Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Jobbára napos, száraz idő várható. A viharos északnyugati szél mérséklődik, de erős széllökésekre továbbra is számítani lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 4 és 8 fok között alakni. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 273. szám Ara: 1,80 Ft 1988. november 16., szerda ÜLÉST TARTOTT A POLITIKAI BIZOTTSÁG Vita a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának ülése Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak Végrehajtó Bizottsága. A testület — első olvasásban — megvitatta azt a helyzetelemzést és a hozzá csatlakozó határozati javaslatot, amely majd a de­cemberi megyei pártértekezlet elé ke­rül. A testület tagjai számos pártalap- szervezettel konzultáltak, kikérték a megyei pártbizottság tisztségviselőinek véleményét is az előterjesztésről, s így nem csupán egyéni, de szélesebb körű véleményt, javaslatot, ellenvetést, ki­egészítést, illetve pontosítást indítvá­nyoztak. Mindezeket természetesen a szer­kesztőbizottság figyelembe veszi továb­bi munkájában, s az így átdolgozott írásos előterjesztést legközelebbi, no­vember 23-án tartandó ülésén újra megtárgyalja a végrehajtó bizottság. A december 17-ére kitűzött megyei pártértekezlet elé kerülő helyzetelem­zést és a határozati javaslatot a decem­ber 2-án összeülő megyei pártbizottsági ülés fogja majd véglegesíteni. Megkezdődtek a magyar-—spanyol tárgyalások Grósz Károly Madridban A Grósz Károlyt és kíséretét szállító különrepülőgép tegnap délelőtt, fél tizenegy órakor szállt le Madridban. A spanyol főváros Barajas repülőterén, a magas ran­gú vendégek fogadására szolgáló épület előtt az érkezőket a spanyol kormány nevében Rosa Conde tá­jékoztatási miniszter és Inocencio Arias külügyi államtitkára kö­szöntötte. Az MSZMP főtitkárá­nak, a Minisztertanács elnökének kíséretében van Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Bartha Ferenc államtitkár, Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Ko­vács László külügyminiszter­helyettes, Melega Tibor kereske­delmi miniszterhelyettes és Lőrinc- ze Péter, a Magyar Gazdasági Ka­mara főtitkára. Csejtei István, ha­zánk madridi nagykövete a spa­nyol fővárosban csatlakozott a kí­sérethez. A Moncloa palota tárgyalószo­bája készen várta a két kormány­főt, ám mégsem ültek asztalhoz: Felipe González a verőfényes idő­• Felipe Gonzalez és Grósz Károly szűkkörü megbeszélése. ben sétára invitálta vendégét a parkba, így szemmel láthatóan is oldott hangulatban kezdődtek meg a magyar—spanyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyidejűleg kétoldalú eszmecsere kezdődött a magyar és a spanyol tárgyalócso­port tagjai között. Kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga. A testület megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről és a nem­zetiségi törvény irányelveiről készült előterjesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az elmúlt év­tizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki, nemzetközi téren is elis­merést szerezve hazánknak. A Politikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a nemzetiségi politika korszerűsí­tését és nemzetiségi törvény kidolgozá­sát, összhangban az ország gazdasági, társadalmi életében végbemenő folya­matokkal, a demokrácia fejlesztésével, a politikai intézményrendszer reform­jával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az Alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből hiányzik azok átfo­gó, korszerű és részletes szabályozása. A nemzetiségi törvény kidolgozását az is indokolja, hogy hazánk aláírta a Pol­gári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A testület véleménye szerint a tör­vénynek egy aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Tar­talmaznia kell — egyebek között — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetisé­gi kultúra megőrzésének és fejlesztésé­nek, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kell meghatározni a nemzetiségi állam­polgárok egyéni és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB- nek az az' álláspontja, hogy a nemzeti­séghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyarországi cigányság —- amennyiben ezt szervezetei kezde­ményezik — nemzetiségnek deklarál­hassa magát. A Politikai Bizottság a dokumentu­mot a Központi Bizottság soron követ­kező ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtótörvény ér­vényesülésének tapasztalatait is. Szük­ségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat elő­készítését, amely átfogóan meghatá­rozza a szólás- és sajtószabadság, a tár­sadalmi információáramlás jogi bizto­sítékait, szabályait. A Magyár Televízió kezdeményezte, hogy 1989-től növelje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá te­gye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a pártszervezetek tevékeny­ségével összefüggő kérdést, és ajánláso­kat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Szóvivői tájékoztató Az ülést követően a napirendek elő­adói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa elöljáróban elmondta: rendhagyó, de nem rendkívüli ülést tar­tott a párt legszűkebb vezető testületé, ugyanis Grósz Károly főtitkár távollé­tében Lukács János vezetésével tanács­koztak. S bár az elmúlt héten is össze­hívták a Politikai Bizottságot, most mégsem rendkívüli ülést tartottak, mert nem politikai, gazdasági vagy egyéb körülmények tették szükségessé ezt. A külön ülést a PB elé került nagy­számú feladat indokolta. (Folytatás a 2. oldalon.) 7800 TONNA SÓ, 190 GÉP, TÖBB INFORMÁCIÓ Csak átlagos télre készül a közúti igazgatóság Tegnap délelőtt a Szegedi Közúti Igazgatóság I koordinációs főnöksége az országos közúthálózat üzemeltetésével kapcsolatos megbeszélést hívott össze. Ambrus Attila főmérnök elmondta, hogy sokan túlzottnak tartják télen a só felhasználását, viszont a vasárnap éjszakai ónos eső után legtöb­ben ezt keveselték. Ezen a télen a szolgáltatás olyan lesz mint tavaly, különleges télre a főmér­nökség, de egyetlen üzemmérnökség sincs felké­szülve. Bővült a közúti igazgatóság, így a főmér- I nökség információs rendszere. Öt üzemmérnöksé­gen, s a főmérnökségen az ügyeletnek külön tele­I fonja van, emellett a Danubius-rádió, aktuális friss információt ad, akár, a műsor megszakításával is B a közlekedők számára. Újdonság, hogy a hidakat, I a felüljárókat, azok előtt 200, illetve 300 méteren nem sózzák, hanem érdesítő anyaggal szólják fel a síkosság ellen. Ezt követően Kiss Géza a hóügyelet vezetője mondta el, hogy mivel nincs még jobb szer a síkos­ság ellen, konyhasóval védekeznek. Mivel ez káro­sítja a járműveket, a közutakat, a környezetet, ezért a sózást ésszerűen kell végezni. Ezért katego- [ rizálták az utakat, s ahol nagyértékű műtárgyak — hidak, felüljárók, arborétumok, műemlékek, stb. — vannak, ott tilos a sózás. A megye közútjait három csoportba osztották. S Az őrjáratos rendszerben.— idetartoznak az első- és másodrendű főútvonalak — a megye 570 kilo­méter hosszúságú úthálózatán teljes hosszúságban 8» hm— mm iirai8iifKH*maa«igg«ESigiag5CTrarmrag^ra védekeznek a síkosság ellen. Rajonos rendszerben I az alsóbbrendű utak kritikus pontjain — emelke- I dők, ívek, kereszteződések, közút- vasútátjárók I — szórnak csak érdesítő anyagot. Meg kell ismer­kedniük az autósoknak a fehér út fogalmával is, ahol a hókotráson kívül semmilyen anyagot nem használnak. A síkosság elleni védekezéshez egy átlagos télen 6500 tonna sóra, 2500 tonna érdesítő anyagra van szükség. Az üzemmérnökségeken 7800 tonna sót tároltak. Emellett rendelkeznek aprószemű kohó­salakkal, homokkal és fűrészporral. Nem keve­sebb mint 38 sószórógép, áll rendelkezésre, amely­ből 34 ekével is fel van szerelve. Újdonság a Nido holland nedves sószóró, amely 14 méteres széles­ségben olvasztja a jeget. A hó eltakarításban a megelőzést tartják a legfontosabbnak, ezért a hó- fúvásos helyeken november 15-ig mintegy 15 kilo- I méter hosszúságban hófogó rácsokat, netlonhálót helyeztek el (sajnos a netlon hálót az állampolgá­rok gyakran eltulajdonítják). A hóeltakarítást már 4-5 centiméteres hónál elkezdik, amelyhez 8 hóma- I ró, 26 nehéz nyitóeke, 40 gumilapos hóeke, 30 I vontatott eke áll rendelkezésre. A jégbordák eltá- I volítására 6 Gréder és más gépek nyújtanak garan- I ciát. Emellet szerződést kötöttek különböző tée­szekkel, állami gazdaságokkal 45 erő- és munka­gépre. G. G. JAVULT A NYERSGYAPJÚ MINŐSÉGE Üj gépsor Félegyházán # A válogatóban huszonnégy féle minőség szerint válo­gatják a zsíros gyapjút. Évente 1770-1800 tonnányi beérkező nyersgyapjút válogat­nak a Gyapjú- és Textilanyag Forgalmi Vállalat (GYTV) kis­kunfélegyházi üzemegységé­ben. Ennek döntő többségét a Bács-Kiskun megyei mezőgaz­dasági üzemektől és kisterme­lőktől veszik át. Mint ahogy azt Kovács Jó­zsef üzemegység-vezetőtől megtudtuk, az idén mintegy öt százalékkal javult a beérkező alapanyag minősége. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy a gazdaságokban na­gyobb figyelemmel dolgoztak az állattenyésztők. Tisztábban tartják a hodályokat, így a le­adott gyapjú is tetszetősebb a korábbinál. A válogatás után az alap­anyagot megtisztítják a szeny- nyeződésektől. Egy kilo- grammnyi zsíros gyapjúból át­lag 58 dekagrammnyi idegen anyagot vonnak ki. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a javulás ellenére van még bőven javítanivalójuk az állattartók­nak. A tökéletesebb, jobb mosás érdekében egyébként a félegy­házi üzem az elmúlt év tava­szán beszerzett egy korszerű, lengyel mosógépsort. Ugyancsak a minőségjavítá­sát szolgálja az a beruházás, amelyet tavaly nyáron fejeztek be. Félegyháza határában, a Molnár-telepen, 34 millió fo­rintos költséggel, mintegy 4400 négyzetméternyi raktárteret alakítottak ki. A megnöveke­dett tárolótér átadásával meg­felelő körülmények között rak­tározhatják a feldolgozott, il­letve a feldolgozásra váró gyapjút. G. B. # Mánkéban az új lengyel mosógépsor. Emelik a családi pótlékot, külön összeg a pedagógus- bérek javítására Országgyűlési bizottságok ülése A kormány stabilizációs munka- programjának az első évben várható gazdasági eredményeit tekintette át, s a vállalkozási nyereségadóról szóló tör­vényjavaslatot, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kap­csolódó törvénymódosítások tervezete­it vitatta meg az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága a Parlamentben g|g Géczi István elnökletével — tartott keddi ülésén. A gazdaság idei fejlődését összegezve az Országos Tervhivatal írásos előter­jesztése leszögezi: az év eltelt időszaká­nak eredményei alapján úgy ítélhető meg, hogy a gazdaságpolitika főbb cél­kitűzéseinek többsége, a terv előirány­zatainak nagy része megvalósul, illetve megközelíthető. Szóbeli kiegészítőjében Craveró Ró­bert, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese hangsúlyozta: az elmúlt 15 esz­tendőben felhalmazódott adósságállo­mány az éves nemzeti jövedelem há­romnegyed részét teszi ki. A kamatte­her egy évben 60 milliárd forint, ez a lakossági fogyasztás 8-9 százalékával egyenlő. Mindezek miatt beszűkült a gazdaság mozgástere, hiszen a követ­kező években is számolni kell ezekkel a terhekkel. Várhatóan romlik az ifjúság foglal­koztatási helyzete, a képzetlenek, a pá­lyakezdők számára — elsősorban Bor­sodban, Szabolcsban és Nógrádban — nem mindig lesz munkalehetőség. A nehézségek enyhítésére a foglalkoz­tatási alapot a duplájára, az át- és to­vábbképzésre fordítható forrásokat' a háromszorosára növelik. A lakáshely­zet javítását célozza a központi lakás­alap létrehozása, ebből a befizető válla­latok saját dolgozóik számára 400 ezer forintot visszaigényelhetnek. A lakossági fogyasztásban 1 százalé­kos csökkenésre lehet számítani 1989- ben, s a reáljövedelmek, illetve a reál­bérek is mérséklődnek. Az árnövekedé­sek részbeni ellensúlyozására 16 milli­árd forint értékben terveznek szociál­politikai intézkedéseket. A vitában felszólalók közül Kovács Lászlóné (Budapest) kevesellte a lakos­sági terhek növekedésének kompenzá­lására fordítandó központi forrásokat, hangsúlyozva: a gyermekes családok az áremelkedések következtében jövő­re igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Javasolta, hogy a fizetések emelkedésé­vel növekvő adóbevételt fordítsák ezeknek a rétegeknek a támogatására. Pölösné Krizsán Ildikó, a bizottság tit­kára (Budapest) utalt arra, hogy a munkanélküli-segély csak kétéves munkaviszony után jár. Feltette a kér­dést: mi lesz azokkal a pályakezdőkkel, akik nem találnak munkalehetőséget? Válaszában Craveró Róbert kiemel­te: várhatóan a gimnáziumot végzettek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom