Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-27 / 231. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 27. A szovjet honvédelmi miniszter Indiában tárgyal A kétoldalú katonai együttműködés bővítése és a dél-ázsiai térség biztonsá­gi kérdései szerepelnek majd a szovjet honvédelmi miniszter indiai tárgyalá­sain. Dmitrij Tyimofejevics Jazov had­seregtábornok tegnap érkezett meg öt­napos hivatalos látogatásra Új-Delhi­be. A helyi sajtóban közölt előzetes program szerint a magas rangú szovjet vendég a hivatalos megbeszélések mel­lett felkeres több indiai katonai létesít­ményt és várhatóan fogadja őt Radzsiv Gandhi miniszterelnök is. Az indiai la­pok a látogatással kapcsolatos kom­mentárjaikban céloztak rá, hogy a hon­védelmi miniszter útja vélhetően Miha­il Gorbacsov új-delhi látogatásának előkészítéséül is szolgál. Sajtóértesülé­A VSZ Katonai Tanácsának ülése Október elején hazánk főváro­sában, Budapesten tartja 38. ülését a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Ka­tonai Tanácsa. (MTI) SZTYEPANAKERT Még érvényben van a kijárási tilalom Sztyepanakertben a hét végén valamelyest javult a helyzet: az iskolákban hétfőn megkezdő­dött a tanítás és működnek a fontosabb üzemek is — tudat­ták az MTI moszkvai tudósító­jával Karabah-hegyvidék köz­pontjából és Bakuból. Sztyepa- nakertet továbbra is katonai járőrök ellenőrzik, a város fon­tosabb pontjain páncélosokkal megerősített egységek tartják fenn a rendet, a hét végén rend­kívüli esemény nem történt. A különleges helyzet kihirdetése nyomán bevezetett kijárási tila­lom este 21 órától reggel 6-ig van érvényben. Kevésbé nyugodtan telt a hét vége az örmény fővárosban, ahol újabb gyűléseken követel­ték az örmény parlament azon­nali összehívását a karabahi helyzet miatt — közölte telefo­non az örmény hírügynökség munkatársa az MTI moszkvai tudósítójával. Az újabb de­monstrációkat a betiltott Kara- bah-bizottság szervezte és a ren­dezők meghívták azokra a köz­társaság párt- és állami vezetőit is. A meghívást azonban eluta­sították — tájékoztatott az Ar- menpressz munkatársa. Jelezte ugyanakkor, hogy az örmény vezetők, Szűrén Aru- tyunján köztársasági KB első titkárral az élen, hétfőn felkere­sik Jereván üzemeit, hogy sze­mélyes tekintélyüket is latba vessék a helyzet normalizálása érdekében. Ugyancsak ezzel a céllal intéztek felhívást a Kara­bah-hegyvidék párt- és állami vezetői az örmény köztársaság dolgozóihoz. Jerevánban azon­ban egyesek olyan véleményt hangoztatnak, hogy Pogoszján területi első titkár és Bábáján tanácselnök úgymond nyomás hatására küldték el üzenetüket. A hét végi nagygyűlések szóno­kai egyébként azt követelték, hogy a köztársaság dolgozói mindaddig sztrájkoljanak, amíg nem ül össze az örmény parla­ment Karabah ügyében. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Jerevánban számos üzem beszüntette a munkát, pontos adatok azonban egyelő­re nem állnak rendelkezésre a sztrájk méreteiről. A bakui külügyminisztérium munkatársának közlése szerint kiegyensúlyozott a helyzet Azerbajdzsánban,'bár bizonyos feszültség itt is érezhető a kara­bahi és örményországi esemé­nyek miatt. A bakui illetékes telefonon elmondta, hogy az Azerbajdzsán fővárosban meg­elégedéssel fogadták a karabahi vezetők örmény dolgozóknak címzett üzenetét, mert az a fe­szültség csökkentését, a helyzet rendezését célozza. Most a leg­fontosabb, hogy az emberek ne a rémhírekre, hanem a munkára összpontosítsák figyelmüket — tette hozzá. sek szerint az SZKP KB főtitkárát no­vember közepe táján várják az indiai fővárosba. A szovjet—indiai katonai együtt­működés rendkívül kiterjedt, a szerte­ágazó kétoldalú kapcsolatok egyik igen jelentős területe, egyszersmind a két ország viszonyában kialakult biza­lom fokát is jelzi. Jóllehet az indiai kormányzat az utóbbi években némi­leg tágította külföldi katonai vásárlá­sainak forrásait, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet saját hadiipara fej­lesztésére, még mindig a Szovjetuniót tartják a dél-ázsiai ország legnagyobb fegyverszállítójának. A csúcstechnoló­giákon alapuló fegyverrendszereket is magában foglaló együttműködésre jel­lemző, hogy az indiai légierőnél már rendszerbe állították a korszerű Mig —29-es vadászgépeket, a haditengeré­szet pedig több évre bérbe kapott egy Charlie-osztályú, atommeghajtású szovjet tengeralattjárót. Az sem titok, hogy indiai katonai üzemekben szov­jet technológiák alapján gyártanak különböző katonai felszereléseket és fegyvereket, például már évek óta li- cenc alapján gyártott Mig—27-eseket kap a légierő. Ami a térség biztonsági helyzetét illeti, a tárgyalásokon bizonyosan szó­ba kerül a afganisztáni problémakör, nevezetesen az, hogy a szovjet csapa­tok kivonulása után milyen irányt vehetnek az ottani politikai-katonai események, illetve, hogy azoknak mi­lyen kihatásuk lehet az egész térségre. Lemondás a JKSZ KB elnökségében Franc Setinc, a JKSZ KB Elnökségének szlovéniai tagja hétfőn a jugoszláviai nemzetiségi villongások miatt lemondott tisztségéről. A Tanjug hírügynökséghez eljuttatott levelében a tekintélyes politikus figyelmeztette az ország közvéleményét azokra az „esztelenségekre, ame­lyek szemlátomást a szakadék felé sodorják Jugoszláviát, s amelyek megszüntetéséért keveset tesznek”. Nyugtalanít a „Fegyvert akarunk” — jelszó, nyugtalanítanak az ehhez hasonló jelszavak, amelyek lángba borulással fenyegetik Koszovót és egész Jugoszláviát — olvasható a levélben. Setinc, mint írja, nem ítéli el a népgyűléseken részt vevő embereket, mert többségüket jószándék vezérli. „Azoktól az emberektől félek, akik a bajokkal-gondokkal, valamint a koszovói szerbek és crnagorácok érzelmeivel manipulálnak”, írta egyebek között levelében Setinc. Forrongás, összecsapás Chilében A hét végén Chilében több százezren tüntettek a diktatúra ellen, a szabad­ságjogok helyreállításáért. Temucóban a Pinochet ellen és mellett tüntetők ösz- szecsaptak egymással. Egy személy lőtt sérülést szenvedett, többet letartóztat­tak. A chilei katonai kormányzat termé­szetesen a kommunistákat vádolta a feszültség szításával. A lakossághoz in­tézett figyelmeztetésében azt állította, hogy a CHKP erőszakkal magához akarja ragadni a hatalmat. Bejelentet­te, hogy „minden szükséges eszközt” igénybe vesz „a lakosság védelmében”. Luis Guastavino chilei kommunista vezető a polgári ellenzékkel vitába szállva kétségbe vonta a Pinochettel folytatandó tárgyalások lehetőségét. Szerinte tárgyalni csak az erő pozíció­jából szabad, ehhez pedig népi mozgó­sításra van szükség. Patricio Aylwin, a Keresztényde­mokrata Párt elnöke vasárnap határo­zottan elutasította a kommunista Vo- lodia Teitelboim javaslatát egy ideigle­nes koalíciós kormány megalakítására, a kommunisták részvételével. Aylwin felelőtlenséggel és a realitások félreis­merésével vádolta Teitelboimot. Emlé­keztette, nem lehet népi egységkormá­nyon gondolkodni olyan körülmények között, amikor Pinochet — akár győz a választáson, akár leszavazzák — még egy évig hatalmon marad. Egyébként Luciano Lama, az olasz szenátus kommunista alelnöke chilei lá­togatásának tapasztalatait összegezve nemrég kijelentette: a „chilei probléma” lényegét a demokratikus erők megosz­tottságában látja. Lama, aki megbeszé­lést folytatott az ellenzékkel, a szakszer­vezetekkel és a chilei katolikus egyház vezetőivel, közölte, valamennyi eszme­cseréjéből arra a következtetésre jutott, hogy Pinochetet leszavazzák az október 5-ei népszavazáson. Csupán az a kér­dés, mi lesz utána — mondta. Romániai magyar menekültek a szófiai követségen A BTA bolgár hírügynökség és a Magyar Távirati Iroda hét végén közzétett híradásaiból is­meretes, hogy hazánk szófiai nagykövetségén tartózkodik ro­mániai állampolgárságú ma­gyarok egy 12 fős csoportja. Az erdélyi magyar menekültekből álló csoport tagjai „kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy Magyarországon éljenek”. A szocialista országok kon­taktusaiban egyedülálló esetről az MTI munkatársa Budapes­ten a külügyminisztérium szóvi­vőjétől kért tájékoztatást. Az érdeklődésre Komoróczki Ist­ván elmondta: egyelőre nem tud bővebb felvilágpsítást adni a Külügyminisztérium további lé­péseiről. Dr. Nagy Boldizsár, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa a probléma jogi hát­teréről beszélt az MTI munka­társának: — Bár hasonló eset már elő­fordult a nemzetközi gyakorlat­ban, nincsen olyan tételes jogi szabály, amely ilyenkor három ország magatartását meghatá­rozná. A szocialista országok egymás közötti kapcsolatában pedig nem ismert a menekült fogalom, s az európai jogrend­szerek sem ismerik a diplomá­ciai menedékjog fogalmát. — Minden állam elzárkózik az elől, hogy nagykövetségét ilyen célokra „igénybe vegyék”, sőt, mindent megtesznek azért, hogy ne következzenek be ilyen nemkívánatos esetek. A mosta­ni alkalommal a román állam­polgárok azt hihették, azzal, hogy ők a szófiai magyar nagy- követségen maradnak, már ma­gyar területen tartózkodnak. Ez nem igaz, hiszen az természete­sen bolgár területen lévő ma­gyar külképviselet, amely a nemzetközi jogban meghatáro­zott védettséget élvez. — Végül is a nemzetközi jog nem ismer erre az esetre kétség­bevonhatatlant egyértelmű szabályt, ezért diplomáciai úton kell a problémát megoldani. (MTI) „Döntetlen” Bush és Dukakis tv-vitája Nem szolgált újdonságokkal, így aligha befolyásolja döntően az ameri­kai elnökválasztási kampányt a két je­lölt vasárnap esti televíziós vitája. Ge­orge Bush alelnök, a republikánus pá­lyázó és Michale Dukakis massachu- setsi kormányzó, a demokrata jelölt másfél órás vitáját valamennyi nagy tv-hálózat közvetítette és a becslések szerint százmillióan kísérhették azt fi­gyelemmel. Egy észak-karolinai egyetem volt a színhelye a vitának, amelyben ismert újságírók összesen mintegy húsz, két­harmad részben belpolitikai, és csak kisebbik részben külpolitikai kérdést tettek fel. Mindkét jelöltnek valameny- nyi kérdésre válaszolnia kellett, így in­kább párhuzamos sajtóértekezletről volt szó, amelyben a két vetélytárs sem­mi újdonsággal nem szolgált, csak a választási kampányból már jól ismert nézeteiket fogalmazták meg — lehető­leg minél hatásosabban, tömörebben, amint azt a televíziós tömegbefolyáso­lás igényli. A külpolitika vonatkozásában Bush azt hangsúlyozta, hogy a hét reagani év „békét az erő útján” politikája sikeres volt, s azt folytatni kívánják, építve a Szovjetunióval folytatott tárgyalások tapasztalataira. Egy Bush-kormány — miközben tovább korszerűsíti a ha­dászati erőket, megvalósítva az „űrvé­delmi kezdeményezést” is —, folytatná a tárgyalásokat a hadászati fegyverzet­korlátozási egyezmény megkötéséről, a vegyi és a biológiai fegyverekről és az egyensúly megteremtéséről a hagyomá­nyos fegyveres erőknél. Bush szerint óriási változások mennek végbe a Szovjetunióban, amelyeket Ameriká­nak ösztönöznie kell, bár a változások jövője még nem dőlt el. Ugyanakkor „óriási lehetőségek” mutatkoznak a kereskedelem fejlesztésére Kelet-Euró- pával, annak „rendkívül érdekes” hely­zetében. Mindez azonban nem feledtet­heti, hogy Amerikának, miközben tá­mogatja a közeledést, mint annak ide­jén Kínával kapcsolatosan, ébernek és erősnek kell maradnia, hangoztatta Bush. Dukakis cáfolta ellenfele azon vádja­it, hogy az egyoldalú leszerelést hirdet­né. Közölte: ő is az amerikai katonai erő híve és támogat egy sor hadászati fegyverkezési programot. Hangsúlyoz­ta, a feleslegeseket nem: azok helyett inkább a hagyományos erőket kellene korszerűsíteni. A demokrata jelölt ar­ról beszélt, hogy az „űrvédelem” meg­valósítása képtelenség, ugyanakkor an­nak alapkutatásait — a jelenlegi, évi egymilliárd dolláros költséggel — ő is folytatná. Az ország égető belső gondjai közül a költségvetési mérleg csillagászati hiá­nya, a szegényebb tömegek megnöve­kedett egészségügyi ellátási s lakás­gondjai, a középosztály számára is mind nehezebben elérhető, drága okta­tás, a kábítószerezés és az AIDS kerül­tek szóba. Bush ígéretet tett, hogy ked­vezményekkel tovább ösztönzik majd a beruházásokat, míg Dukakis azzal vá­dolta a republikánusokat, hogy a szoci­ális kiadások többségének lefaragásá­val sok tízmillió dolgozó ember életkö­rülményeit teszik igen nehézzé. A vita újra megerősítette, hogy kül­politikai kérdésekben nincs lényeges LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A határőrség munkájáról, az idegenforgalomról tárgyalt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Hétfőn Sopronban, Gyuricza László el­nökletével ülést tartott az Országgyűlés hon­védelmi bizottsága. Részt vett a tanácskozá­son Földesi Jenő altábornagy, belügyminisz­tériumi államtitkár, Székely János vezérőr­nagy, a Határőrség országos parancsnoka, Balogh György ezredes, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnokának első he­lyettese, Lakatos László, a Győr-Sopron me­gyei pártbizottság első titkára és Szabó Mi­hály, a Győr-Sopron Megyei Tanács elnöke. Á képviselőket Székely János vezérőrnagy tájékoztatta a határőrség életéről, munkájá­ról, az idegenforgalom alakulásáról, gyors fejlődéséről. Egyebek között elmondotta, hogy az államhatárokon rend és biztonság van, a határsértőknek mindössze 1,8 százalé­ka magyar állampolgár. Az idegenforgalom valamennyi határátke­lőhelyen növekedett az utóbbi években, kü­lönösen a magyar—osztrák, valamint a ma­gyar—jugoszláv átkelőhelyeken, de gyorsan nőtt a nemzetközi gyorsvonatok forgalma is. A határőrség útlevélkezelő szolgálata az el­múlt évben 56 millió utas ki- és beléptetését végezte el. Az idei év eddig eltelt részében az utasforgalom további 11 százalékkal, a gép­járműforgalom pedig 10 százalékkal emelke­dett. Rendkívül megnőtt a magyar utasok száma, akik elsősorban Ausztriába utaznak. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Elek József (Borsod megye), Tóth Antal (Bács-Kiskun megye), Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron megye), Kovács Mátyás (Ko­márom megye), Török Mihály (Fejér me­gye), Viola Károly és Virágh Ferenc (Buda­KOZÉLET Testvérmegyénkben, a lengyelországi Tamówban vett részt előadó­körúton szeptember 19-étől 23-áig Komáromi Attila, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója, és Lu­kács Lajosné dr., a kiskőrösi pártbizottság titkára. Tarnówban, Debicában, Dochnában jártak, több üzemben és intéz­ményben tettek látogatást, ahol pártmunkásokkal és pártalapszervezetek vezetőivel találkoztak. Előadásaikban az országos pártértekezlet utáni hazai belpolitikai helyzetről tájékoztatták lengyel barátainkat, és számta- lan — nagy érdeklődést tanúsító — kérdésre válaszoltak. A küldöttséget többek között fogadta E. Sadowski, a LEMP Tamów megyei bizottságának ideológiai titkára. Az Akadémia rendkívüli közgyűlése Rendkívüli közgyűlést tartott hétfőn — székházának dísztermében — a Ma­gyar Tudományos Akadémia. Berend T. Iván akadémikus elnöki megnyitójá­ban emlékeztetett arra, hogy Straub F. Brúnó, az Akadémia elnöke, az Elnöki Tanács elnöke lett, Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettest pedig igazságügy­miniszterré nevezték ki. Ez nemcsak a személyük iránti eüsmerés, hanem az Akadémia megbecsülésének kifejezése is. A rendkívüli közgyűlés feladata és célja, hogy a megüresedett posztokra új tisztségviselőket válasszanak. Újfalussy József akadémikus, az MTA alelnöke előterjesztette a meg­üresedett alelnöki és a főtitkár-helyet­tesi tisztségek betöltésére megbízott je­lölőbizottság javaslatát. A vitában felszólalók közül többen a többes jelölés mellett foglaltak állást. A közgyűlés titkos szavazással az MTA alelnöki tisztségébe megválasz­totta Tigyi József akadémikust, aki az orvostudományok kandidátusa, a bio­lógiai tudományok doktora, jelentős tudományszervezési munkát fejtett ki, 1976 óta az MTA rendes tagja. A közgyűlés a főtitkárhelyettes sze­mélyéről nem döntött, úgy foglalt ál­lást: a jelölőbizottság teijesszen elő új javaslatot az 1989. évi, májusi közgyű­lés elé. Addig a főtitkár-helyettesi teen­dőket helyettesítéssel lássák el. Sajtótájékoztató az Országgyűlés elé kerülő pénzügyi napirendekről különbség a két jelölt programja kö­zött. A belpolitikában, amelynek témái minden jel szerint ezúttal is meghatáro­zóak lesznek a választás kimenetelé­ben, konzervatív-középutas republiká­nus áll szemben középutas demokratá­val: Dukakis főként a szociálpolitiká­ban hozna új kezdeményezéseket. A nézetek messzemenő egybeesése mi­att a választások kimenetelében a ve- télytársak személye is döntő szerepet játszhat: a mértéktartó, hosszú vitában Dukakis volt a nyugodtabb, de a „dön­tetlennek” ítélt mérkőzésben Bush is jól szerepelt. A felmérések változatlanul Bush kisebb arányú vezetését mutat­ják, így fokozott jelentősége lehet az októberre tervezett újabb — és utolsó — tv-vitának. Előtte, október 5-én a két alelnök vív hasonló tv-párbajt. (Folytatás az 1. oldalról) szükség van az ÁFA-törvény módosí­tására a vállalkozási nyereségadó beve­zetése miatt, s néhány konstrukciós változtatás is elengedhetetlen. Ilyen például a lakásépítőket, -felújítókat érintő általános forgalmiadó-visszaté- rítés ügye. A Pénzügyminisztérium azt javasol­ja, hogy a lakásépítésnél, -felújításnál az ÁFA-visszatérítés felső összeghatá­rát töröljék el. A kedvezmények körét is bővíteni kívánják. A javaslat szerint az ÁFA-térítés kiterjed a karbantartási munkákra is. Ugyanakkor az ÁFA- visszatérítésnek megszabják az alsó ha­tárát, vagyis 10 ezer forint alatti költ­ségnél nem vehető igénybe ez a kedvez­mény. Székács Anna főosztályvezető­helyettes arról tájékoztatott, hogy a személyi jövedelemadó tervezett vál­toztatásai összességében kedvezőek a lakosság számára. A javaslat szerint a bedolgozók például lehetőséget kap­nak egyszerűbb költségelszámolásra, a 2000 forint alatti kifizetés esetén az adózók választhatnak: 20 százalék for­rásadót fizetnek továbbra is, vagy eze­ket az összegeket más jövedelmükkel összevonják és úgy fizetnek adót. Ez a megoldás elsősorban a nyugdíjasok számára kedvező, akiknek évi 96 ezer forint bevételig nem kell adót fizetniük, s nagy többségüknél a kis összegekkel összevont jövedelem sem éri el ezt a határt. A jelenlegi törvény gátolja a lakásmobilitást, éppen ezért a PM egyik javaslata szerint — ha azt elfo­gadja a parlament — adómentességet biztosítanak azonos értékű tanácsi la­kás öröklakásra történő cseréje esetén. Más területen is bővül az adókedvez­mény köre, így a javaslat szerint a fo­gyatékos gyermeket nevelő szülő adó­alapját havi ezer forinttal csökkentheti, valamint a SZOT kérésére az ezer fo­rintos kedvezményt ki kívánják terjesz­teni a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is. Változtatni kívánják az adóelőleg-fizetés szabályait, hogy meg­szüntethető legyen az esetenkénti túlfi­zetés. Székács Anna ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok esetben — elsősorban azok, akiknek jövedelme több forrásból származik — kevesebb előleget fizetnek, mint amennyi a tény­leges adófizetési kötelezettségük. A kü- lönbözetet az év végén végül is be kell fizetniük, ezért mindenképpen indo­kolt, hogy erre a célra már most tarta­lékot képezzenek, sőt arra is lehetőség van, hogy ezt adóként be is fizessék. A személyi jövedelemadó mértékrend­szerére vonatkozó javaslatát a kor­mány decemberben terjeszti a parla­ment elé. Elsősorban a jelentős mérté­kű fogyasztói áremelkedés miatt szük­ség van az adótábla módosítására. Emellett a száz-, kétszázezer forint évi jövedelmet elérők adóterhét is túl ma­gasnak ítélik meg, e téren is várható módosítás. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztéri­um reformbizottságának vezetője a ké­szülő költségvetési reformról tájékoz­tatott. Elmondotta, hogy a költségve­tés jelenlegi szerkezete alapvetően még a régi, központi gazdaságirányításban alakult ki. A költségvetés a társadalmi tiszta jövedelem jelentős részét koncentrálja, ami már nem tartható fenn. Ez a rend­szer fékezi a vállalkozásokat, károsan hat a strukturális átalakulásokra. Ugyanakkor az elmúlt időszakban az állam túlzott kötelezettségeket vállalt, amelyeknek ma már nem tud eleget tenni. Egyre több kifizetetlen számla halmozódik fel, ezért felül kell vizsgálni a költségvetés teljes kiadási szerkezetét. Ez érinti a mai lakásfinanszírozási rendszert, s természetesen a termelési támogatásokat is, mind a mezőgazda­ságban, mind az iparban. A társada­lombiztosítás az elképzelések szerint már jövőre kiválik a költségvetésből, és két-három év alatt megteremtődik a biztosítási alapú társadalombiztosítási gazdálkodás feltétele. A költségvetési reform keretében el kell készíteni egy államháztartási kerettörvényt, amely jövőre kerül a parlament elé. (MTI) Termékváltás a tompái szövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról) retnének kapni. Amennyiben a benyúj­tott pályázatukat kedvezően bírálják el, bővítik vasipari kapacitásukat, azaz, gépeket vásárolnak, új dolgozó­kat vesznek fel. Textilipari ágazatukban is nagy vál­tozások voltak az utóbbi időben. Az elmúlt esztendőben varrodát hoztak pest), valamint Simon Emőné (Somogy me­gye) képviselő. Az ülés után a bizottság tagjai megtekin­tették a soproni közúti határátkelőt, amely az ország egyik legnagyobb forgalmú határ- állomása, s már bővítésre szorul. Ennek ter­vei, mint az ott elhangzott tájékoztatóból kiderült, már el is készültek, a több mint 3 milliárd forintos beruházási költségnek azonban még nincs meg a fedezete. A bizott­ság tagjai végül meglátogatták a soproni ha­tárőrkerület egyik őrsét. létre a község egy régi iskolájában. Szakképzett szabad munkaerő ugyan nem volt Tompán, de a betanítást a szövetkezet megszervezte. A megyei ta­nács másfél millió forintos átképzési támogatása jó helyre került, mert 35-40 helybéli lánynak, asszonynak nyújt az új varroda munkalehetőséget. A szö­vetkezet ugyanakkor öt községben be­dolgozókat is foglalkoztat. Megrende­lésben nem szűkölködnek. Holland partnerük — e cégnek immár nyolc esztendeje dolgoznak — akár több munkával is megbízná a tompái kis közösséget. E kedvező körülmények ellenére a szövetkezet — ha kis mértékben is —, elmaradt a gazdasági terv teljesítésé­ben: ennek oka szinte kizárólag a ter­mékszerkezet-váltás. A tervezett 83 millió forintos árbevételből az első fél­évben 33 milliót teljesítettek, tőkés ex­portjuk értéke azonban több lesz: a vállalt hatmillió forint helyett várható­an 7-8 millió forint. A. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom