Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Az északi szél jelentő­sen mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában —4, —9 fok között, a í sabb nappali hőmérséklet 0, plusz 5 fok között alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 303. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 21., szerda Az egészségmegőrzés eredményei és feladatai Ülést tartott tegnap a megyei tanács vb-termében a megyei egészségvédelmi tanács. A tanácskozáson részt vett dr. Ajkay Zoltán, az Országos Egészség- nevelési Tanács titkára, aki tájékozta­tót adott az országos tanács munkájá­ról. Dr. Ajkay Zoltán szólt arról az indít­ványról, melyben kérik, hogy más or- y; I szágokhoz hasonlóan kapja meg az . egészségvédelem az alkohol- és do­hányfogyasztás bevételének egy száza­lékát, ami — megvalósulás esetén — 340 millió forintot jelentene. Ezenkívül szintén az országos tanács kérte a most ülésező képviselőket, hogy az egészség- védelem tavalyi 90 millió forintos tá­mogatása helyett többet, legalább 120- 130 milliót javasoljanak. Egyébként nem a gazdaságpolitika az — mondot­ta a titkár —, ami megszabja egy társa­dalom egészségét, hanem fordítva: az egészségvédelem minősége határozza meg, hogyan és mennyit tud termeim az ország. Ezt követően a megyei egészségvé­delmi tanács elnöke, dr. Geri István szá­molt be a tanács elmúlt-évi munkájáról. Felsorolta azokat az egészséges élet­móddal kapcsolatos kísérleteket, me­lyek Bács-Kiskun megyében folynak, majd a megyei egészségvédelmi munka példájaként említette a többi között a félegyházi Sanitas-klubot, a kecskemé­ti Erdei Ferenc Művelődési Központ egészségvédő tevékenységét, a kunada- csi reformkonyhát, a Baján s Kecske­méten működő természetgyógyász­egyesületet, a diáksportkör létrejöttét, a hatvanhárom iskolába bevezetett mindennapos testnevelést, a zöld re­ceptek alkalmazását, valamint a szűrő­vizsgálatok kiteijesztését. A beszámoló után a tagok a jövő évi munkatervjavaslatot beszélték meg, majd elfogadták a megyei egészségvé­delmi tanács szervezeti és működési szabályzatát^ B. M. VERSENYEK, FILMVETÍTÉSEK, ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS Itt a vakációi Azt gondoljuk, nagyon örülnek a gyerekek, hogy holnaptól beköszönt a teli szünet, nem kell néhány napig iskolába járniuk, pihenhetnek, kedvükre tölthetik a szabad napokat. Néhány intéz­ményben arról érdeklődtünk, mit kínálnak a diákoknak az elkö­vetkezendő napokra. . Baján, a Bokányi Dezső Úttörőházban az idén a napközis gyere­kek is itt tölthetik á vakációt. Reggel kilenctől délután ötig a legkülönfélébb dolgokkal foglalkozhatnak. így például holnap mézeskalácsot süthetnek, számítógépes vetélkedőn mérhetik össze tudásukat az érdeklődők. Pénteken Karácsonyi díszeket készíthet­nek. Az ünnep után, december 27-én délelőtt tíz órától rendezik meg a rajzversenyt, délután pedig azt a táncházat, ahol magyar és , szerb táncokat rophatnak a vakációzó diákok. Egy nappal később, 28-án az Ady Endre Könyvtár Kincskereső Klubjaadja elő Ander- ' sen Hókirálynő cimü mesejátékát. December 29-én sakkverseny, asztalitenisz-derbi, játszóbáz is szerepel az események között. | Kiskunhalason két művelődési központban tettük fel a kérdést: mivel csalogatják-a diákokat a téli szünetben? Az általános műve­- lődési központban főképpen sportprogramokat hirdettek minden napra. Holnap délután lesz a városi fenyőünnepély, ugyanpsak az AMK-ban. ■' - ^ A Gőzön István Művelődési Központban kétszer tartanak disz- > kót, egyszer játszóházat. A nemreg alakult ifjúsági műhelyben főleg kozépisKólások szorgoskodnak, ők a téH szünetben is több­ször találkoznak majd. December 30-án, pénteken a hetedik-nYplr." j I cadik osztályosok klubfoglalkozásán a jövendölésről, a szilveszter­ről lesz szó. » ^ 2 ' »» . A városföldi klubkönyvtárban ugyancsak változatos a szünidei kínálat. Aki betér a modern intézménybe, mindennap délután három órától megnézheti a legújabb videofilmeket, pingpongoz­hat, lemezeket hallgathat, társasjátékokkal szórakozhat es számí­tástechnikái játékprogramokat készíthet, használhat. Pénteken 17'' órakor rendezik meg a karácsonyi ünnepséget. 1 j ’ \ , Ä kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban már tegnap megkezdődött a vakáció, amikor is karácsonyi játszóházat tartot­tak. Szinte minden napra hirdettékfilmvetítést, ízelítőülcsaknéhány.- címafistáról:ApalacsÍntáskirály,MirrMufrkalandjai,Hahó,Öcsi! December 31-én rendezik meg a már hagyományos szilveszteri dombfutást a Csalánosi parkerdőben, ahova gyerekeket és felnőtte­ket egyaránt várnak. (Addigra hátha lesz hó, hogy a szánkózók se tétjének haza kedvetlenül.) Már eddig is sok látogatót vonzott ame- gyeszékhely művelődési központjában a vasútmodell-kiállítás. A zsúfoltság várhatóan a téli szünetben tetőzik, így december 29-éig | ' meghosszabbították az érdekes és látványos tárlatot. A kecskeméti Szőrakaténusz Játékmúzeumban holnap délután három órakor a^s Rákóczi Ferenc Általános Iskola hagyomány-;:: ontó csoportja betlehemes játékkal köszönti az érdeklődőket. Meg aznap, illetve pénteken is mód van arra, .hogy a játékműhelyben karácsonyfadíszeket, különböző ajándékokat készíthessenek a ne­bulók. Karácsony és szilveszter között december 26-án, valamint 28. és 30. között nyújt kikapcsolódfist és hasznos szórakozást a -^átéjnuűhelv.. A múzeumban megtekinthető a most különösen is aktwÁKiTTStéfr és ünnep című állandó kiállítás és a Fábián Dénes gyűjteményéből válogatott ólom-, cm- és más anyagú makettfigu- ra-bemutató, ez utóbbi már csak az év végéig látogatható. ■1 Emlékeztetőül: a téli szünet január 2-áig tart, az első tanítási nap 1989-ben, január 3-án, kedden lesz! B. T. MÁRCIUS 15. MUNKASZÜNETI NAP, ÚJ MINISZTÉRIUM VITA A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL Megkezdte munkáját az Országgyűlés T.cgnaf? délelőtt 10 órakor Stadin- % ger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brú­nó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnö­ke. megemlékezett az Ideiglenes Nemzet­gyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti Stadinger István ezután egy képvi­selői indítványt ismertetett. Grósz Ká­roly és Huszár István, a Hazafiás Népfront Országos Tanácsának főtit­kára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a ma­gyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. * A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselő­társuk, Nagy László, a Krásznokvaj­dai Bástya Tsz elnöké emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavasla­tokat. Bejelentette, hogy három képvi­selő nyújtott be interpellációt és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ezután egy­hangúlag elfogadta, az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi ja­vaslatok tárgyalása; 2. Az 1989. évi költségvetésről szóló -----:— tö rvényjavaslat tárgyalása, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt; 3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgal­mazó pápai üzenetről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának tör­vényjavaslata; . 5. Az illetékről szóló 198& évi I. törvény módosításának törvényjavaslata: 6. A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombizto­sítástól szóló törvény módosításának tárgyalása, együttes vitában; 7. A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 8. A külföldiek magyarországi befektetéséről és a. Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása,, együttes vitában; 9. Az alkotmány módosításáról; az egyesuléss jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10. A honvédelemről szóló 1976. évi I.* törvény módosításának törvényjavasla­11. Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; 12. Interpellációk, kérdések. . »pofi)|of „7 flipet:7tiL tár0V«nrn7Jifát rovhunoiilii* clfovadta NÉMETH MIKLÓS ELŐTERJESZTESE Javaslat két minisztérium összevonására Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő törvényjavaslatot a .minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi I. tör­vény módosítására. Elöljáróban ki­emelte: a jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elvá­laszthatónak hitt gazdasági és politi­kai reform. Ugyanakkor a két terüle­ten a haladás sebessége jelentősen el­tér egymástól. Sokáig a gazdaságra korlátozódott a reform, napjainkban a folyamat kiszélesedett, sot a politi­kai intézményrendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezt kísé­rő nyilvánosság kibontakozása any- nyira felgyorsult, hogy már reális ve- szély a folyamatok kezelhetetlensége, s ennek következményeként a társa­dalom destabilizálódása. Ez a veszély nem a folyamatok le­állításával kerülhető el, hanem csak az új alapokon nyugvó, a politikai pluralizmus talaján álló közmegegye­zéssel. A továbbiakban arról szólt: ha pártunk és kormányunk már nem lesz egy tömbből faragott, mint évti­zedekig volt a gyakorlatban, akkor meg kell jelenítem a sajátos szerephez tartozó saját arculatot, ki kell alakí­tani az újszerű kapcsolatrendszert és működési mechanizmust. Más meg­közelítésben: szembe kell nézni a kor­mányzó párt fogalmának értelmezé­sével. : Bejelentette: a Minisztertanács ja­vasolja, hogy az Országgyűlés szűn­tesse meg az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Köz­lekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztérium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szoros összefüggésben áll a kormány­zati irányítás struktúrájával, változó módszereivel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenntar­tásokra utalva kitért arra is, hogy a nemrégiben létrehozott új minisztéri­umok megszervezése sem volt mentes bizonyos hibáktól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések kockázatosak, egzisztenciákat érinte­nek, és a hangulatot sem mindig a kedvező irányba befolyásolják — mondotta. Ennek ellenere annak a véleményének adott hangot: folytatni kell a megkezdett kormányzati át­szervezést, és a közeljövőben a most javasoltakon kívül további lépésekre is sort kell keríteni. A kormányzati irányítás megváltoztatásának jelenle­gi szakaszában a korábbi lépések szerves folytatásaként kerül sor most a terület- és településfejlesztés, vala­mint az építés, közlekedés és hírköz-y lés integrált kormányzati irányításá­nak kialakítására. A tanácsi igazga­tás, a terület- és településfejlesztés ál­lamigazgatási, kormányzati irányítá­sát legcélszerűbb a Belügyminisztéri­um keretében egységesíteni. A konk­rét kapcsolatrendszert és feladatmeg­osztást a jövő év április 30-áig alakít­ják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a von- zataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálko­dás központi feladatainak átcsopor­tosítására is. Ezek közül több ugyan­csak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellőkép­pen előkészítik a Belügyminisztérium belpolitikai és közigazgatási minisz­tériummá való átalakítását — hang­súlyozta a miniszterelnök. A szervezeti korszerűsítés során te­hát új típusú, komplex, úgynevezett szakmai funkcionális irányításra al­kalmas gazdasági ágazati minisztéri­umokat hoznak létre. Ennek alapján született az a javaslat, hogy a közle­kedés és építésügy kormányzati irá­nyítását egy minisztériumban egyesít­sek. Ezt követően azokat az elképzelé­seket ismertette a miniszterelnök, amelyek szerint a jövőben a posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január 1-jétől a Magyar Posta központjának, illetve elnökének államigazgatási feladatait az új minisztérium, ületve annak ve­zetője venné át. Ezt követően még a jövő év első felében, az új postatör­vény elfogadása után, fokozatosan kerülhetne sor a Posta szervezetének átalakítására, a vállalatok megter­vezésére. A közlekedés, a hírközlés és az építésügy kormányzati irányításá­nak integrálásával párhuzamosan in­dokolt, hogy az ipari jellegű építő­anyag-ipar irányítását januar 1-jétől az Ipán Minisztérium vegye át — mondotta Németh Miklós. A továbbiakban kifejtette: a kor­mánynak a részérdekeket képviselő miniszterek tanácsa helyett az összér­tékét szem előtt tartó Miniszterta­náccsá kell válnia. A kormányzati munka szervezeti feltételeinek meg­változtatásával meg kívánják terem­teni a lehetőséget az érdemi társadal­mi részvéteire es beleszólásra. A kor­mány nem eltűri, hanem egyenesen számit az érdektörekvések erőteljes jelentkezésére, és erre a központi ha­talom erősítésével készül fel. A kor­mányzati filozófiában a semlegesség helyere a nemzeti elkötelezettséget ál­lítják. Ez azt jelenti, hogy a kormány­zat nem egyszerűen csak figyeli az autonóm társadalmi törekvéseket, hanem azok integrálására törekszik, a társadalommal közös célok vállalá­sával. A kormányzat a Magyar Szo­cialista Munkáspárt programját hajt­ja végre, olyan programot, amely össztársadalmi érdekeket fejez ki, és számit a pártnak mint társadalmi erőnek a támogatására. A nemzeti elkötelezettség tartalmába természe­tesen beletartozik a kormányzat szo­ciális elkötelezettsége is. A kormány megköveteli a tisztességet, üldözi a korrupciót, dé kiáll mindazok mel­lett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom destabilizálását óhajtó erők — mutatott rá végezetül a miniszterelnök. Szilágyi Gábori (Hajdú-Bihar me­gye, 3. vk.), a Debreceni Postaigazga­tóság igazgatója, az Országgyűlés' építési es közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a testület december 12-ei ülésén megtárgyalta a javaslatot. Többen szóvá tették: a bizottság­nak korábban és nagyobb részletes­séggel kellett volna az illető miniszté­riumok munkáját tárgyalnia ahhoz, hogy az összevonás szükségességét a képviselők egyértelműbben és világo­sabban láthassák. Különösen az épí­tészeknek fáj, hogy egy nagy hagyo­mányú Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szűnne meg. A Magyar Építőművészek Szövetsége e tárgy­ban levéllel fordult Németh Miklós­hoz, a kormány elnökéhez is. Hangot kapott a bizottsági vitá­ban az is, hogy'mivel a Magyar Posta köztudottan néhány éve vált ki a minisztériumi keretből, ismételt visszasorolása nem jó fényt vet rá. A mai Közlekedési Minisztérium valamennyi alágazata köztudottan fejlesztési és fenntartási gondokkal küzd — s ezért a képviselők félel­müknek adtak hangot: vajon nem gyengíti-e majd a hírközlés erősödő fejlesztési törekvéseit. A sokoldalú vita alapján a bizottság többségi szavazattal javasolta az Országgyű­lésnek az 1987. évi VII. törvény módosításának elfogadását. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 3. vk.) építőművész, az Észak-Magyarorszagi Tervező Vállá- lat vállalati főépítésze felszólalásában kifejezte kételyét a tervezett összevo­nás hasznosságát illetően; mint mon­dotta, annak szakmai, gyakorlati elő­nyeit nem látja. Javasolta ezért, hogy még a végrehajtás megkezdése előtt hozzanak létre konzultatív testületet az Urbanisztikai Társaság és más in­tézmények bevonásával. A képviselő szerint az első próbaév elteltével na­pirendre kell tűzni az összevont mi­nisztérium munkájának tanulságait. Indítványozta továbbá, hogy Wjk a társadalmi és szakmai kontroll erősí­tése érdekében 4? létesítsenek építé­szeti kamarát. Németh Miklós válaszában el­mondta, hogy a konkrét feladatkö­rök kialakításánál a kormány kész figyelembe venni az összes észrevé­telt, bírálatot.' Levonta azt a tanulsá­got, hogy a társadalmi szervezeteket hamarabb kell tájékoztatni. A ha­táskörök megállapítása azonban a Minisztertanács feladata, azt nem ruházhatía át. Viszont a két minisz­térium felelős szakemberei mellett igénybe veszik az Urbanisztikai Tár­saság és az Építőművészek Szövetsé­ge közreműködését is. Németh Mik- . lós megítélése szerint a tervezett ösz- szevonás előnyei nem teoretikusak, hanem ténylegesen javítják a haté­konyságot. Az eredmények felméré­sét viszont csak 3-4 év elteltével érdemes elvégezni. Az építészeti ka­mara létrehozásának javaslatát jó, támogatandó gondolatnak nevezte a kormányfő. ’ • Ezután határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a minisztériu­mok fdsoroíásaról szóló 1987. évi VIL törvény módosítására benyúj­tott törvényjavaslatot — 21 ellensza­vazattal és 54 tartózkodás mellett ■ elfogadta. Közlekedési, hírközlési, és építésügyi miniszter: Derzsi András Rátértek az ehhez kapcsolódó sze­mélyi javaslatok tárgyalására. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az MSZMP Központi Bizottsága és a HNF Országos Elnöksége egyetértésével^- javaslatot nyújtott be Urban Lajos közlekedési minisz­ter, yalamint Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési miniszter —. érdemeik elismerése melletti — fel­mentésére. Indítványozta továbbá Derzsi Andrásnak, a Fővárosi Ta­nács Közlekedési Főigazgatósága vezetőjének megválasztását közleke­dési, hírközlési és építésügyi minisz­terré. Urbán Lajos felmentését az Or-, szággyűlés 37 ellenszavazattal, 40 tartózkodás mellett; Somogyi Lász­lóét pedig 59 ellenszavazattal, 40 tartózkodás mellett elfogadta. Der­zsi András miniszterré történő meg­választásakor 25-en szavaztak a ja­vaslat ellen, és 115-en tartózkodtak. Ezt a szavazást azonban -^képvise­lői indítványra — megismételték. Ekkor 128-nak bizonyult a tartózko­dók száma, a 25 ellenszavazat nem változott. Az Országgyűlés tehát többségi szavazattal Derzsi Andrást közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré megválasztotta. Stadinger István ezután bejelen­tette, hogy Kállai Gyula előrehala­dott korára és más elfoglaltságára való tekintettel felmentését kérte az Alkotmányelőkészítö Bizottság elnö­ki tisztsége és tagsága alól. Az Or­szággyűlés — 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett — Kállai Gyu­la kérését elfogadta. Az Alkotmány- előkészítő Bizottság új elnökévé a testület eddigi titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt választották meg, 1 ellensza­vazattal és 20 tartózkodással. A bi­zottság titkárának személyére ' ké- jj sőbb tesznek javaslatot. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom