Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám - 1988-09-05 / 212. szám

19?«. sze ptember 5. C PETŐFI NÉPE Kalandos tanévkezdés? Levelei vett át pénteken délután iro­dájában Vízin Miklós, a Munkásőrség Bács-Kiskun megyei parancsnoka. A papíron az állt, hogy a feltételezések szerint a Dunántúlon a Richter-skála szerint hatos erősségű földrengés tör­tént, amelynek következtében me­gyénkben is katasztrófaveszély kiala­kulására lehet számítani. A parancs­nok azonnal magához hívatta helyette­seit, s tájékoztatta őket az adott hely­zetről, majd meghatározta a konkrét feladatokat. És ekkor beindult a GÉPEZET: Megkezdődött a „Bugac—88” szemle­gyakorlat. Az addig nyugodt parancs­nokság alaposan felbolydult: Csörög­tek a telefonok, kopogott a telex, s az éterben elindultak a rádióüzenetek, utasítások. A kapott feladatok alapján riasztották a megyei törzset és közvet­len munkásőregységeit, valamint Baja, Kalocsa, Kiskunhalas törzseit és köz­vetlenjeit. Az intézkedést követően a megyei parancsnok tájékoztatta a megyei párt- bizottság első titkárát és az együttmű­ködő társ fegyveres erők és testületek vezetőit a történtekről. Pár perc eltelté­vel már be is érkeztek az első riasztott törzstagok. Ki otthon, ki pedig éppen a munkahelyén kapta meg az értesítést. Időközben újabb jelentés érkezik. Ebből kiderül, hogy a katasztrófahely­zet miatt számos megyei települést ki kell üríteni. A törzs már teljes létszá­mában ismerkedik meg az újabb tenni­valókkal. Vízin Miklós tájékoztató sza­vai után a különböző csoportok önál­lóan végzik a maguk dolgát. Az intéz­kedések eleinte nagyrészt a törzsnek adnak munkát. Aztán megint jön egy értesítés. Ez arról ad hírt, hogy a kialakult kataszt­rófahelyzetet kihasználva szökött, fegyveres bűnözők csoportja garázdál­kodik a megyében. Újabb tennivaló a törzsnek. Az intézkedés most is hamar megszületik: a megyei parancsnok fel­veszi a kapcsolatot a rendőrség, a Bün­tetés Végrehajtó Intézet (BV), és a Tűz­oltóság vezetőivel. Összehangolják a teendőket. Aztán riasztják a kecskeméti és a félegyházi munkásőröket is. A kecske­méti Szalvay Mihály egységhez — vál­lukon súlyos málhazsákkal — folya­matosan érkeznek be az acélszürke egyenruhás emberek. Elsők között jelentkezik Kovács Sán- dorné, akit otthon hat óra tájban riasz­tottak telefonon. A fiatalasszony éppen varrogatott, amikor „vette” a bevonu­lási parancsot. Gyorsan átöltözött, összeszedte a szükséges felszereléseket, majd némi kerülővel befelé jövet kiértesítette egyik munkásőr kollégáját — besietett a városi parancsnoksagra. Molnár Ferencet, a Centrum Áruház karbantartóját még munkahelyén, épp a műszak vége előtt érte a riadó. Rá sem kellett sokáig várni. A helyszín néhány pillanatra ismét a megyei parancsnoksag. Olyan infor­mációt kaptak, hogy a szökevények a megye középpontjában két csoportra oszlottak. Egyik részük északnak tart, másikuk délnek indulva próbál a hatá­ron át kereket oldani. A halasiak és a bajaiak a határőrök­kel együttműködve biztosítják, hogy a bűnözők ne bújhassanak ki a felelős­ségre vonás alól. A kalocsai Csupó Imre egység tagjai a rendőri és a BV-szervekkel együttmű­ködve útvonalat biztosítottak, ellen­őrző, átengedő pontokat állítottak fel járőrszolgálattal. Sok személyt és jár­művet ellenőriztek. A szökevények esetleges Dunán való átjutását a paksi vízirendőr őrs folyamatos járőrözése tette lehetetlenné. Valóban vannak szökevények vagy csupán árnyképeket kergetnek az idő­közben kellemetlenül hűvösre, szelesre fordult éjszakában? Vannak! Igaz, nem valódi bűnözők, hanem afféle dublő­rök, akik azokat helyettesítik. Kiváló­an alakítják szerepüket. Valamennyi terepadta lehetőséget ragyogóan ki­használva menekülnek a munkásőrök elől. Hajnalodik. Kiskunhalas határában az erdőben még három „bűnöző” rej­tőzködik. A fény nem kedvez nekik. Egyre szűkül körülöttük az üldözők gyűrűje. Az egérfogóba kerülteknek kapóra jött, hogy az egyik tisztáson egy homokba süllyedt, magára hagyott, ég­hető vegyszerekkel megrakott mező­gazdasági szállítójárművet találnak. Azonnal felgyújtják. A pórul járt te­herautót pillanatok alatt ellepik a lán­gok. Néhány munkásőr odarohanna menteni a menthetőt, de a parancsno­kuk nem engedi. Látja a platón a hor­dókat. Ki tudja, milyen veszélyes anyag lehet bennük? •Szirénázás.hallatszik. Megérkeztek a tűzoltók három fecskendővel. Először a speciális védőöltözetben, légzőkészü­lékkel felszerelt Horváth Béla hadnagy szemléli meg a helyszínt, majd utasítá­sokat ad. A tűzoltók gyorsan és ponto­san dolgoznak. Először nagynyomású porsugárt zúdítanak az egyre ágaskodó vörös kakasra, majd pár perc elmúltá­val habbal végleg megadják a kegye­lemdöfést neki. De nézzük csak! Úgy tűnik, a három „szökevénynek” sikerült az elterelő hadművelet, mert talán kicsúszhatnak a gyűrűből. Az egyik nem nagyon bízik ebben, mert felkapaszkodik egy magas fára. Ketten a sűrűbe rohannak. A fán bujkáló, mintha nem is halla­ná a felszólítást: Jöjjön le! így is jó. A munkásőröknek kapóra jöttek a tűz­oltók. Besegítenek. A fa alá állnak az egyik kocsival és beindítják a vízágyút. Ez az érv már hatékonyabb. No de mi van a másik kettővel? Ne­kik sem sikerült kereket oldani. Már lefülelték őket a Kecskeméti Konzerv­gyár munkásőrei. Reggelre valamennyi szökevényt el­fogták. A munkásőrök kissé fáradtak, de jókedvűek. Feladatukat sikerrel végrehajtották. A tanévkezdés mindig izgal­mas, élménnyel teli esemény. Pe­dagógusnak, diáknak, szülőnek egyaránt. Ám ez sajnos nemcsak az újjal együttjáró kellemes vá­rakozást jelenti, hanem feszült­séggel terhes töprengést, fejtö­rést is. Vajon megjelenik-e idejé­ben minden tankönyv — (nem jelent meg), elegendő-e a tante­rem — (sok helyen idén is ke­vés), csökken-e a zsúfoltság, az osztályok létszáma — (van, ahol még nőtt is), kap-e minden igénylő ebédet, napközit a saját iskolájában — (ott esetenként csak korlátozott számban, a vendéglői előfizetéses étkeztetés­ről viszont gondoskodnak). Ezek a kérdések sajnos eszten­dőről esztendőre megfogalma­zódnak, és a válasz a fentiekhez hasonló, némi hangsúlyeltoló­dással. Pedig volt demográfiai hullám és általános iskolai tante­remépítési program — szép eredményekkel. Most már a kö­zépfokú iskolákra összpontosít a megye, lévén, hogy lassan ideér­kezik (érkezett) a legnépesebb korosztály — enyhül hát az álta­lános iskolákra nehezedő nyo­más. De ez egyelőre csak papí­ron igaz. Vagy még ott sem. Mert ki számíthat arra (való­ban senki?), hogy tavaly Aposta- gon dőlt össze egy iskola, a na­Már hagyománya van megyénk­ben a Volán-napnak. Ezen a szak­mai ünnepen Kunfehértón rendha­gyó módon arra kértük Rigó Ist­ván igazgatót, foglalja össze a ren­dezvény lényegét, s ha lehet, ün­neprontás nélkül, szóljon a vállalat helyzetéről. — Miért szervezik meg évente a Volán napot? — A Kunság Volán dolgozói nyolc városban és egy nagyközség­ben végzik munkájukat, innen in­dulva az ország és Európa útjain szállítják az utasokat, az árut. Eb­ből adódóan — elsősorban a gép­kocsivezetők — egymástól több száz, esetleg több ezer kilométeres távolságban dolgoznak. Emiatt ritkán találkoznak, beszélgetésre, eszmecserére nincs lehetőségük. A telephelyeken dolgozó jármű-, létesítmény-karbantartással, a munka folyamatos regisztrálásá­val és irányításával foglalkozók­nak sem marad napjainkban ide­jük arra, hogy egymással társalog­janak. Ebből kiindulva született és valósult meg 1980-ban az az ötlet, hogy szeptember első hétvégéjén rendezzük meg a Volán-napot, biztosítva ezzel, hogy dolgozóink családtagjaikkal együtt, egymással találkozhassanak, megvitathassák egyéni és munkahelyi gondjaikat és örömeiket, együtt szórakozhas­sanak, a fiatalok bizonyíthassák edzettségüket, ügyességüket. — Az első Volán-napon hányán vettek részt, s most mekkora a lét­szám? — Az első alkalommal 7—800- an voltak itt, az ezt követőeken a létszám minden esetben az 1300 felett volt. A jelenlegi VIII. Volán­napon a résztvevők száma mintegy 1450. Az természetes, hogy a válla­lat 2400 dolgozójából nem min­denki tud eljönni. A részvételt be­folyásolja az egyéni elfoglaltság, de alapvetően az, hogy számos dolgozónk ilyenkor is munkában van, szállítja az utazóközönséget, az árut, javítja a meghibásodott járműveket és irányítja ezek végre­hajtását. — A beszélgetéseken, találkozá­sokon kívül mit nyújt még a nap a dolgozók számára? — A hagyományoknak megfele­lően színes programot. Az MHSZ ez alkalommal is színvonalas repü­lős, ejtőernyős és modellező bemu­tatót tart. Meg kell ragadni az al­• kaimat, hogy ezért köszönetét mondjak. A sportversenyekben a pókban a solti vált életveszélyes­sé, hogy a korábbi madarasi tűz­ről már ne is szóljunk. Vezető megyei testület ülésér , hangzott el, hogy Baján e tanév . ben is gondokat okoz az < íz egyébként örömteli tény, ho gy több az első osztályos gyéréi j a vártnál. A Kecskeméti Sze mle szeptemberi számában olva' sha­tó, hogy idén mintegy 65< J-ncl kevesebb az általános isV ;oiás, mint tavaly volt (más kérd lés vi­szont, hogy a korábbinál t öbben kérnek a tanácstól szoci;' dis se­gélyt iskolakezdésre:), s ' hogy a nevelés-oktatás fejlesz tésének egyik fontos követeimén ye: elér­ni a megyeszékhelye n is a 25-30 fős osztálylétszámokat. Ez persze csak álom. Mert van iskola — péidául a k< ecskeméti Molnár Erik — a melyiknél csökkent a tanterme k száma. Tavaly ugyanis 5 c isztály — mind Moln ár Erik-es , — a volt gyermekotthon Zója t iteai épüle­tébe járt. Ez a lehet .őség most már nincs meg — s jóllehet az iskola a gondját jó id őben jelezte —, más sincs helyet te. Vannak viszont vándorló ősz tályok —20 esztendeje egyetlen ilyen volt a Katona József Gin mázaimban, sajnáltuk is őket — egész napos­sá összevont testr levelés órák — terveik szerint az: uszodában. kispályás labdarú gás, asztalitenisz, atlétika és sakk szerepel. Az itt le­vő sok gyermekről sem feledkezhe­tünk meg, részükre játékos verse­nyeket és videó vetítést szervez­tünk. Szerepelnek ezenkívül a Ka­tona József Szính áz művészei. Az utóbbi években tombolával színe­sítettük rendezvényünket, most 64 nyeremény, minte:gy 50 ezer forint értékben kerül ki.sorsolásra, a já­tékbabától a telev ízióig, a kéthetes kétszemélyes sopr oni üdülésig. — Ez a nap a szórakozás, kikap - csolódás napja, de egy kicsit a számvetésé is. Miilyenek a teljesí t- mények? — Az év első hét hónapját ö sz- szességében eredményesen telj esí- te'ttük, nyereségünk az elvárt s zin- tű, amely alapvetően a teljesí" tmé- nyekhez igazodó átgondolt költ­séggazdálkodásnak köszön ihető. Ebben része van minden vá llalati dolgozónak, hiszen munkája , során — annak minőségétől függ ően — csökkenhetnek vagy növekedhet­nek a költségek. A nyer eségterv teljesítése csak úgy volt lel aetséges, hogy autóbuszjárataink at rövi- debb-hosszabb utazás cél jából uta­saink 46,4 millió alkalor nmal vet­ték igénybe, tehergépkot ^-vezető­ink elszállítottak 2,1 m illió tonna súlyú árut, amelynek során 11,6 Ezért aztán az iskola igazga­tója a tanévnyitón, miután fel­sorolta a diákoknak a nyári or­szágos versenyeken elért ered­ményeit (egyik tanulójuk ennek kapcsán hetedikből egyenesen a szegedi Radnóti gimnázium első osztályába iratkozhatott), és szólt az oktatásügy iránt meg­mutatkozó növekvő közfigye­lemről, nyomatékosan kérte a szülők, a pedagógusok, és a diá­kok (nyilván közülük nem ma­radhatnak ki a tegnap még óvo­dába járó, éppen csak hatévesek sem) fokozott türelmét, fegyel­mét. segítőkészségét, mert ezek nclkü: r. j ’enlegi helyzetben még több, esetleg már feloldhatatlan feszültség keletkezne. A gyereke!: e kérdésekkel ma még ner-': foglalkoznak. Ta­lán még :: is a harmadiko­soknak: mi! é ;■ mák idején dákként \ is a téli szén­szünet -tanterem híján az udvaré:: az órát. A pédágA . a szülők már várhatóan kevésbé apsoltak a hír halk :. . 1 bár valamennyien segítőkész! :relmesek — te­hetnek mást. . nem szeretnék, ha ez az ál!-: ... áHmciósulna a tanév ideje c. Szükség van a gyors intéz! \ > •_•. Hadd higy- gyék a gyerekek is, hogy mindez csak kaland volt. s ezután követ­kezhet a komoly munka! Váczi Tamás milli« ó kilométert tettek meg. A v;'illalat eredményesen gazdálko­dót .t, de a teherautós fuvarozásnál jel entős nyereségelmaradás muta.- kf ázik. Ennek pótlása a hátralevő if áőszak feladata. Kiemelkedő a r nemzetközi áruszállítás 28 milliós konvertibilis árbevétele. — Milyenek a kilátások az év végéig, a júliusi üzemanyagárak emelkedése következtében növek- szik-e a szállítási tarifa? — Az év végéig előretekintve gondot okoz a benzin, gázolaj ár­változása, annak 7 millió forintos költségnövelő hatása, amelyből az autóbusz-közlekedést 3.3 millió terheli. Tízmilliós tételként jelent­kezik a fuvaroztató partnereink egy részénél bekövetkezett fizetési gond, amely 16-16,5 százalékos kamatú, rövid lejáratú hitelek fel­vételére kényszerítette a vállalatot. Nem szólok itt a középtávú gon­dokról, ameiy alapvetően a jármű- állomány selejtpótlásában csúcso­sodik ki. Ezeknek a gondoknak megoldását keressük, amely ko­rántsem lehet a szállítási tarifa nö­velése, sokkal inkább a vállalati gazdálkodás még fellelhető tartalé­kainak hasznosítása. Gémes Gábor Gaál Béla A KISZ SZERVEZÉSÉBEN: Horizont közösségi hálózat Horizont elnevezéssel közösségi hálózatot, és ehhez kapcsolódóan koordinációs irodát hoz létre a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A hálózat kialakításának körülményei­ről, céljairól és lehetőségeiről Nagy Mihály, a KISZ KB osztályvezetője, a koordinációs iroda vezetője tájékoztat­ta az MTI munkatársát. Mint mondta: az ifjúsági szövetség aktív szerepet kí­ván vállalni a politikai intézményrendszer reformját meg­valósító jogi szabályozási, törvényelőkészítési folyamat­ban, s tagságát igyekszik megnyerni annak érdekében, hogy mind szélesebb körben vegyen részt a reformmun­kálatokban. A KISZ-nek azonban e cél valóra váltásá­hoz múihatalanul szüksége van tömegbefolyásának erő­sítésére, s a megváltozott belpolitikai helyzethez és köve­telményekhez igazodó új szerveződési elveket és gyakor­latot kívánatos kialakítania. E feladat teljesítése viszont szükségképpen megkívánja a kisebb közösségeknek és azok koalíciójának megteremtését, helyi politikai fóru­mok és politikai erők kialakítását is. A hálózat létrehozásának okairól szólva Nagy Mihály kifejtette: a mai fiatalság csak akkor lehet teljes értékű részese egy átfogó, a társadalmi modellváltás érdekében kötött nemzeti közmegegyezésnek, ha előbb önnön sorai­ban képessé válik a konszenzusra, a nézetegyeztetésre. A mai szerveződési lehetőségek viszont erre nem adnak módot. Ezért a cél az, hogy olyan sajátjogú, autonóm, helyen­ként eltérő karakterű ifjúsági szerveződések, közösségek jöjjenek létre, amelyek helyi politikai erővé válhatnak. Az ifjúsági szövetség ezekkel a közösségekkel partneri viszony kialakítására, s ily módon politikai bázisának megteremtésére, kiszélesítésére is törekszik. E közössé­gekben azonban a KISZ politikai erejét csak a helyi KISZ-szervezetek adhatják meg. Nem tagadható, hogy az ifjúsági szövetség ezekre a szerveződésekre hatással kíván lenni, nem mond le hegemón szerepéről. De tisztában van azzal, hogy a mai viszonyok között a vezető szerep igénylésének valódi alkalmassággal kell párosulnia. Ebben a hálózatban a KISZ számít olyan közösség, ifjúsági vitafórum, egyesület létrehozására vállalkozó egyénekre, akik a KISZ-től is támogatást várnak és kap­nak, valamint a városi, kisvárosi fiatal értelmiségiekre; a kulturális, szabadidős közösségekre; a munkahelyi-szak­mai, lakóterületi-baráti kollektívákra; alternativ csopor­tokra, vallási közösségekre; már működő egyesületekre; KISZ-aktívákra, egy-egy üzem, település, kerület KISZ- tagjainak e célra szerveződő csoportjaira. Amit a központ, a koordinációs iroda fel tud ajánlani e hálózat működtetéséhez, az elsősorban szolgáltatás. A hálózat tagjai és az érdeklődők számára a bekapcsoló­dást, a megalakulást, az intézményesülést segítő mód­szertani anyagokat, a jogalkotási folyamathoz kapcsoló­dóan tanulmányokat, háttéranyagokat, bibliográfiákat, statisztikákat, vitairatokat, elemzéseket és más közössé­gek állásfoglalásait tudja rendelkezésre bocsátani. Emel­lett vállalkozik szakmai, politikai tanácskozások, közös­ségi találkozók szervezésére, alkalomszerű találkozók létrehozására állami, párt- és szakmai vezetőkkel, illetve rendszeres összejövetelekre a közösségek vezetőivel — hangsúlyozta befejezésül a KISZ KB osztályvezetője, hozzátéve, hogy a jelentkezéseket az 1388 Postafiók 72. címre várják. KIKAPCSOLÓDÁS, A SZAKMA, A MIJNKA TISZTELETE A Volán-napról, rendhagyó mádon Munkásőrök szemlegyakorlata • Vízin Miklós tájé­koztatja a ten­nivalókról a megyei törzs tagjait. • Egy lefü­lelt „bűnöző”. • Az erdő­ben a tűzoltók viaskodnak a lángokkal. • Készül az ízletes marha­pörkölt a VIII. Volán- napon. 9 A kispályás labdarúgás volt a legnép­szerűbb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom