Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

Törvényeket módosított az Országgyűlés

(folytatás az 1. oldalról)

Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.) elmondotta, hogy a pótlékok, illetve a. túlmunkáért járó díjazás jelentősen növelik az adóalapot, s ennek következtében az adókulcs is növekszik. Javaslata szerint a pótlékokból származó jövedelem adózása ne prog- resszíven, hanem egységesen 20 százalékkal történjen.

Kosztolánczi Jánosnc (Somogy m.,

2. vk.) kedvezőnek ítélte az adósávok módosítását, de az egyenlő teherviselés feltételeit nem ebben jelölte meg. Véleménye szerint igazságosabb lenne az adókulcsok erőteljesebb módosítása; figyelembe véve az idei és a következő évre tervezett inflációs rátát, a legalacsonyabb adómértéknek a IS százalékot javasolta. Ez még olyan áron is indokolt, ha a felső sávokban egy-egy százalékkal meg kell növelni az adókulcsot. Szólt arról is, hogy az igazi megoldást a családi jövedelem- adó bevezetésétől várja.

Morvay László (Budapest, 33. vk.) hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegeseknek. A 6 százalékos reálbércsökkentést ugyan követi a tervezet, de teljesen figyelmen kívül hagyja a prognosztizált 14-16 százalékos inflációt, így a 0 százalékos (adómentes) sáv devalválódik, holott e sáv értékállóságát a'kis jövedelműekre gondolva feltétlenül garantálni kellene.

Simon Béla (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 6. vk.) rövid hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi személyijövedelemadó-rend- szer számottevő mértékben visszatartja a teljesítményeket, diszkriminatív, elsősorban a nagyüzemi munkásságot sújtja. A vállalatoknak, nagyüzemeknek egyetlen lehetőségük van, hogy dolgozóik munkaerejét, szakképzettsé: gét az eddigieknél jobban hasznosítsák. Azt javasolta, hogy a szakmai munkatöbbletek díjazását szolgáló jövedelmeket már jövőre egységes, 20 százalékos különadó terhelje.

Gulyás Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 17. vk.) azt kérte: a nyugdíjjárulékot ne adóztassák. Rámutatott: a szociálpolitikában kizárólag a rászorultság elve érvényesüljön, kapcsolódjon hozzá a szigorú ellenőrzés és elszámoltatás. A különböző térítési díjak megállapítása a nettó jövedelmek alapján történjen.

I Gasparik János (Komárom m., 2. vk.) sürgette a pénzügyi kormányzatot, hogy mielőbb dolgozza ki a családi jövedelemadó rendszerét. A kormány által beterjesztett javaslatok közül a B változatot tartotta elfogadhatónak. 0 is szólt az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatásáról.

Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) utalt az előző ülésszakon feltett kérdésére, amelyre a választ most várja: tervezi-e a kormány olyan altemati- /Vák előterjesztését, amelyekből következne az öss^& eltartott gyermekre vonatkozó aomuap-c^TOcentési kedvezmény. Mivel ilyen jellegű javaslattal nem találkozott, ezért a képviselőnő jelezte, hogy fenntartja módosító javaslatát, mely a kétgyermekesek gyermekenkénti ezer forintos adóalapcsökkentésére vonatkozott.

Nagy Sátram1 (országos lista), a SZOT főtitkára a pénzügyminiszter szóbeli kiegészítésében szereplő javaslatokhoz szólt hozzá. Mint mondotta, az előterjesztett tervezet nem ad pozitív választ a Jeljesítmény-visszatartó hatásra, a c^Jdosok, az eltartottak problémájárqjHkiemelte, hogy nem tartja szereniffsnek a háromlépcsős megközelítésű} adórendszer működési tapasztalatiak felülvizsgálatánál. Rendkívül foirosnak mondotta a törvénynek aztjft rendelkezését, hogy minden évbewissza ifflpérni az adótábla kiigazroJEira. A^Xmutatott két változat és íSb&ottsá^Hvaslatok közül a „B” vátfWatot afnrlotta elfogadható kompromisszumként az OVszág- ' gyűlés figyelmébe.

Nagy Sándor kifejtette: az adótábla módosításakor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ugyanazt a reálbérszintet csak alacsonyabb bruttó keresetek és alacsonyabb infláció mellett lehet elérni. Ezért is támogatta az alacsonyabb adóterhet tartalmazó B változatot.

Javasolta, hogy a parlament egyértelműen foglaljon állást: 1989 közepéig részleteiben dolgozza ki a kormány a családijövedelemadó-rendszert. Dönteni kell a követendő szociálpolitikai koncepcióról is.

Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: helytelen minden olyan mérlegelés, amely a nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti megkülönböztetésre épül. A nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatos módosítási javaslatokat részletesen elemezve kifejtette: az adóhatár növelése mellett szól, hogy az ehhez a réteghez tartozók koruk és fizikai állapotuk miatt egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy nyugdíjuk romló értékét kiegészítő jövedelemmel kompenzálják.

Megemlékezés Boldizsár Ivánról

A vita lezárását követően az elnöklő Stadinger István szomorú kötelességének eleget téve bejelentette: csütörtökön reggel elhunyt Boldizsár Iván országos listán megválasztott képviselő, író, a Magyar Pen Club elnöke. Stadinger István megemlékezett az elhunyt sok évtizedes közéleti tevékenységéről. A ház elnöke javasolta az Országgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvben örökítsék meg Boldizsár Iván emlékét. A képviselők néma felállással tisztelegtek.

Stadinger István bejelentést tett a pápai üzenettel kapcsolatos szerdai országgyűlési állásfoglalással összefüggésben is. Elmondta: az állásfoglalást — a szerda esti szavazatszámlálás szerint — egy ellenszavazattal fogadták el a képviselők. Időközben azonban kiderült, hogy az egyik képviselő azért nyújtotta fel a kezét, mert ügyrendi kérdésben kért volna szót, s jelentkezését értelmezték — tévesen — ellenszavazatnák. Ennek figyelembevételével az elnök utólag megállapította: a pápai üzenettel kapcsolatos állásfoglalást az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el.

Az ad hoc bizottság ülése

Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Országgyűlést a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító indítványokról foglaltak állást Eszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a „B” variációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület A- 12 igenlő és egy ellenszavazattal, fiitve egy tartózkodás mellett —ujaHöntötf, hogy a 108 ezer forintos kjgKértéket támogatja.

. Az adómenteSav 60 ezerről 72 ezer

forintra való felemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes családok kedvezményezése ügyében a testület — az. ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetértésben — úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottság véleménye szerint most nem lehet érdemben dönteni a különböző pótlékok módosításával kapcsolatos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmával lenne kívánatos megvizsgálni.

A pénzügyminiszter válasza, szavazás

Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra.

Elmondotta: többen javasolták, hogy az adótáblát ne a nomináljövédelmek, hanem az infláció alakulásához alakítsák. Ezzel nem értett egyet a pénzügyminiszter, mert az adórendszer a reáljövedelmek, s így az infláció alakításának az eszköze a kormány, illetve a parlament kezében. Jelenleg szükség van a reálbérek, a reáljövedelmek visszafogására az egyensúlyi helyzet javítása miatt. Az inflációhoz igazított adótábla viszont éppen ennek a célnak az elérését tenné lehetetlenné. Ugyancsak nem értett egyet Villányi Miklós azzal a javaslattal, hogy a jelenlegi progresszív mértékeket tartalmazó adótáblát lineáris adó bevezetésével váltsák fel. Ez elvileg is hibás javaslatnak tekinthető. A piaci hatásokra épülő gazdaságirányítási rendszer biztosítjaa vállalkozói szabadságot, a jövedelmi, vagyoni differenciálódás lehetőségét. A társadalmi béke fenntartása érdekében elengedhetetlen azonban a jövedelmi differenciálódás állami eszközökkel történő szabályozása. Ennek egyedüli eszköze — a bérreform megvalósítása után — a személyi jövedelemadó lesz.

Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy mennyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rendszer. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva várható a kívánt hatás. Olyan felvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét, A pénzügyminiszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első félévére készül el. Ezt az ígéretét a kormány tartja is.

Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad ’hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett „B” variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő felemelésével.

*

Ezután határozathozatal következett. A képviselők S ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B” változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb, jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el.

Kovács Lászlóné fenntartotta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes családoknak is biztosítsák a gyermekenkénti ezerforintos adóalap-csökkentést.

Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta: a javaslat a kétgyerekesek számára ugyan többletjuttatást biztosítana, ám más tekintetben ellentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak akkor lehetséges, hogy ha az adómentesjövedelem határa továbbra is 48 ezer forint marad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők nem kis rétege adófizetővé válik, rosszabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elvetették.

Az Országgyűlés úgy határozott; arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon terjessze elő a személyijövedelemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését.

Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta.

A „B” variáció jövedelemadó-táblája

Az Országgyűlés által elfogadott „B” variáció szerinti személyijövedelemadó-tábla:

0 —

55 000 Ft

55001 —

70 000 Ft

70001 —

az 55 W0 Ft-on felöli rész 100 000 Ft

2550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész

\ f-B 190-001. vf. —ir_H 1 püs i

9450 Ft és a 100000 Ft-on felöli rész

150001 —

240 000 Ft

240001 —

23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 360 000 Ft

360001 —

55450 Ft és a 240000 Ft-on felüti rész 600 000 Ft

600001 —

105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüll rész 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felöli rész

0 százalék 17 százaléka 23 százaléka 29 százaléka 35 százaléka 42 százaléka 49 százaléka 56 százaléka

Törvényjavaslat az illetékek módosításáról

A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi

I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség, s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költségvetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt a javaslat elfogadása esetén 1989-ben összeségében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosításijavaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az elvonás növelését szolgálja, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésénél, az ingatlan adásvételénél, a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például a'Z üdülő-, a föld- és a telekvásárlás, illetve az üzletek és a műhelyek megszerzése.

Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza, 1989-ben mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, 1990-ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalékos illetéket fizetnek, elkerülendő a kettős adóztatást.

Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek,

az egyházi szervezetek, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990-ben.is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük.

Mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszerzést a gazdasági társaságokról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosit. v...

*

Mészáros Győző, a terv- és költség- vetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az illetéki ügyintézés idejét három hónapra kell csökkenteni. Ezt az indokolja, hogy az idő múlása következtében előálló vagyonérték-növekedés ne emelje a kivetendő illetéket. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. A bizottsági előadó -r; e két módosítás figyelembevételével — elfogadásra javasolta a kormány előterjesztését.

Határozathozatal

Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt —í. ellenszavazat nélkül, két tartózkodással elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását.

DR. CSEHÁK JUDIT ELŐTERJESZTÉSE

A társadalombiztosítás

r/i mi*«

működjön

demokratikusabban, , vezesse önkormányzat

A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társadalom- biztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező ' törvényjavaslat tárgyalása következett.

Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéja bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a magyar társadalom- biztosítás átfogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gábor miniszter.

— A társadalombiztosítási célok változatlanok — folytatta a miniszterasszony. — Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövetkezésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott —legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás, jegyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes. Működjön demokratikusabban, vezesse önkormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a parlament előtt. Ellátásai járjanak és' ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon. Annak működését, átalakítását ne nehezítse. A járulékok felhasználását' a gazdálkodó is befolyásolhassa, ellenőrizhesse, legyen érdekelt a kockázatok csökkentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke- és pénzpiacon töltsön be kiegyensúlyozó szerepet a társadalombiztosítás bankja; legyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosságban.

Ez a munka szorosan összefügg más jelentős lépésekkel, a költségvetés, a szociál- és egészségpolitika és a bér reformjával, a politikai intézményrendszer átalakításával. A javaslatokat több lépésben a jövő év folyamán kívánjuk az Országgyűlés elé terjeszteni.

Az 1989. január 1-jén megtenni szándékozott lépés — a Társadalombiztosítási Alap megalkotása —* a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Ezzel már biztosítható, hogy megkezdődjék a társadalombiztosítás önálló gazdálkodása, hiszen az önálló működés alapfeltételei adottakká válnak. Már a jövő évben megkezdődik a tartalékalap feltöltése, így a tartalékalap — meghatározott kereteken belül — hasznosulhat — mondotta Csehák Judit.

— Nem szabad lebecsülnünk azt a tényt sem — folytatta —; hogy a kifizetések biztonsága garantált; sőt, év végén biztos tartalékalapot is tudunk képezni, még akkor is, ha á járulékbevételek nem biztosítanak többletet. Mód nyílik az önálló gazdálkodásra oly módon is, hogy a társadalombiztosítás jogszabályban meghatározott bevételeivel maga gazdálkodik, az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztető módon átmeneti likviditási többletét a pénzpiacon .biztonságos formában befektetheti.

Az önálló alap megalkotásával biztos bázisa teremtődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociálpolitikai ellátásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet választani,'sőt a különböző biztosítási ágak — nyugdíj, rokkantbetegségi stb.*&§v szétválasztására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül majd sor a társadalombiztosítás intézményének helyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta.

Dr. Csehák Judit javasolta, hogy a költségvetési beszámolóval egy időben kapjon a társadalombiztosítás pénzügyeiről is tájékoztatást a parlament. Az egyes ellátások kiegészítéséről fél év elteltével, az árak emelkedésének és a bevételek—kiadások alakulásának ismeretében lehet majd dönteni. Ez a megoldás garanciát ad arra az esetre is, ha-a bérek vagy az árak eltérnek a tervezett mértéktől.

Végezetül a másik előterjesztését megindokolya elmondta: az 1975. évi II. törvény módosítását azért kérik, mert korlátozó paragrafusokat szeretnének törölni. A térítésidíj-rendszer változása miatt a családi pótlék kifizetésének korlátáit, az egységes járulékfizetés miatt pedig az egységes ellátást még bizonyos körben akadályozó bekezdéseket szükséges hatályon kívül helyezni.

*

Dr. Mezey Károly, a téma bizottsági előadója felszólalásában kiemelte,

hogy a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatja a tervezetet.

A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy az 1975. évi II. törvény módosítására miért van szükség. Kifejtette: az egyik ilyen ok a gyermekintézmények térítésidíj-rendszerének a jövő évtől történő megváltozása, a másik az egységes társadalombiztosításijárulékfizetés bevezetése. Hangsúlyozta: a szakmunkástanulók eddig kedvezményes térítési díjat fizettek, ugyanakkor)! a harmadévesek és a kollégiumban elhelyezettek után nem jár családi pótlék. Most, mivel a térítési díj egységes lesz, az e téren élvezett kedvezményeiket elvesztik, s ezért méltányos, hogy családi pótlékban részesüljenek. Járt családi pótlék az egyedülálló biztosítottak árvaellátásban részesülő gyermeke után is. Újabb házasság esetén már nem maradt meg mindkét kedvezmény, ezért gyakori volt, hogy házasság helyett be nem jelentett élettársi viszonyra léptek az eltartók, s a gyermek így nem került igazi családba; Társadalmunkban 93 ezer áryaellatpit Közül ebben a sorsban osztozott hatezer gyermek. Ezt a hátrányt oldja fel a törvény módosítása. A bizottság osztja | a Szociális és Egészségügyi Minisztéri- umnak azt a véleményét, hogy a gyér-1 meknek jár tulajdonképpen a családi pótlék. Ha a gyermek térítésköteles intézeti elhelyezésben részesül, de a térítési díj a szülőkön nem hajtható be, úgy j a családi pótlék az intézetet illeti. Ha j nevelőszülőkhöz helyezik a gyermeket,! úgy ők kapják meg a családi pótlékot. A testület ezekkel a módosításokkal egyetért és elfogadásra ajánlja ezeket a javaslatokat.

A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban rámutatott mai társadalombiztosítási rendszerünk gyengeségeire, majd a kö- vetkezőket mondta:

— A mostani törvényjavaslat a Tár- j sadalombiztosítási Alap létesítésével megteremti a lehetőségét annak, hogy a társadalombiztosítás olyan önálló pénzintézetté váljon, amelynek bevételei és kiadásai tisztán megmutatkoznak. Lehetővé teszi az egészségügy ! olyan finanszírozási' rendszerének ki- j dolgozását, amelyben a teljesítményelv érvényesülhet, megvalósulhat a szabad i orvosválasztás, racionális egészségügyi gazdálkodás jöhet létre, s a hangsúly a megelőző orvoslásra helyeződhet.

Végezetül beszámolt arról: a testület' egyetért a Szociális és Egészségügyi Minisztérium eredeti elképzelésével, mely szerint kívánatos, hogy a társadalom- biztosítási rendszer forgóalapja 4,5 mil-1 liárd forint legyen a törvényjavaslatban szereplő 2 milliárd forint helyett.

Dr. Kiss Péter (Fejér m., 13. vk.) kifejtette, hogy a társadalombiztosításnak a költségvetésről való leválasztása csak akkor szolgálhatja a reformot, ha érdekeltséget teremt az egészség megőrzésében, helyreállításában, azaz az egészség értékké válik.

Koczmann Ferencné (Győr-Sopron m., 7. vk.) rámutatott, hogy az egészségügyben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése rendkívül lassan javul, átlagkeresetük 40-50 százalékkal elmarad a hasonlóan megterhelő munkát végző, de más ágazatban dolgozókétól. A kötelezően ellátandó ügyeletek és többletmunkák javadalmazását a képviselőnő ajánlotta kivonni a progresz- szív adózás alól.

Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) halaszthatatlan feladatnak minősítette a Társadalombiztosítási Alap létrehozását. A társadalombiztosítási pénzeszközök leválasz- tása a költségvetésről, az önálló pénzintézet az egészségügy szempontjából szükséges és régen várt lépés.

t