Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. október 19. Befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével Prágában október 17— 18-án megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek: a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság az egyesített fegyveres erők gyakorlati tevékenységével, a Varsói Szerződésben részt vevő államok által, a Politikai Tanácskozó Testület idei varsói ülésén előterjesztett békekezdeményezések megvalósításával kapcsolatos kérdéseket vitatott meg, és megfelelő határozatokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. KIÚTKERESÉS BELGRÁDBAN Szikrázó vitával folytatódott a JKSZ KB ülése NYILATKOZAT A LE FIGARÓNAK Karpov a csapat- kivonásokról Viktor Karpov, a vezető szovjet leszerelési szakértő a francia Le Figaro című .lapnak nyilatkozva üdvözölte Francia- ország pozitívabb magatartását a leszerelési folyamatban és cáfolta azokat a nyugati találgatásokat, hogy a Szovjetunió egyoldalú csapatkivonásra készülne Magyarországon. Karpov elmondotta, hogy szovjet részről három szakaszban képzelik el a hagyományos fegyverek csökkentését földrészünkön. Az elsőben az európai országok közölnék, milyen nemzeti és idegen katonai erők állomásoznak területükön, milyen fegyverzettel. A Varsói Szerződés országai már készítenek elő erről egy nyilvánosságnak is szánt kiadványt. A közölt adatokat kölcsönös helyszíni ellenőrzéssel igazolnák. Az adatokból kibontakozó aszimmetriákat ezután kölcsönösen megszüntetnék. Az első szakasz szovjet vélemény szerint 1-2 évet vehetne igénybe. Ezalatt már elő kellene készíteni a második szakaszt, amelynek során a két katonai tömb mindegyikében félmillió katonával csökkentenék a személyi állományt. E félmillió katona fegyverzetét is felszámolnák. A harmadik szakaszban a Varsói Szerződés és a NATO tovább csökkentené fegyveres erőit olyan mértékig, hogy egyik se legyen képes meglepetésszerű támadást indítani vagy egyáltalán támadó hadműveleteket folytatni a másik ellen. A Szovjetunió máris javasolja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezleten részt vevő 35 ország hozzon létre európai kockázatcsökkentő központot. A két katonai tömb ezzel rendszeresen közölné fegyveres erői és fegyverzete adatait, elhelyezkedését, ez a központ kiküldhetne megfigyelőket is a benyújtott adatok ellenőrzésére. Karpov emlékeztetett rá: Mihail Gorbacsov már júliusban javasolta, hogy a 35 ország egy legmagasabb szintű találkozóval adjon politikai lendületet a hagyományos leszerelési folyamatnak. „Nem titkolom, hogy Párizsban nem találtunk kedvező fogadtatásra ezzel a javaslatunkkal” — tette hozzá Karpov. Ezzel kapcsolatban eloszlatott egy Magyarországra vonatkozó nyugati találgatást: „szó sincs egyoldalú szovjet csapatkivonásról, a magyar területről a leendő tárgyalásokon szó lesz és akkor dőlnek el a dolgok. Nem egyoldalú alapon.” Karpov üdvözölte, hogy a francia kormány pozitívabb magatartást tanúsít a vegyi leszereléssel kapcsolatban, mint tette ezt az elmúlt években. Ez lehetővé tette a haladást a genfi tárgyalásokon, de még több tisztáznivaló maradt, ezért Karpov november közepén újra Párizsba látogat. Az úgynevezett amerikai hadászati védelmi kezdeményezésről szólva Karpov úgy vélekedett, hogy Reagan elnök űrfegyverkezési programja eddig még a kutatás szakaszában tart és nem sértette meg az 1972-es ABM szerződést. „De ha az általános irányzatát nézzük, akkor elkerülhetetlenül az ABM-szer- ződés nyilvánvaló megszegése felé tart, még abban az enyhített formájában is, ahogy manapság tervezik ezt Washingtonban.” Szovjet megítélés szerint a szerződés úgynevezett kiterjesztő értelmezése teljesen indokolatlan, és ha az amerikaiak megfigyelő szenzorokat juttatnák a világűrbe a rakétafelbocsátások figyelésére, akkor szovjet részről is megteszik ugyanezt — mondotta Karpov. A JKSZ Központi Bizottságának az ország belpolitikai válságából kiutat kereső, hétfőn kezdődött kibővített ülése tegnap folytatta tanácskozásait. A Stipe Suvar beszámolója feletti vitában hetvenen kértek szót, s közülük hétfőn a késő esti órákig harminchatan fejtették ki véleményüket, jórészt mérsékelt hangnemben. A légkör csak akkor forrósodott fel, amikor Milovan Popovics elvszerűtlen magatartással vádolta Stipe Suvart, a KB-elnökség elnökét. Az ülésen elnöklő Marko Or- landics, a KB elnökségének tagja indítványozta, hogy a plénum utasítsa vissza Popovics kijelentését. Ezt a javaslatot taps fogadta. Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke felszólalásában áttekintést adott az elmúlt évtized jugoszláv gazdságpolitikájáról, a téves vagy megvalósíthatatlan lépésekről, majd megállapította, hogy az ország jövő sorsa az idén májusban meghirdetett új gazdasági reform következetes végrehajtásától függ. Veljko Kadijevics vezérezredes, nem- - zetvédelmi miniszter felszólalásában kifejtette, hogy a mostani jugoszláv belpolitikai helyzetben két irányzat egészen világosan kirajzolódik. Az egyik arra törekszik, hogy reformok útján kivezesse az országot a válságból, a másik viszont a szövetségi állam és a szocialista önigazgatás felszámolását tűzte ki célul. Ez utóbbi romboló erők különféle színezetűek — mutatott rá —, a nacionalistáktól kezdve egészen a polgári eszmék hirdetőiig minden árnyalat megtalálható közöttük. A jugoszláv néphadsereg szerepét illetően két végletes nézet jelentkezik’ — folytatta Kadijevics. — Az egyik szerint a hadseregnek úgymond nagyobb szerepet kell vállalnia, beleértve a hatalomátvétel lehetőségét is. A másik szerint a hivatásos katonákat teljesen ki kell vonni, távol kell tartani a politikai élettől. Mindkét nézet elfogadhatatlan. A dolgozók joggal elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel, mert nem tudják maradéktalanul érvényesíteni a munkához és a becsületes megélhetéshez való jogukat — állapította meg Milan Kucsan, a Szlovén Kommunisták Szövetségének elnöke. Jugoszlávia súlyos poltikai és gazdasági válsággal küzd. A modern világ egyre jobban maga mögött hagyja, egyre többen szakítják meg gazdasági együttműködésüket jugoszláv partnereikkel, a külföldi tőke másfelé fordul. A gazdag szocializmust mindaddig nem fogjuk elérni, amíg erőnket nem állítjuk a mélyreható változások szolgálatába, nem összpontosítjuk a hatékonyabb, jobb munkára. Jakov Lazarovszki, a Makedón Kommunisták Szövetsége elnöke hangoztatta: politikánk talpkövét a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúságnak, a tersvériség-egységnek kell képeznie. Ezen a szilárd alapon ingadozás nélkül, maradéktalanul végre kell' hajtani a gazdaság, a politikai intézményrendszer és a kommunista szövetség radikális reformját. Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének elnöke minden téren gyökeres változásokat sürgetett és megállapította, hogy a változásokat csak azok ellenzik, akik kiváltságaikat féltik. Elsőrendű feladatként a koszovói válság megoldását jelölte meg. Szerbiának nincsenek területi követelései az ország más tagköztársaságaival szemben, de igényt tart saját területére. Jugoszláviát nem az veszélyezteti, hogy Szerbia alkotmányosan köztársaság akar lenni és megoldja a koszovói porblémát. A szerbiai dolgozók nem fogadnak el semmilyen tiltást vagy jóváhagyást erre vonatkozólag. Nem fogadnak el semmiféle gyámkodást, főként a szuverén jogaikat érintő területeken nem. A Központi Bizottság ülésétől Szerbiában mindenki azt várja, hogy napirendre tűzi azt a kérdést: kik a felelősek azért, hogy Koszovóban veszélyben forognak az emberi jogok, hogy az autonóm tartományban élő szerbek és cma- goracok kitelepülnek szülőföldjükről, hogy Koszovóban a XX. század talán utolsó népirtása folyik. Az autonóm tartomány meggyötört, megalázott lakói nem várhatnak helyzetük rendezésére addig, amíg Jugoszláviában sikerül megfékezni az inflációt, csökkenteni a munkanélküliséget, érvényesíteni a demokratikus centralizmust, valamint a nemzeti-nemzetiségi és az osztályegyenlőséget — mondotta Milosevics, majd felszólalását így fejezte be: — Az egész jugoszláv társadalom számára jobb lenne, ha a dolgozó emberek akarata békés és demokratikus úton valósulna meg. A válságból való kilábalás egyedüli akadálya egy olyan — igaz, nem kislétszámú — csoport, amelynek tagjai felett eljárt az idő. Jugoszláviának nincs szüksége rendkívüli intézkedésekre. Most rendkívüli erőfeszítések és eredmények kellenek. Whitehead elutazott hazánkból (Folytatás az 1. oldalról.) niszter, akivel megbeszélést folytatott a magyar—amerikai pénzügyi kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. Whitehead elutazása előtt rövid látogatást tett áz értékpapírpiacon, majd sajtóértekezletet tartott. ’ — Grósz Károllyal egyetértettünk abban, hogy júliusi amerikai látogatása rendkívül sikeres volt, s kifejeztük kölcsönös törekvésünket a kapcsolatok további fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázására ' — jelentette ki John Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese kedden, a Ferihegyi repülőtéren elutazása előtt tartott sajtókonferenciáján. A külügyminiszter-helyettes kifejtette: tájékoztatta magyar partnereit arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt reformtörekvéseink sikerében, és segíteni kívánja a piacorientált gazdaság és a demokratikusabb, pluralista társadalom megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket. John Whitehead szavaiból kitűnt: tárgyalópartnereinek figyelmét felhívta annak fontosságára, hogy ösztönözzék a magántőke beáramlását, amely úgy járulhat hozzá a magyar gazdaság technológiai korszerűsítéséhez, hogy nem jár újabb kölcsönfelvételekkel. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy nagy benyomást tett rá a budapesti . tőzsdén tett látogatása. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter-helyettes kijelentette: bár tartózkodni kíván a magyar—román kapcsolatok kommentálásától, az a benyomása alakult ki, hogy a két ország viszonya jelenleg „nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene”. A mostani európai útja során Romániában tett látogatásakor mint mondotta — szemtanúja volt falvak lerombolásának, s ezt az emberi jogok „tragikus megsértésének” minősítette. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak korlátozottak a cselekvési lehetőségei az emberi jogok megsértésének mindazokkal a formáival kapcsolatban, amelyek ma Romániában tapasztalhatók. Továbbra is nyíltan kívánnak azonban beszélni ezekről a problémákról, s felhívni rájuk a világ közvéleményének figyelmét. John Whitehead Budapestről Szófiába utazott. Azerbajdzsáni vérengzők pere Moszkvában a Legfelsőbb Bíróság épületében tegnap megkezdődött azoknak a személyeknek a pere, akiket a szum - gaiti vérengzésben való részvétellel vádolnak. Emlékezetes, hogy ez év februárjában az azerbajdzsáni Szumgaitban azerbajdzsán nemzetiségű személyek pogromot hajtottak végre a városban lakó örmények ellen: békés lakosok otthonábá törtek be gyilkos szándékkal, házakat, lakásokat dúltak fel, középületeket gyújtottak fel, s a gyilkosságsorozatnak, a vandalizmusnak csak a rendfenntartó erők beavatkozása vetett véget, a vasdorongokkal, késekkel, kövekkel felfegyverkezett azerbajdzsániak a kivezényelt rendőrökre is rátámadtak. A vádlottak padjára most három férfit gr A. Ahmedovot, I. Iszmailovot és J. Dzsafarovot — ültettek. Mindhármuk ellen tömeges rbndbontás szervezése és a közrend megsértése, pogromokban, gyújtogatásban és gyilkosságban való részvétel a vád. A tárgyalás első napja a vádbeszéd felolvasásával kezdődött. Szovjet nukleáris kísérlet Moszkvai idő szerint kedd reggel 6 óra 40 perckor föld alatti nukleáris robbanást hajtottak végre a Szovjetunió szemipalatyinszki atomkísérleti telepén. Á szerkezet hatóereje nem haladta meg a 20 kilotonnát. A kísérlet célja a nukleáris robbantások fizikái jellemzőinek további kutatása volt. A jelentés hangsúlyozza, hogy a sugárzási viszonyok a kísérleti telep környékén nem térnek el a normálistól. 9 Moszkvában szovjet—brazil csúcstalálkozót tartanak. Képünkön: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brazil köztársasági elnök, Jose Samey, feleségeik társaságában, a Kremlben tartott ünnepélyes fogadáson. (MTI-fotó) Jobb elnökjelölteket szeretnének az amerikaiak Ötvenöt—harmincnyolc arányban vezet George Bush Michael Dukakisszal szemben, kereken 3 héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ez tűnik ki a The Wall Street Journal közzétett felméréséből, amely egyúttal tükrözi: az amerikai szavazók többsége elégedetlen azzal, hogy e két jelölt között kell választania. A vezető gazdasági napilap és az NBC tévéhálózat együttes közvélemény-kutatása megerősíti a többi felmérést, amely szerint a republikánus jelölt előnye az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt s ha a helyzet nem változik, akkor Bush elsöprő győzelmet is arathat a november 8-ai szavazáson. Dukakis és a demokratapárti tábor elismeri az ellenfél vezetését, de azzal érvel, hogy a szavazást nem most rendezik, bár a közhangulatot befolyásoló ilyesfajta felmérések önmagukban is előnyt adnak a republikánusoknak. Dukakis csak az államok egy részében folytatja topább kampányát. Jesse Jackson, a fekete tiszteletes, aki vetélytársa volt az elnökjelöltségért folyó versenyben, keddi tv-nyilatkozatában kijelentette: bízik abban, hogy a demokratapártiaknak az ország szociális, oktatási, egészségügyi gondjainak megoldására tett konkrét javaslatai végül is hatnak a választókra. Míg a nagy szakszervezeti szövetség, az- AFL— CIO Dukakist támogatja, legnagyobb tagszervezetük, az 1,4 millió tagú szállítómunkásoké (a korrupciós botrányaikról ismert „teamsterek”) most_ Bush mellett álltak ki — de elutasítják alelnökjelöltjét, Dán Quayle-t. A The Wall Street Journal felmérése szerint egyébként csak a szavazók 38 százaléka elégedett az .idei választások két jelöltjével; 57 százalék náluk jobbakat szeretett volna. Kádár János fogadta Wolfgang Mischnicket Kádár János, az MSZMP elnöke kedden délelőtt a KB székházában fogadta Wolfgang Mischnicket, az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának elnökét és a frakció küldöttségét, amely Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen érintették a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit és véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Tanácskozás a nőmozgalom megújításáról A magyar nőmozgalom megújulásának programtervezetét vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlamentben kedden tartott ülésén. Duschek Lajosné, a MNOT elnöke beszédében elmondta: végig kell gondolnunk: hogyan vehet részt a nőmozgalom a politikai intézményrendszer megújulásában. Miként fejlődjék tovább a nőpolitika, milyen legyen a nőmozgalom szerepe a megváltozott körülmények között. Programúkban élső helyre kell állítaniuk az anyaság tiszteletét, megbecsülését, társadalmi elismertetését. Vallják, hogy a szilárd és kiegyensúlyozott családi háttér és közérzet a döntő feltétele annak, hogy a nő eleget tegyen anyai és munkavállaló feladatának. Ebben kiemelkedő szerepe van a családnak. Ennek azonban a család szándékától függetlenül szociális és gazdasági akadályai vannak. Éppen ezért síkraszállnak olyan szociálpolitikáért, amely egyre inkább lehetővé teszi a munka és az anyai hivatás harmóniáját. Ezt szolgálják az illetékes kormányszervekhez eljuttatott javaslataik is. Szükséges, hogy legyen a nőnek szuverén választási lehetősége társadalmilag hasznos életpálya kialakítására. Nem fogadják el azt az előítéleten alapuló nézetet, amely szembeállítja az anyaságot a nő munkavállalásával, hivatásával. Mindenképpen tiszteletben kell tartani azok álláspontját, akik a gyermeknevelést, a családellátást tekintik életcéljuknak. A Nőtanács kötelessége őrködni azon, hogy az átalakulás ne vezessen a nők tömeges munkanélküliségéhez. Fontos feladatuk a nők kenyérkereső, alkotó munkájának, munkakörülményei javításának, szakismereteik megalapozásának és bővítésének elősegítése. Az elhangzott véleményeket, javaslatokat figyelembe véve a Nőtanács kiegészíti és társadalmi vitára bocsátja a programtervezetet, amelyet a következő év első felére tervezett IV. országos nőkonferencia elé terjesztenek majd. Országos munkaügyi értekezlet Időszerű munkaügyi kérdésekről tartottak országos értekezletet kedden Budapesten a megyei tanácsok munkaügyi osztályainak, valamint a megyei munkaerő-szolgálati irodáknak a vezetői. A tanácskozás fő témája az volt, hogy a helyi munkaügyi szervek miként tudnának az eddiginél jobban hozzájárulni a területi foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. A munkaügyi kormányzat véleménye szerint a tanácsoknak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalniuk a helyi munkaügyi folyamatok alakításában; egyebek között a foglalkoztatáspolitikai célok területi megvalósítását szolgáló tervek kidolgozásával, a helyi igényekhez igazodó ifjúsági és felnőtt szakmunkásképzés tervezésével, a munkaerő-közvetités, az átképzés segítségével. Az új feladatokhoz szorosan kapcsolódik a tanácsi rendszer korszerűsítése, amelyről Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy az új alkotmány előkészítésével párhuzamosan megkezdődött az új tanácstörvény kidolgozása is, amelynek életbe lépése azonban csak 1991 -re várható. A tanácsoknak addig a jelenlegi feltételek között kell megtalálniuk azokat a módszereket, szervezeti megoldásokat, amelyekkel a korábbiaknál jobban dolgozhatnak. A tanácsi szervezetek átalakítása az új feladatokhoz szinte minden megyében megkezdődött. A miniszterhelyettes véleménye szerint ebben a folyamatban megkülönböztetett figyelmet kell kapniuk a helyi foglalkoztatáspolitikai kérdéseknek, s mint ahogy területenként eltérő a munkaerőhelyzet, e tekintetben a tanácsok tevékenysége is differenciált kell, hogy legyen. Szólt a romániai menekültek munkához juttatásának gondjairól is. Mint mondta, szeptemberben jelentősen megnőtt a Romániából érkezők száma. Eddig körülbelül tízezer ideiglenes tartózkodási engedélyt adta ki, s ha a jelenlegi tendencia tovább folytatódik; a romániai menekültek száma 4-5 hónapon belül megduplázódik. Elhelyezkedésük a határmenti megyékben egyre nehezebb, ezért a munkaerő-közvetítő szervek együttműködésére van szükség ahhoz, hogy I más megyékben is gondoskodjanak számukra munkalehetőségről. , Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője a foglalkoztatási gondokról szólva elmondta, hogy azok a jövőben várhatóan fokozódni fog-' nak. Akár az- A, akár a B variáns szerint fejlődik tovább gazdaságunk, az átmenetileg munka nélkül maradók száma növekedni fog. Az A variás 50-100 ezer átmeneti munkanélkülivel számol, a B ugyan ennél kevesebbel, 30-50 ezerrel, de ez is többszöröse a jelenlegi 10-15 ezer körülinek. A foglalkoztatási gondok enyhítésére az állam továbbra is támogatni fogja egyebek között a munkahelyteremtő beruházásokat, a munka nélkül maradók átképzését. A továbbképzés, átképzés szervezésére, segítésére már egy vállalatot is létrehoztak. A tanácskozás résztvevői ezután tájékoztatást kaptak más időszerű munkaügyi kérdésekről, munkajogi változásokról is. Ezek során hangzott el, hogy a széles körben elterjedt hírekkel ellentétben a munkaügyi kormányzat az év végéig nem kíván bérstopot bevezetni. Ilyen intézkedést az eddigi és a várható bérkiáramlás nem indokol. Dr« Orosz László a Déry Tibor Alapítvány jutalmazottja A Déry Tibor Alapítvány jutalmait — immár hatodik alkalommal — kedden, áz író születésének 94. évfordulója alkalmából adták át a Szerzői Jogvédő Hivatal tanácstermében. Az alapítvány kuratóriuma kiváló irodalmi munkásságáért az idén Bella Istvánt, Bodor Pált, Hubay Miklóst, Lengyel Balázst, Nádas Pétert, Rákos Sándort, Sumonyi Zoltánt és Grendel Lajos szlovákiai magyar írót részesítette jutalomban. A magyar nyelv oktatásában elért eredményeiért dr. Orosz László nyugalmazott kecskeméti tanár; a szép magyar nyelv ápolásáért Jancsó Adrienne eladóművész; a magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordításában nyújtott kimagasló teljesítményéért a Jugoszláviában élő Jose Hradil és az Ausztriában élő Sebestyén György kapta meg az elismerést. A jutalmakat Boytha György, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatója, a kuratórium titkára adta át. * ,Déry Tibor özvegye a végrendeletében a magyar államra hagyta vagyonát. A kamatokból évente jutalmazzák a végrendeletben meghatározott kimagasló tevékenységeket.
