Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

Törvényeket módosított az Országgyűlés Válasz, határozathozatal Mivel ehhez a napirendi ponthoz hozzászólásra többen.nem jelentkez­tek, dr. Csehák Judit összegezte a vitá­ban elhangzottakat. Mindenekelőtt megköszönte a hozzászólásokból is ki­csendülő jobbító szándékot, s azt a se­gítséget is, amelyet a törvényjavaslat előkészítése során a parlament szociális és egészségügyi bizottságától kaptak. Ugyancsak köszönetét mondott a vitá­ban elhangzott, követelményeket meg­fogalmazójavaslatokért, amelyek mar­kánsabbá tették a jövő társadalombiz­tosításáról felvázolt képet. Ezután rö­vid tájékoztatást adott arról, hogy nemcsak a tárca foglalkozik a társada­lombiztosítás átalakításával, hanem külföldi biztosítási szakértőket is fel­kértek a magyar társadalombiztosítás és egészségügyi finanszírozás átvizsgá­lására. Ezzel a munkával várhatóan a jövő évben végeznek. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiz­tosítási Alapról szóló törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi TI. törvény módosításáról. CZIBERE TIBOR EXPOZÉJA Hozzájárulás a szakemberképzéshez Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alap­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdaság és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra á tényre épül, hogy az iskolák a gyakorlati oktatással kapcso­latos feladataikat a gazdálkodó szerve­zetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szakember-utánpótlást te­remtő beruházás. A gazdálkodó szer­vezetek a gyakorlati oktatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével támogatják. A szakmunkásképzési alapba be­folyt összegből kizárólag a szakmun­kásképzéssel kapcsolatos kiadások egy részét lehet fedezni, illetőleg a szak­munkásképzés fejlesztésére lehet fordí­tani. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetőleg a szakmunkás- képzési hozzájárulás fizetése egymástól független. Azok a gazdálkodó szerve­zetek, amelyek viselik a gyakorlati ok­tatás költségeit, ezen felül kötelesek szakmunkásképzési hozzájárulást is fi­zetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati okta­tásban nem vesznek részt, a szakmun­kásképzési hozzájárulás fizetésén kívül közvétlen : ráfordítás nélkül jutnak szákképzett munkaerőhöz. A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorla­ti oktatás költségeihez való hozzájáru­lás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkásképzési alapba való köte­lező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizeté- sikötelezettség-növekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől el­térően teljesítésként fogadja el a gya­korlati oktatásban való részvételt. Ez a megoldás várhatóan arra ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket, hogy ne be­fizetéssel, hanem közvetlenül a tanulók oktatásával tegyenek eleget kötelezett­ségüknek. Lényeges az is, hogy ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettsége mértékének megfelelő • összegnél többet költ a gyakorlati ok­tatásra, akkor ezt a többletköltséget a szakképzési alapból visszaigényelheti. A művelődési miniszter hangsúlyoz­ta, hogy a szakképzési alapba befolyt összegből az. állami költségvetés nem részesedik, azt kizárólag az arányos költségviselésre, a fennmaradó össze­get pedig a gyakorlati oktatás feltételei­nek javítására lehet fordítani. * ' Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szak­képzési alap létrehozásának szükséges­ségét és mértékét. Brezniczky József képviselő két kiegészítő javaslatot tett, s ezzel a bizottság is egyetértett. Az egyik szerint kiegészítésként fűzzék az 5. paragrafushoz, hogy _ a költség- visszatérítési igények kielégítése után az alapozó gyakorlati oktatás feltétele­inek megteremtéséhez oktatási intéz­mény is pályázhasson a támogatás el­nyerésére. A másik kiegészítés szerint a szakképzési alap felosztása az illetékes minisztériumok között vagy a befizetés arányában történjen, vagy a tanulók számának arányában. A két javasolt kiegészítéssel Horn Péter elfogadásra ajánlotta a törvénytervezetet. * Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyze­ti és munkaügyi főosztályának vezetője a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbí­rálást kért az élelmiszer-kiskereskede­lem számára. Több hozzászóló nem lé­vén, Czibere Tibor válaszában reagált a kulturális bizottság és Hellner Károly képviselő javaslataira. Kifejtette, hogy az alapképzés és a munkahelyi képzés megkülönböztetése csakis az oktatás tartalma szerint lehetséges. Ezért a kul­turális bizottság által javasolt kategori­zálást a gyakorlati oktatás költségei­nek finanszírozásában a miniszter véle­ménye szerint nem célszerű alkalmazni. A kulturális bizottság második ja­vaslatával kapcsolatban Czibere Tibor kifejtette, hogy ezt azért nem lenne cél­szerű elfogadni, mert a javasolt elosztá­si rend konzerválná a jelenlegi szakmai szerkezetet, holott elő kellene segíteni a gazdaság szerkezetváltásához jobban igazodó, azt ösztönző és könnyítő kép­zést. Hellner Károly képviselő módosító javaslatával kapcsolatban megjegyezte: a kor' követelményeinek megfelelő szakképzéshez, a gyakorlati oktatás költségeinek fedezésére a gazdálkodó szervezetek bérköltségeinek mintegy 2 százalékára lenne szükség. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban az elvo­nások további növelését á gazdálkodó szervezetek már nem tartják elviselhe- tőnek. Ezért csökkent a szakképzési hozzájárulás mértéke 1-1,5 százalékra. * Ezután szavazás következett. A kép­viselők többsége, 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat rész­leteit. Hellner Károly módosító javas­latáról is külön szavaztak. A szavazás eredményeként csupán 56-an értettek egyet a képviselői módosítással, így ezt elvetették. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szak­képzési alapról szoló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Ezt követően a külföldiek magyaror­szági befektetéseiről szóló törvényja­vaslatot és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a parlament. DR. KULCSÁR KÁLMÁN ELŐTERJESZTÉSE Külföldi befektetések, Polgári Törvénykönyv Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetései­ről és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtette: a szabályozás egészének törvényi szintre emelése fokozott biz­tonságot is nyújt a külföldi beruházók és belföldi partnereik számára a jelenle­gi, szétszórtan és alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített jog­anyaghoz képest. A törvény a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésé­nek minőségileg új eszköztárát hozza létre. Ezen fejlődést részben a magyar társasági jog újraszabályozása tette- le­hetővé, amely alapul szolgál a külföldi­ek Magyarországon történő tőkebefek­tetéseihez, megteremtve a külföldi mű­ködő tőke korszerű szervezeti kereteit. Nem mondhatunk le a külföldi betár- sulások támogatásáról: ezek nemcsak tőkéhez juttathatják az eszközhiányos vállalatainkat, de emellett fejlett tech­nika, magasabb szintű vezetési és szer­vezési kultúra, szakértelem beáramlá­sával járnak. Elmondotta: a külföldi befektetők a társasági törvényben rögzített mind a hat társasági formában részt vehetnek a jelenlegi három szervezeti formával szemben: ez módot ad kisebb, jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező vállalko­zások folytatására. A külföldiek már nemcsak állami vállalatokkal és szövet­kezetekkel társulhatnak, hanem belföl­di természetes személyekkel, kisvállal­kozókkal is. Az igazságügy-miniszter kitért arra is, hogy a törvényjavaslat csokorba gyűjtve, a külföldi befektető számára áttekinthető módon tartalmazza a pénzügyi kedvezményeket. Külön hangsúlyozta a külföldi be­fektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereség­nek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló ga­ranciális rendelkezést. Ezt a kockáza­tot azonban vállalni kell. Ha megfelelő gazdasági környezetet teremtenek a külföldi vállalkozók számára, úgy a vegyes vállalatok jelentősen gazdagít­hatják a vállalatstruktúrát, növelhetik a gazdaság hatékonyságát, a tőke­áramlást — mondotta. Utalt arra az aggályra, hogy nem fogják-e az országot kiárusítani. Ennek kapcsán hangoztatta: a magyar kor­mány a jövőben is minden eszközzel rgndelkezik ahhoz, hogy csak az álta­lunk kívánatos mértékű és arányú kül-( földi tulajdon jöjjön létre Magyaror­szágon. Egyelőre azonban nem a korlá­tozáson, hanem az ösztönzésen kell gondolkodni. Nem szabad elfelejteni: a külföldimüködőtőke-áramlás nem egyirányú utca, magyar vállalatok is szép számmal hoznak létre külföldön vegyes vállalatokat. Expozéja további részében felhívta a figyelmet arra, hogy az említett kedvez­mények és kivételek ellenére a külföldi részvétellel működő gazdasági társasá­gok belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ez a jelentős változás a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalommeghatározásának módosítását is szükségessé tette. A társasági törvény keltette változá­soknak tükröződniük kell a gazdasági élet többi területét érintő szabályozás­ban is — mondotta az igazságügy­miniszter. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőtelje­sebben aPolgári Törvényköny vet érinti, s ezért e törvény több jogintézményét kell módosítani, illetve újraszabályozni. Megjegyezte, hogy a Polgári Törvény- könyv és a társasági törvény összhangjá­nak megteremtése rávilágított a Polgári Törvénykönyv egyes részeinek elméleti elavultságára, illetve sok tekintetben korszerűtlen szabályozására. Ez arra ösztönzi a jogalkotókat, hogy a most előteijesztett törvényja­vaslatot meghaladóan mielőbb hozzá­kezdjenek a Polgári Törvénykönyv át­fogó felülvizsgálatához. Az előteijesztésben említett két tör­vényjavaslat elfogadása csak egy hosz- szú út első állomásait jelenti. A gazda­sági társaságokról szóló törvény elfo­gadása a jogrendszer korszerűsítésére irányuló munkálatok következetes nunk kell annak védelmét —; mutatott rá a két törvény összetartozására. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a törvényjavaslat szellemével összhang­ban lévő szövegkiegészítő, pontosító javasiátokat tett. Szavazás folytatását i£eö*£ jlzck a munkálatok folyamatban vannak, ennek során el­készítik a társaságok átalakulására vo­natkozó törvényjavaslatot, az állami vállalatokról, az/egyes szövetkezetek­ről és a földről szóló törvények szüksé­ges módosítását tartalmazó törvényja- vaslatokates még számos más fontos jo^abályt. á Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója hangsúlyozta: érde­mes nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a már ma is működő, külföldiek­kel közösen alapított vegyes vállalatok tevékenységében, egyes alacsonyabb rendű jogforrások, utasítások elsősor­ban nem polgári jellegű kérdésekben kedvezményeket biztosítottak. A rep­rezentációs költségvetésről, gépkocsi­használatról, bérszabályozásról van szó. A bizottság véleménye, hogy e kedvezményeket nem célszerű megvon­ni, sőt az újonnan alakuló ilyen társa­ságokra is érdemes kiterjeszteni. Ezt követően a törvénytervezethez kisebb szövegmódosításokat javasolt a bizottság nevében. Bánáti András (Pest m., 5. vk.) rámu­tatott: Ha a társasági törvényben meg­adtuk a külföldi működő tőké bevonu­lásának lehetőségét valamennyi társa­sági formába, akkor most garantál­Az elnöklő Horváth Lajos szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állást foglalhas­son Szabó Kálmán javaslata tárgyá­ban. Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter az elhangzottakra válaszolva el­mondotta: egyetért azzal a javaslattal, amelyet Tallóssy Frigyes a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság nevében előteijesztett, és azt elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Szabó Kálmán képviselő első indítványát a vagyonér­tékeléssel kapcsolatban formálisnak minősítette, és azt javasolta, hogy ne fogadja el az Országgyűlés. Azt aján­lotta ugyanakkor a törvényhozó testü­letnek, kérje fel a kormányt, hogy a társasági törvényt követő újonnan al­kotandó és módosítandó jogszabályok sorába vegye föl a vagyonértékelés módszeréről szóló jogszabályt, és ezt terjessze az Országgyűlés elé. A képvi­selő második szövegmódosító javasla­tát — amely a társaság vagyonának magyarázatával kapcsolatos vís az igazságügy-miniszter elfogadta. A képviselők először döntöttek a külföldiek magyarországi befektetései­ről szóló törvényjavaslathoz beterjesz­tett jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsági módosító javaslatokról: 1 el­lenszavazattal és 1 tartózkodással elfo­gadták. Ezután az Országgyűlés a kül­földiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot, a már megsza­vazott módosítással együtt általános­ságban és részleteiben — 1 ellenszava­zattal, tartózkodás nélkül 4§ elfogadta. * Ezt követően a Polgári Törvény- könyv módosításáról szóló törvényja­vaslathoz benyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító indít­ványról szavaztak; a javaslatot a képvi­selők egyhangúlag elfogadták. Az Or­szággyűlés a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt — általánosságban és részletei­ben — egyhangúlag elfogadta. Kárpáti Ferenc javaslata A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. tör­vény módositásának javaslatát terjesz­tette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a most benyújtott javaslat a kormányzatjr munka távlati megújulási törekvései­nek sorába illeszkedik. Emlékeztetett arra, hogy korábban a Minisztertanács mellett számos bizottság működött a miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Ezek közül egy volt a honvédelmi bi­zottság, amely a honvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdése­ket fogta össze. A bizottságok többsége ~ időközben megszűnt, a honvédelmi bi­zottság elnöki tisztét pedig az elmúlt év derekától a kormányfő vette át. A kormányzati munka korszerűsíté­sének újabb lépéseként terjesztik most elő a módosítást, amely abból a meg­gondolásból indul ki, hogy a nemzet­közi katonapolitikai kérdésekkel, az ország védelmével, a közrenddel, a1 közbiztonsággal ne egy elkülönített bi­zottság foglalkozzon, hanem a Minisz­tertanács egész testületé. Ettől azt vár­ják, hogy a kormány e nagy horderejű kérdésekben megalapozottabban, szé­lesebb körű elemzések nyomán hozhas­sa meg döntéseit. Kárpáti Ferenc meg­győződését fejezte ki: a módosítások­kal a kormány annak a várakozásnak Jövő ér közepén elkészül a családi jövedelemadó tervezete A személyi jövedelemadó módosításáról folytatott vitában felszólalt dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. Egyebek között szóba hozta a családi- jövedelemadó-rendszer kérdését, mégpedig konkrét időpont-megjelöléssel is. Erről kérdeztem a szünetben. — Ön javasolta a parlamentnek: foglaljon állást úgy, hogy jövő nyáron a családijövedelemadó-rendszert már meg lehessen tárgyaim. mm Igen, ezt az elképzelést már az ad hoc bizottság javaslata is tartalmaz­ta. — Kérdése az előkészületekre vagy pedig a parlamenti tárgyalásra vonat­kozott? Az a véleményem: jövő nyárig el kell jutni addig a fáásig, hogy a családíjövedelemadó-rendszer tervezetét legalább az ad hoc bizottság ülé­sére előterjesszék. Villányi elvtárs a bizottság ülésén elmondta, hogy a munkát felvállalják, de dátumot egyelőre nem jelölt meg, mert mint mond­ta, nem látja még a munka végét. Azt viszont elfogadta, mint minimális programot, hogy a tervezetet a bizottság elé terjesztik. Ez végül is kielégítő, mert az adótörvényt így is, úgy is egy rákövetkező teljes év előtt kell módosítani. Nem harci kérdés tehát, hogy ez júniusban lesz, szeptember­ben, vagy októberben, hiszen egészen december 24-éig megfelel az időpont a parlamenti megvitatásra. — Jól gondolom, hogy a szakszervezet ebben a kérdésben egy kicsit taktikázott? Nevezetesen, hogy a kimunkálásról szóló megállapodást itt a parlament előtt és által is megerősítse. , r^~ Mi korábban is azt mondtuk, hogy a tervezetet 1989 közepére ki kell dolgozni, s erre a kormány ígéretet is tett. Számomra tehát ez nem volt így új momentum. Javaslatommal az volt a szándékom, hogy ezt az ígéretet a parlament is erősítse meg, ne maradjon az úgymond cseppfolyós állapot­ban. Úgy érzem, ez a megerősítés végül is jól jött. V. T. is jobban eleget tud majd tenni, hogy az Országgyűlés e témákban is kapjon naprakészebb, bővebb felvilágosítást. Azt szeretnék, hogy a parlement ne csak a költségvetési vitában tájékozód­jon a honvédelem kérdéseiről, tevé­kenysége ne csupán a támogatás mérté­kének meghatározására korlátozód­jon. Ennek a nyíltabb tájékoztatásnak kezdeti jó példájaként említette a hon­védelmi miniszter, hogy az Országgyű­lés honvédelmi bizottsága rendszere­sen, behatóan foglalkozik e területek munkájával, és sok, korábban tabunak tartott témát is napirendjére tűzött. A miniszter a kormány nevében a honvédelmi bizottság egyetértésével Kérte a törvénymódosítás elfogadását. Á indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. I * Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befeje­zettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi . ülészakának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a parlament január 10-én délelőtt 10 óra­kor folytatja munkáját A törvényhozó testület ekkor tűzi napirendjére az al­kotmánymódosításról, a gyülekezési jogról és az egyesülési jogró szóló tör­vénytervezeteket, a parlament ügy­rendjének módosítását, végezetül inter­pellációkat és kérdéseket tárgyal. Horváth Lajos kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt az ülésszak minden résztvevőjének. • Képviselők a szünetben. (Tóth Sándor felvétele) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A SORSZÁMON KÍVÜLI GÉPKOCSIK ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZERÉRŐL A Kereskedelmi Minisztériumban tegnap Gombocz Zoltán miniszterhe­lyettes sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 1989. január 1 -jétől a kormány intézkedésének megfelelően gr életbe lép a sorszámon kívüli személygépko­csik értékesítésének szigorított rendsze­re. A cél az, hogy jobban kielégíthessék a lakosság sorszám szerinti gépkocsi­igényeit, hiszen mintegy 400 ezer elő­jegyzés benyújtója várakozik leendő autójára, a kínálat pedig évente alig haladja meg a 120 ezret. Ezért határo­zott előírás, hogy a soron kívül értéke­sített személygépkocsik aránya nem haladhatja meg az évente beérkező mennyiség 20 százalékát. 1 A Kereskedelmi Minisztérium az új értékesítési rendszer alapján a vállala­toknak és egyéb közületeknek évente 8 ezer. a minisztériumoknak, főhatósá­goknak és társadalmi szövetségeknek ugyancsak 8 ezer személygépkocsit biz­tosít. A többit az autónyeremény- betétkönyvek, a tárgynyeremény­sorsolások, a garanciális kötelezettsé­gen belüli és a biztosítás szerint jogo­sult totálkáros kocsik cseréjére stb. tartják fenn. A közületi kategórián be­lül kiemelten kezeli a minisztérium a lakossági szolgáltatásokat végző válla­latok ellátását. Továbbra is alapvető feltétel, hogy az kaphat soron kívül 10 százalékos felárral gépkocsit, aki azt munkaesz­közként használja. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium például a körzeti orvosok számára évi 1200, a mozgássérültek részére mintegy 600 személygépkocsit kap, a körzeti állat­orvosoknak pedig mintegy 400, soron kívüli autó jut. A jövőben is lehetőség nyílik arra, de az eddiginél szűkebb körben, hogy az állampolgárok méltá­nyossági alapon, tehát például egész­ségügyi állapotuk miatt vásárolhassa­nak soron kívül gépkocsit. Az ilyen igényt a munkahely felügyeletét ellátó minisztériumhoz, főhatósághoz kell majd benyújtani. A tárcák a gépkocsi­keretükön belüli soronkívüliség elbírá­lásának követelményeit saját hatáskö­rükben határozzák meg. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság közlése szerint az 51. játékhét nyer­tes számai a következők: 13, 38, 71, 76, 85. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom