Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
BÁCSALMÁSI TAPASZTALATOK A pártépítő munka jelenlegi tennivalói 1988. szeptember 27. • PETŐFI NÉPE • 3 . * \ Továbbtanulás felsőfokon — és az anyagiak A rádió 168 óra című műsorá-> bán a közelmúltban megszólaltatták az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem gazdasági ügyekben illetékes vezetőit, akik igen szomorú képet festettek intézményük anyagi helyzetéről. Az információ birtokában a riporter felkereste a Művelődési Minisztérium szakemberét, akivel ezt a témát újólag megbeszélték. Eközben mondta a tárca képviselője, hogy felvetődött a gondolat, mely szerint a felsőoktatásban továbbtanulók költségeit esetleg a lakosság pénzéből kellene fedezni. A riporter kérdésére, hogy miként is érti ezt, hiszen eddig is a lakosság fizette — mert, teszem hozzá én, ebből és a vállalati pénzekből gazdálkodhat a költségvetés — jött a pontosító magyarázat: azon lakosok pénzéből, akiknek a gyermeke jelentkezett egyetemre, főiskolára. Vagyis — ha ez így lesz —jókora tandíjat kell fizetni. Most következzék egy idézet a Petőfi Népe 1984. augusztus 19- ei számában megjelent, dr. Gaj- dócsi Istvánnal, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökével készült interjúból: „— A pályafutása, mely végül is a közéletbe elvezetett, Baján indult. Itt járta meg azt a három lépcsőfokot, amellyel a közéleti- ség jellemezhető. Az embert először megismerik, majd elismerik, végül tisztelik, esetleg szeretik. — Van még egy fokozat, ami jnindezeket megelőzi. Hogy az egyén milyen szellemi, emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Szükséges-e most, ebben a helyzetben a pártépítéssel, a tagfelvételekkel foglalkozni a alapszervezeteknek? A kérdés naiv, hiszen éppen a politikailag legnehezebb időkben szükséges és fontos számba venni azokat az alapvető tennivalókat, amelyek erősítik a párt sorait. Bácsalmáson és vonzáskörzetében több üzemben és községben a közelmúltban két munkabizottság ezt vizsgálta, s megállapításaik — úgy tűnik — érvényesek a megye valamennyi alapszervezete számára, aláhúzva, hogy a pártépítés, a tagfelvétel az adott alap- szervezet önálló joga, de egyben kötelessége is. Igazi politikai közösség A pártépítő munkával a párt városi végrehajtó bizottsága is rendszeresen foglalkozik, s éppen ezért a közelmúltban önvizsgálatra hívta fel azoknak az alapszervezeteknek a figyelmét, ahol több év óta nem történt tagfelvétel. Mi volt a kérés? Milyen tényezők akadályozzák a pártépítő munkát, tegyenek javaslatot, s számoljanak be erről. A témavizsgálat több helyen, többféleképpen történt. Általában a párttitkárokkal, Tataházán a konzulensekkel váltottak szót. Csikérián vezetőségi ülésen beszéltek róla. Az az általános vélemény, hogy ma rendkívül nehéz fiatalt, vagy akár harminc éven felülit bevonni a pártmunkába, de ennek ellenére sem lehet lemondani a szervezettség növeléséről. Kinek van igazán fontos, meghatározó szerepe a tagfelvételeknél? Nem lehet vitás, a legtöbbet a munkahelyi pártalapszervezetek, pártcsoportok, KISZ-alapszervezetek tehetik, ehhez azonban igazi politikai közösségként kell működniük. Igaz, a pártalapszervezeteknél az a gyakorlat, hogy a pártépítő munkát valóban csak az aktív társádajjju' és tömegszervezeti tevékenységet, politizálást folytatók végzik. A kiválasztásnál az alapszervezet vezetőségének egy-egy tagja, titkára beszélget a jelölttel, figyelve, hogy több jelölt esetén is egyénileg történjen a beszélgetés. Sajnos, ritkán fordul elő az önkéntes jelentkezés, — Jó napot kívánok! — Jó napot. Mivel szolgálhatok? — Láttam a kirakatban néhány szép piros, érett vállalatot . . . — Ja, szanálásra éretteket. Van belőlük most bőven. Milyet parancsol: könnyűiparit, gépiparit, nehéziparit, szolgáltatót? — Csak ez a kis reklám- szatyor van nálam. Tegyen bele valami könnyűt. Az az angol nevű ott a pult szélén jó is lesz. Na, mit vegyek még? Mik azok ott a sarokban? Hadd gusztáljam meg őket egy kicsit. Hű, de kemények! — Ne tessék a munkaerőt fogdosni! Még megpuhul. Úgyis kevés van belőle. — Most még nekem túl kemény mindegyik. Importból származót is tud adni? — Hogyne. Nagyon szép lengyel és kínai árut is tartok. De azt hiszem, túl drágák lesznek azok magának . . . — Igaza van. Már el is ment tőlük a kedvem. Inkább mutasson valami műszaki újdonságot. — Tegnap érkezett egy fuvar nagyon szép, hajlítható vélemény, igen olcsó áron. Adhatok egy tucatot? — Igen, és kérem, csomagolja vattába. Ilyesmi mindig a pártszervezetek általában a kiemelkedő munkája, aktív közéleti tevékenysége alapján figyelnek fel egy-egy emberre. Nyilvánosság és vitakultúra Az alapszervezetek a munkahelytől, a vezetőktől, a párttagoktól kapott információt igyekeznek munkájuk során felhasználni, de meghallgatják a családtagok személyes véleményét is. Az egyéni beszélgetések során feltárják a jelölt teljes életútját, vizsgálva magatartását, munkáját, világnézetét, családi életét, jellemét. Az előfordult, hogy ilyen beszélgetés után a jelölt kérelme nem került a taggyűlés elé, mert érdemtelen lett volna. Az ajánlókkal szemben mindenütt követelmény, hogy jól ismerjék a jelöltet, mindennapi munkáját, személyes kapcsolatait. KISZ- tagok esetében arra törekednek, hogy az egyik ajánló az ifjúsági szervezet legyen, gyakorolva párttaggá ajánló jogát. Természetesen a tagfelvétel után is segítik a fiatal párttag beilleszkedését, a megbízatások teljesítését. A felkészítés és az azt követő segítő munka mindenképpen eredményesnek mondható, ugyanis alig akadt a fiatal párttagok esetében kilépés, törlés, figyelmeztető beszélgetés. Fegyelmi eljárás nem volt ilyen korú párttagok esetében. A témavizsgálat során természetesen javaslatok is születtek a tennivalókról, ezek között első helyen áll a nyilvánosság, a vitakultúra növelése, a bürokrata szemlélet elvetése. Növekedni kell — mondták, igényelték többen — az emberi és mozgalmi kapcsolatok erejének. Az is jó lenne, ha a pártházak nyitottabbá, vonzóbbakká válnának, elsősorban az úttörők, a KISZ-fiatalok vagy éppen a pár- tonkívüliek számára. Á nyíltsághoz tartozik, hogy a taggyűlésekre minél ' rendszeresebben kapjanak megíiívási aktív közéleti személyiségek, munkások vagy éppen a napirendi pontokhoz értők. A munka- és lakóhelyeken, aki bizonyította hivatástudatát, a párt iránti elkötelezettségét, azt vegyék fel az MSZMP tagjai sorába, függetlenül életkorától. jó, ha van a háznál. Más olcsó termékük is van? ■— Hogyne, kérem. Érték- csökkent, szavatossági idejüket lejárt tavalyi táppénzeink vannak. Romlott már az értékük, de még nem büdösek. — Persze, a táppénznek nincs szaga. De így már mégsem kell. Még megbetegednék tőle! Ruhaneműt is tartanak? — Mi az hogy! NB I-es bundáink vannak! És friss bajnoki pontokkal is szolgálhatok, dísznek. Az idén egy- harmaddal többet tudunk kínálni a tavalyinál. Parancsol valamelyikből? — Talán majd az utolsó fordulóban benézek. Hanem valami lakberendezési tárgyat vennék . . . — Spéciéi abból gyengén vagyunk most ellátva. A vízlépcsőt is már évek óta ígérgetik a szállítók, de mindig közbejön valami, alig haladnak a gyártással. Hát persze hogy sírnak a termelők, hogy végül ráfizetéses a termék. Lassan úgy lesznek vele, mint Kohn Móric a maga boltjával: abból élt, hogy vasárnap nem nyitott ki. — Hát akkor tud még valamit ajánlani? — Talán azt a szép kövér bányászbékát, ott fenn. Mind elférünk alatta. (söfi) Mi okozta a lemaradást? A bácsalmási városi pártbizottság vonzáskörzetéhez tartozó alapszervezetekben ez év első félévi tagfelvételek alapján megállapítható, hogy az alapszervezetek nagy gondot fordítanak az utánpótlásra. Ez évben összesen 45 tagfelvételt terveztek, amely 43 százalékában teljesült. Mi okozta a lemaradást? Nem volt nehéz megállapítani, hogy a megnövekedett napi politikai feladatok elvonták az alapszervezetek figyelmét a tag- felvételi munka ütemességéről, illetve az önálló tagfelvételi joggal rendelkező pártbizottságok június végi felvételei csak a második félévben jelentkeznek. A második félévi tennivalók, feladatok az alapszervezetek számára adottak. Figyelmet kell fordítaniuk a tagfelvételeknél az ütemességre és a 30 év alatti párttagok számának növelésére. Könnyen vád érheti ezt az írást, mondván: íme, megint a statisztikai szemlélet! Nem erről van szó, hanem a párt fiatalításának rendkívüli szükségességéről, azokról az aktív KISZ- ben és azon kívül tevékenykedő ifjú munkásokról, parasztokról és értelmiségiekről, akik alkalmasak, elhivatottak a párt politikájának továbbvitelére. A párt építéséhez, tisztulásához tartozik a kikerülés is. Bácsalmáson és vonzáskörzete pártalapszer- vezeteiből ez év első felében 76-an kerültek ki, ezek közül 51-en kiléptek, 23-at töröltek és kettőt kizártak. Talán nem szükségtelen elmondani, hogy a kilépők magas száma figyelmeztető, de nem tragikus. A kilépők zöme a párttagsági könyv cseréjét megelőző beszélgetések után döntött így. A töröltek legnagyobb része a pártélet elhanyagolása, a tagdíjfizetés elmulasztása miatt került ki a párt soraiból. Nemcsak Bácsalmáson és vonzáskörzetében, de a megyében mindenütt tenni kell annak érdekében, hogy kiküszöbölődjenek a fékező tényezők, s megteremtődjenek azok a politikai, gazdasági feltételek, amelyek vonzóbbá tehetik a pártot. Gémes Gábor Mit ígér a Medicina? Tanácsok cukorbetegeknek — Kecskeméti szerző — A szerelem imaszőnyege A Medicina Könyvkiadó 1989-ben is jó néhány érdekes kiadvánnyal kopogtat az olvasóknál. Folytatódik Az orvostudomány aktuális problémái sorozat, A gyakorló orvos könyvtára egyes kötetei olyan kérdésekre keresnek választ, mint arra, hogy lehet-e cukorbeteg nőnek egészséges gyermeke, mit tegyen az elsősegélynyújtó orvos megfelelő felszerelés nélkül, amíg a mentő megérkezik, a legmodernebb felfogás mit ajánl a traumás sokk ellátására. Az egészségnevelés szakkönyvtára — sajnos — minden bizonnyal keresett könyvvel gyarapodik. Naprakész ismeretek az onkológia területéről, elsősorban a megelőzés lehetőségeinek a bemutatása: 100 kérdés az onkológushoz. Igen gazdag a szakkönyvek, monográfiák ajánlott jegyzéke. Kecskeméti nevet is fölfedeztem a szerzők között: Török László az Ekzémás bőrbetegségek című munkáját szakorvosoknak ajánlja, de haszonnal forgathatják majd az általános orvosok, gyermekgyógyászok is. Az ismeretterjesztő kiadványok közül feltehetően A szerelem imaszőnyege című, először 1634-ben megjelentetett kínai regényt veszik meg a legtöbben. Most, az olimpia napjaiban már tudható, hogy a szokottnál is értékesebb lesz A magyar sport évkönyveJ988 kiadvány. Az is biztos, hogy az Ötször öt öttusázó című portrékötet is fölkerül majd a könyvek képzeletbeli slágerlistájára. Újabb kötettel bővül a sakktörténeti sorozat. A Nagy útikönyvek közül Skandinávia kiadása keltheti a legnagyobb érdeklődést. A művelődéstörténeti jellegű útikönyvek közül az Árpádok a fénylő homály útján ígér különösen sok gyönyörűséget. Csak ízelítőt adtam az előzetes kínálatból. A kiadó három főszerkesztősége az említetteken kívül számos hasznos, szórakoztató mű megjelentetését ígéri. Mindezeket új boltjukban, az idén októberben megnyíló Akadémiai utcai üzletben (a Parlament szomszédságában) is megvásárolhatják majd az érdeklődők. • H.N. Kis bolt a Mária-malmi a zsanai tanyavilágban. A Kiskunhalas és Vidéke Afészé. Ajtaja előtt fához láncolt kenyereskonténer. Belépve .is feltűnik a másság az ABC-khez szokott szemnek. Petróleumlámpák az egyik polcon, azoknak, akiknek az otthonában még nincs villany. — Petróleumot is tudok adni a lámpákhoz — mondja bemutatkozásunk után Rácz Józsefné vezető —, ezenkívül amire itt alapvetően szükség van: a cukor, a liszt, az étolaj, a konzervek, a kávé és a fűszerek sem hiányoznak. Negyven kilogramm kenyér, 10 liter tej, sajt, vaj és túró még a napi szállítmány ebben a csekély, havi 100- 110 ezer forint forgalmú üzletben. A pulton régi cukorkásszekrény. Valamikor szatócsüzletekben lehetett ilyet látni. Ma különböző csokoládékat tart a fiókjaiban Rácz- né. A régiség azonban nem csak erre Ez adottság, nevelés, akarat kérdése. Meg tanulásé. Nekem az volt a szerencsém, hogy — bár szerzetesi gimnáziumba jártam — a bajai III. Béla mindig liberális iskola volt. A tanárok — kapcsolataik révén — az akkor hozzánk képest progresszív francia szellemi élet újdonságait hozták magukkal, s adták tovább nekünk. A taníttatás szüleimtől — apám vasúti pályamunkás volt — anyagi áldozatot is követelt, s mivel én a periférián lévő iskolába jártam, nagyon keservesen tudtam megkapaszkodni a gimnáziumban. De az első év végén, amikor eltanácsolták azokat, akik nem oda valók, én már fennmaradtam a szűrőn. Az 1942-es érettségi után következett az egyetem. Ma mindenki tudja, micsoda szellemi küzdelem folyik a bekerülésért. Akkor szó sem volt erről. írtam egy levelet a rektornak, hogy vegyenek fel a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Még a kart sem kellett megjelölni. De 550 pengőbe került a beiratás, és 265 pengőt kértek az első félévi tandíjra. Később már kapott mentességet, aki jól tanult. Az én behatásomért anyám örökségének a felét eladták. Akkor az anyagi erő szelektált, és egy szegény sorsú gyereknek bejutni...” Felidézve a régebbi beszélgetést, most azt kérdezem dr. Gaj- dócsi Istvántól, mi a véleménye a tandíjjal kapcsolatos elképzelésről? Komoly lehet ez, vagy csak, úgymond, „szondázzák a közvéleményt"? — Nem tudom, hogy ez a közvéleményből milyen hatást vált • Jön-e már a „húsos”? — várja a felvágottakat a két asszony. (Méhesi Éva felvétele) az egy bútorra vonatkozik — észrevesszük hamar a raktár hűtő- szekrényébe belepillantva. Abban néhány csomag sárgás és már száradó, szemmel láthatóan nem friss túrót találunk. — Ezek csak benne maradtak a hűtőben — oszlatja el a gyanút a boltos a tejtermékek esetleges értékesítését illetően —, nem eladók! Kis forgalmú boltban előfordul, hogy valamilyen élelmiszer nem talál vevőre a fogyaszthatósági határidőn belül. Ámi viszont találhatna — az meg nincs. Hiányoznak például az üdítőitalok. Sem kis, sem nagy üveges nem kapható a múlt hét közepétől. — Papír zsebkendő sincs — sorolja a kereskedő —, és kevés a kenyércsomagoló papír, meg a süteményeszacskó. Akadozik az ellátás más, alapki, azt viszont tudom, hogy annak idején nálam tehetségesebb emberek azért nem kerültek az egyetemre, mert nem tudták az ehhez szükséges pénzt előteremteni. Nem tudom, most milyen összegről lenne szó, de nem tartanám a jelenlegi társadalmi fejlettségünkkel összhangban lévőnek, hogy a régihez hasonló módon fizetni kelljen. Mi például 10 ezer forinttal jutalmazzuk az egyetemen, főiskolákon legjobban tanuló Bács-Kiskun megyei diákokat — ezzel is segitjük őket. Legutóbb mintegy 270 ezer forintot osztottunk szét. Ha mégis úgy alakulna, hogy az egyetem nem tudja magát eltartani, a megyék megkérdezése után azt is el tudnám képzelni, hogy mindenki a maga tanulói után adjon valamiféle támogatást. De a tandíjnak, a behatási díjnak azt a radikálisan nagy összegét, mint ami a negyvenes évek elején volt. azt nem tudom elképzelni. Kisebb pénz pedig nem hiszem, hogy valamit is segítene az egyetemen. Ha mi versenyképesek szeretnénk lenni a világpiacon, azt elsősorban szellemi erőkkel érhetjük el. Ehhez jedig diplomások tömege kell. Es újabban az ösz- szehasonlító statisztikai adatok azt bizonyítják: a diplomások arányát figyelembe véve messze nem állunk olyan jól, mint ahogy hittük. S akár az Amerikai Egyesült Államokat nézem, akár Japánt, a gazdasági föllendülés mindenütt úgy kezdődött, hogy előtte az oktatásba invesztált az állam nagyon sok pénzt. — Véleménye szerint e kérdés eldöntése minisztériumi hatáskör, vagy a parlamentnek kell kimondania a végső szót? — Ha sor kerül rá, ez egyértelműen parlamenti hatáskör kell hogy legyen. Váczi Tamás vető cikkekből is. Két asszony órák óta odakint vesztegeti az idejét. Már elmúlt dél, de még mindig nem érkeztek meg a húsipari szállítók a felvágottakkal. Födi Szilvesz térné — az idősebbik — elgémberedett tagjaival üldögél az egyik fa tövénél. Időnként hátra-hátra- pillant, megnézni, közeledik-e^már a „húsos” autó. — Olyan régóta itt vagyok! — érzi a több órás várakozás fáradtságát az V. kerület 115. számú tanya lakója. — Látom, ma már elmarad az ebédfőzés, nem kapok paprikáskrumpliba való kolbászt. Nem maradt volna el— s talán a jövőben sem marad el — Födi néni és a többiek ebédfőzése, ha az áfész és a szállítók a Mária-malmi bolt vevőit semmiben sem hagyják magukra. Őket a négy-öt napi, de akár a 2-3 órai késedelem is sokkal hátrányosabban érinti. Hiszen nekik csak ez az egy boltjuk van — az is kilométerekre az otthonuktól! (kohl) VEVŐK VAGYUNK? MMML * Mit láttunk a Mária-malmi boltban?