Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

Az Elnöki Tanács ülése KIÁLLÍTÁSOK, ELŐADÁSOK MEGYESZERTE Múzeumok, műemlékek hónapja Október elsejétől egy hónapon át is­mét a múzeumok, műemlékek kerül­nek reflektorfénybe. Megszokhattuk már, hogy ilyenkor számos időszaki kiállítás, tárlat nyílik megyeszerte, és előadásokra, megemlékezésekre is al­kalmat kerítenek. Feltűnő, hogy több a múzeumi rendezvény, mint a műem­lékvédelmi esemény. A Kecskeméti Galériában ma dél­előtt 11 órakor az Ókori művészet című kiállítás a Szépművészeti Múzeum an­tik* gyűjteményéből. A megnyitáskor Csornay Boldizsár művészettörténész, a tárlat rendezője tart ismertetőt. A ki­állításon egyébként rövid műsor is lesz: Debussy- és Longoí-műveket szólaltat meg fuvolán Dratsay Ákos. A nagy ér­deklődésre számot tartó tárlat 1989. (Folytatás a 2. oldalon) Népfront- aktivisták továbbképzése Baján | Kétnapos tanácskozást szer­vezett a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága | Baján, a Vágó Béla KISZ Politi- j kai Képzési Központban. | A mintegy százhúsz résztvevő — városi és községi népfrontel- nökök. -titkárok, valamint az j apparátus munkatársai —, tájé­kozódtak az országos és a helyi tennivalókról. Az előadások után számos kérdésre kaptak választ, sőt csoportos foglalko­zások keretében saját lakóhe­lyük gondjait vitatták meg. Az első előadást tegnap dél­előtt Ribánszki Róbert, a HNF Országos Tanácsának titkára tartotta, a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről, illetve a népfront szerepéről. Kitért azokra a feladatokra is, melyek megoldásában a választott tiszt­ségviselőkre nagy felelősség há­rul. Foglalkozott a népfront és a Demokrata Fórum kapcsolatá­val, az együttműködés lehetősé­gével. —Csak hittel, a jövőbe ve­tett bizalommal lehet a reánk vá­ró tennivalókat megoldani — hangsúlyozta Ribánszki Róbert. • Az MSZMP országős érte- - kezletének állásfoglalásából adódó társadalmi és gazdasági feladatokról, illetve ezek megyei vetületéről dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titká­ra beszélt, äfe Meg kell tanul­nunk a demokratizmust, és azt is, hogy hogyan éljünk vele, hi­szen egyelőre még vitatkozni sem tudunk eléggé, érvekre ér­vekkel válaszolni — állapította meg az első titkár, majd részle­tesen foglalkozott a káderkivá­lasztás folyamatával. A politi­kai pluralizmus kérdéseiről szólva kiemelte, hogy a népnek mindenhez köze van. ami a pártban történik. — A célunk nemzeti közmegegyezés elérése — hangoztatta dr. Szabó Mik­lós —I és ehhez kérte valameny- nyi népfrontaktivista együttmű­ködését. A tanácskozás ma délelőtt | Terhe Dezső megyei népfronttit- kámak a népfrontmozgalom időszerű kérdéseiről szóló elő­adásával folytatódik, majd dr. Sztrapák Ferenc, a Népszabad­ság főszerkesztő-helyettese a nyilvánosság és a sajtó problé- I makörét elemzi. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kegyelmi rendelet N/Éí AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK N/fPILAPJA XLIII. évf. 23S. szám Ára: 2,20 Ft 1988. október 1., szombat A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendele­tet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkö­vetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a bünte­tett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselek­mények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben el­követett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadság- vesztést végrehajtották. A kegye­lem nem terjed ki arra, akit haza­árulás vagy kémkedés miatt, illet­ve, aki az államellenes bűncselek­ménnyel bűnhalmazatban ember­ölést, rablást vagy közveszélyoko- zást követett el. .Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem ter­jed ki, az igazságügy-miniszter fe­lülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. no­vember 30-áig előterjesztést tehet Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új ^községek alakításáról, községi kö­zös tanácsok szervezéséről és kö­zös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról - amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondosko­dik. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács bírák felmentéséről és megvá­lasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. „E vitákat általában — egy-egy eset­től eltekintve — felfokozott aktivitás jellemezte. Többet foglalkoztak a meg­lévő helyzet, a körülmények elemzésé­vel, bírálatával, mint a továbblépés ho­gyanjával. Elsősorban azért J— vélik —, mert érdemi előzmények nélkül ilyen nagy horderejű kérdésekben a tagság nincs felkészülve a tőle várt ja­vaslattételre.” §f A dr. Körös Gáspár­nak, az SZMT vezető titkárának teg­nap, a szakszervezetek megyei tanácsa ülésének első napirendi pontjához fű­zött szóbeli kiegészítéséből idézett mondatok érzékeltetik a szakszervezeti mozgalom megújulásáról szervezett vi­ta szókimondó, kritikai hangvételét. A tanácskozást levezető dr. Szűcs Endrétől, az SZMT elnökétől tízen kér­tek szót. Princz László azt tudakolta, hogy a novemberi országos szakszervezeti ér­tekezletre választják vagy kiválasztják a jelölteket. Kifogásolta, hogy a Szak- szervezetek Országos Tanácsától senki sem jelent meg a fontos vitaanyag meg­tárgyalásán. Csapiár Vilmos a kulturá­lis munkabizottságban összegzett ész­revételekről, javaslatokról tájékoztatta a tanácsülést. Óva intett az inflációhoz automatikusan alkalmazkodó bérezés bevezetésétől, mert úgy_ járhatunk, mint déli szomszédaink. Úgy gondol­ják, hogy csak az illetékes miniszterel­nök-helyettes nem hajlandó tudomásul venni a mostani adórendszer teljesít- mény-visszafogó hatását. Slavitsek Endre szerint csak a felada­tok meghatározása után dönthetnek az apparátusok létszámáról. Farkas Pálné: több dolgozó is meg­kérdezte a BRG-ben szervezett fóru­mokon, hogy milyen szinten kerülnek a papírkosárba jegyzőkönyvekbe rög­zített felszólalásaik. Jó néhány most ismét megfogalmazott tennivalóról már legalább tíz éve olvastak különbö­ző programokban, határozatokban. Csak akkor dolgozhat érdemben a no­vemberi tanácskozás, ha olyanok szó­lalnak fel őszintén és bátran, akik nem az elnökség, hanem a tagság tapsára számítanak. Alulról, az alapszerveze- tektöl szerveződő szakszervezetektől remélhető a megújulás hangoztatta dr. Stang Jenöné —, mert különben a maradiak, a régi gondolkodású tiszt­ségviselők megakadályozzák az érdemi változtatásokat. Borsodi György a lehetséges, átvehe­tő külföldi tapasztalatokról szólt, meg­említve, hogy a szovjet szakszerveze­tekről keveset hallani a peresztrojka kapcsán. Laczy Endre kérdése a lehet­séges választ is sejtette: gyakorolták-e a vétó- és kifogásolási jogukat a szük­séges esetekben a szakszervezetek. A szakmák kölcsönös megértését szor­galmazta Tóth András. Helytelenítette, hogy az egyes ágazatokat érintő kérdé­sek eldöntésénél nem hívják meg az ágazat képviselőit. Tarthatatlannak mondta, hogy megyénkben (is) számos kereskedelmi dolgozó havi fizetése nem éri el a 3000 Ft-ot. Szabó Gyula arra figyelmeztetett — egyebek között —, hogy jóindulatú intézkedések is milyen feszültségeket kelthetnek, ha előzetesen nem szembesítik ezeket a gyakorlattal, nem elég körültekintőek a rendelkezé- (Folytatás a 2. oldalon) Új zöldség- és gyümölcsszárító üzem Csólyospáloson Új zöldség- és gyümölcsszárítóban kezdték meg a napokban a próbaüzemet Csólyospáloson, a helyi Kunsági Szakszövetkezet ipartelepén. A 16,8 millió forintos beruházást rekordidő alatt készítették el a gazdaság saját építőbrigádjának szak­emberei, ugyanis csupán az elmúlt esztendő végén kezdtek hozzá az alapozási munkákhoz. A CER típusú szárítóban jelenleg pritaminpaprikát dolgoznak fel, de hamarosan póré- és vöröshagyma- szárítmányokat, valamint paradicsompelyhet is készí­tenek. A későbbiekben gyógynövények szárítására és különböző aszalt gyümölcsök—alma, szilva — gyár­tására is vállalkoznak. A munkákhoz az alapanyagot a tagoktól, a közösből és a környező gazdaságoktól vásárolják fel. A sikeres próbaüzemet követően a jövő esztendő­ben már csaknem, negyvenmillió forintos árbevételre számítanak. Az itt gyártott termékek döntő többsége tőkés exportra kerül. Elsősorban az NSZK-ba, Angli­ába és Svédországba szállítanak. A szárítóüzem egyébként gazdasági társaságként működik. A csólyospálosi szövetkezet ugyanis már a beruházás költségeiben is osztozott a fővárosi Dehid- ro COOP Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kisszövet­kezettel, amely önálló exportjoggal rendelkezik. A megállapodások értelmében a társak befektetéseik arányában részesednek majd a nyereségből. Felvételünkön: a pritaminpapnkával már megkez­dődött a próbaüzem. G. B. L LÉST TARTOTT ÁZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Határozat a pártapparátus átszervezéséről Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénteken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párttisztségviselő felmentési kérelmé­nek, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették politikai bizott­sági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolo- meheevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB-titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Ana­toli] Dobrinyint. A KB-ülésen a politikai bizottság tagjává vá­lasztották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a központi bizott­ság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukja- novot a politikai bizottság póttagjává választották. Biijukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellen­őrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első tit­kárát. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politi­kai bizottság azért tartotta szükségesnek a köz­ponti bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fa­kadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javas­latokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megvál­tozása, s politikai élcsapatként betöltött szerepé­nek megnövekedése kapcsán szükség van a köz­ponti bizottság, a politikai bizottság, a KB-titká- rok és a KB-apparátus tevékenységének javításá­ra. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos vál­tozásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a központi bizottság hatáskörébe tartozik, s éz tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követő­en felolvasta Andrej Gromikónak a központi bi­zottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára valót tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A politikai bizottság megvitatta a kérést - mondotta Gorbacsov —, és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszö­netét mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdé­seket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartot­ták célszerűnek: — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Geor- gij Razumovszkij vezetésével; —az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalko­zó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medve- gyev; — társadalmi és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; —jogpolitikai bizottság—elnöke: Viktor Cseb- rikov; Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot ar­ra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására a KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figye­lembe véve a pártszervezetek megváltozott .felada­tait az átalakítás elmélyítésének és a politikai re­formok végrehajtásának időszakában. SZÖUL, TIZENNÉGY NAP UTÁN Gyulay Zsolt kétjegyűre emelte a magyar aranyérmek számát Szorgalmas pontgyűjtés kajak-kenuban Szöulban a XXIV. nyári játékok 14. versenynapján 26 számban hirdettek olimpiai bajnokot. Kajak-kenuban hat, atlétikában öt, birkózásban három, asztaliteniszben, íjászatban és teniszben ket­tő-kettő, míg kosárlabdában, műúszásban, ritmikus sportgimnasz­tikában és vívásban egy-egy aranyérmet osztottak ki. A versenynap első bajnoki címét — egyben a magyar küldöttség tizedik aranyérmét—Gyulay Zsolt szerezte a férfi kajakozok sprint­számában, az 500 méteres egyesben. Parti János azt nyilatkozta a döntő előtt, hogy amennyiben a magyar fiú jól startol, úgy föltétlenül esélyes a végső győzelemre is. Nos, Gyulay nem okozott csalódást, remekül indult és végig az élen haladva meggyőző fölénnyel nyert megérdemelt aranyérmet. A magyar sportoló 11 napja apa is egyben, akkor született kislánya, akinek jó érzéssel a Blanka Olimpia nevet adta, így aztán több okból rendkívül emlékezetes marad számára Szöul. Egyébként Gyulay régi rossz sorozatot szakított meg fényes győzelmével, hiszen ebben a számban utoljára Csapó Géza nyert aranyérmet világversenyen, még a hetvenes évek közepén. Mivel kajak-kenuban valamennyi sprintdöntőben érdekelt volt magyar egység, így okkal remélhettünk még érmeket. Ám ez mind­össze az Abrahám, Csípés kettősnek sikerült, ők a harmadik helyen értek célba. Női egyesben Kőbán Rita, kenuban Szabó Attila vég­zett a negyedik helyen. A Sarusi, Vaskúti páros csalódást okozott hatodik helyével. A többi sportágban is változó sikerrel szerepeltek sportolóink. A szabadfogású birkózásban Bíró a negyedik lett, ritmikus sport- | gimnasztikában Sinkó Andrea szintén pontszerző lett, bár nem tudta megőrizni ötödik helyét, eggyel visszacsúszott az összetett­ben. Vízilabdázóink döntetlenre mérkőztek Olaszországgal az 5 —8. helyért folyó osztályozón. Atlétikában Urbanik jó pozícióban föladta a versenyt 50 km-es gyaloglásban, a 4 x 100-as váltó (férfi- j ak) a legjobb 16 közé jutott. A cselgáncsozó Varga István viszont | első mérkőzésén ipponnal szenvedett vereséget csehszlovák ellenfe­lével szemben, így ő sem tudott javítani cselgáncsozóink gyenge olimpiai mérlegén. A szombati olimpiai műsorban magyar szempontból a kajak- . kenu újabb döntőit váijuk reménykedve, valamint a birkózó Klauz és Nagy Béla szerepléséhez fűzhetünk érmes reményeket. Férfi kézilabdázóink is éremért mérkőznek Jugoszláviával, hasonlóképp Klampár Tibor asztaliteniszben. A pénteki nap eredményeiről la­punk nyolcadik oldalán találnak tudósításokat olvasóink. SZAKSZERVEZETI TANÁCSÜLÉS A MEGÚJULÁSI PROGRAMRÓL Határozottabb érdekvédelmet követel a tagság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom