Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjá­rás ma estig: Eleinte erősen, majd többnyire változóan felhős lesz az ég, főként északon várható gyenge eső, északkeleten hószállingózás. A nyugati szél élénk, időnként erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 305. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 23., péntek TANÁCSÜLÉS KECSKEMÉTEN Döntés személyi ügyekben — Segítség a földrengés sújtotta örményeknek, az erdélyi menekülteknek Kecskemét Város Tanácsa tegnapi ülésén—mint az elnöki megnyitóban elhangzott — „éppenhogy határozatképes” volt: a hatvanhárom városatya közül negyvenegyen voltak jelen az ülés kezdetekor. A testület először jóváhagyta a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról szqló jelentést, valamint az előző ülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokat. Ezt követően dr. Nagy Károly vb-titkár számolt be a hatósági munka törvényességéről, a felügyeleti Vizsgálatokról, a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről. E témában szót kért, többek között, dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára is. Elmondta, a városi tanács hatósági ügyintézése folyamatosan javult az utóbbi években, és ez dicsére­tes, ám a fellebbezések 3,2 százalékos aránya még mindig mintegy kétszere­se a megyei átlagnak. Továbbá felhívta a figyelmet az ügyintézések gyakori elhúzódására és arra, hogy a tanácsi apparátusban tapasztalt fluktuáció miatt fokozott figyelmet kell fordítani a fiatal közigazgatási szakemberek képzésére. A tanácsülés ezt a beszámolót egyhangúlag, ezt követően az ügyrendi bizottság munkájáról szóló előterjesztést kiegészítésekkel jóvá­hagyta. , , , , A testület ezután határozatban rögzítette 1 §89. évi üléstervét, tudomásul vette végrehajtó bizottságának jövő évi munkatervét, majd rövid szünet után személyi ügyekben döntött. Megüresedett elnökhelyettesi funkció, valamint három osztályvezetői állás betöltésére várta a javaslatokat a testület. / A kulturális, egészségügyi és szociális ügyekért felelős elnökhelyettesi tisztségre alkalmas személy jelölésére különbizottságot küldtek ki. Vezető­je, Bartha Imréné, a városi népfrontbizottság titkára elmondta: teljesen függetlenül végezhették munkájukat. Megkérdezték az oktatási és művelő­dési intézmények, valamint az egyházak vezetőit s a tanácstagokat. Sok név szóba jött, a kör leszűkült ugyan, mindeddig mégsem sikerült határozott javaslattal előállnia a bizottságnak. Ezért javasolta, hogy ebben a kérdés­ben következő ülésén döntsön a tanács. Indítványát elfogadták. Egy másik bizottság, dr. Nagy Károly vb-titkár vezetésevei osztályveze­tői állások betöltésére tett javaslatot, melyet előzőleg a végrehajtó bizottság már jóváhagyott. A tanácsülés egyetértett a javasolt személyekkel. így 1989. január 1-jétől a városi tanács lakásgazdálkodási osztályvezetője dr. Jakab Ágnes, a műszaki osztály vezetője öveges László, az egészségügyi osztály vezetője pedig dr, Dutkayné dr. Jenei Judit. Az új osztályvezetők a városi tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Egyéb bejelentések után végül dr. Adorján Mihály tanácselnök indítvá­nyozta: Kecskemét Város Tanácsa ajánljon fel félmillió forintot az örményországi földrengés károsultjainak. A felszólalók ezzel egyetértettek s egyben javasolták, másik félmillióval pedig az erdélyi menekülteket segít­se a tanács. A testület mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta. Egyéb­ként az erdélyi menekülteknek szánt félmilliót tanácsi segélyezési alapba helyezik, melyből azok részesülnek, akik a megyeszékhelyen telepednek le, az örményországiaknak nyújtott 500 ezret pedig gyógyászati eszközökre szánják. Rapi Miklós Magyar áldozatai is vannak a skóciai légi katasztrófának LOCKERBIE, WASHING­TON, NEW YORK. A jelek szerint nincs túlélője an­nak a légi katasztrófának, amely szerdán este történt a skóciai Loc­kerbie városkánál. A Panam ameri­kai légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing—747-cs óriása gépe — fedélzetén 258 személlyel — eddig ismeretlen okból egy ben- zinkúfra zuhant, s a katasztrófa a, közeli házakat is romokba döntötte. A mintegy négyezres lakosú kisvá­rosban két teljes házsor, 40 ház dőlt össze, és a brit légierő egyik magas ' rangú tisztségviselője szerint az uta- • sokon kívül legalább 15 helyi lakos is életét vesztette. A rendőrség kö­rülzárta a katasztrófa térségét, s túl­élők után kutat. A katasztrófa okairól egyelőre semmi biztosat nem tudni. Az időjá­rás megfelelő volt, á skóciai földi irányítás két perccel a tragédia előtt még beszélt a személyzettel, s akkor még semmi sem utalt a katasztrófá­ra. A gép később sem adott le segély­kérő jeleket, bár egyes szemtanúk szerint már a, zuhanás közben lán­gokban állt. A Panam légitársaság szóvivője csütörtökön hajnalban úgy véledekctt. hogy nincsenek „robba­násra vagy szabotázsra” utaló jelek, bár természetesen minden lehetősé­get ki fognak vizsgálni. A Panam légitársaság közlése szerint négy magyar áldozata is.van annak a katasztrófának, amely szer­da, este történt Skóciában: a Panam egyik Boeing—747-cs, Londonból New Yorkba tartó gépe 258 sze­méllyel a fedélzetén lezuhant. Az. amerikai légitársaságnak a Magyar Távirati Irodához eljutta­tott információja szerint a négy ma­gyar áldozat: Roller János, Roller Jánosné és Edina nevű gyermekük, váci lakosok, valamint Gábor Ibolya budapesti lakos. Mind a négyen amerikai rokonok meghívására tar­tottak az Egyesült Államokba. A négy áldozaton kívül más magyar állampolgárságú utas nem volt a fe­délzeten. Margaret Thatcher miniszterel­nök a londoni Nörtholt katonai repü­lőtérről tegnap délben a skóciai légi kátasztrófa színhelyére utazott. Petőfi Népe Kupa a megye legjobb sportolóinak Baján adtuk át a vándordíjakat Szerkesztőségünk 1971-ben ala­pított vándorserleget a megye leg­népszerűbb sportolóinak elismeré­sére. Az eltelt csaknem két évtized­ben több értékelési forma váltotta egymást, míg a mai gyakorlat kiala­kult, A folyamatos újítás, javítási szándék jele az is, hogy ezúttal har­madik alkalommal értékeltünk Saj­tóházon, s másodszor Kecskeméten kívül. A Bajai Mezőgazdasági Kombi­nát székházénak klubhelyiségében tegnap délután tartott kis ünnepsé­gen Preiszinger András, lapkiadó vállalatunk igazgatója adta át a vándorserlegeket Messzi Istvánnak, a Kecskeméti SC olimpiai ezüstér­mes súlyemelőjének, Bács-Kiskun legeredményesebb felnőtt sportoló­jának, Mlzsei Györgynek, a kiskun­félegyházi Honvéd Kun Béla SE junior Európa-bajnoki bronzérmes ökölvívójának, a megye leg­eredményesebb utánpotláskoru versenyzőjének és Hosszú István­nak, a Bajai SK NB 1-es férfi kosár­labda-csapata kapitányának, a leg­eredményesebb megyei együttes képviselőjének. A megyei tanács ifjúsági és sport­osztálya nevében Fekete László osztályvezető, a KISZ megyei bi­zottsága képviseletében pedig Ta- racközi Katalin titkár nyújtott át jutalmat a kiváló sportolói teljesít­mény elismeréseként. A legjobb megyei sportolók díja­zásához csatlakozva, ezúttal hato­dik alkalommal került sor a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa által alapított Kiváló Nevelőiniinkáért emlékplakett és tiszteletdíj átadásá­ra, amelyet Kovács Ferenc, a kis­kunfélegyházi szakszervezeti bi­zottság természetbarát-szakosztá­lyának vezetője vehetett át Varga Jánostól, az SZMT képviselőjétől. A bensőséges hangulatú ünnep­ségen^;' amelyen részt vettek a sportolók edzőt, egyesületi vezetői —- a párt- és tanácsi szervek nevé­ben ar. Babinyecz Ferenc a megyei pártbizottság titkára gratulált az elért nagyszerű sikerekhez. (Az 1988-as év legeredményesebb Bács-Kiskun megyei sportolóinak teljesítményéről lapunk 7. oldalán, a sportrovatban közlünk részletes szakmai értékelést.) ETIKÁTLAN-E, AMI EGYÉBKÉNT JOGSZERŰ? Kétszáz közérdekű bejelentés az idén a megyei NEB-nél Tegnap ülést tartott a megyei népi el­lenőrzésibizottság. Elsőként Szvorény János elnök arról beszélt, hogy milyen benyomást tett rá a megyei pártértekezlet. A felelősségér­zetről és a segíteni akarásról tanúskodó felszólalások mellett olyanokat is hal­lott —mint mondta—, amelyek alig kü­lönböztek a 20-30 éve elhangzottaktól. Egyesek még most is összetévesztették a partértekezletet egy munkahelyi tanács­kozással, amelyben az eredményeket szokás kiemelni és azt, hogy a vállalaton kívül hol, kik követtek el hibákat. A szembenézés egy-egy kollektíva belső bajaival ma még nem jellemző. Megoszlott a megyei NEB tagjainak véleménye abban a kérdésben — ezt egyikőjük vetetfe fel —, hogy tudnillik jogszerű-e az, hogy egy tanácselnök leá­nya tanácsi bérlakást kap. Dr. Gaál Ödön, a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vállalat igazgatója eb­ben nem látott kivetnivalót. A lakáshoz jutás állampolgári joga bármelyik veze­tő gyermekének is. A NEB elnöke és a testület tagjainak többsége viszont azt az álláspontot képviselte: az ilyen eset le­het jogszerű, de mindenképpen etikát­lan. A bizottság ezután az idei vizsgála­tokkal foglalkozott. A lakosság bizal­mának jeleként értékelte, hogy 1988- ban kétszáz közérdekű bejelentés érke­zett. Ezek közül nyolcvanat névtelenül írtak. Növekszik azoknak a jelzéseknek a száma, amelyek egyes személyek fény­űző életmódjáról, feltűnő meggazdago­dásáról szólnak.' Nem ritka az állampol­gárok ügyeinek lélektelen intézése miat­ti panasz sem. Az emberek közt az eliga­zodás bizonyos zavarára utal, hogy újabban olyan ügyekben is a népi ellen­őrzéstől várnak segítséget —birtokhá­borítás, gyermektartás, szomszédok egymás közötti vitái —, amelyek egyéb­kent a bíróságokra tartoznak. Végül munkamódszereikről tárgyal­tak a népi ellenőrök. Dr. Tóth Károly azt ajánlotta: a jövőben a hozzászólók lé- nyegretörően, szószaporítás nélkül te­gyék meg észrevételeiket a bizottság ülé­sein, s az elnök ne engedje meg a mellébe­szélést. Húsz helyett öt perc alatt is ki le­het fejteni valamilyen mondanivalót. Ehhez azonban más munkastílusra és —nem utolsósorban—világos beszéd­re van szükség. JANUÁR 10-ÉN FOLYTATÓDIK AZ ÜLÉSSZAK I Törvényeket módosított I az Országgyűlés Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. STADINGER ISTVÁN házelnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen berekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával, illetve az interpellációkkal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én folytatódó ülésszakon foglalkoznak a képviselők. VILLÁNYI MIKLÓS ELŐTERJESZTÉSE Változás a személyi- jövedelem-adózásban Ezután — a napirendnek megfelelően — Villányi Mik­lós pénzügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. Elmondotta: a személyijövedelemadó-törvény 35. pa­ragrafusa előírja, hogy „az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra .az állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács—az ár- és jövedelmi viszonyokváltozására tekintettel—teszjavasla- tot.” Ez az egyik és elsődleges oka, hogy a kormány az Or­szággyűlés elé terjeszti az adótábla módosítási javaslatát. Az idei adóbevételi tervek teljesitéséről elmondotta: a kez­deti aggodalmak ellenére a személyi jövedelemadó ez évben a terv szerinti 58 milliárd forintot meghaladja. Szerdáig 59 milliárd forint személyi jövedelemadót már befizettek. A kormány a személyi jövedelemadó 1989. évi módosí­tásának kialakításakor abból indult ki, hogy a nominál­bérek jövő évre tervezett 5-7 százalékos növekedését az adó nem semlegesítheti, tehát olyaií adótáblát kell kidol­gozni, amely az adóterhelést nem növeli. Arra is töreked­tek, hogy tompítsák az adótábla szélsőségeit. A jelenlegi adótábla három kritikus pontja: az adómentes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvonás, túlzott a legmagasabb adósávban a 60 százalékos adóterhelés, és a 100—240 ezer forint közötti adósávokban is arány­talanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla módosítására két változatot terjeszt az Országgyűlés elé. Közös bennük, hogy 11 helyett 8-ra csökkenne az adósávok száma, mérséklődné­nek a legalsó és a legfelső határon lévő adókulcsok. Az „A” változatban az alsó határon 20 százalékról 18 száza­lékra, a „B”-ben 17-re, a felső határon pedig 60-ról 56-ra. Ezzel a felső határ a vállalkozásinyereségadó-elvonás mértékéhez közelítene. Ennek azért van különös jelentő­sége, mert 1989-től az egyéni vállalkozók a személyijöve­delemadó-törvény hatálya alá tartoznak. . Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 35 ezer forintra növekszik, a belső sávokban pedig kétféle módosítást javasolnak. Az „A” változat a nagyobb jöve­delműeket kedvezményezi, a „B” változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelmeket hozza kedvezőbb helyzet­be. Mindkét változat kevesebb adót hoz, mint az érvény­ben lévő adótábla. Az „A” változatban 10,5 százalékra csökken az átlagos adóteher, a „B” változatban 10 száza­lékra az idei várhatóan 12 százalékról. Ez az adóteher­csökkenés 10-12 milliárd forinttal több jövedelmet hagy az állampolgároknál, és ahhoz is hozzájárul, hogy az eredetileg tervezett 6-7 százalékos reálbércsökkenés 1989-ben kisebb, 4-5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kor­mány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az infláció ellensúlyozására jövő évben is növekednek, ha a nyugdí­jasok a nyugdíj mellett még dolgoznak vagy más adókö­teles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adózzék az egyéb­ként adóköteles jövedelem. —- Körülbelül 400 ezer nyugdíjas vállal munkát. A sta­tisztika szerint általában azok, akiknek a nyugdíjuk is ma­gasabb. A rendelkezésre álló kevés információ alapján, ha csak a nyugdíj melletti keresetet számítjuk, s az egyéb jöve­delmeket, például a szobakiadást, a magánoktatást nem, az adókiesés akkor is meghaladja a'másfél milliárd forin­tot. A számításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez mi­nimum 1,5 milliárd forint tanácsi bevételkiesést jelentene. A kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jö­vedelmek nagyobb kedvezményét, mert szociálpolitikai szempontok alapján sem a magasabb jövedelmű nyugdíja­sok kedvezményét lenne célszerű növelni. Ha lenne forrás, akkor azt az alacsony nyugdijak növelésére kellene fel­használni. Egyébként az adómértékek csökkentése a nyug­díj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben kedve­zőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójának mérséklése és az adóter­helés csökkentése mellett javítja a személyi jövedelemadó működéskömyezetét, így tovább csökkenti teljesítményt fékező hatását a liberalizáltabb “bérgazdálkodás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra- és az ügyeleti díjak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérítés jelle­gű, tehát adómentes“ lesz a bányamentési pótlék. — A személyijövedelemadó-módosítások sora mind­ezzel nem fejeződik be. Mint ahogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adórefor­mot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdé­sekre, ki kell dolgozni a családi jövedelemadózás modell­jét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépíté­sével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszatérünk — mon­dotta Villányi Miklós, kérve az Országgyűlést, hogy a személyijövedelemadó-törvény módosítási javaslatát megvitatva az „A" és „B” változatok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Hozzászólások Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az adóügyi ad hoc bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kormányzat három menetben tervezi korrigálni az adó­rendszert. Most vagyunk a második fázisban, és a kon­cepcionális felülvizsgálatra egy adóé'v eltelte után, 1989 első felében kerül sor. Leszögezte, hogy a szükséges teljesítményösztönzö ha­tás eléréséhez maximum 4-5 adókulcs fogadható el. A kormány által felkínált két változat közül a B variáns elfogadását javasolta Gágyor Pál. Hátránya ugyanakkor a B változatnak, hogy — szemben az A változattal — nem tartalmazza a kétgyermekesek családi pótlékának emelését. Gágyor Pál utalt arra: Bánffy György képviselő javasolta, hogy ezt vegyék be a B variánsba is. Közölte, hogy Bánffy képviselő egyelőre elállt az indítványtól,'és megállapodtak abban, hogy tavasszal, a koncepcionális felülvizsgálat során visszatérnek rá. A konúány elképzelése szerint a nyugdíjasok esetében 96 ezer forintról 100 ezer forintra kellene emelni az adó­küszöb értékét. Az ad hoc bizottság szerint éz nem ele­gendő, mert továbbra is kizárnak vele olyan rétegeket az értékteremtő folyamatból, amelyek a legtöbb erőforrás­sal rendelkeznek. A bizottság szerint az adóküszöb érté­két 120 ezer forintra kellene emelni. Az ad hoc bizottság előadójá elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban 108 ezer forintos javaslatot fogadtak el. Gágyor Pál. kérte, hogy amennyi­ben a képviselők nem fogadnák el a 120 ezer forintot, az elnök tegye fel szavazásra a 108 ezer forintos indítványt is. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) a választópolgárok­kal folytatott konzultációk alapján a személyijövedelem- adó-rendszer néhány kedvezőtlen vonására hívta fel a figyelmet. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a tervezet­nek mind az A, mind a B változata teljesítmény-vissza­tartó hatású. További probléma forrása, hogy egyik variáció sem képes feloldani azokat a feszültségeket, amelyek a csalá­dok adózása körül alakultak ki. Az egykeresős családok egy főre jutó jövedelmeikkel gyakran a létminimumot sem érik el. Feltétlenül indokoltnak látszik ezért, hogy a központilag alakított bér- és szociálpolitika szorosabban tartson lépést az adórendszer hatásaival. A gazdálkodók körében ellenérzést váltott ki a szemé- lyijövedelemadó-rendszer bonyolult nyilvántartási rend­szere is. Volt, aki olyan megoldást javasolt, hogy az állam rögzítse az elvonás mértékét, például határozza meg: 100 forintból mennyit kell az államkasszába befizetni. Balogh László (Békés megye, 14. vk.) rámutatott, hogy az adótáblázat készítőinek figyelembe kellett volna ven- niök: 5000-5500 forintos keresetből — családok esetében ezt egy főre visszavetítve — nem lehet adózni, mert ez veszélyeztetné a megélhetést. Javasolta, hogy módosítsák az adóelőleg-fizetés rend­szerét és módszerét, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgo­zók csak hónapok múlva kapják vissza a tőlük levont adóelőleget. Javasolta továbbá, hogy a nyugdíj és egyéb jövedelmek, együttes tömegének adómentes sávját 120 ezer forintnál állapítsák meg, s hogy a legalsó sávban 60 ezer forintig ne legyen adó.. (Folytatás a 2. oldalon) I K—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom