Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 15. SZOVJETUNIÓ A nemzetiségi hovatartozás eltörlését javasolják A vitatott „ötödik pont”, azaz a szovjet személyi igazolványok tulajdonosainak nemzetiségi hovatartozását megadó rovat eltörlését javasolja sok olvasói levél szerzője — írja kedd esti kiadásában az Izvesztyija. Az összetett, a közelmúltig kényesnek számító kérdés kapcsán a szovjet kormány lapja egy közvélemény-kutatás tanulságai alapján ír arról, hogyan ítélik meg a szovjet emberek a nemzetiségi kérdések jelenlegi helyzetét országukban. A jelek szerint többségüket egyelőre nem az ötödik pont eltörlésének gondolata foglalkoztatja, hanem inkább az, hogyan érhetik el az abban megjelölt nemzeti hovatartozás megváltoztatását, pontosítását — írja a lap. A probléma csak látszatra adminisztratív jellegű: ennek illusztrálására elég a krími tatárok példáját fölhozni. A központi sajtószervekhez valósággal özönlenek a krími tatárok levelei, amelyek fő gondolata: a „paszportban” (a személyi igazolványban) tett bejegyzés ne vegye őket egy kalap alá a többi tatárral. Más példa: az ország különböző pontjain élő zsidók esetenként sérelmezik, hogy őseik személyi igazolványa és vallása alapján az ötödik pontba „Nemzetisége: zsidó” bejegyzés kerül — írja az Izvesztyija. — Nem maradhat említés nélkül az a szégyenletes emlékű folyamat — írja továbbá az Izvesztyija —, amelyben egész népeket adminisztratív úton megfosztottak hazájuktól. — A cikk szerzője — emlékeztetve a nemzetiségi viszonyokkal összefüggésben a közelmúltban kialakult szovjetunióbeli helyzetre — megállapítja: felesleges mesterségesen szítani az indulatokat, növelni a feszültséget, torz képet rajzolni az ország etnikai arculatáról. Az „igazolványasszimiláció” nem viszi előbbre a nemzetiségek közötti harmonikus viszony fejlődésének ügyét — mutat rá az Izvesztyija. Az USA törleszti ENSZ-adósságait Az Egyesült Államok azonnal megkezdi adósságainak törlesztését az ENSZ-nél és kifizeti minden hátralékát, jelentette be kedden a Fehér Ház. A döntés jelentős változás a Reagan-kormány ENSZ-politikájában és egyben azt is jelzi, hogy hatékonyabb együttműködésre nyílhat mód a világ- szervezetben, általában csakúgy, mint Washington és Moszkva között. Az amerikai kormány és a törvényhozás a hetvenes évektől mind hevesebben bírálta az ENSZ-t és annak szakosított szerveit, azzal, hogy egyoldalúak, mivel Washington mind gyakrabban került szembe politikai és költségvetési kérdésekben a tagállamoknak a fejlődő és a szocialista országokból álló. többségével. Washington utóbb azzal is érvelt, hogy az ENSZ-alkalmazot- tak létszáma túl magas, ugyanakkor munkaerkölcsük és javadalmazásuk távolról sincs arányban. Mindezek után az amerikai törvényhozás 1985- ben úgy döntött: mindaddig felfüggeszti az ENSZ-hozzájárulások fizetését, amíg a világszervezet nem módosítja gazdálkodását, s nem ad abba nagyobb beleszólást a fő fizetőnek. Washington az ENSZ-költségvetés 25 százalékát fizeti, a Szovjetunió 10,2 százalékát. Reagan szóvivője, Mariin Fitzwater keddi bejelentése szerint az amerikai kormány összesen 552 millió dolláros hátralékából azonnal folyósít 44 milliót, a többit pedig a következő 3-5 évben fizeti ki. A szóvivő méltatta az ENSZ szerepét az iraki—iráni viszály, az afganisztáni, illetve a dél-afrikai kérdés rendezésére irányuló erőfeszítésekben. Az amerikai hátralékok egy része az ENSZ-békefenntartó erők költségeit hivatott fedezni. A Szovjetunió a közelmúltban ugyancsak megkezdte, főként utóbbi vonatkozású, mintegy 9 millió dolláros hátralékainak rendezését. Titkosszolgálati akció? A brit kormányfőtől magyarázatot kérnek Az Új Szó cikke BősNagymarosról A pozsonyi Új Szó szerdán bírálta a bős—nagymarosi vízmű elleni magyarországi megmozdulásokat. A lap szerint az esztergomi tanácskozás a valós helyzet figyelmen kívül hagyásával kizárólag politikai síkra terelte a vízlépcső ügyét. A hétfői budapesti tüntetésen elfogadott petícióról Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának magyar nyelvű napilapja azt írta: „a petíció több olyan kitételt tartalmaz, amely a politikai térnyerés szolgálatában áll”. „A nagymarosiak elhatárolják magukat — Vízlépcsőellenes megmozdulások Magyarországon” című cikkben a lap megemlítette, hogy a különféle megmozdulásokon a Duna-kör, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Nagymaros Bizottság és „a még be nem jegyzett Magyar Demokrata Fórum elnevezésű csoportok” mellett külföldi politikai szervezetek is részt vettek. így például—írta az újság—a múlt hét végén Esztergomban megrendezett tanácskozáson jelen volt és felszólalt az Osztrák Néppárt alelnöke, Erhardt Busek, ott voltak az osztrák „zöldek” képviselői, illetve „valamiféle, cseh demokratikus kezdeményezők megjelölés alatt fellépő egyének is”. A lap utalt arra, hogy ezek a csoportok a Magyar Demokrata Fórummal három— három tagú közös bizottságot is létrehoztak. Az Új Szó hangoztatta: az esztergomi tanácskozás „egyértelműen a vízlépcső építése ellen foglalt állást. A vízlépcsőügyet a valós helyzet figyelmen kívül hagyásával kizárólag politikai síkra terelte, és leveleket küldött a magyar országgyűlés képviselőihez, hogy szavazzák meg az építkezés letiltását és terveinek felülvizsgálatát. A lap ezután azt írta, hogy a legközelebbről érintettek, a nagymarosiak azonban nem tiltakoztak a dunai létesitmény ellen. Beszámolt arról, hogy a nagyközség társadalmi szervezetei nyilatkozatban határolták el magukat a vízlépcsőellenes kampánytól. Az Új Szó végezetül röviden említést tett a hétfői budapesti tízezres tüntetésről, arról, hogy tizenhárom pontos felhívást fogadtak el az építkezés leállítását követelve és a petíciót átadták j Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének. A lap azzal zárta a cikkét, hogy „a petíció több olyan kitételt tartalmaz, amely sajátosan interpretált állításokkal a vízlépcső kapcsán a politikai térnyerés szolgálatában áll”. Fegyvernyugvás nem veszélytelenül A tűzszünet ellenére továbbra sem veszélytelen az iraki—iráni határvonal, ám mindkét fél jószándékúan tiszteletben tartja a fegyvernyugvást — állapította meg a tűzszünetet ellenőrző ENSZ-erők jugoszláv parancsnoka. Slavko Jovic, akinek főhadiszállása Bagdadban van, a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a negyedik hetébe lépett fegyvernyugvás alatt eddig mindössze két incidens történt a határon; mindkét részről egy-egy katona életét vesztette. A huszonnégy órás határidővel kiutasított kubai nagykövet Londonból való távozása után a munkáspárti ellenzék felszólította Margaret Thatcher brit kormányfőt, hogy kormánynyilatkozatban adjon magyarázatot az ügyre, amelynek hátterében egybehangzó értesülések szerint a CIA és a brit titkosszolgálat kudarcba fulladt, „közös vállalkozása” áll. George Foulkes, a Munkáspárt külügyi szóvivője szerint a brit kormány „monumentális slamasz- tikába” került és most rá hárul a kötelezettség, hogy nyilvános magyarázatot adjon erre az „intrika, kémkedés, árulás és megtévesztés titkos pókhálójával átszőtt ügyre, amelyhez képest egy James Bond- história vasúti menetrendhez hasonlatos olvasmánynak tűnik”. Az ellenzék szóvivője követelte, hogy a miniszterelnök egyértelműen jelentse ki: vajon valóban brit és amerikai titkosszolgálati ügynökök követték-e a kubai nagykövetség harmadtitkárát, és vajon a hétfőn délután lezajlott lövöldözési incidens hátterében nincs-e olyan ügy, amit a kormány egyszerűen nem mer bevallani? A brit külügyminisztérium nem hajlandó nyilatkozni a kubai kormánynak arra a vádjára, hogy a brit titkosszolgálat közreműködésével végrehajtott CIA-müveletről volt szó, amelynek során egy kubai dezertőr bevonásával próbálták disszidálásra kényszeríteni a kubai nagykövetség harmadtitkárát, aki végül is revolverlövésekkel riasztotta el üldözőit. A brit külügyi szóvivő csupán arra a hagyományos formulára szorítkozott, amely szerint a brit kormány „sohasem kommentál belbiztonságot érintő kérdéseket”. A londoni lapok viszont „mértékadó forrásokra” hivatkozó szerdai jelentéseikban megerősítik, hogy valóban a brit titkosszolgálat négy ügynöke „fedezte” a CIA- kezelésben lévő kubai dezertőrt, bizonyos Florentino Azpillaga Lom- bardót, amikor az megközelítette Medina Perez harmadtitkárt, ez utóbbi londoni lakása előtt. „A CIA van a diplomatá revolverfiaskó hátterében” — jelentette első oldalas harsogó főcímében a Daily Mail. A konzervatív lap megállapítja: „brit és amerikai titkosszolgálati ügynökök elpuskázott művelete vezetett két kubai diplomata kiutasításához”. A The Guardian szerdai vezércikkében hihetetlennek találja azt a nemhivatalos magyarázatot is, amely szerint a brit titkosszolgálat egyszerűen „rutinszerű megfigyelés” alatt tartotta volna a kubai diplomatát. A lap fanyarul megjegyzi, hogy a közkiadásokkal való szigorú takarékoskodás idején aligha képzelhető el, hogy öt kém- elhárítót állítsanak rá egy harmadtitkár megfigyelésére. „Kénytelenek vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy Eggar úr (az ügyben nyilatkozó külügyminiszter-helyettes) keménykedő és megtévesztő kijelentések vegyü- lékével, továbbá egy nagykövet túlságosan is elsietett kiutasításával próbálja nagy bátran álcázni a titkosszolgálat baklövését. Semmi kétségünk aziránt, hogy vezetőink ezúttal is képtelenek lesznek beavatni bennünket abba, ami akárcsak hasonlatos is lenne a teljes igazsághoz”. VEGYIFEGYVER-HASZNÁLAT ÜGYÉBEN Tíz állam kérése Irakhoz Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden kérte Irakot: engedje meg, hogy a világszervezet szakértői csoportja a helyszínen vizsgálhassa meg azokat a vádakat, amelyek szerint Bagdad vegyi fegyvereket vetett be Irak északi részén kurd felkelők ellen. E vádakpt kurd menekültek panaszai nyomán elsősorban az Egyesült Államok hangoztatja; Irak kategorikusan cáfolja. „ • A vizsgálat elvégzését tíz állam — az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, az NSZK, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Izland kormánya— kérte. George Shultz amerikai külügyminiszter kedden bejelentette, hogy amerikai szakértők már végeztek ilyen vizsgálatokat Törökországba menekült kurd lakosok körében, és igazoltnak találták a gyanút. A Vöröskereszt szakértői csoportja viszont elő-' zőleg nem talált bizonyítékot a vád alátámasztására. DÉL-KOREA—MAGYAROSZÁG Állandó képviseletek „Sorsfordító lépésnek” minősítették a szerdai dél-koreai lapok a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság kedden közzétett megállapodását állandó képviseletek kölcsönös megnyitásáról. Erről tájékoztatta az MTI-t Aczél Endre, az MTV- Híradó Szöulban tartózkodó főszerkesztője. Mint írja, a dél-koreai sajtó egyöntetűen rámutatott, hogy Magyarország az első szocialista ország, amely normalizálja kapcsolatait Dél-Koreával. A két angol nyelvű szöuli lap, The Korea Times és a The Korea Héráid szerdai kiadása egyenként féltucat írást szentelt a témának. Mindketten az állandó képviseletek létrehozásáról szóló hírt helyezték címoldalukra egy olyan fénykép kíséretében, amely Csoj Kvang-Szu külügyminiszter és a Szöulban tartózkodó Étre Sándor nagykövet kézfogását ábrázolta. Az említett lapok elemzései szerint két mozzanat játszott közre abban, hogy kormány- szintű kapcsolat létesült Magyarország és Dél-Korea között. Az egyik a Koreai Köztársaság július 7-én — Ro Te Vu elnök által — meghirdetett „új politikája”, amelyet a keleteurópai és Kelet-Európán kívüli szocialista országokhoz való közeledés szándéka ösztönzött. A másik: Magyarországnak „a realitások iránti nyitottsága”, amelyet Grósz Károly politikája juttat kifejezésre. A lapok Pák Csői Un, Ro elnök politikai főtanácsadója keddi tájékoztatójának néhány gondolatát is közreadták, éspedig azzal a mottóval, hogy a tanácsadó „rózsás jövőt” lát a dél-koreai—kelet-európai kapcsolatok számára. Közös kísérleti atomrobbantás Tegnap, moszkvai idő szerint pontban 8 órakor Szemipala- tyinszk térségében 100 és 150 kilo- tonna közötti hatóerejű föld alatti atomrobbantást hajtottak végre — jelentette a TASZSZ. Ä robbantás az utolsó fázisa volt annak a közös szovjet—amerikai kísérletnek, amelynek célja tökéletesíteni a föld alatti atomrobbantások korlátozásáról 1974- ben kötött szovjet—amerikai szerződés betartása ellenőrzésének módszereit. A közös kísérlet előkészítésének időszakában csaknem száz amerikai szakértő érkezett Szemipala- tyinszkba. % A robbantás után tiz nappal Genfben a két küldöttség kicseréli az előzetes adatokat és megvitatja a kísérlet eredményeit, kijelentését. A szovjet és amerikai szakértők egyöntetű véleménye, hogy a szerdán véget ért kísérlet derűlátásra ad okot. FSO—Fiat megállapodás Az olasz Fiat céggel való együttműködés mellett döntött a varsói FSO autógyár. Az erről szóló megállapodást hamarosan hivatalosan is aláírják. Mint a varsói személygépkocsigyár illetékesei közölték, az olasz cég segítséget nyújt az FSO-nak a közepes nagyságú gépkocsik gyártásának korszerűsítéséhez. A lengyel vállalat tárgyalásokat folytatott a japán Daihatsu céggel is, de mert a Fiat által felajánlott technológia és hitelfeltételek kedvezőbbek voltak, ezért döntött az FSO az olasz autóipari céggel való együttműködés mellett. Az ügylet értéke 800 millió—1 milliárd dollár közötti összegre tehető. Tavaly júniusban a Fiat egy 600 millió dollár értékű megbízást kapott kiskocsik Lengyelországban történő gyártására. A gyártás a tervek szerint 1990 után kezdődik meg és a kocsikat nyugati piacokon szándékoznak értékesíteni. Kalocsára látogatott dr. Kőrös Gáspár Szerdán dr. Kőrös Gáspár, a szakszervezetek megyei tanácsa vezető titkára, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja Kalocsára látogatott. Elsőként a Budamobil Járműipari Szövetkezet kalocsai telepét kereste fel Miskolczi János, a kalocsai pártbizottság első titkára kíséretében. Aktuális politikai és szakszervezeti kérdésekről váltottak szót Csala László telepvezetővel és Fehérvári Imre párttitkárral. Ezt követően a Kisgép Vállalatnál Sütő Lajos igazgató, Wenszky Ferenc párttitkár és Süli László szb-titkár adott tájékoztatót. Délután a látogatás Dusnokon, a Munkás-Paraszt Tsz-ben folytatódott. Dr. Parti István elnök és Hodován József párttitkár tájékoztatóját követően, a közelmúltban épült óvodába mentek, ahol Gyuricza Imre tanácselnök ismertette meg a vendéget az építés körülményeivel. Felkeresték ezután a közös gazdaság varrodáját, ahol a nők foglalkoztatásával kapcsolatos tájékoztatót hallgatta meg dr. Kőrös Gáspár. Hasznos információk birtokába jutott, ugyanis a varrodát a közeljövőben bővítik s mintegy 50-60 új munkahelyet teremtenek. Ülésezett a TOT gazdaságpolitikai bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) lett, hogyan tudnak fennmaradni a piacon a termelők; nemcsak itthon, természetesen, hanem külföldön is. A vita során többen szóltak arról: ugyan az egy főre jutó állatitermék- előállításban a magyar mezőgazdaság a világon az első helyet foglalja el, ám valószínű, hogy ezt a szintet nem lehet tartani, amennyiben a feltételek megváltoznak, romlanak. Hírek terjednek arról, hogy 33 százalékkal emelik a fehérje árát, ami amolyan övön aluli ütés lenne a sertéstermelők számára, beleértve a háztáji gazdálkodókat. Úgy an a szabadpiaci árak növelésére van lehetőség, ám korántsem biztos, hogy a lakosság a megnövelt árakon meg tudja vásárolni majd a gazdaságok áruját, s amennyiben ez nem következik be, úgy a tsz-ek a termelés visszafogására kényszerülnek. A növénytermesztés helyzetéről szólva a bizottság több szakértője hangsúlyozta: tarthatatlan állapot, hogy a gabonatermelő nagyüzemek egyharmada veszteséggel állítja elő a búzát, sokfelé pedig semmi haszon nincs ezen a fontos növényen. Megeshet, hogy a termelők elzárkóznak a búza előállításától, olykor még olyan áron is, hogy bevetetlenül hagyják földjeiket — erre az eshetőségre is figyelmeztetett a bizottság. Hozzátéve: ez különös helyzetet teremthet, mivel a tsz-eknek művelési kötelezettségük van, legalábbis a jelenlegi rendelkezések erre szorítják a közös gazdaságok vezetőit. Ám, amennyiben például a műtrágyaárak emelkedése nyomán bekövetkezne az, amitől tartanak, hogy tudniillik a termelők egy része számolni kezd, és szakít a kenyérgabonával, akkor a tsz-ek vezetői a fennálló rendelkezésekkel összeütközésbe kerülnének. A bizottság éppen ezért azt hangsúlyozta: a földnek kell lennie a profittermelés legfontosabb tényezőjének és ebben az értelemben kell foglalkozniuk a felsőbb szerveknek a jelenlegi gabonaárakkal, illetve azoknak a termelők szempontjából bizonyított tarthatatlanságával. A bizottság állást foglalt abban, hogy a mezőgazdaság ár- és pénzügyi szabályozásának előkészítésekor a döntés meghozatalára illetékes kormányzati testületeknek minden lényeges összefüggést mérlegelniük kell. A testület kifejezte azt a meggyőződését is, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezeti tulajdont és erősíteni a tagsági, tulajdonosi kötődést. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Életfogytiglanra ítélték a benzinkutas gyilkosát A Legfelsőbb Bíróság dr. Pálinkás György büntetőtanácsa szerdán helybenhagyta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét, és jogerősen — halmazati büntetésként — életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, és mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásáról Török Sándor 21 éves gyöngyöstarjáni lakost, akit a debreceni benzinkutas gyilkosaként ismer a közvélemény. A vádlottat nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel való visz- szaélés, valamint többrendbeli lopás bűntettében, továbbá más bűncselekmények elkövetésében találták bűnösnek. Miként a sajtó beszámolt erről, 1987. szeptember 18-án 22 óra körül Debrecenben, a Mikepércsi úti Áfor-kútnál Török Sándor egy lopott sörétes vadászfegyverrel hátulról agyonlőtte az egyedül szolgálatot teljesítő Szondi Tibor 38 éves kútkezelőt, s elvitte a töltőállomás 173 ezer forintos bevételét. A rablógyilkosság előtt a fiatalember több más kisebb bűncselekményt is elkövetett, többek között két mentőgépkocsiból rádió-adóvevő készülékeket és kézibeszélőket tulajdonított el. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében Török Sándor és védője a bűncselekmény minősítését kifogásolta. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolásában dr. Pálinkás György hangsúlyozta, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ítélete minden tekintetben megalapozott volt, ezért emelték azt most jogerőre. A bűncselekmény helyszíne, az elkövetés időpontja és módja egyértelműen bizonyítja, hogy Török készült tettére. Hangsúlyozta, hogy a bíróság döntését és a Budapestről kirendelt szakértők véleményét a védő álláspontjával ellentétben nem befolyásolta a közvélemény — egyébként jogos — felháborodása. Á tanácsvezető felhívta a figyelmet a cselekmény társadalmi veszélyességére, az erőszakos bűncselekmények magas számára és brutalitására. Végül utalt arra, hogy Török Sándor az emberölés elkövetésekor még nem töltötte be 20. életévét, ezért az életfogytiglani szabadságvesztés a kiszabható legsúlyosabb büntetés. A másodrendű vádlott, Török Józsefné — Török Sándor nagyanyja, akit első fokon lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, valamint emberöléssel kapcsolatos bűnpártolás miatt ítéltek el — büntetését 1 évre enyhítette a Legfelsőbb Biróság, mellékbüntetését, a közügyektől eltiltást mellőzték, s a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. A harmadrendű vádlottat, a fiatalkorú Rácz Máriát — akit lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette és (bűnrészesként) lopás vétsége miatt talált bűnösnek a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság — egyévi próbára bocsátották. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Budapestre érkezeit az izraeli miniszterelnök Jichak Samir, Izrael Állam miniszterelnöke magánlátogatásra szerdán Budapestre érkezett. • A lakáskérdés a Reformpárti esték r •»«!• íny sorozatán A Reformpárti esték rendezvénysorozata a hu.' .politika időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott szerdán a MOM Csörsz utcai sporttelepének klubházában. Az érdeklődő fiatalok kérdéseire Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Jendrolovics Pál, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály- vezetője válaszolt. • Labdarúgó NB I-es mérkőzések: Vác—ZTE: 0:3 (0:1); Siófok—Dunaújváros: 3:0 (1:0); Veszprém—Ú. Dózsa: 2:1 (0:0); Tatabánya—Békéscsaba: 3:1 (2:0); Rába ETO—PMSC: 1:0 (0:0); Ferencváros—Bp. Honvéd: 0:3 (0:1); Videoton—MTK-VM, Székesfehérvár: 4:0 (2:0).
