Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 16. A NATO TESTÜLETÉBEN ELŐSZÖR VSZ-tagállam képviselőjének felszólalása az Észak-Atlanti Közgyűlés ülésszakán Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról). Horn Gyula kűlűgyminisztériumi államtitkár kedden felszólalt az Észak- Atlanti Közgyűlés Hamburgban rendezett ülésszakán. A NATO fennállása óta első Ízben történt meg, hogy a nyugati katonai szövetség meghívta a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét a NATO parlamentjének is nevezett Közgyűlés tanácskozására. Az Észak-Atlanti Közgyűlés parlamenti képviselőkből álló delegációja ez év tavaszán sikeres látogatást tett hazánkban. Ezután kérték fel Horn Gyulát arra, hogy a testület Politikai Bizottságának tartson előadást „az európai biztonság és együttműködés megteremtése” címmel. Bevezetőjében az államtitkár utalt a magyarságot Európa egészével és annak minden egyes államával összefűző szoros történelmi kötelékekre. Hangoztatta, hogy Magyarország további boldogulása döntő mértékben függ attól, miként alakul a földrész helyzete. Földünk kontinensei közül egyedül Európát jellemzi, hogy országainak döntő többsége két szembenálló katonai-politikai szövetségbe szerveződött. A megosztottságból eredő szembenállás mérséklésében mérföldkövet jelentett a Helsinki Záróokmány létrejötte. A megosztottság viszont erősítette, hogy csaknem négy évtizeden át gyökeresen különbözött Kelet és Nyugat országainak gazdasági politikája és gyakorlata. Az egyes szocialista államok, így a Magyar Népköztársaság helyzetét is nehezítette, hogy külső gazdasági orientáltságuk — a kirekesztés és az elhatárolódás szándéka folytán — egyoldalúvá vált, megszakadtak a második világháború előtti időszakra jellemző, történelmileg kialakult európai ösz- szekötő szálak. Csak a hetvenes évek végétől, s legfőképpen a nyolcvanas esztendők második felében kezdődött el az újrarendeződés lassú, s még csak részleges folyamata. Az előadó az Európán belüli politikai kontaktusok és párbeszéd élénkülésének jeleként értékelte és üdvözölte a Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ közgyűlésén, s ez alkalomból New Yorkban találkozik Ronald Reagannel, valamint George Bushsal — jelentette hétfőn este az amerikai CBS-hálózat. A CBS nem sokkal később hivatalosan is megerősített információja szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke december 7—8-án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ-közgyűlésen, s e tartózkodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politikusokkal. A Fehér Ház szerint egyébként nem hivatalos csúcs- találkozóról van szó. Mihail Gorbacsov eszerint az Egyesült Államokból visszatérőben tesz majd látogatást Londonban. Washingtoni politikai körökben már régebben emlegették, hogy sor kerülhet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan olyfajta búcsútalálkozójára, amilyent a január végén visszavonuló elnök éppen e héten tart Helmut Kohl bonni kancellárral és Margaret Thatcher brit kormányfővel. A találkozó terveiről szóló híreket azonban a Fehér Ház cáfolta — legutóbb hétfőn ... November 15-étől a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban változnak a nem kereskedelmi áruk kiviteléről és behozataláról szóló rendelkezések — tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az MTI-t. A külföldiek által kivihető áruk értékhatára 1000 koronáról 500 koronára változik. Bővül a kiviteli engedélyhez kötött, valamint a kiviteli tilalom alá eső áruk köre. A vámhivatal engedélyéhez kötött áruk kiviteléhez az áru érteke 100 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni. Csak a vámhivatal engedélyével és 100 százalékos illeték megfizetésével vihetők ki Csehszlovákiából az alábbi áruféleségek: élelmiszerek, melyek kivitele konkrétan nem tiltott; kötött felső- ruházati cikkek felnőttek számára; műselyem bélésanyagok; ágynemű; pehely és pehelyáru; bőrkesztyű és divatáru bőrből; sátrak; matrac és felfújható csónak gumírozott szövetből; mindenfajta sport- és horgászfelszerelés; vontcsövű, vadászpuska, beleértve a sportlégfegyvert, sörétes vadászfegyvert, speciális expanzív készülékek, lőszer; színes tévé; rádiókészülékek és ezek kombinációi; magnetofonok, lemezjátszók; egyajtós elektromos hűtőgépek; elektromos készülékek fűtéshez es vízmelegítéshez; rotációs és hőtérmelő kisméretű elektromos készülékek, kivéKGST és az EGK megállapodását, valamint a NATO és a VSZ tagállamai közötti konzultációkat. Megállapította, hogy a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok képezik az össz-európai biztonság és együttműködés anyagi bázisát. Az európai politikai együttműködés új lehetőségeiről szólva az egyes belső társadalmi és intézményi megoldások átvételének lehetőségeit emelte ki. Sürgette, hogy az államok mindenütt biztosítsák az emberi jogok szabad gyakorlását. A Magyar Népköztársaság állás-' pontja az, hogy tovább kell erősíteni az emberi jogok érvényesülését szolgáló nemzetközi intézményes kereteket, meg kell teremteni az európai méretű jelző és ellenőrző rendszert, a közös fellépés lehetőségét az emberi- jogok megsértőivel szemben. Kulcsfontosságú feladat a Helsinki Záróokmány ilyen értelemben való további gazdagítása és erősítése — mondotta. A külügyi államtitkár szólt a magyarországi átalakulásokról, a gazdasági-társadalmi megújulási folyamatról. Ismertette azokat a célokat, amelyeket a politikai intézményrendszer és a gazdaság átalakítása hivatott szolgálni. A kormány ebben a szellemben kezdett hozzá az új alkotmány előkészítéséhez, amellyel ugyanúgy, mint más nagy horderejű lépéseinkkel, hangsúlyozottan kapcsolódni kíván a demokrácia és a jogállamiság európai tradícióihoz és szintjéhez. Előadása befejező részében Horn Gyula elismerően szólt az Észak- Atlanti Közgyűlés felelősségteljes álláspontjáról, a kelet—nyugati kapcsolat- rendszer kiteljesedését szolgáló lépéseiről. A magyar kormány és az ország- gyűlés együttműködési készségéről biztosította az Észak-Atlanti Közgyűlés azon kezdeményezéseit, amelyeket a NATO-tagállamok képviselői a közös kontinens, Európa érdekében kívánnak tenni. Reagan elnök eddig négyszer találkozott Mihail Gorbacsowal, akiről legutóbb hétfőn nyilatkozott elismerően Andrej Szaharowal folytatott beszélgetésén. George Bush, a megválasztott elnök már jelezte, hogy kijelölt külügyminiszterét, James Bakert megbízta: szovjet kollégájával, Eduard Se- vardnadzével készítsék elő korai találkozóját Gorbacsowal. Nem kétséges, hogy a vezető szovjet politikus is mindenképpen mielőbb találkozni kívánt az új amerikai elnökkel, akinek megválasztását —^ mint a folyamatosság és a kiszámíthatóság jelét —; üdvözölték Moszkvában. Mihail Gorbatsov a napokban Indiába látogat, decemberben pedig Kubába utazik, New Yorkban beszédet mond az ENSZ-közgyűlés ülésszakán és látogatást tesz Nagy-Britanniában is. E látogatásokat maga az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke jelentette be kedden Or- jolban, egy mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácskozáson. Ott elmondott beszédében a szovjet vezető nemzetközi kérdésekkel is foglalkozott. ve a szovjet gyártmányú villanyborotvákat (kávéfőzők, turmixgépek, robotok stb.); világítótestek (lámpák), beleértve a kristálycsillárt; gázkészülékek; szilárd fűtőanyaggal működő sütők és főzőlapok; zománcozott kádak, üstök, magasnyomású edények és vödrök; kisipari és háztartási szerszámok, beleértve az elektromosokat; zománcozott és alumínium edény; egészségügyi kerámia (WC-csésze, mosdókagyló és bi- dé stb.); automata mosógépek; porszívók; fahordók; lakkok, festékek és hígítók; orvosi hőmérő; méhészeti felszerelés; fokmérők; ajtózárak és lakatok; szifon és habszifon; kötőgépek. Tilos Csehszlovákiából kivinni az alábbi árukat: húskészítmények és tartósított specialitások; cukrozott és cukor nélküli sűrített tej, beleértve a tubusos sűrített tejet; ételízesítők; kávé és tea; száraz gyümölcsök (mandula, dió, mogyoró, kókuszreszelék, mazsola); kakaó es kakaós italok; befőttek déligyümölcsböl, citromfélék koncentrátum és lé alakjában; nem szocialista országokból importált halkonzervek; mesterséges édesítőszerek; személyi higiéniai áruk — egészségügyi betét és vatta, fogkefe és fogkrém, WC-papír, papírszalvéta, papírzsebkendő, licenc alapján gyártott es import kozmetikumok, — mindenASZOT elnökségének állásfoglalása a munkanélkülisegély-rendszerre vonatkozó állami elgondolásokról A SZOT elnöksége, tekintettel a munkaerőhelyzetben jelentkező és várható feszültségekre, elhelyezkedési nehézségekre, a munkanélküliek számának növekedésére, szükségesnek tartja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztését, összehangolását a társadalompolitika egész rendszerével, a munkanélküli ellátás átfogó rendszerének mielőbbi, 1989. január 1-jei bevezetését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a munkanélküli-segélyről kidolgozott, a sajtóban közzétett elgondolásairól a következő állásfoglalást alakította ki, amelyről kéri a szakszervezeti tagság véleményét. A SZOT elnöksége hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási gondokat alapvetően az egyéb lehetőségek — megfelelő, a sajátosságokhoz szükség esetén alkalmazkodó munkahelyteremtések támogatása, képzési rendszer kiépítése, vállalkozások ösztönzése — kiterjesztése képes csökkenteni. Ezért ezek fejlesztése a munkanélküli ellátás igény- bevétele korlátozásának egyetlen reális alternatívája. 1. A korábban munkaviszonnyal rendelkezők ellátását már 1989-től biztosítási alapokra kell helyezni. Ez mértékeit, feltételeit tekintve, (a megfelelő kereset meghatározásának kivételével) több pontosítással és a szervezeti feltételek megteremtésével fő vonalaiban megfelelne az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslatainak. Az ajánlott megoldások a finanszírozás konkrét megvalósításában térnek el: a SZOT elnöksége nem a Foglalkoztatási Alapból, hanem a társadalombiztosítási járulékokból elkülönítve javasolja fedezni a korábban munkaviszonyban állók ellátását. 2. Az átképzésben részt vevő munka- nélkülieknek felemelt ellátást kell biztosítani. 3. A biztosítási rendszert már 1989- től egészítse ki szociális segélyezési rendszer, amely — mérlegelés alapján — kiegészítheti a munkanélküli ellátás normál mértékeit, anyagi támogatást nyújthat az egyéves időtartam után, illetve a biztosítási rendszerből kiboruló munkát kereső más rétegeknek (pl. pályakezdők). 4. A bérminimumot szükséges 4000 forintra felemelni annak érdekében Is, hogy a munkanélküliek minimális ellátása megközelíthesse a létminimumot. 5. Az 1989. évi kollektív szerződések kötésekor a munkavállalók és a munkáltatók állapodjanak meg végkielégítés fizetésében, annak mértékében és az érintettek körében is. A fenti állásfoglalás részletes indoklását a Népszava közli. * * # A SZOT elnöksége kéri az iparágiágazati szakszervezeteket és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsait, hogy a munkanélkülisegély-rendszer- ről kialakult tervezetet, illetve előzetes állásfoglalást a tagság minél szélesebb körével vitassa meg, és december 10-ig tűzze a vezető testületi ülés napirendjére. Az egyes szakszervezeti tagok véleményüket Ej- amennyiben kívánják — közvetlenül juttassák el az iparágiágazati szakszervezetekhez, illetve a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsaihoz. (MTI) féle csecsemő- és gyermekruházati cikk; kötött fehérnemű, fehérnemű kelméből; ruházati cikkek kikészített bőrből és szőrmeáru természetes anyagokból; mindenféle lábbeli; fonal; harisnyafélék, beleértve a harisnyanadrágot; pelenka; arany- és ezüsttárgyak; abroncsok, kerékpárköpenyek, tömlő nélküli abroncs és gumibelsó; gépkocsi, motorkerékpár, moped és pótalkatrészeik; kerékpárok es pótalkatrészeik; varrógép és pótalkatrészei; anyagok gáz-, villamos- és vízvezetékhez; armatúra, beleértve a pótalkatrészeket; fagyasztógépek és kombinált hűtőgépek (kétajtós); elektromos főzőlapok; fűtőtestek központi fűtéshez (elemes és sima); írógépek; elektromos és benzinnel működő fúnyírógépek; háztartási porcelán (kivéve a Bohemia-üzlet választékát) és tűzálló üveg; személyi számítógépek, beleértve a perifériaegységeket; videomagnetofonok; Equicolor és Fo- macolor negatív filmek; tetőfedő anyagok; fűrészáru; csatornázási csövek; kerámia burkolóanyagok és csempék; ajtók és ablakok; cement és mész; aszfaltozott szigetelőszalagok; kohászati anyagok; húsdarálók; mosószerek; régiségek; nem szocialista országokból és Jugoszláviából importált áruk. A Csehszlovákiába vámmentesen bevihető árúk értékhatárát 300 koronáról 500 koronára emelték. (MTI) Az első napirendi pont előadója, Radies Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője ismertette a testület elé került dokumentum főbb megállapításait és a körülötte kialakult véleményeket. Ennek során elmondotta, hogy a nemzetiségi törvény irányelveit — jelentőségére való tekintettel — a jövő heti központi bizottsági ülés elé terjesztik. Hangoztatta, hogy nemzetiségi politikánk az aktív kisebbségvédelem'központi elvére épül. Az előterjesztésben is megfogalmazódott, hogy a nemzetiségek asz- szimilációs folyamata erősebb volt a kívánatosnál. Helyes nemzetiségi politikánk elveit a gyakorlatban csak bizonyos feszültségekkel, gondokkal tudtuk érvényesíteni. Ugyanakkor fel kell venni a harcot a nemzetiségiekkel kapcsolatos előítéletekkel, ez — különösen a tájékoztatásban dolgozók számára — folyamatos feladat. Egy másik fontos elvként említette; az MSZMP és a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája nem függvénye annak, hogy miként alakul más országokban a magyar nemzetiségi kisebbségek élete. Viszonosság ebben a tekintetben nem merülhet és nem is merül fel. A PB ezúttal is határozottan leszögezte: az egyes állampolgárok adott nemzetiséghez való tartozása kizárólag az egyén vállalásán, saját elhatározásán alapulhat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből azonban hiányzik a nemzetiségi jogok átfogó, korszerű és kellően részletes rögzítése. A tervezett törvénynek meg kell határoznia ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban az állampolgárok és közösségeik jogait és az állami szervek kötelezettségeit, lehetőséget kell nyújtani arra is, hogy a magukat cigánynak tartó magyar állampolgárok szervezeteik révén kezdeményezhessék nemzetiséggé válásukat. Végül bejelentette: a PB javasolta, hogy az irányelveket vitassák meg a nemzetiségi szövetségek decemberben sorra kerülő kongresszusaikon, s ezután kezdődjöii meg a kodifikációs munka. Ugyancsak indítványozta, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront bocsássa széles körű társadalmi vitára, s előreláthatólag a Minisztertanács 1989 végén, 1990 elején nyújtja be az Országgyűlésnek. egy része nem tud majd elhelyezkedni. A megoldás az át- és a továbbképzés lehet, erre 700-800 millió forintot fordítanak jövőre. Békési László pénzügyminiszterhelyettes kifejtette: szembe kell nézni azzal a realitással, hogy a magyar gazdaság gondjai rövid távon megoldha- tatlanok. A tervek szerint jövőre a családi pótlékot 300 forinttal növelik gyermekenként, a nyugdíjak összegét egységesen 400 forinttal emelik. Nincs gazdasági fejlődés drasztikűs visszafejlesztés nélkül — mutatott rá a pénzügyminiszter-helyettes. A jövőre tervezett 25 milliárd forintos támogatáscsökkentés kikényszerítheti a szerkezetváltást. Ebből a lakosságot a fogyasztói ártámogatás mérséklése érinti: emelkedni fog az ivóvíz- és a csatornadíj, a helyi közlekedés, a vasúti személyszállítás, a háztartási energia, illetve a tej és tejtermékek ára. A végleges áremelésekről decemberben dönt a Parlament. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága — Kovács Lászlóné javaslata alapján úgy határozott: a közeli jövőben — bizottsági ülésen — tájékoztatást kér az illetékesektől a sportban előforduló visszásságokról, illetve az ifjúsági bűnözés helyzetéről.. A stabilizációs kormányprogram első esztendei tapasztalatairól, a jövő évi gazdaságpolitika főbb feladatairól tájékozódott, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény- tervezetet vitatta meg kedden a Parlamentben az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletevei. Az ülésenamelyen részt vett Stra- ub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke — az Országos Tervhivatal írásos beszámolóját kiegészítve Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal államtitkára adott áttekintést az ez évi várható gazdasági eredményekről és a kormányA tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését megvitató második napirend előadója, Andics Jenő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője részletesen tájékoztatta az újságírókat — az őket is érintő témáról. Egyebek között rámutatott, hogy a Központi Bizottságnak nem feladata a törvény megalkotása, hanem ezzel kapcsolatban csak a párt stratégiáját fogalmazza meg. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi sajtótörvény nincs összhangban a jövő év január 1-jétől életbe lépő új törvényekkel. A JB-ülés vitájában is elhangzott: a szocialista pluralizmus kiépülésének olyan nyilvánosság felel meg, amelyben adottak a közéleti tájékozódás, az érdekkülönbségek és -azonosságok felismerési lehetőségei. Olyan új törvényre van szükség, amely ennek megfelelően szabályozza a tájékoztatás folyamatát. Ezzel kapcsolatban a Politikai Bizottság megfogalmazta azokat az elveket, amelyeket a Központi Bizottság és később a törvényalkotók figyelmébe ajánl. Ezek között említette, hogy az új, már 1989-ben életbe lépő tájékoztatási törvénynek átfogó állampolgári szabadságjogként kell szabályozni a szólás- és sajtószabadságot. A vitában hangsúlyosan felmerült: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gazdasági szervezetek automatikusan kötelezettek információszolgáltatásra. A politikai szervezeteknek azonban a saját tevékenységüket a nyilvánosság előtt kell folytatniuk. A nyilvánosságra nem kerülő ügyeket a saját belső titkokra vonatkozó szabályok határozzák meg. A készülő törvénynek magában kell foglalnia a sajtótermékek terjesztési monopóliumának megszüntetését, azaz lehetővé kell tenni, hogy üzleti, érdekeltségi alapon bárki foglalkozhasson a kiadványok terjesztésével. Külön foglalkozott azzal, hogy a társasági törvény jelentősen bővíti az állampolgárok társulási lehetőségeit^ s így időszaki lapok alapítását akar magánszemélyek jogává is kell tenni. Andics Jenő jelezte, hogy a legközelebbi parlamenti ülésen az államminiszter tájékoztatást ad az új sajtótörvény elveiről. Végezetül Thürmer Gyula bejelentette: döntés született arról, hogy a Központi Bizottság november 22-én ülésezik. Ezt megelőzően, 21-én ülést tart a Politikai Bizottság. (MTI) program megvalósításának problémáiról. Kiemelten foglalkdzott'átetfkkbf’a feltételben változásokkal'— igy^ä'fkö- rábbinál is kedvezőtlenebbnek bizonyuló adósság- és piacpozíciókkal — amelyek meghatározzák az 1989-es gazdaságpolitika fő vonulatát is. Szólt egyes jelentős kintlevőségekkel kapcsolatos behajtási problémákról, s ezért a kalkuláltnál többnek bizonyuló adósságállományról, valamint a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat, exportlehetőségek lefékeződéséről. E tényezők miatt — hangsúlyozta — a korábbinál még erőteljesebb tőkés külpiaci nyitásra kényszerülünk, s olyan versenyképes termékekre, illetve olyan gazdálkodási feltételekre van szükség, amelyek még jobban közelítenek a nemzetközi követelményekhez. A teljes költségvetési reform helyett 1989-ben egyelőre csak olyan korrekciós változás várható, amely a költségvetési kiadásokat, illetve a támogatásokat több területen erőteljesen mérsékli. így például a honvédelmi, az államigazgatási kiadásoknál, az állami beruházásoknál, valamint a kereskedelemnél és a fogyasztásnál. A kormánynak a Parlament elé terjesztendő támogatáscsökkentési programja 1989-ben mintegy 27-28 milliárd forintot jelenthet. , A kulturális, egészségügyi és' szociális szférában a bérekben 6-7 százalékos, a dologi kiadásoknál 8 százalékos növekedés lehetséges jövőre. Ez azt jelenti, hogy e területeken nemcsak az előre-^ lépés, de még a reálérték megőrzése sem biztosítható. Kivételt jelent a felső- oktatás, a középfokú szakoktatás és a tudományos kutatás: ezek számára kiemelt támogatást nyújtanak, s ezzel ,a működési kiadások reálértékének megőrzését és bizonyos fejlesztéseket tesznek lehetővé. A pedagógusbérek javítására külön összeget biztosít a kormány. RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY Néhány úgynevezett alternatív csoportosulás képviselője, a Hungarian Human Rights Foundation nevű külföldi szervezet ösztönzésére a főváros külterületeire és a román nagykövetség környékére kedden délutánra meghirdetett utcai demonstrációt kezdeményezett, s azt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bejelentette. A bejelentők az utóbbi időben több alkalommal olyan tüntetések szervezői voltak, amelyek mások jogos érdekeit, nyugalmát, az utca normális rendjét és biztonságát figyelmen kívül hagyva a főváros forgalmas pontjain csúcsforgalmi időben közlekedési zavarokat idéztek elő, akadályozták a munkából haza igyekvőket. A rendőrség illetékes szerve a szabad közlekedés biztosítása, valamint a rendbontás megelőzése érdekében a tüntetést nem engedélyezte. A döntést a szervezőkkel előzetesen közölték. A tiltás ellenére a helyszínen megjelenőkkel szemben a rendőrség intézkedett, a gyülekezést megakadályozta. Ennek során három személyt előállítottak, akiket meghallgatás után elbocsátottak. NEM HIVATALOS CSÚCSTALÁLKOZÓ DECEMBERBEN Gorbacsov tárgyalásai New Yorkban* TILALMAK SZÉLES KÖRE Csehszlovák vámintézkedések Országgyűlési bizottságok ülése (Folytatás az 1. oldalról FOLYTATÓDIK A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY VITÁJA Időszerű-e egyáltalán? Tegnap Kecskeméten, a Hazafias Népfront városi bizottságának székházában rendeztek vitát az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosítását indítványozó javaslat fölött. A. rendezvény előadója dr. Feleky István, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága közjogi bizottságának elnöke volt. Vitaindítójában kifejtette, hogy szerinte még az is kérdés, hogy egyáltalán időszerű-e az ismert módosító javaslatok feletti vita. Azokban Ugyanis — mint mondotta — kiindulási pont. az egy- pártrendszer, s ráadásul nem tükröződik a szocialista pluralizmusnak még csak az igénye sem. Mindemellett a módosítási javaslaton ;,könnyen átlátható taktikai szándékok” is érezhetők. A belpolitikai események felgyorsulása viszont élesen veti fel azt a kérdést, hogy esetleg célszerűbb volna-e előbb az új Alkotmányt megalkotni, s ehhez igazítani a választási törvényt. • Fontos dolognak tartotta az egyéni, — spontán vágy kollektív-jelöltállítási jog körül kialakult huzavonát, s a kérdés átgondolását a jelenlévők,figyel- mébe ajánlotta. Rávilágított a tervezet olyan jogdogmatikai ellentmondásaira is, mint — az Alkotmány szerint — az Országgyűlésnek a népszuverenitás megtestesítőjeként való elfogadása egyfelől, s a Hazafias Népfront prog- ' ramjának kötelező Volta másfelől. Leghevesebben Tapodi Jánosba körzeti alapszervezetek pártbizottságának titkára vette védelmébe a tervezetet. Mint mondotta, a módosítási javaslatok a jelenlegi Alkotmányt figyelembe véve készültek,. nem is készülhettek másként. Jelenleg, s még jó ideig, megfelelnek az érvényes alapelveknek. Középpontjába került a vitának az országos lista számszerűségére, s a parlament egy- vagy kétkamarás jellegére vonatkozó polémia is, Köves Zsuzsa borbási választópolgár például összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy egyesek magas kormánytisztséget visel- jenek, s ugyanakkor — országos listán —• tagjai legyenek a parlamentnek is. Ambrus László és VasS András választópolgárok is úgy vélekedtek, hogy szerintük először új Alkotmányt kellene "alkőfaív Előbbi állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a tanácselnököt közvetlenül a lakosság vagy a testület válassza meg. Szerinte válasszanak a tanácstagok. Szemők Szilárd a törvénymódosító javaslatot visszalépésnek tekintette a jelenleg érvényeshez képest, Abonyi Géza pedig a jelöltek programjának kellő nyilvánosságát tartotta szükségesnek. B. F. I. A KISZ-tagok véleményét kérik Ef: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség november 18-19- ei országos értekezletén megválasztják a Központi Bizottság új első titkárát is. Az országos KISZ-értekezlet személyi kérdéseket előkészítő bizottsága kéri az ifjúsági szövetség tagjait, mondják el véleményüket, javaslataikat a 403-742 telefonszámon egész nap, illetye a KISZ megyei bizottságain személyesen vagy telefonon.^- 8 és 17 óra között november 17- éig. Az országos értekezlet résztvevőivel folytatott előzetes konzultációk során Nagy Imrének, a KISZ KB titkárának jelölését támogatták a legtöbben. Nagy Imre 31 éves, matematikus, 1984 óta dólgpzik a KISZ KB apparátusában. (MTI) Nagygyűlés a Jurta Színházban A Jurta Színházban kedden este több alternatív mozgalom és társadalmi szervezet, többek között a Menedék Bizottság, a FIDESZ, a. Szabad Demokraták Szövetségének tagjai irodalmi műsoros estet és nagygyűlést rendeztek a brassói munkásmegmozdulás első évfordulója alkalmából. A rendezvényen kifejezték szolidaritásukat a Romániában élő. nemzetiségekkel. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a nemzeti kisebbségek valódi jog- egyenlőségét a kollektív többletjogok megadása biztosíthatja. (MTI)
