Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 26. MEGSZABADÍTANI A „JÓ CÁR'-BÁN VALÓ HITTŐL Gorbacsov a sajtó szerepéről a peresztrojkában A sajtó szerepének erősítését, a peresztrojkának nyújtott támogatása fokozását sürgette Mihail Gorbacsov a szovjet sajtó vezetőinek pénteken megtartott tanácskozásán. Vasárnap publikált beszédében a szovjet tömegtájékoztatás feladatai kapcsán az SZKP KB főtitkára kifejtette: a sajtónak a mostani, különösen felelősségteljes időszakban a realizmus talaján kell állnia, kerülve a könnyelmű értékeléseket, határozottan gátat kell vetnie a peresztrojka lejáratására induló törekvéseknek. Mihail Gorbacsov pénteki felszólalásában krasznojarszki látogatásának tanulságai alapján értékelte a Szovjetunióban végbemenő reformfolyamat állását. Sajnálattal állapította meg, hogy időnként, éppen a reform érdekében, a régi módon kell beavatkozni a dolgok menetébe. Ez ma az élet realitása tette hozzá. Krasznojarszki tapasztalataira támaszkodva ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy az emberek akarják a peresztrojkát, készek közreműködni sikerre vitelében. Ezt az aktivitást hivatott kibontakoztatni a készülőben lévő új választási törvény, valamint az alkotmány módosítása. Gorbacsov óvta a szovjet sajtót attól, hogy valamiféle csodavárást ébresszen az emberekben. Sürgető feladatként jelölte meg a közgondolkodás megszabadítását olyan komplexusoktól, mint amilyen a „jó cár”-ban, a mindenható központban, a felülről történő rendcsinálásban való hit. Az embereket be kell vonni a peresztrojka folyamataiba. — Vissza kell térni — ahogy az az átalakítás kezdetén is volt — a felelősség, a fegyelem, a rend erősítésének témájához — sürgette a főtitkár —, mert erről mintha elfeledkeztünk volna. Márpedig enélkül nem valósulhat meg a peresztrojka — tette hozzá Gorbacsov. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a sajtónak ellenőriznie kell, miként oldják meg a minisztériumok a szociális problémákat, mi történik annak érdekében, hogy az emberek jobban éljenek. Gromiko a KNDK-ba látogat Moszkvában vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöke október közepén hivatalos baráti látogatást tesz a Koreai NDK-ban. A hivatalos közlemény szerint a szovjet vezető Kim ír Szén meghívásának tesz eleget. Ceausescu a Szovjetunióba utazik Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke október első napjaiban hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentették be szombaton a román fővárosban. Ceausescut az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívta meg. Reagan és Sevardnadze az ENSZ-kfegyűlés színhelyén Ismét Reagan elnök áll elsőnek az ENSZ szónoki emelvényére a közgyűlés új ülésszaka általános politikai vitájának kezdetén. Reagan — a többi államfőhöz hasonlóan — nem a vita résztvevőjeként mond majd beszédet. Az alkalmat, immár hetedik felszólalását a világszervezet közgyűlésének ülésszakain, az amerikai politika, mindenekelőtt saját politikája összegzésének és a búcsúzásnak is szánja: most utoljára fejti ki elképzeléseit Ilyen nemzetközi fórumon. Az amerikai elnök kétnapos New York-i látogatását egyúttal több fontos politikai találkozóra is ki akarja használni. Reagan ma este fogadást ad a közgyűlés ülésszakán részt vevő állam- és kormányfők, külügyminiszterek tiszteletére. Kedden a NATO-tagália- mok küldöttségvezetőivel ül le tárgyalásra és a korábbi gyakorlatnak megfelelően a „nyugati” csúcstalálkozón részt vesz majd Japán és Ausztrália, sőt az idén első alkalommal Dél-Korea képviselője is. * Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter szombaton megérkezett New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán. Repülőtéri sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az ülésszaknak. Van mit mondani — mutatott rá a szovjet külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy a világban nagy változások történnek, de nagyon sok még a megoldatlan probléma. A legfontosabb azonban az, hogy kedvező irányzat alakult ki — - szögezte le. MENNYIT ÉR A SZEMÉLYES VONZERŐ Bush és Bukakis első tv-csatája Az amerikai elnökválasztás két jelöltje közép-európai idő szerint hétfőre virradó éjjel vívja első tv- csatáját, amelynek nagy jelentőséget tulajdonítanak a novemberi választás kimenetelében. Az egyórás vitát szinte valamennyi tv- és rádió- állomás közvetíti, az NBC-hálózat még a szöuli műsort is megszakítja a vita idejére. Az egymást követő közvéleménykutatások egyébként változatlanul George Bush alelnök vezetését mutatják, mintegy 46 százalékkal, míg Michael Dukakis massachusettsi kormányzót a választók 40 százaléka támogatja. A sajtókommentárok egyetértenek abban, hogy az ország igazi, nagy kérdései, mint a költség- vetési hiány vagy a külpolitika nem játszanak meghatározó szerepet á kampányban, így a tv-vitában sem, s ezert a vetélytársak másodrangú kérdésekben, s főleg személyes vonzerejükkel törekednek a választók befolyásolására. Erdélyi magyarok a szófiai nagykövetségen A BTA bolgár hírügynökség szombaton késő este négy sorban jelentette, hogy „a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségén román állampolgárok egy csoportja tartózkodik, amelynek tagjai kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy Magyarországon éljenek. Ezzel kapcsolatban a két ország nagykövetségeinek képviselői megbeszéléseket folytatnak”. A BTA jelentésével összefüggésben az MTI szófiai tudósítója Gyovai Gyula nagykövettől azt a tájékoztatást kapta, hogy tizenkét erdélyi magyarról van szó, közöttük — kiskorú gyermekével—egy fiatal anyáról, akinek a férje már Magyarországon él. Kívülük három házaspár tartozik a csoportba, összesen három gyerekkel, valamint egy felnőtt fiú. Valamennyiüknek rokonai élnek Magyarországon. A vajdasági tartományi és pártelnökség állásfoglalása Jugoszláviában a szerb tagköztársaság egyik autonóm tartománya, a Vajdaság legmagasabb szintű párt- és állami vezető testületéi értékelték az ország belpolitikai helyzetének alakulását. Úgy értékelték, hogy a vajdasági politikai-biztonsági helyzet különösen a koszovói szerbek és crnagoracok július 9-ei újvidéki tiltakozó nagygyűlése óta hirtelen és drámai módon rosszabbodni kezdett, amihez az is hozzájárult, hogy kiéleződtek a szerb tagköztársaság alkotmányának módosításáról folytatott viták. Vajdaság autonóm tartomány ellen egyes agresszív politikai csoportok a második világháború befejezése óta példátlan, heves támadásokat intéztek — állapította meg a két elnökség — mutat rá a vajdasági tanácskozásról kiadott közlemény. A Vajdaságban egyetlen politikai vezető testület sem vitatja el az állampolgárok gyülekezési jogát, különösen azt nem, hogy szolidaritást vállaljanak a koszovói válság elhúzódása és elmélyülése miatt jogosan elégedetlen szerbekkel és crnagora- cokkal. A legerélyesebben elítéljük azonban a szerb alkotmány módosításával összefüggő manipulációkat és nyomásokat. A gyűléseken elhangzott szónoklatokkal ellenforradalmi állás- pbntokat támogatnak, hirdetnek, fegyverbe szólítanak, gyilkossággal és leszámolással fenyegetnek. A vajdasági tartományi elnökség és a vajdasági kommunista szövetség elnöksége kötelezi a kommunistákat, a pártszerveket és -szervezeteket, s felszólítja a dolgozókat, hogy utasítsanak el, nyíltan leplezzenek le minden olyan nézetet és törekvést, amely nincs összhangban, vagy szembehelyezkedik az ország legmagasabb párt- és állami testületéinek útmutatásával. A tiltakozó és egyéb tömeggyűléseken tapasztalt negatív jelenségek, s ezek tendenciózus tálalása a szerb tag- köztársaság társadalmi-politikai szervezeteinek egyes tájékoztatási eszközeiben, rombolja a bizalmat a szerb tag- köztársaságban s kedvezőtlenül hat a vajdasági helyzetre is. Ezért elvárjuk a Szerb Köztársaság, a Szerb Kommunista Szövetség és a Szerb Szocialista Szövetség (népfront) vezetőségeitől, hogy bírálóan elemezzék ezeket a jelenségeket és foglaljanak el világos politikai álláspontot — mutatott rá a Vajdaság két vezető testületé. DEMONSTRÁCIÓ PRÁGÁBAN Negyvenhét tüntetőt őrizetbe vettek Száz-százötven fős csoportosulást oszlatott szét szombaton este Prágában a Vencel téren a csehszlovák rendőrség. A CTK híre szerint a tüntetők megsértették a közrendet és kihívó magatartással magukra vonták a téren tartózkodó több száz csehszlovák állampolgár, illetve külföldi turista figyelmét. A csoportosulás szervezői nem reagáltak a rendőrség ismételt felhívására, ezért a hatóságok beavatkoztak. A rendet egy órán belül helyreállították, 47 személyt őrizetbe vettek. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a demonstrációt azok a fiatalok szervezték, akik augusztus 21-én, a szocialista országok segítségnyújtásának 20. évfordulóján tüntettek a csehszlovák fővárosban, s akik azóta is rendszeresen vitaesteket rendeznek. A mostani összejövetelkor egyebek között követelték annak a két férfinak a szabadon bocsátását, akiket katonai szolgálat megtagadása, illetve röplapok osztogatása miatt tartóztattak le a közelmúltban. EGK—MAGYARORSZÁG Egy egyezmény regénye Amikor a sok éves és fordulatokban gazdag tárgyalások véget értek, az EGK egyik vezető funkcionáriusa így szólt a hosszú hónapok alkuiban mindig vele szemben ülő magyar vitapartneréhez: „tudja, ha volna egy kis időnk, közös könyvet kellene írnunk ennek a megállapodásnak a létrejöttéről, hiszen benne van a kelet—nyugati kereskedelem egész problematikája”Az előtörténet első szakasza a hetvenes évek elejéig tart. A Közös Piac 1958-ban jött létre, de a szocialista országok egy évtizeden át semmiféle intézményes megállapodást nem kötöttek vele. 1968-ból és 1970-ből datálódnak az első EGK—magyar ármegállapodások, nevezetesen a vágottser- tés- és a boregyezmény. Később más árucikkekről is születtek hasonló egyezmények, biztosítva számunkra a piacrajutást a közösség árszintjéhez való igazodás vállalása mellett — ezek azonban csak részkérdéseket érintettek. A továbbiakban több KGST-ország kötött hasonló szerződéseket az EGK-val. A második szakasz az EGK realitásának tudomásulvételéről szóló 1973- as szovjet nyilatkozattal kezdődik. Az EGK válaszul olyan tervezetet terjesztett elő, amely az EGK és az egyes KGST-országokkal javasolt kétoldalú megállapodásokat — a KGST viszont a brüsszeli központú testület és a KGST közötti közvetlen szerződést szorgalmazta. Szakértői megbeszélések folytak Genfben és Moszkvában, de nem jutottak messzire. Közben 1978-tól Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária a GATT keretében csatlakozott a nemzetközi textilegyezményhez, majd szektoriális megállapodás született hazánk és az EGK között az acélárukról. A brüsszeli és a moszkvai központú integrációs szervezet közötti párbeszéd azonban 1980-ban befagyott. Ugyanakkor viszont Románia egymaga kereskedelmi együttműködésről írt alá megállapodást az EGK-val. Ez még inkább a sorok szorosra zárására indította a többi KGST-országot, s a Romániával kötött egyezmény — amely különben meglehetősen szerény előnyöket biztosított csak Bukarestnek — nem talált követőkre. A harmadik szakasz már a nyolcvanas években bontakozott ki. Magyar- ország és az EGK között 1982-ben új megbeszélések kezdődtek hazánk kezdeményezésére, miután Görögorszagot 1981-ben felvették az EGK-ba. A GATT, az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa-egyezmény ugyanis, amelyhez hazánk 1973-ban csatlakozott, lehetőséget nyújt arra, hogy ha két vagy több ország megállapodása egy harmadik felet hátrányosan érint, az kompenzációt kérhessen. Görögország csatlakozása jelentős marhahús- exportunkat hiúsította meg, ezért kértünk a GATT keretében kompenzációt az EGK-tól. Ezt a célt ugyan nem sikerült elérni, de hamarosan szakértői bizottság alakult az EGK és Magyarország között a mezőgazdasági szektorális kérdések egészének áttekintésére. Ettől fogva már nemcsak mint két GATT-partner tárgyalt a közösség és Magyarország, hanem kétoldalú alapon is. Hamarosan felvetődött, hogy mivel ezen a téren igen nehéz változást elérni, a kétoldalú kapcsolatok más területeit kell megvizsgálni — ezek a megbeszélések azonban 1984-től lelassultak. A KGST és az EGK egésze közötti kapcsolatrendszer kiépítését a nyolcvanas évek közepén újból mozgásba hozta az, hogy Mihail Gorbacsov lett az SZKP főtitkára. A szovjet vezetés kezdeményezésére a KGST 1985-ben az 1980 óta szünetelő párbeszéd felújítását indítványozta. AZ EGK ekkor a KGST-nek közös nyilatkozat aláírását, a KGST-tagállamoknak pedig azt javasolta, hogy kössenek kereskedelmi egyezményeket, illetve kölcsönösen vegyék fel a politikai-diplomáciai kapcsolatokat. A KGST 1986-ban elfogadta a közös nyilatkozat elvét. A KGST-országok közül Magyarország és Lengyelország az EGK megkeresésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy kössenek kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodását az EGK-val, s ennek megkötésekor vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot. A többi KGST-ország álláspontja az volt, hogy előbb jöjjön létre a KGST —EGK közös nyilatkozat, ekkor lehet szó a kétoldalú kapcsolatok intézményesítéséről. 1985-ben már az egyezmény előkészítéséről folytak az EGK—magyar szakértői megbeszélések. Egyetértés született, hogy széles körű, a kereskedelemre és a kereskedelmi-gazdasági együttműködésre kiterjedő megállapodást dolgoznak ki, amely megszünteti a bennünket sújtó diszkriminációt. Ez a lehető legambíciózusabb tárgyalási cél volt, és 1987 áprilisában az EGK brüsszeli bizottsága —- végrehajtó szerve — erre kapott tárgyalási mandátumot, felhatalmazást a közösség politikai irányítószervétől, a 12 tagállam külügyminisztereiből álló tanácstól. A felhatalmazás alapján 1987 júniusától öt tárgyalási menetre került sor. Közben volt csúcstalálkozó is a közösség és hazánk között: november 13-án, Kádár János belgiumi látogatása idején Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke és az MSZMP akkori főtitkára Brüsszelben folytatott megbeszélést. 1988. június 30-án parafálták a megállapodást — időközben pedig révbe értek a KGST —EGK megbeszélések és június 25-én aláírták a két gazdasági szervezet közös nyilatkozatát is. Az EGK részéről szerették volna már a nyilatkozat előtt megkötni az első kétoldalú megállapodást egy KGST-tagállammal. Nyáron intenzív technikai előkészítő munka folyt annak érdekében, hogy az EGK—magyar megállapodás szövegét véglegesítve már kora ősszel lehetővé tegyék az aláírást. Kétségtelen, hogy a mai ceremóniával nemcsak a magyar— EGK kapcsolatokban zárul le egy sok éves tárgyalási folyamat (bőséges anyagot nyújtva a két szakértőnek a könyvirásra, ha egyszer idejük lesz rá), hanem a kelet-nyugati gazdasági-politikai kapcsolatépítésnek is fontos állomása lesz ez. Baracs Dénes Magyar és csehszlovák vezetők a bős—nagymarosi vízlépcsőnél Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, valamint Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter szombaton munkalátogatást tett a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer különböző munkaterületein. Kíséretükben voltak a munkálatokat irányító szervek és vállalatok vezetői. Fölkeresték Visegrádot, Esztergomot, beleértve a régészeti feltárásokat is, Dunakilitit és a csehszlovák területen folyó munkálatokat. A bősi vízlépcső és az üzemvízcsatoma megtekintésénél csehszlovák részről Ivart Knotek, a Szlovák Kommunista Párt Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Vladimír Margetin szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozó-ipari miniszter, Vladimír Lokvenc, a dunai vízlépcsőrendszercsehszlovák kormánymeghatalmazottja, valamint Barity Miklós prágai magyar nagykövet és Tóth József pozsonyi főkonzul vett részt. Budapesten tárgyalt a Közös Piac tanácsának soros elnöke Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására szeptember 23. és 25. között Budapesten tartózkodott Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának soros elnöke, aki megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, valamint Kovács László külügyminiszter-helyettessel és Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel. A tárgyalásokon a magyar—EGK kapcsolatok időszerű kérdésein túl megvitatták a hazánk és a közösség között szeptember 26-án aláírásra kerülő kereskedelmi, valamint kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodással kapcsolatos teendőket. A megbeszéléseken áttekintették a magyar—görög gazdasági kapcsolatok helyzetét, különös figyelmet fordítva a Grósz Károly miniszterelnök múlt év novemberi görögországi tárgyalásaiból adódó gazdasági feladatokra. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú forgalom hagyományos elemei mellett szükség van a gazdasági kapcsolatok korszerű, új formáinak — kooperációknak, vegyes vállalatoknak — minél szélesebb körű elterjesztésére a két ország vállalatai között. Ezt nagyban elősegítheti az októberben Athénban sorra kerülő magyar áruházi hét, valamint a decemberben Athénban és Theszalonikiben megrendezendő Magyar Gazdasági Napok rendezvénysorozata. Magyar—indiai külügyi megbeszélés Natvar Szingh, az Indiai Köztársaság külügyi államminisztere vasárnap Budapesten átutazóban találkozott Nagy Gábor külügyminiszter-helyettessel . Áttekintették a jól fejlődő magyar—indiai kapcsolatokat, különös tekintettel a gazdasági vegyes bizottság közeljövőben Delhiben sorra kerülő ülésére. Véleményt cseréltek az európai és az ázsiai földrész békéjét és biztonságát érintő néhány kérdésről. A találkozón jelen volt Szatin- der Lambah, India budapesti nagykövete. Egyesületi székházat avattak Dunapatajon (Folytatás az 1. oldalról) Madár István beszédének végén sok sikert, közös örömet, tartalmas klubéletet kívánt az egyesületi ház megépítésével életrevalóságukról, összetartozásukról bizonyságot adó patajiaknak, majd átnyújtotta a klubház kulcsait Dávid János elnöknek. Ezután Bognár Lajosné, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese Kiváló és Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetéseket adott át azoknak az aktíváknak, akik a tavaly megvásárolt öreg épület rendbehozatalánál, megfiatalításánál segítkeztek. A 110 négyzetméter alapterületű, öt helyiséges, kikövezett udvarú létesítményt Dávid János mutatta be az érdeklődőknek. Megtudtuk: nyugdíjas- és asszonyklub, játékterem, könyvtár és büfé kapott helyet a száztíz családot egyesítő Patajiak Körének székházában. Az épület vételárát a tagok adták össze. A felújítást társadalmi munkában végezték. A berendezésekre a Soros-alapítvány kuratóriuma hagyott jóvá 150 ezer forintot. A kör egyik vezető tisztségviselője elmondta: az Állami Ifjúsági és Sporthivatal támogatásával a közeljövőben tornateremmel is bővítik szabadidőközpontjukat. F. P. J. Pártértekezlet a Dutépnél (Folytatás az 1. oldalról) A vitában kilencen szólaltak fel, köztük a megyei és a kecskeméti városi pártbizottság jelenlévő képviselői is. A felszólaló küldöttek sürgették a pártszervek és a gazdasági vezetés hatáskörének határozottabb szétválasztását. Kifejtették: nagy szükség van a párttagok egységére, a jobb gazdasági eredmények elérése érdekében, mert ideológiai kérdéseken lehet vitatkozni hosszadalmasan, de a termelést segítő politikai munkában nélkülözhetetlen az egységes, a gyors és határozottabb állásfoglalás. Mások azt hangsúlyozták, hogy ma már ki kell menni az utcára, legfőképpen pedig a vállalat dolgozói közé politizálni, s hogy helytelen lenne csak a KISZ-ben keresni az új párttagokat. Legyen majd igazi munkabizottság az új vállalati pártbizottság. Dr. Fáy Ferenc vezérigazgató bírálta a még mindig veszteségesen termelő vállalati egységeket. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője megelégedéssel állapította meg, hogy megpezsdült a munka a vállalat építkezésein és sokat javult a lakások minősége is. A megyei pártbizottság politikai támogatásáról biztosította a Dutépet. Alter Róbert, a kecskeméti városi pártbizottság titkára, valamint László István, a megyei pártbizottság politikai munkatársa — a küldöttek felszólalásaihoz kapcsolódva — ideológiai és politikai kérdésekről fejtette ki véleményét. A pártértekezlet a beszámolót — kiegészítésekkel — egy tartózkodással, a feladattervet pedig egyhangúlag elfogadta, s megerősítette a vállalati gazdálkodásra kidolgozott stratégiai programot is, melyet jónak, végrehajtandónak tart. Ezután Cvianov István bejelentette: a pártbizottság ezzel befejezte tevékenységét. Megkezdődött a választás. A titkári posztra két személyt — Cvianov Istvánt és Ve- liczky Istvánt —jelölték. A szavazás első menete eredménytelen volt, mivel egyikőjük sem kapta meg a szükséges szavazati többséget. Másodszor ugyanannyian szavaztak mindkettőjükre, ezért javasolták: a két jelölt mondjon programbeszédet. Ezek elhangzása utá. . harmadszori szavazáson Vcüczky Istvánt választották a Dulóp pártbizottságának új titkárává. Ezt követően megválasztották a pártbizottság tizennégy tagját és a munkabizottságokat. Dr. Fáy Ferenc javaslatára Cvianov István párttitkári munkáját jegyzőkönyvben örökítették meg. Rapi Miklós
