Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLill. évf. 231. szám ÁfB! 1,80 Ft 1988. szeptember 27., kedd Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, szeptember 27-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy hallgassa meg az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről, valamint a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatókat, és vitassa meg a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. A Politikai Bizottság javasolja személyi kérdések megtárgyalását is. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK, SZÖUL Egy ezüst a tizedik napra is jutott A tizedik versenynap előzetesen sem tartogatott éremesőt a magyar sportdelegáció számára SzöulI ban, a XXIV. nyári olimpiai játékok helyszínén. Igaz - a visszalépések után —, titkon bajnoki cimet reméltek a súlyemelő Szanyi Andortól, aki azonban a szakításban gyengébb eredményt produkált a vártnál. Öt kilóval maradt el a fogásnem győztesétől, a szovjet Kuznyecovtól, s csak köny- nyebb testsúlyával került a román Nicu Vlad elé. A második fogásnem Szanyi erősebbik oldala, ám hátrányát nem volt képes ledolgozni. Az olimpiai bajnok a szovjet Kuznyecov, a második helyen végzett Szanyi Andor 407,5 kg-os teljesítménnyel, míg az ugyanebben a kategóriában versenyző Bök- fi János az ötödik lett. Kezdése alapján érmet remélhettünk a cselgán- csozó Bujkó Tamástól is. Három, úgymond „névtelen” ellenfelét könnyedén győzte le, majd a csehszlovák vb-ezüstérmes Pável Petrikov következett a sorban. Bujkót sidóval intették, s már csak egy perc volt hátra a mérkőzésből, amikor a magyar fiú parádés ippont érő dobást hajtott végre ellenfelén. Következett a koreai Lee, aki bizony alaposan kitett magáért: leszorítással és több akcióval győzte le Bujkót, aki végül az ötödik, tehát pontszerző helyen végzett. A „sportok királynőjének” magyar „alattvalói” az elmúlt olimpiákhoz hasonlóan csak epizódszerepet kaptak. A távolugrásban döntőbe került Szalma László az utolsó pillanatban biztosította helyét a legjobb hat között a harmadik sorozatban elért kereken 8 méteres ugrásával. Sajnos, a többi kísérlete már nem volt érvényes, így Szalma maradt a hatodik helyen, miként Gécsek a kalapács- vetésben. Malovecz Zsuzsa pontosan tíz méterrel maradt elegy nappal korábbi eredményétől, s csupán a tizenkettedik lett női gerelyhajításban. Ami reményt adhat: a junior világbajnok rúdugró Ba- gyula István könnyedén teljesítette a döntőbe kerülést jelentő 540 cm-es szintet. A labdajátékokban szereplő két magyar csapat végre biztos győzelmet aratott. A férfi kézilabdázók a spanyolok ellen nyertek tíz góllal, míg a pólózók a kínaiakat fektették két vállra. Mindkét együttes jövője attól függ. hogy milyen eredményt ér el a csoportmérkőzések utolsó fordulójában. Papíron még mind a két gárda bekerülhet a négy közé. Ökölvívásban újabb sportolónk jutott a legjobb nyolc öklöző közé. Hétfőn a 91 kg-os Alvics Gyula jutott tovább, mégpedig döntő fölénnyel vívta ki a nyolcba kerülést, így Isaszegi, Füzesy és Erős mellett ő is bizakodhat az éremszerzésben. A hétfői nap a kezdetet jelentette kajak-kenuban. Örömhír, hogy a magyar egységek mindegyike egyeneságon került be a középdöntőbe, reményfutamra senki sem kényszerült. A olimpia küzdelmei ma folytatódnak. Tudósításainkat lapunk hetedik oldalán találják meg olvasóink. Megállapodás Magyarország és a Közös Piac között Tegnap Brüsszelben aláírták az egyezményt A Magyar Népköztársaság kormánya és az Európai Gazdasági Közösség képviselői hétfőn Brüsszelben aláírták a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. Magyar részről az egyezményt Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, az Európai Gazdasági Közösség részéről Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Közösségek Tanácsának elnöke és Willy de Clercq, az Európai Közösségek Bizottságának tagja írta alá. Az aláírással véget értek a két fél között 1987 júniusa óta folyó hivatalos tárgyalások. A tíz évre szóló megállapodás a megerősítési eljárások befejezése után lép hatályba — várhatóan még ebben az évben. A megállapodás nyomán vegyes bizottságot hoznak létre, amely évente ülésezik azzal a céllal, hogy áttekintse a megállapodás működését és javaslatokat tegyen a feleknek az árucsere-forgalom növelésére, valamint a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére. A most aláírt megállapodás véglegesen érvényre juttatja az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) alapján élvezett jogainkat, azaz előirja az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban ma még érvényesülő, hátrányosan megkülönböztető mennyiségi korlátozások határidőre történő megszüntetését. Ezen túlmenően a megállapodás kiterjed a gazdasági együttműködés területeire is. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény szabályain alapuló kétoldalú megállapodás előirányozza a GATT-tal össze nem egyeztethető, vagyis diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos, de határidőhöz kötött felszámolását. Ennek értelmében a korlátozások egy részét a megállapodás hatályba lépésétől számított egy éven belül, nagy többségét pedig 1992. december 31-éig fel kell számolni. 1992 folyamán a vegyes bizottság megvizsgálja, hogy az akkor még érvényben lévő korlátozások milyen intézkedésekkel szüntethetők meg. 1995. december 31-éig azonban minden diszkriminatív mennyiségi korlátozást véglegesen el kell törölni. A megállapodás hatékony lehetőségeket biztosít a feleknek óvintézkedésekre az esetleges „piaczavarások” megszüntetése érdekében. Az erre vonatkozó előírások megfelelnek a GATT szabályainak és többek között előirányozzák, hogy a vitás kérdéseket a felek először kétoldalú keretben kíséreljék meg rendezni. A megállapodás előirányozza, hogy a felek megvizsgálják a mezőgazdasági kereskedelem és a vámok terén kölcsönösen nyújtható könnyítéseket. A megállapodás rendelkezik a gyakorlati üzleti tevékenységet elősegitő feltételek kölcsönös biztosításáról. Az árucsere-forgalmi szabályozáson kívül a megállapodás kiterjed a gazdasági együttműködés minél több területen — ipar, mezőgazdaság, energetika, szállítás, tudományos kutatás, turizmus, környezetvédelem — történő előmozdítására is. A megállapodás érintetlenül hagyja az Európai Gazdasági Közösséggel kötött, a textil-, juh-, sertés-, sajt- és bőrtermékekre vonatkozó megállapodásainkat és egyezségeinket és nem terjed ki az Európai Szén- és Ácélközösség illetékességébe tartozó termékekre. Ez utóbbiakat illetően kétoldalú megállapodást kell kötni, hogy a most aláírt megállapodás rendelkezéseit ezekre is alkalmazzák. Margaret Thatcher üzenete Grósz Károlyhoz Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn üzenetet küldött Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a hazánk és az Európai Gazdasági Közösség között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás aláírása alkalmából. Az üzenetben Margaret Thatcher kifejezi: örömmel tölti el, hogy az EGK és Magyarország közötti kereskedelmi, illetve kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást hétfőn aláírták Brüsszelben. Külön öröm számára, hogy a brit kormány is szerepet játszhatott mind az EGK miniszteri tanácsában a brit elnökség idején, amikor a hosszadalmas és bonyolult tárgyalások elkezdődtek, mind pedig a közelmúltban abban, hogy eljuthassanak a sikeres befejezéshez. A brit kormányfő — miként üzenetében jelezte — bizalommal tekint a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelem és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése elé, akárcsak az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolatainak jövőbeni alakulására. Az Egyesült Királyság a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni a megállapodás maradéktalan megvalósítása érdekében. Végül arról szól üzenetében, hogy jóleső érzéssel gondol vissza Grósz Károly májusi, londoni látogatására, s megkülönböztetett figyelemmel kíséri azóta is a magyarországi fejleményeket, és sok sikert kíván a gazdasági és politikai reformmal kapcsolatos további tervek megvalósításához. Sajtótájékoztató az Országgyűlés elé kerülő pénzügyi napirendekről A Minisztertanács sajtóirodájának szervezésében a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai hétfőn tájékoztatták az újságírókat azokról az előterjesztésekről, amelyeket a tervek szerint az Országgyűlés októberi ülésszakán vitatnak meg a képviselők. Az egységes vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetével kapcsolatban Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője elmondotta, hogy a törvény megalkotásával lényegében megszűnik a korábbi vállalati jövedelemszabályozási rendszer, ami lehetőséget adott az egyedi beavatkozásokra. A törvény azonos gazdálkodási feltételeket biztosít a pénzintézetek, a vegyes vállalatok, a vállalkozók és a vállalatok számára. Jelenleg gazdálkodásukat négy eltérő jövedelemszabályozási rendszer határozza meg. Emellett 87 jogszabályt kell felülvizsgálni, a vállalkozási nyereségadóhoz igazítani. Lehetővé válik a törvényi szabályozás révén a nagyszámú miniszteri leiratok megszüntetése. Arról is szólt, hogy bár a törvény egységes feltételeket kíván biztosítani a gazdálkodóknak, bizonyos különbségek továbbra is fennmaradnak. így a hárommillió forint alatti éves árbevételt elérőknek az adóterhe az átlagos 50 százalék helyett csak 40 százalék lesz. Ez elsősorban a kisvállalkozóknak előnyös. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy az egyéni vállalkozók adózhatnak a személyi jövedelemadózás szabályai szerint, amennyiben teljes nyereségüket bérként számolják el. Ugyanez a lehetőség biztosított a társas vállalkozóknak is. Lukács József főosztályvezető az általános forgalmi adó törvény tervezett változtatásait ismertette. Elmondotta, hogy itt részben technikai jellegű módosításokról van szó. Ugyanakkor (Folytatás a 2. oldalon) KI DOLGOZIK AZ ÚJ GÉPEKEN? Termékváltás a tompái szövetkezetben A Tompái Vegyesipari Kisszövetkezetben termékszerkezetet váltottak. A beépített szekrény gyártása ugyanis — ami éveken keresztül biztos bevételt jelentett számukra az alapanyagár növekedése miatt veszteségessé vált. Ez év januárjától gyermekbútort készítenek helyette. Ezzel a cserével nem jártak rosszabbul, hiszen a kis székecské- ket, asztalkákat egy NSZK-beli cég rendelte meg tőlük, gépeket is adtak a gyártáshoz. így alakult ki az a helyzet, hogy a korszerű berendezésekkel felszerelt faipari üzemük kapacitását nem tudják teljes egészében kihasználni. Ehhez elsősorban a szakemberek hiányoznak. Ezen szakmunkástanuló-képzéssel akarnak segíteni, akiknek most építettek tanműhelyt. Másik gondjuk az alapanyag-ellátás bizonytalansága: az igényelt fűrészáru-mennyiségnek csak egy részét kapják meg, az is többnyire rossz minőségű. Sok a hulladék, aminek következményeit a szövetkezet viseli. Hogy az ebből adódó veszteség minél kevesebb legyen, az év utolsó negyedében a kevésbé szép alapanyagból festett gyermekbútorokat készítenek. Azonban ez sem végleges megoldás, hiszen ilyen termékre nincs nagy igénye a nyugatnémet megrendelőnek. Vasipari részlegük hagyományos terméke a konténeres hőközpont. Ezt a bonyolult, mondhatni tekintélyes konstrukciót évtizedeken keresztül jól tudták értékesíteni. Az utóbbi időben azonban a honi cégeknek egyre kevesebb a pénzük beruházásra, ezért a szövetkezet is mind kevesebb megrendelést kap. Ha nem is hagynak fel teljesen a hőközpont gyártásával, mellette más termék — előreláthatóan fém térelválasztó — készítését is tervezik. Mindehhez munkahelyteremtő támogatást sze- (Folytatás a 2. oldalon) • A szövetkezet új terméke, a gyermekbútor tőkés exportra készül. (Pásztor Zoltán felvétele) MENNYI LEGYEN A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK? Kapjon nagyobb szerepet az önkéntesség A Kiosz nem fogadta el a tervezett változtatásokat A Kisiparosok Országos Szövetségének vezetősége nem ért egyet a társadalombiztosítási járulékok tervezett változtatásával: erről tájékoztatta az újságírókat Fischer Pál, a Kiosz elnökhelyettese tegnap délelőtt Budapesten, az országos központ székházában. Az állásfoglalás a tervezetet a kormány stabilizációs programjával ellentétesnek, gazdaságilag károsnak, politikailag hibásnak tartja, felhívja a Minisztertanácsot, hogy a szándékolt rendelkezéseket ne vezesse be. A kormányhoz benyújtott, valamint az illetékes állami és társadalmi szervezetek vezetőinek is eljuttatott dokumentum részletesen taglalja az országos szervezet tiltakozásának okait, indítékait. Nem értenek egyet a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékének felemelésével. Nem értenek egyet azzal sem, hogy 1989. január elsejétől a tervezett társadalombiztosítási járulékon felül nyugdíjjárulékot is fizessenek az érintettek. Ellenzik, hogy az ipart munkaviszony, illetve nyugdíj mellett űzőket a jelenleginél több baleseti járulék fizetésére kötelezzék. A tervezett intézkedések — szögezi le az állásfoglalás —az egyéb közterhek és költségek emelkedésével együtt a kisipari tevékenységben minimálisra csökkentik az érdekeltséget, lehetetlenné teszik a beruházásokat. Kedvezőtlenül befolyásolják a vállalkozók munkaerő-felvételét is, ami súlyosbítja a foglalkoztatási gondokat. A tervezet szerint a társadalombiztosítási járulék fizetésének nem lenne felső határa. Ez még inkább erősítené a jövedelemadó-rendszer jelenleg is tapasztalható teljesitmény-visszatartó hatását. Az intézkedés annak a célnak sem felel meg—mutat rá azállásfoglalás—,hogy az allami költségvetés hiányát legalább részben kompenzálja. A tervezett szabályozó ugyanis a gazdálkodás folyamatában zavarokat okoz. Összekeveri a társadalombiztosítás alapjait, forrásait az egyéb állami forrásokkal, terhekkel; inflációgerjesztő hatású; foglalkoztatási és egyéb problémákat idéz elő. Még az adók emelése is kevesebb zavart okozna —veti fel az állásfoglalás —, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlésnek kell döntenie. Végrehajthatatlan az a javasolt előírás, ami a járulékfizetési kötelezettséget a tárgyév adóköteles jövedelmétől teszi függővé. Ez utóbbi kiszámításának módja ugyanis a jelenlegi adózási rendszer szerint: az elért bevételből le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot, azaz, ezt előbb kell ismerni, mint ahogyan kialakul az adóköteles jövedelem. A járulékfizetés alapjául tehát csak az előző évi személyi jövedelem szolgálhatna, kezdő kisiparos pedig egy meghatározott összeget fizethetne. A minimális járulékalap bevezetése a kezdők, az alacsony jövedelmű főfoglalkozásúak és az ipart kiegészítő tevékenységként űzők számára a jelenlegi fizetési kötelezettségeik több mint 100 százalékos növekedését jelentené — piacképtelenné téve a lakossági szolgáltatásban tevékenykedőket. Mindezek alapján a Kiosz országos vezetősége a következőket javasolja a kormánynak: A biztosítás kötelező jellege mellett jusson szerep az önkéntességi elemeknek. Meghatározott ellátási alappal és hozzá kapcsolódó járulékfizetési mértékkel minden kisvállalkozó önkéntesen, teherbíró képességének megfelelően fizessen járulékot. Hasonló rendszerű szabályozást javasolnak a segítő családtagokra vonatkoztatva is. Végül: a nyugdíjszámítás alapjául az az ellátás szolgáljon, aminek a járulékát a vállalkozó, illetve segítő családtagja meghatározott időn keresztül fizette. Idegenforgalom Panaszkodnak itt is, ott is, az idegenforgalmi szakemberek: — Kevesebb lesz az idén a vendég. Nem költenek annyit a turisták, mint korábban. Megnézik az étlap árait, mielőtt rendelnek, s ásványvizet kérnek bor helyett az ebédhez. Ráadásul a bevételből sokat elvisz az adó. Ugyanakkor az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el — sokszor épp ugyanazok szájából—a kijelentés, legyen szó Bugáéról, Kecskemétről, Kalocsa vagy Baja környékéről: — Újabb országokban fedeztek fel bennünket. Most már nemcsak csoportok, hanem egyéni turisták is nagy számban jönnek. Bekerültünk a nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe. Melyik állítás tükrözi a valóságot? Alighanem mindkettő, így egymás mellett. Az idegenforgalom sajátos üzletág. Sokszor elég egyetlen riasztó hír — mint annak idején a csernobili robbanás —, hogy az utazási irodák sorozatban mondják le bejelentett csoportjaikat. Elegendő egy árfolyamváltozás, vagy vámintézkedés, hogy felére, harmadára csökkenjen a szomszédos országokból beutazók száma. Nincs két egymáshoz hasonló év. Ráadásul éles a nemzetközi versengés, a hazai cégeknek nemzetközi konkurenciával kell megmérkőzniük a vendégért. Am a turizmus, legyen hazai vagy nemzetközi, nemcsak és kizárólag üzlet. Egy ország vagy egy tájegység népszerűsége nem egyszerűen azon múlik, mennyire fejlett az infrastruktúrája, mennyit fektettek be szállodába, más létesítményekbe a haszon érdekében. A hírnév, a vonzerő pénzben nehezen kifejezhető valami. Évek, sokszor évtizedek kellenek, hogy ismertté váljon egy-egy turisztikai látványosság vagy mondjuk egy város neve. Ebből a szempontból úgy tűnik: az átmeneti ingadozások, visszaesések ellenére hazánk, s ezen belül a Duna—Tisza közi tájegység árfolyama emelkedik a nemzetközi idegenforgalmi börzén. S ez nagy értékű tökét jelent. Vannak Európának tájai, ahol úgy érzi az utazó, mintha minden a turizmus igényeihez alkalmazkodna. Nem csak az utcák, kertek gondozottak, s a szolgáltatások köre széles, még az ipari üzemek is figyelembe veszik az idegenforgalom szempontjait. Nyilván rájöttek, hogy az a bizonyos töke nem csupán a vendéglátásban közvetlenül érdekelt cégeknél kamatozik. Hisz'a turista, amint kilép a szálloda ajtaján, sokféle szolgáltatást vesz igénybe. Közlekedik, vásárol, autót javíttat, egyszóval vevő sok mindenre. Nálunk még csak csíráiban lelhető fel ez a szemlélet. A helybeliek szinte nehezebben hiszik el településükről, hogy vonzó turisztikai látványosság, mint egy kívülálló. Érdemes lenne városnézéseket, bemutatókat szervezni helybelieknek. Ugyanazzal a szemmel körülnézni itthon, mint külföldön, turistaként. Hogy minél többen felismerjék: van megfelelő tőkénk — természeti, szellemi értékünk — az idegenforgalomhoz, mely okosan forgatva az egész közösség számára jól kamatoztatható. Lovas Dániel
