Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: csak kissé szakadozik fel a felhőzet. Az északi, északkeleti szél számottevően mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet kevéssel 0 fok alatt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 279. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 23., szerda HÓFÚVÁSOK — SÍKOS UTAK — KÉSTEK AZ AUTÓBUSZOK, VONATOK — MUNKÁBAN A KOTRÓK Korán beköszöntött a tél 0 A diákok is segítettek a járdák letakarításában Kecskeméten. A hétfő esté elkezdődött havazás következtében a megye közúthálózatán lelassult a forgalom. A főutak alásózását—mint ezt Kiss Géza ügyeletvezetőtől megtudtuk — a KM üzemmérnökségek 19—20 óra között megkezdték. Az erős havazás és a felerősödött szél miatt hófúvások keletkeztek. Az egész éjszakai folyamatos ekézésnek köszönhető, hogy reggelre a megyében járhatatlan út nem volt, bár a déli és középső részén az alsóbbrendű utak helyenként személygépkocsival nehezen voltak járhatók. A főutak burkolatán is szakaszosan síkosság alakult ki, főleg az útpálya északi oldalán, a szél által ráhordott és letaposott hó miatt. Hétfő éjszaka 34, hóekével felszereít szórógép dolgozott, a leesett hó vastagsága 10—12 centiméter között változott. Kedden délután a főutak burkolata a megye északi-északkeleti részén fekete, vizes, középső és déli részén hókásás, az erdős helyeken a letaposott hótól csúszós volt. Ilyen helyek voltak: az 54-es számú főút Bocsa—Jakabszállás, Hajós —Sükösd, az 51-es számú út Baja ^-Dávod, az 55-ös számú út Mélykúti-Baja között. Az alsóbbrendű utak burkolata helyenként már hókásás, legtöbb helyen azonban havas, síkos volt. A gépek kedden délután és este az alsóbbrendű utakon hótolást, a veszélyes helyeken sózást végeztek. Tegnap délután ismét beborult az ég, enyhe északi-északkeleti szél fújt, s ismét elkezdett esni a hó. A megélénkülő szél hatására Baja térségében az alsóbbrendű úthálózaton 1-2 méter széles és 15-20 centiméter magas hófúvások keletkeztek. Személygépkocsival ezeket a helyeket ajánlatos elkerülni. Kecskeméten kedden már kora hajnalban, 3 óra előtt megkezdték a gépek a várost átszelő főútvonal, illetve a tömegközlekedési útvonalak tisztítását. Szeretnénk megjegyezni: hosszú idő óta ilyen nem* volt. Ezt erősítette meg Dékány Ernő, a Kunság Volán forgalmi vezetője is, aki elmondta, hogy a távolsági autóbuszjáratok' — Makó, Hódmezővásárhely, Budapest — mintegy 40 percet késtek. A helyközi járatok késése 15—35 perc volt, a legnagyobb késéssel a Kun- baracs és Fülöpjakab felől érkező járat futott be, ami figyelembe véve a mellékútvonalon való közlekedést — elfogadható. A város környéki járatok fordulónként — a csúszós utak miatt lelassult a közlekedés —- 15 percet késtek; mentesítő járatot kellett küldeni például Helvéciára és Ballószögre. A kecskeméti helyi járatok, köszönhetően a korán kezdett hóeltakarításnak, reggel fél hétig késés nélkül közlekedtek, de ezután a meginduló járműforgalom miatt 5 —15 percet késtek. A legtöbb késést a 15-ös, az 5-ös és a 23-as járaton regisztrálták. Járatkimaradás az útviszonyok miatt nem történt. Petrák Mihály, a MÁV kecskeméti üzemfőnöke elmondta, hogy hétfő éjszaka gondok voltak a váltókkal, ugyanis azok megtisztítása az állandó hóesés és a megerősödött szél miatt rendkívül nehezen történt meg. A hajnali vonatok emiatt 15-20 perces késéssel közlekedtek. Biztonsági hómenetet — mozdonyt indítottak éjszaka a vonalakon, hogy a személyvonatok nehogy elakadjanak. Kedden délután a peronok, illetve a váltók tisztításával 24 vasutas dolgozó foglalkozott. G. G. Magyar felszólalás Bécsben A bécsi utótalálkozó egyik, még nyitott kérdésével, a további rendezvények programjával foglalkozott felszólalásában Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője a tanácskozás tegnapi ülésén. A katonai biztonság terén elérendő eredmények fontosságára utalva rámutatott, hogy a bizalomerősítésről, valamint a hagyományos haderő csökkentéséről tartandó tárgyalásoknak megfelelő helyet kell kapniuk a bécsi találkozót követő rendezvények sorában. A helsinki folyamatban részt vevő államok közös érdeke az is, hogy a gazdaság és a tudomány terén ne alakuljon ki áthidalhatatlan szakadék az európai országok között. Az erre szolgáló új együttműködési formák kialakítása szükségessé teszi a gazdaság, a tudomány és a környezet- védelem kérdéseinek külön fórumokon történő megvitatását. Az emberi jogok és a humanitárius kérdések témakörében három rendezvényt javasolnak, és a magyar vélemény szerint ezek egyikének Moszkvában történő megrendezése megfelel az e találkozók témáival és helyszíneivel szembeni általános kivánalmaknak. A magyar küldöttség vezetője kitért az európai kulturális örökség témájáról javasolt szimpóziumra is. Hangsúlyozta: a közös európai otthont — ha azt akarjuk, hogy valóban Európa-szabású legyen — erre a kulturális örökségre alapozva kell létrehozni. • • Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Kitekintés a szocialista országokba — A magyar—román viszony — Ügyintézés helyett politizálás — Ki kezdeményezhessen népszavazást? Tegnap délelőtt 9 órakor Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának elnökletével összeült az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Politikai Bizottság javaslata alápján — határozott az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekrőL Előadó: Szűrös Mátyás. 2. Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére. Előadó: Grósz Károly. 3. Javaslat az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatja a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket is. Grósz Károly megemlékezése a KMP megalakulásáról Grósz Károly ezután a kommunisták 70 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én megalakúit Kommunisták Magyarországi Pártjának jelentőségét méltatta, felidézve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jellemzőjét, mozzanatát. Emlékeztetett arra, hogy a párt tudatosan, osztályszempontból indult ki, de a megoldásra érett problémákat azonnal és éppen ezért, emberi horizontra tudta emelni. Az adott időszak legkorszerűbb válaszát fogalmazta meg a nemzet sorskérdéseire. Vallotta, hogy ezeket kizárólag a társadalmi viszonyok radikális, proletárforradalmi átalakításával lehet és kell megoldani. A párt a századelő magyar társadalmának bonyolult, ellentmondásos viszonyaiból emelkedett ki. Olyan feltételek és körülmények között született, amikor a magyar társadalom sokszor elakadt, sokszor elakasztott, számos torzulást hordozó, felemás fejlődése ismét tragikus törést szenvedett. Milliókban uralkodott el a kiúttalanság, a reménytelenség érzete. Az első világháború terhei, az elszenvedett vereség, a veszteségek, a következmények súlyos teher volt a magyar nemzet vállán, s már felsejlett a szomorú távlat, a függetlenségét alighogy visszanyert ország területi széthullásának reális veszélye. Ebben a helyzetben a polgári demokratikus, őszirózsás forradalom legnemesebb szándékával együtt sem tudott már érvényes kiutat mutatni. A választ más irányban kellett keresni. Baloldali alternatíva vált szükségessé, olyan szervezett és tudatos politikai erő iránt mutatkozott erőteljes igény, feszítő szükséglet, amely az élre all, amely vezetni tud és vezetni mer. Erre vállalkozott a magyar kommunisták pártja. A főtitkár a kommunista párt programját elemezve kiemelte: éles határvonalat húzott az általa világtörténelmileg meghaladottnak tekintett és már aktuálisan meghaladhatónak látott polgári rend, valamint a történelem által napirendre tűzött szocialista perspektíva között. A szocializmusban jelölte meg az egyetlen lehetséges utat, amelyen az akkori magyar társadalom előrejuthatott. Politikai befolyása, tömegtámogatása rohamosan nőtt. A párt programja összhangot mutatott nemcsak a magyar társadalom alapkérdéseinek helyzetével, hanem a keletről indult, világtörténelmi nagyságrendű változásokkal is. Elméletileg következetes és megalapozott, szemleletét tekintve lenini ihletésű volt. Befogadását meggyőző ereje és az is elősegítette, hogy a szociáldemokrácia által osztállyá szervezett munkásság soraiban már régtől ismert volt, eleven erőként élt a marxizmus, a szocializmus eszméje. A program újat hozott azért is, mert a szocializmust nem a távlatokba utalta, a hozzá való eljutást pedig nem spontán módon kibontakozó evolúciónak tekintette, hanenÁdőszerű és tudatosan vezetett forradalmi folyamatnak. Rendkívül figyelemreméltó, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának felfogásában a szocializmus eszméje és távlata élőremutatóan ötvözte a magyar századelő Ady Endre neve által is fémjelzett nagy szellemi átalakulását, a polgári radikalizmus eszméit az eleven munkásmozgalom tömegerejével és lendületével. A pártot sokfelől érkezett, különböző eszmei forrásokon nevelkedett, de egy irányba néző, áldozatkész forradalmárok hívták életre Kun Béla vezetésével. Az útkereső értelmiség legjobbjai, felelősen gondolkodó, régen változásokra készülő körei azonosultak a munkásság legkvalifikáltabb magja által megszervezett, irányított mozgalom eszméivel, törekvéseivel. Ezek a tervek és távlatok a gyakorlatban is feltételezték, követelményként állították minden progresszív erő összefogását, tömörülését. Ez volt az egyedül képes és alkalmas erő annak a küzdelemnek a következetes vezetésére, amelynek során a szociális felszabadításért folytatott harc egyben utat nyithatott a nemzeti felemelkedés előtt is. A szocializmust a párt erős és eleven mozgalomra kívánta építeni. Elutasította az öncélú „forradalom- csinálás” mindenféle teóriáját és gyakorlatát. A tömegekhez fűződő kapcsolat erősítésére törekedett. Ennek szolgálatába állította lapját, a Vörös Újságot is. A párt programadó képessége, építő aktivitása, lendülete, bátor kiállása és tántoríthatatlan célratörése követésre ösztönzött, mert hitet, reális reményt, önbizalmat adott az embereknek — szögezte le a főtitkár. A pártot a tömegek szemében ezek a tulajdonságok avatták a legjobb értelemben vett „élcsapattá”. A Kommunisták Magyarországi Pártjának csupán röpke időt, alig fél esztendőt adott a történelem önmaga és a tömegek megszervezésére, felkészítésére — emlékeztetett Grósz Károly. Hatalmas feladatok sorát oldotta meg eredményesen. — 1919 márciusában új út, új fejezet kezdődött népünk életében. A magyar- országi Tanácsköztársaság, az első munkáshatalom győzelmével a szocializmus lehetősége — mégha csak rövid időre is — kilépett hazánkban a teória kereteiből. Negyedszázados elnyomás után válhatott ismét sorsunkat meghatározó, folytonos megújulást igénylő társadalmi gyakorlattá. — A szocializmus örökségének, a mozgalom hetven év alatt felhalmozott értékeinek értő hasznosítása és gazdagítása közös feladatunk. Csak ezek megoldásával lehetünk méltó folytatói annak az ügynek, amelyet hazánkban legelőször a Kommunisták Magyarországi Pártja képviselt, és amelyet—a lényegét f tekintve történelmi perspektívába helyezve —ma is érvényes programnak tekintünk — szögezte le végül a párt főtitkára. Tájékoztató nemzetközi kérdésekről Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára tartotta meg tájékoztatója- . . . Az időszerű nemzetközi kérdésekről a KB tagjai előzetesen írásos anyagot kaptak kézhez, amely foglalkozik a Szovjetunióban végbemenő folyamatokkal, a lengyelországi fejleményekkel, a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülésével, a kormány, illetve az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány eseményével. A szovjet fejlődést meghatározó főfolyamatok élénken foglalkoztatják a párt tagságát és a közvéleményt — állapítja mega tájékoztató. Az SZKP XIX. konferenciája a politikai reform meghirdetésével új ösztönzést kívánt adni a megkezdett folyamatoknak; azok azonban csak . hosszabb távon befolyásolhatják a szovjet társadalom közérzetét. Ezért az SZKP Központi Bizottságának szeptember végi, majd a Legfelsőbb Tanács október elején megtartott ülésén a politikai reformok első intézkedéseinek meggyorsítását,'a reformvonal feltételeinek erősítését határozták el. Ennek jegyében figyelemre méltó átcsoportosításokat hajtottak végre a párt- ás az állami vezetésen belül. Az SZKP vezetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy horderejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átalakítás lehetőségeit. Kiemelt feladatként kezelik az életszínvonal emelését, az ellátás javítását. A gazdasági reformnak az ellátás .javításával is összefüggő legfontosabb területe a mezőgazdaság gyökeres átalakítása. Az SZKP hozzákezdett a nemzetiségek együttélését hosszú távon szabályozó új koncepció kidolgozásához. A szovjet párt a nemzeti-nemzetiségi problémákat az átfogó társadalmi, gazdasági reform keretében, az egyes köztársasagok fejlődésének meggyorsításával, a bürokratikus centralizmus megszüntetésével tarfia megoldhatónak. A jelenlegi lengyelországi helyzettel foglalkozva, a LEMP törekvéseit vázolva a tájékoztató rámutat: az előző évtizedek elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit máig sem sikerült felszámolni, az életszínvonal csökkenése alapvetően befolyásolja az általános közhangulatot. A kibontakozást akadályozza az is, hogy a társadalom többsége bizalmatlan a párt és a hatalom iránt, s ezt alig enyhíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésének jelenlegi helyes politikája. Az elhúzódó válság oka és egyben következménye, hogy 1981 óta nem valósult meg a nemzeti megbékélés, a hatalom és a társadalom kiegyezése. A LEMPjelentős erőfeszítéseket tesz a társadalmi kiegyezés kereteinek kialakítására: a demokrácia formálódó „lengyel modellje” a többi szocialista ország gyakorlatában eddig ismeretlen vagy szokatlan előremutató megoldásokat is tartalmaz. A lengyel politikai rendszer reformjának változatlanul fontos kérdése az ellenzék legalizálásának problémája. Az új Rakowski-kormány a helyzet őszinte feltárására törekedve kész következetesen végrehajtani a gazdasági szerkezetváltást. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának október 28—29-ei budapesti ülésével kapcsolatban a tájékoztató leszögezi: a tanácskozáson felszólalók megerősítették a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése iránti elkötelezettségüket. A külügyminiszterek részéről megfogalmazódott az igény a szövetségi rendszerünk együttműködésének hatékonyabbá tételére. Egyetértésre talált az a szovjet kezdeményezes, amely szorgalmazza egy, a jövő év elején tartandó kötetlen miniszteri találkozó létrehozását. Az írásos előterjesztés a bécsi utótalálkozóról hangsúlyozza: az Európában kibontakozó kedvező külpolitikai irányzatok, a kelet—nyugati kapcsolatok töretlen fejlődésének megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a találkozó mielőbb érdemi, gyakorlati kötelezettségekét tartalmazó megállapodással érjen véget. A feltételek lényegében létrejöttek a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez—nyitott kérdés még az utórendezvények száma és helyszíne, s függőben van a hagyományos leszerelési, illetve a bizalomerősítési tárgyalások kapcsolatának meghatározása —, s igy meg az idén befejeződhet a tanácskozás. A dokumentum a továbbiakban a magyar külpolitika aktivitásának néhány fontos állomásáról ad áttekintést, majd leszögezi: az új külpolitikai irányvonal jegyében a Szovjetunió ösztönzi szövetségesei önálló nemzetközi szerepvállalását, aktivitását. E kezdeményezések sorozatába illeszkedik megnövekedett aktivitásunk az európai hagyományos fegyverkorlátozás területén, ezen belül a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt javaslata, amely a nukleáris eszközökkel nem rendelkező európai országok összefogását szorgalmazza a leszerelés .előmozdítása, kontinensünk atomfegyver-mentesítése érdekében. Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítőjében először az elmúlt időszak magyar—szovjet kapcsolatainak kiemelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának magyar- országi látogatására tért ki. Elmondotta: a megbeszélések tapasztalatai alátámasztották azt a korábbi magyar értékelést, hogy a két párt törekvéseiben, a feladatok megközelítésében az utóbbi időben teljesebbé vált az összhang. Alekszandr Jakovlev többször hangsúlyozta, hogy hazánk és a Szovjetunió problémái nagyon hasonlóak. A szovjet politikus értékelése szerint Magyarország annak idején a szocialista országok közösségében elsőként ismerte föl a társadalmi- gazdasági változások szükségességét Jakovlev megegyezte, hogy Magyarországot akkor bírálat érte a szociálista országok részéről. Ma viszont a Szovjetunióban és Magyarországon együttesen is- meijük el a reformok, a haladás szükségességét. A Szovjetunióban jelenleg a politikai rendszer átalakításának a feladata áll előtérben. Ennek lényege, hogy á tanácsok tényleges hatalommal és igazi felelősséggel rendelkezzenek. Sokan nem értik a reformintézkedéseket, a hatalom gyengülése miatt aggódnak, holott a valóságban a reform a párt politikai élcsapatszerepét erősíti. A szovjet politikus megerősítette: az SZKP Központi Bizottsága a közeljövőben külön ülést szentel a nemzetiségi kérdésnek. Az egészséges nemzeti törekvésekkel párhuzamosan azonban olyan szélsőségek is tapasztalhatók, amelyeket a szovjet vezetés nem tart elfogadhatónak. A megbeszélések során az SZKP KB titkára kiemelten kezelte az új külpolitikai gondolkodás gyakorlati érvényesítését, miután—megállapítása szerint -Se kategória hitele elsősorban a konkrét eredményektől függ. Hangsúlyozta, hogy a vezetés részéről bátorságra és állandó kezdeményezésekre van szükség. Ez érvényes a fegyverzetkorlátozás kérdéseire is. A hagyományos erők csökkentéséhez ugyancsak az állandó kezdeményezés a kézenfekvő eszköz. Egybehangzó az a megítélés, hogy a hagyományos fegyverzetkorlátozásban egyoldalú lépéseknek is van érteljne, ha a másik fél viszonzását váltják ki, és előremozdífiák a folyamatot. Az előadó a továbbiakban Grósz Károlynak az elmúlt héten Felipe González meghívására Spanyolországban, valamint Francois Mitterrand elnök vendégeként Franciaországban tett látogatásáról szólt. Kiemelte: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai viszonyunk lényegében mindkét országgal problémamentes, de a gazdasági kapcsolatok a spanyol és francia részről egyaránt hangoztatott együttműködési szándék ellenére nem fejlődnek kielégítően. Az előrelépés nyugat-európai kapcsolatrendszerünk egészét kiegyensúlyozottabbá tenné. A magyar átfogó együttműködési szándék mindkét országban kedvező fogadtatásra talált. Ebben a reformtörekvéseink és külpolitikánk nyitottsága iránti hangsúlyozott rokonszenv mellett nyüvánvalóan szerepet játszik az a körülmény is, hogy az utóbbi időben Spanyolország és Franciaország egyaránt élénkíteni igyekszik a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait, s ehhez hazánkat láthatóan alkalmas partnernek tekintik. A legfelsőbb szintű politikai érintkezések gyakorlatának folytatását illetően egyetértés alakult ki. Felipe González és Francois Mitterrand egyaránt készségét nyüvánította jövő évi magyarországi látogatásra. Ugyancsak megerősítést nyert a kulturális, a tudományos, műszaki és az idegenforgalmi kapcsolatok bővítésére irányuló közös akarat. (Folytatás a 2. oldalon)
