Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) támogatási rendszert kell működtetni, mely a források némi bővülésével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer ésszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a parlamentnek kell döntenie. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a irtai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelem- adó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az általán. ', forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az ÁFÁ-nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. A TÖRVÉNYJAVASLATOK VITÁJA Dr. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Ázt tapasztalták, hogy bár az új adórendszer bevezetése indokolt volt, az ellentmondások egyrészt azért éleződtek ki, mert az új adórendszernek egy vele nem összhangban lévő gazdasági szabályozórendszerbe kellett beilleszkednie, a gazdaságirányítás közgazdasági környezete nem volt megfelelő. Á bizottság értékelése szerint maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedvezőtlen tendencia felerősödéséhez, például az infláció felgyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkenéséhez. Mindezek alapján a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása esetén töltheti be a neki szánt szerepet. Az ad hoc bizottság rt- a többivel egyetértésben '—r közreműködött annak a kompromisszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. Először az adminisztráció csö'.jí-. ntése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a nem óhajtott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel való összhang megteremtése a feladat. Második lépcsőben — a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg — a kormány terjessze be az adómértékekre és az adósávokra vonatkozó módosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, a mértékeknek a tervezett, illetőleg a tényleges inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a.társadalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.), a MEDOSZ főtitkára felhívta a figyel-, met, hogy az új adórendszer társadalmi fogadtatása rendkivül kedvezőtlen volt. A képviselő javasolta, hogy küszöböljék ki az adótörvény teljesítményvisszatartó hatását, az adósávok rugalmas módosításával is> A szak- szervezetek szorgalmazzák a családi jövedelemadó rendszerének kidolgozását. Bevezetéséig is szükséges valamilyen kedvezmény a leginkább rászoruló gyermekes családoknak. A szakszervezetek szükségesnek tartják az adó progresszivitásának jelentős csökkentését, a jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény ösz- ,szegének az inflációs rátához igazítását, s bizonyos pótlékok adómentesítését vagy korábbi értékük adórendszeren kivüli módszerekkel történő helyre- állítását, a túlóradíj nettó értékének megőrzését. Indítványozta az adóelőleg-fizetés rendszerének és módszerének módosítását is, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múltán kaphatják vissza a tőlük levont adóelőleg visszajáró részét. A csecsemő- és gyermekruházati cikkek nulla- kulcsos csoportba sorolását vagy a jövő évi szociálpolitikai intézkedésekkel a családi pótlék emelését is szorgalmazta. A szakszervezetek nevében javasolta a lakásépítők visszaigényelhető forgalmi adója felső határának módosítását. . * , Dr. Papp Elemér.(Zala m., 4. vk.) zalaszentgróti körzeti főorvos részletesen szólt az egészségügyben dolgozók helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy bérszínvonala mintegy 30-35 százalékkal elmarad más ágazatokétól. Az egészségügyi bizottságban elhangzott véleményekről és javaslatokról szólva elmondta: a bizottság támogatja, hogy a fogyatékos gyermekeket nevelők kedvező, elbírálást kapjanak aZ adózás során. Javasolták, hogy a közművelődési tevékenység legyen nulla-adókulcsos. A képviselő indítványozta az orvosi műszerek jelenlegi 25 százalékos forgalmi adójának csökkentését is. Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az adósávok és -mértékek módosítását. Például úgy, hogy a dolgozók 70 ezer forintig ne fizessenek adót, s csak afölött kezdődjék a 20 százalékos progresszivitás. Mivel a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben lényegesen csökkent a beruházási tevékenység, javasolta, hogy a jövő év elejétől a mező- gazdasági termelést szolgáló beruházásoknál az általános forgalmi adó egy része száz százalékban visszaigényelhető legyen. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese szerint gyorsítani kell a szerkezetátalakító fejlesztéseket, s az ilyen beruházásokra fordított, illetve abba bevont külföldi és belföldi pénzeket olyan adókedvezményben lenne célszerű részesíteni, hogy azok felülmúlják a bankban elhelyezett tőke hozadékát. Hódosi Jenőné (Baranya m., 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre hangsúlyozta, hogy szociálpolitikai intézkedések szükségesek a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Atheneum nyomda csoportvezetője elmondta: a képviselők még nem kaptak magyarázatot arra, hogy milyen okok miatt nem tudta betartani a kormány a 15 százalék feletti infláció kompenzálására tett ígéretét. A képviselő kérte a pénzügyminisztert, adjon választ erre. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója javasolta, hogy a zsűrizett képző- és ipar- művészeti alkotások forgalmiadókulcsát' az első értékesítés alkalmával 25 százalékról nulla-kulcsra változtassák. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád megye, 6. vk.), a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára arra hívta föl a figyelmet, hogy az egészségügyi intézetek többségénél a szakdolgozói állásoknak már a 35-40 százaléka betöltetlen. Figyelmeztetett: a túlmunka progresszív adóztatása a túlmunka megtagadásához, végső soron az egészség- ügyi pálya elhagyásához vezet, ezért a túlmunka 20 százalékos fix adóztatását javasolta. Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár pártbizottságának titkára kifejtette: az Országgyűlés elé került módosító javaslat igazságtalanul és méltánytalanul megosztja a lakosságot, mert hátrányba kerül az, aki az idén akarja bekötni a gázvezetékét. Aki ugyanis 1989-re halasztja, már jogosult lesz a általános forgalmi adó visszaigénylésére. Javaslata az volt, hogy 1988. január 1-jétől a már idáig is kedvezményezett ivóvíz- és csatornaberuházásokhoz hasonlóan a lakossági önerős gázvezetékek építésére is lehessen általános forgalmiadó-visszatérí- tést igényelni. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj- Zemplén megye, 3. vk.), az Észak- Magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze rámutatott arra, hogy az újjászervezett adórendszer megszüntette a műemlék- védelem korábbi kedvezményezettségét. Javasolta a kormányzatnak, hogy a műemlékvédelmet méltó módon kezelje, n$ terhelje 25 százalékos ÁFA- val. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), színművész felszólalásában az adótörvény és a közművelődési törvény ellentmondásának feloldására indítványozta a közművelődés átsorolását az adótörvény 2. számú mellékletébe, nulla-kulccsal. Javasolta, hogy a közművelődési intézmények lakossági szolgáltatás jellegű bérbeadását sorolják át a nulla-kulcsos körbe. Hasonló megítélést kért a kulturális1 értékű hanghordozóknak, mondván: ezek vásárlóit indokolatlanul Kátrányos helyzetbe hozza a 25 százalékos adókulcs más kulturális termékek, például a könyvek vásárlóival szemben. Kifogásolta, hogy az adósáv megállapítása a film- és televíziómüsor-készí- tésben a hordozóanyag szempontjából történik. Javasolta, hogy a lassan tömegcikké váló videózás kultúrát hordozó kazettái a filmgyártás és a könyvkiadás termékeihez hasonlóan nulla- kulcsos besorolást kapjanak. Csipkó Sándor felszólalása — Ebben az évben a kormányzat már rákényszerült a gyermekruházati cikkek magas ára miatt a családi pótlék emelésére — kezdte hozzászólását a Bács- Kiskun megyei képviselő. Most pedig az előterjesztett változtatásokkal szintén könnyítéseket kíván tenni az adózásban, s a decemberi ülésünkön is foglalkozni fogunk az adótémával. Gazdaságirányításunk alapvető problémájának tartom évek óta, hogy nem tudjuk magunkat elhatározni, milyen mechanizmust válasszunk. 1968- ban a direkt irányításról a közgazdasági szabályozókkal való irányításra kívántunk áttérni. Ez a mechanizmusbeli változás jó eredményeket is hozott. Az utóbbi években viszont azt látom, hogy ez szabályozás évenkénti, sőt évközi változásaival teljesen megfelel a direkt iru..yitásnak:, Ebből is ered, hogy a gazdálkodó egységek, a lakosság máról holnapra él, és ennek megfelelően cselekszik. Hiányzik a takarékosság, mint cselekvést vezérlő momentum. Azt tapasztalom, hogy a gazdaságokat és az állampolgárokat a kiszámíthatatlan jövő kényszeríti költekezésre. És itt vetődik fel, hogy milyen irányítási rendszerünk legyen. A normatív, monetáris vagy a kézi vezérlés, a direkt irányítás legyen-e érvényben, még ha szabályozók közvetítik is azt. Én az előző mellett voksolok. Ezért hívom fel a kormányzat figyelmét arra, hogy az általános forgalmi adóból a beruházást visszatartó, a megadózott nyereséget megadóztató beruházási forgalmi adót meg kell szüntetni. Meg kell említenem, hogy a jövő évi szabályozórendszerben jelentkező társadalombiztosítási költségek emelése is elvonás. A személyi jövedelemadózásnál pedig feltétlenül be kell tartani azt az egyensúlyt, amelyet az Országgyűlés elfogadott: az adó- és áregyensúlyt. Miért mondom ezt? A múlt évben abban egyeztünk meg, hogy a személyi jövedelemadó mellett ebben az évben 15 százalékos lesz az áremelkedés, jövőre 9 százalék, utána pedig 6-7 százalék. Hol tartunk ma már? Jövő évi lakbér- emelésről is hallunk, ez is elvonás. Választóim tőlem már sokszor megkérdezték, hogy az utóbbi években miért vettünk fel ilyen sok hitelt. Érdemlegeset nem tudtam válaszolni, mert minket sem tájékoztatnak erről. A személyi jövedelemadó múlt évi vitája során többször felvetettem, hogy ez teljesítmény-visszafogó lesz. Arra hivatkoztam, hogy ez a modell nyugatról hozott szisztéma, amely jóval szórtabb jövedelmekre épül. A vitában részt vevő államtitkár elvtárs megnyugtatott: a szisztéma nyugati ugyan, de szocialista körülmények között használjuk. Azt hiszem, éppen ez a gond. A mi bér- és jövedelemszerkezetünk más, mint a nyugati országokban. A jelenlegi viták során ezzel kapcsolatban olyan indoklást hallottam, hogy nem az adó, hanem a keresetszabályozás a visszafogó. Hát ez nem újdonság, hisz erről mi már évek óta beszélünk, és felvetéseinknek mégsem volt foganatja. Megyjegyzem, a keresetszabályozást sem mi alkottuk. A mezőgazdaságnál maradva, egy súlyos aggodalmamnak szeretnék hangot adni. A parasztságot egy hatalmas politikai stresszen vittük keresztül, amikor átszerveztük a mezőgazdaságot. A rossz politika miatt még az ország élelmiszerét sem termelte meg. 1956 után viszont szárnyakat kapott mezőgazdaságunk. Nemcsak a belső igényeket tudja kielégíteni, bőségesen jut külpiacra is. Hatalmas közös vagyonok jöttek létre. Most kezd kialakulni egy olyan helyzet, ami a mértéktelen elvonás és a teljesítmény-visszafogó érdekeltségi rendszer következeiében e nagy vagyonok hatékony működtetését veszélyezteti. Külön szeretnék foglalkozni a bor- forgalmazás adóztatásával. Az utóbbi években a bor fogyasztói ára meredeken emelkedett. Ez év január 1. előtt mintegy 30 százalékos volt a bor for- • galmi adója. Legnagyobb meglepetésünkre a fogyasztói és forgalmi adó együttes bevezetésével az elvonás megközelíti a 44 százalékot. Ezt teljesen indokolatlannak tartom. A magas fogyasztói árak alakulásába ez is belejátszik. A borforgalom rohamos csökkenése az államnak is jelentős adókiesést okoz. A kül- és belpiac beszűkülése azt eredményezte, hogy a szőlőtermesztő gazdaságok és gazdák a tönk szélén állnak. Lényegében ez az oka a kiskőrösi tüntetésnek is. A megyében működő nagy szőlő- illetve borfelvásárló vállalat is csak decemberre ígéri, hogy a felvásárolt termék értékének felét kifizeti, a többit pedig csak jövő év augusztusában. Kérem a kormányzatot, hogy decemberig vizsgálja meg e témát, és a fogyasztói adót törölje el, mert a termelési költségeken különösebben csökkenteni nem lehet. Az állampolgárok és természetesen én, mint képviselő sem kívánom elhatárolni magamat az ország gondjaitól. Áldozni is kívánunk érte, de tudni szeretnénk, mire, mennyit és meddig. * Tóth Károly (országos lista) református püspök üdvözölte, hogy a módosító javaslat az egyházi személyeket munkaviszonyban állóknak tekinti. Javasolta, hogy a templomok felújítására, karbantartására és építésére a nulla százalékos forgalmi adót alkalmazzák, mert a templomok történelmi értékeink, nemzeti kultúrkincsünk részei. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai óvoda óvónője a tervezett módosítással kapcsolatban rámutatott: ha csak a gyermeküket egyedül nevelőket kívánja kedvezményben részesíteni az Országgyűlés, az adótörvény szaporítja majd a fiktív válások számát. Szerinte' az ezer forintos adóalap-csökkentő kedvezményt minden saját háztartásban nevelt gyermek után meg kellene adni, hogy ne csökkenjen tovább a teljes családok száma. * 4 Szünet következett, amely alatt az adóügyi ad hoc bizottság ülést tartott, hogy megtárgyalja a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. Ezután Puskás Sándor beszámolt az ad hoc bizottság üléséről a képviselőknek. ■ Az elnöklő Stadinger István ezután megkérdezte a képviselőket és a javas- lattevőket, hogy elfogadják-e a bizottság álláspontját. Bánffy György nem tudott egyetérteni az elhangzottakkal; szerinte nemcsak a televíziót, hanem a filmgyártást is megilleti a vidcoany agra készült alkotások nulla-kulcsos adóbesorolása. Villányi Miklós az elhangzottakhoz nem fűzött kiegészítést. Elmondotta, hogy az ad hoc bizottság állásfoglalásával egyetért. Ezután szavazásra kerüli sor. A parlament 228 szavazattal, 111 ellenében és 15 tartózkodással elfogadta a kormány által javasoltakat: a magánerőből készülő gázvezetékeknél az ÁFAkedvezményt 1989. január 1-jétől vezessék be. A kulturális értékeket képviselő videofelvételek ügyében kialakult „röp- vita” után a képviselők 228 szavazattal 55 ellenében és 58 tartózkodással elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, hogy a televízió videofelvételeit nulla-kulcsos áfa terhelje. , Ézután a képviselők a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem adómentességére tett javaslatot 300 szavazattal 22 ellenében, 20 tartózkodással elfogadták. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat az Országgyűlés általánosságában, illetve a már megszavazott módosításokkal elfogadta. Szavazógép — egyelőre mutatóban (Tóth Sándor felvétele) A televízió egyenes, élő közvetítéseit látva mindenki tapasztalhatja, hogy az Országgyűlés októberi ülésszakán is milyen gondpkai, okoz a szavazatok össze« számlálása; Tegnap a képVP selőknek is bemutták viszont azt a berendezést, amelyiket az ülésterem felújításakor beszerelnek, s ami várhatóan könnyedén megoldja ezt az időnként kényelmetlen perceket előidéző kötelező feladatot. Mint Árkos György, a Parlament műszaki főosztályának munkatársa elmondta, a műszer két funkciót tölt be. Egyrészt egy külön gomb segítségével mindenki a helyéről jelezheti, ha szólni kíván. A számítógép veszi a jelzéseket, időrendbe állítja a jelentkezőket, és ezt megjeleníti az elnök előtti monitoron. Az elnök bemondja, hogy kinek adja meg a szót, a technikus pedig annak a mikrofonját kapcsolja be. Mert az asztalokba mikrofont is beépítenek. Egyelőre még nem dőlt el, hogy milyet: fixet, mozgathatót, vagy csíptetőset-e. Az első vélemények szerint az utóbbi tűnik a legjobbnak. A berendezés másik része a szavazatszámláló. Három gomb található rajta. Igen, nem és tartózkodás. Egy adott időn belül bármelyik mSjPrtyómható, akár többször is, lehet tehát módosítani a véleményt, a gép a legutolsót tekinti érvényesnek. A számítógép nyugtázza az eredményt, kivetíti egy képernyőn, nemcsak számszerűen, hanem százalékosan is. '' l A gépet lehet nem azonosíthatóan és név szerinti bontásban is működtetni. Ez utóbbi esetben nyomtatásban adják ki az eredményt, és így győződhet meg az érdeklődő, hogyan is szavazott saját maga, illetve a képviselőtársa. Bár amit láttunk, az még javarészt kísérlet, egy dolog már eldőlt: a hangosítás ki- építéséval a BEAG-ot bízták meg", a szavazatszámláló elkészítésére pedig hét cég - mind hazai — pályázik. (Nem változik a titkos szavazás esetén követendő eljárás, ekkor a képviselők a leghagyományosabb módon, közönséges szavazólapon, zárt fülkében adják le voksukat. (yáczi) Fele vagy semmi? Csipkó Sándor képviselő felszólalásában kérte a kormánytól a bor fogyasztói adójának eltörlését. Miután ez a kérdés nem a most tárgyalt törvénymódosítás körébe tartozik, így a reform ad hoc bizottság javaslatára a plenáris ülésen ezt nem is tárgyalták. De megkérdeztük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, neki mi a véleménye a javaslatról: — A tárca kérte a bor fogyasztási adójának mérséklését, ezt elfogadták, így az adót a felére csökkentettük hónapokkal ezelőtt. A jövőt illetően most folyik a tárgyalás. Változatlanul fönntartjuk a jelenlegi 50 százalékos mérséklést, ha sikerül ezt elfogadtatni, de hogy teljesen eltöröljük, arra nem hiszem, hogy sok esélyünk van. Szembeállítják á gyermekruházati cikkek adójával, mondván, ha az adóköteles, akkor éppen a boradó legyen az, ami ennyire mérséklődik? Lépni mindenképpen kell, mert sok igazság van Csipkó Sándor szavaiban. Azt gondolom, annyit el tudunk érni, hogy ez az 50 százalékos adócsökkentés a következő fél esztendőre megmaradjon, s aztán majd meglátjuk, hogyan alakul a forgalom -^ mondta Váncsa Jenő. V. T. O A téma: a bor. Balról: Csipkó Sándor, dr. Mátyus Gábor és Váncsa Jenő.
