Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 17. „Szó­fertőzés” Napjainkban sokat fog­lalkozik a sajtó, a rádió, a televízió | légkör szennyező­déseivel. amelyek nemcsak Magyarországon jelentenek problémát, hanem világszer­te. A tudósok serege indul harcba, a levegő, a víz, a föld szennyeződésének megaka- tíályi»zására, Csökkentésére. Van egy olyan környezet­szennyezés, amelyről keve­sebb szó esik. Pedig az előbb említettekkel egyenrangú fontosságú. Ez nem a testi egészséget, hanem a lelki egészséget szennyezi, betegi- ti meg. Ez az a mosdatlan szájú beszéd, amely napja­inkban egyre nagyobb divat lett. Nemcsak a felnőttek­nél, hanem a fiataloknál is terjed; Ha a nyilvános trá­gárkodást az emberi jogok közé sorolják, akkor az elle­ne való tiltakozás is emberi jog. A légkört szennyező be­széd valahogy ma polgárjo­got nyert, a jó érzésű embe­rek tiltakozása ellenére. Sikk ma a fiatalok között az ízléstelen, trágár beszéd. A magyartalan, „laza” kife­jezési kuszaságok dominál­nak az emberek érintkezési beszédstílusában. Nem ke­vés részük van ebben azok­nak, akik ilyen stílust meg­engednek otthon, a munka­helyeken és sajnos egyes „írói alkotásokban” is. Akadnak családok, kis kö­zösségek, ahol a gyermek szinte az anyatejjel szívja magába ezt az elítélhető be­szédstílust, mert hovato­vább még a kedveskedésben is alkalmazzák a nem kívá­natos kifejezéseket. A szófertőzés veszedelme­sen teljed. A „szó-badlus”' rontja a jóérzésű emberek lelki körzérzetét. Vegyük fel az ízléstelen szavak ellen a harcot azzal, hogy ápoljuk szép magyar nyelvünket. F. K. Már nem robog az úthenger • Útkaparóruhák és -eszközök. Háttérben a gyűjteményt alapító Lévárdy Imre útmester íróasztala. 0 Sokan látták a nemrég a televízióban ismételt Robog az úthenger című filmso­rozatot. Itt meg lehet nézni a főszereplő úthengert, igaz, már nem robog. (Balra) • A sarokban látható jelzőlám­pa az első volt Szegeden, még ma is üzemképes. t Régi útjelző tábla. Sajnos a ma alkalmazottak hírül sem ilyen logikusak. A megye egyik legérdekesebb gyűjteménye a kiskőrösi Közúti Múzeum. Egyedülálló tárgyí'es írásos anyagok garmadája található itt az útépítésről, a karbantartásról. Hatezer kötet könyv, 1500 térkép, 400 különböző tárgy az 1852-es mérföldkőtől a söprőgépekig. Sajnos még mindig kevesen tudják a kirándulók-túrázók közül, hogy milyen érdekes látnivalókat kínál ez a múzeum, különösen a fiataloknak. Figyelmükbe ajánljuk az idegenforgal­mat szervezőknek is. Szakmai körökben sokkal többre becsülik a gyűjteményt. A különböző útügyekkel kapcsolatos tudományos tanácskozásokon a tornát jól kifejező, alkalmi kiállításokkal vesznek részt. Nagy bánatuk, hogy sokszor még a minisztériumhoz tartozó vállalatok sem jelzik, hogy milyen iratoktól, gépektől válnak meg, melyek a múzeumot is érdekelhetnék. (P Z ) a vanga-jelenség rejtélye Látnok asszony Bulgáriában Vangelia Pandeva, a Bul- gária-szerte ismert látnok asszony 1914-ben született Délnyugat-Bulgáriában, Petries városában. Egészen kivételes tulajdonságának, látnoki képességének kiala­kulásáról többféle történet kering, de a legnagyobb ér­deklődésre minden bizony­nyal Vanga asszony saját el­beszélése tarthat számot. E szerint szeme egy több na­pig tartó, vörös homokfel­hőket hozó viharban be­gyulladt és ennek következ­tében 13 éves korában meg­vakult. Néhány hónap múl­va álmában egy vörös lovast látott, aki figyelmeztette a kislányt, hogy mostantól kezdve a jövőbe fog látni. A vörös lovas természete­sen vallásos szimbólum, de ez nem csökkenti annak a ténynek az érvényét, hogy Vanga asszony valóban ké­pes a jövőbe látni. Gyakran megtörtént, hogy a háza előtt összegyűlt tömeg előtt megjelent maga a látnok, és azoknak a bajbajutott em­bereknek -— gyógyíthatatlan betegeknek, vagy elveszett gyermeküket kereső szülők- nek — a nevét kiáltotta, akik a tömegben várakoz­tak. Jövendölései majdnem minden egyes esetben igaz­nak bizonyultak. Saját elbe­szélése' alapján úgy tűnik, hogy a másókat ért balsze­rencse nyomasztja Vanga asszony pszichikumát, fejér ben gyötrő látotnások kava­rognak. Éppen ilyen esetek­ben jön ki háza kapuján és hívja a szerencsétlenül járt embereket. Ritkán keresik fel csupán kíváncsiságból, Vanga asszony ezeket rög­tön el is küldi, miként azo­kat is, akik nem hisznek jö­vendőmondó képességében. Ez utóbbiakat már az első szavak vagy mondatok után felismeri. Érdemes megjegyezni, hogy a hatóságok Vanga asszony tevékenységét sajá­tos foglalkozásnak ismerik el és minden látogatója a vá­rosi tanácsban illetéket fizet. Természetesen csak akkor, ha feliratkozik a listájára és van türelme hónapokig vá­rakoznia. A múlt télen Van­ga asszony azonban súlyo­san megbetegedett és azóta senkit sem fogad. A látnok képességeiről tu­dományos elemzés mindmá­ig nem készült, annak elle­nére, hogy már több ízben megkísérelték. Georgi Loza- nov professzor, a szófiai Szuggesztológiai Intézet ala­pítója, a szuggesztológiai módszer feltalálója idegen nyelvek tanítására, a követ­kezőket mondta:- Vanga asszony tevé­kenységét 1964 óta kísérem figyelemmel egy kutatócso­port élén. Statisztikai mód­szerrel- vizsgáltuk a petricsi látnok 10 ezer páciensének esetét. Arra voltunk kíván­csiak, hogy jövendölései mennyiben helytállóak 5, 10 vagy 15 év múlva. — Valóban, statisztikai szempontból igaznak bizo­nyulták-e Vanga asszony jö­vendölései? Lozanov pro­fesszor válasza kategorikus: — Igen, de ennél többről van szó. Az a képessége, hogy a jövőbe lásson, né­hány nagyságrenddel meg­haladja a véletlen egybeesé­sek statisztikai valószínűsé­gét. De arra a kérdésre, [i hogy valójában mi az oka | kivételes képességének, a tu- 1 domány a mai,napig adós I maradt a válasszal“ — Miért'fiefeí',fb'l^fáfIák j szisztematikus orvosi vizs- | gálátokat? — Vanga asszony ezt nem | tartotta kívánatosnak. Arra a kérdésre, hogy va- ! jón lesz-e utódja, a látnok asszony azt jövendölte, hogy Franciaországban már ; megszületett egy kislány, aki tízéves korában meg fog va- i kulni és az ő, Vanga asszony j halála után látnoki képessé- j gek birtokába jut. Boriszlav Nikólov (Sofia-Press—MTI-Press) Csak ne politizálj! Kollár Ambrusból ugyancsak jó kortesgazda lett'volna, ha a régi vi­lágban él. Senki sem tudta úgy éltet­ni a politikusokat, mint ő. De nem­csak éltette őket, hanem magyarázta is, mit tettek, vagy mit fognak tenni. — Hallod-e, Amri—mondta neki egyszer Sós Mihály — már-már azt kezdem If inni, hogy te magad vagy a miniszter. — Miért, te? — kérdezett vissza Kollár Ambrus.-- Mert úgy tudod a jövőt, hogy az már kész politikai csoda. — Tán még maga a miniszter sem tudja ennyire — hunyorított Sebők Balázs. Különösen akkor volt elemében Ambrus bácsi, ha bor is volt előtte. Ilyenkor egyszer-egyszer elhallga­tott. felemelte a mutatóujját, s ezt mondta: Most pedig iszunk a miniszter- elnök egészségére. .1 három ember. Kollár Ambrus, Sós Mihály és Sebők Balázs elég sűrűn találkoztak. Nem minden este, de egy héten legalább háromszor. Hol egyikük, lúd másikuk látta ven­dégül a társaságot. Otthon azt mondták: ..elmegyünk egv kicsit po­litizálni''. valójában azonban azt vi- zitálták meg. jobb vagy rosszabb lett ' trházigazda burn azóta, liogv leg- ■ űio/járáwgízlciiék. Hu:’ ■uYá'idn a politizálásnak leg- ttztt a vége. hogy megár- • Fó '■ 1 mbrns bácsi esetc­7 élii ez siiríin. ií volt ugyanis a legöregebb köztük het­vennyolc esztendejévé!. <> bírta a leg­rosszabbul a poharazást. Ilyenkor a két barát, ha képes volt rá. hdzakísérte Ambrus bácsit, ahogy illik, S alázatos képpel kopo­gott be a Kollár-tanyára.-4- Nincsen baj, csak politizáltunk egy kicsit. — Látom — bólogatott Kollár néni. — De azért nincs harag, ugye? — kérdezte Sós Mihály. — Hogy száradna ki a hordóból a politikátok!—mérgelődött az asz- szony, és lefektette Ambrus bácsit. Egy biztos, Kollár Ambrus értett is a politikához. Megjósolta, mi lesz az országgyűlésen, magyarázta a gazdasági reformot, még az infláció százalékát is megjövendölte. — De kár, liogy nem lettél politi­kus, te Amri — hízelgett neki Sebők Balázs, ha érdekeset mondott, és Sós Mihályra hunyorított. — Bizony, bizony — bólogatott emez is. Az öregjőleg a nemzetközi politi­kában volt járatos, ha valaki elláto­gatott valahova. S mivel ez mostaná­ban sűrűn megtörtént, ugyancsak volt kit éltetni. Ivott Ambrus bácsi Gorbacsovra, a német kancellárra, az amerikai el­nökre, de. főleg az angol miniszterel­nökasszonyt kedvelte. Az ő egészsé­gére mindig fenékig itta a poharat. Egy-egy ilyen nagy politizálás után másnap nagyon hallgatott ott­hon Kollár Ambrus. Csak ült a konyhai tűzhely mellett, s a szeme sarkából követte a feleségét, hogyan teszi a dolgát. Bántotta, ami történt. ■ Utolsó gazember vagyok — szaladt ki egyik alkalommal a szá­ján. és várakozón tekintett Kollár nénire. Az asszony megállt egy pillanatra a munkájában. Nem haragudott ő igazán az urára, aztán hozzá is szo­kott ötvenöt év alatt, hogy ilyen. Még el is mosolyodon. — Nem vagy te rossz ember, Am­ri, csak ne politizálnál! Avval levette a fedőt a lebbencs­ről, és megkóstolta, kell-e még bele sót tenni. Tóth Tibor A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA Az alábbiakban generációk nagyjait, produkcióit ajánlja olvasóink figyelmébe Borzák Tibor. Egy könyvben a politikai dal hazai jelesét ismerhetjük meg, míg a fekete korongról az egykori Beaties-tag, George Harrison dalai csendülnek fel. A humorkedvelők Nagy Bandónak tap­solhatnak Kecskeméten. KÖNYV Bob Dinnyés Mindenki hallott már róla. Minden­ki ismeri. Viszont nem biztos, hogy mindenki megértette üzenetét. Nem biztos, hogy mindenki a barátja lett. Dinnyés Józsefről van szó, aki 1967- ben kezdte a pályáját. A szegedi vé­konyka fiatalember meggyőzően ki­robbanó sikerrel szerepelt a polbeat- fesztiválon a „Karrier” című számmal. Ki gondolta volna akkor, hogy milyen tartalmas és izgalmas pálya vár rá. És most, két évtizeddel később, immáron negyvenévesen értékelhető az eddig megtett út, ami korántsem tart még a finisben. Aki kíváncsi arra, hogy mi­lyen élmények részese volt eleddig Bob /k Dinnyés (merthogy így nevezték el, bár jobban hangzik és jobban illik hozzá a „daltulajdonos” titulus), az olvassa el Sebők János könyvét. Nem sok képpel, dokumentummáso­lattal bár, de érdekfeszítő „előadásban” ismerhető meg Dinnyés. Olykor a szer­ző ír róla, máskor beszélgetésfoszlá­nyok kapnak helyet az oldalakon, ter­mészetesen régebben megjelent újság­cikkek, interjúrészietek fűszerezésével. Igen, változott a daltulajdonos. Böl- csebb, tapasztaltabb ember lett. Kitart az úton (a szó eredeti értelmezésében is, mert még ma is stoppal közlekedik), céltudatosan halad előre, egyre jobb dalokkal, szövegekkel. Maga is betűve­tő, mint a könyv végén néhány írásával jelzi. A könyv olvasása után csak ered­ményes éveket kívánok Dinnyésnek, sokkal kevesebb harccal, küzdelemmel, mint eddig. Jó lenne végre megbecsülni azt, ami (és aki) becsülendő. És nem csak egy műfajra kell gondolni! (Mú­zsák Közművelődési Kiadó) ELŐADÓEST Bandó Kecskeméten Nagy Bandó András neve ugyancsak nem cseng ismeretlenül. O is szegedi, Dinnyés földije. Sok közös szál találha­tó pályájukon, bár Nagy Bandónak mintha könnyebb lett volna sikert ko­vácsolnia. Igaz; a humor, az egészen más műfaj... , Mókabeszüntetés: ez Nagy Bandó András humorista új műsorának címe,. Ném nehéz kitalálni, mi lehet a címvá­lasztás apropója. De ennél lényegesen több minden kiderül majd Bandó kecs­keméti szereplésekor, november 23-án, szerdán este fél hatkor és nyolckor, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színpadán. nagyítandó LEMEZ Egy darabka Beatles George Harrison pontosan harminc évvel ezelőtt kezdte pályáját a Rebels- nél, majd az ős-Beatles, a Quarryman következett, és végül a Beatles. A töb­bit tudjuk ... Harrisont a szitármuzsi- ka is meghódította, az indiai zenével sohasem szakított. (Ezen az új lemezén is jelen van a „keleti” hangulat a Breath away from haeven című számban.) Az angol gitáros, producer, szerző a Beatles felbomlása óta állandóan jelen van lemezeivel. Csöppet sem érződik, hogy leragadt volna egyfajta stílusnál, megújulásra mindig képes, sőt olykor meglepetésekre is vállalkozik. Azt hi­szem, ez a legutóbbi, Cloud nine (Kilenc felhő) című nagylemeze is ezek közé tar­tozik. Jobbnál jobb szerzemények hall­hatók a két lemezoldalon. Nemcsak a ritmusosabb számokat, hanem a lírai kompozíciókat is érdemes saját listáink élére helyezni, például a Someplace else-t. Régi emlékekeket, Beatles-nosz- talgiát ébreszthetnek bennünk az egyes George Harrison-dalok, a This is love, a Fish on the sand, a Devil’s radio, a Got my mind set on you. Mégis csak egy darabka Beatles ez a lemez, hiszen Harrison sem feledhet egykönnyen .... (Gong)

Next

/
Oldalképek
Tartalom