Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 26. MEGSZABADÍTANI A „JÓ CÁR'-BÁN VALÓ HITTŐL Gorbacsov a sajtó szerepéről a peresztrojkában A sajtó szerepének erősítését, a peresztrojkának nyújtott támogatása fokozását sürgette Mihail Gorbacsov a szovjet sajtó vezetőinek pénteken megtartott tanácskozásán. Vasár­nap publikált beszédében a szovjet tömegtájékoztatás fel­adatai kapcsán az SZKP KB főtitkára kifejtette: a sajtónak a mostani, különösen felelősségteljes időszakban a realizmus talaján kell állnia, kerülve a könnyelmű értékeléseket, hatá­rozottan gátat kell vetnie a peresztrojka lejáratására induló törekvéseknek. Mihail Gorbacsov pénteki felszólalásában krasznojarszki látogatásának tanulságai alapján értékelte a Szovjetunióban végbemenő reformfolyamat állását. Sajnálattal állapította meg, hogy időnként, éppen a re­form érdekében, a régi módon kell beavatkozni a dolgok menetébe. Ez ma az élet realitása tette hozzá. Kraszno­jarszki tapasztalataira támaszkodva ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy az emberek akarják a peresztrojkát, készek közreműködni sikerre vitelében. Ezt az aktivitást hivatott kibontakoztatni a készülőben lévő új választási törvény, valamint az alkotmány módosítása. Gorbacsov óvta a szovjet sajtót attól, hogy valamiféle csodavárást ébresszen az emberekben. Sürgető feladatként jelölte meg a közgondolkodás megszabadítását olyan komp­lexusoktól, mint amilyen a „jó cár”-ban, a mindenható köz­pontban, a felülről történő rendcsinálásban való hit. Az embereket be kell vonni a peresztrojka folyamataiba. — Vissza kell térni — ahogy az az átalakítás kezdetén is volt — a felelősség, a fegyelem, a rend erősítésének témájához — sürgette a főtitkár —, mert erről mintha elfeledkeztünk volna. Márpedig enélkül nem valósulhat meg a peresztrojka — tette hozzá Gorbacsov. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a sajtónak ellenőriznie kell, miként oldják meg a minisztériumok a szociális problémákat, mi történik annak érdekében, hogy az emberek jobban éljenek. Gromiko a KNDK-ba látogat Moszkvában vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnöke október közepén hivatalos baráti látogatást tesz a Koreai NDK-ban. A hivatalos közlemény sze­rint a szovjet vezető Kim ír Szén meghí­vásának tesz eleget. Ceausescu a Szovjetunióba utazik Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, az RSZK Államtanácsának elnöke október első napjaiban hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban — je­lentették be szombaton a román fővá­rosban. Ceausescut az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívta meg. Reagan és Sevardnadze az ENSZ-kfegyűlés színhelyén Ismét Reagan elnök áll elsőnek az ENSZ szónoki emelvényére a közgyű­lés új ülésszaka általános politikai vitá­jának kezdetén. Reagan — a többi ál­lamfőhöz hasonlóan — nem a vita résztvevőjeként mond majd beszédet. Az alkalmat, immár hetedik felszólalá­sát a világszervezet közgyűlésének ülésszakain, az amerikai politika, min­denekelőtt saját politikája összegzésé­nek és a búcsúzásnak is szánja: most utoljára fejti ki elképzeléseit Ilyen nem­zetközi fórumon. Az amerikai elnök kétnapos New York-i látogatását egyúttal több fontos politikai találkozóra is ki akarja hasz­nálni. Reagan ma este fogadást ad a közgyűlés ülésszakán részt vevő állam- és kormányfők, külügyminiszterek tiszteletére. Kedden a NATO-tagália- mok küldöttségvezetőivel ül le tárgya­lásra és a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően a „nyugati” csúcstalálkozón részt vesz majd Japán és Ausztrália, sőt az idén első alkalommal Dél-Korea képviselője is. * Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter szombaton megérkezett New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán. Repülőtéri sajtónyilatkozatában ki­jelentette, hogy a Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonít az ülésszaknak. Van mit mondani — mutatott rá a szovjet külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy a világban nagy változások tör­ténnek, de nagyon sok még a megol­datlan probléma. A legfontosabb azonban az, hogy kedvező irányzat ala­kult ki — - szögezte le. MENNYIT ÉR A SZEMÉLYES VONZERŐ Bush és Bukakis első tv-csatája Az amerikai elnökválasztás két jelöltje közép-európai idő szerint hétfőre virradó éjjel vívja első tv- csatáját, amelynek nagy jelentősé­get tulajdonítanak a novemberi vá­lasztás kimenetelében. Az egyórás vitát szinte valamennyi tv- és rádió- állomás közvetíti, az NBC-hálózat még a szöuli műsort is megszakítja a vita idejére. Az egymást követő közvélemény­kutatások egyébként változatlanul George Bush alelnök vezetését mu­tatják, mintegy 46 százalékkal, míg Michael Dukakis massachusettsi kormányzót a választók 40 százalé­ka támogatja. A sajtókommentárok egyetértenek abban, hogy az ország igazi, nagy kérdései, mint a költség- vetési hiány vagy a külpolitika nem játszanak meghatározó szerepet á kampányban, így a tv-vitában sem, s ezert a vetélytársak másodrangú kérdésekben, s főleg személyes vonzerejükkel törekednek a válasz­tók befolyásolására. Erdélyi magyarok a szófiai nagykövetségen A BTA bolgár hírügynökség szombaton késő este négy sorban jelentette, hogy „a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségén román állampolgárok egy csoportja tartózkodik, amelynek tagjai kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy Magyarországon éljenek. Ezzel kapcsolatban a két ország nagykövetségei­nek képviselői megbeszéléseket folytatnak”. A BTA jelentésével összefüggésben az MTI szófiai tudósítója Gyovai Gyula nagy­követtől azt a tájékoztatást kapta, hogy tizenkét erdélyi magyarról van szó, közöt­tük — kiskorú gyermekével—egy fiatal anyáról, akinek a férje már Magyarorszá­gon él. Kívülük három házaspár tartozik a csoportba, összesen három gyerekkel, valamint egy felnőtt fiú. Valamennyiüknek rokonai élnek Magyarországon. A vajdasági tartományi és pártelnökség állásfoglalása Jugoszláviában a szerb tagköztársa­ság egyik autonóm tartománya, a Vaj­daság legmagasabb szintű párt- és álla­mi vezető testületéi értékelték az ország belpolitikai helyzetének alakulását. Úgy értékelték, hogy a vajdasági po­litikai-biztonsági helyzet különösen a koszovói szerbek és crnagoracok július 9-ei újvidéki tiltakozó nagygyűlése óta hirtelen és drámai módon rosszabbod­ni kezdett, amihez az is hozzájárult, hogy kiéleződtek a szerb tagköztársa­ság alkotmányának módosításáról folytatott viták. Vajdaság autonóm tartomány ellen egyes agresszív politikai csoportok a második világháború befejezése óta példátlan, heves támadásokat intéztek — állapította meg a két elnökség — mutat rá a vajdasági tanácskozásról kiadott közlemény. A Vajdaságban egyetlen politikai vezető testület sem vitatja el az állampolgárok gyülekezési jogát, különösen azt nem, hogy szoli­daritást vállaljanak a koszovói válság elhúzódása és elmélyülése miatt jogo­san elégedetlen szerbekkel és crnagora- cokkal. A legerélyesebben elítéljük azonban a szerb alkotmány módosítá­sával összefüggő manipulációkat és nyomásokat. A gyűléseken elhangzott szónoklatokkal ellenforradalmi állás- pbntokat támogatnak, hirdetnek, fegy­verbe szólítanak, gyilkossággal és le­számolással fenyegetnek. A vajdasági tartományi elnökség és a vajdasági kommunista szövetség elnöksége köte­lezi a kommunistákat, a pártszerveket és -szervezeteket, s felszólítja a dolgo­zókat, hogy utasítsanak el, nyíltan lep­lezzenek le minden olyan nézetet és tö­rekvést, amely nincs összhangban, vagy szembehelyezkedik az ország leg­magasabb párt- és állami testületéinek útmutatásával. A tiltakozó és egyéb tömeggyűlése­ken tapasztalt negatív jelenségek, s ezek tendenciózus tálalása a szerb tag- köztársaság társadalmi-politikai szer­vezeteinek egyes tájékoztatási eszközei­ben, rombolja a bizalmat a szerb tag- köztársaságban s kedvezőtlenül hat a vajdasági helyzetre is. Ezért elvárjuk a Szerb Köztársaság, a Szerb Kommu­nista Szövetség és a Szerb Szocialista Szövetség (népfront) vezetőségeitől, hogy bírálóan elemezzék ezeket a jelen­ségeket és foglaljanak el világos politi­kai álláspontot — mutatott rá a Vajda­ság két vezető testületé. DEMONSTRÁCIÓ PRÁGÁBAN Negyvenhét tüntetőt őrizetbe vettek Száz-százötven fős csoportosulást oszlatott szét szombaton este Prágában a Vencel téren a csehszlovák rendőrség. A CTK híre szerint a tüntetők megsértették a közrendet és kihívó magatartással magukra vonták a téren tartózkodó több száz csehszlovák állampolgár, illetve külföldi turista figyelmét. A csoportosulás szerve­zői nem reagáltak a rendőrség ismételt felhívására, ezért a hatóságok beavatkoz­tak. A rendet egy órán belül helyreállították, 47 személyt őrizetbe vettek. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a demonstrációt azok a fiatalok szer­vezték, akik augusztus 21-én, a szocialista országok segítségnyújtásának 20. évfor­dulóján tüntettek a csehszlovák fővárosban, s akik azóta is rendszeresen vitaeste­ket rendeznek. A mostani összejövetelkor egyebek között követelték annak a két férfinak a szabadon bocsátását, akiket katonai szolgálat megtagadása, illetve röplapok osztogatása miatt tartóztattak le a közelmúltban. EGK—MAGYARORSZÁG Egy egyezmény regénye Amikor a sok éves és fordulatokban gazdag tárgyalások véget értek, az EGK egyik vezető funkcionáriusa így szólt a hosszú hónapok alkuiban mindig vele szemben ülő magyar vitapartneréhez: „tudja, ha volna egy kis időnk, közös könyvet kellene írnunk ennek a megállapodásnak a létrejötté­ről, hiszen benne van a kelet—nyugati kereskedelem egész problematiká­ja”­Az előtörténet első szakasza a hetvenes évek elejéig tart. A Közös Piac 1958-ban jött létre, de a szocialista országok egy évtizeden át semmiféle intézményes megállapodást nem kötöttek vele. 1968-ból és 1970-ből datá­lódnak az első EGK—magyar ármegállapodások, nevezetesen a vágottser- tés- és a boregyezmény. Később más árucikkekről is születtek hasonló egyezmények, biztosítva számunkra a piacrajutást a közösség árszintjéhez való igazodás vállalása mellett — ezek azonban csak részkérdéseket érin­tettek. A továbbiakban több KGST-ország kötött hasonló szerződéseket az EGK-val. A második szakasz az EGK realitásának tudomásulvételéről szóló 1973- as szovjet nyilatkozattal kezdődik. Az EGK válaszul olyan tervezetet terjesztett elő, amely az EGK és az egyes KGST-országokkal javasolt kétoldalú megállapodásokat — a KGST viszont a brüsszeli központú testület és a KGST közötti közvetlen szerződést szorgalmazta. Szakértői megbeszélések folytak Genfben és Moszkvában, de nem jutottak messzire. Közben 1978-tól Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária a GATT keretében csatlakozott a nemzetközi textilegyezmény­hez, majd szektoriális megállapodás született hazánk és az EGK között az acélárukról. A brüsszeli és a moszkvai központú integrációs szervezet közötti párbeszéd azonban 1980-ban befagyott. Ugyanakkor viszont Ro­mánia egymaga kereskedelmi együttműködésről írt alá megállapodást az EGK-val. Ez még inkább a sorok szorosra zárására indította a többi KGST-országot, s a Romániával kötött egyezmény — amely különben meglehetősen szerény előnyöket biztosított csak Bukarestnek — nem talált követőkre. A harmadik szakasz már a nyolcvanas években bontakozott ki. Magyar- ország és az EGK között 1982-ben új megbeszélések kezdődtek hazánk kezdeményezésére, miután Görögorszagot 1981-ben felvették az EGK-ba. A GATT, az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa-egyezmény ugyanis, amelyhez hazánk 1973-ban csatlakozott, lehetőséget nyújt arra, hogy ha két vagy több ország megállapodása egy harmadik felet hátrányosan érint, az kompenzációt kérhessen. Görögország csatlakozása jelentős marhahús- exportunkat hiúsította meg, ezért kértünk a GATT keretében kompenzáci­ót az EGK-tól. Ezt a célt ugyan nem sikerült elérni, de hamarosan szakér­tői bizottság alakult az EGK és Magyarország között a mezőgazdasági szektorális kérdések egészének áttekintésére. Ettől fogva már nemcsak mint két GATT-partner tárgyalt a közösség és Magyarország, hanem kétoldalú alapon is. Hamarosan felvetődött, hogy mivel ezen a téren igen nehéz változást elérni, a kétoldalú kapcsolatok más területeit kell megvizs­gálni — ezek a megbeszélések azonban 1984-től lelassultak. A KGST és az EGK egésze közötti kapcsolatrendszer kiépítését a nyolc­vanas évek közepén újból mozgásba hozta az, hogy Mihail Gorbacsov lett az SZKP főtitkára. A szovjet vezetés kezdeményezésére a KGST 1985-ben az 1980 óta szünetelő párbeszéd felújítását indítványozta. AZ EGK ekkor a KGST-nek közös nyilatkozat aláírását, a KGST-tagállamoknak pedig azt javasolta, hogy kössenek kereskedelmi egyezményeket, illetve kölcsö­nösen vegyék fel a politikai-diplomáciai kapcsolatokat. A KGST 1986-ban elfogadta a közös nyilatkozat elvét. A KGST-országok közül Magyaror­szág és Lengyelország az EGK megkeresésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy kössenek kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodását az EGK-val, s ennek megkötésekor vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot. A többi KGST-ország álláspontja az volt, hogy előbb jöjjön létre a KGST —EGK közös nyilatkozat, ekkor lehet szó a kétoldalú kapcsolatok intéz­ményesítéséről. 1985-ben már az egyezmény előkészítéséről folytak az EGK—magyar szakértői megbeszélések. Egyetértés született, hogy széles körű, a kereske­delemre és a kereskedelmi-gazdasági együttműködésre kiterjedő megálla­podást dolgoznak ki, amely megszünteti a bennünket sújtó diszkrimináci­ót. Ez a lehető legambíciózusabb tárgyalási cél volt, és 1987 áprilisában az EGK brüsszeli bizottsága —- végrehajtó szerve — erre kapott tárgyalási mandátumot, felhatalmazást a közösség politikai irányítószervétől, a 12 tagállam külügyminisztereiből álló tanácstól. A felhatalmazás alapján 1987 júniusától öt tárgyalási menetre került sor. Közben volt csúcstalálkozó is a közösség és hazánk között: november 13-án, Kádár János belgiumi látogatása idején Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke és az MSZMP akkori főtitkára Brüsszelben folytatott megbeszélést. 1988. június 30-án parafálták a megállapodást — időközben pedig révbe értek a KGST —EGK megbeszélések és június 25-én aláírták a két gazdasági szervezet közös nyilatkozatát is. Az EGK részéről szerették volna már a nyilatkozat előtt megkötni az első kétoldalú megállapodást egy KGST-tagállammal. Nyáron intenzív technikai előkészítő munka folyt annak érdekében, hogy az EGK—ma­gyar megállapodás szövegét véglegesítve már kora ősszel lehetővé tegyék az aláírást. Kétségtelen, hogy a mai ceremóniával nemcsak a magyar— EGK kapcsolatokban zárul le egy sok éves tárgyalási folyamat (bőséges anyagot nyújtva a két szakértőnek a könyvirásra, ha egyszer idejük lesz rá), hanem a kelet-nyugati gazdasági-politikai kapcsolatépítésnek is fontos állomása lesz ez. Baracs Dénes Magyar és csehszlovák vezetők a bős—nagymarosi vízlépcsőnél Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, valamint Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter szombaton munkalátogatást tett a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszer különböző munkaterületein. Kíséretükben voltak a munkálato­kat irányító szervek és vállalatok vezetői. Fölkeresték Visegrádot, Esztergomot, beleértve a régészeti feltárásokat is, Dunakilitit és a csehszlovák területen folyó munkálatokat. A bősi vízlépcső és az üzemvízcsatoma megtekintésénél csehszlovák részről Ivart Knotek, a Szlovák Kommunista Párt Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Vladimír Margetin szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdál­kodási és fafeldolgozó-ipari miniszter, Vladimír Lokvenc, a dunai vízlép­csőrendszercsehszlovák kormánymeghatalmazottja, valamint Barity Mik­lós prágai magyar nagykövet és Tóth József pozsonyi főkonzul vett részt. Budapesten tárgyalt a Közös Piac tanácsának soros elnöke Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására szeptember 23. és 25. kö­zött Budapesten tartózkodott Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának soros elnöke, aki megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, valamint Kovács László külügyminiszter-helyettessel és Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel. A tárgyalásokon a magyar—EGK kapcsolatok időszerű kérdésein túl megvitat­ták a hazánk és a közösség között szeptember 26-án aláírásra kerülő kereskedelmi, valamint kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodással kapcsolatos teendőket. A megbeszéléseken áttekintették a magyar—görög gazdasági kapcsolatok hely­zetét, különös figyelmet fordítva a Grósz Károly miniszterelnök múlt év novembe­ri görögországi tárgyalásaiból adódó gazdasági feladatokra. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú forgalom hagyományos elemei mellett szükség van a gazdasági kapcsolatok korszerű, új formáinak — kooperációknak, vegyes vállalatoknak — minél szélesebb körű elterjesztésére a két ország vállalatai között. Ezt nagyban elősegítheti az októberben Athénban sorra kerülő magyar áruházi hét, valamint a decemberben Athénban és Theszalonikiben megrendezendő Magyar Gazdasági Napok rendezvénysorozata. Magyar—indiai külügyi megbeszélés Natvar Szingh, az Indiai Köz­társaság külügyi államminisztere vasárnap Budapesten átutazóban találkozott Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettessel . Áttekintet­ték a jól fejlődő magyar—indiai kapcsolatokat, különös tekintettel a gazdasági vegyes bizottság közel­jövőben Delhiben sorra kerülő ülé­sére. Véleményt cseréltek az euró­pai és az ázsiai földrész békéjét és biztonságát érintő néhány kérdés­ről. A találkozón jelen volt Szatin- der Lambah, India budapesti nagykövete. Egyesületi székházat avattak Dunapatajon (Folytatás az 1. oldalról) Madár István beszédének végén sok sikert, közös örömet, tartalmas klub­életet kívánt az egyesületi ház megépí­tésével életrevalóságukról, összetarto­zásukról bizonyságot adó patajiaknak, majd átnyújtotta a klubház kulcsait Dávid János elnöknek. Ezután Bognár Lajosné, a HNF me­gyei bizottságának titkárhelyettese Ki­váló és Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetéseket adott át azoknak az ak­tíváknak, akik a tavaly megvásárolt öreg épület rendbehozatalánál, megfia­talításánál segítkeztek. A 110 négyzetméter alapterületű, öt helyiséges, kikövezett udvarú létesít­ményt Dávid János mutatta be az ér­deklődőknek. Megtudtuk: nyugdíjas- és asszonyklub, játékterem, könyvtár és büfé kapott helyet a száztíz családot egyesítő Patajiak Körének székházá­ban. Az épület vételárát a tagok adták össze. A felújítást társadalmi munká­ban végezték. A berendezésekre a So­ros-alapítvány kuratóriuma hagyott jóvá 150 ezer forintot. A kör egyik ve­zető tisztségviselője elmondta: az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal támogatásá­val a közeljövőben tornateremmel is bővítik szabadidőközpontjukat. F. P. J. Pártértekezlet a Dutépnél (Folytatás az 1. oldalról) A vitában kilencen szólaltak fel, köztük a megyei és a kecskeméti városi pártbizottság jelenlévő kép­viselői is. A felszólaló küldöttek sürgették a pártszervek és a gazda­sági vezetés hatáskörének határo­zottabb szétválasztását. Kifejtet­ték: nagy szükség van a párttagok egységére, a jobb gazdasági ered­mények elérése érdekében, mert ideológiai kérdéseken lehet vitat­kozni hosszadalmasan, de a terme­lést segítő politikai munkában nél­külözhetetlen az egységes, a gyors és határozottabb állásfoglalás. Mások azt hangsúlyozták, hogy ma már ki kell menni az utcára, legfőképpen pedig a vállalat dol­gozói közé politizálni, s hogy hely­telen lenne csak a KISZ-ben keres­ni az új párttagokat. Legyen majd igazi munkabizottság az új vállala­ti pártbizottság. Dr. Fáy Ferenc vezérigazgató bí­rálta a még mindig veszteségesen termelő vállalati egységeket. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője megelégedéssel állapította meg, hogy megpezsdült a munka a vál­lalat építkezésein és sokat javult a lakások minősége is. A megyei pártbizottság politikai támogatá­sáról biztosította a Dutépet. Alter Róbert, a kecskeméti városi pártbi­zottság titkára, valamint László István, a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa — a küldöttek felszólalásaihoz kapcsolódva — ideológiai és politikai kérdésekről fejtette ki véleményét. A pártértekezlet a beszámolót — kiegészítésekkel — egy tartóz­kodással, a feladattervet pedig egyhangúlag elfogadta, s megerő­sítette a vállalati gazdálkodásra ki­dolgozott stratégiai programot is, melyet jónak, végrehajtandónak tart. Ezután Cvianov István bejelen­tette: a pártbizottság ezzel befejez­te tevékenységét. Megkezdődött a választás. A titkári posztra két sze­mélyt — Cvianov Istvánt és Ve- liczky Istvánt —jelölték. A szava­zás első menete eredménytelen volt, mivel egyikőjük sem kapta meg a szükséges szavazati többsé­get. Másodszor ugyanannyian sza­vaztak mindkettőjükre, ezért java­solták: a két jelölt mondjon prog­rambeszédet. Ezek elhangzása utá. . harmadszori szavazáson Vcüczky Istvánt választották a Dulóp pártbizottságának új titká­rává. Ezt követően megválasztot­ták a pártbizottság tizennégy tag­ját és a munkabizottságokat. Dr. Fáy Ferenc javaslatára Cvianov István párttitkári munkáját jegy­zőkönyvben örökítették meg. Rapi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom