Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. november L Száz zongorista hangversenye A barcelonai zenekonzer- vatórium több, mint száz diákja zongorázott a zenei világnap tiszteletére rendezett szokatlan hangversenyen, amellyel szervezői be szeretnének kérőim a Guiness-féle Rekordok könyvébe. TANMESÉK A SZEXRŐL, MÓZES, GONDOS BOCSOK... Társak kerestetnek Nem csak terjeszt: forgalmaz is! Évek óta jelentősen csökken a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat állami támogatása. Az idén mintegy 3-4 millióval. Ugyanakkor a mozihálózat fejlesztése egyre több pénzt felemészt: ebben az esztendőben 7 és fél milliói fordított erre a célra a vállalat. A szűkös- anyagi körülmények jelentősen nehezítik azt, hogy sokszínű legyen a megyében a filmkínálat, igaz, ésszerű, takarékos gazdálkodással ez ideig még sikerült a vállalatnak megfelelnie az elvárásoknak. De így lesz ez vajon holnap is? Hiszen nem valószínű, hogy a dotáció csökkenő tendenciája hamar megváltozik, miközben a filmterjesztés, a mozik fenntartásának költségei egyre emelkednek. — Mi a megoldás? — kérdeztük Gila Jánostól, a moziüzemi vállalat igazgatójától. — Vállalkozni kell, az új igények, lehetőségek szerint. Ma már a megye kilenc nagyobb településén működik videotékánk. Kialakításuk költsége, tapasztalataink szerint elég hamar megtérül. Tehát azon túl, hogy a filmkínálatot ily módon is bővítjük, nyereséget hoznak ezek a vállalkozásaink. Ahogy a vállalat nyomdája is. Vagy említhetném a Kecelen nemrég kialakított autósmozit, mely olyan népszerű, hogy a jelék szerint két év alatt megtérülnek bevételéből a beruházási költséged — Most új vállalkozásba kezdenek, ha jól tudom. • —Ez év elején adtuk be a Művelődési Minisztériumba kérelmünket, hogy filmforgalmazási engedélyt kaphasson vállalatunk. Az elbírálás kedvező volt, így a hazai filmgyártó vállalattal, stúdiókkal közvetlen kapcsolatot tartva,, egyes alkotásoknak megvásárolhatjuk a kizárólagos forgalmazási jogát. A Bacsó Péter vezette Dialóg Stúdióval most kötöttünk szerződést egy készülő produkcióra, melynek gyártásához kétmillióval járulunk hozzá, s így hét évig kizárólag vállalatunk forgalmazhatja ezt a filmet a hazai filmpiacon. Mi kölcsönözzük a többi megyei moziüzemi vállalatnak, esetleg a televíziónak, de a videohálózatban is terjeszthetjük. — És mindén bevétel az önöké? — A’nettó árbevételből visszakapjuk a kétmilliót, a többi nyereségen pedig a Dialóg.Stúdióval osztozunk. — A film címe? —Tanmesék a szexről. Remélhetően már a nyáron látható lesz a mozikban. Egyébként ez egy játékfilmsorozat első két része. Szeretnénk majd megvásárolni a többit is. — Más stúdiókkal is tárgyaltak már? Természetesen, s több megfontolást érdemlő ajánlatot kaptunk eddig. Érdeklődünk továbbá sikeres külföldi produkciók behozatala iránt is. Konkrétabban, a Mózes című, kétrészes angol—olasz filmet', valamint a Gondos bocsok című amerikai animációs tündérmesét már megvásároltuk. Ha minden az elképzeléseink szerint alakul,' akkor a jövő év első felében már láthatók lesznek ezek az alkotások az ország mozijaiban. • A Tanmesék a szexről című film egyik pillanata... — Ez mind jól hangzik, de honnan, vesz egy megyei moziüzemi vállalat devizát? — Most kaptunk a megyei tanácstól 15 ezer dollárt. Tárgyalunk továbbá olyan cégekkel, amelyek rendelkeznek . , devizakerettel, hogy társuljanak vállalkozásainkhoz. De magánszemélyeket is szívesen beveszünk ezekbe az üzletekbe, s a nyereségen természetesen részarányosán osztozunk. — Milyen elképzeléseik vannak még? — A Magyar Filmintézettel közösen megvásároljuk a Názáreti Jézus című olasz film forgalmazási jogát is. A következő esztendőben pedig, az 1986-os cannes-i filmfesztiválon hat - Cézárdíjjal kitüntetett francia produkció, a Szent Teréz megvételét tervezzük, valamint a Winettou című sorozatot. Ugyancsak a Magyar Filmintézettel karöltve és a nyereség reményében, ki szeretnénk adni hamarosan a Magyar képes filmlexikont, ami nem akármilyen kuriózum lenne a könyvpiacon. — Elképzeléseik szerint, mennyi idő alatt térül meg az az összeg, amennyiért egy-egy film forgalmazási jogát megvásárolják? — Ha jól választottunk, két-három éven belül. — És ha nem? — Minden vállalkozással együtt jár a rizikó. De én úgy hiszem,' hogy a minden tekintetben átgondolt döntések, az igények és lehetőségek pontos ismerete minimálisra csökkentheti a ráfizetés valószínűségét. Koloh Elek Oly kevés is elég már Ülök a rendelőben, várom, hogy 1 hívjanak1. Szólítják sorban aJ várakozókat. Férfinév hangzik, mondjuk Kovács János. Senki. A huszonegynéhány esztendős kis asszisztenslány megismétli. Még mindig senki. * Végűi is feltűnik a várócsarnok végéről egy nehezen járó, botra támaszkodó idős férfi. Kezében egy könyv. Igyekszik sietősre venni a lépteit, valószínűleg csak a .második felszólítást hallotta. . Meglehet,' hogy a kezében tartott könyvet olvasta, de az is lehet, hogy a hallása sem jobb a lábainál. Igyekszik, odaér. A fiatal nő,- aki talán a dédunokája is lehetne, végigméri és jó hangosan megszólal: — Könyvet otthon olvasunk! Érti?!. Érti, hogyne értené... Ugyanezen a napon busszal igyekszem haza. Át kellene szánnom, és éppen utoléljük azt a buszt, ami hazáig vinne. A vezetőfülke ajtaja nyitva, a vezető- jó iramban megy. Tudom: „A vezetővel beszélgetni tilos”, de azt is tudom, nemegyszer utazok úgy kilométereket, hogy a vezető valamelyik ismerőse, akárkije áll az ajtajában, és bizony végigcsevegik az utat. Próbálom tréfásra venni. ■. ■ -- Látom, megy a motor. Utolérjük a másikat?! Megvetően válaszol: — Ha utolérjük, hát utolérjük, de mit gondol, nem jön következő? Gombóc a torkomban, és úgy érzem, direkt lassabbra veszi. Nem tudja eléggé, de ha már utolértük, nem igyekszik az ajtónyitással, pedig ott állok mellette, egyszem le- szállni készülőként. Nyit, én le. Éppen akkor csukja be az ajtót az a busz, amit utol kellett volna érnünk. Nem is tudom, hogyan veszi észre a vezető, hogy oda igyekszem. De észreveszi. És kinyitja a már becsukott ajtót. Nem veszített semmit, a lámpa piros, amúgy sem indulhatna. Előremegyek, megköszfcöm. Bólint, hogy szívesen. Amikor jó negyedóra múltán leszállók, odanézek, ő kedvesen mosolyog, és utánam szól: — Szívesen, máskor is. Csak.ennyi kell, és máris szebb a világ... (sárdi) GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Szegedi úttörők vendége voltam Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több úttörőcsapat tagsága keresi a megszokottól, eltérő, tudásukat, rátermettségüket, készségeiket fejlesztő úttörő-foglalkozásokat, szervezik a meglevő keretek között valami „mássá” életeket. A kiskőrösi úttörő-köztársaságról, a bajai és tataházi úttörő-termelőszövetkezet tagságáról, a megszokottnál jóval többet túrázó Kecskemét, Mátyás király körúti gyerekekől már hírt adtunk. Most Szegeden egy újszerű kezdeményezéssel találkoztunk. Jómagam is a Csapat vendége voltam, nagyszerűnek találja a náluk folyó munkát, adom tovább a nálunk éjő kisdobosoknak, úttörőknek, azzal az üzenettel, hogy így is lehet. Igazi lakótelepi iskola a Szegedtabáni. Alig hároméves múltja van, és csaknem ezer gyermek tanul, étkezik, él niozgalmi életet falai között, esetenként naponta 6-8 órán keresztül. Ahogy maguk megfogalmazták: még nincs múltja iskolájuknak, valameny- nyien „máshonnan” jöttek, de nagyon jól érzik itt magukat. Az iskola modern, számos szertárral, szaktanteremmel, úttörőszobával, tornacsarnokkal. És zsúfolt is, ezért keveset használnak csak rendeltetésének megfelelően, inkább rugalmasan alkalmazkodnak a soron levő igényekhez. Ezt a gyerekek pontosan érzékelik és értékelik. Tudják, hogy jobb egy szertárban kiscsoportos nyelvi foglalkozást tartani — mert ezzel gyarapszik tudásuk — mint kimondani: nincs foglalkozás, mert a szertár nem arra való ... A József Attila Úttörőcsapat tagsága mindezek ismeretében büszke a náluk folyó munkára. Arra, hogy huszonegy szakkörük van! Ebből természetesen néhány a műszaki érdeklődésű gyerekeket várja, a többi viszont szinte valamennyi népi kismesterséggel kívánja megismertetni tagjait. Ilyenformán van kosárfonó, szövő, népi bábjátékos, nemezeié, agyagozó, díszítőművész, gyöngyfűző, néptáncos, népi színjátszó és honismereti szakkörük. Az úttörőtanács-titkár, Téhes. Ildikó, egyértelműen válaszolt is arra a kérdésre, hogy megszerették-e a 'gyerekek ezeket a foglalkozásokat, így: — Majdnem ötszázan járunk ide. A népi kismesterségek szakkörei várhatóan sok gyereknek megoldják a pályaválasztási gondjait is. Ha nem, akkor is megtanulnak alapfokon egy-egy- érdekes, esetenként már kihalóban levő szakmát. Ottjártamkor javában dolgoztak a szövők, a díszítőművészek, szólt a népdal, és ott voltak egy teremben a számítógépesek is. Ótott Ildikó csapatvezetőtől azt is megtudtam, hogy az elmúlt nyáron egy kisdobos nemezelőtáboruk volt. Ru- ~zsán. Ezen a legkisebbek vettek részt, remekül erezték magukat. Az erről ta- •núskodó tábori napló megörökítette a városi gyerekek itt látott másik nagy élményét is: a szomszédban levő szö• A rozsai tábor résztvevői a kiscsikóknái. Mi 1 • Nép táncbemutató a szabadkai testvér-iskolában. vetkezetben megnézhették egy kisborjú világra jöttét. Az iskola folyosóin, a tantermekben fellelhetők a szakköri tagok munkái. A? egyik „térkép” pedig egyedülálló, mert dr. Király Lászlóné Etuska néni válamennyiük okulására —j- mint a díszítőművész, szakkör egyik tanára — hazánk minden néprajzilak nevezetes tájegységének körömiiyi motívumát hímezte ki. I A fiatal, hagyományait most építő iskola ifjúsága büszke arfa is, hogy a szomszédos Vajdaságban testvériskolájuk van: a Matkó Vukovics iskolát LEV TOLSZTOJ: Mit látott a kisegér? ;/ fébM fÜj Akisegér elment otthonról, hogy körülnézzen a világban. Körbe- futott az udvaron, aztán odahaza elmesélte az édesanyjának, mit látott4- Az egyik olyan félelmetes volt, a mázik meg olyan-jóságosnak látszott. 4- • Édesanyja kiváncsi Vug és megkérdezte: lllgfc1 , — Mondd csak, ntelyíkmílyéft volt, •■ .H . j?-»'.' \ * — Hat a félelmetesnek fekete lábai voltak, piros taréja, kidülledt szemei, hegyes csőre és amikor melléje értem, szétterjesztette a . szárnyait,.a lábával kapart és olyan hangosan kezdett kiabálni, hogy nem tudtam> hová, tegyék a jéletemtőlI — Az a kdkaS’vqifc^ mondta egérmama —j, ő serkit nem bánt, tőle nem keUfélned. És a mask Sfe-y-'A mátok ott feküdt a napon és lustálkodott. Fehéy szőre volt, szürke a lába, puha átokra, nyalogatta afehér bundáját és a farkával ‘a^olij^ótkárAT^n jfnímjgiúlr f » , —Ej, kis $uta egérkém! — kiáltott fel egérmama. — Az a macska volt! Azt pbb, fut messze elkerülöd >* 'M t liÉtSlilsl.*'á Ésöt , fü iiSSB mmmmm 1 Wm llpYV'' Fordította Antalfy István GYŐRI LÁSZLÓ: Tudódé Hogy hívnak, sejted-e, ' mi a neved, tudod-e? , De egyszer, sejted-e, lesz igazi, tudod-e? Se gazdád, se neved, neved: az kóbor eb. Lesz gazdád, a neved már sohase kóbor eb. Gyanítod, erre száll, kőre irva, eltalál. Úgy hív majd, sejted-e, Gyéré ide, Tudódé! rendszeresen felkeresik és fogadják is őket. Természetesen táncot is visznek ajándékba. Búcsúzóul azt akartam megtudni a gyerekektől, hogy miért szeretik annyira ezeket a szakköröket? '„Mert választható és érdekes” W felelték, mint kideoil, a kosárfonó szakkörösök, akiket Kiszner József klára- falvi népművész tanít hetenként. Nevelőiktől pedig azt is megtudtam, hogy ezekkel a foglalkozásokkal akarják megteremteni a feltételeket egy szakrajokra épülő úttörőközösségnek. sei— Rejtvényfejtőknek Az ANAGRAMMA olyan szó, amelyet egy másik szó betűinek felcserélésével csinálunk. Például: MÁR-L' RÁM. Most ezzel játszunk. Ha az alább felsorolt szavak megfelelő anagrammáit megfelelő sorrendben beírjátok az ábra vízszintes soraiba, az első függőleges oszlopba kerülő betűk egy magyar város nevét adják eredményül. Melyik ez a város? A szavak: UGRÁS, REZEG, SEREG, ZÁLOG, PERES, MADAR. A megfejtést — a város + a város bármelyik híres épületének nevét levelezőlapon küldjétek be címünkre — Petőfi Népe szerkesztősége, 6001 Kecskemét Pf. 76 — november 10-éig. A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Úttörőrejtvény. A helyes megfejtést beküldők között tíz könyvet sorsolunk ki, postázunk címükre. Összeállította: Selmecf Katalin
