Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
2 • PETŐFI NÉPE # 1988. november 19. Gorbacsov Indiában tárgyal Várkonyi Péter Lisszabonban Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Lisszabonba érkezett. A repülőtéren portugál kollégája, Joao de Deus Pinheiro fogadta. Ott volt Árgyelán Sándor, a Magyar Népköztársaság nagykövete is. A Szovjetunió is elismerte a független palesztin államot A Szovjetunió hivatalosan is elismerte „a független palesztin állam kikiáltását”. Ezt Alek- szandr Bcsszmertnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese jelentette be pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján. A Bessz- mertnih által ismertetett hivatalos nyilatkozat szerint a Szovjetunió a szabad választás alapvető jogából kiindulva döntött úgy, hogy elismeri a független palesztin állam algíri kikiáltását. A hivatalos döntés sajátos megfogalmazásában sem okozott meglepetést a szovjet fővárosban: a Pravda előző napi számában megjelent kommentár már sejtetni engedte, hogy a hivatalos elismerés bejelentése csupán idő kérdése. Az elmúlt hetekben egyébként is szemmel láthatóan megélénkültek a szovjet—palesztin kapcsolatok, vezető palesztin politikusok tárgyaltak Moszkvában. Másrészt egy történelmi folyamat első fázisáról van szó. A szovjet külügyi nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió korábban is következetesen támpgatta a palesztin nép ‘ioéVéttyésjogáMjK érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket, így a független állam megalapítására vonatkozókat is. Szovjet megítélés szerint a független állam kialakításának gyakorlati folyamata az átfogó közel-keleti rendezés megvalósításával fejeződhet be. Ezzel összefüggésben a szovjet nyilatkozat az összes érdekelt államot felszólította arra, hogy tegyenek meg mindent a nemzetközi közel-keleti konferencia összehívása érdekében. „Közös feladat a kínálkozó kedvező lehetőség kihasználása, hogy gyakorlati lépések történjenek a szilárd közel-keleti béke érdekében, aminek eredményeként a palesztin nép megteremtheti saját hazáját, Izrael népe pedig megbízható biztonságra tehet szert” — hangoztatta a nyilatkozat. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és kísérete tegnap hivatalos indiai látogatásra Új-Delhibe érkezett. A repülőtéren Radzsiv Gandhi miniszterelnök köszöntötte a szovjet vendéget, majd az elnöki palotába, Mihail Gorbacsov szálláshelyére hajtattak. Az indiai főváros utcáin végigvonuló gépkocsisort tízezrek üdvözölték. A palotánál, Ramaszvami Venkataraman indiai köztársasági elnök várta a szovjet vezetőt. Huszonegy ágyúlövés döreje közepette az államfői lovastestőrség kísérte be a szovjet küldöttséget az ünnepélyes ceremónia helyszínére, ahol Mihail Gorbacsov fogadta a díszőrség tisztelgését. Délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi között, majd este a köztársasági elnök adott díszvacsorát a vendégek tiszteletére. HETI VILÁGHÍRADÓ Az események krónikája SZOMBAT: Az Egyesült Államokba érkezett Andrej Szaharov szovjet Nobel-békedíjas akadémikus, aki több évtized után most először utazhatott külföldre. — Rómában négyszázezer szervezett dolgozó tüntetésen követelte az igazságos adórendszer bevezetését. . VASÁRNAP: ....Diszdoktorxá a vatták Európa legrégibb egyetemén, az alapításának 900. évfordulóját ünneplő bolognai egyetemen Alexander Dubceket, aki az úgynevezett prágai tavasz idején, 1968- ban a CSKP első titkára volt. — Országos értekezletet (ártott a francia kommunista és szocialista párt a helyi választások előtt. A két baloldali párt nem tudott megegyezni a választási együttműködésről. HÉTFŐ: Áz izraeli államfő a jobboldali Likud-tömb vezetőjét, a 73 éves Jachnik Samírt bízta meg kormányalakítással. — A salvadori fővárosban megkezdődött az Amerikai Államok Szervezete közgyűlésének 18. ülésszaka. KEDD: Az Algériában tanácskozó Palesztin Nemzeti Tanács (parlament) kikiáltotta a független palesztin államot, melynek területeként az Izrael által megszállt Cisz- jordániát és a Gáza-övezetet, fővárosaként pedig Jeruzsálemet jelölte meg. — Sikeres próbautat tett az első szovjet űrrepülőgép. — Madridba érkezett Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, miniszterelnök. — Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Washingtonban találkozott George Bush megválasztott amerikai elnökkel. SZERDA: Törvényhozási választást., tartattak Pakisztánban. — Margaret Thatcher brit kormányfő Washingtonban tárgyalt Ronald Reagan távozó és George Bush megválasztott amerikai elnökkel. — Az Észt Legfelsőbb Tanács (parlament) üléséh nagy többséggel olyan módosításokat fogadott el a köztársaság alkotmányában, amelyek Észtország Szovjetunión belüli nagyobb szuverenitását fogalmazzák meg. CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az ország alkotmányával ellentétesnek minősítette az észt parlament döntését. — Spanyolországból Franciországba érkezett hivatalos látogatásra Grósz Károly. r A csehszlovák Nemzeti Front prágai ülésén Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára élesen támadta az országban működő ellenzéki csoportokat. PÉNTEK: A Szovjetunió elismerte a palesztin nemzeti államot. Mihail Gorbacsov szovjet államfő hivatalos látogatásra Indiába érkezett. A román szervek súlyos provokációja egy magas rangú magyar diplomata ellen (Folytatás az 1. oldalról.) A diplomatát szokatlanul hosszú távolléte miatt aggódó családtagjai és munkatársa találták meg. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének konzulja a rendőr-főkapitányságon sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bocsátása érdekében eljárni. Szabadulása csak nagykövetünknek a román külügyminisztériumban az éjszaka folyamán tett határozott fellépését követően, a hajnali órákban vált lehetővé. Ugyanakkor a magyar nagykövetség román állampolgárságú alkalmazottja, aki az incidens idején szintén a kocsiban tartózkodott, november 18- áig nem tért vissza otthonába. Bukaresti nagykövetünk az események kapcsán jegyzékben akart tiltakozni a román külügyminisztériumban. Nagykövetünket azonban ott nem fogadták, és a kikézbesített jegyzék átvételét is megtagadták. Ugyanakkor az ügy folytatásaként nagykövetünket november 15-én a déli órákban loan Totu román külügyminiszter magához kérette és az alábbiakat adta elő: „november 14-én 20.40 óra körül több román állampolgár jelezte illetékes szerveknek, hogy egy CD 241-es személygépkocsiból olyaö röpcédulákat szórtak, amelyek a román állam és a román állami és pártvezetők ellen uszítanak. Az állampolgárok támogatásával a rendőri szerveknek sikerült megállítani a gépkocsit, amelyet a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, Győrfi Károly vezetett, akinek társaságában egy román állampolgár volt. A külügyminiszter azt közölte, hogy a fenti tények és eddigi vizsgálataik alapján olyan fellebbezhetetlen következtetésre jutottak, hogy ellenséges tartalmú, uszító röplapokat szórt a magyar diplomata. Erre hivatkozva indítványozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya hívja vissza diplomatáját és ebben az esetben a román hivatalos szervek nem hozzák nyilvánosságra azokat a cselekményeket, amelyekkel a diplomatát Bukarestben vádolják. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem kerül sor a hazarendelésre, akkor a román fél fenntartja azon jogát, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen”. Nagykövetünk a leghatározottabban visszautasította a képtelen vádakat, a román hatóságok eljárását, valamint a román vezetés döntését. A magyar Külügyminisztérium az ügy miatt jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége útján. Hangot adott annak a leghatározottabb véleményének, hogy a Győrfi Károly tanácsos elleni vádak teljesen alaptalanok és a román eljárás súlyos provokáció, amely rontja a két ország amúgy is feszültségekkel terhes viszonyát. Követelte az ügy kivizsgálását, majd azt követően a megnyugtató felelősségrevonást, az okozott politikai, erkölcsi és anyagi kár helyre- hozatalát. A történtek kapcsán magyar részről egyben sajnálattal állapították meg, hogy nem ez az első eset, amikor magyar diplomatákat román hivatalos szervek akadályoznak feladatuk ellátásában, zaklatják őket és családtagjaikat. Az ügy rendezése érdekében magyar részről messzemenő türelmet tanúsítottak. Az eltelt időszakban a román fél nem tisztázta a történteket és nem mutatott készséget az ügy megnyugtató rendezésére, a magyar diplomaták normális munkafeltételeinek biztosítására. Ezt figyelembe véve a Külügyminisztérium szükségesnek tartotta az eset részletes nyilvánosságra hozását. A Külügyminisztérium ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a Román Szocialista Köztársasággal változatlanul baráti, jószomszédi kapcsolatok ápolására, fejlesztésére törekszik, a felgyülemlett nehézségek konkrét eredményeket hozó, az élet minden területére kiteijedő együttműködés útján rendezhetők. (MTI) Grósz Károly párizsi látogatásának második napja (Folytatás az 1. oldalról) magyar—román viszonyról. Grósz Károly vázolta a magyar gazdasági és azzal összefüggő politikai reformtörekvések fő irányait. Kifejtette, hogy a külföldi adósságtörlesztések legnagyobb súllyal a 90-es évek közepén jelentkeznek, így arra törekszünk, hogy addigra befejezzük a gazdasági-társadalmi stabilizációs programunkat. Mint Grósz Károly hangsúlyozta, politikai, ideológiai felfogásunk és gyakorlatunk annyira különbözik a román vezetésétől, hogy a párbeszédnek egyelőre nincs látható eredménye. Aláhúzta, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben, csupán azt szeretné elérni, hogy a Helsinki Záróokmányban foglalt elvek ‘érvényesüljenek ott is, valamint a két ország viszonyában. Elmondta, hogy eddig 12 ezer romániai állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon és további várakozók vannak. |A fő gond ezekkel kapcsolatban az, ■hogy egyre több román ajkú van köztük, akik tovább akarnak vándorolni és ez előbb-utóbb problémákat vet fel a szomszédos országokkal. Alain Po- her, a szenátus elnöke fogadta délben a Luxembourg-palotában Grósz Károlyt. Poher a beszélgetés után ebéden látta vendégül a magyar pártfőtitkár- miniszterelnököt. Pohárköszöntőjében támogatásáról biztosította Magyarország és az Európai Közösség kőzetedéi sét, és javasolta, hogy Magyarország építsen ki kapcsolatokat az Európai Parlamenttel is. Végül a két ország kapcsolatainak elmélyítésére ürítette] poharát. Grósz Károly válaszában hangoztat! ta, hogy Magyarország kapcsolatrend! szere Nyugat-Európával történelmi okok folytán, elég egyoldalúan alakult I Most változatosabbá igyekszünk tennf gazdasági kapcsolatainkat. Erősítjük \ gazdasági és politikai szálakat Francia! országgal, Angliával és Ibéria országai! val, amelyekkel nemcsak többet aka! runk kereskedni, hanem meríteni is akarunk gazdag politikai, társadalmi] gazdasági tapasztalataikból. Megkezdődött az országos KISZ-értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután röviden vázolta azokat a gazdasági problémákat, amelyek ma — a számszerű veszteségek mellett — morálisan is veszélyeztetik a kibontakozást, majd így folytatta: Áz ifjúságnak csak a mélyreható reformfolyamat kínál kitörési lehetőséget. Ezért a KISZ feladata olyan feltételek kiküzdése és teremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar ifjúság a reformok mozgósítható erejévé váljon, hogy kialakulatlan vagy megingott hitét és megtört lendületét egy értelmes, új célért lehessen felélesztem. A KISZ KB titkára a továbbiakban az ifjúsági szövetség megújulásának lehetséges útját vázolta fel. Hangsúlyozta: napjaink kommunista ifjúsági szövetsége komoly politikai erőt jelent. Nincs oka szégyenkezve beszélni tetteiről. Már akkor felismerte a változást, a megújulás szükségességét, sőt kényszerét, amikor még nem számított Magyarországon politikai divatnak reformokat hirdetni. Azt már sokan elmondták, milyen KISZ-t nem akarnak. A fontosabb és nehezebb azonban annak megfogalmazása, milyen legyen az ifjúsági szövetség — mondotta Nagy Imre, majd az ezzel kapcsolatos követelményeket kilenc pontban foglalta össze. Eszerint olyan KISZ-t szeretnének, amelynek van világos, ifjúságcentrikus, szocialista programja, amely nemcsak szavaiban, de tetteiben is reformer; amely a tagjaiért van és nem felettük, hanem általuk működik, amely az embert, a személyiséget, annak méltóságát helyezi középpontba; amelynek vannak valós válaszai a tagokat foglalkoztató kérdésekre: amely eszköz tagjai számárai megélt és nem vonzó valóság megváltoztatásához, érdekeik érvényesítéséhez; ámely politikai erőként tud megjelenni a társadalomban. Olyan KISZ-t szeretnének, amely a közösség lehetőségét kínálja és a szolidaritás jegyében segítséget nyújt, szolgáltatásokat biztosít tagjainak; demokratikus és elismeri a kisebbségi véleményeket; rugálmas, a szervezet keretei nem öncélt jelentenek, hanem a tartalmat szolgálják és nem felülről, hanem alulról építkezik. Olyan ifjúsági szövetséget szeretnének, amelyik a nyilvánosság kontrolljával működik és végül, amely az egyenlő partnerség elvén keres kapcsolatokat más társadalmi és ezen belül ifjúsági erőkkel, szervezetekkel. A KISZ azonban magától nem fog ilyenné válni, csak tagjai formálhatják, alakíthatják át—hangoztatta. Kiemelte: az országos KISZ-értekezlet csak akkor ér célt, ha teret és irányt ad az újító szándéknak és képes megfogalmazni e radikális reformok tartalmát és megteremti ezek szervezeten belüli feltételeit. A KISZ KB titkára e radikális reform négy alaptételéről részletesen is szólt. Mmt mondotta, a cél a demokratikus szocializmus megteremtése, azaz határozott szakítás a szocializmus elmúlt évtizedekben politikai és gazdasági rendszerével, modelljeivel, kialakult módszerei többségével. Nem az elért vívmányok megtagadásáról van szó, hanem arról, hogy az eredmények között különbséget kell tenni. A KISZ vallja, hogy lehet másképp is szocializmust építeni, sőt azt is, hogy csak másképp lehet. ^ Szocializmusideálja minden más társadalomnál demokratikusabb és igazságosabb, s képes úgy hasznosítani az emberi képességeket, hogy állja a versenyt gazdasági ütközetekben is. Ez a szocializmus jövőcentrikus, ezért ifjúságcentrikus is. A második alaptétel, hogy az ifjúsági szervezet stratégiai szövetségre törekszik a megújuló Magyar Szocialista Munkáspárttal. Az alárendeltség helyett a kölcsönös érdekekre, a közös értékrendre épülő szövetséget, összefogást akar. A harmadik elem a szerveződési szabadság. A KISZ a jövőben nem akar új sémákat ráhúzni a szövetségre, a tagság döntse el, milyen szerveződési modot választ. MindezE- folytatta — természetesen a KISZ működését is átformálja. Ki kell tehát dolgozni egy új szervezeti szabályzatot. Ebben biztosítani kell az alternatíva- és frakcióképzés szabadságát, a kisebbség nyílt szerveződési szabadságát, tehát a többségre jutás lehetőségét, az apparátus függővé tételét a vele egyszintű testülettől, valamint egy, a saját erőforrásokkal szabadon vállalkozó helyi autonóm működés kialakítását. Nagy Imre a negyedik alaptételnek nevezte a taglétszám és a tömegbázis összefüggését és a más szerveződések teremtette versenyhelyzetet. Mint mondotta: a KISZ nem politizál légüres térben, keresnie kell tehát a kapcsolatokat más ifjúsági szervezetekkel. A szóbeli kiegészítő elhangzása után Pozsgay Imre lépett a szónoki emelvényre.^ Elöljáróban .hangsúlyozta: a párt támogatja az ifjúság ^szewezet megújulási törekvéseit, munkájának radikális szervezeti, tartalmi reformját. A mostani értekezlet egyik újdonsága éppen abban van, hogy előtérbe kerülnek a tanácskozás során a szervezeti kérdések, amit Pozsgay Imre elvi jelentőségű vonásként értékelt. Vannak olyan helyzetek -K mutatott rá —, amikor egy szervezet önismeretének, önszemleletének kérdései minden másnál fontosabbá válnak. Nem jelent tehát aránytévesztést, ha a küldöttek a tanácskozáson az ügyrendtől kezdve a választások kimeneteléig mélyreható szervezeti átalakulásra is elszánják magukat, készülve egyben a KISZ XII. kongresszusára. A párt és a KISZ kapcsolatának alakulását elemezve Pozsgay Imre egyetértett a beszámolóban megfogalmazott céllal: a KISZ a párttal stratégiai szövetségben, belső autonómiáját megőrizve kíván tevékenykedni. Ugyanakkor leszögezte: az effajta deklaráció életrevalóságát csak a mozgalom elevensége tudja igazolni. S e téren bizony a KISZ tevékenységében épp úgy, mint a pártéban, problémák voltak. Á párt e problémák megoldásában, a megújulási törekvésekben partnere kíván lenni az ifjúságnak, s erre annál is inkább számíthatnak a fiatalok, mivel a párt már túl van a megújulását meghatározó májusi értekezleten. Pozsgay Imre kiemelte: az ifjúságpo-l litikai elképzeléseket körvonalazva! mind a pártnak, mind a KISZ-nek hatá-l rozottan meg kell fogalmaznia, hogyl nem szűkre szabott szervezeti szempon-l tok vezérlik, hanem az egész ország ér-[ dekeit szem előtt tartva cselekszik, ami-| kor nemzeti programot kíván kimun-l kálni. Tisztában kell lennie azzal isT hogy a kibontakozó pluralista viszonyok között a szervezeti verseny a prog-l ramok versenyével kapcsolódik össze, sl e helyzetben a politizálás eszközével kell I helytállni; pusztán hatalmi eszközökkel | ma már semmilyen szervezet sem igazolhatja vezető szerepét. A demokratikus szocializmus koncepciójának megvalósításához a politikai szervezetek megújulása mellett fő-| ként arra van szükség, hogy autonóm,] önrendelkező állampolgárokból álljon] a társadalom 5- folytatta. — Pluralizmus, jogállamiság — mind olyan fogai- ] mák, amelyek az alulról építkező társadalomhoz vezető út mérföldkövei.] A legfontosabb azonban—mutatott rá | Pozsgay Imre —, a politikai stabilitás. [ Egyetlen nemzedéknek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy súlyos megrázkódtatásokon keresztülvergődve lábaljon át a ] válságon. Közös érdek viszont, hogy] együttműködő, kiegyensúlyozott, plu-] ralis társadalomban éljenek, amely le-1 hetőséget ad az eltérő érdekek kifejeződésének, s küzdőteret biztosít a politikai szervezeteknek. — A megújuló politikai viszonyokra | épülő stabilitás lényégét sem kell ha-] zánknak újra felfedeznie, hiszen az Európában már közhelyszámba megy: az ] egycentrumú, parancsuralmi formákra alapozó rendszerek a legbizonytalanabbak, a legingatagabbak --^mutatott rá. Mindezek ismeretében is vannak'Olyanok, akik ma vitát kezdenek arról, egy-1 j^a,xgn-e az ország vezetésében, s a.régi reflexektől vezéreltetve aggódó tekinte- ] tűket a központra függesztik, ahelyett, hogy cselekednének. Ä fiatalok jogos kritikával viszonyul- I nak az „öröklött” állapotokhoz, s egy- j ben részt kémek azok gyökeres átalakí-s tásából. Nemzeti veszteség érné a társa- i dalmat, ha az ifjúságban rejlő tudás és felkészültség nem hasznosulna a társa-I dalmi újratermelés ' folyamatában. S ugyanilyen veszélyeket rejtene magá- ban. ha az ifjúság radikálisan politizáló I csoportocskák halmazára és a mellette ] „vegetáló, deklasszált szociális masszá- ra” esne szét. Ezt az ifjúság önmagára ' nézve nem fogadhatja el programként j — hangoztatta egyebek között Pozsgay j Imre. A plenáris ülést követően a küldöttek - este szekcióüléseken vitatták meg az or- i szágos KISZ-értekezlet dokumentumait. A 10 szekcióban minden küldöttcsoport képviselője jelen volt, s—megbíza- I tásuk alapján—választóik álláspontját képviseltek a platformjavaslatról, a képviseleti programról, illetve a KISZ XII. kongresszusának összehívásáról. Az országos KISZ-értekezlet szombaton a szekcióviták tapasztalatainak összegzésével, a dokumentumok módosítására vonatkozó javaslat ismertetésével folytatja munkáját. (MTI) Ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága pénteken Dobi Ferencnek, a bizottság titkárának vezetésével a Parlamentben ülést tartott. A testület megvitatta a kormány stabilizációs gazdasági programja végrehajtásának helyzetét, a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot. A képviselőket Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a gazdasági helyzet alakulásáról. A mezőgazdaságról szólva kifejtette: az agrárágazat költségvetési támogatása jelenleg nagyobb, mint központi befizetései és ezt az immár tartós folyamatot — amint hangsúlyozta — jövőre szükségszerűen meg kell fordítani: A képviselők ezzel kapcsolatban több szempontból is aggályukat fejezték ki. Biacs Péter (Budapest) felvetette: hogyan lehetséges, hogy az Országos Tervhivatal anyagában az agrárolló nyílásának megszűnését próbálja bizonyítani, miközben a termelők ennek éppen ellenkezőjét érzékelik. Győrffy László (Vas megye) ezt mintegy kiegészítve hangoztatta: az agárágazat szinte kizsigereli magát, miközben kívülről nézve úgy tűnik„hogy a gazdálkodásban minden rendben van. Az írásos anyaggal vitatkozva több felszólaló kifogásolta, hogy csakis az elvonásokkal akarják a költségvetést egyensúlyba hozni, holott egy alacsonyabb adó élénkíthetné a vállalkozó szellemet, és a növekvő nyereségből rendbe lehetne hozni a költségvetést. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye) a pénzügypolitika baklövéseit emlegette; két-három hónapig nem tudnak fizetni a gazdaságok, mivel váltómechanizmus révén jutnak pénzhez, s emiatt megrendülhet a partnerek bizalma. Varga János (Pest megye) szintén úgy vélte, hogy a hivatalos verzió túlságosan rózsaszínűre festi a mezőgazdaság képét, holott a fejlesztésekhez nincs elég erő. És nem igaz az az állítás sem — amit számos fórumon állami vezetők hangsúlyoznak —, hogy adottak az újratermelés feltételei. Breniczky József (Baranya megye) szerint nem szabad visszafogni a termelést, hiszen az árunak piaca van. ) Többen sürgették az érdekképviselet megerősítését. Az ülésen jelenlevő Szabó István, a TOT elnöke erre ígéretet is tett. Kifejtette: a kormánynak van programja, nincs valós alapja azoknak az állításoknak, hogy túlságosan ötletszerű a gazdaságirányítás. Kemény munka eredménye, hogy nem kellett átütemezni az adósságállományt. De tény az is: az állampolgár esetenként okkal-joggal kevesellheti a történteket. A nagyüzemi termelésnek fe- hangsúlyozta — alapvető súlya ván és kell is, hogy legyen az országban; semmiképpen sem szabad túlhangsúlyozni a magánvállalkozás és a kisüzem jelentőségét, úgy, mint ahogyan azt egyes alternatív szervezetek teszik. A bizottság az „A” gazdasági változat mellett voksolt, kiemelve azt a véleményét: a végrehajtás zátonyra futhat, ha a kormány nem lesz következetes. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a vállalati nyereségadóról szóló törvényjavaslathoz fűzött megjegyzést, és egyúttal a képviselőknek választ is adott a pénzügypolitikáról felvetett kérdéseire. Eszerint nem akarnak minden gazdasági folyamatot a kölisóL'vctés szemszögéből Vizsgálni és annak alávetni. Ám tudomásul kell venni: egyszerűen nincsen elég pénz, az adósság terhe ránehezedik az országra. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a mezőgazdaság számára a lehetséges két változat közül az az elfogadhatóbb, ami a nyereségadó mértékét 50 százalékban állapítja meg, és mellette va- gyonrészesedés befizetését íija elő.
