Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 29. Nyilatkozat az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési intézkedésekről — A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések fontos eszközként és ösztönző tényezőként elősegíthetik a katonai veszély csökkentését és a tényleges leszerelés elérését, továbbá az államok közötti kapcsolatokban a béke és a stabilitás erősítését. Az európai bizalom- és bizton- ságerősító és leszerelési konferencián 1986 szeptemberében Stockholmban elfogadott megállapodások végrehajtásának mértékében nyilvánvalóvá válik ezen intézkedések jelentősége a politikai légkör javítása szempontjából. A stockholmi megállapodás azt példázza, hogy politikai akarattal és minden érdekelt állam kölcsönös erőfeszítésével az új gondolkodásmód szellemében meg lehet oldani fontos biztonsági kérdéseket. Az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia munkájának felújítása, a stockholmi dokumentumban foglaltak további végrehajtása kibővíti a tárgyalások perspektíváit mind a még jelentősebb bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket, mind pedig az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentését illetően. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések továbbfejlesztése az európai kontinensen különösen jelentős napjainkban, amikor 23 állam — a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai — méreteit és jelentőségét tekintve egyedülálló tárgyalásokra készül az európai fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetekről az Atlantióceántól az Urálig. A szövetséges szocialista országok szerint kapcsolat van a katonai bizalom- és biztonságerősitő intézkedések, valamint a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére irányuló erőfeszítések között. Az előrelépés a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén megkönnyíti a haladást az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésében és más leszerelési kérdések megoldásában, ami kedvező feltételeket teremtene a bizalom további erősítéséhez. A Varsó Szerződés tagállamainak külügyminiszterei úgy vélik, hogy már 1988-ban folytatni kell az európai bizalom- és biztonságerősítő tárgyalásokat. Annak érdekében, hogy csökkenjen a katonai szembenállás és egy európai fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye; csökkenjen és elháruljon egy váratlan támadás veszélye és erősödjön a kölcsönös biztonság; szigorúan védelmi jelleget kapjanak a katonai tevékenységek és növekedjen azok nyíltsága és kiszámíthatósága, továbbá azért, hogy elősegítse a leszerelési intézkedések megvalósítását, a tárgyalásoknak elő kell segíteniük, hogy a kidolgozott intézkedések végső soron átfogják az európai biztonsági és együttműködési folyamatban (FBEE) részt vevő államok fegyveres erői minden fajtájának (szárazföldi erők, légierők és haditengerészeti erők) tevékenységét. Ugyanilyen célokat szolgálna a kontaktusok és konzultációk mechanizmusának és eljárásainak egyenjogú alapon való megteremtése is. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket a részt vevő államok minden olyan katonai tevékenységére alkalmazni kell, amely érinti Európa biztonságát, vagy réMa startol a szovjet űrrepülőgép Szombaton hajnalban, moszkvai idő szerint 6 óra 23 perckor indul Bajkonurból az Enyergija nevű hordozórakéta, hogy Föld körüli pályára juttassa a többszöri felhasználásra alkalmas űrrepülőgépet, a Burant fjg vagy a „madárkát”, ahogyan a szovjet szakemberek becézik. Első útjára még űrhajós nélkül indul, a későbbiekben 2-4 fős hajózó személyzet utazhat fedélzetén. Az elnevezés találó: a hatalmas hordozórakéta méretei mellett törékenynek és kicsinynek tűnik az űrrepülőgép,- szárnyainak vége alig látszik ki a rakéta törzse mögött. Néhány adat az óriási méretek érzékeltetésére: a rakéta magassága egy húszemeletes házéval mérhető össze, körülbelül 60 méter, starttömege 2400 tonna; a Burané „mindössze” 100 tonna. Az Enyergija hajtóműveinek összteljesítménye 170 millió lóerő. A program költségeit az amerikai űrrepülőgép-programéval nagyjából megegyezőnek mondják. óceánokon és a felettük lévő légtérben. A tárgyalásokon vagy azokkal összefüggésben meg lehetne vitatni és össze lehetne vetni a katonai doktrínák különböző aspektusait. Meg lehetne vizsgálni a katonai kiadások befagyasztásának és csökkentésének kérdéseit is. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a kölcsönös bizalom erősítésében minőségileg új lépést jelentene a katonai veszély csökkentését és a váratlan támadás megakadályozását szolgáló központ létrehozása Európában, melynek feladata az információ- csere és a kapcsolattartás lenne, továbbá konzultációk folytatása mindenekelőtt az aggodalmat vagy gyanút keltő esetek operatív tisztázása érdekében. 3. A KATONAI TEVÉKENYSÉG NYÍLTSÁGÁT ÉS KISZÁMÍTHATÓSÁGÁT NÖVELŐ INTÉZKEDÉSEK: ELLENŐRZÉS, INFORMÁCIÓCSERE ÉS KONZULTÁCIÓK Ezek közé az intézkedések közé sorolható a rendszeres adatcsere a fegyveres erőkről és azok tevékenységeiről, beleértve az Európa körüli támaszpontokon telepitett erőket; az információcsere a katonai költségvetések struktúrájáról és tartalmáról; a tartózkodás a fegyveres erők növelésétől, és lemondás új katonai támaszpontok létesítéséről idegen államok területén; megfigyelőállomások létesítése egyeztetett helyeken (pontokon) a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetében; különleges operatív hírösszeköttetés létesítése az érintett országok között; az ellenőrzés feltételeinek tökéletesítése és a megfigyelők munkalehetőségeinek bővítése; a legújabb technikai eszközök alkalmazása; a kapcsolatok fejlesztése a részt vevő országok politikai és katonai képviselői között; a katonai- diplöinácí ái‘ ■képviseléfék' esf1 katonai küldöttségek cseréjer-jelenlegi gyakorlatának bővítése. Elfogadásra kerülhetnének a kölcsönös megértést elősegítő, a bizalom és biztonság erősítését szolgáló más intézkedések is. * * * A Varsói Szerződés tagállamainak elgondolásai és javaslatai a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről katonai doktrínájuk védelmi jellegén alapulnak. Megvalósításuk azt hivatott szolgálni, hogy a tárgyalásokon részt vevő államok katonai potenciálja szigorúan védelmi jellegűvé 'váljon. Ezzel összefüggésben az ülésen képviselt államok síkraszállnak az idegen területeken lévő katonai támaszpontok felszámolásáért, és megerősítik álláspontjukat a katonai-politikai szövetségek egyidejű felszámolását illetően. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint egy összeurópai csúcstalálkozó összehívása az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos kérdés megvizsgálására az Egyesült Államok és Kanada részvételével hozzájárulna újabb bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozásához és megvalósításához is. A Varsói Szerződés tagállamai készek a kölcsönös bizalmat és biztonságot erősítő és az európai leszerelési folyamatot felgyorsító más lehetséges javaslatokat is megvizsgálni. (MTI) Többezres tüntetés Prágában A hatóságok többszöri figyelmeztetése ellenére az önálló csehszlovák állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ellenzéki csoportok tüntetést rendeztek pénteken délután három órakor a Vencel téren. Prága történelmi terén több ezren gyűltek össze, a Vencel-szobor körül több százan voltak. A rendőrség hangosbeszélőkön „állampolgárok, ne engedjenek a provokációnak” felhívással fordult a gyülekezőkhöz. A tüntetők nem reagáltak a felszólításra, tapskórus közben „szabadságot, szabadságot” jelszót hangoztattak, és az önálló csehszlovák állam első elnökének, Masaryknak a nevét kiáltozták. A rendőrség körülbelül 30-50 tagú rohamosztaga beavatkozott, őrizetbe vette a tüntetés hangadóit. Kordont alkotva fokozatosan vetették vissza a tömeget, amelynek feloszlatására két vízágyút is bevetettek. sze az Európa határain belül zajló ilyen tevékenységnek. Az intézkedéseknek tartalmilag lényegesnek, katonailag hatékonynak és politikailag kötelező érvényűnek kell lenniük. A katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket Európa katonai és földrajzi realitásainak és az államok közötti kölcsönös megértés szintjének figyelembevételével fokozatosan kell kidolgozni és bevezetni. Az összeurópai folyamat fbntos összetevőjét jelentő tárgyalásoknak a madridi mandátumban foglaltak alapján kell működniük, beleértve a mandátumban foglalt célokat, elveket, a tárgyalások tárgyát, a bizalom- és biztonságerősi- tő.intézkedések alkalmazási övezetét, az ügyrendi szabályokat, s összhangban kell állniuk a bécsi utótalálkozó záródokumentumával. A tárgyalásokon célszerű lenne folytatni az érvényben lévő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések fejlesztésére és bővítésére irányuló erőfeszítéseket, s új intézkedések együttesét lehetne kidolgozni a tagállamok javaslatai alapján. A 23, illetve 35 állam tárgyalásain elérendő megállapodásoknak egymással harmonikus összhangban kell állniuk, ki kell egészíteni-, ük és erősíteniük kell egymást. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új generációjának kidolgozását az alábbi fő irányokban lehetne folytatni. 1. KORLÁTOZÓ JELLEGÓ INTÉZKEDÉSEK Ezek az intézkedések az egy időben zajló hadgyakorlatok méretét és számát, a gyakorlatok időtartamát és gyakoriságát érintenék, tiltanák a nagyméretű gyakorlatokat, és korlátoznák a csapatok és a technika átcsoportosítását. Emellett előirányoznák a harckészültségi (riadó) gyakorlatok számának és a részt vevő csapatok létszámának korlátozását; érintenék az elgondolást tekintve egységes gyakorlatot alkotó nagyméretű gyakorlatok sorozatát, továbbá mérsékletet irányoznának elő a részt vevő államok határainak közelében zajló katonai tevékenységekre. 2. ÚJ BIZALOMERŐSÍTŐ ÉS BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK Ezek magukba foglalnák a légierők és a haditengerészeti erők önálló tevékenységeinek előzetes bejelentését, megfelelő paraméterek alapján megfigyelők meghívását, az ilyen tevékenységek ellenőrzését és korlátozó intézkedésekben való megállapodást, e tevékenységek éves naptári tervei cseréjének rendjét; a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések^ kiterjesztését valamennyi EBEÉ-résztvevő ország területére; a bizalom és biztonság övezeteinek létrehozását Európában és a csatlakozó tengereken és óceánokon; továbbá olyan bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozásának lehetőségét, amelyek a katonai-politikai szövetségek vagy más államok érintkezési vonalához való közelség mértékében szigorúbb rezsimet irányoznak elő. Egyeztetésre kerülnének az incidensek megelőzését szolgáló intézkedések, az Európához csatlakozó tengereken és Csikász Jánosné látogatása Szabadszálláson Szabadszálláson, a Felső-Kiskunság szépen fejlődő, gazdagodó településén töltötte tegnapi munkanapját Csikász Jánosné, az MSZMP KB, valamint a megyei párt-vb tagja. Kora délelőtt a nagyközségi pártbizottság s^kházában a település vezetői, valamint Bene János, a kunszentmiklósi pártbizottság első titkára üdvözölte a vendéget. Ezután Szőke Péter, a szabadszállási nagyközségi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a település társadalmi-gazdasági helyzetéről. A beszámolóból megtudhattuk: ma már Szabadszállás az utóbbi években ütemesen halad előre a városiasodás útján. Megoldott például az ott élők régi problémája: ma már ugyanis van elegendő munkahely. Elképzelhető az is, hogy a Budapesti Csokoládégyár új egységének átadását követően más településekről is verbuválni kell dolgozókat. Szőke Péter elmondta: összefogással, sok-sok társadalmi munkával fejlődött ,az infrastruktúra is, a Kiskunság szívében hosszú időre megoldott az ivóvíz- és az egészségügyi ellátás. Nem régen épült az új telefonközpont és az átadással egy időben rákapcsolták a helyi állomásokat az országos távhívóhálózatra. A községpolitikai tájékoztató után Csikász Jánosnét üzemlátogatásra hívta Szűcs Sándor, a helyi Lenin Termelő- szövetkezet elnöke. A közös gazdaság terményeit—zöldség- és gyümölcsféleségeket — feldolgozó, szárító, illetve konzervüzemét látogatták meg. Csikász Jánosné — úgy is mint szakmabeli — érdeklődéssel figyelte Cserna Lászlóné konzervüzem-vezető bemutatóját. (A szövetkezet egyébként Cserna Lászlóné receptjei alapján készíti a házi ízekkel hódító savanyúságait.) A program ebéd után a nagyközségi tanács dísztermében folytatódott. A szabadszállási kommunisták ott tartották küldöttértekezletüket. Az értekezleten Csikász Jánosné is szót kért. Elmondta: A látogatás tapasztalatai arról győzték meg, hogy a nagyközség lakói aktivitásukkal, tenniakarásukkal, eredményes munkájukkal támogatják a kibontakozási programot. F. P. J. A munkaerőhelyzetről és a foglalkoztatáspolitikáról tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága Lukács János befejezte kínai tárgyalásait Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára október 24. és 28. között a Kínai KP központi bizottságának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Kínában. Kíséretében voltak: Rajki Sándomé, a KB tagja, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára, Kovács Jenő, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője, Szo- kai Imre és Pénzes Jenő a külügyi osztály helyettes vezetője és munkatársa. Lukács Jánost fogadta Csao Ce-jang, A KKP KB főtitkára. A látogatás során Lukács János megbeszélést folytatott Hu-Csi- livel, a KKP KB PB állandó bizottságának tagjával, KB- titkárral. Az MSZMP KB titkára találkozott Csiao Sível, a KKP KB PB állandó bizottságának tagjával, a KB-titkárral. Lukács János ellátogatott Sanghajba, ahol rövid megbeszélést folytatott Csiang Cö- minnel, a KKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a sanghaji városi pártbizottság titkárával, és megtekintette a városban létrehozott különleges gazdaságfejlesztési övezetet, valamint több, külföldi tőke bevónásával .'létesített Vegyes (vállalatot kerb- sett fel. A munkaerőhelyzet várható alakulásáról, a KISZ foglalkoztatáspolitikai elképzeléseiről, s az e téren képviselendő elvekről tanácskozott többek között pénteken a KISZ Központi Bizottsága. A foglalkoztatáspolitikáról a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy az egyensúlyi szempontokat figyelembe vevő szerkezetváltás és a műszaki fejlesztés elsődleges fontosságú. E folyamatot nem fékezhetik foglalkoztatáspolitikai meggondolások, még ha feszültségek ki is alakulnak fogalmazódott meg az ülésen. A KISZ KB szerint a társadalomnak garanciákat kell vállalnia a munkahelyteremtés mellett a keresettel nem rendelkezők legalább létminimum szin-. tű megélhetésére. A munkanélküli ellátásokat részben állampolgári jogon keik nyújtani, részben biztosítási alapra kell helyezni. Az ifjúsági szövetség vezető testületé elfogadott állásfoglalásában kiemelte az alapfokú képzés színvonalának jelentős emelését, a közép- és felsőoktatás rugalmassá tételét — mint elengedhetetlen feltételeket a változáshoz. A központi bizottság foglalkozott belpolitikai kérdésekkel is. Megállapította, hogy a társadalmi hangulat feszült, nő az elégedetlenség, sok a kü- lön-külön jogos, de egyszerre megoldhatatlan" panasz, a1 szociális' bizonyta^ lanság miatt erősödnek az indulatok. A testület veszélyesnek érzi, hogy sokak számára ez a helyzet a pártértekezleti nyitás következményének tűnik. Ezért szükségesnek tartja annak egyértelmű kimondását, hogy a mai gondok, feszültségek korában— zömpiel a legutóbbi másfél évtizedben í§- alakultak ki, s mögöttük a szocializmus kialakult modelljének válsága, külső és belső tartalékainak kimerülése áll. A KB ezért szükségesnek tartja szocialista céljaink megőrzésével a társadalmi-gazdasági működési mód és ezen belül a hatalomgyakorlás gyökeres átalakítását. Ehhez adott programot a pártértekezlet. A KISZ KB ezért a baloldali demokratikus gondolkodású állampolgárok szövetségeseként kiáll a döntések határozott megvalósítása, a reformfolyamat következetes végigvi- tele és felgyorsítása mellett. Minden fékezés, a tegnap látszólagos stabilitásához való visszafordulás a fejlődést és ezzel jövőnket veszélyezteti. A KISZ KB ugyanakkor megállapította azt is, hogy sokan az átmenettel járó zavarokat kihasználva egyre szélsőségesebb, a tényeket figyelmen kívül hagyó nézeteket hirdetnek. A testület károsnak tart minden olyan cselekedetet (például az október 23-ára tervezett demonstrációt), amely végeredményében, eredeti szándékától akár függetlenül is, veszélyezteti a társadalom működőképességét. Ezek — felvillantva az anarchia veszélyét — hatásukban a visszarendeződés és nem a reform esélyaitnövelik. A testület személyi kérdéseket is tárgyalt; Szórádi Sándort, a KB titkárát felmentette funkciójából. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN Hét csapatot érint a vesztegetési botrány A közvéleményt a hét eleje óta élénken foglalkoztató labdarúgó-vesztegetési ügyek szerepeltek a Belügyminisztérium által rendezett péntek délutáni sajtóértekezlet napirendjén. Siklói György rendőr vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány helyettese tájékoztatta az újságírókat a nyomozás eddigi állásáról. Bejelentette: Such Sándort, a Békéscsaba technikai vezetőjét rendőri őrizetbe, további hét személyt, Steigerwald Zoltán, Szabó László, Varga János, Pásztor József, Lebonicz- ky Imre és Sallai Sándor labdarúgókat, valamint Sipos Tibort, a Debreceni MVSC technikai vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték. A rendőrség eddigi nyomozási adatai szerint hét csapat, a Rába ETO, a Zalaegerszegi TE, a Rákóczi FC, a Debreceni MVSC, a Pécsi MSC, a Békéscsabai Előre Spartacus és a Bp. Honvéd játékosai, illetve labdarúgó-szakosztályi tisztségviselői keveredtek bűncselekmény alapos gyanújába. Siklói György elöljáróban aláhúzta, hogy a vesztegetési ügy felgöngyölítése még messze nem teljes. A rendőrség nem azért kezdte el a nyomozást, hogy megoldja a magyar labdarúgás gondjait. Céljuk sokkal inkább az volt, hogy lehetőséget teremtsenek az állami és társadalmi szervek számára ahhoz, hogy megfelelő intézkedésekkel lépéseket tegyenek e népszerű sportág megtisztítására. Már az 1987/88-as NB I-es idény hajrájában többen kétségbe vonták a mérkőzések tisztaságát. Bizonyíték azonban nem volt, és az ÁISH, továbbá az MLSZ által felkért szervek (többek között a KNEB) elzárkóztak attól, hogy 1988 júniusában a sportszerűtlenségek végére járjanak.. Júniusban azután a rendőrség levelet kapott az Állami Ifjúsági és Sporthivataltól, amelyben a nyomozás elindítását kérték. A vesztegetési ügyekben nyolc megyei rendőr-főkapitányság illetékesei kezdtek munkába. Abból az alapállásból indultak, hogy három élvonalbeli együttes (Videoton, DMVSC, ZTE) küzdött a kiesés ellen, így ezekre a csapatokra irányult a fi- gyelenj. A Videotonról hamar kiderült, hogy nem vádolható visszaéléssel, a DMVSC és a ZTE esetében viszont beigazolódtak az előzetes gyanúk. A Rába ETO—ZTE (1:3), a Rákóczi FC—DMVSC (0:3), a Vasas— DMVSC (0:1), végezetül pedig a DMVSC—Békéscsaba (0:2) összecsapások körülményeit vizsgálták meg. Utóbbiról kiderült, hogy a vesztegetés már kísérleti szakaszában elhalt. Siklói György ezután mérkőzésről mérkőzésre ismertette, mit állapítottak meg a nyomozás során. A Rába ETO— ZTE 90 perccel kapcsolatban érdemes feleleveníteni, hogy Mészöly Kálmán akkoriban kezdte meg szaktanácsadói munkáját a zalaiaknál. Első ténykedése az volt, hogy arról faggatta a játékosokat: képes-e a ZTE tisztességes eszközökkel biztosítani a bennmaradást. A választ Dobány Lajos csapatkapitány fogalmazta meg: nemet mondott. Ezután Mészöly és Dobány megegyezett arról, hogy megkísérlik „megvásárolni” a Rába ETO elleni találkozó két pontját. A zalai csapat szponzorálásában korábban is szerepet vállaló Caola Vállalattól félmillió forintot vettek fel játékosaikju- talmazása címén. A vállalat illetékesei azonban nem tudhatták, milyen célra adják az összeget. Ezt Balázs Zsolt kapus nevén takarékbetétkönyvbe helyezték, és a ZTE elnökének páncélszekrényében helyezték el. Amikor eljött az idő, Mészöly Kálmán kiváltotta a pénzt, majd Dobány Lajos átnyújtotta azt Pre- szeller Tamásnak. Utóbbi, a Rába ETO labdarúgója közben megegyezett Han- nich Péterrel, akkori csapattársával megfelezte a pénzt. E találkozó kapcsán a bizonyítás igen jól áll, az ügyben szereplő kulcsfigurák ugyanis beismerték vétküket. (Vélhetően ennek is köszönhető, hogy azóta péntek délután Mészöly Kálmán is elhagyhatta a rendőrségi fogdát.) A Rákóczi FC—DMVSC találkozó előtt Sipos Tibor megkereste Deákvári Antalt, s az egyik bajnoki pontért 125 ezer forintot ajánlott fel. Deákvári bevonta a „bundázásba” csapattársait, Bírót, Mekszet és Ráczot is. Deákvári a szóban forgó összeget fonyódi lakásán kapta meg, és a négy kaposvári játékos megosztozott azon. Bebizonyosodott az is, hogy a 125 ezer forintot a debreceni, egyesület baráti körének pénzalapjából ajánlotta fel Sipos. A Vasas—DMVSC mérkőzés kapcsán felderítették, hogy a fővárosi labdarúgókat nem próbálták megvesztegetni. Közben bővült a kör. A még 1986- ban lejátszott PMSC—Békéscsaba (4:1) találkozóról kiderült, hogy a békéscsabaiak 100 ezer forintért „garantálták” a Pécs számára megfelelő eredményt. A közvetítő Réfi Gábor volt, a hazai labdarúgók körében a pénz ösz- szegyűjtését viszont Róth Antal vállalta el. Az összeget Réfi felesége csúsztatta be az egyik békéscsabai játékos, Szabó László nejének kézitáskájába. A DMVSC—Bp. Honvéd (1:1) összecsapásra 1986. április 26-án került sor. A debreceniek számára az egyik bajnoki pont megszerzése már mindenképpen a bennmaradást jelentette. A döntetlen érdekében Nemes László akkori ügyvezető elnök, Szűcs Sándor, a labdarúgószakosztály egykori elnöke, Császár Ferenc, a baráti kör vezetőségének tagja, továbbá, Gilányi József és Sipos Tibor technikai vezetők elhatározták, hogy megkeresik Sallai Sándort, a debreceniek volt játékosát, aki ekkor már a Bp. Honvédőt erősítette. A baráti kör kasz- szájából 600 ezer forintot utaltak ki Sah lainak, aki beismerte, hogy az összeget valóban átvette. Hogy a kispesti csapat játékosai közül mások is belekeveredtek-e a vesztegetésbe, azt az illetékes szervek még nyomozzak. Siklói György elmondta, hogy bár több őrizetest szabadlábra helyeztek, ügyükben a vizsgálat tovább folytatódik. A rendőrség arra törekszik, hogy —ahol az nem szükséges t— feleslegesen ne tartsanak fogva gyanúsítottakat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NB I-es férfi röplabdamérkőzés: Kecskeméti SC—Csepel SC 1:3(10, -3,6,6) t