Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

1988. október 29. • PETŐFI NÉPE • 3 — ES CSELEKVÉS UJSZERU GONDOLKODÁS •A főszerkesztő- helyettes és a főmunkatárs. így látják szovjet újságírók A Petőfi Népe vendégeként egy hetet Bács-Kiskunban töltött testvérlapunk, a Krímszkaja Pravda főszerkesztő-helyettese, Mihail Baharev és főmunkatársa, Galina Mihailenko. Kollégáinkat fogadta Hodossi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára; jártak Kecelen, a Pintér-műveknél, Kecskeméten, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál és a Gábriel Taxinál. Hivatalos programjuk befejezése előtt tapaszta­lataikról érdeklődtünk. — A Szovjetunióban peresztrojkának hívják azt, amivel mi reform néven pró­•• Ünnepi emlékülés és koszorúzás Kalocsán A megyei tanács mellett működő tudományos koordinációs szakbi­zottság tegnap Kalocsán kibővített emlékülést tartott dr. Obermayer Ernő akadémikus születésének 100. évfordulója tiszteletére. ,Az. ünnepi eseményre au városi' pártbizottság tanácskozótermében kerültsdr.' A megjelenteket dr. Balázs Sán­dor, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja, a szakbizott­ság elnöke üdvözölte. Ezt követően a kecskeméti Zöldségtermesztő Ku­tató Intézet Fejlesztő Vállalat Fű- szerpaprika Kutató Állomásának igazgatóhelyettese, dr. Márkus Fe­renc ismertette a kiváló tudós mun­kásságát, a fűszerpaprika-kutatás­ban elért eredményeit. Neki kö­szönhető, hogy ma már a magyar fűszerpaprikát az egész világon is­merik. A program a fűszerpaprika­kutató állomáson folytatódott. A jelenlegi kutatási eredményekről tájékoztatta a résztvevőket dr. Ka­pitány József igazgatóhelyettes és dr. Mécs József tudományos fő­munkatárs. A tudományos intézmények kép­viselői megkoszorúzták a kutatóál­lomás udvarán elhelyezett emlék­táblát, amely jelzi, hogy innen in­dult világhóditó útjára a híres ma­gyar fűszernövény. Az ünnepi megemlékezés befeje­ző eseménye a KAGE Paprika- és Konzervgyárában tett látogatás volt. K. S. bálkozunk. Volt-e olyan a látottak kö­zül, ami meglepte Önöket? Két évtized óta először nem a szívbetegek foglalják el a szezon végén Balatonfüreden a Mecseki Ércbányászati Vállalat, valamint az Építők Üdülője és az Arany Csillag Szálloda szobáit. A Szociá­lis és Egészségügyi Minisztérium ugyanis megvonta az ezek bérlésé­re korábban adott támogatását a balatonfüredi állami kórháztól, közismert nevén a szívkórháztól, így ebben az esztendőben ötezerrel kevesebb beteget kezelhetnek az európai hirű rehabilitációs köz­pontban. A takarékosság mellett mi indo­kolhatja ezt a döntést; kevesebb lett a szívbeteg Magyarországon? ezzel a kérdéssel kereste fel az MTI munkatársa Böszörményi Er­nőt, a Balatonfüredi Állam Szív­kórház főigazgató főorvosát. A professzor elmondta, hogy saj­nos még nem sikerült megállítani azt a rendkívül kedvezőtlen folya­matot, amely a világstatisztika élé­re szorította Magyarországot. Az elsők között vagyunk a szív- és érrendszeri megbetegedések gya­koriságát tekintve és az ilyen típu­sú megbetegedésekből adódó halá­lozásban is. Az utóbbi évek gazda­sági nehézségei, a túlfeszített, zak­latott életmód tovább rontott a helyzeten. Tény, hogy az egész­ségügyi kormányzat minden — A megyei pártbizottság titkára igen