Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
* I NÉPE • 1988. november 28. I #■ V1ÁK ÉS SZÍNEK ' ogyoró István kiállítása A tárlatot szemlélve az első szó, ami eszembe jutott, a stílus volt. A művész sajátos, emberközpontú szemlélete hatja át valamennyi kiállított művet, mely egységessé, talán egyfajta tematikus csoporttá is rendezi a gyűjteményt. • Teherhordók i kecskeméti Egészségügyi Szakközép- és Szakis- | !v •!:» aulájában december, 2-áig tekinthetik meg az új. eklödők a Mogyoró István kecskeméti amatőr fes- |. ailvész munkásságát reprezentáló tárlatot. Szembesülés ez a gyűjtemény: az emberrel, önmagunkkal, f ill unkkal és jelenünkkel. Nem illuzórikus álomvilág, ha- p ,ii a valóság. Érzelmektől feszülő realizmus. Nem lehet > '.m bősen szemlélni a révetegen maga elé tekintő, kezét . 'kulcsoló Várakozót, aki talán csak az idő múlását szem- I áradt, érzéketlen, mégis mindent eláruló ez a pillantás. \ teherhordók kontrasztos alakja a semmiből közeledik í nem tudni, hová tart. A háttér, a környezet továbbengedi ® Ililbintást. Nem tartóztatja, hogy aztán a két alakot szem- B Ive se találjon nyugalmat. Terhük súlya már-már valósá- | ,,.s. Mindegy, mit rejt a csomag. Saját vállunkon érezzük. i Mogyoró 1st- | ván képei gyak- g ran a társadalom K perifériájára szó- F rult embert mu- » tátják be, a formák, máskor inkább a színek játékával. Valamennyi alkotása emberközpontú. Még akkor is, ha az Utcarészlet kihalt. Hiszen a hangulat azt sugallja, hogy a sarkon túl van valaki. A szemlélő ösztönösen érzi megjelenését, s lassan önmaga is várakozóvá lesz. Többet mondanak Gáti Józsefet vagy Nagy Lászlót ábrázoló portréi is, mint azt a felületes szemlélő gondolná. Arcukon viselik korunkat. 4* Várakozó (Straszer András reprodukciói) G. T. T. ÄÖJSTVESPOLC VIDÉKEN ÉLNI Egy évtizede már, hogy a hazai művészeti élet nagyhatalmú irányítója és a megyeszékhely néhány művésze, szellemi munkása „baráti beszélgetésre” gyűlt össze. A helyiek hosszasan soroltak a vidéki élet nehézségeit, anyagi gondjaikat, a főváros és a vidék feszítő ellentéteit, a vezetés és a művészek kapcsolatát. A pesti vendég láthatóan fáradtan, érezhetően unottan hallgatta a panaszáradatot, majd egy rövid mondattal így reagált: örüljenek neki, hogy vidéken élnek, itt legalább nincsenek egymással szembenálló csoportok, klikkek. A történet;—• "úgy vélem — tanulságos. Mindez:akkor történt, amikor a fővárosban dolgőzó színházművészek havi jövedelme még egyszer annyi volt, mint a vidéken élő társaiké, a Forrás ívenkénti honoráriuma pedig ezerötszáz forinttal kevesebb, mint például a Kortársé. 1977-ben volt egy vita a Kritika hasábjain, amikor a polemizálok a kultúra és a decentralizáció kérdéseit gondolták végig. Akkor bekapcsolódott az eszmecserébe Tüskés Tibor is. írását változtatás nélkül, teljes teljedelemben közli mostani kötetében. Munkáját diagnózisnak és terápiának, látleletnek és további útkeresésnek szánja. Joggal teheti. Nem azért, mert olyan magyar értelmiségi, aki eddig vidéken élt, és saját bőrén, idegrendszerében érezte a fővároson kívül alkotó ember gyötrelmeit és örömét. Elsősorban azért, mert indulatok nélkül, rendszerező kézzel és gondolatokkal vetette papírra sorait. Nem tüzet akart szítani, nem is oltani, hanem biztatni. Ennek szellemében választotta könyve mottójául Stendhal sorait is. „Nem kifogásolok és nem helyeselek; megfigyelek: ennyi a kérlelhe- tetlenség.” A mottóval és Tüskés felfogásával ki-ki tapasztalatai, érzelmei szerint vitatkozhat; de ami fontosabb ennél: ez a kivitelében szerény könyv olvasásra érdemes, továbbgondolásra alkalmas. Úgy gondolom, hogy nemcsak vidéken, hanem a székesfőváros2 ban is, nem pusztán az alkotó értelmiségnek, hanem azoknak is, akik politikai, gazdasági kérdésekben döntenek és a felelősséget vállalják. Tüskés az altalánosból közelít témája személyesebb kibontásához. Adatok és tények birtokában vizsgálja meg az európai helyzetet, de gondot fordít arra is, hogy tisztázzon olyan alapfogalmakat, mint a vidék, vidéki, provincia és provincializmus, lokálpatriotizmus és „peremvidéki öntudat”. Természetesen nem kerülhette el azt sem, hogy szóljon arról, miként vélekedtek a főváros es a vidék, a város és a falu közötti ellentét eltüntetéséről a marxizmus klasszikusai és azok, akik Marx és Engels műveire, Lenin tanításaira hivatkoztak, de szellemüket nem értették, őket félremagyarázták. A történeti gyökereket is vizsgálja a szerző. Honfoglaló elődeinkhez viszonyítva jut el a negyven év változásainak felvázolásához. Meggyőző érvei után egyetértünk vele abban, hogy „az elmúlt évtizedekben vidéken nehány területen nőtt az elmaradottság, több tekintetben — különösen az életkörülményekben — még ma is számottevő eltérések tapasztalhatók”. Témájáról gondolkodva megvizsgálta a többi között a beruházások adatait, vázolta a magyar vidékhez szorosan tapadó mezőgazdaság eredményeit és természetesen külön fejezetet szentelt a kultúra helyi gondjainak. Könyve második felében sűrűbbek a személyes élmények, az esszét művelő Tüskést felváltja a szociográfus, az egyes ember sorsa iránt érdeklődő író. Könnyedebb olvasmány ez a rész. Napi tapasztalatokon nyugvó. Miniportréi életeket villantanak fel. Életközeli könyv Tüskésé. Csak fokozza olvasói szimpátiáját, amikor így fejezi be írását: „Lelkem mélyén, úgy érzem, európai, mediterrán ember vagyok, kereső es kísérletező, kíváncsi és kutató, az utazásra, a vándorlásra, a helyváltoztatásra könnnyen csábuló. Talán a bolygó Odüsszeusz lelkének része lakik bennem. Vidékről a nagyvilágba, a mindenségbe vágyódó. A nagyvilágban, a fővárosban is örök vidékinek maradó.” Könyve címét Németh Lászlótól kölcsönözte, akitől felelősséget örökölt. (Kozmosz könyvek, 1988) Komáromi Attila TŰZ VAN! 1. : Riadó! Tűz van! 2. : Mi ég, hot ég? 1. : A hatodik emeleten kiggyul- ladt a hűtőszekrény! Gyorsabban, Pjotr Ivanics! Keressék azokat a vödröket! 2. :. Igor Szemjonovics! Tudom,' hogy otthon van! Nyissa ki, hallja? Segíteni kell! 3. : Szerjózsa, Szerjózsa! Hagyd már abba azt a hegedülést! Ez itt cincog, amikor ott égnek az emberek ... I.: Drága szomszédaim, égünk! 3. : Szása! Kapcsold ki a televíziót! Hol van a balta? Azt kérdeztem, hol van a balta! Micsoda? Futball? Pju- Sinék égnek! Micsoda? Na jól van, bánom is élt. nézd... Nélküled is elboldogulunk. Csak azt mondd meg. hol van a/balta! 4. : Vova! Vovocska! Hová bújtál, gyere elő! Gyere már ki abból a vécéből! Gyorsan veddfel a kis trikódat, a kis kék mellény két és rá a ruhát. Most a kabátkát. Jól van. Ügyes fiú vagy! Es az anorákod hol van? A padláson? Valerij, gyorsan menj Jé! a padlásra! Hogy Pjusinék égnek? Na és? Mi közünk van nekünk ahhoz, ami öt emelettel feljebb történik? Csak ugorj fel gyorsan! Add ide a kabátod. Hol van a bundám? Mi az, hogy nyár van? Mi köze van ennek az egésznek a júniushoz? Nem azt mondtam, hogy hozd le a síléceket? Add ide a bundámat! A tiedet is és Vovocskáét is! Mit rángatod? Mi az, hogy nem megy fel? Hogy ez a bunda nem megy fel a kabátra? Majd lefaragok belőled egy kicsit és akkor rögtön felmegy! Most a bőröndöket. Hányd beléjük azokat a dolgokat abból a szekrényből. Most a másikból. Add ide a fiókokat. Vigyázz, ne törd össze a porcelánt. Hová mész, Valerij? Azt kérdeztem, hová mész! Segíteni? Ez teljesen megbolondult! Mi vagy te, tűzoltó? Hozd a televíziót is. 5.: Leonyid Fjodorovics! Valaki nagyon kiabál! Állítólag valahol tűz van ... Jöjjön, szaladjunk, segítsünk neki. Igazán nagy kár, barátaim, most éppen jó lapjaim vannak. De sebaj, majd aztán folytatjuk. Elvégre szomszédok ... 1.: Kedves szomszédaim, égünk! Utánam barátaim! Mire megérkeznek a tűzoltók, addig mindent kihordunk a lakásból. Hová, hová? Nem látjátok, hogy az a pianínó nem megy keresztül az ajtón? Majd adok én neked, összetörni az ajtót! Otthon azt csinálsz, amit akarsz, de itt nem engedem meg. Csak óvatosan. Most meg hova viszitek? Az erkélyre? Na, veletek se könnyű ... Jól van, hát legyen az erkély. Ott talán nem gyullad meg... Óvatosan! Óvatosan! Ez egy hangszer! Úristen! Barátaim, ez egy régiség volt! Vége a pianínónak. Az erkélynek is! Senki nem volt odalent? Nem? Vagy talán mégis? 5.: Vitalij! Mit csinálsz azzal a csil-. tárral? A ház ég, ő pedig szórakozik! Kitalálta, hogy hintázik a csilláron. Le akarod venni? Jó, akkor vedd le, de ne hintázz itt nekem. Hűha, az egész veze- ■ ték kiszakadt! Na akkor most már húzd! Húzd a kapcsolóval együtt, az is jön kifelé, 1.: Pjotr Ivanics, megbolondult? Nem kell, hiszen mondom magának, hogy nem kell. Na és ha tűz van? Hányszor mondjam, hogy nem kell letépni a tapétát? Inkább segítsen nekem a baltával. Biztos, hogy átmegy, nemrég már kipróbáltam itt. Hajjaj! 2.: Ne sírj, Pjusin! A boldogság nem egy csészén múlik. Ez csak agyag ... Na jól van, porcelán ... Csak ismételgesd: porcelán, porcelán. Nem mindegy? Az a fontos, hogy a balta egészben maradt. 5.: Miért van itt olyan gázszag? Azt kérdezem, miért van gázszag? Kosztya, hová hurcolod azt a gáztűzhelyt? A fürdőszobába? És a vezetéket elzártad? Nem? De hiszen akkqr a levegőbe repülünk! 1.: Leonyid Fjodorovics, segítsen már egy kicsit! Olyan nehéz ez a szekrény. Nem tud? Mi az ott a kezében? Miféle doboz? Gondolom, maga jobban tudja, mint én. Az, ami ott van, a zakója alatt/ Szép dolog! Mi itt az elemekkel harcolunk, ö pedig dobozokat szorongat. Na jól van, erre majd visszatérünk, most hozzátok a szekrényt. I.: Végre! Itt vannak a tűzoltók! Hála istennek! Hogy miért hívtuk magukat? De hiszen égünk. Hogy mi ég? Egy hűtőszekrény. Mit mondanak? Hogy nem ég, csak füstöl? Hogy c maguk jobban tudják? A transzformátor gyulladt ki? Hát mi honnan tudhattuk volna, mi gyulladt meg ott? Nekünk csak humán végzettségünk van. Büntetés? Miféle büntetés? Azért mert hiába hívtuk ki magukat? Na még csak ez hiányzott nekünk! Szomszédok! Legalább magúk mondják meg nekik, hogy nem szándékosan csináltuk ... Hová szaladnak, szomszédok? Várjanak egy kicsit. Te jó isten, mihez kezdek itt egyedül? Vitalij Babenko (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) [>^1 SAJTOPOSTA r>^<1 „A kistermelő jelen lehet a műszeres húsminősítésnél.. Beszélgetés a sertéshizlalás tudnivalóiról Október közepén közöltük lapunkban a Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójával készült interjút, amelyből kiderült, hogy jövőre olyan növelt összegű felvásárlási árak lépnek életbe, amelyek a vágósertések minőségének javítására, illetve a hústermelés fokozására ösztönöznek. Ezzel kapcsolatosan szólt a szakember a műszeres minősítés fontosságáról. írásunk nyomán több állattartó juttatta el hozzánk örömteli véleményét arról, hogy az ismertetett átvételiár- tervék a sertéshizlalás jelenleginél jövedelmezőbb voltát sejtetik, vagyis.kedvet adnak e munkához. De érkeztek szerkesztőségünkbe aggodalmaskodó, kétkedő reagálások is. Ide sorolandó a soltvadkerti Szeitert Komád levele. E szerint a meghirdetett húsprogram célja nem teljesen világos, a minősítés technikai rendje pedig kívánnivalót hagy maga után, hiszen a művelet a kistermelő távollétében történik, következésképpen csak a felvásárló érdekeit szolgálhatja. E felvetésekről, vagyis a sertéshizlalás főbb tudnivalóiról a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya helyettes vezetőjével, dr. Papp Gézával beszélgettünk: — Valójában mire kell mostanság törekednie a sertéshústermelőknek? — Köztudomású, hogy a sertészsír eladási ára igen alacsony, ezért szükséges a jobban kifizetődő húsmennyiség növelése. A piac a húst keresi, tehát ezt az igényt kell kielégíteni. — Munkájához kitől kaphat segítséget az egyéni sertéstartó? Bajárpl, a Mártonszállási utca 6. szám alól kaptuk az expressz-ajánlott levelet. Feladója a kis jövedelmű, nyugdíjas asszony, Koch Józsefné szinte végső kétségbeesésében kérte közbenjárásunkat. Mégpedig azért, mert immáron évek óta könyörög az illetékeseknek, hogy szállíttassák el a baja- szentistváni temetőben lévő kriptája közvetlen szomszédságában magasodó szeméthalmot, de az intézkedés egyre késik. Emiatt csak úgy közelítheti meg férje nyughelyét, ha előbb villával, lapáttal eltakarítja a hulladékot. Mivel három műtétjé után legyengült, e kényszerű munka szinte emberfeletti erőfeszítést jelent számára. Utánanéztünk a dolgoknak. Arra ugyan nem sikerült fényt derítenünk, hogy a több esztendeje megismételt kérelem miért talált süket fülekre, illetve került az e tartalmú levél közönyösnemtörődöm emberek kezébe, az ügy- beni legutolsó másfél hónap fejleményei azonban nyomon követhetők — nem minden tanulság nélkül: Szeptember 13-ai keltezésű a megyei tanács építési és vízügyi osztályának 9075/1988. számú irata. A címzett, a Bajai Városi Tanács műszaki osztály- vezetője a többi között ezeket olvashatja: „A bajaszentistváni köztemető 476- os kriptája mellett félkörben illegális — Természetesen a felvásárló cégektől, amelyek az úgynevezett húsjellegű tenyészállatok kihelyezéséről gondoskodnak. A termelővel pedig közlik, hogy a húsarány növelése révén esélye van az átvett sertés kedvezőbb minőségi osztályba sorolására, ami magasabb felvásárlási árat jelent. ' — Az utóbbi időben sok bírálatot váltott ki a húsminősítés módszere. A kistermelők nemegyszer úgy vélték, hogy sertéseiket tetszés szerint minősítik az illetékesek. Történt-e ilyen vonatkozásban valamiféle intézkedés? Megszűn- nek-e ezek a panaszok? — Korábban a kézi méréses „technológiával” minősítettek a felvásárlók, ám kiderült, hogy a sertéshús reális értékének' meghatározása csak vágás után, a hús és fehéráru arány megállapítása révén lehetséges. Ehhez praktikus műszer áll rendelkezésre, amely azonban csak a vágóhídon üzemeltethető. A bajai központú Bácshús már használja ezt a szerkezetet, a Duna— Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pedig 1989 elején tér át az alkalmazására. Ami pedig a panaszokat illeti, azok megszűnése már csak azért is várható, mert a kistermelő vagy a megbízottja is jelen lehet a műszeres húsminősítésnél, vagyis a műveletet ellenőrizheti. . — És az mit tehet, aki nem tudja ezt vállalni? — Az állattartó és a felvásárló egyezséget köthet átlagminőségre, ami azt jelenti, hogy a minőségi felár — hasonlóan a mennyiségi és időszaki felárhoz — a kilónkénti 4‘] ,20 forintos alapáron felül garantált. szemétlerakó alakult ki, amelynek egy része több évtizede meglévő földrakás. Felhívjuk osztályvezető elvtársat, tegye