Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 8. AZ OKTÓBERI FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁN Az októberi forradalom 71. évfordu- lójáról ünnepi ülésen emlékeztek meg szombaton a szovjet fővárosban. A Kreml Kongresszusi Palotájában tartott megemlékezésen, amelyen Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára elnökölt, ott volt Mihail Gor­bacsov, az SZKF KB főtitkára, állam­fő s más szovjet párt- és állami vezetők. Az ünnepi ülésén Nyikolaj Szljuny- kov, az SZKP KB PB tagja, a KB titká­ra mondott beszédet, elemezve a törté­nelmi sorsforduló jelentőségét, az or­szágban jelenleg zajló változásokat, il­letve a fejlődés távlatait. Megfogalma­zása szerint az átalakítás folyamata a szocializmus életrevalóságát, óriási le­hetőségeit igazolja. Akárcsak 1917- ben, a párt most is vezető és irányitó szerepet játszik a társadalom átalaku­lásában, s a tömegek támogatását élve­zi. Szljunykov a szovjet külpolitika egyik legfőbb eredményének minősítet­te, hogy az ország csaknem fél évszáza­da él fékében. Az új politikai gondol­kodásmód következményeképpen megújulnak a kapcsolatok a szocialista országokkal — hangsúlyozta, s egye­bek között kiemelte, hogy javult a vi­szony Kínával, elmélyültek a szovjet —amerikai kapcsolatok, amelyekre Washington részéről most már az építő szellemű folytonosság a jellemző. Mél­tatta az EGK és a KGST kapcsolatfel­vételét, az „európai otthon” megterem­tésére irányuló erőfeszítéseket. Mind­ezt összegezve Nyikolaj Szljunykov le­szögezte: egyértelműen javult a Szovje­tunió nemzetközi helyzete. A szónok beszéde végén a béke megszilárdítása, az általános — s elsősorban a nukleáris — leszerelést szolgáló intézkedéseket szorgalmazta. 4: !|i ^ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke szombaton a Kreml György-termében bemutatko­zó látogatáson fogadta a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A hivatalos részt követően a szovjet vezető kötetlen, baráti beszélge­téseket folytatott a diplomáciai testület tagjaival. * * * Hamisítatlan orosz télben, havazás közepette ünnepelte a szovjet főváros a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 71. évfordulóját. Az évti­zedes hagyományoknak megfelelően a szovjet part és állam vezetőinek jelenlé­tében a Vörös téren katonai díszszem­lét tartottak, majd a moszkvai dolgo­zók felvonulásával zárult az ünnepség. Ünnepi ülés, díszszemle, felvonulás Moszkvában Ki m Moszkvai idő szerint 10 óra előtt két" perccel jelent meg a Lenin-mauzóleum mellvédjén Mihail Gorbacsov és Nyi­kolaj Rizskov, akik üdvözölték a Vö­rös téren megjelenteket. Utánuk foglal­ták el helyüket az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, más párt- és álla­mi vezetők. A szovjet vezetés nevében Dmitrij Jazov hadseregtábornok fo­gadta a díszszemle párancsnokának je­lentését, majd nyitott személygépkocsi­ján elhajtott a felsorakozott csapatok előtt. : — A Szovjetunió védelmi doktrínája az elégséges védelem koncepcióján alapszik és az ország ebből kiindulva fejleszti fegyveres erőit — hangoztatta rövid ünnepi beszédében Dmitrij Jazov. * :js sä« A szovjet honvédelmi miniszter be­szédét követően a katonai tanintézetek hallgatóinak díszmenetével kezdődött meg a díszszemle, amelyet az utóbbi évek moszkvai díszszemléihez hasonló­an most is a szerénység és visszafogott­ság jellemzett. Bizonyítandó a szovjet állam következetesen békés törekvése­it, a Vörös téren ezúttal sem vonultat­ták fel az interkontinentális rakétákat, mint ahogy más korszerű szovjet fegy­vereket sem. A tüzérség és a légvédelmi rakétaparancsnokság minden évben látható önjáró lövegei után a hadműve­leti-harcászati rakéták zárták a koráb­biakhoz képest talán még rövidebbre szabott idei moszkvai katonai dísz­szemlét. A november 7-ei ünneplés központi eseménye a moszkvai dolgozók felvo­nulásával zárult. * * * Vasárnap Moszkvában közzétették az idei állami díjasok névsorát. A szép- irodalom, a képzőművészet és az építé­szet terén kimagasló teljesítményt fel­mutatók közül az SZKP KB és a Szov­jetunió minisztertanácsa összesen 14 személyt, illetve alkotógárdát részesí­tett a magas kitüntetésben, köztük a Magyarországon is ismert Alekszej German filmrendezőt az „Ellenőrzés az utakon” című filmjéért és a Magyar Televízióban is sugárzott „Könnyű-e fiatalnak lenni?” című lett dokumen­tumfilm szerzőit. Az idei állami díjasok között van még Vlagyimir Dugyincev író, a „Fehér ru­hák” szerzője és a csernobili atom­erőmű-balesetről készített dokumen­tumfilm alkotói, közöttük a film opera­tőre, Vlagyimir Sevcsenko, aki posztu­musz kapta a magas állami elismerést. LENGYELORSZÁG: ERŐPRÓBA ELŐTT ? Feszült a belpolitikai helyzet Lech Walesa, a Szolidaritás törvényen kívül helyezett lengyel mozgalom vezető­je szombaton bejelentette, hogy hajlandó találkozni Czeslaw Kiszczak belügymi­niszterrel a nemzeti párbeszéd megindítása előtt álló akadályok elhárításának megvitatására. A Szolidaritás vezetője időpontot nem mondott. Walesa ugyanakkor azt mondta, a találkozón meg kell vitatni minden olyan kérdést, amely napirenden kell hogy szerepeljen majd a kerékasztal-tárgyaláso­kon. Idetartozik a Szolidaritás újratörvényesítésének ügye, továbbá a kormány döntése, amellyel gazdaságtalan termelés miatt a gdanski Lenin hajógyár meg­szüntetését elhatározta. Walesa kijelentette, hogy a Szolidaritás tárgyalóküldött­ségében mindenképpen helyet kell kapnia a kormány által kifogásolt két tanács­adójának is. Ha a Rakowski-kormány nem vonja-vissza a Lenin hajógyár bezárásáról hozott döntését, a „Szolidaritás” keddre országos sztrájkkészültsége't hirdet — helyezte kilátásba vasárnap egy gdanski gyűlésen mondott beszédében Lech Walesa. Walesa szerint a sztrájkkészültség országos sztrájkba mehet át, ha a kormány nem enged a hajógyár kérdésében. Az ellenzéki vezető a gyűlésen elítélően szólt Rakowski gazdasági irányvonaláról, mondván, hogy „a sztrájkok még mindig olcsóbbak az országnak, mint a rossz reformok.” A „Szolidaritás” országos végrehajtó bizottsága vasárnapi közleményében ugyancsak széles körű tiltakozó akciókkal, egyebek közt sztrájkokkal fenyegető­zött a hajógyár bezárásának esetére. A híradások kiemelik a közlemény minden eddiginél radikálisabb hangnemét. Janusz Onyszkiewicz, a „Szolidaritás” orszá­gos szóvivője közölte, hogy kedden Gdanskban munkásnagygyűlést tartanak és az után döntenek a teendőkről. A kormány október végén jelentette be, hogy — gazdasági okokból.— decem­ber 31-ével felszámolja az üzemet. A „Szolidaritás” szerint nincs szó gazdasági okokról — a kormány a bezárással „bosszút akar állni” a Lenin hajógyáron, a szervezet „bölcsőjén”. Fegyverraktár a zsinagóga mellett Kommunista aktívaértekezlet Nyíregyházán Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről rendeztek kom­munista aktívaértekezletet szombaton Nyíregyházán a 3. Számú Általános Iskola tornacsarnokában. Szabolcs-Szatmár megye több mint 30 ezer kom­munistája képviseletében 1500-an vettek részt a tanácskozáson. Ott voltak a novemberben, illetve decemberben megrendezésre kerülő Nyíregyháza városi és Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezletek küldöttei, a városi pártbizottságok tagjai, a megye országgyűlési képviselői és a pártalapszer- vezetek titkárai. Részt vett és felszólalt a kommunista aktívaéítekezleten Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bjzottság titkára. Beve­zetőjében hangsúlyozta, hogy a társadalom előtt álló problémák megoldásán bana párttagság cselekedni akar. Teljesíteni kell azt a programot, amit az or­szágos pártértekezlet főbb vonalaiban megjelölt, s meg kell fogalmazni az ab­ból adódó konkrét tennivalókat. Szembe kell nézni a valóság kemény, néha kicsit elkeserítő lényeivel, de előrehaladni csak akkor tudunk, ha nemcsak a múlt,hanem a jelen igazságait is bevalljuk magunknak. A Központi Bizott­ság erre vállalkozott november 1-jeiés 2-ai ütésén. A pártértekezlet legfontosabb üzeneteként értékelte a Központi Bizott­ság a vezetés megújítását. A májusi pártfórum egyértelműen és határozot­tan hozta mindenki tudomására, hogy a párttagság bele akar szólni a • politika alakításába és a vezetők kiválasztásába. ',— A Központi Bizottság — folytatta a Politikai Bizottság tagja kudarcnak ítélte a XIH. kongresszus döntését, mert az nem volt reális, óhajokat fogalmazott meg, s ezáltal mélyült a társadalomban a csalódás, a csalódottság érzése. Most olyan konszolidációs programra van szükség, amely növeli a terheket is. Elsődleges feladatunk a jól működő gazdaság megteremtése. Tuddmásul kell venni, hogy gazdaság nélkül nincs társada­lom, jól működő gazdaság nélkül nincs társadalmi fejlődés. A gazdaságban a szellemi kapacitás 'kihasználásához nagy demokratizmus szükséges, ugyanakkor a termelés folyamatában nincs demokrácia. Ott csak az érdek­érvényesítés, a versenyhelyzet, s a versenyhelyzet kihasználása nyilvánulhat meg. Ennek jegyében született az a döntés, hogy lehetőleg 1990-ig a bérre­formot, az árreformot és a költségvetési reformot a szociálpolitikai háló kialakításával együtt* egyszerre kél! bevezetni. A gazdaság talpraállása mellett másik nagy feladatként értékelte a Politi­kai Bizottság tagja a szocialista pluralizmus megvalósulását a politikai élethez ahogy az országos pártértekezleten is fogalmaztak —, az egy- pártrendszer keretei között. Ez a politikai intézményrendszer gyökeres átalakítását, politikai életünk újjászületését jelenti. Kulcskérdés ezen a területen a törvénykezés, amely megkönnyíti és egyben megnehezíti a párt helyzetét. A pártélet időszerű kérdéseiről szólva kifejtette, hogy az MSZMP-nek politizáló párttá kell válnia, olyan párttá, amelynek legfontosabb intézmé­nye az: álapszervezet. A legfontosabb cél,‘hogy jól menjen a munka, s ennek érdekében a párt legnagyobb munkahelyi bázisa a .szakszervezet kelLhogy legyen. A Politikai Bizottság tagja részletesen ázólt a pártapparátusok szerepé­ről, működéséről és a pártegység kérdéséről. Ez utóbbi kapcsán — és a legutóbbi KB-ülésen elhangzottakra utalva — kitért arra, hogy egységes-e a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, s igaz-e az a híresztelés, misze­rint ő maga szemben áll a párt főtitkárával? , — Olyan egység, amikor egyformán gondolkodnak és menetelnek, nem lehetséges ebben a pártban — mondotta. — De szükségtelen is, mert félrevezet és gyengít. A pártban belső vitákban kikovácsolt döntésekre van szükség,, csak vitában születő cselekvési egységről lehet szó 7^ és ez a Politikai Bizottságra is jellemző. Ami a párt főtitkárához fűződő kapcsola- , tot illeti: mindketten szolgálatot teljesítünk, s igyekszünk jól szolgálni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy-bármilyen rivalizálás és szemben­állás előforduljon. Természetesen van köztünk véleménykülönbség, de ez más-más indíttatásunkbólis adódik. Bár megkell jegyezni, hogy a hetvenes évek elejétől hasonló a sorsunk, úgy is, ahogyan velünk bántak, s abban is, ahogyan mi kezelünk másokat. A legutóbbi vita abból adódott, hogy jómagam úgy ítéltem meg: a miniszterelnöki és a pártfőtítkári funkció tartósan Összevonható. Mivel ma teljes értékű miniszterelnökre van szük­ség — ez objektív követelmény ■ a főtitkár ebbéli funkciójában nem tudott rendszeresen működni. Márpedig, ha van főtitkár, de nincs jelen, akkor ha a többiek mozgolódnak, szervezkednek, úgy tűnhet, hogy a maguk érdekében teszik. Ez távol áll tőlünk, bár megjegyzem, az országha­táron innen és túl vannak, akik szívesen látnának ilyenfajta ellentétet a vezetésben, mert az kihatna mind a Politikai Bizottság, mind a Központi Bizottság, s ezáltal az egész párt tevékenységére. A főtitkár—núniszterel- nölci kettős funkció ebben a hónapban megszűnik, s utána mindenki számára világossá válhat e híresztelések alaptalansága. „ Berecz János végezetül kérdésekre válaszolva a nyilvánosságról, a párt­nak a különféle szerveződésekhez való viszonyáról, az ifjúság és az értelmi­ség helyzetéről beszélt. TÁJÉKOZTATÁS, TAGTOBORZÁS MDF-megyegyűlés Kecskeméten Az elmúlt héten szombaton Bács- Kiskunban, Kecskeméten volt a nyitá­ny a annak a nyílt tagtoborzó megyegyű- lés-sorozatnak, amelyet a Magyar De­mokrata Fórum a következő hetekben országszerte meg kíván rendezni. A szervezők az Erdei Ferenc Művelődé­si Központ nagytermét bérelték ki erre a célra, melyben délelőtt tíz órakor, körül­belül háromszáz érdeklődő jelenlété­ben, Lezsák Sándor, az ideiglenes elnök­ség tagja tartott tájékoztatót az MDF megalakulásának előzményeiről, tervei­ről, s a szervezés jelenlegi állásáról. Au­tentikus forrásból most hangzott el nyil­vánosan először, hogy szeptember 3-a óta — mióta a mozgalom Lakiteleken társadalmi szervezetté nyilvánította magát — körülbelül ötezren írták alá a belépési nyilatkozatot. Jelenleg az or­szágban körülbelül 350 településen mű­ködik vagy szerveződik MDF-csoport. Pajor Kálmán ismertette azt a kis­kunhalasi felhívást, amely a magyar városokat és falvakat arra szólítja fel, hogy kezdeményezzék testvérkapcsola­tok kialakítását erdélyi településekkel. A jelenlévők aláírásukkal támogatták az indítványt. A megyegyűlés végül egy ellenszavazattal — hat tartózkodás mellett — csatlakozott az MDF Ideig­lenes Elnökségének a Hitel című lap­ban közzétett felhívásához. A tagtoborzó megyegyűlésen a belé­pési nyilatkozatot körülbelül nyolcva- nan írták alá. Eljárás hivatalos személy elleni erőszak miatt 30 ÉV UTÁN ÚJRA KÜLFÖLDÖN Szaharov az Egyesült Államokban Andrej Szaharov vasárnap az Egyesült Álla­mokba érkezett. A Nobel-békedíjas szovjet atomfizikus, akit a korábbi szovjet vezetés bel­ső száműzetésben tartott, 30 éve most látogat először küllőidre. Érkezésekor újságírók előtt kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok együtt sokat tehet a világbéke megőrzésé­ért, az erőszak és az éhezés leküzdéséért. Kéthetes amerikai útiprogramjában rokon­látogatás és gyógykezelés is szerepel, de túl­súlyban vannak a hivatalos jellegű program­pontok. Előreláthatólag fogadja őt Ronald Reagan elnök is. November 13. és 17. között részt vesz „Az emberiség fennmaradásáért és fejlődéséért” elnevezésű nemzetközi alapít­vány konferenciáján. Ugyanezen az értekezle­ten részt vesz egyébként Jevgenyij Velihov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke is. Mind Szaharov, mind pedig Velihov tagja a szóban forgó alapítvány igazgató tanácsának. A két neves személyiség együtt utazott az Egyesült Államokba. Az 1970-es évektől Andrej Szaharov számí­tott a szovjet „másként gondolkozók” vezető­jének. Külföldre utazását a szovjet hatóságok korábban arra hivatkozva tagadták meg, hogy az atomfizikus fontos államtitkok birto­kában van. 1980-tól Gorkijban volt belső száműzetésben. 1986-ban, a peresztrojka má­sodik évében térhetett vissza Moszkvába. Azóta több nyüatkozatában támogatta Miha­il Gorbacsov átalakítási politkáját. Kambodzsai nemzeti megbékélési tárgyalások A franciaországi Fere-en-Tardenois-ban hétfőn megkezdődtek a kambodzsai politikai erők vezetői között a nemzeti megbékélési tárgyalások. A Párizstól mintegy 100 kilomé­terre levő kastélyszállóban Hun Sen minisz­terelnök, Norodom Sziltanuk volt államfő, az ellenzéki koalíció vezetője és Son Sann, a nemzeti jobboldal vezére foglalt helyet a tár­gyalóasztalnál. A negyedik politikai erő, a vörös khmerek nincsenek jelen. Khieu Samphan, a vörös khmerek vezére ugyanis önmaga helyett az utolsó pillanatban egy megbízottat, Ok Sa- kunt, az ország UNESCO-képviselöjét kíván­ta elküldeni. Hun Sen és Norodom Sziltanuk viszont egyetértettek abban, hogy a politikai erők csúcstalálkozóján csak vezetőknek van helyűk, Khieu Samphan személyesen képvisel­heti a vörös khmereket, más azonban nem. Az NSZK-ban a közelmúltban lelep­lezett arab terroristák egyik titkos lő-' szer- és fegyverraktárát a majna-frank- furti zsidó hitközség Baumweg ut­cai zsinagógájának tőszomszédságá­ban találta meg a nyugatnémet rendőr­ség. A Die Welt című napilap szombaton- közölt, exkluzív értesülése szerint a nyugatnémet hírszerző és bűnüldöző hatóságok elképzelhetőnek tartják, hogy ■ az Arafat vezette PFSZ-szel szembenálló „Népi Front Palesztina Felszabadításáért-Főparancsnokság” nevű terrorosztag emberei az 1938. no­vember 9-ei náci pogrom ötvenedik év­fordulója alkalmából akartak elkövet­ni merényleteket. A zsidó hitközség a tömeges és szer­vezett németországi zsidóüldözések kezdetéről való közponbti megemléke­zést Majna-Frankfurtban tartja egy másik zsinagógában, vezető politiku­sok, összesen 700 vendég jelenlétében. Ott lesz Richard von Weizsäcker szö­vetségi elnök és Helmut Kohl kancellár is. Ezért igen átfogó biztonsági intézke­déseket léptettek életbe. Majna-Frankfurton kívül — mint már korábban beszámoltunk róla — Nyugat-Berlinben, Hamburgban és máshol is lefoglaltak rakétákat, kézi­gránátokat, karabélyokat és nagy mennyiségű lőszert. A titkos, fegyver­raktárak telepítését az NSZK hatósá­gainak tudomása szerint Ahmed Dzsibrilnek, az említett szakadár cso­port vezetőjének egyik bizalmasa szer­vezte meg Damaszkuszból. A Szíriái kormány hivatalosan elhatárolta ma­gát a terroristáktól. A Die Welt jelentése szerint a nyu­gatnémet terroristaelhárító szerveket aggasztja az a körülmény, hogy a bűn­jelekből ítélve kapcsolat áll fenn a kö­zel-keleti arab terroristák és a nyugat­német „Vörös Hadsereg Frakció” (RAF) nevű terrorszervezet között. Utóbbi a közelmúltban sikertelen fegy­veres merényletet hajtott végre Hans Tietmeyer pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár ellen. MA VÁLASZT AMERIKA Bush vagy Dukakis? Ma új elnököt választanak az Egye­sült Államokban és megújítják a tör­vényhozást. Az előzetes felmérések egybehangzóan a republikánus elnök­jelölt, George Bush győzelmét jelzik, míg ellenfele, a demokrata párti Mi­chael Dukakis bízik abban, hogy még sikerül behozni hátrányát. Az általában megbízhatónak tekin­tett közvélemény-kutatások szerint részben Michael Dukakis „gyengének” tekintett kül- és belpolitikai elvei, szer­vezetlen kampánya, s a Bush-tábor tor­zításokban is bővelkedő propaganda­hadjárata lesznek a fő okai a demokra­ták feltételezett, többé-kevésbé súlyos vereségének. Dukakis, Massachusets állam 55 éves kormányzója nyáron még magasan vezetett, de a rendkívül heves ellentámadás váratlanul érte. A jelek 'szerint a választók többsége vonzóbbnak tartja Bushnak az ameri­kai katonai erőt hangsúlyozó külpoliti­kai alapállását, mint Dukakis mérsé­keltebb, még az egyoldalú fegyverzet­csökkentést is elfogadó, az „űrvédel­mi” tervet elvető álláspontját. Az amerikai választási rendszerben formailag az egyes államok elektorai választják az elnököt. Amely jelölt egy államban megszerzi a szavazatok több­ségét, egyúttal megkapja az összes elek­tor szavazatát. Idén 538 elektor közül legalább 270-re van szüksége a győztes­nek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sor nagyobb állam eredménye alapján már viszonylag hamar, közép­európai idő szerint szerdára virradó kora éjjel eldőlhet, ki veszi át 1989. január 20-án az elnöki tisztet. Politikai körökben egyetértenek az­zal, hogy bárki győzzön is, különösen nehéz időszakban lép hivatalba. Az ál­lamadósság idén eléri a 2,8 billió dol­lárt, az idei költségvetés hiánya további 150 milliárd — ugyanakkor az ország­ban égető szociális, közoktatási, kom­munális gondok várnak megoldásra. Az új elnök nem kerülheti el sem az adók emelését, sem a költségvetési ki­adások — köztük a katonai költségve­tés — jelentős csökkentését. Helyzetét csak nehezíti majd, hogy a demokraták várhatóan megtartják, sőt erősítik többségüket a törvényhozás mindkét házában — azaz az amerikaiak többsé­ge igényli, hogy az egyik pártot a másik ellenőrizze és a nagy kérdésekben kompromisszumok szülessenek. George Bush kampányában nem alaptalanul hivatkozott a Reagan- kormány külpolitikai sikereire, köztük a KHR—HHR-szerződésre, a Szovjet­unióval ismét kialakult közeledésre, sokrétű tárgyalássorozatra, hangsú­lyozva, hogy e vonalat kívánja követni. E szempontból világszerte kedvezőnek tekintenék, ha Bush személyében ma­radna az amerikai külpolitika folyama­tossága. Michael Dukakis várhatólag rugalmasabb külpolitikát folytatna, annak kialakítása azonban hosszabb időt venne igénybe, bizonytalanságot hozva a nemzetközi kapcsolatokba. események — sorokban PEKING _________________________ A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba szóló meghívást fogadott el pén­teken Li Peng, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke — jelentette szombaton az Üj Kína hírügynökség. A látogatás időpontját egyelőre nem közölték. ALGÍR___________________________ Sa dli Bendzsedid algériai államfő Kaszdi Merbah eddigi egészségügyi mi­nisztert bízta meg új kormány megalakí­tásával — adta hírül a szombaton Algír­ban megtartott rendkívüli minisztertaná­csi ülésről szóló közlemény. A miniszter- tanács üléséről más részletek egyelőre nem ismeretesek. SZÖUL__________________________ Dé l-koreai tüntetők ezrei csaptak ösz- sze szombaton Szöul központjában a rendőrséggel, mintán a hatóság kordonnal megakadalyozta, hogy Csőn Tu Hvan­nak, az ország volt diktátorának a házá­hoz vonuljanak. A tizenötezer fős tömeg Csőn Tu Hvan letartóztatását, és a jelen­legi elnök, Ro Te Vu lemondását követel­te. PÁRIZS __________________________ A vasárnapi népszavazáson a francia választók nagy többséggel jóváhagyták az Új-Kaledónia tengerentúli terület kővet­kező tíz évének kormányzását szabályozó reformtörvényt. A tízéves szakasz vegén, 1998-ban a 150 ezer lakosú csendes-óceá­ni sziget helyi népszavazáson dönthet ar­ról, hogy függetlenné válik vagy megma­rad a francia zászló alatt. BUDAPEST______________________ E lutazott Budapestről a finn Nemzeti Koalíciós Párt küldöttsége, amely Ilkka Suominen pártelnök, ipari és kereskedel­mi miniszter vezetésevei, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívá­sára tett látogatást hazánkban. A BRFK eljárást indítva őrizetbe vette Solymosi Attila 16 éves tanulót, Döme Sándor 18 éves borászt, Hajdú István 17 éves foglalkozásnélkülit, Solymosi Zsolt 17 éves segédmunkást, Práhár Attila 17 éves tanulót, budapes­ti lakosokat hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt. November 4-én éjjel röviddel éjfél előtt a 47-es villamoson a fiatalokból ál­ló társaság megtámadta a garázda ma­gatartásuk miatt fellépő, polgári ruhá­ban intézkedő, rendőri mivoltát felfedő Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmestert, aki szolgálati pisztolyából figyelmezte­tő lövést adott le. Dulakodás közben egy lövéstől Hajdú István bal lábán könnyű sérülést szenvedett. A dulako­dást követően Solymosi Attila a rendőr­től a szolgálati pisztolyát elvette, majd a XI. kerület Fehérvári út 243. számú ház előtti villamosmegállóban a villamosról a re I lelökték. Bukszár Tiborra, am' .1 járdaszigeten a villamos- vez. íent segítséget kérni, Soly­mosi A’íVfta hátulról háromszor rálőtt. A rendőr főtörzsőrmester a helyszínen meghalt. Solymosi Attila és Döme Sán­dor elmenekült, a garázdaság többi résztvevője a helyszínen maradt. Soly­mosi Attila a pisztolyt vallomása szerint a Dunába dobta, majd Döme Sándorral együtt visszatért a helyszínre. Az ügy vizsgálatát folytatják. (MTI) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom