Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 19. Mindennek megkéri az árát Vállalat lett az Országos Oktatástechnikai Központ Vállalat lett az Országos Oktatás­technikai Központ. A létesítő határo­zatban a művelődési miniszter -21 pontban fogalmazta meg tevékenysé­gi körét. Eszerint az intézmény profil­ja nem változott; a különbség, hogy korábban az itt kifejlesztett és gyár­tott eszközöket ingyen vagy nagy kedvezménnyel kapták az iskolák, s ily módon jutottak új ismeretekhez a pedagógusok is. A jövőben a vállalat- mindennek megkéri az árát. Genzweirt Ferenc igazgató az MTI munkatársának elmondta: még nyi­tott kérdés, hogy az iskolák miből tudják megfizetni az audiovizuális taneszközt vagy a továbbképzést, ám kénytelenek megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy például az oktatófilme­ket, amelyeket mindeddig ingyen kaptak az államtól, a jövőben csak anyagi lehetőségeiktől függően sze­rezhetik be. Ismerve az iskolák pénz­ügyi helyzetét, a nyereséges gazdál­kodásban nem elsősorban rájuk szá­mítanak. A jövőben a közoktatástól. a középiskoláktól és az egyetemfektől kénytelenek a vállalatok felé fordul­ni: a fizetőképes üzemek számára fej­lesztenek ki olyan oktatástechnikai eszközöket, amelyek a szakemberek képzését és a továbbképzést segítik. Gyártanak számukra oktatófilmeket, sőt referenciafilméket is. Tapasztala­taik azt mutatják, hogy erre is szük­ség van, hiszen eddig már több válla­lat ilyen irányú megbízásának is ele­get tettek. Az Országos Oktatástechnikai Központot egyébként 1973-ban ala­pították azzal a céllal, hogy segítse a számítástechnika és az audiovizuális eszközök és módszerek elterjesztését a hazai iskolákban. E program meg­valósításához támogatást kaptak az UNESCO-tól is. Az elmúlt másfél évtizedben 130 oktátófilmet készítet­tek, 600-féle audiovizuális taneszközt fejlesztettek ki és gyártottak. A szá­mítástechnikai oktatás bevezetésére mintegy IS ezer pedagógus felkészíté­sében vettek részt. Az OOK tevé­kenységével nemzetközi hírnevet szerzett, rendezvényeire a világ min­den részéről érkeztek szakemberek. Az Avinter — az audiovizuális tan­eszközök cseréjével foglalkozó nem­zetközi szervezet — az OOK-t kérte fel titkársági feladatainak ellátására, így döntő szerepük volt abban is, hogy 16 ország részvételével megkez­dődött az oktatófilmek cseréje. A vállalattá alakítással az Orszá­gos Oktatástechnikai Központ törté­netének új periódusa kezdődött, s a jövőben a piaci igények szolgálatá­ban igyekeznek bizonyítani létjogo­sultságukat. Mindehhez új progra­mot dolgoztak ki. Vegyes vállalatot is alapítottak, a Frankfurtban tevé­kenykedő vállalkozó csoporttal Me­gatrend Kft. néven. A magyar— NSZK vállalkozás már működik is, főleg ifjúsági filmek készítésével fog­lalkozik: az európai kultúráról szól­nak majd a film eszközeivel európai fiatalokhoz. Cézanne emlékezete Százötven éve született Paul Cézanné, a modern festészeti törekvések úttörő mestere, a posztimpresszionista festészet legnagyobb egyénisége. A zárkózott, mániákus gyötrelem­mel saját útját kikínlódó, szegény, kinevetett mester, aki njár csak halála előtt ismerte meg a siker ízét, forradalmár volt. Elvetette az impresszionisták látványfestészetének csillogá­sát, képein visszatért a szilárd formához, megszervezte a rendezett teret. Ritka az a mai festő, akinek képe közvetlenül vagy közvetve ne lenne kapcsolatban a magányos mester heroikus vivódásaival. Az ő térelméletéből egész iskola sar­jadt ki, a kubizmus. A Vadak csoportja is az ő törekvéseiből indult ki. Minden idők legnagyobb koloristája volt, különö­sen leheletfinom, összegző akvarelljein, melyek közül a Szép- művészeti Múzeum is birtokol néhányat. Önarckép. • Csendélet. A HELYŐRSÉGI KLUB SPECIÁLIS FELADATAI Információéhség , A művelődési házak speciális for­mái a helyőrségi klubok. Feladat- rendszerük a polgári művelődési in­tézményekéivel csaknem azonos, a módszerek, az eszközök és a célzott réteg azonban sajátos. Tevékenysé­gük többnyire mégsem korlátozó­dik a hivatásos állomány művelő­dési igényeinek kielégítésére. Sere Mihály igazgató a jános­halmi helyőrségi klubban, mely az önművelődés terén kiemelt bázis­intézményi feladatokat lát el. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — E területen a legújabb kezde­ményezésünk a nyelvi távoktatás, mely alig néhány hete indult. A módszer lényege, hogy egy egy­ségcsomag segítségével a jelentke­ző otthon sajátítja el az anyagot, majd. húszórás intenzív tanfolya­mon vesz részt, melynek során tu­dására is fény derül. Mindebben egy felkészítő tanár is segíti. A szerződéskötést megelőzően Mezőtúron tanulmányoztam az ottani tapasztalatokat, a módszer eredményességét. Rendkívül ked­vező képet kaptam, így sikert vá­rok Jánoshalmán is. Jelenleg 18 tanulónk van. — A felszereltséget, lehetősége­ket tekintve, úgy tűnik, hogy a hely­őrségi klubok gyakran ideálisabb körülmények között dolgozhatnak, mint némely művelődési hái. — Ha hasonló nagyságú intéz­ményeket hasonlítunk össze, könnyen lehet, hogy feltételrend­szerünk kedvezőbb. Ennek egyik oka, hogy talán módszeresebb a fejlesztésünk. Míg a művelődési házaknak minden réteget ki kell elégíteniük, mi kiindulhatunk a hi­vatásos állomány igényeiből. Be­határoltabb a potenciális látogatói körünk, tehát könnyebben át tud­juk azt fogni. — A tiszti klubok sohasem csön­des, visszafogott társasági életükről voltak híresek. — Valóban. Még néhány éve is, amikor idejöttem, a közönség igé­nye a duhajkodó bálákra korláto­zódott. Ám ez nem törvényszerű. Az elvárásokat formálni lehet. Ma is árulunk szeszes italt, a részegség mégsem jellemző. — A hivatásos állomány tehát speciális közönséget képez? — Igen. Ennek pedig a nagyfo­kú idegi igénybevétel az oka. A tiszt szabad ideje kevés,, s ami van, azzal sem rendelkezik önálló­an. Míg más, mondjuk, egy podgári alkalmazott hobbit választ, spor­tol és ezáltal levezeti a felraktáro­zott feszültséget, a tisztnek erre vajmi kevés lehetősége van. Előbb fel kell oldani, szabadítani a fe­szültségektől. Szabadabb vagy megkötőt- tebb a keze, mint egy művelődési ház vezetőjének? A tartalmi munkában telje­sen szabad kezet kapok. Ám tény, hogy a kockázat, a „csúszásve­szély” itt nagyobb. A társadalmi, politikai válto­zásokra rendkívül érzékeny a tiszti réteg. Hogyan tükröződik ez az ön munkájában? — Az alternatív csoportosulá­sok új körülmények elé állítják a tisztet is. A sorköteles állomány­ban különféle meggyőződésű em­berek lehetnek. Ezeket a más esz­méket elnyomják-e vagy inkább vitatkozzanak? Természetesen az utóbbit kell választani. Ehhez azonban felkészült, széles látókö­rű, naprakész tájékozottsággal rendelkező hivatásos állományra van szükség. Jelenleg tehát az in­formációéhség a legjellemzőbb. G. Tóth Tímea Mai mese Hol volt, hol nem volt, túl a dollárházon és a lordok házán túl, ott, ahol a kurta bajszú nyugdíjas túr (a kukákban), te­rült el a Demok Rácia. Látszó­lag parttalanulfoly dogált, de fo- . lyásában mégis volt valami gát, valami rendszer. Ennek a part­ján lakott dr. Értelmetlen Misé­gi és Miséginé tanár házaspár. Amit felépítettek nappal a gye­rekek elméjében, az leomlott es­te a családi fészekben a tévé előtt. Jó munkájuk eredménye­ként a szülőktől gyakran kaptak kígyót-békát, a társadalomtól pedig szóvirágot és áldomásra- valót. Korlátlanul vállalhattak adókulcsos túlórát, társadalmi munkát, helyettesítést, szülői ér­tekezletet, családlátogatást, korrepetálást, pótvizsgát és fo­lyosói ügyeletet. Nem is lett volna semmi baj, ha meg lettek volna elégedve a sorsukkal. De ők még érméi is többet akartak. Kiszámították, hogy a hét szűk esztendő már legalább tíz éve tart, mert azt is bruttósították. Észrevételüket újításként benyújtották a Be- gyűrűzési, Minisztériumba, amely nagy import vert fel. A Minisztérium exportra számí­tott, így a hét szűk esztendőt inkább nettósitották. így élt továbbra is dr. Értel­metlen Miségi és Miséginé bol­dogan a hivatásának... nem is olyan értelmetlenül. Aztán, úgy tíz év múlva vége lett a hét szűk esztendőnek. A Begyűrűzési Minisztériumot megette az AFA, az AFA pedig megszülte a szerkezetátalakí­tást, és létrehozta a Jövőügyi Minisztériumot, amely végre be­jelentette, hogy az eddigi nehéz-. ségeink azért voltak, mert ez volt a szocializmusnak a szocia­lizmusba való átmenete. Ezentúl másképpen lesz! Ennek boldog tudatában dr. Értelmetlen Misé­gi és Miséginé még ma is él, ha meg riem halt. Saiga Attila • • On is lehet gyilkos! A Vidám Színpad Kis Színházában január 13rán mutatták be Alfonso Pa­so: Ön is lehet gyilkos! .című bűnügyi vígjátékát. Képünkön: Böröndi Ta­más. Nyertes Zsuzsa. Az az expresszív erő, mely műveiben lobogott, csodálatosan gazdaggá teszi legszegényebb tárgyú képeit is. Alkotá­sain minden részlet egyformán fontos, nincsenek a klasszikus festészet szabá­lyai szerint kiemelt dolgok. Pedig ha­gyománytisztelő volt alapjában; a for­mák stabilitását, a körvonal szerepét ő adta vissza az impresszionista festők fényimádata után, mely illuzórikussá tette az egész világot. Nagyon tudato­san dolgozott keserves és szakmai csa­lódásokkal teli ifjúsága óta: „A termé­szetet hengerrel, gömbbel és kúppal kell alakítani, mindent távlatba állítva, úgy, hogy a tárgynak vagy vázlatnak valamennyi oldala egy centrális pont felé irányuljon. A láthatár párhuzamos vonalai adják a kiterjedést, a természet egy szakaszát, a látványt... A látha­táron leyő függőleges vonalak a mély­séget adják.” Aix en Provance-ban született, és ott is halt meg 1906. október 22-én festő­höz méltóan, szinte a festőállvány előtt. A leányosan érzékeny, finom idegrendszerű fiút édesapja internátus­bán neveltette, ahol életre szóló barát­ságot kötött Zolával. Apja akarata el­lenére lett festő, Párizsba utazott, de az Ecole des Beaux Art felvételi vizsgáján elbukott. Megismerkedett az akkor in­duló impresszionistákkal. Közülük Pissaróval állt legtovább barátságban, aki a tájképfestésre tanította. Rend- szertelenül, megszakításokkal tanult, legtöbbet az Académie Suisse-ben. Az impresszionisták segítették elő­ször a nyilvánosság elé 1874-ben Nadar fényképész műtermében rendezett kiál­lításukon. Ekkor még Párizsban élt, később .visszavonult' Aix-be, melyet csak ritkán hagyott el. Már első képein is a térbeliséget hangsúlyozta. Csendéleteit — köztük a Szépművészeti Múzeum 1873—77 kö­zött festett remekét, a Buffet-t — a szervezett rend és az érzékletes előadás­mód jellemzi. Rálátásos kompozíciói a kubisták kezén a század tízes éveiben az egész európai festészetben elterjed­tek. A nyolcvanas években fő művei egymás után sorjáztak. 1888-ban fes­tette ugyancsak hosszú utóéletű, nagy vásznát, a Húshagyó keddet (Lenin­grad), a modern festészet útjelző reme­két. 1892-ben alkotta meg a Kártyázó- kat, melyet több változatban készített el. Gyűjteményes kiállítással 1895-ben lépett a közönség elé, de a közönségből sokan úgy érezték, hogy a belépti díjat kilopták a zsebükből. Ekkor már ötvenéves volt. Utolsó korszakában önarcképei hosszú sora mellett több portrét is festett, elsősorban barátairól,. Vollard műkereskedőről, akj sohasem hagyta el, Gasquet-ról, a „Vörösmellé- nyes fiú”-ról, a Pipás férfiról (1895— 1900). Az utolsó évek megrendítő erőfeszí­téseit őrzi két, fürdőző nőket ábrázoló kompozíciója, a cézanne-i építkező fes­tészet legmagasabb csúcsain. Az alako­kat háromszögletű kompozícióba szo­rította, hengerekké és kúpokká mereví­tette. Ezek a művek vezetnek a kubiz­mus kapujához, bár a mester befejezet­lennek tartotta őket. Az 1900—1906 között festet) Malmos tája már-már absztrakt módon bontja szét a teret. Térbeli törekvéseinek összefoglalása ez a mű, melyen az egyértelmű formákat ötvözte össze egymással. A helyi színek fokozatosan egyre többet jelentettek számára. Nem ‘rajz­zal, hanem színnel alakította ki a for­mákat. A szín kezelésében soha nem álmodott gyengédségről tanúskodnak késői müvei. A színek finom összecsen- dülése ércből kalapált kompozícióit éteri régiókba emeli. Brestyánszky Ilona PETŐFI NÉPE AJANLATA KÖNYV Útikönyvek Ciprusról és Izraelről A Földközi-tenger keleti medencéjé­nek legnagyobb szigetére, Ciprusra ka­lauzol Wellner István új kötete. A monda szerint Ciprus a szerelem szi­gete; partjainál született a tenger habja­iból Afrodité, a szerelem istennője. Az antik és bizánci kultúra emlékei, a kü­lönleges természeti adottságok (tengeri strandjai, a Troodos-hegység kitűnő sí­terepei, az Olymposz 1951 méteres csú­csa) joggal vonzzák a turistákat, a tör­ténészeket, néprajzosokat, a különbö­ző tudományok kutatóit. A ciprusok, leánderfák, orchideák, a Lamaca melletti sóstó környékén élő flamingók egzotikus világa igazi pihe- nőparadicsomot, sok-sok csodát rejte­nek a Ciprusra utazók számára. Ami­lyen színes a sziget növény- és állatvilá­ga, oly változatos lakóinak nyelve, ere­dete, hovatartozása: görögök, törö­kök, angolok, maroniták, örmények él­nek itt. Az idegenforgalmi image-t to­vább színesíti a velencei, török, angol uralom letűnt évszázadainak építészeti, kulturális üzenete, emléke. A Panoráma külföldi útikönyvek so­rozat másik újdonsága Goren Tamás Izrael című kötete. Háromezer évvel ezelőtt Izrael volt már e terület neve; a földé, amelyet a Biblia szerint I$ten Iz­rael népének ígért. Nevezték ezért az Atyák földjének, Szentföldnek, az ígé­ret Földjének is. A kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás szent helyein jár az ember, akár zarándokként, akár turistaként érke­zik. 4000 évvel ezelőtt alakult ki ott egy közösség, 3000 éve államot alapítottak, amit a rómaiak 2000 éve leromboltak, lakói szétszóródtak a világ minden tá­jára. A II. világháború előtt 16 millió zsidó élt, a világégés végét 10 millióan érték meg. 1947-ben az ENSZ határo­zata szerint 16 000 négyzetkilométer te­rületen jött létre Izrael, 1949-ben a fegyverszüneti szerződés aláírásakor már 20 250,1967-ben 88 000 négyzetki­lométert tartott fennhatósága alatt. Iz­rael 1948-ban 600 000, 1985-ben 3,5 miihó zsidó hazája; az ezer ellentmon­dás, az örök kételyek országa. Goren Tamás könyve 296 oldalon át mutatja be a történelmi múltat, majd Tel-Avivot, Jeruzsálemet, Jerikót, Bethlehemet Jöbbek között, Izrael múltját, jelenét, mindennapi életét. FOLYÓIRAT kult”. Ugyancsak a textil volt a fősze­replője a legutóbbi szombathelyi bien- nalénak is: Egy egész meg két fél cím­mel Nagy Zoltán kalauzolja az anya­gon végig az olvasót. S ezzel még min­dig nincs vége a tárgykörnek: Ruha­szerkezetek címmel Bakó Ilona textilvi­lágával is megismerkedhetünk. A mű­faj körképe persze ezúttal is csak része a folyóirat tanulmányainak, recenziói­nak. Képünkön: részlet Bakó Ilona ki­állításából. Művészet VIDEO Klasszikusok, videováltozatban Késve és dupla számként jelent meg a Művészet című folyóirat legutóbbi, november—decemberi száma. Az ezút­tal is sokszínű anyagban a legjelentéke­nyebb szerepet a textü kapta. Lóska Lajos Egy korszak vége című tanulmá­nyában részletesen végigkíséri a textil- művészet elmúlt 20 esztendejének ma­gyarországi történetét. Ismerteti leg­főbb vonulatainak jellemzőit. Ürügye a Műcsarnokban rendezett kiállítás, mely Eleven textil címmel summázó vá­logatás volt a szombathelyi textilbien- nálé és a velemi művésztelep tevékeny­ségét reprezentáló anyagból. Megis­merhetjük a cikkből a kísérleti textil­nek a hőskortól napjainkig vezető út­ját, melyen az anyag előbb szoborrá, domborművé vált, mígnem az avant­gárd irányzatok hatására eljutott az ideát rögzítő konceptualizmusig, végül pedig a 80-as évek elején az avantgárd pozícióvesztésével a művészet leszálló ágába került. Lóska Lajos beszél a tér­be való kilépés divatjáról is, melytől kezdve „a műfaj ragyogó, bő másfél évtizedében a textil textilszerűvé ala­Nem sokan vannak, akik azzal büsz­kélkedhetnek, hogy nincsenek klasszi­kusokból pótolni valóik. Még keveseb­ben, akik a filmtörténettel kapcsolat­ban is elmondhatják ugyanezt. Aki fil­met, filmeket hagy ki, annak ráadásul sokkal nehezebb a dolga, ugyanis ezek sokkal nehezebben pótolhatók. A ma­gyar filmintézet klasszikusai például az átlagnéző számára alig megközelíthe- tőek, csakúgy, mint a nemzetközi film- történet kiemelkedő darabjai. A Hírős Film Országos Filmforgalmazó és Mo­ziüzemel tető Vállalat áltál fenntartott kecskeméti Videotéka választéka né­hány hete az Intervideo nevű, újonnan alakult társulással való együttműködés eredményeképpen sok fontos hazai és külföldi alkotást kínál. Ä magyar filmek leltára külön is im­ponáló. Székely István: Lila ákác, Kal­már László: Szűcs Mara házassága, az Uray Tivadar és Simor Erzsi főszerep­lésével készült Semmelweis vagy a Tol- nay Klári és Jávor Pál nevével fémjel­zett A szerelem nem szégyen. Találha­tók ritkaságok szép számmal a külföldi anyagban is, ilyen például az 1930-ban Marlene Dietrich főszereplésével ké­szült Kék angyal vagy az 1961-ben Clark Gable és a Marylin Monroe fő­szereplésével forgatott Kallódó■ embe­rek. Ha nem is klasszikus, de legalábbis filmtörténeti alapműnek számit ma már Bernardo Bertolucci egykori bot­rányfilmje is: 1972-bén készült Az utol­só tangó Párizsban. A gazdag kínálat­ban másfajta animációs, mérföldkő például a Beatles együttes zenéjére 1968-ban készült Sárga tengeralattjáró. De a krimi, sci-fi mai változatai mellett válogathat a néző a James Bond-filmek 60-as évek elején született, utalásként gyakran emlegetett darabjai közül is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom