Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
1988. október 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A PÉNZÜGYMINISZTER-HELYETTES VÉLEMÉNYE A SZŐLŐ-BOR GONDOKRÓL | A gazdálkodás pénzügyi feltételeinek megteremtése üzemi feladat Elmozdulás nincs, a helyzet változatlan. A szőlő-bor ágazat gondjait feltáró elemzés igen jó, a megoldás a termelők feladata. Tömören így summázták az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjai hétfői sükösdi tanácskozásukat. Ezt még fölerősítette KoBarik István pénzügyminiszter-helyettes, akinek mondatait a jelenlévők úgy értelmezték, hogy a szőlő-bor ágazat felhozott gondjainak megoldása nem kormányzati feladat. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szavaiból sem tűnt ki, hogy a jószándékon és megértésen túl a tárca többet tud nyújtani. A szünetben ugyancsak a képviselőktől hallottam: úgy tűnik, a kormányzat lesöpri az asztalról az ágazat gondjait, elsők közt a szőlő-bor ügyeket. Keserűségből fakadó túlzás, ez, s mivel lehetőségem volt, a hallottakat elmondtam KoBarik Istvánnak, és véleményét kértem. — Nincs arról szó, hogy a kormány nem tekinti feladatának a szőlő-bor ágazat gondjainak enyhítését — mondotta a miniszterhelyettes. — Éppen ez az ülés is, a téma tárgyalása is bizonyítja, hogy a kormány foglalkozik ezzel. Néhány részletkérdésben viszont valóban termelői cselekvésre van szükség, ami csakis az üzemekben lehetséges, mivel az információk és eszközök ott vannak. Ezekben a témákban a kormány nincs abban a helyzetben — nem is lehet —, hogy átvállalja a döntéseket. — Az azonban, hogy a fogyasztási adót eltörlik vagy sem — mint ahogyan többször kérték már a termelők, s ezt támogatja a MÉM is —, kormányzati, illetve pénzügyminisztériumi hatáskör. —r Meglehetősen összetett dologról van szó. A fogyasztási adó a bor fogyasztói árában 12, illetve az olcsó boroknál 7 százalék. Egyébként a sörnél ez 37, az égetett szeszes italoknál 53 százalék. Tehát az árrendszer is preferálja, előnyben részesíti a bort, s ezen keresztül a borfogyasztást. S hogy egyáltalán miért van fogyasztási adó a boron? Erre azt mondhatom, mert szesz, s ehhez képest támogatni akarjuk a szeszmentes üdítőitalokat. Vagyis ha szőlőből szeszmentes ital készül, akkor azt nem terheli fogyasztási adó. — Ez világos, csakhogy a bor és a'szesz, illetve a párlatok közé nem tehető egyenlőségi jel. Másrészt a napjainkban sokat hangoztatott kulturált borfogyasztásnak — úgyis mondhatom kutatókra, szakértőkre hivatkozva: a bor egészségesebb ital, mint a sör és a pálinka — az alkoholfogyasztás csökkentése érdekében célszerűbb lenne még olcsóbbá tenni a bort azzal, hogy eltörlik a fogyasztási adót. —• Ez sajátos logika, ugyanis mi abból az alapvető tényből vagyunk kénytelenek kiindulni, hogy a bor az szesz. Másrészt az előbbi felsorolásból is kitűnt, az alacsonyabb fogyasztási adóval a bor előnyben van a többi szeszes itallal szemben. A számokból viszont az is kiderül, hogy 1970-hez képest 1987-ig a borfogyasztás fokozatosan csökkent. 1988-ban, amikor életbe lépett a fogyasztási adó, akkor viszont — igaz kis mértékben — növekedett a fogyasztás. Tehát szerintünk nincs közvetlen kapcsolat az adó és a borfogyasztás között. Szerintem a háttérben egyéb okok vannak, mint a minőségromlás, a fogyasztó gyanakvása a borral szemben, a szőlőtermelés jövedelmezősége stb. —A borgondokból mit vállal magára a pénzügyi irányítás, vagyis mire mondják, hogy feladatai közé tartozik? — Szerintem helyesebb arról beszélni, hogy mi az, amit eddig fölvállalt. Az elmúlt időszakban a belföldi fogyasztás bővítését a termelői árak csökkentéséhez hozzárendelt fogyasztási adó csökkentésével elősegítettük. Ez eddig különösebb eredményt nem mutat. Azonban, hogy idő legyen a valós értékelésre, ez a lehetőség a jövő év közepéig fennmarad. Azt gondolom, hogy ilyen és hasonló intézkedések segíthetnek. Ahhoz, hogy átfogóbb pénzügyi megoldáshoz kezdhessünk, ennek a lépésnek az eredményét ismernünk kell, s ennek függvényében dönthető el, hogy igazából mit kell tenni. — A szőlő-bor ágazat pénzügyi helyzete egyre rosszabbodik, a termelőkörzetek lakosságeltartó képessége csökken, (ezzel együtt a munkalehetőség is) és elszegényedésnek vagyunk szemlélői. A pénzügyi irányítás közvetlen segítséget tud-e adni a folyamat megállításához? — Ehhez csak úgy lehet hozzáfogni, ha világosan látjuk a kormányzaton belüli munkamegosztás rendjét, másrészt a mai és hosz- szabb ideje formálódó gazdasági mechanizmus rendjét. Vagyis a kormányzat és a gazdálkodó szféra közötti munkamegosztást. Ezért helyesebb abból kiindulni, hogy a gazdálkodó szféra mit akar és tud tenni, mi az, amit esetleg a hatókörön kívül, kormányzati szférában kell kezdeményezni, mondjuk a MÉM-nek, s hogyan tud ehhez társulni a pénzügyi rendszer, s megoldását tekintve milyen lehetőségei vannak. Azt tudom tehát mondani, hogy az eddigi ismeretek szerint, az eddigi kezdeményezések alapján igyekeztünk korrektül és konstruktívan cselekedni, s azt tudom ígérni, hogy ezután is így lesz. — Mi a véleménye arról, hogy ma már a borászati üzemek annyira elszegényedtek, hogy szakmai megalkuvásra kényszerülnek, készleteik finanszírozására nincs pénzük. A minőségi bor-előállítást ez is akadályozza. — Az a benyomásom, hogy az összefüggés fordított. Az elszegényedést a szakmai megalkuvás okozta, s ezt ma már a borászati szakemberek többsége elismeri. Másrészt: 1968 óta forgóalap- feltöltési rendszer volt érvényben, amit tavaly megszüntettünk. Azt gondolom, hogy ennek a rendszernek alapos elemzése szükséges, ugyanis húsz évnek elegendőnek kellett volna lenni ahhoz, hogy a vállalatoknál megfelelő forgóalapellátottság alakulhasson ki. Személy szerint nem vagyok ellene, hogy valóban alapos vizsgálat után állást foglaljunk: miben és hogyan kellene továbblépnünk. Azt azonban látni kell, hogy az alapvető feladatmegosztáson lényeges változtatás nem lehetséges, de nem is lenne jó. Nevezetesen azon, hogy a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek megteremtése üzemi feladat. Ha ezt megváltoztatnánk, akkor tagadnánk a gazdaságirányításról és mechanizmusról vallott felfogásunkat, és ennek logikáját. Csabai István ÖNÁLLÓ, FÜGGETLEN, TÖRVÉNYBE FOGLALT FUNKCIÓKKAL Az ügyészség alkotmányi szabályozása Az ügyészség függetlenségének alkotmányi szavatolását szorgalmazza az alkotmányt felülvizsgáló egyik munkabizottság. Vezetője, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese az MTI munkatársának elmondta, a bizottság tagjai úgy vélik, szükséges, hogy az alaptörvényben rögzítsék: az ügyészség a törvényesség érvényesítését és segítését szolgáló önálló, állami szerv, amely a legfőbb ügyész személye révén csak az Országgyűlésnek van alárendelve, más állam- hatalmi és az igazgatási szervektől függetlenül tevékenykedik. A készülő alkotmányban meg kell határozni az ügyészség helyét, szerepét a magyar államszervezetben, úgyszintén viszonyát az Országgyűléshez, a Minisztertanácshoz, a minisztériumokhoz, a tanácsokhoz és más állami szervekhez. Fontos lenne az alaptörvényben rögzíteni azt is, hogy az ügyészség miként kapcsolódik a kiszélesedő közigazgatási és a létrejövő alkotmánybíráskodáshoz. A jelenlegi alkotmányban ugyanis mindezeket egyértelműen és kimerítően nem fogalmazták meg. A bizottság javasolja azt is, hogy az állampolgár személyi szabadságának korlátozását az alkotmány és az ennek alapján kibocsátott törvények szabályozzák, és ne alacsonyabb rendű jogszabályok. Napjainkban ugyanis 18-féle lehetőség van a személyi szabadság korlátozására. A szakemberek szerint ez a gyakorlat nem tartható, meg kell teremteni a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések törvényességének garanciáit. Hogy ezt az alkotmánynak az ügyészségre vonatkozó, vagy pedig más fejezetébe foglalják majd, azt az Alkotmány többi fejezeteinek koncepcióját kidolgozó munkabizottságok javaslatainak összegezésekor döntik el. Változatlanul az alaptörvénybe kell foglalni: a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságit és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Az ügyészség közreműködik annak a biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek csakúgy, mint az állampolgárok, megtartsák a törvényeket, és törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében. Felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtásának törvényessége felett. Az alaptörvény nem tartalmazhatja az ügyészség tevékenységének részletes szabályait. Ez az ügyészségről szóló törvénybe való. Jelenleg is létezik ilyen törvény, azonban indokolt ennek a megújítása, vagy új ügyészségi törvény alkotása, mivel várhatóan megújul az egész magyar intézményrendszer — ezen belül az ügyészség —, és új intézmények alakulnak. A magyar állami életben bekövetkező lényegi megújulásnak az alkotmányozást követő törvénykezésben szintén tükröződnie kell. A bíróság új szervezetétől függően határozzák meg a vonatkozó ügyészi funkciókat. A jogtudomány és -gyakorlat szakemberei megjelölik azt is, hogy a polgári jogalkalmazásban melyek azok a nyomós közérdekek, amelyek az ügyész közreműködését indokolják, melyek az ügyész feladatai az alkotmány- bíróság, a közigazgatási bíróság előtti eljárásban, a tanácsi jogalkalmazásban, a munkaügyi jogviták intézésében. E törvényben válaszolnak a jogi szakiroda- lomban kifejezett számos más kérdésre is. JÓL SZERVEZETT FÓRUM KALOCSÁN Bizalom és fenntartás a hulladékégető ügyében Felkérik a környezetvédelmi őrséget A vártnál kisebb — de annál aktívabb — lakossági érdeklődés mellett rendezték meg kedden este Kalocsán azt a fórumot, amely a Kunság Volán ottani telephelyére tervezett hulladékégető körüli vitákat volt hivatott tisztázni, vagy legalábbis olyan helyzetet teremteni, amelyben már a tanácsi illetékesek és a lakosság is pontosabb információkkal rendelkeznek, s köny- nyebbé válik az elodázhatatlan döntés. Az év elején elterjedt ugyanis a városban a hír, hogy a Volán Kalocsán akarja elégetni a megyében keletkező veszélyes hulladékot. Az ilyenformán köztudatba került információ természetesen felborzolta a kedélyeket, s a közlekedési vállalat—amely tulajdonképpen egy környezetvédelmi beruházást kíván végrehajtani — defenzívába került. A tanács vezetése és az illetékes szakhatóság pedig két tűz közé szorult, mert el akarja kerülni az a vádat is, hogy jó ügyet akadályoz, s azt is, hogy a lakosság érdekei ellen tesz. Ilyen előzmények után érthető, hogy érdekes — és színvonalas .— vitának lehettek részesei azok, akik az említett időpontban elmentek az I. István Gimnázium dísztermébe. A vitában Tamás György, a tanács műszaki osztályvezetője elnökölt. Elsőként Szalóki István tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, s ismertette a fórum összehívásának célját, majd Friedrich József, a Volán műszaki igázgató- helyettese kapott szót. Elmondta, hogy még 1984-ben elmarasztalás érte a vállalatot, amiért nem gondoskodik a tevékenysége során keletkező olajos hulladék megfelelő elhelyezéséről, illetve megsemmisítéséről. A bírálat jogosságát elismerve úgy döntöttek, hogy eleget tesznek e környezetvédelmi kívánalomnak, s a fáradtolajat, olajos fűrészport, valamint olajszűrőket egy erre alkalmas tüzelőberendezésben elégetik. Ezt pedig a kalocsai telephelyen állítják fel, mert ott egyébként is napirenden van a fűtés rekonstrukciója. Fűtőberendezésként a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Kapások szobra Mátraaljai szőlősgazdáknak állítottak emléket Gyöngyösön. Az Április 4. téren felállított „Kapások” című szobor Kliegl Sándor szegedi szobrász- művész alkotása. svájci licenc alapján gyártott Pirotherm CV—1-es kazánját választják, amely a nyugat-európai szintű környezetvédelmi követelményeknek is megfelel. S hogy ennek kapacitása ki legyen használva, esetleg más vállalatok hulladékait is elégetik, egyéb anyagok, például gumiabroncs mellett. Szóba került a kalocsai Etnikánál, illetve a Budamobilnál keletkező festékiszap elégetése is. Friedrich József elmondta, hogy a festékiszap és a gumiabroncs időközben lekerült a napirendről, mert bár a kazán ezeket is megfelelően égeti el, de ilyen tüzelőanyag esetén a füstgázok bemérése nehézkesebb. A beruházást egyértelműen környezetvédőnek nevezte. Dianovszky Gyula, a kazán salgótarjáni gyártójának képviselője írásvetítő- ábrákkal és videofilmmel szemléltetett előadásban ecsetelte a kazán előnyeit, s elmondta, hogy a világban jelenleg körülbelül 1500 ilyen berendezés működik közmegelégedésre. Ezt követően Pelle Tamás, az Alsó- tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselője kapott szót. Olyan alapfogalmi félreértéseket igyekezett tisztáz!:!.; int „veszélyes hulladék”, illetve „különleges kezelést igénylő hulladék”. Elmondta, hogy például a fáradtolaj akkor veszélyes, ha bemosódik a talajvízbe, nem pedig akkor, ha elégetik. A beruházást ő is hasznosnak ítélte. Lehetetlen felsorolni a lakossági hozzászólások mindegyikét. Baradlay Sándor nyugdíjas tanár és Romsics Lajos a füstgázok összetétele iránt érdeklődött. Kelemen Istvánná, a Vegyi és Robbanóanyagipari Felügyelet képviselője részletesen ismertette a mérési eredményeket, s azokat megnyugtatónak ítélte, a beruházást ő is támogatta. Szavaihoz ár. Egelc Péter, a megyei Köjál képviselője fűzött kiegészítést, s megerősítette, hogy a szóban forgó övezetben a fáradtolaj égetése semmiféle veszéllyel nem jár. Hozzászólt a vitához Nagy Zoltán, a helyi autójavító vállalat igazgatója is. Elmondta, hogy vállalata régóta kazánfűtésre használja a fáradtolajat, ami kevésbé veszélyes a környezetre, még a háztartási tüzelőolajnál is, mivel nem tartalmaz ként. A lakossági vélemények közül figyelemre méltóak azok is — üyen értelemben beszélt például az 1. sz. választókörzet tanácstagja rr, melyekben a város jelenlegi üzemeinek (pl. kenyérgyár, Kisgép, KAGE, Budamobü, Iszkra Tsz stb.) környezetszennyezését érte bírálat, smegfogalmazódott, hogy talán nekik is ilyen kazánnal kellene tüzelni. A kazán tehát elnyerte a jelenlévők bizalmát, de a beruházás iránt több fenntartás, illetve ellenvélemény is elhangzott. Mészáros Károly autószerelőnek például kétségei vannak az iránt, hogy a Volán dolgozói a hulladék szállítása, tárolása és égetése közben betartják-e majd a technológiai előírásokat. Szerinte nem, s már ez is elég ahhoz, hogy ilyen berendezést ne telepítsenek Kalocsára. Kovács István már azt is a lakossági tiltakozások eredményének tartotta, hogy a gumiabroncs és festékiszap égetése lekerült a napirendről. Helyeselte a fórum összehívását, s lakossági ellenőrző bizottság felállítását javasolta, mely a beruházást ellenőrizné Baradlay tanár úr elnökletével. Markó László is fenntartásait hangoztatta, s eleve kétségbe vonta, hogy a gépjárművek helyes üzemeltetése esetén ennyi fáradtolajnak kell keletkezni. Teljes mellszélességgel támogatta a kazán telepítését és a hulladékégetést Takács István villamosmérnök, s kezdeti fenntartásai után csatlakozott hozzá Romsics Lajos is, mondván, hogy Kalocsa városának különféle gondjai-bajai miatt nem kell most a „Volánon elverni a port”. Az ügyet a fórum tapasztalataival együtt a pénteki tanácsülés elé terjesztik. T amás György végül azt javasolta, hogy a beruházás és üzemeltetés ellenőrzésére a Hazafias Népfront városi bizottságának környezetvédelmi őrségét kérjék fel. Bálái F. István VITA KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Lesz-e korzó a platánok alatt? Kiskunfélegyházán nyolc lakókörzeti népfrontbizottság nyilvános üléseken vitatta meg a Kossuth Lajos utca átrendezésével, az ezzel járó gépjárműforgalom- eltereléssel kapcsolatos problémákat. A vitafórumokon elhangzott vélemények, javaslatok alapján a népfront városi elnöksége is foglalkozott a kérdéssel. Mindez azért érdemel figyelmet, mert ritka eset, hogy egyetlen utca sorsa fölött városi vitát nyitnak. Az ok igen komoly lehet, gondoltam, amikor bekopogtam Dobosné dr. Patyi Máriához, a városi népfrontbizottság titkárához a kérdéssé): — Miért akarják megváltoztatni az utca régi, megszokott rendjét? — A félegyháziak féltik múltjuk értékeit. Az 1908—1911 között ide telepített platánfasorok állapota szemlátomást romlik, s betegségüket, idő előtti elöregedésüket sokan a megnövekedett gépjárműforgalom okozta gázmérgezéssel hozzák összefüggésbe. Ezért szeretnék, ha korzóvá alakítanák át e szép központi utcát, más alföldi városok — így Szeged és Kecskemét — példájára. — Mi a vita kiindulópontja? — Az, hogy a VÁTI — figyelemmel a településrendezési tervre — elkészítette az utca átrendezésének tervjavaslatát, három változatban. Az első variáció megvalósítása 16 millió forintba, a másodiké is ugyanennyibe, a harmadiké pedig — amely az utca teljes hosszából kitiltaná a gépjárműforgalmat — 200 millió forintba kerülne. Talán mondani sem kellene, hogy a harmadik változat számításba sem jöhet a mostani szorult gazdasági helyzetben. Az biztos, hogy mindenki óhajt valamiféle megoldást a Kossuth utca túlzottá nőtt forgalmának megszüntetésére vagy legalábbis jelentősebb csökkentésére, de a megoldást illetően meglehetősen eltérnek a vélemények. A titkár asszony elém tette a lakókörzeti viták írásos összegzését. Ebből világosan kitűnik: a félegyháziak meggondoltan, felelősséggel tették meg észrevételeiket, javaslataikat, s olyan rendezést kívánnak, amely a lehető legkevesebb pénzbe kerül, de csökkenti az utcára nehezedő terhet. Az első lakókörzetben például elvetették a rendezési tervjavaslat mindhárom változatát, mondván: 16 millió forint is túl sok most erre a célra. Hangsúlyozták, a probléma nemcsak a Kossuth utcát, hanem az egész várost érinti a forgalom miatt, ezért inkább az E5-ös főút átmenő forgalmának az elterelése vezetne célra. Ezt kellene szorgalmazni a város vezetőinek. így vélekednek a lakótelepi, valamint az 5. körzet polgárai is, hozzáfűzve, hogy a Kossuth utca lezárásával „kettévágnák” a várost. Szerintük az utca funkció szerinti megosztása jó, van ott az úttest mellett gyalogjáró és sétány is. A gazdasági helyzet sem engedi meg a forgalomelterelés költségeinek vállalását, ráadásul a tehermentesítésre kijelölt utcákban kórház és iskolák vannak, s ezek az utak nem is bírnának el nagyobb forgalmat. Ezért parkolási tilalmat és sebességkorlátozást javasolnak a Kossuth utcában, ugyanis a parkolás a mellékutakon, is megoldható, sokkal kisebb költséggel. A 2/A körzetbeliek azt tartanák helyesnek, ha az utca déli oldalán kétirányú kerékpárutat csinálnának a járdából, mint ezt már 35 évvel ezelőtt is javasolták. Gépkocsiparkolónak a Platán étterem előtti, használatlan kiülőhelyet tartanák alkalmasnak, egyirányú forgalommal, a Holló Béla utcától az Ady Endre utcáig. A Virág cukrászdánál kell lezárni az utcát, mondják a 2/B körzetiek, s az úttest mindkét oldalán legyen kerékpársáv. A 3/A körzet lakói szerint sem megoldás a teljes lezárás, ehelyett csak szombat-vasárnap kellene lezárni s átadni az utat a sétálóknak. Mindebből aligha lehet kikövetkeztetni — nem is ez a célunk —-, hogy lesz-e korzó a félegyházi Kossuth utca vén platánjainak lombjai alatt. Bár — mint a vitában elhangzott — lehet ott sétálni ma is, de a korzópártiaknak is igazuk van: kellene egy csendes hely a városban a hétköznapi zajok feledésére, függetlenül attól, hogy ártanak-e a kipufogógázok a hires, féltett platánoknak. A döntésnél—mely a városi tanácsra vár majd — ezt sem lehet egészen figyelmen kívül hagyni. Rapi Miklós