Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
Grósz Károly Iránba látogat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Mir Hoszein Muszavi- nak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Iránban. (MTI) Whitehead elutazott hazánkból Tegnap elutazott Budapestről John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese, aki több kelet-európai országot érintő körutazása keretében tett látogatást hazánkban.* Budapesti programjának második napján az amerikai vendéget fogadta Villányi Miklós pénzügymi(Folytatás a 2. oldalon.) A tartós stabilizációért tenni kell Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Az esti órákban még tartó tanácskozásról Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek, a távollevő Major Lászlót helyettesítve a szóvivői tisztségben. Mint elmondotta, a testület elsőként beszámolót hallgatott meg az idei nép- gazdasági tervteljesítésérol és áttekintette a jövő évi tervkoncepcióját. Ezzel egyben előkészítette a Központi Bizottság novemberi ülésének ezzel kapcsolatos napirendi pontját, ez a fórum lesz ugyanis hivatott állást foglalni a terv politikai céljait illetően, mielőtt konkrét elképzelések az Országgyűlés elé kerülnek. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű, szerteágazó, csaknem hat órán át tartott véleménycsere során a júliusi KB- űlés szellemében tekintették át a gazdasági folyamatokat. Egyetértés alakult ki abban, hogy a főbb idei tervmutatók alapvetően teljesíthetők, tervcéljaink elérhetők. A vitában, kiemelték, hogy javult a tőkés külkereskedelmi egyensúly, csökkent a konvertibilis import, miközben a tőkés országokba irányuló export . dinamikusan növekedett. Ugyanakkor fizetési mérlegünkben továbbra is hiány mutatkozik, bár mértéke a tavalyinál kisebb. Ez összefügg azzal, hogy változatlanul nagy az ország adósságállománya, jelentősek az adósságszolgálat terhei és a világútlevél bevezetésének köszönhetően ugrásszerűen nőtt a lakosság devizafelhasználása. Áruforgalmunk a KGST-országokkal az eredeti elképzeléseknek megfelelően alakult. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a gazdasági növekedés lényegében eléri a tervezettet, a lakossági fogyasztás pedig a kitűzött céloknak megfelelő tendenciát mutat, a támoga-. tások szintje még mindig igen magas, s összességében gazdasági helyzetünk változatlanul nehéznek minősíthető. A testület mindezek alapján úgy foglalt állást, hogy a gazdasági erőfeszítések kétségtelen, érzékelhető eredményeket hoztak, ugyanakkor korai volna arról beszélni, hogy minden feltétel adott a tartós stabilizációhoz, illetve a gazdasági-társadalmi kibontakozás megalapozásához. A gazdaság idei teljesítménye mindazonáltal jo alapot nyújthat jövő évi tennivalóink megvalósításához. 1989-ben változatlanul középponti feladat lesz — a stabilizációs program keretein belül — fizetőképességünk megőrzése és a gazdaság minőségi jegyeinek erősítése, a termékszerkezet korszerűsítése. S tovább kell liberalizálni a gazdaságpolitika eszközrendszerét, hogy a fejlődés követelményei megfelelően érvényesülhessenek. Thürmer Gyula kiemelte: a vita minden felszólalója elmondta, hogy idei eredményeink mögött az állampolgárok nagy áldozatai, a nép erőfeszítése állnak. S mivel gazdaságpolitikai irányvonalunk folytatása a jövőben is feltételezi a' lakossági fogyasztás csökkenését, olyan politikai munkára is szükség van, amely világosan megérteti az ország helyzetét, az előttünk álló feladatokat, a lehetséges alternatívákat. Ezért a Politikai Bizottság kérni fogja a párt alapszervezeteit, hogy vállaljanak részt a konkrét helyzet és az országos, illetve helyi teendők tudatosításában, politikai munkájukkal segítsék a felmerülő feszültségek megoldását. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a Politikai Bizottság napirendjén — több más kérdés mellett — szerepelt az ifjúsági mozgalom megújításával kapcsolatos tervezet is. Eszerint a párt a jövőben is igényli a cselekvő együttműködést az ifjúsággal, s ehhez szükség van egy olyan tömegszervezetre, amely tömöríti a szocialista célokat elfogadó fiatalokat. Felmerült az a lehetőség, hogy ez a tömegszervezet különböző rétegszervezeteket összefogó szövetségként működjék. E napirendi pont vitájáról Thürmer Gyula nem tudott részletekkel szolgálni, hiszen az eszmecsere a tájékoztató időpontjában is tartott. rr . r T i T Á T) \ Q Várható időjárás az ország területére ma estig: A keleti, I 1 7WJ északkeleti szel napközben időnként megélénkül. A legmagasabb hőmérséklet 13—18 fok között, a tartósan ködös helyeken 10 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évi. 250. szám Ara. 1,80 Ft 1988. október 19., szerda NÖVEKVŐ GYÁREGYSÉGI, CSÖKKENŐ VGM-TELJESÍTMÉNY • A vetülék- csévélést a kiskunhalasi gyáregység saját gépparkjával oldja meg. (Képünkön: Melnyák Melinda készíti a vetülékfonalat # Nagyüzem a szövőteremben. Itt készül az ágynemű alapanyaga. Ágyneműszö Kiskunhalasról Éppen két évtizede törént. Húsz halasi asszony a fővárosba utazott a Magyar Pamutipari Vállalathoz, hogy megtanulja a lánccsévélést. Ma már csak alig néhányuk dolgozik a PNYV Szegedi Textilművek kiskunhalasi gyáregységénél, ahol 1969- ben kezdődött a termelés. A szövést két evvel később, elavult, század eleji Roscher típusú masinákkal kezdték meg. Egy-egy dolgozó akkoriban egyszerre négy gépet kezelt, ma tizenöt- tizenhatót. Igaz, most már korszerűbb, kínai berendezésekkel dolgoznak. Időközben megszűnt a lánccsévélés, s a felszabaduló helyen * tovább gyarapodott a szövőgéppark. Ebben az esztendőben hétmillió négyzetméternyi ágyneműszövetet állítanak elő Kiskunhalason, a 194 szövőgép segítségével. Bár ez az adat mutatós, és számszerűen felülmúlja a tavalyit, ám most mégis úgy tűnik, némileg elmaradnak az év elején tervezett mennyiségtől. Akkor ugyanis még számolhattak a vállalati gazdasági munkaközösségek kapacitásaival is. (E kollektívák teljesítménye 1987-ben a gyáregység össztermelésének 11,5 százalékát tette ki.) Keresztülhúzta azonban a számításokat, hogy a vgm-ek az 1988-ban jelentkező elvonások miatt a korábbinál csak lényegesen kevesebb munkára vállalkoznak. G. B. Bf PÁLYAKEZDŐK, ARANY-, GYÉMÁNT- ÉS VASDIPLOMÁSOK Pedagógusok köszöntésé Pedagógusi hivatásomat úgy végzem, hogy a rám bízott fiatalok szocialista hazánk aktív állampolgáraivá, öntudatos dolgozóivá, védelmezőivé válhassanak — fogadta meg tegnap délután hetven pályakezdő kecskeméti pedagógus. A Kecskemét Városi Tanács dísztermében tartott ünnepségen két generáció találkozott: a fiatalok, akiknek a diplomáján mindössze néhány hónapos a pecsét, s az ötven, hatvan, hatvanöt éve végzett arany-, gyémánt-, illetve vasdiplomájukat átvevő pedagógusok. Hegedűs Deme Pál, a Kecskeméti Városi Tanács művelődési osztályának vezetője üdvözölte mindany- nyiójukat, majd dr. Adorján Mihály tanácselnök mondott ünnepi köszöntőt. Mint elmondotta, a város vezetőségének eltökélt szándéka, hogy tovább javítja az oktatás, a nevelés feltételeit csakúgy, mint a varos pedagógustársadalmának elismerését. Mintegy példaképként álltak a pályakezdők előtt azok, akik fél évszázadnál is hosszabb időt szenteltek életükből tudásuk, ismereteik átadására. Dr. Adorján Mihály nyújtotta át az elismerő oklevelet azoknak, akik közülük megjelentek az ünnepségen. Pál Bélárté Galgóczi Vilma az egyetlen, aki már a vasdiplomát is kiérdemelte, hatvanöt éve végzett a kalocsai Érseki Tanítóképzőben. Sajnos betegsége miatt nem jelenhetett meg, a város vezetői lakásán keresik majd fel, hogy személyesen nyújthassák át azt az erkölcsi elismerést, mellyel az idén csak Vilma néninek mondhatnak köszönetét. Gyémántdiplomát dr. Baráth Demeterné Major Rozina és Kadosa Gyuláné Uzony Anna, aranydiplomát pedig dr. Batka Lászlóné Tóth Irén, dr. Baranyi Istvánná Igács Gabriella, Both Jenöné Hegedűs Anna, Kálmán Lajosné Bakos Éva, Koncz Jánosné Szász Mária, és Szigeti Lőrincz Miklósné vehette át. Az ünnepség záróakkordjaként dr. Batka Lászlóné tekintett vissza az eltelt évtizedekre, s korosztálya nevében sok sikert kívánt a pályakezdőknek a nem könnyű, de szép feladathoz, melyre vállalkoztak. G. T. T. Indiai pártküldöttség Bács-Kiskunban Magyarországi látogatása során tegnap Bács-Kiskun megyében járt az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) küldöttségének még hazánkban tartózkodó két tagja: Romehwar Nikra parlamenti képviselő és A. A. Rahim, volt külügyi államminiszter, akik az MSZMP Központi Bizottságának meghívására érkeztek Magyarországra*. Az indiai vendégeket Kecskeméten, a pártszékházban fogadta Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára és tájékoztatást adott a Duna—-Tisza közén élő emberek helyzetéről, munkájáról. Külön szólt a párt szervezeti felépítéséről, a párttagság feladatairól, a politizálás megváltozott tartalmáról, kereteiről, amelyek az országban kialakult feszült politikai és nehéz gazdasági helyzetben Bács-Kiskunban is megszabják a tennivalók fő irányát. Kiegészítve azzal, hogy a munka során figyelembe kell venni a megye sajátosságait: a tanyás településszerkezetet, a vallásos hagyományokat, a nemzetiségi lakosság érdekeit és az alakuló alternatív mozgalmakat is. A. A. Rahim kiemelte, hogy látogatásuk során is megerősödött azon véleménye: a két nép, az indiai és a magyar kölcsönösen baráti érzésekkel viseltetik egymás iránt, s az eddigi tárgyalásokon tapasztaltak szerint a meglevő különbségek ellenére a legfontosabb kérdésekben egyetértés van. Gyárlátogatáson a SZIM-ben. Ezután beszélt a 800 milliós szövetségi állam sajátosságairól, etnikai, vallási sokszínűségéről, a gazdaság, a társadalom előtt álló feladatokról, s arról, hogy mindezek megoldásában milyen szerepet játszik az ország legrégebben alapított pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I). A találkozót követően a vendégek a Szerszámipari Művek kecskeméti gyárát keresték fel, ahol Nyerges Ferenc főmérnök kalauzolta a delegációt, amelynek tagjai ezután a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedtek. Megnézték egyebek között a városházát és a Katona József Színházat is, dr. Bodóczky Lászlónak, a városi pártbizottság első titkárának kíséretében. A program Lajosmizsén folytatódott, ahol az Almavirág Szakszövetkezetben Csordás László elnök és Sinka Gyula párttitkár fogadta az indiai küldöttséget, amely a megbeszélés után Kollár Ferenc szövetkezeti tag háztáji gazdaságát tekintette meg, majd az esti órákban visszautazott Budapestre. V. T. ARÁNYTALANSÁGOKA BAROMFIÁGAZATBAN Ha lúdlegyen jövedelmező! Országos szakmai rendezvény színhelye volt tegnap Kecskeméten a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének székháza; a hazai lúdtenyész- tők találkoztak egymással, a feldolgozó szakemberekkel, kutatókkal. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Gál Gyula megnyitójában elmondta, hogy Bács-Kiskunban a baromfi- árutermelésen belül a legtöbb dollárárbevételt a múlt évben a lúdágazat hozta. Ezen a vidéken évszázados hagyománya van a lúdtenyésztésnek, bár a háttérben meghúzódó és sokasodó megoldatlan gondok egyre jobban veszélyeztetik pozícióját. A mai jónak tűnő világpiaci kereslet késztet arra, hogy a romló hatékonyságú, gyengülő termelékenységű, avuló technológiájú ágazatban gyökeres, széles körű változtatás következzen be. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának helyettes vezetője dr. Öcsödi Gyula előadásában arról beszélt, hogy a lúdtenyésztést befolyásoló külső tényezők az utóbbi időben és hta is nagymértékben változnak. Még most sincs pontos adat arról, hogy a következő évben milyen lesz a szabályozók engedte kéret, de az biztos, hogy a takarmány — ezen belül főleg a fehérje árának emelése új helyzetet teremt a baromfitenyésztésben. Csupán a broy- lerágazatban — mondta valószínű, legkevesebb 6 forintot tehet ki a költségek növekedése, amit a termelői árban ihindenképpen érvényesíteni kell. A baromfiágazat szerkezetében az elmúlt években aránytalanul nagy hangsúlyt kapott a csirke, a helyes arányok megtalálása, kialakítása egyre szükségszerűbbé válik. E munkák szervezésében a feldolgozó vállalatoknak mind nagyobb szerep jut. Dr. Bögre János egyetemi tanár visz- szatékintett a hazai lúdtenyésztés korai korszakára is, majd a mai termelés gondjait firtatta, néhány — a hozzászólók szerint téves — adattal alátámasztva. A tanácskozáson felszólalók nem egyszer erőteljesen - megfogalmazott kérdése vihart kavart. Például az, amely az elavult telepeken, nem megfelelő tenyészalapanyaggal folytatott munkára vonatkozott. De a takarmányok, főleg az idei kukoricahelyzet, .vázolását, az állatgyógyszerek hiányáról szóló beszámolót sem kisérte a résztvevők öröme. Többen szót emeltek azért is, hogy a feldolgozó és a termelő egyenlő esélyekkel induljon a baromfivertikumban, a termelési költségek növekedését felvállaló termelő a készterméken elért nyereségből is részesedhessék. Mészáros János akadémikus szavait elismerés követte, véleményével sokan érthettek egyet. Főleg azok, akik már megélték néhány meghirdetett agrár- program csődjét. Az akadémikus elmondta, hogy például a Közös Piac tagállamaiban —1- annak ellenére, hogy a túltermelés okozta hátrányokkal küszködnek — a mezőgazdasági termelést szubvencionálják. A lúdtartók számára is volt néhány megszívlelendő gondolata a fegyelmezettségről, a technológiák pontos betartásáról és arról, hogy egy ágazat gondjait egészében szükséges elemezni, megoldásokat keresni. (A feldolgozók gondjairól az 5. oldalon írunk.) G. E.
