Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
1988. szeptember 22. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 AZ ELSŐ IDŐSZAKBAN KEDVEZMÉNY Új alapon a lakásbiztosítás Drágábban — többet A televízióból már tudjuk: gyökeresen megváltozik a lakásbiztosítás rendszere. Az eddigi díj többszöröse fejében ezentúl az esetleges kár napi értékét térítik meg. Az üzletkötők már megkezdték munkájukat: jövő decemberig kell megállapodásra jutniuk minden eddigi biztosítottal. A feladat nagy: Bács-Kiskunban 180 ezer háztartást érint. A részletekről Tóth Lászlót, az Állami Biztosító Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának lakossági osztályvezetőjét kérdeztük. NAPPALI KÓRHÁZ — TÖBB A VÉRADÓ — SEGÉLY TAGDÍJBÓL Milyen a kirgiz vöröskereszt? 9 A delegáció tagjai a vendéglátók körében — Tulajdonképpen miért van szükség új lakásbiztosításra? — Mert a régi már 12 éves, díjai azóta változatlanok. Ugyanezért a pénzért azonban többet kell nyújtanunk: 1975-ben 79 forintot térítettünk egy átlagos üvegtörésre, tavaly hétszer ekkorát: 545 forintot. Betöréses lopás miatt az elmúlt évben hússzoros kárt fizettünk meg, mint 1975-ben. Amíg például tizenkét esztendeje 6200 forint volt a lakások négyzetméterének pótlása, addig a költségek 1988-ra 23 300 forintra növekedtek — a példákat tovább sorolhatnám. Ráfizettünk tehát a lakásbiztosításra — ezeket gyakorlatilag mind az ÁB kezeli, Bács-Kiskunban mintegy 180 ezer kötvényt —, ugyanakkor pedig ügyfeleink is bíráltak bennünket, mert eddigi szerződéseink értelmében a kártérítési összeg a beszerzéskori érték lehetett csak. — Tehát kidolgozták az új módozatot. Miben új? — Elvileg és gyakorlatilag is konkrétan egy bizonyos lakásra, házra szabható, ez ügyfelünk és a biztosító megállapodásától függ. Korábban ez nem A soltvadkerti tanács legutóbbi ülésén áz egyéb napirendi pontok megtárgyalása több óráig tató parázs vitává fajult. Az előzmények: A nagyközségben a kultúra házát régen kinőtték, emellett elavult és élet- veszélyes az épület. Ezért is született két évvel ezelőtt az egyetértő határozat: újat kell építeni. A tervező megkapta a megbízást azzal, hogy vesse papírra az 1200 négyzetméteres építményt úgy, hogy a megvalósításra körülbelül harmincmillió forintot tudnak áldozni. Miközben a tervrajz készült, hozzáláttak a terület kialakításához: a Hősök terén levő épületek kisajátításához. A háromszáz személyt befogadó létesítmény költségvetését június végén a tanácsvezetés asztalára tették. Ebből kiderült: a szóban forgó beruházás — 1990-es befejezéssel — fedezet nélküli. Az ok: időközben a költségeket növelte az ÁFA és az egyéb árrendezések, amellett, hogy a tervező olyan műszaki megoldásokat álmodott, melyek tizenREKORDÉV A A meteorológusok akkor beszélnek nyári napról, ha a maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsi- us-fokot. Ha ez a szám 30, akkor hőségnapként veszik nyilvántartásba. Nos, az idei nyárra nem panaszkodhatunk. Június, július és augusztus hónapban összesen 63 nyári, valamint 23 hőségnapot jegyeztek. Mindezek természetesen meghatározták az idényjellegű fürdők látogatottságát is. A strandszezonnak a napokban hivatalosan is vége. A fürdők üzemeltetői szinte mindenütt rekordévről számoltak be. Az Eszak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kecskeméti szabadidő- központjában május 8-a óta mintegy kilencvenezren váltottak belépőjegyet. Július 6-án pedig több mint négyezren keresték fel a megyeszékhely kedvelt pihenőhelyét, ahol az idén új gyermekpancsolót adtak át a kicsiknek, s elkészült az úgynevezett ponton-medence is. A kecskeméti idényfürdőt május végén nyitották. Itt több mint száztizen- háromezren strandoltak a szezonban. A legnagyobb zsúfoltság július 24-én volt. A kiskunmajsai gyógyfürdő 1987 májusa óta — hétfő kivételével — folyamatosan üzemel. Erre az évre kétszázezer vendéget terveztek, akiknek az idén először már nemcsak melegvizes medencével szolgáltak: augusztus Fjétől szeptember 10-éig idényfürdőzésre is volt lehetőség. A Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatnak Kiskunhalason és Kiskőrösön van szabadstrandja. Halason volt lehetséges. Az alapbiztosításhoz — mely az épületre, bérlakásra, azaz az ingatlanra érvényes — tartozik a felelősség- és ingóságbiztosítás. Ezt — egyéni igények szerint — ki lehet egészíteni vízkár-, üvegkár-, baleset-, és mezőgazdasági kistermelői biztosítással — persze külön díjért. Új vonás, hogy ed.dig a szobák száma volt a díjszámítás alapja — ezentúl ez a lakás, illetve az ingatlan értéke lesz, amit ügyfelünk maga állapít meg. Azt és annyira biztosít tehát, amit és amekkorára értékel — és ha kár éri, mi éppen így fizetünk. További újdonság, hogy a kártérítés új, azaz utánpótláskori értéken történik — ez azonban, az infláció miatt is, szükségessé tette értékkövető díjfizetési rendszer kidolgozását. Ha a speciálisan kidolgozott árindex évi 5 százalék fölé emelkedik, növekszik a díj, ha ennél kisebb az infláció, akkor nem nő. —- Ezek után kiváncsi vagyok néhány konkrét példára. — Vegyünk egy VI. emeleti 63 négyzetméteres öröklakást, ahol mondjuk 100 ezer forint értékű ékszer, festmény található, a berendezés maga 315 ezermillióba kerülnének. így lett vita tárgya a kultúrház léte. Berkecz László tanácselnök vitaindítójában elmondta, hogy a szakigazgatási szerv nevében vétóval élt a határidő ellen, és azt az illetékesek elfogadták. Az 1990-es építési határidő módosítható. Ezután egymást követték a hozzászólások. Varjasi István javasolta, hogy éppen a további költségemelkedések miatt azonnal hozzá kell kezdeni a beruházáshoz. Ehhez Városi Pál is csatlakozott, s mintegy fogódzónak említette, hogy a nemes cél érdekében a lakosságra lehet számítani. Nagy Károly póttanácstag, nyugdíjas tanácselnök emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy már az ötvenes években is felmerült az új kultúrház létrehozása. Felidézte azt is, hogy hasonlóan kezdődött az iskola és a tornacsarnok építése. Végül mindkettő elkészült. Káposzta Lajos evangélikus esperes szintén sürgette a beruházás megkezdését, mondván, a május elsejétől augusztus 30-áig 62 ezren hűsöltek a medencékben. A közeli kempinget pedig három évvel ezelőtt nyitották, s az idén először állandóan telt ház volt. A kiskunfélegyházi strand gazdája már öt esztendeje a helyi Lenin Termelőszövetkezet. A gyermek-, az úszó- és a termálmedencékben egy-egy hétvégi napon több mint kétezren fürödtek. Az be került, kötnek felelősség-, vízkár-, üveg- és balesetbiztosítást is — ez ösz- szesen évi 1536 forintos biztosítást, azaz havi 128 forintos díjat jelent. Ha ugyanez a lakás tanácsi, és minden más körülmény változatlan, akkor havonta 116 forintot kell fizetni. Egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi házért, melyet 2,2 millióra becsül tulajdonosa, ahol 100 ezer forintnyi ékszer és festmény található, a berendezés pedig félmilliót ér, a tulajdonos vízkár-, üveg-, baleset- és persze felelősségbiztosítást is köt, évi 2580 forint, azaz havi 215 forint fizetendő. — Egységesek ezek a feltételek? — Az országban több biztosító működik, ezt az új „Családi Otthon” elnevezésű módozatot azonban mintegy két esztendeig tartó munkával közösen dolgoztuk ki, és — az Állami Biztosításfelügyelet döntése értelmében — minden társaság azonos feltételekkel köteles dolgozni. — Az új szerződések megkötésével a régiek érvényüket vesztik. A szervezés már meg is kezdődött? — Az első tapasztalataink kedvezőek: az emberek azt ugyan nyilván nem fogadják örömmel, hogy jelentősen megemelkednek a díjak, viszont belátják, hogy végül is jobban járnak. Szeretném még elmondani, hogy üzletkötőinket igazolvánnyal láttuk el, jövő szilveszterig mindenkit személyesen keresnek föl. Akik elsők között kötnek új biztosítást, azok 10—30 százalékos engedményt kapnak. Hosszabb idő óta ez a legnagyobb vállakózásunk — a magunk részéről bízunk a lakosság megértésében, hogy belátják: a változásra éppen az ő érdekükben kerül sor. nyolcezer ember a várakozásba hamarabb belefárad, mint a munkába. A nagyközség története bizonyítja: a közös erő, a segítség sokszor többet ér a meglevő forintoknál. A fentiekkel ellenkező vélemény is elhangzott. Fekete Ferencné, az általános iskola igazgatóhelyettese, gazdasági helyzetünkre hivatkozva, az építkezés megkezdésétől óvta a községet. Végül a mielőbbi cselekvésre ösztönző érvek győztek. A művelődési ház alapozásához hamarosan hozzáfognak azzal, hogy a költségekből kisebb-nagyobb tervmódosításokkal lefaragnak, és a létesítmény átadását valamivel későbbi időpontra tervezik. Addig az országos közművelődési alapból hozzájárulást, a városkörnyéki alapból pedig hitelt remélnek. Mindemellett bizonyára lesznek lakossági felajánlások, jótékonysági kezdeményezések is. P. S. április vége óta nyitva tartó szabadstrand e hónap végén bezár. Bács-Kiskun kedvelt üdülőterülete lett Soltvadkert. A tónál június közepétől augusztus végéig több mint százezren váltottak strandbelépőt. A kemping tízezer táborozójának egyötöde nyugati országokból érkezett. P. S. Nemrégiben háromtagú delegáció utazott Bacs-Kiskun megyéből Kirgiziába. Ezt megelőzte, ■hogy tavaly októberben kirgiz vöröskereszteseket látott vendégül a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége. Á két szervezet közötti kapcsolat tehát így kezdődött, s most az idei látogatással folytatódott. A távoli országban egy hétig tartózkodó magyar küldöttség tagja volt Iglódi Miklós, a vöröskereszt megyei vezetőségének titkára. Tőle kérdeztük meg, mit láttak, mit tapasztaltak Kirgiziában. —Mi a célja ezeknek a kölcsönös látogatásoknak? • — Tapasztalatcsere, egymás tájékoztatása a vöröskereszt munkájáról. — A tájékoztatás bizonyára sokoldalú. Beszélne bővebben a programról? — A megérkezésünkkel kell kezdenem. Nagyon megtiszteltek bennünket azzal, hogy a Kirgiz Köztársasági Vöröskereszt Központi Bizottságának elnöke, Raisza Ibraimova fogadta a delegációnkat. Még ezen a napon az egészségügyi miniszterrel találkoztunk, aki tájékoztatót adott az országról és az egészségügyi helyzetről. — Milyen ott a helyzet? — Előbb néhány adatot mondanék. Kirgizia nagy ország, lakossága azonban csak 3,6 millió. Minden településen, ahol háromezernél többen élnek, szakrendelők működnek, melyeket a városi kórházak irányítanak. Az országnak 14 ezer 700 orvosa van, a kórházak átlagosan 250 ágyasak. — Jártak kórházakban is? — Kisebbekben igen, nagyobb kórházat csak Os megyében mutattak. Azt tapasztaltuk, hogy szépek, tiszták, az alapvető műszerek megvannak és nagyon egyszerű körülmények között gyógyítanak. A kórtermekben például csak agyakat láttunk, semmi mást. A bejáratnál felirat, mit hozzon magával a beteg. Egyébként sokkal több a képes, rajzos felvilágosítás, mint nálunk. — Más különbségekkel is találkoztak? — Igen. Ott megvalósították a nappali kórházat. Ide csak napi négy órára jön be a beteg kezelésekre, kúrákra, a többi időt otthon tölti. — Az eddig elmondottakból úgy tűnik, hogy, viszonylag jó az egészségügyi helyzet. így van? —Nekik is vannak gondjaik. Például magas náluk a csecsemőhalandóság. Gyakoriak a szív- és érrendszeri, az onkológiai betegségek, valamint a balesetek. Ez utóbbiaknál kell megjegyezni, hogy ádáz harcot folytatnak az ittas vezetés ellen. — Hogyan? — Nagyon szigorúan bírságolják az ittas vezetőt, s egyébként teljes szesztilalom van. — Mi okozza a gyakori szív- és érrendszeri betegségeket? — Az egyoldalú táplálkozás. Rengeteg húst, tésztát és rizst fogyasztanak. Kedvencük a birkahús. A bes-barma- kot mi is megkóstoltuk. — Mi az? — Egyszerű az elkészítése. A frissen levágott kéthónapos bárányt sós vízben megfőzik. A levét csészékben erőlevesként tálalják, a húst pedig nagy darabokban. Ä főtt birkafejet, mely a húshalom tetején díszeleg, maga a házigazda vagdossa szét és körbekínálja. Mindenki a kezével vesz egy darabot, visszautasítani illetlenség. Ezen kívül ettünk fiatal csikó húsából készült kolbászt és ittunk kumiszt. Az mindig ott volt az asztalon. Amikor kinn jártunk a hegyekben egy lótenyésztő család jurtájában, ott is ezzel kínáltak bennünket. Egyébként hadd mondjam el, hogy a jurtában villannyal világítottak és csak cipő nélkül lehetett belépni. A Vöröskeresztről még nem esett szó. Hogyan jellemezné a kirgiz szervezet munkáját? — Magas a szervezettség. Példaként hozhatom az orvostudományi főiskolát, ahol a hallgatók 95 százaléka tagja a vöröskeresztnek, de az üzemekben is 80 —85 százalékos a tagsági arány. — Mivel magyarázható ez? — Ott a vöröskereszt olyan tömegszervezet, amely nagyon közel áll a lakossághoz. Felvilágosító munkájával pedig sokat segít az egészségügynek. Ellenőrzik a lakások, a lakókörzet tisztaságát. Felkeresik a lázas betegeket, a befizetett tagdíjakból segélyezik a rászorultakat. Látogatják az egyedülálló időseket. Jótékonysági szolgálatot tartanak fenn, az ápolókat a lakossági adományokból fizetik. Egy iskolában is jártunk, s azt tapasztaltuk, hogy sokkal több a vöröskeresztes gyerek, mint nálunk. — Hogy állnak a véradással? — A véradók száma magasabb. A kórházi dolgozók 60 százaléka véradó. Frunze, a főváros kórházában például annyi vért adnak a dolgozók, hogy az ott ápolt betegeknek elegendő. — Más téren is adakozóak a kirgiz emberek? —Sok jót mondhatok róluk. Közvetlenek, őszinték, nyíltak. Nagyon vendégszeretők, a magyar embert különösen tisztelik. Ha valakinek magyar ismerőse van, büszkén mesél róla. Gyakran hivatkoznak az ősi rokonságra. Egy- egy szó hasonlósága vagy azonossága bizony minket is meglepett. Az alma például náluk is alma. Vagy ugyanúgy ejtik a máj és kecske szót, mint mi. A tolmács pedig tilmács. — Mit tapasztaltak az utcákat járva? — Nincsenek kirakatok. Az áruválaszték kicsi, de minden olcsó. Nincs magántulajdonú lakás, csak állami vagy szövetkezeti. — Ezek szerint sokféle élménnyel tértek haza. Gondolom, ezzel a kapcsolat *nem szakadt meg. — Inkább erősödött. A vendéglátást már viszonoztuk is. Pár hete Parádfür- dőn, a mozgássérültek táborában három kirgiz úttörő töltöttel egy hetet. Velük volt Petrunyina Tamara, az ifjúsági vöröskereszt vezetője is. Jövőre pedig újabb delegáció érkezik, majd ismét magyar vöröskeresztesek látogatnak el Kirgiziába. Benkc Márta • A jurtába csak cipő nélkül lehetett belepni. mokból megtudta, milyen egyedülálló szakemberre tett szert. — Magyarázó leszel — veregette meg Kolja vállát. — Az ellátási osztályra irányít? — vesztette kedvét Kolja. — Ó, nem. Jelszavakat fogsz magyarázni. Felrázni, lelkesíteni fogod a mi piszmogó hivatalunkat. És jöttek a jelszavak: „A munka frontjára állunk! Erősítjük, növeljük -— elérjük! Ketten, hárman, máris egy tucatnyian!" Úgy tűnt, Kolja karrierje biztos. Hamar divatba jött, hamar beállt a sorba, és hamar a csúcsra ért. Gyűléseket nyitott meg, szimpóziumokat zárt, kihirdetett, célozgatott. Nem sajnálta hangszálait. Egyszer bajba került. Hangja elvesztette színét, semmiben sem különbözött egy átlagos, közönséges emberi hangtól. Az egészet üzemi balesetnek fogták fel, egy hétre kórházba küldték. Hiába, rekedt hangja nem jött helyre. Meghosszabbították a beutalót, de nem segített. Kolja elment a főnökéhez, és csendben, hitetlenkedve kezdett mondókájába: mi lesz most? — Semmi — felelte a főnök. — A szakmádban fogsz dolgozni. — Miféle szakmámban?— hőkölt vissza Kolja. — Hiszen én ezen a trallalán kívül semmihez sem értek. — Te tudod — legyintett a főnök. — Semmiben nem segíthetek. És Kolja munka nélkül maradt. Az egész statisztikát elrontotta. Most a hatóságokat járja és panaszkodik. De bárhová megy, mindenütt ugyanazt mondják neki: „Manapság barátom, nincs kereslet a te szakmád iránt. Az egész káderszemlélet két szóba belefér: Dolgozni kell!" (Horváth Lilla fordítása) Cfzokatlan adottságát Kolja,Rjab- O kin egészen véletlenül fedezte fel. Egyszer az úttörővezető megkérte, hogy tegyen egy felhívást a hulladékgyűjtésre. Kolja a táblához ment, szembefordult az osztállyal és kifejezően, hangját kissé elnyújtva megszólalt: — Pajtások! Holnap mindannyian egy emberként hulladékot gyűjtünk. Úgy tűnt, Kolja semmi különöset nem mondott, szavaitól mégis mindenkinek végigfutott a hátán a hideg. Mindenki megértette, ha holnap nem tesz eleget a felhívásnak, nem adja le a telepen a megfelelő mennyiségű hulladékot, akkor valami olyan, de olyan történik ... És az osztály annyi hulladékot gyűjtött össze, hogy minden elképzelhető mutatót túlszárnyalt, beleértve a tanulmányi előmenetelt, a magaviseletét, az iskolai énekkarban való részvételt együttvéve. Mindenfelé csak dicsérték az osztályt, az osztályfőnök fényképe pedig felkerült a dicsőségtáblára. — Ez a mi Koljánk — osztozott a dicsőségben az osztályfőnök. — Lángra tudja lobbantani az embereket. Magához hivatta Kolját az igazgató. — Na, áruld el, mivel fogod meg a népet! Kolja nagy levegőt vett, és rákezd- te: — Egy mindenkiért, mindenki egyért! Lassan járj, tovább érsz! Ne kívánd más kenyerét! — Remek fickó vagy! — dicsérte meg az igazgató. — Kinevezlek szócsőnek és hírharangnak. — Hogyan? — ijedt meg Kolja. — Buzdítani fogod az embereket, nagy dolgokra szólítod őket. Holnap a szülői értekezleten az iskola tataLEONYID FULSTYINSZKIJ: A HANG rozására adandó jótékony adományokról fogsz beszélni. És Kolja beszélt. Mindössze néhány szót mondott. Am úgy beszélt, hogy minden szülő beleremegett, és azonnal pénzért nyúlt a zsebébe. Kolja fenomén hangja nem adta meg magát a tudományos magyarázatnak. Csak haragra kellett gerjednie, szemöldökét elrettentőén összehúzni, és így megszólalni: „Elv-társak!" —- vigyázzba vágta magát mindenki, aki csak élt. Az iskola befejezése után Kolja főiskolára felvételizett. A dékán, miután a jellemzésből tudomást szerzett a most érettségizett diák ritka hangjáról, meghallgatta őt, és leírhatatlan izgalomba jött. Kezét szaporán tördelve szólalt meg: — Ilyen emberekre van szükségünk. Szolgálatot fogsz teljesíteni. — A seregbe akar küldeni? — Nem, a hallgatókat fogod szolgálatra agitálni. — Milyen szolgálatra? — Amilyenre mondjuk. És Kolját felvételi vizsga nélkül — a rektorhelyettes fiával, a végrehajtó bizottság elnökének lányával és a minősített sportolóval együtt —felvették. Tanulással Kolja nem fárasztotta magát. Ellenben intenziven fejlesztette hangszálait, tanulmányozta a jelszavakat, amelyeknek értelmébe nem hatolt be, csak azt tudta, minél több felszólító módnak kell bennük lenni. A kollektíva, ahová Kolja a főiskola befejezése után került, kicsi volt, de tehetetlen. Ez derült ki a személyzetistől, aki a dokumentuB. J. A SOLTVADKERTI TANÁCS DILEMMÁJA Parázs vita után: felépül a kultúra háza FÜRDŐMEDENCÉKNÉL 9 Amikor még népes volt a kecskeméti szabadidőközpont.
