKTA tádzsik hírügynökség. A tádzsik hírügynökség meg­erősítette. hogy Dusanbéban ötös erősségű rengés volt — több régi lakóépület rombadölt. azon­ban nem követelt halálos áldoza­tot az elemi csapás. A mentéshez a hadsereg egysé­gei nagy erőkkel és jelentős mennyiségű technikai eszköz be­vetésével hozzáláttak. Munkáju­kat a helyi lakosság önkéntes csoportjai segítik. Az eredetileg tervezett időpont­nál egy órával korábban kezdte munkáját tegnap az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága, mert a testület tagjai a VII. ötéves tervi tömbrehabilitációk tapaszta­latainak megvitatása előtt az erzsé­betvárosi építkezések helyszínén tájékozódtak az eddigi eredmé­nyekről. A jó szándékú kezdemé­nyezés egyetlen szépséghibája: a programváltozásról több képvise­lő nem értesült, ezért kényszerűen az MSZMP VII. kerületi bizottsá­gának székházában tartott ülés helyszínén várakozott. E kis közjá­ték nem zavarta meg a képviselő­ket, mert végül is a napirend felett élénk eszmecsere bontakozott ki. A testület elé terjesztett írásos dokumentum szerint a rehabilitá­ciót nem ösztönzi az új adórend­szer, és csökkent a rendelkezésre álló források reálértéke is. Ezért — például a fővárosban — az ere­detileg tervezett felújítási ütem nem tartható a következő évek­ben. A gondokat tetézi, hogy a fő­városi építőipari vállalatok és a ki­sebb építőszervezetek még mindig nincsenek versenyhelyzetben, a külföldi kivitelezők foglalkoztatá­sát pedig az adminisztratív szabá­lyozás nehezíti. Szükségesnek lát­szik a vidéki kivitelezők érdekelt­ségének javítása, illetve az állami támogatás növelése a rehabilitáci­ós feladatokra. Jantner Antal közlekedési, hír­közlési és építésügyi miniszterhe­lyettes szóbeli kiegészítőjében emlé­keztetett arra, hogy hazánkban a 70- es évek elején kezdődött a rehabilitá­ciós tevékenység, s azóta jelentős eredményeket hozott. E munka so­rán számos történeti város műemlé­kijelentőségű területe újult meg. Be­számolt arról, hogy Budapesten je­lenleg 13 lakótömb rehabilitációját végzik, s a VIII. ötéves tervidőszak­ban 40-60 tömböt kellene megújíta­ni, ám erre már nincs reális anyagi fedezet. E tendencia — minden bi­zonnyal — a 90-es évek közepétől (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST ÍRNAK ALÁ Krími pártküldöttség Bács-Kiskunban Új bárátsági és együttműködési szerződés megköté­se céljából magas rangú pártküldöttség érkezett Bács- Kiskunba a szovjet testvérmegyéből, Krímből. Teg­nap este megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Kecs­keméten, a megyei pártbizottság székházában. Az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizott­ságának küldöttségét Andrej Nyikolqjevics Girenko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács küldötte, a Krím Területi Pártbizottság első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Alekszej Grigorjevics Laksinszkij, a krasznogvargyejszki járási pártbizott­ság első titkára, Jelena Ivanovna Zsukova, a szevaszto- poli városi pártbizottság titkára és Viktor Akszeny- tyevics Kovalj, a területi pártbizottság irodájának ve­zetője. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Sza­bó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának első titkára és dr. Kovács István titkári referens, a pártbizottság külügyekben illetékes munkatársa fo­gadta. Megjelent a fogadáson Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A delegáció útja rövid budapesti városnézés után Kecskemétre vezetett. A megyei pártbizottság székhá­zában este megkezdődött a hivatalos eszmecsere. A Bács-Kiskun megyei tárgyalóküldöttség tagjai: dr. Szabó Miklós első titkár, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Babinyecz Ferenc, dr. Gál Gyula és Komáromi Attila — a megyei pártbizottság titkárai — és dr. Kovács István. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást az érdeklődésre számot tartó kérdésekről — csakúgy mint Bács-Kiskunban, a Krímben is nemrég tartottak pártkonferenciát —, a megyék politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről. A krimi pártküldöttség egy hetet tölt Magyarorszá­gon. Bács-Kiskun megyei programjuk változatos, szá­mos látnivalót kínál. Ma, kedden a Kecskeméti Váro­si Tanácsnál tájékozódnak a megyeszékhely életéről, majd — rövid séta után — az Agrikon Vállalathoz, ezt követően pedig a Kecskeméti Konzervgyárba ve­zet az útjuk, ahonnan a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságba látogatnak. Szerdán Kiskőrösön a többi között Petőfi szülőházát is megtekintik, majd Imre- hegyre utaznak — itt a lehetőségek függvényében egy háztáji gazdaságot is felkeresnek —, ahonnan az Izsá­ki Állami Gazdaság felé vezet a program. Csütörtö­kön Bajára utaznak — megismerkednek a Bácska Húsipari Közös Vállalat munkájával majd a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, a népszerű Hey-ho üdítőital-gyártó üzem következik. Pénteken a megyeházán A. Ny. Girenko aktívaülésen találkozik az átalakítás iránt érdeklődő kommunistákkal — elő­adásának címe: Tendenciák a szovjet társadalomban és gazdaságban —, majd zárótárgyalásokon összegzik a tapasztalatokat. Ezután írják alá az új megállapo­dást Bács-Kiskun megye és a Krím terület együttmű­ködéséről. A küldöttség szombaton utazik haza. B. J. ÖTVENKÉT AUTÓBUSZT TETTEK ÜZEMKÉPTELENNÉ — HARMINCEZER UTAS NEM ÉRKEZETT BE MUNKAHELYÉRE Rongálás a Kunság Volán kecskeméti telephelyén Ötvenezer forint a nyomravezetőnek Hétfőn korán reggel ominó­zus jelenetek játszódtak le Kecs­kemét autóbuszmegáHó-helye- in, forgalmi irodáiban. A há­rom- vagy egyműszakos mun­kahelyekre még reggel 7 órakor sem érkeztek be a munkások, a műszakiak, az adminisztráto­rok a megyeszékhelyen, s emiatt szidták a Kunság Volán dolgo­zóit. Ez esetben pedig nem ők voltak a hibásak! A következő történt, A január 22-én este 22 óra és 23-án 03 óra közötti időben is­meretlen tettes vagy tettesek, el­sősorban a helyijáratú autóbu­szok kompresszort meghajtó ékszíjai elvágásával, szándékos kárt okoztak. Megrongáltak 43 helyi és 9 távolsági járatban közlekedő autóbuszt Ennek következtében a 4.43 órai üzem­kezdetkor a szükséges 48 autó­busz helyett összesen 6 tudott elindulni, lebonyolítani a helyi közlekedést A károkozás észle­lése után, annak felmérésére, ki­javítására haladéktalanul intéz­kedtek a vállalat vezetői, s en­nek eredményéként a reggeli csúcsforgalomra — 6.30 óráig — í 9 autóbuszt útba indítottak, s a távolsági járatokról S buszt a helyi közlekedéshez átirányí­tottak. A rendőrséget az üzemkez­detkor riasztották, s a járőr már 5 órakor a helyszínre érkezett. A nyomozók 7.15 órakor kezd­ték meg a munkát. A kora reggeli órákban Rigó István, a Kunság Volán Vállalat igazgatója elmondta: Az okozott kár felmérhe­tetlen, hiszen az üzemek a tö­megközlekedés hiánya miatt nem tudtak pontosan kezdeni, autóbuszainknak mintegy fele csak 6.30 ómkor állt munkába. követték el, akik értettek az au­tóbuszhoz, ismerték azok elhe­lyezési módját. A járművek fo­kozott védelméről gondoskod­tunk. A reggeli utasok száma negyvenezerre tehető, s csupán 20 százalékukat tudtuk elszállí­tani, ilyen módon 23-30 ezren maradtak a megállóban, nem jutottak idejében a munkahe­lyükre. Úgy döntöttünk, hogy a nyomravezetőnek, akiknek a bejelentése révén a tett« vagy tettesek ismertté válnak; nettó 30 000 forintos pénqutalmat adunk. Több azonos tárgyú és egy időben történt bejelentés esetén ez az összeg annyi felé oszlik, amennyi a bejelentők száma lesz. A nyomravezető(k) személyét a rendőrkapitányság jelöli meg. A károkozás ügyében a Kecs­keméti Várod Rendőrkapitány­ság folytatja a vizsgálatot, s bí­zunk abban, hogy mihamarabb kézrekerítik a tettest vagy tette­seket. Ehhez segítséget nyújta­nak — a jutalomtól függetlenül —a vállalat dolgozói, gépkoed- vezetői, szerelői, szakemberei. Alkalmunk volt néhány autó­busz-vezetővei is szót váltam. Tyukász Sándor kijelentette: „Aki vagy akik ezt elkövették, arra spekuláltak, hogy a város dolgozóinak hangulatát felszít­sák, elkeserítsék. A vállalatnak nem sok kárt okoztak, de a vá­ros üzemeinek már igen. Akár­mit is mondanak, szabotázs volt ez!” A többi gépkocsivezető is a legmélyebb felháborodásának adott hangot, s néhányan a nemrégen a Baromfifeldolgozó Vállalatnál leégett transzformá­tort hozták e károkozással ösZ- szefüggésbe. A gépkocsivezetők gyors munkával, a szerelőknek nyújtott segítséggel dettették az Menedzseriroda agrár­beruházásokhoz Áruhoz fejleszteni Az Agrober hagyományosan a me­zőgazdasági és az elelmiszer-ipari beru­házások tervezésével és e munkálatok ellenőrzésével foglalkozik, ami végül is a mérnöki munka szolgáltatásként va­ló áruba bocsátását jelenti. Ezt a tevé­kenységet azonban több szervezet vég­zi, azaz végezné, ha az agrárberuházási piac elgendő feladatot nyújtana szá­mukra. A kitörést éppen e piac igényeihez igazított szolgáltatási forma megterem­tése jelentheti. Az Agrober kecskeméti irodája már közel egy éve igyekszik megvalósítani a ma sokat emlegetett project managementét, vagyis átfogób­ban. kezelni egy-egy beruházást, és az ezzel szorosan összefüggő egyéb tenni­valók megszervezését, az árualapok fej­lesztését célzó 'üzletek bonyolítását. E menedzseriroda létrehívásához ala­kult meg, az Agrober gesztorságával, az Agrofer GT, amelynek tizenkét tag­ja között megtalálható külkereskedel­mi és gépgyártó vállalat, termelőszö­vetkezet és állami gazdaság egyaránt. Az elmúlt évben a vállalkozás szakem­berei — illetve a munkákba bevont külső szakértők — bejárták hazánk majd minden tájékát, így a Szabolcs megyei Kótajon gyümölcsvelőüzem, Mélykúton zöldség-, Hevesben paradi­csomfeldolgozó létrehozása miatt. A munkák nem a tervezőasztalánál kezdődnek, hanem azzal, hogy felmé­rik a beruházni akaró adottságait, majd jó fizetőképességű piacra gazda­ságosan előállítható terméket ajánlja­nak kiválasztásra. Ehhez a termékhez, áruhoz alakítják aztán a fejlesztési el­képzeléseket, indítják meg azokat a vizsgálatokat, amelyek a technológiai igényre, ezek beszerzési forrásaira, a szükséges töke előteremtésére vonat­koznak. A hagyományos értelemben vett tervezés csak mindezek után indul­hat meg. Az Agrofer GT önálló elszámolású egységkent a múlt évben a tagok össze­adott 1,6 millió forintos tőkéjéhez egy­millió forint felosztható nyereséget ért el. A gesztorságot vállaló Agrober ugyanakkor 38 millió forintos árbevé­telével 4,8 millió forint nyereséget pro­dukált. Az idei feladatok egyike a helyes ará­nyok kialakítása; szükséges, hogy egyensúlyba kerüljön a marketing, az ökonómiai és a mérnöki munka. A ta­pasztalatok összegzésére is sort kerítet­tek, levonták a következtetéseket azok­ból á kritikákból, melyek a kecskeméti irodát az elmúlt időben érték, például a kiskunfélegyházi térségi melioráció­val kapcsolatosan. A megújítási szán­dék jeleit a szakmai berkekben jó vissz­hangot kiváltó Margittá II. program tanulmánytervéből olvashattak ki a partnerek. G. E. Nem akaróra minősíteni a cse­lekményt, s elébe vágni a rend- autóbuszok munkába állását, őrségi vizsgálatitok, de felMsteh zem, olyan ember vagy emberek G. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom