Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. november L Száz zongorista hangversenye A barcelonai zenekonzer- vatórium több, mint száz di­ákja zongorázott a zenei vi­lágnap tiszteletére rendezett szokatlan hangversenyen, amellyel szervezői be szeret­nének kérőim a Guiness-féle Rekordok könyvébe. TANMESÉK A SZEXRŐL, MÓZES, GONDOS BOCSOK... Társak kerestetnek Nem csak terjeszt: forgalmaz is! Évek óta jelentősen csökken a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat állami támogatása. Az idén mintegy 3-4 millióval. Ugyanakkor a mozihálózat fejlesztése egyre több pénzt felemészt: ebben az esztendőben 7 és fél milliói fordított erre a célra a vállalat. A szűkös- anyagi körülmények jelentősen nehezítik azt, hogy sokszínű legyen a megyében a filmkínálat, igaz, ésszerű, takarékos gazdálkodással ez ideig még sikerült a vállalatnak megfelelnie az elvárásoknak. De így lesz ez vajon holnap is? Hiszen nem valószínű, hogy a dotáció csökkenő tendenciája hamar megváltozik, miközben a filmterjesztés, a mozik fenntartásának költségei egyre emelkednek. — Mi a megoldás? — kérdez­tük Gila Jánostól, a moziüzemi vállalat igazgatójától. — Vállalkozni kell, az új igé­nyek, lehetőségek szerint. Ma már a megye kilenc nagyobb te­lepülésén működik videoté­kánk. Kialakításuk költsége, ta­pasztalataink szerint elég hamar megtérül. Tehát azon túl, hogy a filmkínálatot ily módon is bő­vítjük, nyereséget hoznak ezek a vállalkozásaink. Ahogy a válla­lat nyomdája is. Vagy említhet­ném a Kecelen nemrég ki­alakított autósmozit, mely olyan népszerű, hogy a jelék szerint két év alatt megtérülnek bevételéből a beruházási költsé­ged — Most új vállalkozásba kez­denek, ha jól tudom. • —Ez év elején adtuk be a Művelődé­si Minisztériumba kérelmünket, hogy filmforgalmazási engedélyt kaphasson vállalatunk. Az elbírálás kedvező volt, így a hazai filmgyártó vállalattal, stúdi­ókkal közvetlen kapcsolatot tartva,, egyes alkotásoknak megvásárolhatjuk a kizárólagos forgalmazási jogát. A Bacsó Péter vezette Dialóg Stúdióval most kötöttünk szerződést egy készülő produkcióra, melynek gyártásához kétmillióval járulunk hozzá, s így hét évig kizárólag vállalatunk forgalmaz­hatja ezt a filmet a hazai filmpiacon. Mi kölcsönözzük a többi megyei moziüze­mi vállalatnak, esetleg a televíziónak, de a videohálózatban is terjeszthetjük. — És mindén bevétel az önöké? — A’nettó árbevételből visszakapjuk a kétmilliót, a többi nyereségen pedig a Dialóg.Stúdióval osztozunk. — A film címe? —Tanmesék a szexről. Remélhetően már a nyáron látható lesz a mozikban. Egyébként ez egy játékfilmsorozat első két része. Szeretnénk majd megvásárol­ni a többit is. — Más stúdiókkal is tárgyaltak már? Természetesen, s több megfonto­lást érdemlő ajánlatot kaptunk eddig. Érdeklődünk továbbá sikeres külföldi produkciók behozatala iránt is. Konk­rétabban, a Mózes című, kétrészes an­gol—olasz filmet', valamint a Gondos bocsok című amerikai animációs tün­dérmesét már megvásároltuk. Ha min­den az elképzeléseink szerint alakul,' akkor a jövő év első felében már lát­hatók lesznek ezek az alkotások az or­szág mozijaiban. • A Tanmesék a szexről című film egyik pillanata... — Ez mind jól hangzik, de honnan, vesz egy megyei moziüzemi vállalat devi­zát? — Most kaptunk a megyei tanácstól 15 ezer dollárt. Tárgyalunk továbbá olyan cégekkel, amelyek rendelkeznek . , devizakerettel, hogy társuljanak vállal­kozásainkhoz. De magánszemélyeket is szívesen beveszünk ezekbe az üzle­tekbe, s a nyereségen természetesen részarányosán osztozunk. — Milyen elképzeléseik vannak még? — A Magyar Filmintézettel közösen megvásároljuk a Názáreti Jézus című olasz film forgalmazási jogát is. A kö­vetkező esztendőben pedig, az 1986-os cannes-i filmfesztiválon hat - Cézár­díjjal kitüntetett francia produkció, a Szent Teréz megvételét tervezzük, vala­mint a Winettou című sorozatot. Ugyancsak a Magyar Filmintézettel karöltve és a nyereség reményében, ki szeretnénk adni hamarosan a Magyar képes filmlexikont, ami nem akármi­lyen kuriózum lenne a könyvpiacon. — Elképzeléseik szerint, mennyi idő alatt térül meg az az összeg, amennyiért egy-egy film forgalmazási jogát megvá­sárolják? — Ha jól választottunk, két-három éven belül. — És ha nem? ­— Minden vállalkozással együtt jár a rizikó. De én úgy hiszem,' hogy a minden tekintetben átgondolt dönté­sek, az igények és lehetőségek pontos ismerete minimálisra csökkentheti a rá­fizetés valószínűségét. Koloh Elek Oly kevés is elég már Ülök a rendelőben, várom, hogy 1 hívjanak1. Szólítják sorban aJ vára­kozókat. Férfinév hangzik, mond­juk Kovács János. Senki. A huszonegynéhány esztendős kis asszisztenslány megismétli. Még mindig senki. * Végűi is feltűnik a várócsarnok végéről egy nehezen járó, botra tá­maszkodó idős férfi. Kezében egy könyv. Igyekszik sietősre venni a lépteit, valószínűleg csak a .második felszólítást hallotta. . Meglehet,' hogy a kezében tartott könyvet ol­vasta, de az is lehet, hogy a hallása sem jobb a lábainál. Igyekszik, odaér. A fiatal nő,- aki talán a dédunokája is lehetne, vé­gigméri és jó hangosan megszólal: — Könyvet otthon olvasunk! Ér­ti?!. Érti, hogyne értené... Ugyanezen a napon busszal igyekszem haza. Át kellene szán­nom, és éppen utoléljük azt a buszt, ami hazáig vinne. A vezetőfülke aj­taja nyitva, a vezető- jó iramban megy. Tudom: „A vezetővel beszél­getni tilos”, de azt is tudom, nem­egyszer utazok úgy kilométereket, hogy a vezető valamelyik ismerőse, akárkije áll az ajtajában, és bizony végigcsevegik az utat. Próbálom tréfásra venni. ■. ■ -- Látom, megy a motor. Utolér­jük a másikat?! Megvetően válaszol: — Ha utolérjük, hát utolérjük, de mit gondol, nem jön következő? Gombóc a torkomban, és úgy érzem, direkt lassabbra veszi. Nem tudja eléggé, de ha már utolértük, nem igyekszik az ajtónyitással, pe­dig ott állok mellette, egyszem le- szállni készülőként. Nyit, én le. Éppen akkor csukja be az ajtót az a busz, amit utol kellett volna érnünk. Nem is tu­dom, hogyan veszi észre a vezető, hogy oda igyekszem. De észreveszi. És kinyitja a már becsukott ajtót. Nem veszített semmit, a lámpa pi­ros, amúgy sem indulhatna. Előre­megyek, megköszfcöm. Bólint, hogy szívesen. Amikor jó negyedóra múltán le­szállók, odanézek, ő kedvesen mo­solyog, és utánam szól: — Szívesen, máskor is. Csak.ennyi kell, és máris szebb a világ... (sárdi) GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Szegedi úttörők vendége voltam Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több úttörőcsapat tagsága keresi a megszokottól, eltérő, tudásukat, ráter­mettségüket, készségeiket fejlesztő út­törő-foglalkozásokat, szervezik a meg­levő keretek között valami „mássá” életeket. A kiskőrösi úttörő-köztársaságról, a bajai és tataházi úttörő-termelőszövet­kezet tagságáról, a megszokottnál jóval többet túrázó Kecskemét, Mátyás ki­rály körúti gyerekekől már hírt adtunk. Most Szegeden egy újszerű kezdemé­nyezéssel találkoztunk. Jómagam is a Csapat vendége vol­tam, nagyszerűnek találja a náluk fo­lyó munkát, adom tovább a nálunk éjő kisdobosoknak, úttörőknek, azzal az üzenettel, hogy így is lehet. Igazi lakótelepi iskola a Szeged­tabáni. Alig hároméves múltja van, és csaknem ezer gyermek tanul, étkezik, él niozgalmi életet falai között, eseten­ként naponta 6-8 órán keresztül. Ahogy maguk megfogalmazták: még nincs múltja iskolájuknak, valameny- nyien „máshonnan” jöttek, de nagyon jól érzik itt magukat. Az iskola modern, számos szertárral, szaktanteremmel, úttörőszobával, tor­nacsarnokkal. És zsúfolt is, ezért keve­set használnak csak rendeltetésének megfelelően, inkább rugalmasan alkal­mazkodnak a soron levő igényekhez. Ezt a gyerekek pontosan érzékelik és értékelik. Tudják, hogy jobb egy szer­tárban kiscsoportos nyelvi foglalkozást tartani — mert ezzel gyarapszik tudá­suk — mint kimondani: nincs foglalko­zás, mert a szertár nem arra való ... A József Attila Úttörőcsapat tagsá­ga mindezek ismeretében büszke a ná­luk folyó munkára. Arra, hogy huszonegy szakkörük van! Ebből természetesen néhány a mű­szaki érdeklődésű gyerekeket várja, a többi viszont szinte valamennyi népi kismesterséggel kívánja megismertetni tagjait. Ilyenformán van kosárfonó, szövő, népi bábjátékos, nemezeié, agyagozó, díszítőművész, gyöngyfűző, néptáncos, népi színjátszó és honisme­reti szakkörük. Az úttörőtanács-titkár, Téhes. Ildikó, egyértelműen válaszolt is arra a kérdésre, hogy megszerették-e a 'gyerekek ezeket a foglalkozásokat, így: — Majdnem ötszázan járunk ide. A népi kismesterségek szakkörei vár­hatóan sok gyereknek megoldják a pá­lyaválasztási gondjait is. Ha nem, ak­kor is megtanulnak alapfokon egy-egy- érdekes, esetenként már kihalóban levő szakmát. Ottjártamkor javában dolgoztak a szövők, a díszítőművészek, szólt a nép­dal, és ott voltak egy teremben a számí­tógépesek is. Ótott Ildikó csapatvezetőtől azt is megtudtam, hogy az elmúlt nyáron egy kisdobos nemezelőtáboruk volt. Ru- ~zsán. Ezen a legkisebbek vettek részt, remekül erezték magukat. Az erről ta- •núskodó tábori napló megörökítette a városi gyerekek itt látott másik nagy élményét is: a szomszédban levő szö­• A rozsai tá­bor résztvevői a kiscsikók­nái. Mi 1 • Nép táncbe­mutató a sza­badkai test­vér-iskolában. vetkezetben megnézhették egy kisborjú világra jöttét. Az iskola folyosóin, a tantermekben fellelhetők a szakköri tagok munkái. A? egyik „térkép” pedig egyedülálló, mert dr. Király Lászlóné Etuska néni válamennyiük okulására —j- mint a dí­szítőművész, szakkör egyik tanára — hazánk minden néprajzilak nevezetes tájegységének körömiiyi motívumát hí­mezte ki. I A fiatal, hagyományait most építő iskola ifjúsága büszke arfa is, hogy a szomszédos Vajdaságban testvérisko­lájuk van: a Matkó Vukovics iskolát LEV TOLSZTOJ: Mit látott a kisegér? ;/ fébM fÜj Akisegér elment otthonról, hogy körülnézzen a világban. Körbe- futott az udvaron, aztán odahaza elmesélte az édesanyjának, mit látott­4- Az egyik olyan félelmetes volt, a mázik meg olyan-jóságosnak látszott. 4- • Édesanyja kiváncsi Vug és megkérdezte: lllgfc1 , — Mondd csak, ntelyíkmílyéft volt, •■ .H . j?-»'.' \ * — Hat a félelmetesnek fekete lábai voltak, piros taréja, kidül­ledt szemei, hegyes csőre és amikor melléje értem, szétterjesztette a . szárnyait,.a lábával kapart és olyan hangosan kezdett kiabálni, hogy nem tudtam> hová, tegyék a jéletemtőlI — Az a kdkaS’vqifc^ mondta egérmama —j, ő serkit nem bánt, tőle nem keUfélned. És a mask Sfe-y-'A mátok ott feküdt a napon és lustálkodott. Fehéy szőre volt, szürke a lába, puha átokra, nyalogatta afehér bundáját és a farkával ‘a^olij^ótkárAT^n jfnímjgiúlr f » , —Ej, kis $uta egérkém! — kiáltott fel egérmama. — Az a macska volt! Azt pbb, fut messze elkerülöd >* 'M t liÉtSlilsl.*'á Ésöt , fü iiSSB mmmmm 1 Wm llpYV'' Fordította Antalfy István GYŐRI LÁSZLÓ: Tudódé Hogy hívnak, sejted-e, ' mi a neved, tudod-e? , De egyszer, sejted-e, lesz igazi, tudod-e? Se gazdád, se neved, neved: az kóbor eb. Lesz gazdád, a neved már sohase kóbor eb. Gyanítod, erre száll, kőre irva, eltalál. Úgy hív majd, sejted-e, Gyéré ide, Tudódé! rendszeresen felkeresik és fogadják is őket. Természetesen táncot is visznek ajándékba. Búcsúzóul azt akartam megtudni a gyerekektől, hogy miért szeretik annyi­ra ezeket a szakköröket? '„Mert választható és érdekes” W fe­lelték, mint kideoil, a kosárfonó szak­körösök, akiket Kiszner József klára- falvi népművész tanít hetenként. Nevelőiktől pedig azt is megtudtam, hogy ezekkel a foglalkozásokkal akar­ják megteremteni a feltételeket egy szakrajokra épülő úttörőközösségnek. sei— Rejtvényfejtőknek Az ANAGRAMMA olyan szó, ame­lyet egy másik szó betűinek felcserélé­sével csinálunk. Például: MÁR-L' RÁM. Most ezzel játszunk. Ha az alább felsorolt szavak megfe­lelő anagrammáit megfelelő sorrend­ben beírjátok az ábra vízszintes sorai­ba, az első függőleges oszlopba kerülő betűk egy magyar város nevét adják eredményül. Melyik ez a város? A szavak: UGRÁS, REZEG, SE­REG, ZÁLOG, PERES, MADAR. A megfejtést — a város + a város bármelyik híres épületének nevét leve­lezőlapon küldjétek be címünkre — Pe­tőfi Népe szerkesztősége, 6001 Kecske­mét Pf. 76 — november 10-éig. A leve­lezőlap címoldalára írjátok rá: Úttörő­rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között tíz könyvet sorsolunk ki, postázunk címükre. Összeállította: Selmecf Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom