Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
1988. október 8. • PETŐFI NÉPE • 3 1 (Folytatás a 2. oldalról.) Maróthy László válasza után Sta- dinger István elmondotta, hogy a vita során a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét több megjegyzés érintette. Ezért szükségesnek tartja, hogy az Országgyűlés nevében a bizalmáról biztosítsa a magyar tudóstársadalmat és további segítségüket kérje. Bejelentette továbbá, hogy az ülés ideje alatt két javaslat érkezett hozzá. Király Zoltán és 31 más képviselő azt kérte, hogy a házszabály előírásainak megfelelően az Országgyűlés név szerinti szavazással döntsön a tárgyalt kérdésről. 34 képviselő1 irt alá egy másik indítványt, amiben — ugyancsak az ügyrendre hivatkozva — kérik, hogy a szavazás idejére zárt ülést rendeljenek el. Az e kérdésről kialakult vita után Avar István (Bp., 17. vk.) színművész javaslatára kompromisszumos megoldás született: a képviselők nyílt ülésen, de nem kézfeltartással, hanem felállással szavazzanak. Határozathozatal következett: az Országgyűlés 317 szavazattal, 19 ellen- szavazattal, 31 tartózkodással -^felállással szavazva — tudomásul vette a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerberuházásról előterjesztett minisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy biztosítani szükséges a környezetvédelemmel, a víztisztítással és településfejlesztéssel kapcsolatban meghatározott feladatok és feltételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédelmi üzemeltetési módjait. A képviselők ezután egyhangú szavazással ad hoc bizottságot hoztak létre a beszámolóban és a vitában elhangzott észrevételek, javaslatok sorsának további figyelemmel kísérésére, a munkálatok ellenőrzésére. Tájékoztató az ügyrend-korszerűsítés előkészítéséről A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály, az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnöke tartotta meg szóbeli tájékoztatóját. Elöljáróban hangsúlyozta: a bizottság abban a helyzetben kezdte el és folytatja munkáját, amikor napirenden van hatályos alkotmányunk átfogó felülvizsgálata. Úgy találta, hogy az ügyrend módosításával mégsem várhatja meg alaptörvényünk átfogó korszerűsítésének — előreláthatóan 1990-ben esedékes — előterjesztését, hanem addig is olyan javaslatokat tár az Országgyűlés elé, amelyek már most jobbíthatják a testület és a képviselők érdemi tevékenységének jogi és szervezeti feltételeit — emelte ki a bizottság elnöke. A nagyobb jelentőségű javaslatokat ismertetve elmondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a parlament, és adja meg a megválasztott elnöknek azt a jogot, hogy előterjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatait. Fontos kérdésnek tartják a bizalmi, illetve a bizalmatlansági intézmény alkotmányos, ügyrendi szabályozását. A testület javasolja továbbá, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi hatásköréből az Országgyűlés összehívására vonatkozó jogkör szálljon át a parlament elnökére, kivéve az alakuló ülés összehívását. Ugyancsak az Országgyűlés elnökét illesse meg az elfogadott törvények aláírásának és kihirdetésének joga. A jelenlegi, legalább két ülésszak megtartására vonatkozó előírás helyett — a gyakorlathoz is igazodóan — legalább négy ülésszak összehívását tegye kötelezővé az Alkotmány, s így az ügyrend is. Célszerű előírni, hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. A bizottság javasolja: legyen az Országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavaslatokat két fordulóban vagy két olvasásban —■ tehát előbb a törvényjavaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét — tárgyalja meg. Kívánatos, hogy a -szavazásnál az ügyrend írja elő a szavazatszámláló gép alkalmazását, erre a folyamatban levő rekonstrukció befejezése után kerülhet sor. Az Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztésében fontos, új politikai elemnek tekinti a testület azt a javaslatot, hogy a megyei képviselőcsoportokban és az állandó bizottságokban való részvétel mellett tegyék lehetővé a képviselőknek: törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra külön csoportokat hozhassanak létéé. A képviselői munka feltételeinek javítására vonatkozó elgondolások közül a legfontosabb, hogy a képviselőt munkahelyén — kérésére — évente negyven nap munkavégzés alóli felmentés illetné meg. Erre az időre meg: kapná az átlagkeresetét, ezt azonban az Országgyűlés megtérítené a munkáltatónak. A bizottság nem támogatja a főhivatású képviselői intézmény bevezetését. Ezt követően Boldizsár Iván (országos lista) kért szót, s javasolta: az Országgyűlés ügyrendjét a jövőben — az évszázados hagyományra tekintettel — ismét nevezzék házszabálynak. A parlament elnöke az indítvány megfontolását az ügyrend korszerűsítésére kiküldött bizottság vezetőjének figyelmébe ajánlotta. KELET—NYUGATI EGYUTTMŰKODES Befejeződött az EGB szimpóziuma Pénteken Budapesten befejezte munkáját az ENSZ EGB szimpóziuma,’ amelyen 25 ország, valamint a KGST és a Közös Piac vezető gazdaságpolitikusai tanácskoztak Európa fejlődéséről, a gazdasági növekedésről, az ezredfordulón várható világgazdasági helyzet prognózisairól. A szimpózium keretében a kelet—^nyugati együttműködés kérdéseiről kerékasztal-konferenciát tartottak, amelyen neves politikusok, köztük Amintore Fanfani olasz költségvetési és tervezésügyi miniszter, Otto Schlecht, az NSZK szövetségi gazdasági államtitkára, valamint Sztyepan Szitaijan, a Szovjetunió Állami Terv- bizottságának első elnökhelyettese fejtette ki nézeteit. A szimpózium résztvevői zárótanácskozásukon ajánlásokat fogadtak el az EGK-tagországok számára. Az EGB-ülés elnöki tisztét betöltő Báger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője összegezve az elmúlt négy nap munkáját az MTI munkatársának kifejtette: a szimpózium vitájában különösen nagy hangsúlyt helyeztek a résztvevők és a felszólalók a gazdasági növekedés gyorsítására. E tekintetben nem alakult ki egyetértés, sokan sokféle odavezető utat fogalmaztak meg; volt . aki gyorsított ütemű növekedéssel kívánja a feszültségeket feloldani, mások viszont csak a lassú kibontakozást szorgalmazták. Viszont valamennyien megfogalmazták, hogy széles körű reformokra van szükség a gazdaságirányításban, és a reformoknak a társadalompolitikai szférát is éríntehiök kell. A tanácskozáson nagy érdeklődés kísérte a szovjet és a magyar reformtörekveseket. Különösen azt a szovjet elképzelést, hogy a KGST-országok is mielőbb egységes piacot építsenek ki, továbbá, hogy belátható időn belül a rubelt konvertibilis fizetőeszközzé tegyék. Ami a két gazdasági tömb együttműködését illeti, a nyugati felszólalók az 1992-re tervezett közös piaci unió előnyeit elemezték, a szocialista országokból erkezett és néhány más nem közös piaci ország szakemberei viszont aggodalmaikat is megfogalmazták, miszerint egy ilyen unió befeléfordulással, elzárkózással járhat. Válaszként a nyugat—európai politikusok a teljes nyitottságot Ígérték, s példaként hozták fel hazánk es a Közös Piac nemrég kötött szerződését is. A szimpóziumon bő teljedelemben foglalkoztak a környezetvédelemmel, különösen ami annak az energiagazdálkodással összefüggő kérdéseit illeti. A résztvevők támogatták Fanfani javaslatát, hogy kontinensünkön összeurópai környezetvédelmi évet szervezzenek az égető problémák közös megoldására. WHITEHEAD KELET-EURÓPAI ÚTJAI Három napot hazánkban tölt Az Országgyűlés a bizottság elnökének tájékoztatóját egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Az interpellálok sorában elsőként Bánffy György színművész' (Budapest, 4. vk.) kapott szót. A képviselő az örökbefogadások meggyorsítása tárgyában terjesztett elő interpellációt a szociális és egészségügyi miniszterhez. Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter elmondotta: a minisztérium ez év novemberében terjeszti a kormány elé javaslatát a. gyermek- és ifjúságvédelem átfogó, felső szintű törvényi szabályozására. Ezzel egyidejűleg folyamatban van a családjogi törvény módosítását kezdeményező indítványok előkészítése is. A miniszter annak a reményének adott hangot, hogy e tárgyban még az idén érdemi döntés születik. Bánffy György, az Országgyűlés két tartózkodással fogadta el a választ. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője interpellált a személygépkocsi-előjegyzési rendszerrel, illetve az előlegek kamatszintjével kapcsolatban. Az írásos választ a képviselőknek korábban kiosztották. Az elnök megkérdezte az interpellálót, egyetért-e a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter válaszával, amely szerint a személygépkocsi-vételár előlegének kamatát 1989. január 1-jétől 6 százalékra emelnék fel, s megvalósíthatónak tartják a jelenlegi 50 százalékos előlegbefizetés 40 százalékra történő csökkentését. Hellner Károly a választ azzal a kéréssel fogadta el, hogy a vételárelőleg csökkentéséhez szükséges jogszabály- módositást is hajtsák végre úgy, hogy az intézkedést január 1-jén bevezethessék. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) zala- szentgróti körzeti főorvos az egész- ségűgyi szolgálat gépkocsiellátása tárgyában interpellált a kereskedelmi miniszterhez, kérve, hogy miniszteri rendelettel tegye lehetővé a gépkocsik meghatározott időnkénti, például ötévenkénti vásárlását. Beck Tamás kérte az Országgyűlést: járuljanak hozzá, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az egészségügyi tárcával, esetlég . az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével közösen megvitassa ezt a kérdést, és a Parlament következő ülésszakán terjeszthesse elő javaslatát. , ,Az interpelláló és az Országgyűlés a választ elfogadta. Czoma László (Zala megye, 5., vk.), a keszthelyi Kastélymúzeum igazgatója a kastélyparkon átvezető út engedélyezésének törvényessége tárgyában interpellált. Az előzményeket felidézve emlékeztetett arra, hogy a keszthelyi Festetics-kastély műemlékileg védett parkját egy közúttal kettévágták, károsítva ezzel a természetvédelmi területet. Az útépítést;— mondta—akkor is meg kellett volna akadályozni, ha száz szá- zalékosan törvényes lenne. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszterhez fordult: mire alapozta a városi tanács szeptemberi ülésén tett kijelentését, miszerint az útépítési eljárás mindenben törvényes volt. Somogyi László leszögezte: a Keszthelyi Városi Tanács nyilvános ülésén felelőssége tudatában, a rendelkezésre álló iratok alapján jelentette ki, hogy az eljárás törvényes volt, s ezt az állásfoglalását az Országgyűlés előtt is megerősítette. Ismertette a döntés jogi alapjait, s kijelentette: a keszthelyi útberuházást a hatályos törvények figyelembevételével hajtotta végre a városi tanács, s a széles körű egyeztető munka során a környezetvédelmi hatásokra is tekintettel voltak. Az interpellációra adott választ Czoma László nem fogadta el, az Ország- gyűlés azonban 15 ellenszavazattal, 55 tartózkodás mellett tudomásul vette. Ezután Varga Miklós (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi szakközépiskola igazgatója az alsó- és középfokú iskolában az egészségtan bevezetése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy nem fejeződött be határidőre az a vizsgálat, amely az egészségtan tantárgyként való bevezetését célozza. Ma még ugyanis hiányoznak a pedagógiai felkészülés feltételei. Czibere Tibor ígéretet tett arra, hogy ezt a vizsgálatot meg fogják gyorsítani, | elképzeléseiket a jövő esztendő első felében az Országos Egészségvédelmi Tanács elé terjesztik. A művelődési miniszter válaszát Varga Miklós, majd az Országgyűlés elfogadta. A továbbiakban Stadinger István bejelentette: Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) a Gagarin Hőerőmű Vállalat gondnokságvezetője az előző ülésen az erőmű- fejlesztés ügyében indítványt tett. Erre a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság elnöke válaszolt a képviselőnek. A bizottságok egyetértenek a képviselő kezdeményezésével: az energiapolitikai koncepció mielőbbi komplex vizsgálatra szorul. A bizottságok a jövő év folyamán a kormánytól tájékoztatást kémek a kialakított alternatívákról. A választ Csongrádi Csaba elfogadta. Ezután képviselői kérdések következtek. Hellner Károly a Minisztertanácshoz intézett kérdésében arra kért választ, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ismert elhelyezési problémáját mikor, mily módon tudják megoldani, s ezzel a megfelelő munkafeltételeket megteremteni. Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter elmondta: jelenleg 120 ezer négyzetméter kielégítetlen irodaigényt tartanak nyilván. Ebben szerepel a Kereskedelmi Minisztérium is, amely egy épületbe szeretne költözni. Olyan üres irodaház azonban, ahol több mint nyolcszáz dolgozót el lehetne helyezni, jelenleg nincs a fővárosban. Ha a létszám radikálisan csökkenne, könnyebben megoldható lenne az elhelyezés. Hellner Károly a válaszra reagálva bejelentette, hogy a kérdést változatlanul napirenden szükséges tartani. Király Zoltán a pénzügyminisztertől kérdezte: adna-e magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy — mint több napilap is hírül adta — a KNEB vizsgálata során felvetődött: a pénzügyminisztériumi tisztviselők lakásépítésükhöz jelentős összegű támogatást kaptak az állami költségvetéstől. Villányi Miklós elöljáróban elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítéséről szóló KNEB- közleményt vele egyeztették, szövegét korrektnek tartja. Ä vizsgálatban a minisztérium munkatársai tárgyszerű magatartást tanúsítottak, segítették a tények feltárását. Néhány jogszabály értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdés nyitott maradt. Ezek megnyugtató tisztázására a KNEB elnökével együtt az igazságügyi szerveket kérték fel. Villányi Miklós ezután ismertette a minisztérium párt-, szakszervezeti és hivatali vezetésének véleményét. Eszerint az építkezés a Pénzügyminisztérium megbízása alapján, az OTP beruházásában, munkáltatói támogatással, az e célra alakult bizottság irányításával szerveződött. A minisztérium vállalta, hogy a saját kezelésében lévő Lóránt utcai telket alkalmassá teszi lakásépítésre, az ehhez szükséges terület-előkészítést és telekkialakítást elvégezteti. A jogszabályok üyen esetekben lehetővé teszik, hogy a telket a dolgozóknak értékesítsék. Á tartós használatbavételi díjat, illetve a telek árát az érvényes jogszabályok alapján a terület építésére alkalmassá tételéhez szükséges telekkialakítási és közművesítési költségekkel egyezően lehet megállapítani. Ez felső határ, alsó határt a jogszabály nem rögzít. A vevők a telket nem ingyen kapták, hanem a 13 és fél milliós költségből 10 millió forintot a lakások árából megfizettek. Amikor a miniszteri értekezlet a támogatásról döntött, vevők még nem voltak kijelölve. Csak e döntés után hirdették meg a várható eladási árat és a lakásokat. A közzétett feltételekkel a lakásokra ötvenhatan jelentkeztek, közülük a lakásbizottság javaslata alapján, a szakszervezeti bizottság állásfoglalását követően a minisztérium vezetése jelölte ki a huszonkét vevőt. Ebből következik, hogy a későbbi vevők nem lehettek érdekeltek a lakásépítési feltételek alakításában. A lakásvásárlókat illető vádak, a korrupcióra történő utalás tehát nem megalapozott. A vásárlásra kijelölt dolgozók jogtalan előnyben nem részesültek. A minisztérium által adott kölcsön nem haladta meg érdemlegesen a számos más munkáltató által, sok éve dolgozó munkatársak részére adott segítséget. A támogatás másik formája a telek beépítésre alkalmassá tétele és a telekkialakítási költségek egy részének már említett átvállalása volt. E költségek egy részét, a jogszabályok gyújtotta kereteken belül, nem az állami költségvetés más célok megvalósítására elkülönített pénzeszközéből, hanem saját költségvetési megtakarításából utalta át, még 1985-ben. — Hangsúlyozom: eddigi vizsgálataink szerint a Lóránt utcai lakásépítésnél nem történt korrupció, hivatali hatalommal való visszaélés —.mondta Villányi Miklós. — A KNEB elnöke felkért, hogy közöljem: ilyen kifejezést a KNEB közleménye és összefoglaló jelentése sem tartalmaz. A minisztérium a jövőben is azon lesz, hogy a vitatott kérdések tárgyilagos és szakszerű módon, a tények alapján tisztázódjanak, s a közvélemény tájékoztatásától is ezt várjuk. Az ügy etikai tanulságait a minisztérium vezetése elemzi és levonja a megfelelő következtetéseket. Ezután Ballai László, a KNEB elnöke kötelességének érezte, hogy elmondja: a KNEB az ügyben gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte, s erről majd a bíróságnak kell döntenie. Annak megítélésére, hogy a lakásépítés előkészítését, szervezését végző két minisztériumi dolgozó elkövetett-e jogszabály- sértést, a legfőbb ügyészt kérték fel. Villányi Miklós ismételten rámutatott, hogy a vizsgálatok egy része nem a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, viszont a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban kérte: azok a lapok, amelyek az üggyel foglalkoztak, közöljék a mostani kérdésre adott válaszát. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszaka- amelyen felváltva elnökölt Vida Miklós, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Stadinger István — befejeződött. (MTI) Grósz Károly miniszterelnök a változást jelenti Magyarországon, ahol újabb lendületet adnak a gazdaság korszerűsítésének. Erről is szólt csütörtökön a sajtó előtt egy vezető amerikai kormánytisztviselő abból az alkalomból, hogy John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese a hét végén újabb körutat kezd Kelet-Európábán, amelynek során három napig Budapesten is tartózkodik majd. A vezető diplomata útjának többi állomása Berlin, Bukarest, Prága, Szófia és Varsó, végül Brüsszelben a NATO képviselőit tájékoztatja tapasztalatairól. Az út célja felmérni a kétoldalú kapcsolatok és a kelet—nyugati viszony alakulását, valamint a jövendő lehetőségeket. Az idézett vezető amerikai tisztségviselő kérdésekre válaszolva elmondotta: HETI VILÁGHÍRADÓ 1 MI VÁRHATÓ A SZOVJET PÁRT- ÉS ÁLLAMI VEZETÉSBEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOKTÓL? Rövid, ámde annál ötietgazdagabb találgatások után világszerte egyöntetűvé vált az a vélemény, hogy a moszkvai • változások a gorbacsovi irányvonal, azaz a peresztrojka, a következetes reformok híveinek előretörését jelentik a szovjet belpolitikában. Az SZKP vezető szervezetében végrehajtott szervezeti változások szükségessége s-J a hat munkabizottság felállítása és az apparátus számának várható radikális csökkentése -P már a párt XIX. országos pártértekezletén megfogalmazódott. Ez tehát nem okozott különösebb meglepetést, s a szovjet vezetés új stílusát tekintve az sem tekinthető igazán váratlannak, hogy a szervezeti átalakítást jelentős személycserék kísérték. A most nyugdíjba' vonult vezetők átlagéletkora meghaladja a 70 évet, azaz folytatódott a korábban meghirdetett fiatalítás. Emelett megtörtált a pártfötit- kári és az államfői poszt gyakorlati összevonása: Mihail Gorbacsovot egyhangú szavazással megválasztották a Legfel- ’ sőbb Tanács Elnöksége Elnökének, s ezzel tulajdonképpen egy időre lezárult az a vita, hogy hasznos-e vagy sein a párt, illetve azállami funkciók összekapcsolása. Ezen a lépésen túl, a változások közül az látszik a legjelentősebbnek, hogy Je- gor Ligacsov, az SZKP eddigi második embere a hivatalosan soha meg nem erősített hierarchiában hátrább került. Ezzel egyidőben a szovjet gazdaság talán legnehezebb területének, a mezőgazdaságnak lett a felelőse. A felelősség súlyát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben a kérdésben teljes az egyetértés a Szovjetunióban: a hatalom csúcsain és a nép körében egyaránt úgy látják, hogy most az egész átalakítás hitele függ attól, milyen gyorsan lehet felszámolni az élelmiszer-ellátás ma már teljesen elfogadhatatlannak tartott hiányosságait. 2. TÁVOZIK-E PINOCHET Tk/ BORNOK A NÉPSZAVAZÁSON ELSZENVEDETT VERESÉGE UTÁN? Talán még soha nem ünnepeltek any- nyiia a világban választási vereséget, mint most, a chilei népszavazásón diaaz amerikai—magyar viszony jó és tovább javul. Magyarország gazdasági szerkezetét, a magánkezdeményezés kibontakozását tekintve a legközelebb áll a Nyugathoz Kelet-Erópaban. Példaként említette, hogy januárban Budapesten megkezdi működését a menedzserképző intézet, amely amerikai cégek támogatásával, amerikai vezető egyetemek oktatóival dolgozik majd. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi várható a bukaresti látogatástól, a kormányképviselő kijelentette: az emberi jogok területén Romániában tovább romlott a helyzet, lecsökkent a kivándorlás, nincs családegyesítés. „A legszörnyűbb dolgok közé tartozik, hogy , hatékonyság’ címén falvakat, tüntetnek el„—ez ellen az Egyesült Államok is tiltakozott, bár egyébként Romániával is javítani akarja kapcsolatait. dalmaskodó „nemet". UtólagJg-.’s főként a meggyőző elutasítás ismeretében —könnyen lehet azt mondani, hogy várható volt a chilei diktátor, Augusto Pinochet tábornok bukása. A jogos öröm pillanataiban azonban érdemes felidézni: Pinochet leszavazása közel sem látszott annyira biztosnak, s még kevésbé eldöntött tény az, hogy az agg tábornok valóban távozni fog-e a dél-amerikai ország éléről. Fonták hangsúlyozni: az október 5-én elhangzott „nem" ellenére Pinochet még egy évig Chile államfője, A jelenleg érvényben levő alkotmány szerint 1989- ben elnökválasztást kell tartani. Ezen indulhat ő is, s közel sem biztos, hogy az elutasításban most egységessé vált ellenzék nem szakad-e szét apró csoportokra, megkönnyitvén ezzel a tábornok visszatérését. (Nem is olyas régen, Dél-Koreá- ban épp az ellenzék megosztottsága miatt nyerhetett kényelmesen a távozni kényszerülő tábornok-elnök jelöltje.) Azt sem szabad elfelejteni, hogy Pinochetre a szavazók 43 százaléka adta vok- sát — több jelölt versengése esetén, ilyen eredménnyel kétségtelenül diadalmaskodna. A tábornokot a chileiek többsége leszavazta. Végleges távozásához azonban ennél többre van szükség. Döntő lehet az, hogy a hadsereg talál-e olyan jelöltet, akinek személye biztosíthatja a jelenlegi politika folytatását. Chile már évek óta komoly gazdasági eredményekkel büszkélkedhet, igaz azon az áron, hogy a lakosság majd’ fele a szegénységi szintre került. A további fejlődéshez feltétlenül szükség van a küllőid támogatására, Pinochet tábornok azonban nem „szalonképes”, s ez nehezíti az üzleti kapcsolatok fejlesztését. Az ellenzék a győzelem után azt kéri a hadseregtől, hogy nyugalmazzák a 73 éves tábornokot. Ennek esélye viszont akkor látszik a legnagyobbnak, ha á katonák biztosra vehetik azt, hogy a terve- ' zett elnökválasztáson még halvány lehetőségként sem merül fel az ellenzék baloldalának előtérbe kerülése.. Az ENSZ főtitkárával tárgyalt Várkonyi Péter New Yorkban megbeszélést folytatott Várkonyi Péter külügyminiszter és Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. A találkozó a nemzeközi kérdések megvitatása mellett alkalmat nyújtott arra, hogy a két politikus áttekintse a Magyarország és az ENSZ közötti együttműködés erősítésének lehetőségeit. Az ENSZ főtitkára méltatta hazánk és képviselőinek szerepét a világ- szervezet tevékenységében. Várkonyi Péter nagyra értékelte Javier Pérez de Cuellamak a regionális válsággócok rendezésével kapcsolatos erőfeszítéseit, Magyarország támogatásáról biztosította a főtitkár következetes, a nemzetközi békét szolgáló közvetítési törekvéseit. Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának elnökével, Dante Caputo argentin külügyminiszterrel is, akivel áttekintették a közgyűlés előtt álló feladatokat. Várkonyi Péter, aki az ENSZ- közgyűlés ülésszakának munkájában vesz részt, New Yorkban találkozott Gareth Evans szenátorral, ausztrál külügyminiszterrel és Mesut Yilmaz török, valamint Abu Hassan Omar malajziai külügyminiszterrel. A megbeszéléseken szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvések, különös tekintettel a gazdasági-kereskedelmi együttműködés elmélyítésére. Eszmécserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, időszerű nemzetközi kérdésekről is. Sevardnadze Franciaországba látogat A francia kormány meghívására Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja október 10—12-én hivatalos látogatást tesz Franciaországban — jelentették be pénteken hivatalosan Moszkvában. RAIL DIZDAKEV1CS: Visszatérni a titói gyakorlathoz A jugoszláv belpolitikai helyzet sajnos rosszabbodik, mert a gazdasági fejlődés megállt, az éves viszonylatban 217 százalékos infláció az egész társadalmat és gazdaságot sújtja. Tettekre van tehat szükség. Minden erőt a válság leküzdésére, az új' gazdasági reform megvalósítására és az alkotmánymódosítási munka mielőbbi eredményes befejezésére kell összpontosítani — jelentette ki zágrábi beszédében FLaif Dizdarevics. A jugoszláv államelnökség elnöke az ország városai képviselőinek együttműködési tanácskozásán szólalt fel. Bíráióan szólt arról, hogy Jugoszlávia politikai intézményeinek hatékony működését csökkenti a bürokrácia, s a tisztségviselők egy része elidegenedett a néptől. Vissza, kell térni a titói gyakorlathoz — mutatott rá. Dizdarevics végül arról beszélt, hogy az országban az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalhatók anarchista irányzatok. „Ezek eddig még soha. sehol sem vezettek a fejlődés útjára. Nem szabad megengedni az anarchiát, mert elsősorban a testvériséget, az egységet, az alkotmányosságot és a törvényességet, vagyis a szocialista Jugoslavia alapjait bomlasztja,” — hangsúlyozta. Az események krónikája SZOMBAT: Észtországban megkezdődött a népfront alakuló kongresszusa, -r- Brosko Krunies, a IKSZ KB vajdasági elnökségi tagja lemondott tisztségéről a személyét ért támadások miatt. — Több ezer személyt érint az az amnesztia, amelyet Déi-Koreában az olimpiai játékok sikeres befejezése alkalmából hirdettek meg. — Romáméban ülést tartottak a magyar nemzetiségű román dolgozók tanácsai, és elítélték a román bel ügyekbe történt állítólagos magyar beavatkozást. VASÁRNÁP: Éles hangú támadást intézett az RKP KB lapja, a Scinteia az MSZMP és a magyar vezetes ellen. — Nefl Kinnock újraválasztásával megkezdődött a brit Munkáspárt idei konferenciája. HÉTFŐ: Elhunyt Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke, -p Hivatalos látogatásra Madridba érkezett Erich Honecker, az NDK államfője. -— Líbia és Csád helyreállította diplomáciai kapcsolatait i§ Sikeresen leszállt a Discovery amerikai űrrepülőgép. KEDD: Várkonyi Peter külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésének 43. ülésszakán. Beszédében — egyebek között — részletesen szólt az emberi jogok biztosításának magyar értelmezéséről. — Hívatálos látogatásra Moszkvába érkezett Nicolae Geausescu román pártfőtitkár, államfő. SZERDA: Turgut Özal török miniszterelnök hivatalos látogatásra Rómába érkezett Személyében több mint ötven év óta először járt török kormányfő Olaszországban. CSÜTÖRTÖK: Aradon megkoszorúzták a mártírhalált halt honvédtábornokok emlékművét — Algériában rendkívüli állapotot hirdettek ki a napok óta tartó utcai zavargások miatt. • PÉNTEK: Várkonyi Péter találkozott az ENSZ főtitkárával. —Szöul a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését javasolta Phenjannak. A hét két kérdése
