Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

EGYETLEN KERESETFORRÁS ' „Sokkal nehezebb a helyzetünk” 1W9. január 19. • PETŐFI NÉPE • 5 ADÓSZÁMÍTÁSUNK ELSŐ ÉVE A hétfő mindig más egy kicsit, mint a többi munkanap, hát még akkor, ha ez a hétkezdet különös hangsúlyt kap: áremelés. Van min gondolkodni, meg­beszélni a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat Export szocialista bri­gádja 40 tagjának. Annál is inkább, mert ők valamennyien nők, a család pénztárcájának kezelői. Bár ez a brigád a hízott liba feldolgo­zására szakosodott, a hétfők pecsenye- csirkék, esetenként pulykák darabolá­sával, csomagolásával telnek. A pőrére „vetkőztetett” szárnyasok tempósan - érkeznek, egy, nagyritkán két nyisszan- tás, és máris a szomszéd veszi kezelésbe őket. Ha a sorból valakit kiemelnénk, akár néhány mondat erejéig is, az a többiek munkáját szaporítaná. így hát a magasított hátú szék mellé lecövekel- ve kérdezgetem az asszonyokat, gom­bóccal a torkomban, jaj, csak a kezük­be ne szaladjon a kés pengéje. Földházi Jánosné a vállán keresztül pillantgatva láthatóan nincs annyira megijedve, mint én: — Megszokottak a mozdulatok, nemigen megy másfelé a kés, mint ahogy mi akarjuk -r- nyugtat meg. n<íj Egyébként is, 1970 óta, a gyes idejének kivételével, mennyi munkaműveletet kipróbáltam már a szalagon! Ezt, amit most dobok oda a ládába, úgy hívjuk japán csirkeszárnyközép. Ezt kéri a ve­vő, mi pedig örülünk, hogy a gyárnak dollárt, hasznot hoz. Mindig megkér­dezzük, hová viszik, amit feldolgozuhk. Amikor az áremelésről kérdezem, el­komorul: — Persze engem sem ért váratlanul. Majd ha munka után bemegyek a bolt­ba, kiderül, pontosan mit is jelent, gon­dolom sokat. Nekünk a férjemmel ta­lán nem lesznek igazán nagy problémá­ink, de a lányom... Lassan lakás kel­lene, de miből? A nadrágszíjat már ré­gen az utolsó lyukba csatoltuk. Itt a szalag mellett nem lehet megállás, a túlórákat meg muszáj felvállalni. Hiá-* ba a levonás, ami megmarad, arra is nagy szükségünk van. De mit tehetünk, belenyugszunk... Nem egymásra kell mutogatni — Nem lehet ebbe belenyugodni — igazán nem is hallom, csak sejtem, hogy ezt mondja a szomszéd széken ülő Fekete Jánosné. — Mindannyiunkban nagy a félelem, mi lesz még... Higgye el, a hatékonyság nem rajtunk múlik. Amit kell, becsülettel elvégezzük, hi­szen a szalag nem áll meg, nem beszélve arról, innen élünk. Nekünk az a dol­gunk: ne legyen hiba a munkánkban, másé, hogy piacot keressen, jól értéke­sítsen. Vagyis nem egymásra kell muto­gatni, hanem nagyon együttdolgozni. Kísérőm, Bajusz Balázsné birgádve- zetö, szeretne valamit mondani, hát­rébb lépek hát egy kicsit: — Kati az idén érettségizik. — Több se kell, ismét Feketéné széke mellett állok. — Megértem, hogy míg tanul, köny- nyebb a feldolgozósor mellett dolgoznia. És ha leérettségizett? —i Nekem itt tették lehetővé, hogy tanulhassak. Igaz, még senki nem szólt, mi lesz később, de remélem, szükség van rám. Határozottan másképp látom a világot. Egyelőre ennyi. Valójában nincsenek elképzeléseim, talán májd felajánlanak valamit. A szűk közlekedőfolyosón egyre- másra érkeznek a pulykákkal megra­kott kézikocsik, úgy hogy mozgásunk egy zene nélküli tánchoz lehet hasonla­tos, míg Juhász Andrásáé csoportveze­tővel beszélgetünk. Néhány éve már találkoztunk. Mi történt, mi változott azóta? M a i m ■ # A puly­kával „bir­kózni” kell. • Egy-két nyisszantás. (Walter Pé­ter felvéte­lei)-Másképp lá­tom a vilá­got (?) Wm Sokan végveszélyben — Nagymama lettem — csillan fel a szeme, de hamar el is komolyodik. — Sokkal nehezebb a helyzetünk. A mun­ka, a piac igényeihez való alkalmazko­dás rendkívüli szervezéseket igényel. Még mindig nagy gondunk a munka­erő, sokan mennek el, igaz, újak is jön­nek. Tudomásul kell venni, ez egy olyan munkahely, ahol mindig hideg van, vizes, monoton a mozgás, a kés is csak megcsúszik olykor. A vevő pedig egyre gyakrabban idejön a szalag mel­lé, itt, nekünk mondja meg, mit akar pontosan. A bérek ... Tulajdonképpen érde­keltté tett a társaság, aki igényesebb munkát képes végezni, jobban megfi­zethető. A nyolcórás munkaidőben végzettekért megkapjuk a 100 százalé­kot, azon felül pedig a mennyiségért és a minőségért külön összeg jár. Sajnos, lesznek olyanok, akiket ez a mostani áremelés , végveszélybe sodor. Amit bírunk, és lehetőségünk engedi, se­gítünk. De tessék mondani, mit tehe­tünk egy négygyerekes elvált asszo­nyért, aki fedél nélkül maradt? Ezért is forszírozzuk mi magunk a költségek csökkentését, igyekszünk, ne kelljen, ÁLLATNEVEK ÜVÖLTÖZÉSÉÉRT: ROSSZPONT Az autózás kö­telező udvarias- sági szabályait 95 Mosoly-KRESZ” törvénybe iktat­ták az idén a Német Szövetségi Köztár­saságban. Azelőtt csupán udvariatlan­ságnak minősült, ma már azonban sza­bálysértés, ha valaki sunyin beáll a par­kolóhelyre, megelőzve a hely korábban érkezett jogos „tulajdonosát”. Az elkö­vető büntetésre számíthat. Az a vétség pedig, ha egy agresszív autós fényszó­róját villogtatva „ráragad” az előtte haladó kocsira, hogy az út szélére sö- pörje köbcentiben vagy márkában ala­csonyabb rendű autóstársát, a finoman .Jellemhibának” nevezett gyűjtőfoga­lomba tartozik. A nyugatnémet KRESZ több mint 100 cikkelyét módosítja kisebb- nagyobb mértékben az új jogszabály, hivatalos nevén „Az utak intelligens használata”, amelyet kissé tiszteletlenül „mosolytörvénynek” titulálnak az em­berek. Egyáltalán nem megmósolyog- tató okok tették szükségessé, s elfoga­dását az érdekek ütközése folytán való-' ságos politikai harcok előzték meg. Az NSZK-ban ez idő szerint 28 mil­lió autót tartanak nyilván; az autópá­lyák és az autósidegek nehezen viselik el ezt a tömeget. Tavaly 400 ezer, sérü­léssel járó baleset történt, s bár a ha­lálesetek száma csökkent —I „csak” 8 ezer volt —, a koccanások és az ütközé­sek száma 10 százalékkal, a közlekedé­si szabálysértéseké pedig 28 százalék­kal emelkedett az előző évihez képest. A szociáldemokraták, a Zöldek, a nem autósok és még jó néhányan évek óta követelik, hogy az országutakon a 100 kilométeres sebesség legyen a felső határ. A kereszténydemokraták, a nagy hatalmú autós lobby és az autósok zöme azonban ezt dühödten ellenzi. Az NSZK-ban több mint egymillió autó 200 km/óra vagy e fölötti tartós sebességre képes. A zsúfoltság és a du­gók miatt egyre több az agresszív veze­tő, aki — afölötti kétsegbeesésében, hogy őt vagy motorja teljesítményét nem hagyják kibontakozni — jobbról előz, szlalomozik vagy a .Jövők, mint a meszes” bevett nemzetközi szokása szerint az előtte kullogó kocsi hátsó lökhárítóját centikre megközelítve vil­lantja fényszóróinak füzérét a gyanút­lan vezető szemei közé. így született meg a fenti okok miatt érthetően eléggé kompromisszumos „mosolytörvény”: sebességkorlátozás nincs, de kötelező az udvariasság. Az autós-illemszabályok megsértését bonyolult pontrendszerrel tartják nyil­ván, s annak, aki kellő számú rossz­pontot szedett össze, bevonják a jogo­sítványát, ráadásul a különféle pénz- büntetésekre. Jellemző, hogy aki itta­san vezet, több rosszpontot érdemel, mint aki zebrán halálra gázol egy gya­logost. (Az más lapra tartozik, hogy a bíróság hány évre csukatja be.) A'„mo- solytörvény” ugyanis megelőzni pró­bál, a pénztárcákat és a jogosítványo­kat célozza meg. Felmérésekből kiderült, hogy az el­múlt években az enyhe tél és az erős nyugatnémet márka miatt olcsóbbá vált üzemanyag pezsdítőleg hatott a gyors kocsijairól — és vágyaikat más­Jövedelmi vallomás mint eddig, idegenből munkaerőt hozni. Az itt dolgozóknak nincs más kereset­forrásuk, nincs befektethető tőkéjük, hogy vállalkozhassanak. Nagyon az év elején tartunk, ki tudja, mi lesz még? So­kan már kivették a gyereket a napközi­ből. Mondja, mi lesz velük, amígmi túló­rázunk? Az utca neveli őket? Kiáltás hallatszik: szünet. Tóth Gyu­lámé, a szakszervezeti bizottság munka­társa ad magyarázatot, míg elindulunk a lengőajtó felé. — A pulykák feldolgozása előtt a gépeket meg kell tisztítani, erre való ez a néhány perces megállás. Egy cigaret­tát éppen csak el lehet szívni. . — Mostanában egyre erőteljesebben hallatják hangjukat országszerte a szakszervezetek. Hogy van ez gyárka­pun belül? Felteszik a kérdést: minek — Ha a vállalat eredményei jók, könnyebb a dolgunk, gyorsan, több eredményt érünk el. Ma azért küz­dünk, ha vétójogunk nem is lehet, leg­alább nagyobb súlya legyen a szavunk­nak. Tudjuk, érezzük, a dolgozók mennyire figyelnek arra, továbbítjuk-e a kéréseiket, gondjaikat, sikerül-e vala­mit elérnünk. Ha pedig nincs ered­mény, nagyon hamar felteszik maguk­nak a kérdést: minek? Ha pedig több­szörjárnak pórul, beláthatatlan helyze­tet teremthetnek. Most mérjük fel, kik azok, akik valóban a „padlóra kerül­tek” és amennyit lehet, megpróbálunk segíteni. Közben gondolkodunk, hogy lehetne a szakszervezet pénzét fiaztatni, hogy többet tudjunk juttatni az embe­reknek. Még kevés a pontos informáci­ónk a központi lakásalapba történő befizetésekről, de az már biztos, hogy lesz miért csatározni ez ügyben. Ezeket a dolgokat meg kell, meg fog­juk oldani. Közben azonban sok min­den „megüti” az embert. Úgy érzem, minél kilátástalanabbnak ítélik a hely­zetüket az emberek, annál önzőbbé válnak. És ez semmi jóra nem vezet... Gál Eszter Magyarországon 1989, ha nem is új idő—új adószámítás kezdetét jelenti. A személyi jövedelemadó­ról szóló törvény alapján ugyanis ez év március 20-áig kell az adófi­zető állampolgároknak 1988-as jö­vedelmükről számot adniuk, és ez­zel egyidejűleg tartoznak befizetni az adójukat. Vagyis a tőlük levont, vagy általuk postára adott adóelő­legek és a tényleges adó végösszege közötti különbözetet. Az új adórendszer alapján most először készülnek adóbevallások, és az emberek túlnyomó többsége életében először készít ilyet. Nem csoda tehát, ha sokan elbizonyta­lanodnak, s a személyi jövedelem- adó bevallására szolgáló nyomtat­ványt afféle titokzatos „mumus­nak” tekintik: bonyolult rejtvény­nek, felsőfokú vizsgafeladatnak, mely az egyszerű halandók számá­ra csaknem olyan érthetetlen, mint az egyiptomi hieroglifák, vagy a kínai írásjelek. Pedig a négyoldalas adóív kitöltése, a hozzá adott út­mutató gondos áttanulmányozása után, ha nem is gyerekjáték, de mindenki számára megoldható fel­adat. Idő mindenesetre kell hozzá — ezért szeretnénk ezen írással e munkát gyorsabbá, könnyebbé tenni. Jövedelemigazolás Eleve megkönnyíti az adófize­tők feladatát, hogy a munkálta­tók január 31-éig a jogszabály szerint kötelesek minden munka- vállalónak jövedelemigazolást ad­ni. És minden munkavállalónak érdeke, hogy ezt el is kérje. Ez az igazolás tartalmazza a munkálta­tónál szerzett összes jövedelemre vonatkozó adatokat, feltünteti az adóalapot csökkentő alkalmazotti kedvezményt, a szakszervezeti dí­jat, s az év folyamán levont adóe­lőleg összegét is. Azoknak, akik­nek minden jövedelme egy hely­ről, azonos munkáltatótól szár­mazik, — tehát más helyről nem kaptak adóköteles munkabért, egyéb jövedelemhez nem jutottak — elegendő ezen a nyomtatvá­nyon nyilatkozatot tenni, hogy más jövedelmük nem volt. Ezt követően a munkáltató leveszi vállukról az adózás gondjait, nem kell bevallást kitölteniük. Termé­szetesen ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek az egy helyről felvett összegek mellett egyszeri — alkalmi — munkavállalások­ból, egy-egy szerződés alapján volt alkalmanként kétezer forintot meg nem haladó bevételük. Ebben a nyilatkozatban kell jelezni azt is, ha valaki valamiféle kedvezményre tart igényt: ilyen kedvezményt jelenthet a három, vagy több gyermek után járó adó­alap-csökkentés, a súlyos testi fo­gyatékosság alapján nyújtott csökkentés, a közérdekű köteles­ségvállalásra, alapítványra fordí­tott összeg, és így tovább. Abban az esetben, ha az év közben levont adóelőleg összege nagyobb, mint a megállapított adó összege —. ez könnyen előfordulhat, hiszen az előleg megállapításánál úgy kell eljárni, mintha .az adott hónapban megkeresett pénzt az ev minden hónapjában hazavinné a dolgozó — a különbözet visszaigénylésé­ről, kifizetéséről is a munkáltató gondoskodik. Kinek nem kell adóbevallást készíteni? Nem kell adóbevallást készíteni azoknak sem, akiknek összjöve­delme nem éri el az adóköteles jövedelem alsó határát, — ez mint ismeretes, 48 ezer forint — figye­lembe véve az adóalapot csökken­tő kedvezményeket is, valamint a nyugdíjasoknak, ha a nyugdíj mellett más jövedelemmel nem rendelkeznek, avagy nyugdíjuk és egyéb jövedelmeik összege nem haladja meg a 96 ezer forintot. Természetesen az ő esetükben sem kell figyelembe venni az egy- egy szerződésből, alkalmi munka- vállalásból származó, kétezer fo­rintot meg nem haladó jövedelme­ket, hiszen azok után a kifizetés­kor már levonták a húszszázalé­kos egyenes adót. Ebből is követ­kezik, hogy azoknak sem kell adóívet kitölteniük akik csak ilyen alkalmi bevételekkel rendel­keznek. Mindazok viszont, akik az el­múlt évben több helyről jutottak jövedelemhez, nem tudhatják e adófizetési kötelezettségüket nyi­latkozatokkal. Adóbevallást keU készíteniük. Vagyis azok, átok több helyen vettek fel munkabért, avagy a munkabéren tovü más forrásokból, így például mgaüan- értékesjtesBS^szeUémi teve euy ségből, mezőgazdasági , , lésből, esetleg a találmány hasznosításából befolyó J szereztek jövedelmet, adóbevallást kell tenniük. Útmutató .Ezek az adófizető állampolgárok a postahivatalokban, vagy az adó­hatóságoknál díjmentesen kaphat­ják meg az úgynevezett egységcso­magot: az adóív két példánya mel­lett egy harmincoldalas útmutatót, egy ^megcímzett, bérmentesített borítékot, amelyben az adóbeval­lást majd postára lehet adni, és — természetesen — egy befizetési csekket is. Az útmutató, azon túl, hogy min­den részletre kiteijedő tájékoztatást ad az egyes rubrikák kitöltésével kapcsolatban, lehetőséget nyújt ar­ra is, hogy a benne található — az egyes magyarázatokat illusztráló — munkalapokat'afféle piszkozat- ként használják fel az adófizetők, így sok fáradság, és bizonytalanság miatt elrontott adóívnyomtatvány megtakarítható... Maga az adóív négy lap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy en­nek a négy oldalnak mindenki, minden rubrikáját köteles kitölte­ni, hiszen fölöttébb valószínűtlen, hogy egy és ugyanaz a személy a munkaviszonyból származó bevé­tel mellett egyszerre rendelkezzen szellemi tevékenységből, mezőgaz­dasági kistermelésből, találmány­hasznosításból és más forrásokból származó jövedelmekkel. Ugyan­így valószínűtlen, hogy valaki a törvényben biztosított kedvezmé­nyek mindegyikére jogosult legyen. ggy_egy átlagos adófizetőnek tehat csak a nyomtatvány viszonylag kis részével kell foglalkoznia. Az adóívet — a rendelkezésre ál­ló dokumentumok, jövedelemiga­zolások és más iratok alapjan—két példányban, nyomtatott betűkkel vagy írógéppel kell kitölteni. Az egyik példányt kell beküldeni az adóhivatalnak, míg a másik pél­dány az adófizetőnél marad. Ezt—-mivel--az adóbevaUas teteles-eUen­Wsére öt éven belül sor kenilhet •' 1993. december 31-éig még kell őrizni, a dokumentumokkal együtt. Cétorű eltenni az útmutatót is, ilynek munkalapjait az adó ki­számítására használtuk fel. képp kiélni nem tudó motorizált polgá­rairól — híres, ország autósaira: mi­helyt egy kis helyet látnak, tövig nyom­ják a gázpedált. Előírás a vészvillogók azonnali be­kapcsolása, mihelyt a vezető forgalom­torlódást észlel az autópályán. A cél: megelőzni az autók (néha százainak) egymásba csúszását. Jellemhibának minősül — és büntetendő —, ha valaki nem figyelmezteti autóstársát az általa már észlelt veszélyre, továbbá ha vü- logtat, ráragad az előtte haladó autóra, leszorítja az útról, fékezésre kényszerí­ti, majd sportosan, sturcolva megelőzi. (Az egyelőre nem vüágos, hogy hány rosszpontot érdemel az olyan „passzív” udvariatlanság, mint az állatnevek és egyéb durvaságok üvöltözése, a másik autós „elküldése”.) Az ADAC 400 millió márkát kíván befektetni az új törvénnyel járó beru­házásokra, különféle jelzésekre, kör­nyezetvédelemre, ami egyesek szerint veszélyes, mert ahol nem lesz udvarias­ságra intő jelzés, ott elszabadul az au­tós — „mindent szabad, ami nem tilos” alapon. & £« Kurván eutmXvtu trmrAi f Hötayem, UramI Szeretném megnyugtatni önt. hogy ha azok a ~ **■»a munkáltatója elszán* °*K jövedelemmefnemkenö^zevonN^ru Van' amelyet más értékpapírból, esetenként 2000 % ^ * takar6kbetélbői. Regből •zármazXvl^ToTr "2*" kötött szerződésből áthiSLT ,9Ö?‘ december 31-ig W» ««to* •»****» 2E5SZZ2* *iSÄ BSÄ-ä,*» t». addbevaES aí^r y ßflye,em­toértog belföldi adómentes jövedelme volt akkor nem kell adóbevallást készítenie. mor ÍKSÍSSÍ %St fZ.bnjár 2<HB "átkozik a munkál- MWíWfc hOfly az általa Igazoltakdn kívül más jövedelme Önnek edóvisszatérités jár és nem a munkáltatójával számol el. adóbevallást mégis kell beadnia, mert ezt az összeget ezzel igényelheti vissza. Felh!"{uk s figyelmét arra, hogy a külföldről származó. iV^íbként sdémontes jövedelméről, mindenképpen beval-l «sf kell készítenie. (De ne készítsen bevallást a külföldről [ fsarmazó olyan jövedelméről, amelyből az adót a belföldi í kifizető levonta.) ^ Üdvözlettel: * ffiii&Jütf v & is# f / ü ij-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom