Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám - 1988-09-05 / 212. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 5. Megnyílt a lipcsei vásár A ROMÁN PÁRTLAP ÉRTÉKELÉSE A MAGYAR SAJTÓRÓL Félrevezetik a közvéleményt? A Scinteia vasárnapi számában a magyar sajtót támadó, éles hangú cikk jelent meg ezzel a főcímmel: „Vessenek véget a tendenciózus, rosszindulatú, a román—magyar kapcsolatok fejlesztésének követelményeivel ellentétes akcióknak". A lap szerkesztőségi cikke azzal vádolja a magyar sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy támadják és befeketítik Romániát, a román nép eredményeit. A magyar sajtónak a Scinteia szerint tendenciózus beszámolói és kommentárjai mesterséges problémákat teremtettek, feszültségekhez vezetnek, semmiképpen sem szolgálják a két népnek azt az érdeket. hogy megértésben, együttműködésben és jószomszédságban éljenek. A cikk úgy véli, hogy a magyar sajtó eltorzítva ismerteti a romániai helyzetet, „olyan helyzetekről számol be, amelyek nem felelnek meg a valóságnak”. Ide érti a lap „Az ország helységeinek korszerűsítési és átszervezési programját, a román nép életszínvonalának emelésére vonatkozó programot” is. Kitér a terjedelmes cikk az aradi találkozó utáni helyzetre s a következőképpen fogalmaz: „A magyar sajtó hangot adva egyes ellenséges, soviniszta, nacionalista körök és csoportok véleményének, továbbra is eltorzítva a román valóságot, ideértve a magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzetét is”. Kifogást emel a Scinteia amiatt, hogy a magyar sajtóban — a szerkesztőségi cikk szerint — olyan cikkek jelennek meg, köztük a Népszabadságban is, amelyek tartalmuknál fogva „meghamisítják a tényeket, azt a benyomást keltik, hogy elégedetlenség támadt az aradi találkozó létrejötte miatt". A lap azt ajánlja, hogy a magyar sajtó inkább az ország belső problémáival foglalkozzon, s ennek kapcsán bírálja a magyar gazdasági reformot is, megállapítva: „az RKP, népünk nem ért egyet a magyarországi gazdasági reform számos aspektusával, amelyek negatív következményekkel járnak... A Scinteia megengedhetettlennek tartja, hogy a magyar sajtó „nem vesz tudomást arról, amiben Aradon megállapodtak és továbbra is félrevezeti a közvéleményt s ily módon nehézségeket támaszt annak útjába, hogy valóra váljanak a megállapodások. Az RKP KB központi lapja azt is felrója a magyar sajtónak, hogy olyan benyomást kelt, ami szerint az 1977-es debreceni és nagyváradi magas szintű találkozón született megállapodások elmaradásáért Romániát terheli a felelősség. Ä Scinteia értelmezése: a magyar sajtó „szándékosan elhallgatta, hogy a magyar fél miatt nem került sor újabb magas szintű találkozókra s az ország képviselői nem törekedtek a megállapodások megvalósítására”. A cikk végezetül azt hangoztatja, hogy Románia mindent megtesz az aradi megállapodások valóra váltásáért. Hozzáteszi: mindkét félnek erőfeszítéseket kell tennie a megállapodások megvalósításáért s a sajtónak ilyen értelemben igen nagy a szerepe és a felelőssége. „A nyílt világkereskedelemért, a műszaki haladásért” hagyományos jelszó jegyében vasárnap délelőtt megnyitotta kapuit az idei őszi lipcsei vásár. A hét napon át tartó nemzetközi eseményen mintegy száz ország hatezer kiállítója mutatja be termékeit. Erich Honeckerrel. az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével az élen az NDK párt- és állami vezetői röviddel a megnyitás után körsétát tettek a vásár területén. Elsőként az NDK vegyiparának seregszemléjét tekintették meg, majd fölkerestek több külföldi csarnokot, standot. A hét végén élő láncot alkotva, a Balti-tenger partvonalát a tenyerében tartott kis mécsessel kirajzolva a Baltikum több tízezer lakója adott nyoma- tékot a tenger ökológiai állapota fölötti aggodalmának —jelentette a TÁSZSZ hírügynökség. Pénteken a Rigai-öbölben, a híres lett fürdőváros, Jurmala 36'kilométer hosszúságú tengerparti strandja mentén álltak kéz a kézben. Szombaton este Litvániában, az északi Palanga fürdőhelytől a köztársaság déli részén levő Neringáig húzódott a több tízezer ember alkotta lánc. A környezetvédelmi demonstrációt a baltikumi „zöldek” egy nem hivatalos szervezete kezdeményezte. Az első között tekintették meg a magyar vállalatok bemutatóját, ahol Ros- ka István, hazánk berlini nagykövete köszöntötte Erich Honeckert és kíséretét. Szót ejtettek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének csütörtökön kezdődő berlini látogatásáról is, kiemelkedő jelentőségű eseményként jellemezve azt. A magyar kiállítási részleg összesen 44 külkereskedelmi és szolgáltató vállalat tevékenységét, illetve termékeit mutatja be. A seregszemle súlypontját a vegyipari termékek, közúti járművek és feldolgozó gépek adják. A Balti-tenger aggasztó állapotát részben a tengerbe ömlő Lielupe és Da- ugava folyók ipari szennyvízzel és a rigai csatornahálózat vizével szennyezett hordaléka, részben a skandináv országok kömyzetkárősító ipari tevékenysége okozza. Az élőlánc-akciót szervező környezetvédő klub éppen ezért támogatást kérő felhívással fordult a finn parlamenthez és a Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédő szervezethez. A T ASZSZ jelentése arról is beszámol, hogy Klaipeda, Palanga és más litvániai tengerparti üdülők, strandjain egész nap tízezrek takarítottak, próbálták megtisztítani a tenger, vizét és . a partot az üledéktől, a lerakodott ipari hulladéktól. / Tüntetés Jugoszláviában Mintegy 40 ezren tüntettek szombaton a Belgrádtól 50 kilométerre fekvő 120 ezer lakosú Smeredovo főterén. A nacionalista megmozdulás résztvevői azt követelték, hogy Koszovo autonóm tartomány tartozzon Szerbiához. (Koszovo lakosságának 80 százaléka albán, az ott lakó szerbek kisebbséget alkotnak.) Összehívták a lengyel parlament rendkívüli ülését Péntekről szombatra virradóra a Jastrzebie-i „Manifest Lipcowy” bányában is véget ért a sztrájk. A sztrájkhullámot elindító bányában augusztus 15-ikétől 18 napig állt a munka. A szczecini sztrájkok befejeztével az ország minden munkahelyén megkezdődhetne a normális munka 18 feszült, nyugtalan nap után. Az augusztusi sztrájkhullám, amely alig két és fél hónappal követte az április végi-május eleji hasonló tiltakozó akciókat, a megromlott gazdasági helyzet, a belpiaci hiányok, a felgyorsult információ miatt robbant ki. Csúcspontján 12 bánya és 9 más termelő üzem, illetve kikötő vett részt benne. A kezdetben tisztán gazdasági okokból kirobbant akciók nagyon gyorsan politikai jelleget öltöttek és az első számú követelés az egykori „Szolidaritás” legalizálása lett. Bár a lengyel vezetés — májushoz hasonlóan — nem járult hozzá a „Szolidaritás” újjáélesztéséhez, Czeslaw Kiszczak belügyminiszter a sztrájkok második hetében, augusztus 26-án előfeltétel nélküli tárgyalásokat javasolt minden lengyel társadalmi és politikai erővel, amely elismeri az ország alkotmányos rendjét. Nem sokkal ezután előzetes megbeszélést folytatott Lech Walesával, a „Szolidaritás” volt elnökével, aki ezután egy majdani „kerekasztal” megkezdésének feltételeként ígéretet tett az összes sztrájk lefújására. A tiltakozó akciók miatt feszültté vált belpolitikai helyzetben augusztus 27— 28-án összeült a LEMP KB, s állást foglalt a gazdasági és politikai reformok meggyorsítása, valamint a párbeszéd megkezdése mellett a mérsékelt ellenzék képviselőivel. Összehívták a lengyel parlament rendkívüli ülését is, ahol a kormány gazdaságpolitikája kerül napirendre, mivel azt a reform lassú bevezetése miatt egyre több bírálat éri. Az év eleji ár- és bérintézkedéseket sokan az augusztusi sztrájkok közvetlen előidézőinek tartják. Baltikumi környezetvédelmi akció MAGYAROKA VILÁGBAN 50 éves a Magyarok Világszövetsége Kedden emlékezik meg fennállásának 50. évfordulójáról a Magyarok Világszövetsége. A jubileum nagy figyelmet kap. Ami érthető, hiszen kevés nemzet történelme alakult úgy, hogy minden harmadik tagja a határon kívül él. A magyarság összlétszá- ma 15,5 millió, ebből 10,5 millióan élnek Magyarországon és 3,5 millióan a környező országokban. Ők természetesen nem számítanak kivándorlónak, hisz a történelem módosította az országhatárokat. Egészen más a helyzet azonban azzal a másfél millió magyarral, aki a nyugati országokban él. Ők, vagy esetleg felmenőik fogtak vándorbotot a század különböző időszakaiban, de magyarságukat, a magyar kultúrát őrzik, és magyarnak vallják magukat. Hol és merre élnek magyarok a nagyvilágban? A kabarétréfák szerint mindenhol. Lehet, hogy ez túlzás, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy mégis csak van benne valami... A nyugati országokban élő magyarság száma a különböző népszámlálások, statisztikák, becslések alapján a következő (ezer főben): Egyesült Államok 730, Izrael 220, Kanada 140, Ausztria és Brazília 70-70, Ausztrália, NSZK 50-50, Franciaország 35, Svédország 16, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc, Belgium, egyéb nyugat-európai országok, Argentína, egyéb dél-amerikai országok 10-10, Uruguay, Hollandia, Dél-afrikai Köztársaság 5-5. Joggal lehet persze kérdezni: mikor került ez a rengeteg ember a határon túlra? Századunkban négy emig- rációs hullám különböztethető meg. A negyedik hullám már a mába vezet. Az eltávozás az elmúlt 30 esztendőben szórványos, de állandó — és amikor Magyarországon rosszabbra fordul a gazdasági helyzet, akkor emelkedő tendenciát mutat. Ezekben az esetekben a politikai motiváció többnyire elhanyagolható; gazdasági okok, egzisztenciális és családi problémák, a szakmai érvényesülés jobb lehetősége, és természetesen a kalandvágy a távozásra késztető tényező. A Magyarok Világszövetsége meghatározó szerepet játszik a magyar —magyar kapcsolat fejlesztésében. E párbeszédnek itthonról nézve két oka van. Az egyik általános, erkölcsi, hiszen minden magára valamit adó népnek, nemzetnek elemi kötelessége, hogy számon tartsa a hozzátartozókat, a világ bármely részében éljenek is. Van ezenkívül a dolognak egy praktikus része is. Nem mindegy számunkra, hogy miként vélekedik rólunk a világ - és e vélemény formálásához a külföldön élő magyarok lényegesen hozzájárulhatnak. A Magyarok Világszövetsége azt szeretné, hogy a kint élők a maguk eszközeivel segítsék elő a kapcsolatok fejlődését a befogadó országokkal az élet valamennyi területén, emberileg pedig éljenek úgy, hogy magatartásukkal, munkájukkal megbecsülést szerezzenek a magyar népnek. A nemzetközi enyhülés térnyerésével lehetővé vált, hogy a nyugati magyarság tudathasadás nélkül tehessen eleget a kettős identitásnak, hogy a kettős kötődés ne okozzon meghasonulást. Kedvezően hatott a folyamatra az is, hogy számos nyugati országban egyre inkább olyan tendencia rajzolódik ki. amely támogatja a multikulturális tevékenységet. Mind több kormány teszi magáévá azt az álláspontot, hogy a kettős kötődés, a két kultúra alapos ismerete, a több nyelv tudása nemcsak az egyénnek hasznos, hanem a társadalomnak is. A • Magyarok Világszövetsége mintegy 170 magyar egyesülettel, klubbal áll többé-kevésbé rendszeres kapcsolatban. A közős munka célja a magyar kulturális örökség fenntartása. ápolása. A szövetség a külföldi magyar gyerekek számára nyári táborokat szervez a Balaton mellett, Baján, Esztergomban és Sárospatakon; a külföldi magyar tanárok munkáját pedig a debreceni továbbképző tanfolyam segíti. Négyévenként kerül sor az anyanyelvi konferenciára, ahol azok adnak találkozót egymásnak, akik az esetleges ideológiai, politikai nézeteltérések ellenére is a kölcsönös tisztelet jegyében készek együttműködni a közös ügyért, a magyar nyelvért. Az értelmiségiekkel való kapcsolatot szolgálja a Magyar Fórum. (Régi tapasztalat, hogy a vezető szakemberek nem szívesen járnak különböző etnikai klubokba, viszont készséggel jönnek el szakmai találkozókra.) A magyar orvosok, könyvtárosok, történészek, műszaki szakemberek ismétlődő találkozóira került eddig sor. A jubiláló MVSZ tevékenységének is köszönhető, hogy az elmúlt évek során tömegessé vált a hazajárás: tavaly például több mint 250 000-en látogattak vissza Magyar- országra. H. Gy. Bányásznapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) A pécsi uránbányászok a Ho Si- Minh parkban és a PMSC stadionjában ünnepeltek. A pécsújhelyi sportpályán a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével megrendezett vidám, zenés műsort követően a pécsi újságírók és színészek hagyományos bányásznapi labdarúgó rangadó mérkőzése szórakoztatta a nézőket. Komlón ugyancsak bányász fúvósegyüttesek zenés ébresztőjével kezdődött a nap. Sikere volt a bábelőadásoknak és a bulgáriai Jambol városból érkezett gyermekkórusnak. Sikondán ejtőernyős, hőlégballonos és modellező bemutatókat és divatbemutatót is tartottak. Délután a jugoszláviai Vuko- várról érkezett fúvószenekar a hazai zenészekkel közösen szórakoztatta a közönséget. A Mátraaljai Szénbányák mintegy hétezer dolgozója Gyöngyösön találkozott. Az ünnepi gyűlésen többek között szó volt arról, hogy új bányaüzemet nyitnak a visontai Thorez külfejtésben. Ez a nyersanyag a Gagarin Hőerőmű további energiatermelését teszi lehetővé. Évenként hétmillió tonna lignit termelésére készülnek fel Visontán, s fejlesztéseket terveznek Bükkábrány- ban is. (MTI) Nemzetközi sajtókonferencia a bős-nagymarosi vízlépcsőről A dunai duzzasztógátak címmel rendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencia résztvevői vasárnap a MTESZ székházában az előző kétnapos előadássorozat és a vita alapján záródokumentumot fogadtak el. Az állásfoglalást nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették a konferencia szervezői, a vízlépcsőrendszert ellenző Duna Kör, a Fiatal Demokraták Szövetsége, továbbá a World Wildlife Fund — Vadvédelmi Világalap —, a Welt Natur Fonds — a Természetvédelmi Világalap —, az International Rivers Network — a Nemzetközi Folyóhálózat — nemzetközi környezetvédelmi szervezetek képviselői. A konferencia állásfoglalása felsorolja a számításba veendő káros környezeti hatásokat. Különösen károsnak tartják, hogy a vízlépcsőrendszer térségében a vastag kavicsréteg mélyén rejtőző több köbkilométer tiszta vízkészlet — megállapítások szerint — a duzzasztás ökológiai hatására előbb-utóbb szennyeződik. Azt állítják, hogy a Duna—Rajna—Majna nemzetközi víziút nem igényli ennek a nagy beruházásnak a megvalósítását, másként is elérhetik az érintett erősen zátonyos Duna- •szakasz mederviszonyainak megváltoztatását. A környezetvédelmi konferencia résztvevőinek alapvető követelése az, hogy állítsák le a vízlépcsőrendszer építését, és csak minden várható káros környezeti hatás tisztázása után döntsenek további sorsáról. A leállítás miatti nemzetközi és egyéb szerződések felmondása esetén — szerintük — az osztrák bankok nem élnek majd kártérítési igényükkel. Ezért nem értenek egyet a vízlépcsőt támogatóknak azzal a véleményével, hogy az építkezések leállítása többe kerülne, mint a munkálatok teljes befejezése. Az újságírók kérdésére válaszolva elmondták a környezetvédők, hogy kompromisszumos minimális követelésük az, hogy a bősi vízlépcsővel párhuzamosan ne épüljön fel a nagymarosi vízi erőmű. Ám már szlovák környezetvédők is tiltakoznak a vízlépcsőrendszer ellen, s eddig ezer aláírást gyűjtöttek. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e népszavazást tartani a vízlépcső- rendszer építéséről — kijelentették, hogy az alkotmány ezt lehetővé teszi, bár a jogi részletek még nincsenek kidolgozva. A környezetvédők azonban szükségesnek tartják, hogy csak megfelelő előkészítés és széles körű információáramoltatás után kerülhessen sor ilyen népszavazásra. Az első kétnapos előadássorozaton és a vasárnapi tanácskozáson is jelen volt a vízgazdálkodási ágazat több jeles képviselője. hogy tájékozódjon a kifejtett nézetekről és a hasznosítható felvetésekről. A szakértők közül Szöllősi Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont főigazgató-helyettese az MTI munkatársának kérésére összefoglalta a konferencián elhangzottakról kialakult véleményét. Megállapította: a háropi nap alatt egyetlen olyan érvet sem hallott, amely miatt le kellene állítani az építkezéseket. A szakma ugyanis jól ismeri azokat az aggályoskodó érveket, amelyek a hidrológia és a hidromechanika területét érintik. Hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer tervezői annyira rugalmasan működtethető létesítményeket terveztek, amelyek tág határok között alkalmasak arra, hogy lényegesen mérsékeljék vagy megelőzzék a környezetváltozás káros hatásait. (MTI) Megalakult a Magyar Demokrata Fórum Demokratikus szellemi-politikai mozgalommá, független társadalmi szervezetté nyilvánította magát a tavaly szeptember 27-én Magyar Demokrata Fórum néven a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken megalakított csoportosulás. A Magyar Demokrata Fórum mintegy 370 képviselője — nagyrészt a magyar szellemi élet köréből — szombaton Lakiteleken tartotta tanácskozását, amelyen megvitatták és elfogadták a mozgalom ideiglenes alapszabályát és alapítólevelét. A tanácskozás elé terjesztett dokumentumok felett élénk, nemcsak a konkrét programot, hanem a politika, a társadalom, a gazdaság, a kultúra időszerű, sürgető feladatait is számba vevő eszmecsere alakult ki. Bár elhangzottak egymásnak élesen ellentmondó vélemények is, a felszólalók többsége egyetértett azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egész országra, illetve a magyarságra kiterjedő független szellemi-politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. A felszólalók egyetértettek a mozgalom alapítólevelében megfogalmazottakkal: a MDF-nek saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit. Bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartották a demokratizálás folyamatában, hangsúlyozták, hogy a jelen körülmények között nincs szándékukban párttá szerveződni. Meg akarják őrizni minden tisztességes gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegüket. A Magyar Demokrata Fórum az alkotmányosság keretei között, a törvényesség elve alapján és a teljes nyilvánosság előtt fejti ki tevékenységét. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a Magyar Demokrata Fórum részt kíván venni az átfogó társadalmi reform következetes végigvitelében, a politikai intézményrendszer demokratizálásában. Ugyancsak aktívan tevékenykedik az ország határain kívül élő magyar nemzetiség létérdekeiért. Bátorítják mindazokat a szellemikulturális törekvéseket, mozgalmakat és csoportosulásokat, amelyek a hagyományos nemzeti értékek jegyében a közoktatás, a köznevelés, a művészeti és a tudományos élet megújításáért munkálkodnak. A lakiteleki tanácskozáson bejelentették, hogy megalakult a Magyar Demokrata Fórum elnöksége. Az elnökség tagjai: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Csengey Dénes költő, Csoóri Sándor költő, Csur- ka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos történész, Joá Rudolf politológus, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Lezsák Sándor költő. A tanácskozáson és a szünetben megtartott sajtótájékoztatón is bejelentették, hogy várhatóan novembertől kéthetente megjelenik a Hitel című, az MDF szellemiségét képviselő független társadalmi és művelődési lap. A késő esti órákba nyúló tanácskozáson szóltak a romániai magyar nemzetiség helyzetéről, kifejtették elképzeléseiket a demokrácia és a parlamentarizmus továbbfejlesztésének lehetséges módozatairól, a társadalmi nyilvánosság kiszélesítéséről. A továbbiakban egyebek között ismertették a közelmúltban lezajlott szárszói találkozó záró- dokumentumát. Végül szervezeti, ügyrendi kérdéseket vitattak meg. ♦ * * A lakiteleki tanácskozásról szólva Marosán György kormányszóvivő a Rádió 168 óra című műsorában elmondta: abban, hogy állampolgárok egy csoportja új mozgalom megalakítását kezdeményezi, semmi meglepő nincs, s aggodalomra sem ad okot. Az elmúlt években százával alakultak különböző öntevékeny közösségek. Ez egyébként egybevág a párt politikájával és a kormány tevékenysége szempontjából kifejezetten örvendetes. A kormányszóvivő nagyon fontosnak mondotta, hogy a tanácskozás hangvétele kifejezetten együttműködési készségre utalt. Mint mondotta, a kormány az állampolgárok és közösségeik cselekedeteit a hatályos törvények alapján ítéli meg, és a mostani kezdeményezésnek is végig kell járnia a megalakulás törvény szabta útját. (MTI) Jobb tankönyvek, korszerűbb módszerek — talán már a jövő évtől Az általános és középiskolai oktatás tartalmi korszerűsítését, a gyakorló pedagógusok nevelő-oktató munkája során bevált, új módszerek közkinccsé tételét szolgálja az a tanterv- és tankönyvfejlesztési pályázat, amelyet az idén ismét meghirdetett a Művelődési Minisztérium. A pályázat célja, hogy támogassa és ösztönözze a különböző tanterveknek és taneszközöknek a rugalmas adaptációját a helyi sajátosságokhoz, az eltérő képességű tanulókhoz, s szélesítse a választható oktatási módszerek skáláját. Miként a Művelődési Minisztériumban elmondták, a tavalyi pályázatra 116 munka érkezett a legkülönbözőbb műfajokban: új tantervi koncepciók, alternatív tantervek és tankönyvvariációk, elsősorban a természettudományok, a matematika és az anyanyelvi-kommunikációs nevelés témaköreiből. A Tanterv- és Tankönyvfejlesztés Országos Tanácsának zsűrije mintegy 40 pályamunkát díjazott, s az odaítélt összegek mellett a minisztérium további segítséget nyújt a legígéretesebb elképzelések megvalósításához. így egyebek között az egyik fődíjat elnyert pedagógusnak, Czakó Kálmánnak, a pannonhalmi Bencés Gimnázium tanárának modern, interdiszciplináris szemléletű biológiatankönyvét, illetve kézikönyvét a közeljövőben kiadják, s a tervek szerint kiegészítő tankönyvként már a jövő évtől hasznosíthatják a pedagógusok. Az általános iskolai oktatás korszerűsítésének egyik kiemelt céljához, a felsőtagozatos diákok nyelvi-kommunikációs készségeinek javításához, fejlesztéséhez járulhat hozzá eredményesen a másik fődíjas pályázat, Hoffmann Ottó pécsi főiskolai tanár munkája. E tanterv másfél évtizedes, több iskolában kipróbált kísérletsorozat eredménye, s az 5—8. osztályos magyar nyelvi oktatásban alkalmazható. A modem nyelvelméletre támaszkodva olyan nyelvhasználat kialakítását célozza, amely alkalmazkodik az élet minden helyzetéhez, megkönnyítheti az ismeretszerzést, a gondolkodást és a kommunikációt. Alkalmas továbbá a tanulói kreativitás fejlesztésére és önálló munkára ösztönöz. A tervek szerint a pályamunka jövőre tanári útmutató formájában megjelenik. Ugyancsak kiadásra vár Sajó József szentendrei pedagógus alternatív ének-zene tankönyve, amely a kodályi nevelési koncepció szellemében fogant, s amely e tárgy gimnáziumi oktatásának esztétikai, művészeti színvonalát emelné. Már a nyomdában van az a matematikai feladatgyűjtemény és tanári útmutató is, amely jól hasznosítható mind a tanulásban lemaradó, mind a kiemelkedően tehetséges tanulók számára, továbbá kiadásra készítik elő azt az új betűtanítási koncepciót, amely kifejezetten a tanulási nehézségekkel küzdő első osztályosok számára készült, s 70 iskolában már eredményesen használták a tanítók. A pályázat egyik legizgalmasabb munkája volt annak az alternatív képzést nyújtó közgazdasági gimnáziumnak a tervezete, amelynek lényege, hogy a diákok a második év befejezését követő vizsga után — képességeik, készségeik figyelembevételével — három irányban folytathatják tanulmányaikat: ügyviteli adminisztrátor, vállalati gazdasági, valamint gimnáziumi területen. A Művelődési Minisztérium és a Fővárosi Tanács támogatásával a fővárosban megvalósuló intézményben — a kétéves tantervi, pedagógiai előkészítő munka után — a tervek szerint 1990 szeptemberében indulhat meg az oktatás. Récéiről jelentjük (Folytatás az I. oldalról) illetve bronz plakettel jutalmazta a zsűri. Néhány perccel ezután indult a vásártéri sporttelepen az országos kettesfogathajtó verseny bajnoki döntője. (A három napos viadal eseményeiről és eredményeiről a 7. oldalon közlünk összeál- litást.) Szombaton ismét a művelődési központba invitálták a szervezők az érdeklődőket, elsősorban azokat a gazdákat, akik kifagyott vagy elöregedett szőlőültetvényeik helyett pótlást keresnek. Ott ismerkedhettek meg ugyanis a Skála- Coop, a ceglédi és helvéciai fajtakísérleti állomások, valamint a helyi szakszövetkezet kertészeti ágazatának ajánlataival. Szakemberek adtak alapos tájékoztatást a korszerű szilva-, őszibarack- és szamócaklónok termesztéséről, hozamáról, hasznáról. A fajtabemutatón beszéltem Csipkó Sándor országgyűlési képviselővel, a Szőlőfürt elnökével. — Amikor Kecelen is súlyos problémákat okoz a bor- krach. a piac beszűkülése, miért nem hagytak föl a fesztivál szervezésével? — Mi úgy látjuk — mondta Csipkó Sándor —, éppen most nem lett volna szabad megszakítani a folyamatot. Szó sincs ugyanis arról, hogy mi feladjuk a versenyt. Sosem hittük azt, hogy a jó bornak nem kell cégér. Az idén pedig minden eddiginél jobban kell... Egyébként az itt élők szeretik ezt az őszköszöntő ünnepet, ragaszkodnak a hagyományokhoz. Hiszem, hogy aki eljött ide, s megkóstolja minőségi borainkat máskor is keresni fogja majd a boltokban, s a vendéglőkben. Fontos az is, hogy a kistermelők versenyezhetnek, s alkalom nyílik a tapasztalatcserékre, új ismeretek elsajátítására is. Vasárnap délelőtt a kiskunhalasi MÁV fúvószenekar adott koncertet, majd a díszegyenruhás fogatok seregszemléjében gyönyörködhetett a közönség. A hajtok küzdelmének szüneteiben pónifogatok versenye és gyerekek lovas ügyességi bemutatója szórakoztatta a közönséget. Délután ejtőernyősök hozták a versenyzászlót a bajnokavatás színhelyére. Az ünnepélyes aktus ulán icdig a község központjában folytatódott a program Öt órakor indult a nac ér i 'ődéssel várt szüreti felvonulás. A vígságos hangos menetben a 14 feldíszített csézán a nagyközség népviseletbe öltözött ifjúsága üdvözölte a kíváncsiskodókat. Sikerrel szerepelt a művelődési központ ifjúsági és gyermektánccsoportja és a maskarások csoportja is. A hagyományos táncest a régi kultúrházban pirkadatkor ért véget. F. P. J.
