Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám - 1988-09-05 / 212. szám

1988. szeptember 3. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉSSZERŰ KOCKÁZA UAL Bajai vállalkozás — gazdaságos építkezésre Tavaly februárban adtunk hirt a Pe­tőfi Népe hasábjain a bajai Dominvest Építőipari és Beruházó-Szolgáltató Közös Vállalat megalakulásáról. Hét gazdálkodó szervezet (különböző vál­lalatok, illetve a Bajai Városi Tanács) alapította meg azzal a céllal, hogy a város és vonzáskörzetének beruházá­saiban közreműködjön, továbbá, hogy a településfejlesztési feladatokat felka­rolja. — Mi történt azóta? Beváltak-e az elképzelések, melyek megvalósításá­ra a Dominvestet megalakították? — érdeklődtem Gonda Péter igazgatónál. — Általában igen, de néhány terüle­ten alapvető szerkezeti változással. Kezdetben például úgy terveztük, hogy a községek — nemcsak a város környé­kére, hanem egész Dél-Bács megyére gondolok —, a mi szakmai közremű­ködésünkre támaszkodik a tanácsi be­ruházásoknál. Sajnos, nem így történt. Szerintünk rosszul értelmezett takaré­kosságból saját, szakmailag felkészü­letlen apparátusukkal igyekeztek meg­oldani az építkezéseket. Például hivat- kozhatom arra, hogy a most elkészült csátaljai tornateremnél a kivitelező végszámlájából a több mint egyéves munkáért kapott 70 ezer forintos lebo­nyolítási díj többszörösét takarítottuk meg a községi tanácsnak. Nem is szól­va ésszerűsítési javaslatainkról, me­lyekkel szintén olcsóbbá tettük a mun­kálatokat. —- Az induláskor nagyon fontosnak tartották a társasházprogram előmozdí­tását. Sikerült-e? — Ez sem a számításaink szerint ala­kult. A belváros hét különböző pont­ján kíséreltük meg társasházépítő kö­zösség szervezését. Eddig csak egyetlen társulás jött létre, a Szamuely utcában építendő 8 lakásos társasházhoz. Az anyagárak drágulása miatt a nagyobb alapterületű társasházi lakások megfi­zethetetlenek az első lakáshoz jutók számára, hiszen egy ilyen otthon mint­egy másfél millió forintba kerül. Érthe­tő, hogy magánlakás-építési szándék­kal leginkább a már lakótelepi lakással rendelkező megbízóink keresnek fel bennünket, akik viszont elsősorban családi házat szeretnének tető alá hoz­ni. — Ehhez azonban közművesített tel­kekre van szükség. — Jó érzéssel mondhatom, hogy e téren szép sikereket értünk el; ingatlan- forgalmunk ugyanis többszöröse a ter­vezettnek. Tavaly 13 telket értékesítet­tünk a Szegedi úton, tanácsi megbízás­ra. Most, szintén a városi tanács kezde­ményezésére, 25 házhelyet közművesí- tünk. Az igények azonban jócskán meghaladják a kínálatot, ezért hitelfel­vétellel, saját vállalkozásban és kocká­zatra két év alatt 70 telket alakítottunk ki a Monostori út keleti oldalán. — Árat is tud mondani? — Építkezésre alkalmas állapotban, vízzel és villannyal ellátva adjuk át a házhelyeket a vásárlóknak a jövő év első felében, négyzetméterenként 350 forintért. — A magánforgalomban lényegesen magasabb az építkezési telkek ára. Mi­ért nem ezt követik? — Az említett ár már tartalmazza a mi szerény hasznunkat is. Nem szeret­nénk a nyereség növelése végett az árat emelni, mert ezzel a vásárlók körét szű­kítenénk, és lassítanánk a befektetett tőke visszatérülését. Vállalati stratégi­ánkat az jellemzi, hogy befektetett pén­zünk nagyobb forgási sebességével akarunk többletnyereséghez jutni, ter­mészetesen a kereslet-kínálat által meg­határozott szolid haszonnal. A saját tőkéből történő lakásvásárláshoz mindössze 4 millió forintunk van, még­is 32 lakás megvételére kötöttünk az idén szerződést, és 29-et értékesítettünk is. A vételtől az eladásig általában csak egy hónap telt el, vagy még annyi sem. — A másfél esztendő alatt sok száz megbízást teljesítettek. Mi az, ami a legtöbb örömöt jelentette, amire a leg­büszkébb? — A csátaljai és a bajaszentistváni tornaterem, a Nett nagybaracskai üze­me és a bácsalmási bútorbolt. lói sike­rült Baján a November 7. téri, illetve a kórház előtti, parkoló építése is. Jó ér­zés, hogy megtaláltuk a helyünket a beruházási és ingatlanforgalmazási pi­acon. Hogy ismernek, s mind gyakrab­ban elismernek bennünket. Gál Zoltán Repülőtér Páhiban Új repülőtere van Bács-Kiskun- nak. Hangár, épü­let ugyan nincs rajta, de a sár­kányrepülők júli­us vége óta hatósági engedéllyel használhatják immár Páhi mellett a Petőfi Tsz legelőjét. Kiskőrösről, Izsákról, Kecskemétről járnak ide ennek a merész, szép sportnak a rajongói, hogy az „igazi” repülőgépek útvonalától távol, szabadon hódoljanak kedvtelésüknek. A repülőtér a Petőfi Tsz és az izsáki MHSZ sárkányrepülő-szakosztályainak kezelésében működik. Nagy iránta az érdeklődés, itt zajlik a közlekedésrendészet első sárkányrepülő országúti ellenőrző csoportjának a kiképzése is. A vakáció végén különösen mozgalmas volt az élet, nyolc-tíz gép röpdösött, ha nem fújt túl erősen a szél, 15-20 pilóta és növendék igyekezett kihasználni az utolsó szabad hétköznapokat. A Páhi Petőfi Tsz egyébként nem csupán sportszereiéiből támogatja a repülőket. A közös gazdaság ipari részlege ugyanis alkatrészeket gyárt a motoros sárkánygépekhez, s ez iránt érdeklődés mutatkozik már külföldről is. Főleg osztrák és francia vevőkre számíthatnak. HÉT VÉGI INTERJÚ „A hangsúly nem a büntetésen, hanem a közlekedés segítésén van” Fölösleges statisztikai adatokat tanulmányozni, ele­gendő kimenni az utcára s szemmel látható, hogy évről évre nő a forgalom, s persze az utak terheltsége. Ritkán akad olyan nap, amikor az újságokban nem olvashatunk súlyos, esetleg halálos kimenetelű balesetekről. Miként vélekedik mindezekről a szakember, dr. Gergely Sándor alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztály közlekedési alosztá­lyának vezetője? — Igen, kétségtelen tény, hogy nő a forgalom. Me­gyénkben hat-hét százalékkal emelkedett a gépkocsik száma. Ám tévedés lenne feltételezni, hogy ezzel egyenes arányban gyakoribbá váltak a balesetek is. — Miért?- Mert adataink azt tanúsítják, hogy éppenséggel csökkent arányaiban a balesetek száma. Hogy ez ponto­san minek köszönhető, nem tudjuk. — Ha jól tudom, az 1988-as év eddigi mérlege inkább szomorúságra ad okot. — Sajnos igen. Tavaly augusztus 29-éig 695 sérüléses, ebből 67 halálos kimenetelű baleset történt. Míg az idén 827 közül 87 követelt halálos áldozatokat. Ebben nagy sze­repet játszott a január hónap, amikor is 170 százalékkal nőtt a korábbiakhoz képest a közlekedési balesetek száma, és 275 százalékra emelkedett a halálos kimenetelűeké. — Mi okozta ezt? — Elmaradt a tél, vagyis nem esett hó, enyhe volt az időjárás. így az emberek az ilyenkor megszokottól eltérő­en tovább használták járműveiket. Itt főleg a kerékpáro­sokra, motorosokra gondolok. — Önök mit tesznek azért, hogy kevesebb baleset tör­ténjen? — Jogos a kérdés, éppen ezért saját munkánkat is nagyító alá vesszük. Évente a megye lakosságának 10-12 százalékát rendőri intézkedés során elmarasztalják. Ez rengeteg, s nem biztos, hogy a várt eredménnyel jár. Csak a súlyos szabálytalanságot elkövetőkkel szemben aka­runk büntetéssel fellépni. — Melyek a leghatásosabb büntetések? — A jogosítvány elvétele. Hiába fizettetünk mi az illetővel 6-10 ezer forintot, van akinek a szeme sem reb­ben ekkora összeg hallatán. —- Az intézkedések megritkításán kívül, milyen lépése­ket kívánnak még tenni? — A hangsúlyt áttettük a közlekedés segítésére. Tehát a rendőrnek nem azt kell elsősorban néznie, hogy ki szabálytalankodik, hanem a forgalom akadálytalan ha­ladását kell segítenie. Tehát inkább álljon bé a kereszte­ződésbe és irányítsa a forgalmat, mintsem a biztonsági övék használatát figyelje. — Baja közlekedésbiztonságával kapcsolatban a helyi rendőrkapitányság beszámolójában a következőt olvas­tam. „A közlekedési morál szinte kritikán aluli.” Ezt az egész megyére érvényesnek tekinthetjük?. Túl kemény megállapítás lenne. Hogy a közlekedési morál nem éri el a kívánt szintet és nem javul, helytállóbb jellemzés. Egyébként fölösleges a legmegfelelőbb kifeje­zésen törni a fejünket, mert a baleseti számok magukért beszélnek. No, és minden egyes bekövetkezett balesetre legalább tíz-tizenöt szerencsésen elkerült jut. Tudja, olyan esetekre gondolok, amikor épp hogy csak sikerül elkapni a kormányt vagy idejében megállni. Sajnos, igen durva szabályszegések történnek. Mindezt sok minden­nel magyarázhatjuk. Kezdhetjük a mostani gazdasági helyzet miatti feszültséggel, türelmetlenséggel és eljutha­tunk a közlekedési kultúránk hiányosságáig, vagy éppen hiányáig. Mintha megfeledkeztünk volna az utakon az egymás iránti toleranciáról, a segítőkészségről. Javulás­nak pedig még halvány jele sem észlelhető. — Bács-Kiskun megye mindig „előkelő helyet” foglalt el az ittas.vezetés terén. Változott-e valami mostanában? — Bács-Kiskun húsz éve a harmadik-negyedik helyen áll azon megyék között, ahol a leggyakoribb az ittas vezetés. A legújabb adatok szerint nálunk minden ötödik baleset okozója alkohol hatása alatt vezetett. Ez az arány a halálos kimenetelű baleseteknél még rosszabb. Ebben az esetben minden negyedik közúti bűncselekmény elkö­vetője fogyasztott szeszes italt vezetés előtt. — Ha húsz éve szinte változatlanul majdnem ugyanany- nyi vezető ül ittasan a volánhoz, gondolom önok sem szá­mítanak arra, hogy a 21. esztendőre maguktól jobb belá­tásra térnek a sofőrök. — Tényleg nem. Bár eddig is igen szigorúan felléptünk az alkoholt fogyasztó vezetők ellen, de ezt a szigorúságot tovább fogjuk növelni. Egy új kezdeményezésről is beszá­molhatok. Szeptember elsejétől nyílt alkoholellenőrzést kezdünk a megyében. — Pontosabban? — A közlekedésbiztonsági tanács már előzőleg kísérle­tet végzett Somogy megyében. A rendőrségi gépkocsin jól láthatóan feltüntetjük, hogy alkoholellenőrzést foly­tatunk, így akinek vaj van a füle mögött, de éppen nem akad horogra, az is megriad. — Mostanában egyre gyakrabban kerül szóba gépkocsi- parkunk elöregedése. Mi a véleménye, mekkora szerepet játszik e tény a balesetek számának alakulásában? — Nézze, egy biztos: egyre több a műszaki hibás jár­mű. Itt azonban elsősorban az üzemeltető hanyagságáról van szó. Az elkopott gumikért, a nem működő fékért és az elromlott lámpákért nem elegendő az a magyarázat, hogy a kocsi, mondjuk kilencéves. — A forgalom növekedésével egyre nehezebb a parkolás is. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalatuk? — A rendőrök elsősorban a balesetveszélyes, szabály­talan parkolás miatt lépnek fel. Ebben nem vagyunk egy nevezőn a közterület felügyelőivel. Ok ugyanis nagyon szigorúan járnak el minden szabálytalanul parkolóval szemben. Éz azonban nem tartozik ránk. — Útjaink állapota megfelelő körülményeket nyújt-c a biztonságos vezetéshez? Nem. Kiépített közútjaink keskenyebbek.,,mint má­sutt az országban. Ugyanezt mondhatjuk el a főútvona­lainkról. Minőségük az országoshoz hasonlóan romlik. Ha az idei tél nem lett volna olyan jó hozzánk, most sokkal rosszabbul állnánk. Tény, hogy az utak állapota többnyire csak romlani fog. A jövőre várható baleseteket pedig ennek viszonylatában nem lehet kiszámítani. —- Mégis, hogyan kerülhetjük cl a veszélyhelyzeteket? — Csak a fokozottabb odafigyeléssel. — Talán egyetért velem, ha azt mondom, hogy életve­szélyes a kerékpározás a forgalmasabb utakon, a nagyobb városokban. . Igen, van bepne valami. A kerékpárút sokat jelent ha van. Kiváló példa rá az 52-es úton Kecskemét határában a Csalánosi erdőnél található. Szinte nullára csökkent ezen a szakaszon a bicikliseket ért balesetek száma. A megyében öt évre kerékpárút-tervezési progra­mot indítottak, melyet a Bács-Kiskun Megyei Tanács közlekedési osztálya irányít. Az országban Békés megye után Bács-Kiskunban épült a legtöbb kerékpárút.-— Ez azonban nein javítja a városokon belüli kerékpá­rozás biztonságát. — Valóban nem. Próbálkoztak felfestett kerékpársáv­val, de hiába. Egyébként ez is a vezetési kultúra kérdése. Általában figyelmen kívül hagyták a sárga sávot az autó­sok. Később lekopott. Nem volt értelme újra festeni. — Végezetül hadd kérdezzem meg, mire hívná fel első­sorban a gépjárművezetők figyelmét, jelenleg mi a legérzé­kenyebb pont? — Ha nem kérdezi, akkor is elmondtam volna, mert aggasztónak tartom ezt a tendenciát. A legutóbbi tél elejétől az idős embereket sokkal több baleset éri, mint ezelőtt bármikor. Nézze, a napi jelentésekből csak igen ritkán hiányoznak a 60 év felettiek. Általában gyalog, kerékpárral esetleg segédmotorral közlekednek. Valószí­nűleg a vezetőkben még nem tudatosodott, hogy az idős emberekre jobban kell vigyázni, odafigyelni... Bencze Andrea Kinek miben lehet Három és fél milliárd forint értékű külföldi valuta a BC-számlákon Az élet bonyolult. Ennél nagyobb közhelyet aligha írhattunk volna e néhány röpke gondolat bevezető mondatául, de ebben áll a lényeg. Az élet bonyolult, s nem egyszerű a válasz a címben feltett kérdésre sem. Kinek miben lehet igaza? Bárkinek bármiben? Természetesen, felelhetnénk. Igaza le­het-e például egy notórius feljelentgetőnek? Miért ne? Egy-egy kérdésben — ha igaza van — igaza lehet. Illetve lehetne. Magatartásával azonban az illető saját maga támaszt kételyeket saját szavahihetőségével szemben. S ilyen esetben olyan nehéz kideríteni az igazságot, mint amilyen bonyolult maga az élet. Nézzünk egy példát Tisza- kécskéről! Régóta működik itt egy üdítőital-palackozó üzem. Telephelye előtt gyakran várakoznak pót­kocsis teherautók, s bár az út széles, egyesek sze­rint akadályozzák a forgalmat. Szerintük máshol, a másik bejárat előtt kellene várakozniuk — ahol a személyporta van —, mert ott jóformán alig van forgalom, s nem akadályoznak senkit. Az üzem melletti sarokház tulajdonosa kezdeményezte is az áruszállító gépkocsik forgalmának átszervezé­sét. Állampolgári bejelentéseit, javaslatait minden illetékes szerv és hatóság komolyan is vette, fog­lalkozott már az üggyel a körzeti tanácstag, a helyi tanács szakigazgatási szerve, a közlekedés- biztonsági tanács, a népi ellenőrzés, a megyei ta­nács közlekedési osztálya, a közúti igazgatóság, a városi és megyei rendőrkapitányság, s egyesek szerint a szakszervezet is. Megíródott számos le­vél, jegyzőkönyv, emlékeztető és határozat. A pa­lackozóüzem is hajlott a kompromisszumra, s a teherautók egy részét átirányították a másik ka­puhoz. Emberünk egy ideig elégedett volt, de most „Várakozni tilos!” tábla elhelyezését követe­li a kerítése mellé. Mondván, hogy visszaálltak az eredeti, tarthatatlan állapotok, s egyébként is: zavarja a járatott motorok kipufogógáza, vala­mint a zaj. Ennek egyrészt ellentmond, hogy tíz méter széles, dús növényzettel borított élőkért vá­lasztja el házát az út szélétől, másrészt pedig azon állítása, hogy a sofőrök üzemanyag-takarékossági okokból nem akarnak a másik kapuhoz menni. . Ha utóbbi igaz, akkor miért járatnák feleslegesen a motort? Mostani panaszával is foglalkoztak az illetéke­sek, ám nem adtak neki igazat. A megyei tanács közlekedési osztálya és a közúti igazgatóság egyértelműen úgy foglalt állást, hogy emberünk telkének határán eredetileg is azért szélesítették ki az utat, hogy ott a palackozóüzemhez várakozó gépkocsik parkolhassanak, a forgalom biztonsá­gának akadályozása nélkül. Ez történik most. A panaszos azonban nem nyugodott bele a dön­tésbe, levelet írt a sajtónak. A szakemberek egyértelmű állásfoglalása elle­nére is foglalkozhatnánk polémikus hangvételű írásban az üggyel. Egyik oldalon állna az üzem termelésszervezéséből adódó közérdek, valamint a sofőrök és szakemberek véleménye, a másikon az egyén szabadsága. A köz (valós vagy vélt) érdekében mit köteles tűrni az állampolgár? Hogy mégsem írunk ilyen cikket, annak két oka is van. Egyrészt olyan bonyolult, küsza az ügy, hogy nem is érdemes próbálkoznunk a döntőbíró szerepé­vel. (Az állampolgár érdekképviseletében egyéb­ként fellépett a körzeti tanácstag is.) Emellett emberünkről kiderült, hogy feljelen­tette már a szemben lévő benzinkút kezelőjét, a palackozóüzem portását, s perben áll a szomszéd­jával is, mert alacsony kéményével annak orra alá füstölt. Legény a talpán, aki eldönti: a teherautók ügyében igaza van vajon, vagy csak okvetetlenke- dik? Bonyolult korban élünk. Az érdekérvényesítés eddig szokatlan, új formáival találkozunk nap mint nap. Ez örvendetes, ám tanulnunk kell ezek helyes használatát. A nyilvánosságét is. S eközben rendre szembetalálkozunk egy igen fontos kérdés­sel: Ki képviselje igazunkat? Bálái F. István A lakosság 3,5 milliárd forint értékű külföldi valutával rendelkezik a pénzintézetek által kezelt utazási, úgyneve­zett BC-számlákon. Tőkei Vince, a Magyar Nemzet!“Bank főosztályvezető­je elmondotta, hogy míg a korábbi években hat hónap alatt 250-300 millió forint értékű külföldi valutával nőtt ezeknek a számláknak az összesített állománya, addig 1987 második félévében a növekmény elérte a 900 milliót, az idén első félévben pedig meghaladta az 1 milliárd forintot. Elsősorban a világútlevél bevezetése járult hoz­zá az utazási számlák népszerűségének növekedéséhez, de a vámrendelkezések megváltozása is erre ösztönzött. Korántsem bizonyult ilyen népszerűnek a külön utazási számla, amelyre az idén március 3 l-éig lehetett elhelyezni olyan külföldi pénzeket, amelyek eredetéről nem kértek igazolást a pénzintézetek. Ezeken a külön utazási számlá­kon összesen 8 millió dollár értékű külföldi valuta gyűlt össze. Mivel ez a lehetőség már megszűnt, a Magyar Nemzeti Bankban nem tartják indokoltnak ezeknek a számláknak a külön kezelését. így a tervek szerint a külön utazási számlákat össze fogják vonni a BC-szám- lákkal. Továbbra is fennmarad viszont a különbség a BC- és a devizaszámlák között. Ezt az indokolja, hogy eltérő a devizaszerzés forrása. A devizaszámlákra ugyanis olyan külföldi pénzek helyezhetők el, amelyekhez a tulajdonos munkaviszony által jutott. Ezért indokolt, hogy ezeknek a számláknak a felhasználási köre viszonylag szabadabb legyen, az utazás mellett a devizáért értékesítő hazai boltokban is lehet az itt elhelyezett pénzekből vásárolni. A BC-számlákon lévő pénzeket csak utazási célra lehet felhasználni. Egyelőre nem tervezik a BC-számla szabályozásának módosítását, sem annak szigorítását, sem egyes kötöttsé­gek feloldását. így a hazai pénzintézeteknél Magyaror­szágon továbbra is csak akkor helyezhetnek el pénzt ezen a számlán, ha a külföldi állampolgár hazai rokonának utazási célra ajándékozza ezt az összeget. Ha külföldről utalják át a pénzt a hazai pénzintézetek a rokonsági fokot továbbra sem vizsgálják. HITEL A SOLTI KISISKOLA RENDBE HOZÁSÁRA Ahol nagy a szükség, közel a segítség Fogott a diákátok? címmel augusz­tus 31-ei lapszámunkban adtuk hírül, hogy életveszélyessé nyilvánították a solti kisiskolát. Emlékeztetőül: A csaknem százéves vályogépület az esős napok következ­tében omladékonnyá vált, a felázott talaj sem tudta tartani a falakat. A szakmérnök megállapította, hogy további javítgatások sem hoznának hosszú távú eredményt. Az egyetlen le­hetőség a dózer. A községnek azonban iskola kell. Pénz viszont nincs, így sze­rezni kell sürgősen — nyilatkozta Pro- hászka János tanácselnök. Hihetetlen, de máris megérkezett a segítség. Cikkünk nyomán az Országos Takarékpénztár felajánlotta támogatá­sát. A részletekről Szőllősi Bélát, az OTP megyei igazgatóhelyettesét kér­deztük. :— Még a cikk megjelenése napján döntöttünk: amíg nem jön össze az új­jáépítéshez szükséges pénz, addig a máris induló építkezést kedvezményes kamatozású hitelből finanszírozzuk. — Felső határ? — Nincs. Akár tíz-, akár húszmillió forintra lesz szükség, mi folyósítjuk. — Mit fed a kedvezményes szó? — Rövid lejáratú kölcsönöket tizen- hét-huszonkét százalékos kamattal ad­nak jelenleg a pénzpiacon. Ezzel szem­. ben mi tizenöt százalékos kamatot ké­rünk, s az építkezés ideje alatt semmifé­le megkötést nem teszünk. — Példátlanul gyors döntés volt. Mi motiválta erre az OTP-t? > — Vészhelyzetről van szó, egy ügyfe­lünk bajban van. Mivel mi vagyunk a tanácsok számlavezető pénzintézete, a segítségadás kötelességünk is volt. Másrészt személyes indíttatás is közre­játszott, mivel én Solt megyei tanács­tagja vagyok. De ennek hiánya se lett volna kizáró ok. — Gyakorlattá válhat ez az OTP- nél? Tisztában vagyunk azzal, hogy hamarosan csak egy bank leszünk a sok közül. Már ma ehhez igazítjuk üz­letpolitikánkat. Minél többet s minél magasabb színvonalon nyújtunk ügy­felünknek, annál többen és gyakrab­ban fordulnak hozzánk. — Felfogható tehát ez a segítségnyúj­tás reklámfogásnak is? — Ha a szó nemes értelmében értjük, akkor feltétlenül. Hozzátéve azt is, hogy fta holnapután esetleg Bácsalmá­son fordul elő hasonló helyzet, s rek­lámíze nem lenne a gyors közbelépés­nek, mi akkor is készek lennénk segíte­ni. G. T. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom