Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
IDŐJÁRÁS V árka tó időjárás az országban ma estig: Általában erősen felhős lesz az ég, főként északon fordul elő szórványosan eső. A délnyugati, nyugati szél csak kevés helyen élénk&I meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 18 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 240. szám ÁfB! 1,80 Ft 1988. október 7., péntek VÁLASZOK AZ ELSŐ TITKÁR LEVELÉRE Ne legyen? Legyen? Jövő kedden: döntés pártértekezlet-ügyben Szeptember 29-én közöltük dr. Szabó Miklósnak, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának a nyílt levelét, melyben annak a kérdésnek az eldöntésére kért válaszokat az alapszervezetektől: szükséges-e vagy sem megyei pártértekezlet összehívása. — Milyen a visszhang? — kérdeztük Tengeri Páltól, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjétől: ez az osztály kapta föladatul a vélemények gyűjtését. — Már maga a forma, a nyílt levél is a párttagság széles érdeklődését keltette fel, sokan rá is kérdeztek külön erre a körülményre. (A keddi végrehajtó bizottsági ülésen az első titkár utólag tájékoztatta a testületi tagokat a levél megírásáról, hozzátéve: nyilvánosságra hozatala előtt több vb-taggal konzultált. B. J.) Rengeteg levelet, telefon- hívást kapunk, őszintén szólva sokkal többet, mint amennyire számítottunk. Érdekes, hogy a politikát támogató pártonkívüliek is szükségesnek tartják elmondani véleményüket. Összegezve azt mondhatom: megpezsdült a politika, számtalan kezdeményezés érkezett a testületekhez a pártmunka stílusának további újítására — ezeket az ötleteket pedig, ha lesz pártértekezlet, ha nem lesz, mindenképpen figyelembe kell venni. — A válaszok, vélemények, javaslatók beküldésének határideje ma jár le. Döntést ki és mikor hoZ? — A beérkezett leveleket és tele- fonhivásokat összegezzük, ennek alapján a végrehajtó bizottság tesz javaslatot és a megyei pártbizottság testületé hoz döntést jövő keddi ülésén. Válogatás az eddig beérkezett véleményekből Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (Kecskemét) alapszervezete: „szükséges a pártértekezlet”. Az indoklás: a pártbizottság korábbi üléséről kiadott közlemény azon megállapítása, hogy a testület és szervei mostani összetételükben nem akadályozzák egy új stílusú irányító munka kialakítását, kevés, sőt, elégtelen. Madaras öt alapszervezetének összegzett véleménye: „a megyei vezetés pártértekezleten szembesüljön a jelenlegi helyzettel, amikor is csak vergődünk. Sürgősen tovább kell lépni. Aki nem akar, vagy nem tud eredményesen dolgozni, attól sürgősen meg kell válni.” A csak pár kilométerrel arrébb fekvő Katymár kommunistái szerint nem kell a pártértekezlet. „Most már ideje lenne az örökös értekezlet helyett dolgozni. Mindenki fogjon hozzá és végezze a munkáját”. A Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat bajai üzemmérnökségének alapszervezete ugyan nem kéri a pártértekezlet összehívását, ám hosszú levélben fejti ki véleményét a helyzetről. A tagság 35-40 százaléka bizalmát vesztette — írják. Jobban oda kell figyelni az alulról jövő információkra. A pártoktatás — javasolják — legyen önkéntes, a párttagsági díj pedig kevesebb. A HNF pártalapszervezete (Kecskemét) szerint „szükség van” pártértekezletre, de „nem azért, mert fejek hullását akarjuk látni”. Javasolják, hogy közvetlenül az alapszervezetek jelöljenek küldötteket legalább 2/3 részben. „Nem kell olyan forgatókönyv, hogy az első felszólaló a kecskeméti első titkár, a második a szakszervezet képviselője legyen, ami 40 éves sablon” — áll a levelükben. A Városföldi Dózsa Tsz kommunistái szerint minden a pártértekezlet mellett szól. „Szükséges a megújulás, a személycserék lebonyolítása, a fiatalítás a megyei pártbizottság összetételében. Ezt a folyamatot végig kell vinni az egész megyében. Hány és hány település, város, nagyközség van, ahol még inkább szükség van a megújulásra. Egyes helyeken több évtizede töltenek be egyesek párttitkári funkciókat. Ezek az elvtársak ha még jóindulatúak is, mennyire tudják képviselni az újat?” A Hartai Erdei Ferenc Tsz párttagjainak véleményét kibővített vezetőségi ülésen alkották meg. Eszerint: nem kell pártértekezlet — kellenek viszont a változások. A megyei pártbizottság foglalkozzék folyamatosan az alulról érkező észrevételekkel. Teendők: föllépni a nyerészkedők, a korrupció ellen; mérsékelni a tagdíjakat; megküldeni a gazdaságra vonatkozó párthatározatokat maguknak a gazdaságoknak is. Két igen szavazat különösebb indoklás nélkül: Kismotor és Gépgyár 5. sz. Bajai Gyára. II. alapszervezete, Bácsalmási Állami Gazdaság pártbizottsága. A Soltvadkerti Pedagógus Alapszervezet szerint semmi szükség pártértekezletre — „mert a gazdasági ügyek sürgős megpldását kellene szorgalmazni, ennek megoldása pedig nem pártértekezleti feladat”. A zömmel nyugdíjasokat tömörítő Kalocsai Körzeti U. alapszervezet kommunistái szerint kell pártértekezlet, méghozzá azért, hogy „határozatokban védjük meg a 40 év eredményeit, melyekre büszkék vagyunk”. Érdekes indokkal tagadja a gyűlés összehívásának szükségességét a KUNÉP (Kiskunhalas) alapszervezete: „az esetlegesen összehívott értekezlet költsége, a befektetett energia messze nem állna arányban az értekezlet várható eredményével. A pazarlás ellen tiltakozunk!” Döntés tehát jövő kedden — de ma még várják a véleményeket, délután 4 óráig. Ballai József ELNAPOLTÁK A DÖNT ÉSI A VÁLLALKOZÁSI NYERESÉGADÓRÓL r r • • módosítottak az adótörvényeket Tanácskozik a Parlament Tájékoztató a vízlépcsőrendszer építéséről Ik >. • i* — v • •*V • A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott tegnap az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc többi hőséről. A vitában elsőként Horváth, Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kért szót. Elmondta: nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap halasztás, amikor kézbe vehetnék a pontosított törvénytervezetet, késleltetné az általa is szükségesnek tartott január 1-jei bevezetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak „első olvasatnak” tekintse. Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly Mgtsz elnöke nehezményezte, hogy a vállalkozási nyereségadó nem veszi figyelembe a mezőgazdaság objektív természeti, biológiai sajátosságait. Jelentős vagyonveszteséget szenvedtek el a gazdálkodók az elmúlt évek aszályos időjárása miatt. Ebből csak úgy tudnának kilábalni, ha a jövőben keletkező nyereségből a természeti csapások okozta veszteség adómentesen visszapótolható lenne. Ezt azonban ez az adórendszer nem kívánja elismerni, ami a mezőgazdasági termelők elszegényedéséhez, esetleg tömeges csődhöz is vezethet. Ennek ellensúlyozására a képviselő javasolta, hogy a mezőgazdaságban, de legalább a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben a vállalkozási adótörvény engedje meg az adózatlan nyereség terhére történő tartalékolást, az alaptevékenység árbevétele alapján meghatározott nagyságrendben. Dr. Szabó ne dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa javasolta: az elmaradott térségekben létesített pj, munkahelyteremtő beruházások adóalanyai — legyenek azok magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek — kapjanak jelentős, 80 százalékos adókedvezményt. A vállalkozási nyereségadó törvény- tervezetével kapcsolatban Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője módosító javaslatot terjesztett a képviselők elé. A törvényjavaslat 11. paragrafusára hivatkozott, amely szerint az adóalanyt a kulturális, az egészségügyi és a sporttevékenységből származó jutalékából nyolcvan százalékos adóvisszatartás formájában kedvezmény illeti meg. A paragrafus 3. számú mellékletéhez a képviselő olyan értelmű kiegészítést javasolt, hogy a hangfelvétel-készítést és kiadást, mint kulturális szolgáltatást ugyancsak illesse meg a kedvezmény. A vita bezárultával Villányi Miklós pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várható eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a parlament az előterjesztést most első olvasatban megtárgyalt javaslatnak tekinti, és a legközelebbi ülésszakon — az átmenetet szabályozó törvénnyel együtt — hagyja jóvá. Villányi Miklós ugyanakkor élt azzal a jogával, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. Egyetértett az adómorállal kapcsolatos észrevételekkel, de kérte, hogy ez a kérdés ne csak egy szűk pénzügyi, államigazgatási réteget foglalkoztasson, hanem váljék közüggyé. Mindenki érezze át, hogy tisztességes adófizetés nélkül nem boldogulhat az ország. A választ követően Stadinger István megadta a szót Kovács Andrásnak (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnökének, a napirend bizottsági előadójának. Kifejezte meggyőződését, hogy a novemberi ülésszakon sem lesz sokkal több információ a döntéshez, ezért kérte: a sokat emlegetett képviselői felelősség arra is terjedjen ki, hogy ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ezután Stadinger István — mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztását kérte — szavazásra bocsátotta a kérdést; elfogadja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerüld ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el, (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10-en tartózkodtak a szavazástól). Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmiadóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. A PÉNZÜGYMINISZTER ELŐTERJESZTÉSE Módosítások — csak módjával Villányi Miklós bevezetőjében arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszköz- rendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaság- politikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adópolitikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövidtávú számvetésre lehet vállalkozni. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonal- csökkenést. A lakosság helyzete 1988- ban akkor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, hanem más módon csökken az életszínvonal. Ezért koraiak és érdemben vitathatók azok a megállapítások, amelyek egyoldalúan az új adók hatásának tulajdonítanak egyes társadalmi-gazdasági jelenségeket, például a szándékoltnál nagyobb inflációt, a teljesítmények visszatartását. Az ÁFA csak eszköze a fogyasztási drágításnak, mértékei nem öncélúak, és nem szabadon változtathatók. Az ez évi fogyasztói áremelkedésből 8 százalék tulajdonítható az adóreform bevezetésének. Folyamatában az adórendszernek önmagában nincs inflációs hatása, ha az adómértékek nem növekednek. Az viszont tény, hogy a forgalmiadó-rendszer az eddiginél következetesebben kapcsolja össze a termelői és fogyasztói árak mozgását. Ameddig a magyar gazdaság döntő részében a világpiacon nem vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadókulcsok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Ki viselje a hátrányokat? Jogos azonban az a kérdés: ki viselje a gazdaság nemzetközi leértékelődése miatti hátrányokat és a korábban elmaradt vagy hibás gazdaságpolitikai döntések terheit? A valós kérdés és dilemma az, hogy milyen arányban oszlanak meg a terhek a társadalom egészén belül az egyes rétegek, csoportok között. Mi a szerepe ebben az általános forgalmi adónak? Az általános forgalmi adó a végső fogyasztásra — döntően lakossági fogyasztásra kerülő — termékek árában megjelenő adó. Mindig. azok fizetik meg, akik az adott termékeket megvásárolják. Ezért kulcskérdés, hogy a végső fogyasztásra kerülő termékek döntő hányadának fogyasztói árában ez áz adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körére korlátozódik egy nagyon magas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fogyasztást. E hatásokat el kell kerülni. A továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadijazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadó-rendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A kétségtelenül meglévő béraránytalanságokat — például az egészségügyi dolgozók ügyeleti díját — nem az adórendszer mértékeinek differenciálásával kell megoldani. Mindenütt meg kell fizetni a munkát és a túlmunkát is. Az egészségügyben 1988. október 1-jétől kisebb központi béremelésre került sor. Ez év végéig pedig megvizsgáljuk, hogy az ügyeleti díjak ügyében jövőre müyen intézkedéseket lehet tenni. A túlórapénzek összevont adóztatásáról nem lehet lemondani. Bár még három hónap hátra van az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint '-4 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. Az alapelvekre nem terjed ki A személyijövedelemadó-fizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, igy jó közelítéssel várható a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelem- adót fizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint SZJA-bevétel várható. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésére van szükség, amelyek a zökkenőmentesebb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekkel szabályozott kérdésekre. Valós kép csak később alakul ki a jövő évi tervről és költségvetésről. Ennek ismeretében kerülhet sor az adókulcsok, -sávok és más értékhatárok változtatására. A lakosság átlagos adóterhelésének csökkentésére nincs lehetőség, de növelni sem kívánatos. Az adótábla megfelelő módosítása decemberben az Országgyűlés elé kerül. A mostam módosítás nem teljed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi SZJA és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos lakásközművesitésre vonatkozó adó-visszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adó-visszaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csak együtt indokolt megtenni. A közműtársulások adózására új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízmű-társulások és -társulatok adó-visszaigénylési jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb, út-, járda- és villany-, gáz-, telefonépítő közösségek is részesüljenek adóvisszatéritésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozások likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az ÁFA-befizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához köti. Ezek a törvény- módosítási javaslatok 1989-ben 3-4 milliárd forinttal csökkentik a költség- vetés bevételeit. Új elemek, változatok Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és aggódást, amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s nem lesz utánpótlása ma még világszínvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és vezető művészek segítségével olyan nyílt (Folytatás a 2. oldalon.)