meg a szükséges intézkezkedést a szemétlerakó felszámolására. A munkavégzés határideje: október 20.” pesrol, s arról: „A munkát november 1-jéig kell elvégezni, hogy az odalátogató hozzátartozók kegyeletét ne sértse az illegális szemétlerakó.” Olvasónk már említett küldeménye október 26-án fut be hozzánk, jelezve, hogy a helyszínen még semmi sem történt. Mi pár napon belül továbbítjuk e sorok másolatát illetékességből a megyei tanács szakhatóságához. Onnan értesítik, a bajai műszaki- osztályt, amely közli: a szemét eltakarítása október végéig megtörtént, sőt új, 5 köbméteres konténer került a temetőbe „a halottak napja után újra összegyűlő hulladék rendezett fogadására”. Hát ennyi a történet. Mit tehetünk hozzá? Legfeljebb a kézenfekvő kérdést: ugye a jövőben lehetne egyszerűbben is, sokkal-sokkal rövidebb időn belül és minél kevesebb szerv bevonásával elintézni az ilyen jogos lakossági panaszokat? Változik-e a Bocsát érintő buszközlekedés? — Településünknek nincs vasútvonala, így hát a tömegközlekedést autóbuszok tartják fenn. Ezek mindegyike úgynevezett átmenő járat, vagyis távolról jön és messzire megy. Menetrendjük azonban csak részint elégíti ki a helyi utazók igényét. Sok községbeli kifogásolja, hogy Kecskeméten, a késő esti órákban véget érő színházi előadások és egyéb programok után, körülbelül 22 óra körül képtelenek busszal hazautazni, hiszen az utolsó járat délután 4-kor gördül ki errefelé. Nem kielégítő a hét végi járatok sűrűsége, mint ahogy megoldatlan a vasárnapi csatlakozás a Solt- vádkerten át Szegedre tartó buszhoz. Mindent egybevetve: indokolt változtatni a szűkebb lakóhelyünket érintő buszforgalom jelenlfegi rendjén. És ideje lenne kicserélni a központi buszmegállónkban lévő tájékoztatót is, amely annyira megrongálódott, hogy a járatok érkezési-indulási időpontját lehetetlen kibetűzni rajta. E sorokat a bócsai Szomor Sándorné — mások nevében is megfogalmazott — észrevételei nyomán jegyeztük le. A közérdekű ügyet kérésünk alapján kivizsgáltatta a megyei tanács vb közlekedési osztálya, amelynek vezetőjétől, Mondik Lászlótól kaptuk az alábbi tájékoztatást: — A térségbeli személyszállítás feladatának megoldását döntően magára vállaló Kunság Volán Vállalat közlése szerint a bócsai utasokat érintő buszforgalomban nem volt számottevő változás az utóbbi években. Finomításokra azonban sor került, melyek legújabb példái: munkanapokon 13 óra 30 perckor is indul járat Kecskemétről Bajára, termétett útvonalon halad végig, ahol mentesítő járat is közlekedik. , A kecskeméti színházi vagy egyéb rendezvényeken az esti, késő esti órákban szórakozó bócsaiakra gondolva, a Volán, sajnos, nem indíthat újabb járatot, mert annak megfelelő kihasználtsága aligha lenne garantált. Arról nem is beszélve, hogy a vállalat mostani nehéz gazdasági helyzete szinte sqhol sem teszi lehetővé a személyszállító szolgáltatás gyökeres megváltoztatását, bővítését. Ami pedig a hiányolt csatlakozást illeti: jelenleg esténként 6 óra 43 perckor indul autóbusz Szegedre Soltvadkertről, ahová,--- ellentétben az olvasói állítással ■—'közlekedik csatlakozó járat Bócsá- ról. Befejezésül még annyit: a Volán néhány nappal ezelőtt új menetrendjegyzéket függesztett ki a bócsai központi buszmegállóban. Lehetne egyszerűbben is...? Ugyanezeua napon kssjzült a megyei., tanács elnökének olvasónkhpz küldött levele, amely tájékoztat a hatósági le-’ szetesen Bócsán át, a pénteki zsúfoltság csökkentése érdekében pedig 16 órakor mindig Kigördül olyan kocsi a megye- székhelyről, amely az* előzőekben emlífcpiSliilP m. „Aggódó nagymama” jeligére: Szociálpolitikai kedvezményt —• ennek summázott ősz- szege három kiskorú eltartott után 400 ezer forint — kizárólag családi ház építése vagy az OTP-től Vásárolt lakás esetén kaphat a fiatal szülő, mégpedig akkor, ha adottak a szigorú feltételek a háztartásában lévő gyermekek életkorára, tanulmányaira, egészségi állapotára vonatkozóan. A fontosabb részletekről célszerű közvetlenül -Hs személyesen, illetve levélben — felvilágosítást' kérni a la- kóhelyileg illetékes pénzintézeti fiók szakembereitől. Brunner Csabának, Harkakötönyre: Az 1986. évi I. törvény értelmében a vagyonszerző — például házingatlant vevő — állampolgár illetéket köteles fizetni. A lakás, valamint garázs utam ilyen összeg a forgalmi érték 2, illetve 15 százalékát teszi ki, ami annyiszor megfizetendő, ahányszor gazdát cserél a tulajdon. Az ön hasonló ügyével kapcsolatosan úgy tájékoztatott a megyei tanács vb pénzügyi osztálya, hogy az illeték megállapítása szabályos és I tartozása kiegyenlítéséhez 12 havi részletfizetést engedélyezett a helyi Szakigazgatási szerv. F. Zs.-nek, Lajosmizsére: A jelenleg hatályos jogszabályok kimondják, hogy a fuvarozási tevékenységet végző magánszemély maximum 6 tonna teherbírású gépjárművet, plusz pótkocsit üzemeltethet. Ezen szállítóeszközzel külföldön nem vállalhat munkát. Illetékesek egyébként közölték velünk, hogy e rendelkezést rövidesen módosítják, s a változásokról a sajtó is beszámol, a konkrétabb tudnivalókról pedig készséggel tájékoztatja a hozzá fordulókat a megyei tanács vb közle-, kedési osztálya, akár telefonon is. Mennyi a közös helyiség bérleti díja? . Mint valamennyi emeletes házban, a miénkben is található közös rendeltetésű helyiség. Ilyen a szeméttároló, amelynek eredeti funkciója tavaly decemberben szűnt meg, amikor az ott levő kukákat véglegesen'elvitték a köz- tisztaságiak, s hoztak helyettük konténert. Nem sokkal később arról határoztunk, hogy a megüresedett 6 négyzetmétert hasznosítjuk. Ennek érdekében felkerestük a bérlemény gazdáját, az ingatlankezelő vállalatot, ahol kissé meglepő ajánlatot kaptunk: amennyiben fizetünk havi 480 forintot, birtokolhatjuk a volt tárolót. Ezt az összeget, amely az egyszoba- összkomfortos lakás bérleti díjához hasonlítható, irreálisnak, a szóban forgó helyiség kihasználatlanságát pedig megengedhetetlennek tartjuk. Lakóközösség Kecskemét, Március 15. u. 37—47. E panasz nyomán —■ kérésünkre — vizsgálatot folytatott a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat, amelynek megállapításáról ezeket közölte velünk Márton Lajos igazgató: — Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 34/1985. számú rendelete szabályozza a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díjának mértékét. E szerint például az irodának vagy kisipari műhelynek használt bérlemény négyzetméteréért 960, a járművek (motorkerékpár, bicikli stb.) tárolására igénybe vett helyiség négyzetméteréért pedig 300 forintot kell fizetni évente. 1 Mivel az említett házbeliek utólag is megerősítették, hogy az egykori tárolójukban ezentúl a családi szükségletük kielégítésére szolgáló zöldségféléket akarnak elhelyezni, a helyiség rendeltetése tehát raktár jellegű lesz, ez esetben a. 960 forintos tarifa mérvadó a bérleti díj megállapításához. Figyelemmel az alapterületre, a havonta fizetendő ősz- szeg valóban 480 forint. Még annyit: ilyen ügyekben a hunyadivárosi, lenin- városi és széchenyivárosi házkezelősé- gen dolgozó szakembereink munkaidő alatt személyesen és telefonon is adnak felvilágosítást a hozzájuk fordulóknak. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611
