Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
2 ® PETŐFI NÉPE 9 1988. november 24. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-ei üléséről (Folytatás az 1. Oldalról) A jövő évi állami költségvetési törvényjavaslatról tárgyalt a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) szocializmus elveivel, valamint a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli.3. A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. 4. A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a.bizalom- és biztonságerősítő folyamatban. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újább állomása volt. 5. A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és kibontakozási programunk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlewel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden lévő feladatait. 6. A Központi .Bizottság támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. Indokoltnak tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. 7. A Központi Bizottság üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére. annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság -és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. 1. A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés ki- zárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alákításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresz- szus vagy pártértekezlet között a. párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. 2. A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: nemzetközi, jogi és közigazgatáspolitikai bizottságot, társadalompolitikai bizottságot, pártpolitikai bizottságot, valamint gazdaság- és szociálpolitikai bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre.. ■ 3. A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése, a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8-10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusa eddigi nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. Á Központi Bizottság apparátusa a testület munka- szervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. ni. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos párt- értekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — á’ politikái szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács — a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Ország- gyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. 2. A Központi Bizottság javasolja, hogy a parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország, illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörűkbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilvánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadság- jog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Nép- köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg * ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi , felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalom- j mai nyújtsa be az Országgyűlésnek. 4. A Központi Bizottság megvitatta a nemzetiségi-politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson'bíz- tosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte: a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, á Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IY. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását,- és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőknél a nettó keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkentését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. * * * A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártéíet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. (MTI) A Minisztertanács a következő évek költségvetési bérpolitikájávál is foglalkozott. A statisztikák azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak keresete körülbelül 20 százalékkal elmarad az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatottakétól. Bárrövid távon itt sem lehet jelentős eredményt felmutatni, mindazonáltal már jövőre is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani erre a területre. A kormány indokoltnak tartja, hogy a jövő heti SZOT—kormány találkozón napirendre tűzzék a kérdést. hanem új alkotmányra van szüksége az országnak. Ez az új alkotmány nem leszi modellkövető és nem is szolgál modellként mások számára, sajátosan magyar intézmény, amely az emberi jogok garantálására, a magyar közjog tapasztalataira épül. Decemberben terjesztik á parlament elé az egyesülési törvény tervezetét, elkészült a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslat, felülvizsgálják az 1986-os sajtótörvényt. Szükség van a sztrájkjog szabályozására is, ebben a kérdésben a kormány és a szakszervezetek között vita alakult ki. A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvébe, a SZOT viszont a leendő önálló szakszervezeti törvénybe kívánja illeszteni a szabályozást. Napirenden van a választási törvény módosítása, megújítása is -PSmondta az államminiszter. Kitért arra is, hogy az alkotmányozó munkát össze kell kapcsolni a hatalommegosztás elvével. Tisztázni szükséges a végre- ■ haj tó-hatalomnak- a-törvényhozás- : hoz EzzeJ.^apcsolatbán felmerült az ajáváslát: hozzanak létre alkotmánybíróságot, illetve közigazgatási bíróságot. Az újságírók kérdéseire válaszolva Pozsgay Imre egyebek között elmondta: kívánatos a tulajdonhoz kötött piacgazdaság létrehozása, mert ha kínálathiány van a fogyasztási piacon, az a fekete- gazdaság kialakulásához vezet. A jóléti államok gyakorlata megmutatta: a szociálpolitika is forrása lehet a bővített újratermelésnek. Hazánkban is az értékközpontú szociálpolitika kialakítása a cél. Az egyesületi törvénytervezetből a közvélemény nyomásának hatására lett egyesülési törvényjavaslat, amely kimondja: az egyesülés állampolgári, alanyi jog. A többpártrendszer bevezetése elsősorban az állampolgárok akaratán, nem pedig a kormányon múlik. A korpiány álláspontja ebben a kérdésben az, hogy elvi akadálya nincs a többpártrendszer létrehotaiban példátlan cselekményt. Megerősítette: hazánk nem hagyja válasz nélkül a kereskedelmi tanácsos ellen elkövetett provokációt; a hivatalos magyar választ hamarosan közzéteszik. Elmondta azt is, hogy a Romániából kiutasított magyar diplomata, Györfi Károly autóval hazafelé tart Bulgárián és Jugoszlávián át. Jelenleg Jugoszláviában van, ahonnan várhatóan az esti órákban érkezik Budapestre. A Külügyminisztérium csütörtökre sajtótájékoztatót szervez, amelyen Györfi Károllyal személyesen találkozhatnak az újságírók. A Financial Times tudósítója arról érdeklődött, vannak-e a Külügyminisztériumnak értesülései arról, hogy Romániában lassítják a falurombolási terv végrehajtását. A szóvivő utalt arra, hogy a tervekkel kapcsolatos dokumentumokat román részről nem juttatták el Magyarországra. A Külügyminisztérium ezért alapvetően romániai forrásokból — köztük külügyi állásfoglalásokból, tömegtáA Minisztertanács végül a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről kapott tájékoztatást. A kormány tudomásul vette az elemzést, de indokoltnak tartja, hogy a konkrét lépéseket az érintettekkel egyeztessék. Mint ahogy a kommünikében is szerepel, a kormány korábbi határozatának megfelelően a jövő évi nyugdíjintézkedésekkel is foglalkozott. A részletekről, a végleges döntésről a szakszervezetekkel sorra kerülő megbeszélés után a közeljövőben adnak tájékoztatást. (MTI) zásának, ám az elmúlt négy évtized alatt egy nagyon erős struktúra kristályosodott ki, s ezt most nem lehet hirtelen széttörni, mert ez destabilizálódást okozhat. A hatalom az állampolgárokkal együttműködve készítheti elő a pluralista átalakulást. A Független Kisgazda Párt arra hivatkozva kezdte meg újra működését, hogy soha nem tiltották be, jog szerint nem ért véget a tevékenysége. Egyelőre klubszerű formában elevenítik fel az egykori tagok, tisztségviselők, s az újabb érdeklődők a hagyományokat. A kormány nem tervez semmiféle ellenintézkedést velük szemben, de a jogi, politikai tisztázás előtt a saját tömegkommunikációs eszközeit nem bocsátja a Független Kisgazda Párt rendelkezésére. További kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy a liberális burzsoázia erői jelen vannak £ társadalomban, s elképzelhető, hogy megjelennek a politikai porondon is. Ezekkel szemben politikai és nem hatalmi eszközökkel kell felvenni a harcot j A jövőben az á politikus lesz az ország első embere, aki személyisége, tevékenysége súlyával tűnik ki a politikusok közötti versengésben. A jelenlegi parlament eljuthat arra a felismerésre, hogy képességeit meghaladja áz alkotmányozó munka, s átadhatja a döntés lehetőségét egy alkotmá- nyozo gyűlésnek, illetve a népszavazásnak. A kormánynak megfelelő partneri viszonyt kell kialakítania a szakszervezetekkel, s törekednie kell a megegyezésre a legfontosabb kérdésekben. A mai helyzetben egy sztrájk nem tenne jót az országnak — mondta végezetül Pozsgay Imre. A sajtótájékoztató további részében Báger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke és Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője adott tájékoztatást az 1988. évi gazdasági fejlődés főbb mutatóiról, illetve a vállalkozási nyereségadó törvény- tervezetéről. (MTI) jékoztatási jelentésekből — ismeri a tervet. A Külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy Románia csökkentené az úgynevezett településrendezési terv ütemét, netán elnapolná annak végrehajtását. Éppen ellenkezőleg, a tapasztalatok arra utalnak, hogy a terv megvalósítása a Ceausescu elnök által meghirdetett ütemben folytatódik. Magyarország — szögezte le —íj határozottan fellép a falu- rombolás ellen. Kiáll azért, hogy az Európa kulturális örökségéhez tartozó, pusztulásra ítélt települések fennmaradjanak. A BBC tudósítója a szófiai magyar nagykövetségen tartózkodó 12, romániai magyar menekült sorsáról érdeklődött. A szóvivő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az ügyben továbbra is tárgyalásokat folytatnak az érintett felekkel, és sorsuk rendezéséért magyar részről mindfent megtesznek. Sajnos, a legújabb román provokáció nem segíti a tárgyalások megnyugtató lezárását. Plurális berendezkedésű szocialista jogállam megteremtése a célunk (Folytatás az 1. oldalról) Áttekintés küliigyeinkről (Folytatás az 1. oldalról) KÖZÉLET A Központi Bizottság vendégeként hazánkban tartózkodó dr. Woltmann Eduard, a. Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának munkatársa Bács-Kiskun megyébe látogatott. Útjára elkísérte dr. Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára'. Woltmann Eduard Kecskeméten, az Oktatási Igazgatóságon és Kalocsán, a városi pártbizottságon tartott előadást a CSKP ideológiai és politikai feladatai a társadalmi átalakítás folyamatában címmel. A vendéget tegnap fogadta és Bács-Kiskun életéről tájékoztatta Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Egész napos rádióközvetítés az Országgyűlésről A Magyar Rádió — most először — egész napos élő közvetítésben számol be az Országgyűlés ülésszakáról. Az adás a Kossuth rádió URH-sávján hallható délelőtt 10 órától. A Kossuth rádió kiadott műsora középhullámon nem változik. (MTI) Egyetemi demonstrációk Országszerte nyilvános demonstrációt tartottak szerdán áz egyetemeken és főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek radikális javítását, az intézmények autonómiáját, belső demokráciáját, valamint a tanszabadságot. A demonstráció a szegedi József Attila Tudományegyetem felhívására szerveződött, es a hallgatók mellett az oktatók, az egyes karok társadalmi szervezetei is csatlakoztak a megmozduláshoz. Valamennyi egyetemi demonstráción elhangzott a tanszabadság köveletése. Ennek értelmében - az adott tudományterület és képzési ág sajátosságait figyelembe véve =57- az oktatók maguk választotta tárgyakat, kollégiumokat hirdethetnének meg, a hallgatóknak pedig jogukban állna a szabad tanár-, illetve tantárgyválasztás. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az általánosan kötelező tárgyak egész rendszere átalakításra szorul, és ideológiai megfontolásoktól függetlenül, kell megállapi- tani a közismereti műveltség követelményeit. Valóságos intézményi autonómiára van szükség jr hangoztatták az egyetemi gyűlések résztvevői. Ezzel összefüggésben szorgalmazták, hogy az intézményi tanácsok önállóan döntsenek a személyi kérdésekben, a felvételi követelményekben és keretszámokban, valamint a képzési rend meghatározásában. A demonstrációkon megfogalmazódott az igény egy országos felsőoktatási érdekvédelmi szövetség létrehozására. Az elképzelések szerint ez a helyi oktatói, hallgatói önkormányzatokból szerveződne, és feladata lenne, hogy minden törvényes eszközzel fellépjen a felső- oktatás helyzetének radikális megváltoztatása érdekében. A megmozdulásokról szólva több helyütt is leszögezték,' hogy azok nem politikai vetületűek. Hangsúlyozták, hogyp felsőoktatás szigorúan vett szakmai érdeke a tanulmányi munka szabadsága, az intézményi autonómia és demokrácia megteremtése, a központi szabályozások leépítése. Az egyetemisták egyértelműen kinyilvánították: nem áldozatot igényelnek a társadalom más csoportjaitól, hanem olyan kormányzati döntéseket kívánnak, amelyek lehetővé teszik,, hogy gazdasági és társadalmi feszültségek nélkül megoldható legyen a felsőoktatás finanszírozása. (MTI)
