Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 23. Afganisztán továbbra is számíthat a Szovjetunióra Pakisztán obstrukciós politikája megbontja az érdekeknek azt az egyensúlyát, amely a genfi megállapodás alapját képezi, s ezáltal veszélybe kerül azoknak a kompromisszumoknak a megvalósítása, amelyeket az afgán kérdés külső összefüggéseinek rendezése érdekében dolgoztak ki. Egyebek között ezt hangoztatja a Mohammed Haszon Sark afgán kormányfő szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatásáról kiadott szovjet—afgán közös nyilatkozat. A dokumentum szerint a Szovjetunió és Afganisztán fenntartja magának a jogot, hogy megtegye a helyzet által megkövetelt lépéseket. A kétoldalú szovjet—afgán viszonyban az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezésére való törekvés teremt szilárd bázist. A Szovjetunió támogatja az afgán vezetésnek azt az eltökélt szándékát, hogy a belső problémákra a nemzeti egyetértés megteremtésével találjon békés megoldást. A szovjet fél továbbra is kész a kabuli kormánynak hatékony segítséget adni ahhoz, hogy megőrizze és erősítse Afganisztán területi egységét, független, szuverén, el nem kötelezett és semleges állami létét. KARABAH-HEGYVIDÉK: „Különleges állapot és kijárási tilalom ■ 95 Vasárnap óta összesen 49 személy sérült meg, és egy vesztette életét a Ka- rabah-hegyvidéki eseményekben; a sebesültek közül 33 örmény nemzetiségű — közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev. A külügyminisztérium tájékdztatási osztályának helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy az autonóm terület központjában, Sztyepanakertben és Azerbajdzsán agdami kerületében a közrend megóvása érdekében bevezetett „különleges állapot” és kijárási tilalom semmiképpen nem jelenti azt, hogy az ott élő állampolgárok nem gyakorolhatják alkotmányos jogaikat. A hatalom továbbra is a helyi tanácsi és pártszervek kezében van. — Jerevánban, az Azerbajdzsánnal szomszédos Örmény SZSZK fővárosában csütörtökön is rendkívül nagy számban gyűltek össze az emberek — erősítette meg Perfiljev, hagsúlyozva, hogy Jerevánban egyelőre nem volt szükség a különleges állapot vagy a kijárási tilalom bevezetésére. Perfiljev nyomatékkai megkülönböztette a „különleges állapotot” a rendkívüli helyzettől és az ostromállapottól; mint mondta, a „különleges állapot” csupán bizonyos korlátozásokat jelent, például bizonyos napszakokban csak külön engedély birtokában lehet az utcán közlekedni. Jerevánban ugyancsak katonai egységek vigyázzák a rendet, a helyzet feszült, annak ellenére, hogy az Örmény KP KB szerdán a rádió és a televízió útján nyugalomra és önmérsékletre intette az örmény főváros lakosságát. DEL-AFRIKA UTÁN ANGOLÁBAN Namíbia függetlenségéről tárgyal az ENSZ főtitkára Tegnap a Dél-afrikai Köztársaságba érkezett Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetőjét Pretoria Waterkloof repülőterén Roelof Botha külügyminiszter fogadta. Dél-afrikai tárgyalásai után Pérez de Cuellar ma Angolába utazik. Pérez de Cuellar a tervek szerint Namíbia függetlenné válásának kérdéseiről tárgyal a pretoriai és namíbiai illetékesekkel, köztük Pieter Botha köztársasági elnökkel. Pretoriai megbeszélései során arról próbál tájékozódni, hogy elképzelhető-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 435. számú, a Namíbia függetlenségéről rendelkező határozatának november elsejei gyakorlati megvalósítása. Az ENSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy tárgyalásai eredményesen végződnek majd. Botha külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy kormánya a délnyugat- afrikai rendezésről folyó négyoldalú tárgyalásokon elfoglalt álláspontja alapján kész a függetlenséget megadni Namíbiának. LIBANON Elnökválasztás helyett tűzpárbaj KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ _ r O rszágos Érdekegyeztető Tanács létesül A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint az egyik napirendi pont előterjesztője — részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen elhangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kormánynak az a szándéka, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítésével, a döntések decentralizálásával összhangban kiépüljön a gazdasági érdekegyeztetés intézményes rendszere. Azt szeretnék, ha a különböző érdekeket, különböző nézeteket képviselő szervezetek és intézmények közös tárgyalásaikon nyíltan feltárnák érdekeiket, egyeztetnék álláspontjukat, s ezt követően nyilvánosságra hoznák véleményüket. Ezért a Minisztertanács a mostani ülésén kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozását. E testület tevékenységének középpontjában az első időszakban a bérmechanizmussal kapcsolatos kérdések és a bérekre vonatkozó konkrét megállapodások állnak. Az Érdekegyeztető Tanács nem jogszabályalkotó intézmény. Feladata a különböző javaslatok megvitatása, az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala, továbbá az érdekegyeztetés után a megállapodások rögzítése. A kormány felkérte az érdekelteket — a szakszervezeteket, a Gazdasági Kamarát, az Okisz-t, a Szövosz-t és a TOT-ot —, hogy jelöljék ki a tanács munkájában részt vevő saját képviselőjüket. Dolgozzák ki a javasolt ügyrendet, ezt egyeztessék, majd tárják a Minisztertanács elé. A kormány részéről a munkát Medgyessy Péter koordinálja. Az egyéves működés tapasztalatait a Minisztertanács 1990 elején áttekinti. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az érdekegyeztetés elképzelhetetlen nyilvánosság nélkül. Éppen ezért a tanács üléseiről, a vitákról, a döntésekről és az előterjesztésekről a lakosságot részletesen tájékoztatják. A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításának szükségességéről szólva Marosán György kifejtette: a cégnyilvántartás célja a törvényesség teljesebb megvalósulása a gazdasági életben, a vagyoni viszonyok térén pedig a tőkeáramlás biztonságának megteremtése. A módosítások közül a leglényegesebb, hogy a gazdasági társaságok bejegyzése kötelező lesz. A cél — emelte ki a kományszóvivő — a cégeljárás egyszerűsítése, a társasági törvénnyel való összhangjának megteremtése és az, hogy a gyakorlati tapasztalatok jogszabályokban is tükröződjenek. Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar—román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munka- programjában foglaltakról adott áttekintést az ülésen. Rámutatott: a Minisztertanács döntésén tükröződött az a szándék és akarat, hogy kétoldalú kapcsolatainkat az élet minden területén fejleszteni kívánjuk a szomszédos Romániával, és e cél megvalósítása érdekében továbbra is aktívan, kezde- ményezően lépjünk partnerünk felé. Természetesen a célok megvalósítása mindkét félen múlik, mi, a magunk részéről minden, a kapcsolatokat bővítő elképzelést támogatni kívánunk. Á kormány abból indul ki, hogy a kapcsolatokat feszültségek terhelik; közvéleményünk aggodalommal figyeli a Romániában élő magyarság helyzetét, és nemzetközi aggodalom is mutatkozik a területrendezési elképzelések gyakorlati megvalósításával kapcsolatban. A Minisztertanács döntése értelmében konkrét kezdeményezésekkel élünk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a lakossági, a tájékoztatási kapcsolatok számos területén. Ami az államközi kapcsolatok szintjét illeti: a román külügyminiszternek érvényes meghívása van, szeretnénk, ha ez mielőbb realizálódna. Megbeszélnivaló van, hiszen vannak olyan államközi egyezményeink — például a konzulátusok, a bukaresti magyar kultúrház működtetéséről —, amelyek érvényben vannak. Ezeket a? államközi kapcsolatokat napirenden tartjuk továbbra is. Ismeretes az, hogy elvi meghívás hangzott el egy olyan küldöttség látogatásáról Romániába, amely a területrendezéseket a helyszínen tanulmányozná — emlékeztetett a külügyminiszter. A kormány — megerősítve egy korábbi ülésen hozott döntését — Horváth István belügyminisztert bízta meg e küldöttség vezetésével és a delegáció összetételének meghatározásával. A küldöttségben tanácsi szakértők, szakemberek, országgyűlési képviselők is lesznek. A formális meghívás megérkezését követően a delegáció mielőbb elutazik. Az illetékes tárcák a kormány ülésén feladatul kapták, hogy tegyenek intézkedéseket az árucsere-forgalom bővítésére, a termelési szakosítás, a harmadik piaci együttműködés, a közvetlen vállalati kapcsolatok lehetőségeinek feltárására és fejlesztésére. Ezt a munkát a gazdasági együttműködési vegyesbizottság fogja össze, amelynek ülésére várhatóan még ez év őszén sor kerül. A kormány döntése alapján javasolni fogjuk, hogy még idén üljön össze a kulturális vegyesbizottság, és Írjunk alá egy érdemi, a nemzetiségek igényeit is kielégítő kulturális munkatervet a két ország között. Indítványozzuk továbbá színtársulatok vendégszereplését, a történész vegyesbizottság tevékenységének aktivizálását. Kezdeményezni kívánjuk történelmi emlékhelyek kölcsönös megjelölését, ápolását, és a magyar—román kapcsolatok építésében kiemelkedő érdemeket szerzett magyar, román és nemzetiségi személyiségek erkölcsi megbecsülésének kifejezésre juttatását. Szorgalmazzuk az akadályok felszámolását a magyar és a román sajtótermékek előfizetésében és terjesztésében, készségünket nyilvánítjuk ki, hogy a magyar televízió és román partnerintézménye között egyezményes, tervszerű kapcsolatok jöjjenek létre. A továbbiakban a külügyminiszter ismertette a lakossági kapcsolatok területén tervezett kezdeményezéseket, köztük a vámeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, a kishatárforgalmi átkelőhelyek számának növelését. Hangsúlyozta: tárgyalásokat kívánunk folytatni családegyesítési, kivándorlási kérdések, kérések gyorsabb elintézéséről és az áttelepültek problémáinak rendezéséről is. Ami a hazai részét illeti a kormány határozatának: egyebek között a román kultúra értékeinek folyamatos magyarországi bemutatásáról volt szó mind a könyvkiadás, a színház, a rádió és a televízió területén. Az ülésen kifejezésre jutott, hogy érdekünk: a román nép által létrehozott értekek eljussanak a magyar közönséghez is. A tájékoztatót követően kérdéseket intéztek a külügyminiszterhez. Észlelhető-e az aradi főtitkári találkozó óta valamiféle változás a magyar—román viszonyban Románián belül? Várkonyi Péter úgy ítélte meg, hogy erről korai lenne még bármit is mondani. A külügyminiszter lát-e biztosítékot arra, hogy ezúttal javaslataik megfelelő fogadtatásban részesülnek? A felső szintű találkozó eredményeire utalva Várkonyi Péter bizakodását fejezte ki atekintetben, hogy javaslataink megfelelő fogadtatásra találnak. A szóvivő egy kérdésre elmondta: a Minisztertanács munkaprogramja tartalmazza azt, hogy mind a kormányzat szervezetét, mind pedig a személyi állományát korszerűsíteni fogják. Ez egy hosszú folyamat, valószínű, hogy még az idén sör kerül bizonyos változtatásokra. A menekültek ügyében nem módosult a román álláspont Szűrös Mátyás nyilatkozata Bejrútban a várost kettészelő „zöld vonal” mentén csütörtök délben heves összecsapások robbantak ki, de ezek másfél óra múltán alábbhagytak, miután tűzszüneti megállapodás született a felek között, ezúttal a libanoni hadsereg 6. (síita felekezetű) dandárja és a falangista milícia között. A nehézágyúkkal is folytatott tűz- párbajt az elnökválasztást 24 órával Akihito japán trónörökös hivatalosan átvette mindazokat az államügyeket, amelyek eddig atyját, Hirohito császárt illették meg. A világon a leghosszabb ideje — 63 éve — uralkodó Hirohito megrendült egészségi állapotára és előrehaladott korára való tekintettel a szigetország kormánya a leendő új császári korszak hivatalos elnevezésének kidolgozásába kezdett. A távol-keleti országban a hatodik század óta létezik a császárság intézménye. Mejdzsi császár* Hirohito későbbre, mára halasztó döntés bejelentése váltotta ki a keleti szektort ellenőrző keresztény erők és a Nyugaton levő mohamedánok között. Nyugat-Bejrútban s az elnökválasztás színhelyéül kiszemelt régi parlament épületének körzetében szíriai egységek is tartózkodnak. A fegyvemyugvást a libanoni fővárosban ideiglenesnek tartják. nagyapja óta az uralkodók korszakát egy-egy fogalommal illetik. Jelenleg 63 éve tart a Sova-korszak, ez japánul egyaránt jelent felvilágosodást és harmóniát. Korábban maguk az uralkodók döntöttek arról, milyen néven illessék a krizantémtrónon eltöltött éveiket. Az 1979-ben elfogadott úgynevezett korszakelnevezési törvény értelmében ez a hatáskör a kormányra szállt át. Egy történészekből és nyelvészekből kinevezett „névadó testületnek” a közeli napokban a kormány elé kell terjesztenie javaslatát. Tanácskozott a SZOT elnöksége Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületet a napirendi pontok megvitatása előtt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájékoztatta a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai megbeszéléséről, az ott született megállapodásokról, illetve a továbbra is nyitva maradt kérdésekről. Megállapította, hogy ez a találkozó az eltérő nézetek közelítésében több sikerrel járt, mint ahogy az előzetes jelek szerint várható volt, s eredményesebbnek bizonyult minden korábbi hasonló megbeszélésnél. Ugyanakkor bizonyos alapvető kérdésekben változatlanul nem sikerült közelíteni a kormány és a szakszervezetek álláspontját. Az elnökség több tagja hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy ezzel a találkozóval elindult a párbeszéd a kormány és a szakszervezetek között, amit tovább kell folyta trii. A tájékoztatót követően az elnökség megtárgyalta a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot, s azzal összefüggésben a Munka Törvénykönyve módosítására tett javaslatot. A Munka Törvénykönyvében foglaltakat a társasági törvény hatályba lépésével egyidejűleg az új helyzethez kell igazítani mind a szakszervezetek és a munkavállalók, mind a munkáltatók kötelezettségeit és jogait illetően. A testület tájékoztatót hallgatott meg az egységes vállalkozói adótörvény előkészítésének helyzetéről. Ezzel kapcsolatban többen is rámutattak, hogy a tervezett vállalkozási adórendszer hosszabb távon gazdasági céljaink elérését szolgálhatja. Az elnökség megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy szükségesnek tartja a heti 40 órás munkahét általánossá tételét még ebben az ötéves tervidőszakban. Az elnökség végezetül közleményt fogadott el a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai tanácskozásáról. Delegációnk azzal a szándékkal vett részt a mostani tárgyalásokon, hogy lehetőség szerint előmozdítsa az álláspontok további közeledését azokban a kérdésekben, amelyekben a két főtitkár Aradon véleményt cserélt — hangsúlyozta Szűrös Mátyás nyilatkozatában, amelyet a megérkezését követően az MTI-nek adott a romániai látogatásról. — A román partnerek 9 olyan javaslatot fogalmaztak meg, amelyeket eredendően mi terjesztettünk elő Aradon — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, megelégedéssel konstatálva, hogy a magyar felvetéseket figyelembe vették román részről. — Időközben a magyar kormány is megvitatta a programot s a következő hetekben megkezdődnek az' újabb konkrét tárgyalások, majd megindul a program végrehajtása. — A mostani bukaresti megbeszéléseken öt olyan fontos elvi politikai kérdésre tértem ki, amelyekben igyekeztünk közelíteni az álláspontokat — mondotta. — így szükségesnek ítéltem a nemzetiségi deklaráció kidolgozásának megkezdését, a főkonzulátusok visszaállítására — az érvényben levő kormányközi szerződésből kiindulva —, a feltételek megteremtését, kulturális központok létesítésének kérdését, illetve a kulturális munkaterv kialakítását, baráti társaságok működtetését. Felvetettem a menekültek problémája rendezésének fontosságát, szorgalmazva a családegyesítési ügyek mielőbbi, illetve folyamatos rendezését, s szükségesnek tartottam a településrendezési tervvel kapcsolatos alaposabb tájékozódást. E kérdésekről kemény, érdemi véleménycserét folytattam Ion Stoian KB- titkárral olyan témákról is, amelyekről a román féí korábban nem volt hajlandó tárgyalni, mert — miként fogalmaztak — ezek Románia kizárólagos bel- ügyeként kezelhetőek. — Vendéglátómmal, Ion Stoiannal ismételten szóba hoztuk a főkonzulátusok kérdését, amelyet a főtitkári találkozó napirendjéről azért vettünk le, hogy ne terheljék a találkozót. Most ismételten meg kellett állapítani, hogy a román álláspont ebben a kérdésben nem változott Arad óta, bár — s ezt új momentumként regisztrálhattam — nem zárják ki, hogy amennyiben a magyar—román kapcsolatok alakulása indokolja, hajlandók lesznek erről a jövőben tárgyalni. — Hasonló véleményem alakulhatott ki a településrendezési tervvel kapcsolatban is. A román elképzelések felvázolásából kitűnt: ez a terv a falu és a város közti különbség fokozatos megszűnését szolgálja, célja Románia gazdaságának, iparának egyenletes fejlesztése az ország egész területén. Alkalmunk volt két helységben megtekinteni agráripari központok építését. Amit Bukarest közelében és a nagyobbrészt magyar nemzetiség lakta Kovászna megyében láttunk, az tény. Nem tudjuk azonban megállapítani, hogy ez országosan jellemző-e, de valóban olyan helyen kezdték meg a központ kiépítését, amely szabad terület volt, illetve olyan házakat bontottak le, amelyek korszerűtlenek. Ugyanakkor román részről érzékeltették: talán ők is hibásak, ha nem jól tájékoztatták e kérdésről a nemzetközi közvéleményt, a többi között Magyarországot. — Nem módosult érdemben a román álláspont a menekültek ügyében — szögezte le a KB titkára. — A megbeszéléseken úgy fogalmaztak: a hozzánk menekült román állampolgárok problémája Magyarország ügye, azonban nem zárkóznak el attól, hogy megfelelően rendezzük 4 családegyesítési kérdéseket. Megismételték, hogy Románia ellenzi a kivándorlást és ezt az álláspontot képviselik a bécsi utótalálkozón is. — A magyar sajtó tevékenysége is szóba került a tárgyalásokon. Nicolae Ceausescu úgy vélekedett, hogy nem segíti a jószomszédi viszony ápolását, ha a magyar sajtó dezinfor- málja a hazai és a nemzetközi közvéleményt, például Románia belső helyzetéről vagy a magyar—román kapcsolatok történéseiről. — Felvetődött a főtitkárral létrejött találkozón az is, hogy Romániában nem értenek egyet a mi reformpolitikánkkal, veszélyeket látnak abban. Az RKP főtitkára elmondta: több ezer levelet kapott magyar állampolgároktól és Romániában élő magyaroktól, amelyekben a levélírók értetlenségüket nyilvánították ki a magyarországi politikával összefüggésben, belső építőmunkánkat és külpolitikai tevékenységünket illetően egyaránt — tájékoztatott Szűrös Mátyás. Szűrös Mátyás budapesti látogatásra hívta meg Ion Stoiant. Az RKP KB titkára a meghívást elfogadta, s ez jelzi, hogy a most megkezdett párbeszéd hamarosan folytatódik. A TERVGAZDASÁGI BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Fedezet a bruttósított pedagógus- bérekhez A Tervgazdasági Bizottság szerdai üléséről tájékoztatta az újságírókat Kunos Péter, a bizottság titkára. Elmondotta, hogy a testület az állami költségvetés jelenlegi kedvezőtlen helyzetével összefüggésben vizsgálta a társadalombiztosításijárulék emelésének lehetőségét. Az eredeti javaslat szerint a társadalombiztosítási járulékot október 1-jétől megemelték volna. Ezt az elképzelést az érdekképviseleti szervek ellenvéleményének hatására elvetették. A második napirendi pont keretében a bizottság megvizsgálta, hogy a foglalkoztatáspolitika jelenlegi eszközrendszere hogyan tölti be szerepét. A testület megtárgyalta az élelmiszertermelés szabályozásának jövő évre tervezett módosításait. Eszerint várható, hogy 1989-ben az ágazatban jelentős támogatásleépítésre kerül sor. A költségvetési támogatás csökkentése elérheti a tízmilliárd forintot. Hogy az ágazat ne váljon fizetésképtelenné, ezért szükség van az árak emelésére. Ez azonban nem éri el a támogatás-leépítés mértékét, a gazdaságoknak a különbözet fedezetét a hatékonyság növelésével kell megteremteni. A bizottság megvizsgálta az idei aszálykár hatásait is. Tíz megyében 150—200 mezőgazdasági üzem kerülhet kritikus pénzügyi helyzetbe az aszály következtében. Ezért nélkülözhetetlen a központi segítség. A bizottság úgy döntött, hogy pontos felmérést kell készíteni az aszálykárokról, és ez alapján egyedileg mérlegelni kell, hogy a gazdaságoknál milyen beavatkozásra van szükség. A Tervgazdasági Bizottság tájékoztatót hallgatott meg a pedagógusok bérbruttósításának végrehajtásáról. Mint elhangzott, a kormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy a pedagógusok bruttósított bérei és a túlóradíjak kifizetéséhez mindenképpen biztosítja a pénzügyi feltételeket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Félszáz fölé emelkedett a már befejezett olimpiai bajnoki versenyek száma, az 52 aranyérem 27 ország sportolói osztoznak. Ponthoz 37 nemzet jutott. Csütörtökön 18 számban volt eredményhirdetés, az érem- és ponttáblázaton viszont egy további változás is történt. A bolgár súlyemelő, Grablev diszkvalifikálása miatt (doppinghasználat miatt elvették az aranyérmét) a mögötte végzettek mind egy hellyel előbbre rukkoltak. ÉREMTÁBLÁZAT Szovjetunió arany 14 ezüst 3 bronz 11 NDK 6 7 6 Egyesült Államok 5 4 4 Bulgária 4' 5 3 Magyarország 4 3 1 NSZK 3 3 4 Nagy-Britannia 2 3 '3 Olaszország 2 2 1 Jugoszlávia 2 0 1 Kína 1 4 4 Koreai Köztársaság 1 3 3 Lengyelország 1 2 1 Ausztrália 1 2 0 Románia 1 2 0 Csehszlovákia 1 1 0 Üj-Zéland 1 0 2 Norvégia 1 0 0 Suriname 1 0 0 Törökország 1 0 0 Svédország 0 2 2 Japán 0 2 1 Franciaország 0 1 2 Finnország 0 1 1 Costa Rica 0 1 0 Hollandia 0 1 0 Belgium 0 0 1 Görögország 0 0 1 PONTVERSENY: 1. Szovjetunió 190 pont 2. NDK 122 3. Egyesült Államok 97 4. Bulgária 80 5—6. NSZK és Magyarország 77—77 7. Kína 69 8. Nagy-Britannia 47 9. Koreai Köztársaság 41 10. Lengyelország 37 11. Olaszország 33 12. Ausztrália 29. 13—15. Franciaország Románia és Svédország 24—24 16. Jugoszlá- via 22 17. Japán 21 18—19. Csehszlovákia és Új-Zéland 17—17 20. Norvégia 12 21. Finnország 11 22. Belgium 9 23—25. Costa Rica Hollandia és Törökország 8—8 26—27. Dánia és Suriname 7—7 28. Kanada 6 29. Görögd ... 30—32. Egyiptom, Indonézia és Peru -3 3—34. Spanyolország és Szíria 2 —2 35—37. Ausztria, Irak és Mexikó 1—1. • Lottó-nyerőszámok A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 38. heti lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 13, 20, 36, 61, 77 Csehszlovák diplomatákat utasítottak ki Londonból / V A brit kormány csütörtökön bejelentette, hogy kiutasította Londonból a Csehszlovák Szocialista Köztársaság három diplomatáját. A brit külügyminisztérium szóvivője szerint azért kell két héten belül elhagyni- ok az országot, mert „státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak”. A döntéssel egyidejűleg közölték Jan Fidler csehszlovák nagykövettel, hogy a brit kormány „továbbra is fontosságot tulajdonít a Csehszlovákiával való kapcsolatai további bővítésének”. Csehszlovák részről „bármilyen megtorló ellenlépés teljesen indokolatlan lenne” — válaszolta egy kérdésre a külügyi szóvivő. Utoljára 1984- ben fordult elő, hogy a brit kormány kiutasított két csehszlovák diplomatát. Akkor a csehszlovák kormány két brit diplomata kiutasításával válaszolt London lépésére. A japán trónörökös átvette a császár feladatait Készül a javaslat az új korszak elnevezésére
