Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
/ 1988. október 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskuii Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Történt-e fordulat, vagy sem? Erről is többen fejtették ki véleményüket. Terhe Dezső, a HNF megyei bizottságának titkára például azt állította, hogy történt. A kezdet lépéseit is meg kell becsülni, jelentette ki, hozzátéve: négyezer ember mondott véleményt a társadalmi vitákban törvénytervezetekről, és ez önmagában is elismerésre méltó eredmény. Sürgette önálló megyei szociálpolitikai program kidolgozását, hogy minden ' rászorulón segíteni lehessen. A politikai helyzetet jellemezve úgy fogalmazott: naponta kell’ új dolgokat megtanulni, régieket elfelejteni, ám — tette hozzá —i- a régi eredményeket elérők nehezen felejtenek. '■'( ' Rendkívül sürgős és fontos lenne a közoktatás és1 az egészségügy rendbe szedése ■?— mondotta egy pedagógus és égy orvos. Bencze Károlyné és dr. Molnár Gábor (mindketten kalocsaiak) szóvá tették iaz. alacsony fizetést. Azokban az országokban tudtak kilábalni a nehézségekből — .mondta Benczéné —, ahol költöttek az oktatásra, Magyarországon közben éppen hogy csökkentették az e célra fordítható összegeket. Nincs könnyebb helyzetben az egészségügy sem, ám, ha minden okuk meg is lenne, hogy sztrájkoljanak, ezt — orvosi esküjükre gondolva — mégsem fogják megtenni, mondotta Molnár doktor. Könnyű-e kijutnia a tőkés piacra egy kisszövetkezetnek? Bizony nem — vallotta meg Bari István (Kiskun- majsa) elnök. Egy példát említett: ha a cégek 85 forintért (tehát magasan a banki árfolyam fölött) vállalták, hogy megveszik a dollárt, elvben soron kívüli engedéllyel vehettek a termeléshez szükséges anyagokat — ám az engedély négy hónap múlva érkezett. Ennyi idő alatt a vevő, különösen ha tőkés, eláll a legjobb üzlettől is. Maguk az impexek sem elég hatékonyak — a szövetkezet személyes- tárgyalással' 30 százalékkal lealkudott egy árból, amit az ő néVéBéó tárgyaló impex már évek ótá fizetett. Csikász Jánosné, a Központi Bizottság tagja a hatékonyság növelését, a szerkezetváltást és a piac szerepének felértékelését látná — a KB állásfoglalásával egyezően — a kiút- nak. A hatékonyságot az adók rontják, a szerkezetváltást a tőkehiány akadályozza, a piac szerepének növelését pedig a fogyasztás visszafogása. Szóvá tette, túlmunka nélkül nem lehet megélni, ám az igy szerzett jövedelem nagy részét elviszi az adó. Az emberek mégis rákényszerülnek a pluszmunkára, mert alapfizetésük napjainkban a létminimumot éri csak el. Amíg 1970-ben havi 1990 forintos fizetésből már neki lehetett kezdeni az építkezésnek, ma sokkal-sokkal több pénzzel is csak nehezen, különösen, hogy előre kell a költségeket növelő ÁFA-t kifizetni. Gál Gyula, a megyei tanács osztály- vezetője exporttámogatást sürgetett a szocialista relációban is, Szabó Lajos azonban ezzel kapcsolatban más véleményen volt. A megyei párt-végre- hajtóbizottság „civilben” vezérigazgató tagja azon nézetét hangoztatta, hogy tisztességesen nyilvánosságra kellene hozni, mit miért adunk szocialista viszonylatban, ebből ugyanis világos lehetne, hogy érvényesítünk-e komparatív előnyöket. A fordulathoz mindazonáltal a belső feltételeket is meg kell változtatni, mert amíg a műszakszám alig 1,3, amíg a nyugatinak a felét se igen éri el a normateljesítmény, ráadásul pedig felgyülemlett az adminisztráció is, addig ez nemigen lehetséges. Végezetül bizalmat kért minden olyan vezetőnek, aki képes és kész a változtatásra. A Politikai Bizottság jelenlévő tagja, Szabó István a KB üdvözletét átadva már azért is örömét fejezte ki, hogy testületi ülésen ilyen nagy teret kap a gazdaságpolitika. Emlékeztetett a kormány kibontakozási programjának fő céljaira — az adósságállomány megállítása, a fogyasztás visszafogása —, majd országos áttekintést adott a pillanatnyi helyzetről, illetve a kilátásokról. Az ipar —- mondotta —1,5-2 százalékkal növelte termelését, ezen belül 20 százalékkal nagyobb a dollárbevétele, pint tavaly. A mezőgazdaság annak ellenére teljesíti tervét, hogy súlyos aszály pusztította. Ez ugyan nem átütő siker, de egy egész nemzet van mögötte. Az adórendszer bevezetését a maga részéről szükségesnek mondotta, hozzátéve: senki sem várta, 9 Rövid eszmecsere a szünetben. hogy ez fog jó hangulatot okozni. Be kell látni, hogy az ebből származó pénzre az országnak szüksége van. A TOT elnöke a politikai helyzetet is értékelte, mondván: a . nyíltságtól, amely a nagyobb demokráciához vezet, nem keli félni. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese vitatkozott azzal a megállapítással, hogy bizonyos cikkekből túltermelés lenne, azt azonban ő sem cáfolta, hogy mind a kistermelőknek, mind a gazdaságoknak rengeteg a gondja. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára már a következő napirendhez is hozzászólt (ez voltaképpen azt mondja ki, hogy a párt általában csak partügyekben hozzon határozatot, azáz: főképpen politizáló'szerve- zet legyen). Persze ez nem fogja azt jelenteni, hogy a párt nem fog beleavatkozni a folyamatokba, ha a beavatkozás elmaradása nagyobb kárral járna, mint a tett mondta. Abban, hogy a kibontakozási folyamat mégiscsak elindulófélben van, az apparátusban dolgozó pártmunkásoknak is nagy szerepük van. Hangot adott annak a véleményének, hogy mindenütt meg kell oldani azokat a vezetőcseréket, amelyeket az idő is sürget. Segíteni kell -Smondotta —, hogy a helyi népakarat kifejeződjies- sen, ugyanakkor azonban maximális Védelmét' ’ érdemelnék azok, akik akarnak valamit. A megyei pártbizottság egyetlen tartózkodással jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, amely így testületi véleményként szögezi le: a kibontakozási program végrehajtása lassú ütemű, a megye gazdaságában kevés jel utal a változásra, gyökeres fordulat nem következett be. Több ágazat válsághelyzetbe jutott, az infláció meghaladja a tervezettet, a vállalatok gondjait tetézik a hosszú távú célokkal ellentétes hatású szabályzók. Egyre több társadalmi feszültség kerül felszínre, ezek kezelésére egyelőre még nincsenek eszközök: A bizottság javaslata alapján a megyei pártbizottság az illetékes központi szerveket részletesen tájékoztatja a kibontakozás előtt álló köz- gazdasági és jogi akadályokról. Külön is fölhívják a figyelmet a szovjet exportra, illetve a KGST-re — olyan piacszabályozó intézkedések megtételét sürgetve, amelyek érdekeltté teszik a vállalatokat ezekben a szállításokban. A pártmunka korszerűsítéséről Korszerűsíteni kell a párthatározatok végrehajtásának szervezését, ellenőrzését, értékelését — fogalmazta meg a megyei tapasztalatok összegzését a megyei párt-végrehajtóbizottság, s a harmadik napirendi pont keretében a pártbizottság elé javaslatot is terjesztett, amelyben megjelölte a munka fő irányait is. Az írásos anyagban rögzítették, hogy az új követelményekhez kell igazítani a döntési folyamatot. Már az előkészítés időszakában, a munka- tervek összeállításakor széles körű vélemény- és információgyűjtésre kell támaszkodni, ugyanakkor a tervet rugalmasan, az időszerű feladatokkal kiegészítve, módosítva szükséges megvalósítani. A testületek csak a legfontosabb közérdekű kérdésekkel foglalkozzanak, s kapjanak nagyobb jogkört az állandó bizottságok, amelyek - akárcsak egyes időszaki bizottságok — gyakrabban legyenek a különböző témák előterjesztői. Olyan keretjellegű döntéseket kell hozni, hogy ezáltal az irányított szerveknek is megmaradjon-a megfelelő mozgástere. A párhuzamosságokat elkerülendő, előzetesen egyeztetni kell a különböző tanácsi, társadalmi szervekkel, s alkalmazni a kétfordulós tárgyalási módszert -í- ha az indokolt. 'Általánossá kell tenni, hogy az előzetes tárgyalások során különböző fórumok az előterjesztés eltérő változatait is megvitathassák, s lehetőség szerint kidolgozott alternatívák kerüljenek a végső döntésre hivatott testületek elé. A döntések végrehajtásában sokat segít a gyors, pontos, beavató jellegű tájékoztatás, amelynek szervezeti, technikai feltételeit, is korszerűsíteni és egyszerűsíteni' szükséges. Ez együttjár azzal is, hogy csökkentik az idevonatkozó párthatá/ozatok szármát, ami igencsak indokolt, mert 1988. augusztus 31-éig 195 megyei pártbizottsági és végrehajtó bizottsá-. gi határozat volt érvényben, s ez inkább már akadályozta, mintsem segítette a munkát. A végrehajtó bizottság szeptemberi ülésén 80 határozatát hatályon kívül helyezte, ölig a pártbizottság az előterjesztett indít-. vány alapján tegnap 11 határozatáról. döntött ugyanígy. A megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot is, hogy a testületi munkával és a döntési folyamiatokkal kapcsolatos ügyeket egy apparátusi csoport keretében kell összefogni, s szükséges kidolgozni a nyilvántartás és az információtovábbítás korszerűbb formáit is, megteremtve mindehhez a megfelelő feltételeket is. Ugyanakkor elő kell készíteni a testületek és az apparátus munkamódszerének, munkastílusának korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, s azokat folyamatosan -— kipróbálva a gyakorlatban is az újszerű megoldásokat — alkalmazni kell a napi munkában is. Döntés a pártértekezletről Ezután dr. Szabó Miklós előterjesztésében azt vitatta meg a testület, hogy tartsanak-e Bács-Kiskunban megyei pártértekezletet. Igaz, hogy a megyei pártbizottság 1988. augusztus 23-ai ülésén — az akkori körülmények és vélemények ismeretében —. úgy határozott, hogy ilyen értekezletre a megyében nincs szükség. Az azóta eltelt időben azonban megváltozott a párttagság helyzetértékelése, s ennek nyomán módosultak a vélemények is erről a kérdésről. A Petőfi Népében 1988. szeptember 29-én megjelent Levél a pártalap- szervezetekhez című, a megyei pártbizottság első titkára által aláírt felhívásra, az abban megadott határidőig a Bács-Kiskunban működő 970 párt- alapszerv (30 773 tag) közül 674jelezte szándékát a megyei pártbizottság illetékes osztályához (ez 23 500 párttag). Ebből 415 alapszervezet (14 500 párttag) annak a véleményének adott hangot, hogy szükséges a megyei pártértekezlet megtartása. Ezek ismeretében a megyei pártbizottság 57 jelenlevő tagja nyüt szavazassál (tízen betegség, gyes, külföldi kiküldetés miatt nem voltak jelen) 53 igen és 4 nem szavazattal úgy döntött, hogy 1988. december 17-ére összehívja az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának értekezletét. A testület arról is döntött, hogy a pártértekezlet szervezésével kapcsolatos tennivalókat az október 25-ére összehívott soron kívüli pártbizottsági ülésén tűzi napirendre'. A pártbizottság üléséről Ballai József, Gál Sándor és Váczi Tamás tudósított. A fotókat Tóth Sándor készítette. megszüntetés a sorsuk? Egy nap a lajosmizsei Nagyanyáink még a szerető- 0 71/7/)/!rí/lVl ogódó család körében és a bá- jZ, lAtUU t L I LU! LLJLlí 1 aggódó I baasszony biztató szavai kíséretében hoztak gyermeket a világra. S ha születésünk jött szóba, anyáink a szülőotthonokról meséltek, melyeket mi sóhajtozva emlegetünk, amikor a kórházba indulunk szülni. Valamikor száznál is több szülőotthon volt, ma már a harmincat sem éri el a számuk, a megyében is csak három van. Vajon ennek az alig néhány szülőotthonnak is a megszüntetés lesz a sorsa? Van-e egyáltalán létjogosultságuk ezeknek az intézményeknek? E kérdésekre igyekeztünk választ kapni, amikor felkerestük a lajosmizsei szülőotthont. Havonta tíz szülés Belépve a kapuján, hangulatos udvar fogadja a látogatót. Az ablakok alatt virágok, az út mentén a „főnővé- ri” rózsák. Legalábbis az itt dolgozók nevezik így őket, mert Fiedler Márta, a főnővér ültette őket. Dr. Pólik József, aki 1968 óta vezetője az otthonnak, kedélyesen mesél a húsz évvel ezelőtti állapotokról: — Amikor idejöttem; a főbába tyúkjai kotkodáltak és disznók röfögtek az udvaron. Most virágágyások között sétálhatnak az asszonyok, föléjük árnyat adó fák borulnak. Pólik doktor a pádon pihenő két terhes nő felé fordul. — Asszonyok — mondja tettetett komolysággal—, hallották, hogy megszüntetik a szülőotthont? Azok először nem tudják, hogyan.is értsék ezeket a szavakat, de a válaszuk már kész: — Még csak az hiányozna! -— Márpedig amilyen kevés szülést — havonta körülbelül tízet — vezetnek le az otthonban, akár meg is szüntethetnék. Hiába, a kórház mégiscsak megbízha- tóbb. Több a műszer, műteni is azonnal tudnak, ha komplikáció lép fel. Fontos, hogy a magzat egészségesen szülessen, a szülőotthonban viszont nincs meg ehhez minden szükséges feltétel. Persze, az is elgóndolkodtafó, hogy egyre kevesebb nő vállalkozhat az egyszerűbb feltételek közötti szülésre. — Sokkal több a szövődményes szülés— magyarázza Pólik doktor. Persze az is igaz, hogy régen nem vettünk sok olyan esetet patológiásnak, amit ma annak veszünk. Beszélgetés közben szétnézünk az otthonban. Húsz éve tizenöt, ma huszonegy ágyas. A három kórterem egyikében fekszenek az asszonyok, akik itt hozták gyermeküket a világra, érkezésünk előtt éppen ketten szültek. Araikor meglátogatjuk őket, már boldogan mosolyognak. Még tíz napig maradnak az otthonban, hogy teljesen rendbe jöjjenek. Rajtuk kívül fekszenek itt gondozás alatt álló veszélyeztetett terhesek, egyéb nőgyógyászati problémával küszködök* és olyanok, akik kisebb műtéten estek át. A jól felszerelt szülőszoba és műtő mellett Pólik doktor büszkén mutatja a még csak két hete használatos műszert, a kardio tokográfot. Ez a műszer félmillióba került, s mindezt'a lajosmizsei vállalatok és tsz-ek fizették ki. A kardio- tokográf egyébként a terhesség utolsó heteiben, napjaiban ad fontos információkat az orvosnak. Jelzi a magzat mozgását, regisztrálja a szívhangot és méri a fájásokat, a méh összehúzódását. |M|p Egy ladánybenei fiatalasszony esete ösztönzött a megszerzésére — emlékszik vissza a főorvos. Az asz- , szonyka kihordott egy teljesen egészséges magzatot, s az az utolsó napokban a méhen belül meghalt. A köldökzsinór a nyakára tekeredett. A kardiotokog- ráf jelezte volna a rendellenességet. En azt mondom, ha csak egy szülés van egy hónapban, akkor is legyen olyan a feltétel, mint a nagy kórházakban. Optimális családtervezés A lajosmizsei asszonyok egyéb előnyöket is élvezhetnek. A szülőotthonban ugyanis Pólik doktor mindennap 9-től 11 óráig nőgyógyászati rendelést tart. Míg ő távol van, az egyik védőnő, Schnörch Pétemé a terveikről beszél. — Mi is bevezetjük itt az optimális családtervezési szolgáltatást. Az országban már két helyen van ilyen. Az erre jelentkező, házaspároknak tanácsokat adunk, megvizsgáljuk az egészségi alkalmasságukat, ha az asszony teherbe esik, megbeszéljük, milyen életmódot kell folytatnia a kora terhesség védelme érdekében, majd felkészítjük a szülésre.’ Schnörchné közben kis könyvecskéket mutat, melyekben tanácsok olvashatók, és szintén ennek a szolgáltatásnak az eszközei. Kissé kétkedve hallgatom lelkes tájékoztatóját. Az embernek persze ősi vágya, hogy egészséges utódokat hozzon a világra, de képes-e. ezért lemondani, képes-e ezért időt ál9 Külön szobában az újszülöttek. 9 Pólik doktor büszkén matatja az új műszert. 9 Akik már túlvannak a szülésen. dozni? S amikor az egyik oldalon számos orvosi módszer és biológiai ismeret segítené az elképzelést megvalósítani, addig valahol a másik oldalon egyéb erők ezt akadályozzák. Lajosmi- zsén vajon lesznek-e vállalkozók? — Nagyon hiszünk benne -^válaszol a-kételyeimre Schnörchné. Pólik doktor is felbukkan és megerősíti a védőnő szavait. — Egyszer, egy kongresszuson — kezdi — beszéltem a szülőotthonunk munkájáról, terveiről. Csodálkozva néztek rám: mit akar ez az orvos? Megváltani a világot? Dehogy akarom! Csak hiszek abban, amit csinálok. A főorvost ez a hite segíthette, amikor húsz évvel ezelőtt elkezdte Lajos- mizsén a rákszűrést. A rendelőben sorakozik a két évtized alatt összegyűlt csaknem 5000 körüli karton. A 21 és 65 év közötti nők 80 százaléka kétévenként megjelenik a szűrésen. Izgat a titok: hogyan érték ezt el? — Úgy — magyarázza a doktor —, hogy húsz éve mondogatjuk. Tinédzsergondozás Az ebéd kitűnő. Berki Illésné, a szakácsnő olyan lebbencslevest és töltött paprikát főzött, mint otthon szokás. Egy óra felé dr. Szabó Irén, a gyermek- orvos is megérkezik, hogy megnézze az újszülötteket. Pólik doktor pedig készül a terhesgondozásra, a váróban legalább húsz asszony vár rá. A védőnők, Bállá Istvánná és Bujdosó Gellértné már reggel megmérték a terhes nők vérnyomását és testsúlyát, így gyorsabban halad a vizsgálat. A főorvos — miközben nézi az asszonyok névsorát — megjegyzi: — Sajnos, egyre kevesebben szülnek. A papírok szerint októberben kilenc, novemberben 17, decemberben ugyancsak kilenc asszony vár gyermeket. Akik már közel állnak a szüléshez, azokat Pólik doktor küldi a szülőotthonba. Jó lesz tudni, mit mutat a kardioto- kográf. Két nő esetében hosszabb a megbeszélés, ők ugyanis a féljük jelenlétében fognak szülni. Ideje lesz a férfiaknak is készülni az eseményre. Az egyik vizsgálatnál elkomorodik az orvos arca. ■Sitt bajok vannak — szól;—| be kell utalnom a kórházba. A fiatalasszony sírva fakad: — Azonnal mennem kell? kérdezi kétségbeesve. Egy másik szomorúan veszi tudomásul, hogy nem szülhet a szülőotthonban. A harmadiknak azt tanácsolják, ne egyen sósat és zsírosat. Persze sok anyuka nem fogadja meg a tanácsokat. Pólik doktor úgy véli, akkor érnek el eredményt a gondozásban, ha a nevelést már a serdülőkorban elkezdik. Ezért találta ki a tinédzsergondozást. Az általános iskolás lányok mind megjelennek ezen a gondozáson, ahol á főnővér és Urban Istvánná, a szülésznő segítségével megnézik a fejlettségüket és tanácsokat adnak. Délután négy órára a hatodikos lányok érkeznek meg. Háromnegyedkor már hangos a váró, az anyukák is eljöttek. — Korán idekerültek — sóhajt az egyik. Kissé furcsállják az egészet, de azért mind elhozta a gyermekét. Míg a lányok kuncogva vetkőznek a rendelőben, a főorvos az édesanyákkal beszélget. Nem árt őket sem felvilágosítani. Már öt óra is elmúlt, de a szülőotthonban még mindig nagy a sürgésforgás. Igaz, nem lesz ma szülésT de akad azért tennivaló. A lajosmizsei otthon az elvesztett régi szerep helyett I alkalmazkodva a jelen igényeihez — újakat vállalt. Olyan szerepeket, amelyekre a kórházak szülészeti osztályai nem alkalmasak. Benke Márta
