Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

1988. november 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Kitüntetések november 7. alkalmából A nagy októberi szocialista for­radalom 71-edik évfordulóján több intézményben és üzemben kitünte­tések átadására került sor. A Munka Érdemrend ezüst foko­zatát kapta Szabó Tamásné, az Or­szágos Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi bankszervének igaz­gatója, valamint Ángyai Jánosné, a Magyar Posta tiszakecskei hivatal­vezetője. Ónodi János, a Magyar Áltamvasútak kiskunhalasi üzem­főnökségének vezetője a Munka- Érdemrend bronz fokozatát vehette át. A művelődési miniszter által adományozott Pedagógus Szolgá­lati érdeméremmel tüntették ki Dá­niel Gézát, a kalocsai városi pártbi­zottság titkárát. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Da- rócz.i László, a posta mélykúti hír­lapfelelőse, valamint Seres Ferenc kiskunfélegyházi kézbesítő. A honvédelmi miniszter által adományozott Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Pécsi László, a kalocsai 111. Számú Általános Iskola igazgatóhelyette­se, ezüst fokozatát pedig Kovács Andrásné, a bajai pályaválasztási munkaközösség vezetője, valamint Bogácsi András HM polgári alkal­mazott. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát vehette át Vidra Árpád, a bajai Gyakorló Általános Iskola tanara, valamint Hollóné Vincze Anikó és Keskeny Imréné HM polgári alkalmazott. A belügyminiszter a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokoza­tával tüntette ki Mondovics László rendőr törzszászlóst, ezüst fokoza­tával Szabó Márton századost, Pin­tér József zászlóst, valamint Barna Lásziónét. A Közbiztonsági Érem különböző fokozatait tizenheten kapták. Dr. Gajdócsi István látogatása Kunszentmiklóson Pénteken Kunszentmiklóson töltötte munkanapját dr. Gajdócsi István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke. A városi jogú nagyközség pártbizottságán a térség helyzetéről, feladatairól tájékozódott, majd beszélgetésen vett részt a település társadalmi, politikai szervezeteinek vezetőivel. A látogatás első programjaként dr. Bene János, a kunszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára adott képet, a városi rangra pályázó telepü­lés és a vonzáskörzetbe tartozó községek fejlődéséről. Mint mondta, a pártbizott­ság legutóbbi ülésén értékelte a kibontakozási program helyi feladattervét. Megál­lapította, hogy az helyes, és megvalósításáért sokat tettek az elmúlt esztendőben. Kiemelte, hogy a két új telefonközpont átadása után már csak Kunpeszért kell bekötni, és akkor a térség minden'települése része lesz a távhívóhálózatnak. A gázprogram lényegében befejezettnek tekinthető. Szabadszállás egészségügyi létesítménnyel, Szalkszentmárton új iskolával lett gazdagabb, Kunszentmiklóson elkészült a szennyvízcsatorna és a Rákóczi út burkolata. További feladat az orvosi rendelő befejezése, a tanácsi utak burkolása. Sínen van a Dunavecse és Apostag gondjait megszüntető Gudmon-foki vízbázis ügye. A térség 23 kisebb-nagyobb ipari üzemében várhatóan idén 1-3 százalékkal nő a termelés, de a piacprobléma, a hiányos alapanyag-ellátás és az exportgond valamelyike mindenkit érint. Különös nehézséget jelent ez a Temaforgnál. A fog­lalkoztatás a térségben megoldott, sőt még üres munkahelyek is vannak, a fizeté­sek viszont alacsonyak. A mezőgazdaság megáll a lábán, de legtöbb helyen nyereségcsökkenésre számítanak, s egy közps gazdaság várhatóan veszteséges lesz. Fejlődött a kereskedelmi ellátás, de Tasson a húsbolt megszűnése okozott bosszúságot, s persze zavarokat — ám rövidesen megoldódik ez a kérdés —r, míg Kunszentmiklóson a magas zöldségárakat, s egy jól ellátott húsüzlet hiányát kifogásolják. Ez utóbbi ügyben a megyei tanács segítségével keresnek partnert és így megoldást. A lakosság hangulata — a térségben uralkodó nyugodt légkör ellenére — az utóbbi időben rosszabbodott. Több országos döntés is bírálatot kapbtt. Helyi pártértekezletet nem tartanak — ezt összesen három alapszervezet kérte, de ők sem a személycserék okán. Az időszerű feladatokat rövidesen aktívaülésen beszé­lik meg. A térség társadalmi, politikai szervezeteinek vezetőivel folytatott eszmecserén először dr. Gajdócsi István szólt az ország, a társadalom előtt álló feladatokról, s ezen közben Bács-Kiskun megye lehetőségeiről, a VII. ötéves terv teljesítéséről, majd a jelenlevők kérdéseire válaszolt. Égyebek között kitért az új alkotmány előkészületeire, beszélt az országgyűlési választások együttes vagy külön-külön tartandó lebonyolításának vitájáról, az egyházakkal való kapcsolatról és a vallásosságról. Egyetértett a kibontakozott széles'körű nyilvánossággal, a sajtó megnövekedett szerepével, de hangsúlyozta: az ügyek a maguk teljességében kerüljenek a közvélemény elé. ' A közigazgatás átszervezése akkor indokolt, ha az érdemi változást hoz. Jónak tartotta a gondolatot a kistelepüléseken meghonosítandó korszerű családi, ipari vállalkozásokról, ehhez akár pályázatot is lehetne kiírni a tőke mozgósítására. Végezetül támogatta a helyi fiatalok kezdeményezését, a kunbábonyi iskola kö­zösségi házzá való átalakítását. V. T. TAKARÉKOSKODÁS A MŰVELŐDÉSEN Igény lenne, pénz nincs a TIT-re A napokban elnökségi ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat bajai területi szervezete. A tanácsko­zásnak ezúttal Felsőszentiván adott otthont,‘ahol a helyi TIT-elnök, Pata- ricza Máté iskolaigazgató számolt be a munkáról. Nos, a másfél évszázados — Felsőszentivánon éppen tízeszten­dős — szervezet helyzete egyáltalán nem rózsás, pedig a község művelődé­sében nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A- községben a TIT-rendezvények száma így alakult: 1978-ban másfél- száz, 1983-ban száz, két éve még 53, tavaly már csak 43 előadást tartottak. Az idei esztendőre 64 foglalkozást ter­veztek, majd — az adó miatt — ezt a számot negyvenre csökkentették. Mos­tanra azonban már tudják, hogy legfel­jebb 35 megtartására futja az anyagi­akból. Az idén csak az áfész és a tanács rendeztet ismeretterjesztő előadást, a termelőszövetkezet nem. Hasonlókép­pen a KISZ sem kért egyetlen estet sem. A jövőt illetően sincsenek vérmes remények. Minden jel arra mutat, hogy a pénz tovább csökken — mondta Pa- taricza Máté a beszámolóban. Mocsári Aladár városi TIT-titkár sem festett derűsebb' képet a terület helyzetével kapcsolatban. Az „idén mintegy ezer előadást terveztek a vá­rosban és a vonzáskörzetbe tartozó 18 községben. A városi rendezvényeket vállalatok és intézmények támogatják. Például a kórházi alkoholellenes klub, a Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Kis­motor- és Gépgyár, a Mahajosz vásá­rolt sorozatokat. Az említett ezer rendezvény még a felét sem teszi ki az elmúlt évek átlagá­ban tartott TIT-előadáSoknak, akkor ugyanis mintegy 1400 volt a régi bajai járás területén és 800 á Baján rendezett TIT-estek száma. Színesítette még a kí­nálatot néhány országos jellegű szabadegyetem és számos nyelvtanfo­lyam, A tanácsi támogatás az utóbbi években fokozatosan szűkült, majd ta­valy január l-jével teljesen megszűnt. Ez évi négy-ötszáz rendezvény elmara­dását jelenti a város oktatási és közmű­velődési intézményeiben, illetve a velük közösen megszervezett sorozatokban. .A-Hazafias Népfront vagy a Nők Klubja, a tanácsi és pedagógus nyugdí­jasklub, az V. körzeti pártszervezet évente mintegy száz előadást kért. Ta­nácsi támogatás nélkül ezeket sem tud­ják megrendezni. Soha nem voltak nye­reségesek a sorozatok, az őszi—téli szabadegyetemek. Egy-egy ilyen ese­mény körülbelül 25 ezer forintba kerül, és az eladott bérletekkel csak ritkán lehet veszteség nélkül zárni. Tavasszal a városi művelődésügyi vezetés felmérte a támogatás megvoná­sa következtében kialakult helyzetet, feltehetően a jobbítás szándékával. Máris indult angol, illetve német nyelv- tanfolyam. November 8-án pedig hat előadásból álló környezetvédelmi soro- "zat kezdődik, mely minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot. G. Z. NYOLCVANHETEDIK SZÜLETÉSNAPJÁN Dr. Ijjas Józsefet Kalocsa díszpolgárává avatták Népes baráti közösség kereste föl szombaton délelőtt a kalocsai érseki palotában, betegszobájában dr. Ijjas Józsefet, a kalocsai főegyházmester nyugdíjas apostoli kormányzót. Eljött — a többi között — Bugár Péter, az állami egyházügyi hivatal elnökhelyet­tese, Paskai László bíboros érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke, dr. Gaj­dócsi István, a megyei tanács elnöke, Polgár István megyei egyházügyi tit­kár, valamint Kalocsa vezetői. Nyolcvanhetedik születésnapján kö­szöntötték a nyugdíjas egyházi vezetőt, s ez az évfordúló jó alkalom volt, hogy a városi tanács megbízásából Szalóki István elnök átadja az ünnepeknek a „Kalocsa díszpolgára” címet, a meg­tiszteltetés rekvizítumait. A hangulatos rendezvényen az ezer­éves város lakói nevében szólt Szalóki István. Méltatta a bajai születésű egy­házi vezető pályafutását, ki a kisebb plébániai közösségek élén éppúgy helytállt, mint pályája csúcsain, amikor már politikai képességeit is kamatoz­tatnia kellett. Dr. Ijjas József 1964-ben lett Csanádi apostoli kormányzó. Öt év múlva már Kalocsa püspökeként kapta meg az ér­seki palliumot. 1976-ban pápai trónál­lóvá nevezték ki. Hét esztendeig állt a magyar püspöki kar élén. Dr. Ijjas Jó­zsef püspöki jelmondatában (Tempus agendi Domino) méltán hangsúlyos szó az idő. Hisz a jeles főpap megértet­te az idők jeleit. Tudását, diplomáciai talentumát úgy kamatoztatta, hogy egyháza és országa is hasznát vette szolgálatainak. Kalocsa tanácselnöke köszöntőjében kiemelte: Ijjas érsek sokirányú elfoglaltsága mellett mindig törődött azzal is, hogy az érsekség ter­mő, jó viszonyt alakítson ki a székhely várossal. A türelem és bölcsesség jelle­mezte hosszú munkásságát. Különös érdeme, hogy mindezeket a mainál sokkal kényesebb, nehezebb időben tette, példát adva, hogy egyházának is hűséges fia. Az ünnepség után a vendégek külön is kifejezték jókívánságaikat a 87 éves dr. Ijjas Józsefnek. F. P. J. 70 ÉVE TÖRTÉNT Két forradalom megyei krónikája (1918. október 31—1919. augusztus 1.) 1918. november 7. Budapest belső rendjének védelmére 6000 fegyveresből megalakult az Állandó Budapesti Védőrség. Kecskeméten a helyi Nemzeti Tanács felhívására a Jászkun 13. huszárezred pótteste Cserhalmi Jenő és Pa- tzenhoffer Alfréd alezredesek parancsnokságával 21 tiszt és 41 tiszthelyettes, valamint a 30-as honvéd pótzászlóalj 49 tiszttel és 25 altiszttel csatlakozott a Kecskeméti Nem­zetőrséghez. Kalocsán a helyi Nemzeti Tanács felhívására 400 fővel megalakult a Kalocsai Nemzetőrség Szabóky Jenő száza­dos parancsnokságával. — A Kalocsai Katolikus Mun­kásegylet rendkívüli közgyűlésen kimondta csatlakozá­sát a Nemzeti Tanácshoz. 1918. november 8. Kecskeméten a helyi Nemzeti Tanács tagjai felesküdtek a független, szabad Magyarországra. Az esküt Eötvös Nagy Imre kezeibe tették le, aki már az előző napokban Budapesten felesküdött. Az erre a célra országosan rend­szeresített eskü szövege a következő volt. „Én ... eskü­szöm, hogy Magyarországhoz hű leszek, teljes független­ségét megvédem, minden erőmmel Magyarország népjei- nek javát, szabadságát és haladását fogom szolgálni. Isten engem úgy segéljeta.^AZ ezt követő napokban min­den bizottsági tag, tisztviselő letette ezt az esküt és azt aláírásával igazolta. Baján megalakult a Városi Ifjúsági Tanács. Dunapatajról Bencze József, a Nemzeti Tanács elnöke táviratilag jelentette a Budapesti Karhatalmi Parancsnok­ságnak, hogy „Boros Sándor vezetése alatt kiszállt karha­talmi kirendeltség a mai napon községünkből eltávozott, miután a nyugalom teljesen helyre állott, és mert a vagyon, élet és közbiztonság fenntartását az egész községünk kép­viselete neki azt felelősség mellett biztosította.” 1918. november 9. Budapesten bejelentették, hogy Ungváron megalakult a 35 tagú Magyarországi Rutén Néptanács. — Lemon­dott Linder Béla hadügyminiszter, akit a Minisztertanács miniszteri rangban a belgrádi béketárgyalások vezetésé­vel bízott meg. Az új hadügyminiszter Bartha Albert vezérkari alezredes lett. — Kassák Lajos és Uitz Béla a Ma című irodalmi folyóiratban kiáltványt tett közzé, amely kommunista köztársaságot követelt. Baján átiratot adott ki Meskó Zoltán kormánybiztos, mint a kalocsai és a kiskőrösi járások kormánybiztosa a községi elöljáróságoknak. Ebben utasítja Őket, hogy „ ... a polgárőrséget, amennyiben eddig még nem tör­tént volna, megbízható férfiakból azonnal alakítsák meg. Utasítom továbbá, hogy a hivataluktól esetleg eltávozott jegyzőket hivataluk elfoglalására haladéktalanul szólít­sák fel. Úgy erről, mint a község közrendjéről, a főszol­gabírói hivatalnak jelentést küldjön. A jelentés, amely­ben hűen feltüntetendő a valóságnak megfelelő állapot, a bíró és a jegyző által, amennyiben pedig ez utóbbi hivatalába még vissza nem tért volna, helyette egy esküdt által írandó alá.” Miskéről Tóth János a helyi Nemzeti Tanács elnöke jelenti a főszolgabírónak, hogy „ ... községünkben úgy a Nemzeti Tanács, mint a nemzetőrség megalakult.” Okécskén a községi képviselő testület rendkívüli ülésén megválasztották az 5 községi képviselőből, 5 hazatért katonából és 10 községi polgárból álló helyi Nemzeti Tanácsot. 1918. november 10. Budapesten a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottsá­gának ülésén Károlyi Mihály jelentést tett a belgrádi, ' fegyverszüneti tárgyalásokrólT.a cseh: ég a szerb csapatok előrenyomulásáról. Az intéző'bizottság felhatalmazta a kormányt a fegyverszüneti tárgyalások folytatására. Budapesten a földmunkások és kisgazdák fővárosi gyűlése határozatot hozott a Szociáldemokrata Föld­munkások és Kisgazdák Tanácsának megalakításáról, amelynek élére tíztagú intéző bizottságot választottak. Kecskeméten megjelent a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének röplapja, amely üdvözölte a forradalom győzelmét s az ennek nyomán létrejött „ ... boldogabb, demokratikus Magyarországot,” közölte, hogy „a hata­lom a dinasztia és az osztályuralom kezéből a nép megbí- zottaiból alakult Nemzeti Tanácsra szállt, mely rövide­sen meg fogja hozni a békét, az általános választói jogot, s a kor követelményeinek megfelelő földbirtok refor­mot.” Ezt követően elítélte a kilengéseket, az önbírásko­dást, s a Nemzeti Tanács támogatására hívta fel a mun­kásokat és a katonákat. Dr. Békevári Sándor • (Folytatjuk) Új létesítmények • Mint szombati lapszámunkban már hírül adtuk, november 7-e tiszteletére számos új létesítményt adtak át. Ezek sorába tartozik a Helvéciái Állami Gazda­ság üzemelésében lévő katonatelepi húsbolt, valamint a félegyházi' évente ezer tonna alapanyagot feldolgozni képes szárazáru-üzem is. (Tóth Sándor fotói) % Gyógypedagógiai szakszervezet alakult Szombaton a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban tartotta alakuló ülését a Humanitás Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszerve­zet. Célja, hogy a jelenleg több szakszervezethez tartozó, gyógypedagógiá­val foglalkozó szakembereket összefogja, s az eddigieknél határozottabban képviselje a szakma, illetve az értelmi'fogyatékosok érdekeit, elősegítse ez utóbbiak társadalmi beilleszkedését. Ahogy az alapítók elmondták, eddig a szakszervezetek elmulasztották az effajta érdekvédelmet, holott itt több­szörösen is feszítő gondokról van szó. Egyfelől a gyógypedagógiai oktatás — éppen jellegénél fogva — az átlagosnál nagyobb erőfeszítést, többféle technikai eszközt követel, ám az oktatók javadalmazása ezzel nincs arány­ban, az iskolák eszközellátása pedig a minimális szintet sem éri el. A Hu­manitás szakszervezet feladatának tekinti egyebek mellett felkutatni olyan munkalehetőségeket, ahol a kisegítő iskolákból kikerülő gyerekeket foglal­koztatni lehetne, illetve szorgalmazni ilyen munkahelyek létesítését, üze­meltetését. Az új szakszervezetbe Gödöllőn, az 5. Számú Általános Iskola címén — Dobó Katalin utca 2. szám — lehet tagfelvételt kérni. (MTI) Felhívás formatervezési ösztöndíjpályázatra Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíjra hirdet pályázatot 1989. ja­nuár 1-jétől a Művelődési, az Ipari és az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium. A hároméves ösztöndíj célja, hogy elősegítse a fiatal formatervezők rend­szeres, tervszerű munkán alapuló szak­mai fejlődését. A pályázóknak olyan fel­adatot kell maguk elé tűzniük, amely­nek megoldása segíti a hazai tárgyv- és környezetkultúra fejlődését, az ipari termékek minőségének javítását, a gyártmányok versenyképességét. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan, 35. életévét még be nem töltött felsőfokú végzettségű formatervező, iparművész, aki önálló alkotói -tevé­kenységet folytat. Az ösztöndíj odaíté­léséről a három minisztérium által kine­vezett ösztöndíjbizottság dönt, s ez a bi­zottság kiséri figyelemmel és értékeli évenként az ösztöndíjasok munkáját is. A pályázati kérelmet az OMFB Ipari Formatervezési Tanács irodájához (1374 Budapest, Pf. 565) kell beküldeni legkésőbb 1988. december 1 -jéig. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom