Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 14. Újabb forró drót Moszkva és Washington között A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott, hogy forró drótot létesítenek Moszkva és Washington között a dezinformáció megakadályozására. A fegyveres konfliktus kirobbanásának megelőzését szolgáló, 25 éve létező forró drót mintájára ez olyan állandó távközlési összeköttetést jelent, amelyen idejekorán figyelmeztethetnék egymást a felek, hogy elejét vegyék a másik országgal kapcsolatos dezinformációk nemzetközi propagandakampánnyá dagadásá- nak. Ezt Charles Wick, az amerikai kormány tájékoztatási hivatalának (USIA) igazgatója közölte szerdán Washingtonban, szeptemberi moszkvai tárgyalásait értékelve. Beszámolójában úgy vélekedett, hogy a szabad információcsere a kulcsa a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti eredményesebb és építőbb jellegű kapcsolatok kialakításának. Közölte, hogy a moszkvai megbeszéléseinek középpontjában a könyvkiadás, diákok csereutaztatása, film- és lapteijesztés, rádiós, valamint televíziós hidak szervezése állt. Bejelentette, hogy ezekben a kérdésekben több egyezmény is született. A két ország képviselői megállapodtak arról is, hogy jövő év januárjában tárgyalásokat kezdenek kulturális központok létrehozásáról. Finn Erdély-társaság Finnországban a héten megalakult a finn Erdély-társaság. Elnöke Reima T. A. Luoto iró, akit hazájában magyarszakértőként ismernek. Alelnöke Usmo Lampi- nen történész lett. Az eseményről az Erdély-társaság tájékoztatta csütörtökön telexen a Magyar Távirati Irodát. A szervezet Helsinkiben megtartott első rendezvényén a résztvevők kifejezésre juttatták aggodalmukat az erdélyi eseményekkel kapcsolatban. A sajtó, a rádió és televízió sok hírt közölt Romániáról, de további adatok szükségesek a helyzet pontosabb megismerésére — mutattak rá. Elmondták: a társaság kész arra, hogy Finnországban és a környező országokban pénzgyűjtést kezdeményezzen a Romániából Magyarországra érkező menekültek megsegítésére. Csütörtökön Budapestre utazik Reima T. A. Luoto, a társaság elnöke, hogy pontosabb tájékoztatást kapjon a kérdéskörrel kapcsolatban — olvasható a telexüzenetben. Rendkívüli ülésre készül a palesztin parlament A Palesztin Nemzeti Tanács, a PNT, amely az emigráns palesztin parlament szerepét tölti be, rendkívüli tanácskozást tart október 31- én, közölte Jasszer Abd Rabbo, a PFSZ tájékoztatási osztályának vezetője. Várhatóan ezen az ülésszakon fogadják el az önálló palesztin állam függetlenségi nyilatkozatát. Az Abu-Dzabiban megjelenő Al- Ittihad csütörtökön közölte Rabbo nyilatkozatát. Ebből kitűnik, hogy a PNT két dokumentumot fog megvitatni. Az első a palesztin állam függetlenségére vonatkozik, a második a békés rendezéssel kapcsolatban kialakítandó PFSZ-politikai vonalra. Rabbo szerint egyelőre még nem eldöntött a tanácskozás színhelye. Erről Jasszer Arafat Kairóban csak annyit mondott, hogy az elvi döntés nár megszületett, és azt majd alkalmas időpontban nyilvánosságra hozzák. A korábban emlegetett színhelyek között a legnagyobb eséllyel Algír szerepelt, de az utóbbi napok ottani fejleményei ezt gyakorlatilag kizárják. RUDÉ PRÁVO: „ A kormányoknak kormányozniuk kell99 A prágai szövetségi kormány átalakításával meg akarják gyorsítani a reformok bevezetését Csehszlovákiában, határozottabban és következetesebben akarnak előrelépni —erről irt a Rudé Právo csütörtökön megjelent, „A kormányoknak kormányozniuk kell” című kommentárjában. A CSKP lapja gyorsan reagálva a jelentős személyi változásokat hozó, kedden véget ért KB-iilésre azt hangsúlyozta, hogy nagyobb sebességre kelt kapcsolni az átalakítás motorját. Emlékeztetett arra, hogy az idén már második alkalommal alakult meg az új szövetségi kormány, áprilisban is a reformok jegyében, a minisztériumok összevonása miatt volt szükség új kabinetre.- Az újság szerint a szövetségi és a köztársasági kormányok feladata, hogy energikusan irányítsák és szervezzék az állami terv teljesítését, valósítsák meg a szükséges strukturális változtatásokat, teremtsék meg a feltételeit az új gazdasági mechanizmus bevezetésének. A lap hangsúlyozta, hogy a végrahajtó hatalomnak gondoskodnia kell a folyamatos és a jó belpiaci ellátásról, a lakosság reális szükségleteinek kielégítéséről. A Rudé Právo utalt arra, hogy már ideje volt fiatalítani a kormányban, hiszen nem egy miniszter több mint tíz éve töltötte be funkcióját és nem mindegyikük volt képes alkalmazkodni megfelelő rugalmassággal napjaink új kihívásaihoz. Az újság végezetül azt is megjegyezte: mindenkinek tanulnia kell az új, nyílt politikát, de nem lehet senkitől sem megtagadni a jogöt, rpég a gpú§zter^l;ől sem, ho.gy alkalmazkodhassanak az új kovetefményeKnezV ’ I. AJÁNDÉKBA KAPOTT HATALOM Brezsnyev és kora „Első hely sosem álmom, végső lenni sk vágyom, jobb közepeshez a sors, így közepes legyek én." Csaknem kétezer évvel ezelőtt jegyezte le a fenti sorokat Juvenalis, a neves római szatíraíró, akinek időálló gondolatát joggal idézhetjük Leonyid Brezsnyev, a „brezsnyeviz- mus” csaknem két évtizedes korszakának jellemzése kapcsán. Annál is inkább tehetjük ezt, mert az utóbbi időben a szovjet sajtó hasábjain megjelenő tanulmányok is — Rój Medvegyevé a Moszkovszkije Novosztyiban, Fjodor Burlac- kijé a .Lityeratumaja Gazétában -~-K egyértelműen erre a következtetésre jutnak. Arra tehát, hogy Brezsnyev szinte minden tekintetben jelentéktelen személyiség volt, akinek erélytelen politikája következtében az ország szép lassan a középszerűség mocsarába süllyedt. De akkor hogyan kerülhetett mégis a nómenklatúra csúcsára? „Jó ember, de aligha alkalmas” Rój Medvegyev — korábban hazájában hallgatásra ítélt — neves történész szerint Brezsnyevben nem volt meg Lenin intellektusa és politikai zsenialitása, Sztálin emberfeletti akaratereje és hatalomvágya, Hruscsov bámulatra méltó önállósága, átfogó elképzelése a reformokról és hihetetlen munkabírása. Gyenge akaratú és gyenge karakterű ember volt, akinek ölébe szinte a sors ajándékaként hullott a hatalom. Az ország első számú vezetőjének posztjára az erőviszonyok egy különleges alakulása folytán került. Átmeneti figurának szánták őt, aki abban az időszakban, amikor Hruscsov „önként nyugdíjba vonult”, kielégítette a tényleges hatalomért tusakodók mindkét táborát, valamint az apparátus tagjait, akiknek minden vágya a nyugodt, izgalommentes munka volt. Brezsnyev személye ezt biztosítani látszott. A bürokraták nem is csalatkoztak. JLeonyid Iljicset váratlanul érte tehát a megtiszteltetés, de ez még nem lett volna tragikus a jövő szempontjából. Annál inkább annak bizonyult az a tény, hogy Brezsnyev teljesen felkészületlen és alkalmatlan volt erre a nagy feladatra. Igen találóan jellemezte a helyzetet az akkori moszkvai első titkár, Jegoricsev: „Leonyid Iljics természetesen jó ember, de aligha alkalmas egy ilyen nagy ország vezetésére.” E szavak ismeretében nem meglepő,,hogy a várt KB-titkári poszt helyett Jegoricsev csaknem húsz évig Koppenhágában képviselte nagykövetként a Szovjetuniót. De ez csak személy szerint öt érintette, az viszont már az egész népet, hogy egy olyan embertől — no meg persze az őt körülvevő klántól — függött létük alakulása, aki ími-olvasni sem szeretett fi az ennek ellenére igen gyakori szónoklatai során a hosszabb szavak kiejtésé is gondot okozott számára. Különösen élete utolsó éveiben, amikor is egy ország, sőt az egész világ nyomon követte hosszú agóniáját. Lojalitás és kompromisszumok Ennyi negatív tulajdonság láttán tényleg csak csodálkozhatunk,'hogyan lehetett az évek folyamán több kitüntetése mint Sztálinnak és Hruscsovnak együttesen, hogyan kaphatott „irodalmi munkásságáért” is magas elismeréseket és hogyan építhette ki fokozatosan maga körül egykori kollégáiból az új vezetői gárdát, egyáltalán hogyan maradhatott 18 évig hatalmon? t Több kitüntetése volt, mint Sztálinnak és Hruscsovnak együttesen. Nos, a válasz talán nagy kompromisszumkészségében rejlik. Már indulásakor középutas álláspontra helyezkedett, egyszerre elutasítva a XX. kongresszus szellemében született reformokat és a sztálinizmus nyílt felélesztését. Mindemellett higgadt és kollégáihoz igen lojalista politikus hírében állt és így is mutatkozott be. A konfliktusokat igyekezett elkerülni, ugyanakkor tekintélyét növelte, hogy a különböző kérdésekben kikérte akár a területi vezetők véleményét is, míg ő maga a döntések meghozatalakor általában a háttérbe húzódott. Személyi kérdésekben viszont határozottan végrehajtotta elképzeléseit. így fordulhatott elő, hogy szép csendben szinte teljesen kicserélődött a felső és középszintű vezetés. Nem meglepő, hogy az új gárdában elsősorban a dnyepropetrovszki, dnyep- rodzserzsinszki, illetve moldáviai korábbi munkatársak vitték a prímet. A jóindulatnak e negatív következményeként a tényleges hatalom a középszerűek kezébe került. Ennek az új gárdának a zöme gyenge vezető volt, ám mivel a'„keresztapa” Brezsnyev volt, maradhattak posztjukon. Közéjük tartozott mindenekelőtt Csemyenko, Scselokov volt belügyminiszter, Tyihonov exkormányfő, valamint egy idő után Brezsnyev fia, valamint veje is. Ez utóbbi, Csurbanov, épp ezekben a hetekben ad számot a bíróság előtt saját felelősségéről abban a folyamatban, amely az országot az anyagierkölcsi szakadék szélére vitte. Orosz lélek Magánemberként egyébként sokkal oldottabb, színesebb egyéniség volt Brezsnyev, Brandt nyugatnémet exkancellár szerint tipikus orosz lélek. Szűkebb körben egészen jó humorérzékét is csillogtatta, önállóbb, találékonyabb ember benyomását keltette. Unokája, Andrej Brezsnyev is a Moszkovszkije Novosztyiban kedves, jó, korrekt és igazságszerető embernek írta le nagyapját, akire szerinte egyedül nem lehet ráhúzni a vizes lepedőt, szemet hunyva az őt körülvevő társak tevékenysége felett. Akármilyen rendes és közvetlen volt is magánemberként, neve összeforrt a mostanság már pangásnak nevezett korszakkal. A következő részben a brezsnyevi éra sajátosságait tekintjük át. (MTI-Press) Daróczi László Kormányszóvivői tájékoztató Nagy Attila, az MTI tudósítója jelenti: A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán György kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának főszerkesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét elsfi napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékesnek tartott kérdést. Az ülésen döntés született arról, hogy a tanulók 50 százalékos vasúti kedvezményét kiterjesztik a HÉV-utazásokra is, sőt mintegy 40 kilométeres körzetben a helyi buszjáratokra is, amennyiben vonattal, HÉV-vel nem elérhető térségekről van szó. Az idegenforgalmi alap 5 százalékát s a központi ifjúsági alap 30 százalékát a jövőben elkülönítetten fogják kezelni, hogy köz- pontosítottan a fiatalok turizmusának fejlesztésére, az ezzel összefüggő szolgáltatások jobbítására fórdítsák. Ezt- követően kodifikációs kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvénykönyvét és annak végrehajtási rendeletét érintő módosításokról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta: a Munka Törvénykönyve módosításának egyik fontos célja, hogy összhangban legyen a gazdasági társaságokról szóló törvény szövegével, és ami talán ennél is fontosabb, szellemével. Azok a körülmények, lehetőségek, amelyek a gazdasági társaságok kapcsán 1989. január 1-jé- től kialakulnak, érintik a dolgozók munkaviszonyát, a munkáltatók kötelezettségeit,'s 'érintenek nagyon sok olyan szábályozást, amely a Munka Törvénykönyve hatáskörébe tartozik. Ezek közül kiemelte a kollektív szerződéseket érintő változásokat, módosítási javaslatokat. Az első és lényeges változás — mondotta —, hogy a kollektív szerződés megkötésére valamennyi gazdálkodó szervezetnél legyen lehetőség. A módosítás kiterjed arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek a kollektiv Szerződésben szabályozhassák mindazokat a kérdéseket, amelyek a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszonyt érintően felmerülhetnek. Új elem a szabályozásban, hogy 1989. január 1-jétől vezessék be a kollektív keretszerződés intézményét. Ennek lényege az, hogy nem egy, hanem több munkáltató és munkavállaló képviseletében kötnek bizonyos keretszerződést, amely mellett lehetőség van az egyes munkáltatókat érintő kollektív szerződések megkötésére is. Lényeges változás a kollektív szerződéseket illetően, hogy azok kötelező jellegét a törvénymódosító javaslat megszünteti. Ha az egyik fél nem tartja indokoltnak a kollektív szerződés megkötését, az nem kényszeríthető ki. Ebben a kérdésben a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kormány között véleménykülönbség alakult ki."A”SZ0T, bár elvileg, távlatban támogatja a kollektív szerződés ily módön történő’ szabályozását, mégis úgy ítéli meg, hogy ehhez csak fokozatosan lehet eljutni. Ennek megfelelően a SZOT azt a javaslatot terjesztette elő: hogy amennyiben az egyik fél igényli a kollektív szerződés megkötését, akkor az kötelező legyen. A vétó, azaz a kifogásolási jog kérdésével kapcsolatban elmondotta: a módosító javaslat szerint .a vétójog abban az esetben léphet életbe, amikor munkaviszonyra vonatkozó érvénye^ megállapodások megsértéséről van szó, illetve, ha egyes intézkedések a dolgozók élet- és munkakörülményeit aránytalan mértékben sértik. A szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogát érintő módosítást illetően a kormánynak nem sikerült megállapodnia a SZOT-tál. Egy korábban született határozat szerint a szakszervezeti bizalmi egyetértése szükséges az alapbér megállapításához, a jutalomhoz, a kitüntetéshez, a rendkívüli fizetett szabadsághoz. Az ABMH azt javasolta a Minisztertanácsnak, hogy szűnjön meg ez az egyetértési jog, mert az sérti a munkáltató önállóságát. A kormány egyetértett ezzel az indítvánnyal, a SZOT azonban fenntartotta különvéleményét, ezért Olyan döntés született: a szakszervezetek szervezzenek társadalmi vitát november közepéig, s a végső szót a parlament mondja ki ebben a kérdésben. A sztrájkjog törvényi szintű szabályozásával kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a rendezetlen kérdés mielőbb megoldódjék; a Magyar Népköztársaság ugyanis korábban kötelezettséget vállalt egy nemzetközi alapokmányban a sztrájkjog hazai szabályozására. A főbb rendező elveket tekintve a kormány azonos platformon van a Szakszervezetek Országos Tanácsával. A sztrájkjog szabályozásának tételes elemeit a Minisztertanács legközelebbi ülése elé terjesztik, és decemberben a Munka Törvény- könyvének módosításakor a parlament elé viszik ezt a kérdést. A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy az egészségügyi dolgozók közül milyen csoportokat érint az október 1-jei hatályú béremelés, s a pedagógusok bérezé-' sében milyen megoldást találnak a jelenlegi gondok áthidalására. Tudakozódott arról is: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársai és szerkesztőségi alkalmazottai részesülnek-e a korábban bejelentett 15 százalékos központi béremelésben. Válaszában Halmos Csaba kiemelte: a Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén hozott döntéseket a kormány megerősitette. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete együttesen határoz arról, hogy az idei 50 millió forintos nagyságrendű — bérpolitikai intézkedés kiket és milyen mértékben érint. A minisztérium és a szakszervezet tájékoztatása szerint ez az egy évre vonatkozóan 300 millió forintos költségvetési kihatású intézkedés a betegellátás szempontjából meghatározó fontosságú diagnosztikai és terápiás egységekben a magasan kvalifikált ‘szákemSér"-'üíánpó'tlási szolgaija. Á televíziónál, a rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglaíkóztitott újságírók szintéji központi béremelésben részesülnek, a megfelelő forrásról a költségvetés gondoskodik. A pedagógusoknál meglévő bérfeszültségek megoldására 270 millió forintra van szükség. Ezt a javaslatot a pénzügyminiszter a parlament elé terjeszti, s az Országgyűlés felhatalmazását kéri, hogy a költségvetésből ezt az összeget megkaphassák a pedagógusberek bruttósítására. A Tervgazdasági Bizottság kötelezte a tanácsokat arra, hogy e döntés meghozataláig gondoskodjanak a megfelelő forrásokról. Ezek a bérpolitikai intézkedések október 1- jei hatállyal léptek életbe. A Népszava munkatársa megkérdezte: a kollektív szerződések, a sztrájkok, a béregyetértés ügyében a szakszervezetnek milyen mozgástere lehet, a parlamentben felléphet-e önálló véleménnyel, képviselhet-e önálló platformot. Halmos Csaba elmondotta: a képviselők között sok a hivatásos szakszervezeti funkcionárius, tehát megvan a valóságos vita lehetősége és esélye az Országgyűlésben. Sem a kormánynak, sem a szakszervezetnek nincs pozícióelőnye ebben a vitában. A Magyar Nemzet munkatársa megkérdezte: minek kell bekövetkeznie Magyarországon ahhoz, hogy olyan gazdasági, illetve ’politikai vezetők, akik súlyosan kompromittálták magukat az elmúlt időszakban, a megfelelő konzekvenciák levonása után eltávozzanak a közéletből. Válaszában Bajnok Zsolt kifejtette: fontos, hogy ne csak óhaj, hanem realitás legyen a közélet tisztasága. A kormányzati törekvéseknek az egyik legfontosabb kritériuma, legfőbb erkölcsi feltétele, hogy ez a közéleti tisztaság az élet minden területén valóság legyen. Enélkül nincs bizalomépítés, nincs konszenzus. Csatlakozott a kérdező ki nem mondott véleményéhez, hogy amikor a kellő vizsgálat, a ténymegállapítás megtörtént, akkor semmilyen körülmények között nem maradhat el a konzekvenciák levonása, kiváltképp akkor nem, ha felelős beosztásban dolgozó közéleti személyiségről van szó. A Világgazdaság munkatársa arról érdeklődött: leértékelik-e a forintot a közeljövőben. Bajnok Zsolt elmondotta: sehol a világon nincs olyan gazdaságpolitikai kormányzati gyakorlat, amely prognosztikusán jelezné egy ilyen lépés várható időpontját. Hozzátette: jelenleg a pénzügyi kormányzatnak semmiféle indítéka, oka nincs arra, hogy mérlegelje a forint leértékelését. Következésképp: ez az intézkedés semmilyen formában nincs napirenden. A Népszabadság munkatársának a munkanélküliekkel kapcsolatos kérdésére Bajnok Zsolt elmondotta: a foglalkoztatottaknak 0,2 százaléka sorolható a munkanélküliek közé. A különféle okok miatt munka nélkül maradottak 94 százaléka egy hónapon belül helyezkedett el. Halmos Csaba válaszában hangsúlyozta: a Tervgazdasági Bizottság döntése szerint januárban a kormány elé kell terjeszteni a munkanélküli segélyről szóló szabályozást, februárban tájékoztatni kell erről a parlamentet, és április 1-jétől a munkanélküli segélyt be kell vezetni, A csütörtöki kor- mányülésen megfogalmazódott, hogy ezt a munkát fel kell gyorsítani, s ha lehetséges, a munkanélküli segély intézményrendszerét április l-jénél korábban meg kell teremteni. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a lottó 41. heti szamsorsolá- sán a következő nyerőszámokat húzták ki: 3, 30, 54, 55, 58 ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ladislav Adamecnek, a .Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökévé történt kinevezése alkalmából. (MTI) EGYPSZICHODRÁMA KÖRVONALAI Visszakerült családjához az eltűnt kisgyermek Csaknem egy évig tartó, közérdeklődéssel kísért nyomozás végére került pont csütörtökön a Budapesti Rendőr-főkapitányságon: a Horváth család végre visszakapta régen eltűnt kislányát, az azóta egyéves „hölggyé” cseperedett Renátát. Mint a nagy port felvert bűnügy korábbi sajtójelentéseiből ismeretes: az akkor két hónapos csecsemőt tavaly decemberben vitte el egy ismeretlen nő a VII. kerüle- ti Majakovszkij utca 65/A szám alatti Halló önkiszolgáló étterem elől. A nagy erőkkel, széles körű lakossági segítséggel megkezdődött rendőrségi vizsgálat a napokban vezetett eredményre: a BRFK szerdán közzétett szűkszavú közleménye bejelentette, hogy rendőrkézre került Páll Lászlóné 33 éves foglalkozásnélküli, dunakeszi lakos, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. Az ügy részleteiről csütörtökön sajtó- konferencián tájékoztatták az újságírókat a BRFK munkatársai. Szabó Ferenc rendőr ezredes, főkapitány-helyettes elmondta: a rendőrség óriási erőket mozgósított az eltűnt gyermek felkutatására; gyakorlatilag az egész ország bűnüldöző szervei részt vettek valamilyen formában a nyomozásban. Bár az eljárásjog szabályai szerint a nyomozást az idén júniusban megszüntették, az ügyet mégsem tették ad acta; továbbra is utánajártak a szép számban érkező lakossági jelzéseknek. A több szálon futó vizsgálat során végül is az a verzió vezetett sikerre, amely feltételezte, hogy a bűncselekményt egy gyermek után erősen vágyódó — feltehet tőén lelkileg sérült—nő követte el. Ebben a körben több ezer asszonyt ellenőriztek, s a hosszadalmas „aprómunka” során így jutottak el Páll Lászlóéhoz. Az őrizetbe vett asszony vallomása nyomán kirajzolódtak a „pszichodiáma” körvonalai. A gyermektelen asszony már hosszú ideje eredménytelenül vágyódott gyerek utáü, ezért 1983-ban férjével örökbe fogadták testvére Rózsa nevű kislányát. Időközben azonban megromlott a családi kapcsolat; Pállné elvált férjétől, s a gyereket az apánál helyezték el. Feltehetően a gyerek utáni vágyódás volt az okozója annak, hogy az asszony az elmúlt év nyarán környezetével, élettársával, s talán még önmagával is elhitette: gyermekáldás elébe néz. Ennek megfelelően viselkedett,9 Horváth Renáta újra szüleinél. öltözködött, s a vélt terhességgel még a Margit kórházban is eltöltött három napot. Karácsony közeledtével kérte volt férjét, hogy az ünnepekre engedje el a kislányt. Á férfi megtagadta a kérést, az amúgyis rendezetlen körülmények között élő asszony erre nyakába vette a várost, céltalanul bolyongott az utcákon, pályaudvarokon aludt. Az emlékezetes napon, december 23-án éppen a Halló bár előtt vezetett el az útja, árúikor megpillantotta az őrizetlenül hagyott babakocsit, benne a pingvinmintás takaróval bebugyolált gyereket. A hirtelen jött ötlettől vezéreltetve sr- gyors terepszemle után—megragadta a gyerekkocsit és sietős léptekkel eltolta. A Lenin körút egy félreeső kapualjában kikapta a csecsemőt a kocsiból, taxit fogott, s apja III. kerületi lakásához vitette magát. „Megszültem a gyermeket, most jövök a Margitból” — állított be édesapjához, akinél csavargásai során gyakran megfordult. A korábbi „terhesség” okán az élettárs, a rokonság elhitte az asszony szavait, aki egyébként hamarosan iratokról is „gondoskodott”. A III. kerületi anyakönyvi hivatalból másolatot kért a korábban örökbe fogadott lánya anyakönyvi kivonatáról, majd a papírt — meglehetősen primitív módszerekkel — meghamisította. Az ellopott kislány ettől fogva — az élettárs neve után—mint Szabó Erzsébet kezdett „új életet”. A sajtótájékoztatón a BRFK munkatársai elmondták azt is, hogy az álanya jól bánt „gyermekével”. Á kicsi szépen fejlődött, most is jó egészségben van, immár igazi családja körében. A házkutatás alkalmával előkerültek azok a holmik is — a kezeslábas rugdalódzó, a takaró —, amelyeket a kisgyermek eltűnésekor viselt. Ezeket az egyértelmű tárgyi bizonyítékokat azonban hamarosan orvoászakér- tői vizsgálat egészíti ki. Páll Lászlóné jelenleg a BRFK őrizetében váija' a vizsgálat lezárását; „családi állapot megváltoztatása” vétség miatt folyik ellene eljárás.