érzékletesen festette le a helyzetet, nyíltan'tárta elénk Bács-Kiskun gond­jait, feladatait—mondta Mihail Baha­rev. ' ■ — Igazi meglepetés volt egy millio­mossal találkozni és megbizonyosodni arról, hogy alaposan megdolgozik a millióért: a keceli. Pintér József arra a bizonyság, hogy Magyarországon nemcsak a gondolkodásmód változik, hanem a cselekvés is — tette hozzá Galina Mihailenko. — Érdekes volt továbbá megismer­kedni a Gábriel Taxi munkájával. Ná­lunk, Szimferopolban is van egy hason­ló elven működő taxiszövetkezet 300 autóval, de szervezési módszereik, szol­gáltatásaik színvonala meg sem közelíti kecskeméti kollégáikét. — Miről számolnak be otthon a Krímszkaja Pravdában? Galina Mihailenko: Például arról is, hogy milyen ön­álló a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. Igazán hasznos lenne, ha a szovjet gyárakban is ez lenne a minden­napos gyakorlat: a maguk dolgairól maguk dönthetnének. Tetszett—és ezt hangsúllyal fogom megemlíteni —, hogy nemcsak a termék minőségére ügyelnek, hanem a csomagolásra is. — Bármerre jártunk, észre kellett vennünk, hogy a Petőfi Népének van tekintélye, az újságírókat jól ismerik. Kollégáinkkal beszélgetve meggyőződ­hettünk arról, hogy értik és érzik az új idők szavát, kiállnak a reformok mel­lett. B. J. eddiginél nagyobb gondot fordít a megelőzésre, de ez nem járhat az­zal, hogy a már megbetegedettek rehabilitációjáról lemondunk. Fel­mérések és a kutatási eredmények egyaránt bizonyítják, hogy az a szívbeteg, aki rendesen részt vesz a rehabilitációs kezelésekben, to­vább munkaképes és tovább él. Balatonfüreden a legkorszerűbb rehabilitációs módszereket valósít­ják meg, a belgyógyászati kezelést ötvözik a fizikoterápiás kezeléssel. A modem vizsgálóberendezések mellett van szénsavas fürdő, a tan- gentor és relaxációs torna és úszás is. A minisztérium döntése most 5 ezer beteget fosztott meg ettől a lehetőségtől. Sajnos, a tájékozta­tást is viszonylag későn kapták meg a kórház vezetői, így mire a segítségül hívott ipari nagyvállala­tok felajánlhatták volna üdülőiket, illetve anyagi támogatásban része­síthették volna a kórházat, már másként döntöttek: átépítéshez kezdtek, illetve hotelként üzemel­tetik az üdülőiket. Sajátos helyzet, hogy például a Mecseki Ércbányászati Vállalat üdülője „szoba kiadó” táblákkal hirdeti a kihasználatlan épületét, vendégre várva, a szívbetegek szá­zai, ezrei pedig felszabaduló ágyakra. A szívkórházhoz napon­ta érkeznek a telefonok és a levelek azoktól, akik hónapok óta hiába kérik a beutalót. (MTI) ÉRTHETETLEN DÖNTÉS Miért kezelhetnek kevesebb szívbeteget Balatonfüreden? A VASKÚTI KOMMUNISTÁK KOMOLYAN GONDOLJÁK... A decemberi pártértekezlet lépcsőfokai Mint köztudott, a megyében elsőnek Baján született döntés: össze kell hívni a városi pártértekezletet; jp kialakult helyzet reális értékelésével, a szükséges személyi változásokkal elő kell segíteni a párt iránti bizalom erősödését, a leg­közelebbi jövő tennivalóinak konkrét meghatározását. A város és vonzáskör­zete mintegy négyezer kommunistája cselekvő módon vesz részt a fontos ta­nácskozás előkészítésében, figyelemre méltó aktivitás jellemzi az alapszerve­zeti taggyűléseket is. Vaskút község pártbizottsága — a település két alapszervezeti taggyűlését követően — a napokban küldöttgyűlé­sen vitatta meg a pártértekezletre ké­szült vitaanyagot, a városi pártbizott­ság választotta szerkesztőbizottság elő­terjesztését, amelynek teljes szövegét a Bácskai Napló című helyi kiadvány is közölte teljes terjedelmében. Mint az alapszervezeti tanácskozásokon el­hangzott vélemények alapján is várha­tó volt, a küldöttértekezlet ezzel a vita­anyaggal nem értett egyet. Számos ész­revétel, érvekkel alátámasztott kritikai megjegyzés került a tanácsko­zás jegyzőkönyvébe, miszerint e szer­kesztőbizottság készítette előterjesztés (amelyben három pedagógus is dolgo­zott!) elfedi a valós helyzetet, elrugasz­kodik a mai valóságtól, nem ad tényle­ges útmutatást a nagyon várt kibonta­kozásra-^ annak ellenére sem, hogy ötvenszer szerepel a szövegtervezetben a „kell” szócska. Nincs hát abban semmi meglepő, hogy a negyvennyolc küldött szinte egyhangúlag kimondta a szentenciát: a pártbizottság eddigi tevékenységének helyzetértékelése készülhetett volna 4-5 évvel ezelőtt is, elhangozhatna az ország bármely kisvárosában is, s mert túlzottan általános az összkép, nem is fogalmazhat meg konkrét tennivaló­kat. Csak két megjegyzést idézek a kül­döttértekezleten elhangzottakból: '•ijnf- A december kilencedikén tartan­dó városi pártértekezlet ®W'ahol de­mokratikus módon közvetlenül vá­lasztják majd meg az új pártbizottságot és a függetlenített tisztségviselőket — javasolt programja szerint csak egy fél­év elteltével dönt a pártapparátus lét­számáról és szervezeti kereteiről. Ilyen hosszú idő kell nálunk a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítéséhez? — A pártszervezetek tanácskozásait képező vitaanyag feltűnően városcent­rikus; mintha nem is lennének a térség­ben mezőgazdasági termelőüzemek, mintha nem is lenne gond a város kör­nyéki települések pártmunkájában. A harminckilenc kommunista jobbí­tó akarattal, a konkrét cselekvés szán­dékával határozott.- A község kommunistáinak küldött- gyűlése megerősítette az alapszerveze­tek korábbi döntését, miszerint Hars János, a helyi kisipari szövetkezet vil­lanyszerelője és Simon Lajos nyugal­mazott termelőszövetkezeti elnökhe­lyettes vegyen részt küldöttként a váro­si pártértekezleten. A városi pártbizott­ság tagjául Kovács József elvtársat, a tsz párttitkárát választotta meg a-kül­döttértekezlet. Szakács Gyula VÉGI INTERJÚ Tevékenységünket meg kell tisztít\ legfontosabb feladatunk az érdekvédelem A szakszervezeti mozgalom keresi helyét a társadalomban. Támo­gatja a megújulási folyamatot, úgy, hogy annak részese legyen, s közben kialakítsa markáns arculatát, betöltse azt az eddigi gyakor­lattól sokban különböző szerepet, amelyet a szervezett dolgozók érdekeinek védelme megkövetel—ha vissza akarja szerezni a tagság bizalmát. Hogyan látja e kérdéstől. Kőrös Gáspár, a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára, s mi a vélemé­nye a mozgalommal kapcsolatos legújabb tervekről, elképzelésekről? — Kedvezőnek ítéljük, hogy a megújulás érdekében most már konkrét intézkedések történnek — mondta dr. Kőrös Gáspár —, hogy a szakszervezet is kimozdult a ko­rábbi holtpontról. Azt már régóta tudjuk és néhányan mondjuk is, hogy tenni kell. De ebben akadá­lyozott bennünket számos kötött­ség, amely a szakszervezetek szere-. pének helytelen felfogásából indult ki, és persze gátlólag hatott a moz­galom korábbi meghatározó veze­tőinek téves helyzetértékeléséből vagy cselekvöképtelenségéből adó­dó bénultság is. Feladatunk pedig van bőven, s itt a megyében sem lehetünk elbizakodottak azért, mert a szervezettség jobb az orszá­gos átlagnál. Ugyanis a taglétszám nálunk is csökkent idén 1,5-2 száza­lékkal, igaz az Éfédosznál, a KPVDSZ-nél és a közalkalmazot­taknál növekedés mutatható ki. — A szakszervezet eddig sok kérdéssel foglalkozott. Talán túl sokkal is ahhoz, hogy ezen ügyekbe valóban érdemi beleszó­lása legyen. S az is kimondható: néhány igen lényeges és valóban szakszervezeti töltésű problémá­val viszont nem tudott mit kezde­ni. Miben látja Ön a kiutat? .— Bács-Kiskun megyében is át­tekintettük a SZOT júliusi ülésének elgondolásait a- megújulásról. Az SZMT is megfogalmazta állásfog­lalását, s ebben leszögezte: á szak- szervezetek legfontosabb feladata azrfírdekVédelem, -feltárás, -képvi­selet. E tevékenységnek kell erősöd­nie a gazdaságpolitika, a bérpoliti­ka, az életszínvonal és a szociálpoli­tika területén is. Remélhetőleg véle­ményűnket visszaigazolja majd á 'J decemberi országos értekezlet is. — A váltás azonban, gondo­lom, nem megy úgy, ba változat­lanul magukra vállalnak min­dent, amit korábban végeztek. ■— Tevékenységünket meg kell tisztítani mindattól, amelyet a szak- szervezet kényszerűségből vagy önként — felvállalt a mozgalom szerepének téves felfogásából adó­dóan. Igaz a mondás: aki minden­nel akar foglalkozni, az semmivel sem tud. A változtatás irányára vannak előttünk külföldi példák, de visszatekinthetünk a saját tevé­kenységünkre, a szakszervezet száz­éves múltjára is. N — Mondana példát, bogy mit 'nem kell csinálni? — Ne foglalkozzon például a szakszervezet egy munkahelyen a termelésszervezéssel. Hogy jól elad­ható terméket hatékonyan, nyere­ségesen, megfelelő bérért állítsanak elő — ez az ottani vezető, vezetői gárda feladata, felelőssége. Akkor emelje fel a szavát a szakszervezet, ha a termelés szervezése nem meg­felelő, akadályozza a dolgozót a fo­lyamatos munkavégzésben, nincs meg a szükséges biztonság a mun­kafeltételekben. — És mit vállaljon fel a szak- szervezet? :— Hogy az előbb általánosság­ban megfogalmazottakhoz konkré­tumot mondjak: a bérreform, a fog­lalkoztatáspolitika kérdéseit. — Hogyan? I — Mi itt Bács-Kiskunban erőtel­jesen támogatjuk a SZOT bérre­formtervezetét, amelynek célja — figyelemmel az adó- és árreformra —, hogy megállítsa a reálbérek évek óta tartó jelentős csökkenését. Ez ebben a megyében fokozott fe­szültséget okoz, mert a bérből, fize­tésből élők jövedelme 10-13 száza­lékkal elmarad az országos átlag­tól. Az a törekvésünk: a bér nyújt­son fedezetet a munkaerő újrater­meléséhez, később a bővített újra­termeléshez. Ehhez az kell, hogy kompenzálja a visszaszoruló társa­dalmi juttatásokat, s a bérnöveke­dés tartson lépést az árindex válto­zásával is. Ez utóbbi növekedése különösen a fiatalokat, pályakez­dőket és a nyugdíjásokat hozza nc­Beszélgetés dr. Kőrös Gáspárral, az SZMT vezető titkárával a szakszervezeti mozgalom megújulásáról SZAMOKBAN Bács-Kiskun megyében 175 ezer tagja van a szakszervezeteknek, arányuk a dolgozók között 94,2 százalék. A 379 szakszervezeti alap­szervezet között mind a 19 iparági, ágazati szakszervezet képviselője megtalálható. A tagság képviseletét mintegy 25 ezer főbizalmi, bizalmi, bizalmihelyettes látja el. A megye 24 településén tevékenykedik városi, községi szakszervezeti bizottság. Kecskeméten, a szakszervezetek megyei tanácsánál, valamint Baján, Kiskunhalason a városi bizottságokon és 114 munkahelyen dolgozik jogsegélyszolgálat, évente mintegy 7500 üggyel foglalkoznak. A mun­kaügyi döntőbizottságok elé — 350 működik — csaknem kétezer vitás kérdés kerül. Négyszáz szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr segíti az árfigyelést, s 249 munkahelyen dolgozik társadalombiztosítási tanács. A 110 szakszervezeti könyvtár 280 ezer kötettel rendelkezik, kétszáz­ezer résztvevője van a szakszervezeti művelődési programoknak. A szakszervezeti és a vállalati üdültetésben 33 ezren vesznek részt, a munkahelyeken a lakástámogatásban—a szakszervezetek közreműkö­désével 9 mintegy 1500-an részesülnek évente. A szakszervezeti okta­tás keretében húszezer aktivista továbbképzését biztosítjuk. héz helyzetbe. Bács-Kiskun megyé­ben 118 ezer 700 nyugdíjasból 84 700-nak a havi nyugdíja 4000 forint alatt marad. Folyamatosan a közvélemény elé kell tárni a létmini­mum és a társadalmi minimum (adataim szerint aktív dolgozóknál 2850, illetőleg 3480 forint) alakulá­sát, ezzel összefüggésben lehet csak véleményezni a bér-, a jövedelem- és a nyugdíjszínvonalat.-—És a foglalkoztatás? - ■ ■ — A megközelítésünk sajátos, mert szerintünk a munkanélküliség tartósan nem viselhető el. Fel kell azonban készülni arra, hogy a szer­kezetváltás során munkaerő-feles­leg keletkezik. A probléma nálunk persze nem olyan súlyos, mint Bor­sod megyében, de nem lebecsülhe­tő: az idén félévkor 2439 bejelentett betöltetlen állásról tudtunk,, s ugyanakkor volt 1428 munkanél­küli. Támogatjuk az új munkahe­lyek kialakítását — Baja, Bácsal­más, Kunszentmiklós, Szabadszál­lás térségében foglalkoznak ezzel —, s egyetértünk a munkanélküli segély jövő januári bevezetésével. Azzal, hogy az nyújtson átmeneti segítséget, de nem lehet a munka- nélküliség életforma! Ez nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is. — Élénken foglalkoztatja a közvéleményt a Munka Tör­vénykönyv tervezett módosítása. A szakszervezetek Bács-Kiskun­ban is összegezték a tapasztala­tokat, s eljuttatták a SZOT-hoz. Mit emelne ki ebből? —i A tervezet szerint nem lenne kötelezd a kollektív szerződés. Mi azt mondjuk, ha az egyik fél — nevezetesen a dolgozók — akarják, akkor legyen kötelező. Hiányában nem lehet érvényesíteni a kollektív munkavállalói érdekeket. —Ezzel lehet vitatkozni, mint ahogy vitatkoznak is, de el lehet fogadni a szakszervezet állás­pontjaként — Ugyancsak nem tudjuk elkép­zelni azt, hogy lemondjunk a szak- szervezeti bizalmi egyetértési jogá­ról. Ez lényegében az egyéni érdek- védelmet korlátozná, s egyben csökkentené a rendelkezésre álló jo­gosítványokat. Ami azzal járna, hogy vitás kérdésekben az enyhébb formák helyett gyakrabban kellene erősebb eszközökhöz nyúlni, példá­ul a vétóhoz vagy végső esetben a sztrájkhoz. —Ez utóbbiról mi a vélemény? — Jól tudjúk, hogy értéket előál­lítani csak hatékony termelőmun­kával lehet. Sztrájkkal nem. Ezért is tartjuk a gazdasági harc végső esz­. közének. Amihez akkor kell folya­modni, ha az előző lépcsőfokokat végigjártuk. Nem lehet tehát hirte­len elhatározásoktól vezettetve egy­ből sztrájkot hirdetni, ezért is kell e . kérdést törvényben szabályozni. — Éppen ez történik most... — Igen, de szerintünk ezt egysé- • gesen a szakszervezeti törvényben kell rögzíteni. A mostani csak át­meneti megoldás lehet, de körülte­kintőbben kell megfogalmazni, mint ahogy az a tervezetben olvas­ható. Kifogásolható, hogy a figyel­meztető sztrájknak nincs szankcio­náló hatása, nincs szó a szolidaritá­si sztrájkról. Ne csak a munkáltatói döntésekre lehessen üy módon rea­gálni, s bármely szakszervezeti szintről meghirdethessék a sztráj­kot. Félő, ha túl szűkre szabjuk a kereteket, az élet gyorsan túllépi a - szabályozást — Az egységes szakszervezeti törvénybe foglalt szabályozás­nak eilentmondani látszik, hogy a sztrájk nem csupán szakszerve­zeti jog. Elképzelhető olyan munkahely is, ahoi nem működik majd szakszervezet vagy nem a jelenlegi szerveződésben. Ho­gyan fogadják itt önök a minden bizonnyal kialakuló sokszínűsé­get? Félnek a versenytársaktól? — Nagyobb lehetőséget kell adni a szakmai szerveződésnek. Elkép­zelhető, hogy egy munkahelyi alap­szervezet különböző szakmák szö­vetsége lesz, de az is, hogy több alapszervezet alakul, vagy éppen létrejön alapszervezeten belül a ta­gozat, amelyik horizontálisan más ágazathoz is kötődik—például egy tsz-épitőbrigád a Medoszon kívül az építők szakszervezetéhez is. Szá­molni kell iparági, ágazati szövetsé­gekkel is, és ilyen alapon kell mű­ködnie a SZOT-nak és az SZMT- nek is. Ez utóbbi alulról fölfelé kié­pülő megyei szövetséggé alakulna át — a területi érdekek képviseleté­re —, a városi, községi bizottságok pedig igény szerint ugyanígy városi, községi szövetséggé. .A működés­ben nem a demokratikus centraliz­mus' érvényesülne, hanem a kon­szenzus, nem lennének tehát fent meghozott kötelező határozatok. Elképzelhető, hogy lesznek szak- szervezetek, amelyek nem csatla- ' koznak majd a szaktanácshoz — bár a SZOT ezt kezdeményezi —, de velük is lehetséges az együttmű­ködés konkrét kérdésekben. — Az új szerveződés felveti a párt és a szakszervezet viszonyá­nak új megközelítését is __ — Valóban ki kell alakítani a partneri viszony új értelmezését, gyakorlatát. S jóllehet a szakszerve­zet elismeri az MSZMP politikai vezetőszerepét, ez nem jelenti, hogy ne lenne eltérő véleménye például a bérek, az életszínvonal, a szociálpo­litika kérdésében. Partneri viszony kell tehát — az önállóság alapján. Országos, területi és munkahelyi szinten is. Ebben benne van például az is, amit a megyei pártbizottság ülésén felvetettem: nem tartom szükségesnek, hogy a végrehajtó bi­zottság — megyei vagy városi, te­hát a választott testület operatív szerve — a képviseleti elv alapján alakuljon meg. .Hogy az SZMT ve­zető titkára vagy más tisztségek be­töltői hivataluknál fogva, a szokás­jog alapján legyenek mondjuk a megyei párt-vb tagjai. Az azonban fontos, hogy a választott testületek­ben továbbra is ismertetni, képvi­selni tudjuk a szakszervezeti tagság álláspontját, érdekeit. Váczi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom